Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-23 / 198. szám

Htom tap 1972. AUGUSZTUS 23., SZERDA Váci kiállítás DUNA-MÜHELY A Duna-műhely előre­haladásához az idén a társadalom — köze­lebbről a Váci Városi Tanács, Hazafias Népfront és KISZ-szervezet — különösen hozzájárult az­zal, hogy az évforduló al­kalmából Dózsa-pályázatot hirdetett — s ezzel a festők nemes versengését indítvá­nyozta egy időszerűen köz­ponti eszme jegyében. Ez adott az idei kiállításnak egyéni karaktert. Átmenetileg háttérbe szorult a tájkép ést a csendélet, a körülhatáhol­tabb indíték most ai Dózsa- hagyományra koncentrált, ar­ra a szabadságvágytól lo­bogó, kaszaerdőtől nyüzsgő, igazsághordozó nagy 1514-es esztendőre, mely egyszerre volt diadal és temető, sira­tó és virágzó életfa, mementó és zászló a jövendőnek. A három díjnyertes alkotás kö­zül Mizser Pál a legyőzhe­tetlen eszmére összpontosít alakjainak tűzrózsás környe­zetével, Cs. Nagy András montázstechnikával megol­dott festményén ablakot nyit a kaszaélű fák lánglombjá­ból el'ővillanó hajthatatlan Dózsa-fejre — kinek forra­dalomindító arcmását idézi Gaál Imre elmélyült alko­tása ÍSt E gondolatkörben mozog Hock Ferenc megrendítő szörnymadár felhőzetű Me-i mentája, Hídvégi Valériai átírt formákkal érvelő Si­ratóéneke. A sort Takács Jó-1 zsef temperafestménye és Uhrig Zsigmond markáns Dózsa-portrója teszi teljes­sé. A jövőbe torkolló jobbágy- igazság eszméjével egysége­sített összhatásból érződik: igazán a Duna-műhely fes­tőinek minőségrendje. Hock Ferenc és Cs. Nagy András magabiztos szívóssággal építi művekké a felkutatott és megtalált egyéni világot —i Mizser Pál vált, gyorsít, mó­dosít a színek lüktető he- roizmusával. Önismeretre valli az a tény, hogy a Duna-mű­hely tagjai saját léptékük szerint haladnak, művek­ben töprengenek arról, hogy az út merre vezet tovább. Cs. Nagy András ösvénye fel­villant, Hock Ferenc ráta­lált művészetének termő for­rásaira, Mizser Pál méri, kutatja lehetőségeinek hatá­rait, melyből most a Mag-1 vető virágzáskorszakot is hor­dozó megoldása tűnik legár- nyaltabbnak. Hídvégi Valé­ria fejlődése felgyorsult. Va­lami megtolult szárnyalás ér­ződik színeinek felfokozott iramában, egyre inkább ön­törvényei alapján szerkeszti képeit. Kristóf János őrzi: értékeit, mértékkel újít, s a Dunai tájat pointillista esz­közökkel1 hangszereli. Dániel. Kornél a természetábrázolás új útjait keresi, s ebben a szándékában a téli táj hóval fedett hegyeit a csendélet bensőségével jeleníti. Pirk János ragaszkodik régi esz­ményeihez — erről tanúsko­dik meghitt Kaszakalapáló ja, melynek témaelőzetese Vedres Márk, Szandai Sándor, Szőnyí István művészetében megta­lálható. A festői anyag szobrász! kíséretét fiatal művészhá­zaspár vállalta. Szabó Edit művei közti! kimagaslik a Niobe érzékenyen megoldott drapériája, melyre illik Ba­bits költői mondata: „fá­radt gondolatom szeret öl­teni hosszúredőzetű tógát”. Ifj. Pál Mihály kisbronza ma­gán viseli a játékos derűt és az emberi komolyságot — er­re utal a gyűrt öltözet és az atlétikusan fiatal test számtalan elágazása (Táncoló lány). Tartalmas megnyitójában dr. Végvári Lajos jelezte, hogy a soros teendő a mű­helymunka fokozásában rej­lik, csak: belső megerősödés után léphet az országos hír­ből Európába a váci Duna körül alkotó művészcsoport. Ehhez az is szükséges, hogy a jövőben már régebben kiál­lított alkotások ne szerepel­jenek a Duna-műhely évi bemutatkozásán, mint ez az idén több esetben is megtör­tént. Nagy segítséget jelen­tene • a . társadalom további eskmeirányítása — elvi alapo­kon nyugvó felkérésre már a következő esztendőkben hirdessenek pályázatot a vá­ci Dunakanyar munkás hét­köznapjainak, az „új kenyér’* csendélet-főszereplő temati­kájának művészi feldolgozá­sához, ehhez szélesítsék a kört a Vácott most letelepe­dő grafikusok, szobrászok és festők bevonásával. Ez a sok­rétű figyelmesség és a belső munka fokozása fejlesztheti az európai léptékre figyelő Du- na-műhelyt országos jelen­tőségű művészközponttá —. amilyen a század elejétől nap­jainkig Vásárhely és Szent­endre. Losonci Miklós Kossuth szárnysegédje A fennállásának 700. év­fordulóját ünneplő Alsóör­sön vasárnap emléktáblát avattak: megörökítették May János honvéd százados, Kos­suth Lajos szárnysegédjének nevét. May János 1849-ben, a szabadságharc bukása után az ellenállás megszervezése végett utazott Alsóörsre, itt azonban rajtaütöttek az oszt­rákok. A bátor katonatiszt nem látva semmi reményt a sza­badulásra, magára gyújtotta búvóhelyét, egy Balaton parti nádkunyhót. Színjátszó napok Visegrádon szombaton kez­dődik az országos színjátszó napok előadássorozata. A most negyedik alkalommal megrendezett találkozón 11 együttes vesz részt. Elsőként a veresegyházi Forrás együt­tes lép színpadra Dózsa Györgyről szóló emlékműsorá­val. Ezután olyan neves cso­portok következnek, mint a két évvel ezelőtti győztes, a szombathelyi tanítóképző iro­dalmi színpada, a tavaly első helyen végzett monori József Attila irodalmi színpad, s lát­hatják majd a nézők a kapos­vári Latinca Studio, k győri Arrabona és a BM Központi Színjátszó Együttesét. Badar Erzsébet, a híres me­zőtúri fazekascsalád népmű­vésze alkotóan fejleszti to­vább elődeinek művészetét. Édesapja, Badar Balázs taní­totta öt a mezőtúri népművé­szet jellemzőire, többek kö­zött a vésett mintázásra. Munkásságáért 1968-ban a Népművészet mestere címmel tüntették ki. A képen: ír óká­zás közben a műhelyben. A Béke és Szocializmus új száma A folyóirat most megjelent augusztusi száma közli annak a szimpozionnak az anyagát, amelyet a szerkesztőség és az NSZEP KB Társadalomtudo­mányi Intézete szervezett A tudományos-technikai forra­dalom és a szocializmus idő­szerű témájáról. Az eszmecse­re mérlegét megvonva Vilém Novy, a folyóirat titkára hangsúlyozta, hogy a tudomá­nyos-technikai forradalom vívmányainak és a szocializ­mus előnyeinek egyesítése a testvérpártok tevékenységé­nek kulcskérdésévé vált. A folyóirat terjedelmes do­kumentum-riportot közöl a kommunista és munkáspár­tok több képviselőjének a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban tett utazásá­ról. Több cildc foglalkozik Fran­ciaország gazdasági és politi­kai helyzetével, illetőleg a francia munkásosztály hely­zetével. Gedő András A politikai fi­lozófiától a marxizmus felé című tanulmányában ismerte­ti azokat a polgári és filozó­fiai irányzatokat, amelyek a marxizmushoz közeledő ten­denciákat mutatnak fel. A kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenetet mint korunk fő törvényszerűségét, valamint a győztes forradalom feladatait vizsgálja L. Angst­rom A győzelem megszilárdí­tása a forradalom törvénye című cikkében. A lap ezenkívül több cik­ket közöl a nemzeti felszaba­dító mozgalom problémáiról. Idris Cox Gazdasági együtt­működés az imperialista rab­lás helyett című írásában a Világkereskedelmi Konferen­cia (UNCTAD) 1972 április­májusában Santiagóban tar­tott legutóbbi ülésszakán fel­merült és a fejlődő országok szükségleteit közvetlenül érintő kérdésekről számol be. Az ördög álarcosbálja Furcsán hangzik, de némi túlzással igaz: van egy olyan magyar együttes, amely előbb lett ismert Ausztráliában, mint idehaza. A Syriusról van szó. Akik ismerték és hallották ját­szani a kitűnő zenészekből ál­ló együttest, azok számára egyáltalán nem volt meglepe­tés az egy évig tartó nagy si­kerű tengeren túli turné. Le­mezfelvételek, koncertfellépé­sek követték egymást a távoli földrészen, s szinte minden nagy városban játszottak. A vendégszereplés végén közöl­ték velük: visszavárják őket. Nemrégiben pedig megérkezett az újabb meghívás, így az év végén ismét Ausztráliába uta­zik a Syrius együttes. Baro- nits Zsolt, Ráduly Mihály, Pa­taki László, Veszelinov And­rás és Orszáczki Miklós ez­úttal nem mindennapi út előtt áll. Erről beszélgettünk a ze­nekar basszusgitárosával, Or­száczki Miklóssal. — A program szerint ez év december 1-re kell Ausztráliá­ban lennünk. Az út legalább egy hónapig tart majd, tehát október végén vagy november elején indulunk. Hajóval me­gyünk, Afrikát megkerülve In­dia, Malaysia és Singapur érintése után kötünk ki Ausztráliában. Itt előrelátha­tólag három hónapig vendég­szerepelünk: a Széttört álmok című nagylemezünk felvételé­re kerül sor. Ezután tovább­megyünk Kanadába, ahol szin­tén fellépünk. Talán monda­nom sem kell, hogy az együt­tes tagjai nem kis szorongás­A szexuális élet szociológiája HÁROMSZÁZ OLDALAS válogatást jelentetett meg e címmel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Kemény Ist­ván válogatásában és beveze­tőjével, Román Anna és Vá- sárhelyi Judit fordításában. A kötet címe megtéveszthe­ti az átlagolvasót, a tanulmá­nyokból ugyanis nem a sze­xuális életben jól alkalmazha­tó, könnyen elsajátítható is­mereteket nyújtó könyv áll össze, hanem tudósok, a té­makörben jártas szakembe­rek tudományos igénnyel megírt dolgozatainak gyűjte­ménye. Az ilyen átlagolvasó bizonyára nem jut el a kötet harmadáig sem. Nagy kár pe­dig, mert különösen a könyv második felében található írá­sok könnyebben emészthető- en, érdekesen közölnek kama­toztatható tényeket, következ­tetéseket. A szociológia a nyugati ka­pitalista országokban e téma­körben sokat produkált az utolsó évtizedekben. Jól sejte­ti ezt a válogatásban közölt kilenc tanulmány megjelené­sének helye és ideje. Az első tanulmány Bronislaw Mali­nowski: Nemiség és elfojtás című munkája Londonban, 1927-ben jelent meg, a máso­dik, a kötetnek egyébként leg­terjedelmesebb, imponálóan gazdag ismeretanyagra tá­maszkodó tanulmánya. Mar­garet Moad: Nem és tempera­mentum című, százoldalnyi értekezése New Yorkban, 1939-ben látott napvilágot, a további hét dolgozat az 1950- es és 1960-as években, jelez­ve, hogy a szociológia igyeke­zett nyomon követni korunk­ban a szexuális kapcsolatok­ban is végbemenő nagyarányú mozgást-változást. E KÖNYV KAPCSÁN IS megfogalmazódik egyik legel- képesztőbb, nehezen érthető­menthető felismerésünk: any- nyi sok tudományos felfede­zés után, a társadalmi-tudo- mányos-technikai forrada­lomban, az atomkor és az űr­hajózás küszöbét átlépve is oly ijesztően alacsony az em­beriség szexuális kultúrája, hogy alig minősíthető gazda­gabbnak, kielégítőbbnek a múlt század vagy a még ré­gebbi korok szexuális köz- műveltségénél. Ismert tény, hogy a szexualitást az embe­ri tudatlanság, túlzott sze­mérmesség és álszemérmes­ség, prüdéria kezdettől fog­va a tabu, a misztifikáció kö­rébe utalta, s noha a szexua-' litás minden érett, egészséges felnőtt mindnennapi életének része, s a mindenki számára legkönnyebben elérhető öröm és gyönyör-mámor forrása volt, beszélni róla nem illett, még kevésbé nyilvánosan ér­tekezni, s a megszerzett ta­pasztalatokat, fölismeréseket másoknak átadni, publikálni, oktatni nem volt szokás, s többnyire nem volt lehetséges botrányos következmények nélkül. NÁLUNK sem közis­mert, pedig igen fontos jel­lemzője az embernek: a ma­napság elérhető-megszerezhe- tö, azaz korszerű szexuális kulturáltság nélkül nem ne­vezhető teljesen érettnek egyetlen egészséges felnőtt sem. Ez igen fontos ismeret- anyag híján csak fogyatéko­sán alkalmas ugyanis a tár­sas életre, a másik nembelivel való rendszeres kapcsolatra, házasságra, szexuális életre. S hogy ennek a készségnek, is­meretnek a hiánya milyen sú­lyos közérzeti, idegi, s nem ritkán végül organikus követ­kezményekkel, károsodással jár, arról sokat beszélhetné­nek a körzeti orvosok, még többet az ideggyógyászok, pszichológusok. S ezeknek az igen kellemetlen, legtöbbször már betegségnek, állandó or­vosi felügyeletet, segítséget igénylő, nem egészséges álla­potnak az okozója a házas­társak valamelyikének vagy mindkettőjüknek a szexuális tudatlansága, kulturálatlan- sága. Az e téren nélkülözhe­tetlen ismereteket ki-ki a szü­lők szemérmes-ügyetlen, s legtöbbször tudományosan tá­jékozatlan-megalapozatlan, csupán személyes tapasztala­tokra támaszkodó tanácsaiból, és a téma iránt hevesen ér­deklődő serdülőkorú társak rendszerint durva, kiábrándí­tó véleményéből, beszámolói­ból, és filmekből, televízió- játékokból, ponyvából merít­heti. Ugyan évtizedek óta kapható nálunk Fritz Kahn Nemi életünk című könyve, s az utóbbi időben magyar szer­zőktől is megjelent néhány idevágó munka, a velük való találkozás azonban esetleges, véletlen, már csak pár ezres példányszámuk következté­ben is szűk körű, holott a szexuális ismereteket minden­kinek rendszeresen, idejében el kellene sajátítania. SAJNÁLATOS s kissé ért­hetetlen, és bosszantó ezért a kötet előszavának néhány be­kezdése, amelyekben a szerző kétkedve tárgyalja a szexuá­lis nevelés, a nemi felvilágo­sítás lehetőségeit, az ilyen té­májú könyvek hatékonyságát Az igaz, hogy gyermekeinknek nem „ .. .szombaton délben, tizenkettő és egy óra kö­zött ...” kell elmagyaráznunk, mit kell tudniuk a két nem kapcsolatáról, a szexualitás­ról, hanem növekedésük-fej- lődésük éveiben folyamatosan és őszintén kell felelnünk a bennük megfogalmazódó kér­désekre, jól tudva a szükséges és elégséges aranyszabálynak e témában való fontosságát, s időben kézbe adni a könyve­ket, amelyekből kiegészíthetik ismereteiket. Ma még azonban a legtöbb szülő felkészületlen, alkalmatlan a korszerű neve­lésre (mert sem elégséges ál­talános, sem szakmai-pedagó­giai műveltséggel nem rendel­kezik), felkészületlen a sze­xuális életben való eligazítás­ra is. Mellette és letöbbször helyette a társadalomnak, az egészségügyi apparátusnak, az iskolának, az ifjúsági mozga­lomnak, az ismeretterjesztő irodalomnak és hálózatnak kell elvégeznie az előszítő, ne­velőmunkát. S ilyen és ennél még könnyebben érthető­emészthető könyvek megjelen­tetésével a könyvkiadóknak. EGY NAPILAPUNKBAN olvastam a hírt: „A francia iskolákban az idei őszi tanév­től a szexuális nevelés fontos tantárgy lesz. Erről írt a Pa­ris Match, és svéd példákra hivatkozik, ahol ez a tantárgy 15 éves kortól kezdve min­denki számára kötelező.” Ko­runkat az egyre több terüle­ten soha nem volt tempóra felgyorsult mozgás-átalakulás jellemzésére egyre gyakrab­ban nevezik a forradalmi vál­tozások korának. Nyugaton már évek óta beszélnek sze­xuális forradalomról is, s amit e témáról mi tudhatunk, hitelt kell adnunk ennek a meghatározásnak. Ebből a po­zitívumokkal és negatívumok­kal terhes, részben tudatosan- manipuláltan is fölszított, megzavart áramlatból a ko­runkat egyre inkább elárasz­tó tömeges érintkezés-közle­kedés, a rádió, tv, film, köny­vek hatására hozzánk is sok minden elért. A szexuális kap­csolatok szembeszökő változá­sa, átalakulása már letagadha­tatlan tény nálunk is. S ha el akarjuk kerülni az e téren egy idő múltán konfliktussá nö­vekvő ellentmondást-összeüt- közést, szembe kell néznünk ezzel a nagyon fontos jelen­séggel, és megtennünk, amire a magunk erejéből, s mások eredményeit felhasználva ké­pesek lehetünk. PROBLÉMAI, HIÁNYOS­SÁGAI és ellentmondásai el­lenére is azért üdvözöljük te­hát e könyvnek a megjelené­sét. Gergely Mihály sál várják az indulás napját..! — A Syrius stílusát illetően elég sok vita volt az elmúlt időszakban ... — Talán azért, mert nem fülbemászó, gyorsan dúdolha­tó slágerzenét játszunk, ha­nem — én így nevezném — „nehéz” dzsesszrockot. Ez egy­részt azt jelenti, hogy a kül­földi számokat sohasem „leko- pírozva” adjuk elő — véle­ményünk szerint ez a magne­tofon feladata —, hanem min­dig feldolgozva, dzsesszes, im- provizatív elemekkel vegyítve. Másrészt szeretnénk azt bebi­zonyítani, hogy jelenlegi fel­állásunkban is — két szakszo- fonnal, fuvolával, orgonával, basszusgitárral és dobbal — tudunk olyan zenei hatást ad­ni, amit más beategyüttesek szóló- és ritmusgitárral érnek el. E célnak megfelelően a jö­vőben bővül a zenekarunk, új hangszerek szólalnak majd meg. Tudjuk, nem könnyű az általunk választott irányzat, de ehhez mindenképpen tartjuk magunkat. — Az együttes őszi tervei? — Különböző klubokban fo­gunk játszani, s néhányszor fellépünk még az Expressz- koktélhajón is. Aminek na­gyon örülünk: ugyancsak most ősszel jelenik meg ausztrál nagylemezünk magyar válto­zata. Címe: Az ördög álarcos­bálja. — Kiknek a szerzeményeit hallhatjuk majd első hazai nagylemezükön? — Hét számot komponál­tunk. A szövegeket egy auszt­rál fiatalember, Charles Fi­scher írta, s magyarra fordít tottuk valamennyit. Pataki László szerzeményei — a cím­adó dalon kívül — a Voltam már ilyen szomorú, a Concer­to háromhúros hegedűre és öt korsó sörre, valamint a Becs­telen ember. Ráduly Mihály száma Egy kiáltás méhében címmel együttesünk dzsessz iránti érdeklődését kívánja bi­zonyítani. Jómagam a Pszi- chománia, valamint a Becsü­letes ember megfigyelései cí­mű dalokat írtam. A Pszicho- mánia érdekessége, hogy he­gedű is megszólal benne, míg a Becsületes ember megfigye­léseiben nincs dob, így ez ai szerzemény szinte teljesen „le­vegőssé” vált. F. G. KjjDyEiNjC L E ........... .—M E .......—......Z E M At aGUSZTMS' Vágja ki és írja rá a legkedve­sebb vokális, hangszeres és köny- nyűzenei szám címét, úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Budapest Vin., Somogyi Béla u. 6.), legké­sőbb augusztus 31-ig. A borítékra ne feledje felírni: „Kedvenc le­mezem”. Szavazóink között ha­vonta tizenkét kislemezt sorsolunk ki, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándéka*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom