Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

MISCV K^CírSap 1973. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT „Kedves Vezető Elvtárs! Az ENSZ meghirdette: a nem­zetközi könyvévet, amelynek jelszava: Könyvet mindenki ke­zébe! A könyvév alkalmat ad a könyv propagálására, a mű­veltség terjesztésében, a könyvtárak állományának gyarapí­tására, berendezésének korszerűsítésére, az olvasók számának növelésére. Az akciónak, nemzetközi vonatkozásán túl, ki­emelt jelentőséget ad a magyar könyvnyomtatás ötszáz éves, Dózsa György születésének ötszáz éves, Pest és Buda egyesí­tésének százéves fordulója. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy a vállalati és községi könyvtárak gyarapítsák a magyar történelmi múltat, a szomszéd népekkel közös harcokat meg­örökítő szépirodalmi kiadványokkal; a magyar nép és az em­beriség egyetemes haladását elősegítő felfedezéseknek, moz­galmaknak, felszabadító harcoknak emléket állító művekkel; olyan alkotásokkal, amelyek a mai falu bemutatásával mű­vészi erővel jelenítik meg, hogyan érvényesítjük szocialista társadalmunkban népünk történelmének haladó szellemi örök­ségét. Hisszuk, hogy felhívásunk meghallgatásra talál, s a segítő szándék tettekkel párosulva eredményezi majd, hogy a szépen berendezett könyvtárak bőséges, szakszerűen gya­rapítóit könyvállománnyal, az általános és szakmai műve­lődést segítő, vonzó információs központtá válva biztosítják a felnőttek és gyermekek számára a kulturált szórákozva- tanulás feltételeit.” E június 5-én keltezett, tö­mörítve idézett levelet a Ha­zafias Népfront járási titká­rának, a járási hivatal elnö­kének és a járási pártbizott­ság első titkárának aláírásá­val az üzemek, szövetkezetek és intézmények valamennyi vezetője megkapta a dabasi járásban. Szükség van rá? A segítség tartalmát és cél­ját is megjelölve, anyagi tá­mogatást kémek a könyvtá­rak számára. Nagy szükség van rá? Szük­ség van a segítségre? Megyénkben minden város­ban és községben van — ösz- szesen száznyolcvankét — közművelődési könyvtár. Az utóbbi másfél évben a klub- könyvtárak száma tizenkettő­ről több mint kétszeresére nőtt... Közművelődési könyv­tárainkban tavaly csaknem 2 millió 600 ezer forintot fordít­hattak könyvvásárlásra, egy­millió forinttal többet, mint az előző évben. Könyvállomá­nyuk ekkor kilencvennyolc­ezer kötettel gyarapodott; kü­lönösen sok ismeretterjesztő kiadvánnyal, hiszen az isme­retterjesztő irodalom iránti érdeklődés Pest megyében is — akár országosan, s világ­szerte — rendkívül megnőtt... A főhivatású közművelődési könyvtárosok száma tavaly nyolcvanhatról kilencven­nyolcra emelkedett, s bérren­dezésüknek köszönhetően is lassult körükben a vándor­lás ... Az olvasók száma a tanácsi könyvtárakban tavaly 114 ezerről 116 ezerre nőtt. Nem szépítő statisztika ez, hiszen a kölcsönzés is több, tehát aktív olvasókról van szó ... Könyvtárainkban már nem csupán kölcsönöznek, de irodalmi, társadalmi, zenei is­meretterjesztő rendezvényeket is szerveznek. Nemcsak közművelődési könyvtáraink fejlődtek: a megyei szakszervezeti könyv­tárak harmincötezer olvasót számlálnak; több dolgozót nyertek meg a könyvnek az országos átlagnál. Az olvasás szerepe A megyei eredmények ki­csiben az egész hazai, könyv­tárügyi előrehaladást is tük­rözik. S ha ehhez hozzávesz- szük könyvkiadásunk eredmé­nyeit, s szépirodalmunk, tudo­mányos irodalmunk rangját, megérthetjük, miért esett ha­zánkra a megtisztelő válasz­tás: hogy éppen a közeli na­pokban Budapesten tartják meg a nemzetközi könyvév két legkiemelkedőbb rendez­vényét, a Könyvtárosegyesü­letek Nemzetközi Szövetségé­nek .és a Nemzetközi Doku­mentációs Szövetségnek kon­ferenciáit. Mindkettő rendkívül idősze­rű témával foglalkozik. Az egyik: az olvasás szerepe a változó világban. Aktuális kérdés ez. A rádió, televízió, film, mágnetofon terjedése, életvitelünk gyorsulása foly­tán egy sor feltételezés, elmé­let született, miszerint a Gu- tenberg-korszak végén já- hmk, a könyv szerepe csökke­nőben, a könyv szeretete ke­resek passziója... A konfe­rencián bizonyára meggyőző erővel hangzik el egy sereg ellenérv, bizonyító erejű pél­da. így nemkevésbé az, hogy a szocialista országokban ma háromszor annyi könyvet ad­nak ki, mint az utolsó béke­évben, 1938-ban; hogy a fej­lődő országok könyvben szű­kölködnek; hogy nyugaton is nagy példányszámban forog­nak az olcsó kiadványok. A másik konferencia azo­kat a jelenségeket tárgyalja, amelyeket tudományos-mű­szaki információrobbanásnak, és információéhségnek nevez­tek el. Arról van szó, hogy ma már szinte lehetetlen el­olvasni és áttekinteni a leg­újabb műszaki-tudományos felfedezések publikációit — de közben sürgető a szükség a gyors tájékozódásra, hiszen a találmányok hamar elavul­nak. A nagy teljesítményű elektronikus számítógépeket is csak akkor használhatják fel az információtárolásban és csoportosításban, ha az orszá­gok megfelelő információs áramlást, információs rend­szereket teremtenek; felmerül a világot átfogó tudományos tájékoztatás, információs há­lózat kiépítésének igénye, amelyben a fejlődő országok bekapcsolásáról sem mondha­tunk le... Egy lakosra 1,35 könyv Könyv a változó világban? Tudományos-műszaki tájéko­zódás? Nálunk is időszerű té­mák? Hogyne lennének azok! A tudomány és technika a mi életünket is forradalmasítja. Az az igény meg éppen a szo­cializmus céljaiból és eszmé­nyeiből fakad, hogy nálunk az ember sokoldalúan művelje magát, fejlessze egész szemé­lyiségét. Hogy mondanánk le ebben éppen a könyvről, s az irodalomról? A szóról, amely egyidős az emberrel s a tár­sadalommal? Az írott szóról, amely egykorú a fejlett kultúrákkal, civilizációkkal? Az elmélyülni, képzeletet szárnyalni engedő, átismétel­ni, gondolkodásra szünetet is tartani hagyó könyvről, ame­lyet televízió, rádió, film és magnetofon, e sok nagyszerű találmány nem pótolhat soha? A dabasi járásbeli üzemek, szövetkezetek, intézmények vezetőinek címzett levélből kitűnik: fogalmazói mindezt átgondolták. Könyvtáraik tá­mogatására kér, hív, szólít ez a levél. Szükség van a se­gítségre? A megyei közművelődési és szakszervezeti könyvtárak sokat fejlődtek, könyvtár­ügyünk előrehaladt. Fejlődött és előrehaladt, de: Az elmúlt években csök­kent a megyei, peremkerü­leti közművelődési fiók- könyvtárak és letéti könyv- tárak száma ... Bár tavaly a megyei tanács a meglevő összegen felül egymillió fo­rintot biztosított könyvvá­sárlásra, a helyi tanácsok ebből az összegből több mint 180 ezer forintot nem, illetve más célra használtak fel... Ugyancsak tavaly az előző évi 800 ezer forintról 460 ezerre csökkent megyénkben a könyvtáraknak szintén vá­sárlásra adományozott pénz- beni támogatás... Közmű­velődési könyvtárainkban az egy lakosra eső kötetek szá­ma, igaz, 1,35-re emelkedett, de az országos átlag megha­ladja az 1,9-et __ Könyvtá­ra ink állományának jelen­tős része elavult... Lakos­ságunk 13,4 százaléka a köz­művelődési könyvtárak ol­vasója, de az országos, átla­gos arány 17,3 százalék ... Az utóbbi időben csökkent a mezőgazdasági és ipari mun­kás olvasók száma ... S no­ha a megyei szakszervezeti könyvtárak több olvasót nyer­tek meg az országos átlag­nál — megyénkben kevesebb anyagi támogatást kapnak a vállalati könyvtárak, mint máshol: az elmúlt években könyvtár céljává alig adtak át helyiségeket, épülő, ter­jeszkedő üzemeinkben. Szük­ség van a segítségre! Előbbre léptek De nézzük, hogyan fejlesz­tették az utóbbi időben a könyvtárakat a dabasi já­rásban, s nézzük, milyen tá­mogatást nyújtottak az üze­mek és szövetkezetek? A járási székhelyen mint­egy félmillió forintért fel­újították a járási, valamint a Dabashoz tartozó gyóni könyvtárat. Az ugyancsak Dabassal egyésült Sáriban új könyvtár épült szolgálati la­kással. Könyvvásárlásra tíz­ezer forinttal költöttek a nagyközségben többet az idén, mint tavaly. Az isko­lai könyvtárak is gyarapodtak itt: a községben letelepült Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat összesen 40 ezer fo­rint értékű könyvet adomá­nyozott az iskoláknak. A tanács az így meggyarapo­dott könyvállományból egy eddig hiányzó gyermekrész­leget szeretne létrehozni a járási könyvtárban ... Gyálon, a felsőpakonyi Búzakalász Termelőszövetke­zet tízezer forintot, és ugyan­akkora értékben könyves­polcokat, egy termelőszövet­kezeti közös vállalat is több ezer forintot adományozott könyvbeszerzésre a községi erőből épített új könyvtár-: nak, amelyben átadása óta 500-ról közel 000-ra emel­kedett az olvasók száma... Hernádon és Táborfalván felszabadult tanácsi épüle­teket rendeztek be könyv­tárnak ...Az eddig egy is­kolában elhelyezett újlen­gyeli községi könyvtárnak ezután teremtenek a község önerejéből végleges otthont, átalakítással... Felsőpakony- ban viszont egy iskolához épített könyvtárat és párt­helyiséget a helyi termelő- szövetkezet ... A bugyi köz­ségbeli ürbőpusztai iskolá­nak egy budapesti üzem szocialista brigádja iskolai könyvtárat ajándékozott... A kakucsi Lenin Tsz évi hét­ezer forintot ajánlott fel a községi könyvtárnak az állo­mány gyarapítására... Szép kezdeményezés A Hazafias Népfront járási könyvbarátbizottsága külön­ben a közeljövőben együttes ülésre hívja meg a vállala­tok, szövetkezetek vezetőit további mozgósítás, támo­gatás végett. A társadalmi segítségre csakugyan rászoruló könyv­táraink patronálására szép kezdeményezés indult el a dabasi járásban. Ami nem jelenti azt, hogy a könyv­tárak nem szorulnak ezután jelentős központi, állami, tanácsi támogatásra is. Padányi Anna Az IFLA kongresszusa Augusztus 26-a és szeptem­ber 2-a között Budapesten tartja kongresszusát az IFLA (International Federation of Library Associations) a Könyvtáros Egyesületek Nem­zetközi Szövetsége. MORI NAPOK Az idén is megrendezik a móri borvidék hagyományos őszi ünnepségsorozatát: a Mó­ri napokat. A nagyszabású rendezvényre október 6—8 kö­zött kerül sor. A rendezők látványos, gaz­dag kulturális és sportműsor­ral várják a vendégeket. TANÉVKEZDÉS ELŐTT Pest megyében: . 130 ezer általános iskolás Előzetes adatok szerint szeptember 1-én az általános iskolák első osztályaiba 130 ezer kisdiák „vonul be”. A különböző típusú középisko­lák első évfolyamaim több mint 55 ezren iratkoztak be. A gimnáziumokban 26 ezer 862, a szakközépisko­lákban 28 279 fiatal foly­tatja majd tanulmányait. Pest megyében 90 ezer ál­talános iskolás és 8509 közép- iskolás kezdi meg tanulmá­nyait. Ének a tavaszról Műsorösszeállítások a VDK ünnepén A Magyar Rádió az idén is műsorösszeállításokkal, irodal­mi műsorokkal emlékezik meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepé­ről. Augusztus 28-án 11.44-kor a Kossuth-adón Ének a ta­vaszról címmel vietnami köl­tők verseit szavalja Kohut Magda, Bitskei Tibor és Joó László. Augusztus 29-én ugyancsak a Kossuth-adón 14.06-kor mesejáték hangzik el A teknősbéka ajándéka cím­mel. Augusztus 30-án a Petőfi- adón 19.09-kor The Lu szín­műve A hal meg a viz kerül a hallgatók elé. Augusztus 31-én 19.09-kor a Petőfi-adón sugá­rozzák Che Lan Vieu karco­latét, amelynek Ajándék a gyermekeknek a címe. Szep­tember 1-én A Vietnami De­mokratikus Köztársaság nem­zeti ünnepén címmel közvetí­tenek összeállítást 18.05-kor a Kossuth-adón. Szeptember 2-án tűzték műsorra a Kicsi Lao legyőzője című mesejáté­kot 14.58-kor az URH-adón. Vasárnap, szeptember 3-án a Kossuth-adón 15.11-kor mai vietnami dalok csendülnek fel. Körözőlevél Zircen a helyi múzeumnak ado­mányozta egy ma­gángyűjtő azt a körözőlevelet, amelyet „Nemes Veszprém várme­gye 1837. június 18-tól február 28- ig tartó ülésén adott ki” a bako­nyi betyárok elfo­gására. Körözőle­vélben a várme­gye felszólítja a lakosságot, hogy nyújtsanak segít­séget a betyárok kézrekerítésében. A körözőlevél Sobri Jóskát és al- vezérét, Papp An­dort név szerint is megjelöli. A vármegye 50 csá­szári species ara­nyat tűzött ki vér­díjul a híres ba­konyi betyárvezér élve való elfogá­sáért. A köröző­levelet a múzeum helytörténeti gyűjteményében állítják ki. Az idén’ is voltaic diákok, akik nem tölthettek teljesen zavartalanul a nyári vakáci­ót, mert egy vagy két tan­tárgyból javítóvizsgát kell tenniük. A javítóvizsgákat kö­vetően, a tanévnyitó ünnepség előtti napon, augusztus 31-én pótbeírások lesznek. Augusztus utolsó hetében véget ér a pedagógusok nyári vakációja is. A nevelőtestüle­tek kollketíváinak tagjai egy héttel tanévkezdés előtt hoz­zálátnak az oktatási előkészü­letekhez. Az igazgatók dönté­se alapján ezekben a napok­ban megtartják a tanévelőké­szítő értekezleteket, amelye­ken a pedagógusok megtár­gyalják a tanulók túlterhelé­sének enyhítését célzó irány­elveket. A szeptember 1-i tanév­nyitó ünnepségeket köve­tően, 2-án lesz az első ta­nítási nap. A „második lépcsőben” szeptember első felében bené­pesülnek a főiskolák, az egye­temek is. Az új tanév nappali tagozatain mintegy 14 500 el­sőéves kezdi meg tanulmá­nyait. Az egyes karok felvé­teli bizottságai döntöttek ar­ról, hányán és kik kezdhetik meg tanulmányaikat az 1972/ 73-as tanév elején, továbbá, hogy kik nyernek előfelvételt az 1973/74-es tanévre. Két héttel ezelőtt meg­kezdték az egyetemi, fő­iskolai fellebbezések elbí­rálását az ország felsőoktatási intéz­ményeiben, illetve a felügye­letet gyakorló minisztériu­mokban. „..CÉLJAIVAL NO AZ EMBER...“ Gyűjtemény Kiss József leveleiből IRODALOMKEDVELŐ OL­VASÓNAK és irodalomtörté­nésznek egyaránt érdekes, ér­tékes könyv jelent meg Schei­ber Sándor és Zsoldos Jenő szerkesztésében, szorgos kuta­tómunkájuk eredményeként, „Ó mért oly későn” címmel, s Levelek Kiss József életrajzá­hoz megjelöléssel. Sok igazán tehetséges mű­vész nagyságát, valóságos ér­tékét csupán az utókor tudja fölfedezni, megérteni, de szép számmal vannak a magyar irodalomban is olyan alkotók, akiknek tehetsége nemcsak koruk irodalmában és közéle­tében volt fontos, kiemelkedő, hozzájuk az utókor olvasókö­zönsége és irodalomtörténete mégis igazságtalan: elfelejtik, hagyják a feledésbe merülni őket. E méltatlanul-igazság- talanul elfelejtett, ritkán idé- zett-emlegetett, nagy írásmű­vészek egyike az 1843—1921 között élt Kiss József. Hogy kije volt ő életében évtizedekig a magyar költé­PANNÓNIA 72 Híres fürdőhelyünkön, Har­kányban, pénteken véget ért a „Pannónia ’72” elnevezésű szövetkezeti találkozó, ame­lyet — az Országos Szövet­kezeti Tanács védnöksége alatt — a harmadik alkalom­mal rendezett meg a TIT. Az Európában egyedül­álló nemzetközi vitafó­rumon a különböző or­szágok szakemberei évről évre megvitatják a szö­vetkezeti mozgalom idő­szerű kérdéseit. Az idei találkozón hét szo­cialista, illetve kapitalista ország csaknem másfélszáz szakembere cserélte ki ta­pasztalatait. A kéthetes program kere­tében a szakemberek ellá­togattak Szentlőrincre, s itt a különböző típusú szövet­kezetek működését tanulmá­nyozták. A vendégeknek alkalmuk volt arra is, hogy él­vezzék Harkány gyógy­forrásainak 63 fokos ter­málvizét. A találkozó utolsó — szom­bati napját Budapesten töl­tik a szakemberek. szetnek és A hét című hetilap szerkesztőjeként a magyar író- társadalomnak, az új poézisra, új gondolatokra váró olvasó- közönségnek, arról ma már csak kevesen tudnak. AZ 1934-BEN KIADOTT „Kiss József és kerekasztal” című kötetben vallanak róla egykori tanítványai, munka­társai. Kosztolányi Dezső: „Kiss József ebben az időben költőfejedelem volt. Talán az utolsó költőfejedelem Magyar- országon ... Ö a tehetsége kegyelméből országolt, hosz- szan és békésen... Éppen ezért nagy volt a tekintélye... Nevelője volt egy egész nem­zedéknek ...” — Babits Mi­hály: „ ... Amint Arany Kiss fiatal poézisének legelső meg­értői és méltánylói közé tarto­zott, úgy Kiss egyike Arany legnagyobb megértőinek és át- érzőinek, és ez nem utolsó di­csősége. S nem lehet hagyo- mánytalan és ágról szakadt az oly költészet, melynek Kiss az apja, s Arany a nagyapja... Va­lóban a modern magyar költői nyelv legtöbbet köszönhet Kiss Józsefnek... Mindaz, amit ma modern magyar költészetnek nevezhetünk, Kiss Józsefet vallja vezetőjének és központ­jának ...” S ha még néhány nevet felsorolunk Kiss József lelkes méltatói, megidézői kö­zül, Kárpáti Aurél, Szép Ernő, Szomory Dezső, Juhász Gyu­la, Ady Endre, Bródy Sándor, Csáth Géza, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán nevét, ta­lán nagyobb biztatást kapnak a mai olvasók, hogy könyvtá­rakban böngészve szánjanak rá kevés időt, s ismerkedjenek meg költészetével. Nem egy tanítványa ugyan nagyobbra nőtt nála, s lapját hírben, ha­tásban a Nyugat túlszárnyal­ta, tehetségével, irodalmi mun­kálkodásával mégis helye van mindörökre a magyar iroda­lomban. A most — Seifert Gézáé tő­szóként közölt értő tanulmá­nyával — megjelent, nem túl terjedelmes könyv, az elmé­lyültebb ismerkedéshez, meg­értéshez ad jó segítséget. Há­rom fejezetben — Két válsá­gos esztendő (1874—1875), Egy tudós és egy költő barátsága (1874—1920), Ó, mért oly ké­sőn (1882—1911) — Kiss Jó­zsef leveleit közli. Igen hasz­nos segítséget nyújt a kuta­tóknak, érdeklődőknek a gaz­dag jegyzetanyag, valamint a Dóczi Judit és Katona Fe­renc összeállításában közre­adott névmutató. A pályakezdő, fiatal költő sok értetlenségről, küzdelmek-' ről valló leveleit megértő, pártoló barátokhoz, majd a beérkezett, híres költő és szer­kesztő leveleit Gáspár Imre költőbarátjához, Goldziher Ig- náchoz, a híres orientalistához és Polgár Jozefa hoz, a Szolno­kon élő, nagy műveltségű, Kiss József lírájába szerelmes, ép­pen elvált, szép, fiatalasszony­hoz írta. Petőfinek Júlia, Vö- rösmartynak Laura, Csoko­nainak Lilla volt a múzsája, Kiss Józsefnek Noémi volt életébe kissé késve beköszön­tő nagy szerelme, ihletője. E LEVÉLGYÜJTEMÉNY új színnel gazdagítja Kiss József portréját. Érdekes, izgalmas olvasmány, hiszen, mint Kó­bor Tamás írta a már emlí­tett, 1934-ben kiadott könyv előszavában: „Egy bizonyos, Goethe szabószámlát is más­képp írt volna, mint szabó. Ezek a forgácsok, szilánkok (Kiss József rövid, prózai írá­sai) mester kezére vallanak ... Tessék csak néhány sorát el­olvasni és fölrajzik az érzés: ezeket mester írta ...” Gergely Mihály Az ország rangja Dabasi könyvlevél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom