Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
/ ál ti. stíriait 1972. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT A „Röpülj páva” körök országos bemutatóján Tizenegy érdi asszony énekel A „Röpülj, páva” körök országos bemutatóján — szombaton és vasárnap az Erkel Színházban — négy Pest megyei együttes lép fel, köztük az érdi művelődési ház bukovinai székely együttese. Bukovinai székely együttes Érden? A fővárostól egy ugrásra, Budapest kertvárosában? Nem meglepő ez, hiszen 1945 után több székely falu lakossága költözött hazánkba. Székelyek telepedtek le Érden is. Mégpedig bukovinai székelyek, s ez fontos „megkülönböztető jegy” a népművészet szempontjából. Tudjuk, hogy a televízió sikeres „Röpülj, páva” vetélkedője után gomba módra elszaporodtak országszerte a különböző népdalcsoportok. Néhány hónap alatt népművészeti mozgalommá lett a „Röpülj, páva”. Segítő hangszalagok Az érdi együttes még csak pár hónapos, 1971. december 5-én alakult meg Szentes Já- nosné énektanárnő vezetésével. A művelődési ház igazgatója, Fizáry Kornél azt mondja, már régebben tervezték, hogy „Röpülj, páva” kört szerveznek, de milyen néphagyományokra építsenek Érden ? A harmincezres „mammutköz- ség” — amely az ipari agglomeráció „alvóvárosa” — bizony, nem büszkélkedhet néphagyományokkal. S akkor jutott eszükbe az a száz-százötven székely család, amely letelepedett a községben. Szen- tesné ismert is közülük néhányat. Összehívták őket, örömmel jöttek. Szentesné a népdalok értője, járt Romániában is, ahonnan eredeti hangszalagokkal tért vissza, rajtuk székely dalokkal. Kapcsolatban van az Akadémia népzenekutató csoportjával, ahonnan szakmai javaslatokat is kap. Siker: nyomban az indulás után A tizenegy tagú együttesben — a tizenegyedik Szentesné — csak asszonyok, lányok találhatók, közülük hárman szólót is énekelnejc. Hangszer nem kíséri őket, csak a próbákon használják a régi harmónát. Eredeti bukovinai székely dalokat énekelnek, s bizony, nem nagyon tudunk ilyen együttesről — még egyről sem —, amely a bukovinai székely népdalhagyományokat elevenítené fel. Talán ezért is figyeltek fel rájuk olyan hamar: már néhány héttel a megalakulás és a kevés próba után is sikereket a^jntak. Első szereplésük Sóslreton volt, ahova a helybeli szlovák nemzetiségi együttes hívta meg őket. Aztán felléptek az érdi gimnázium műsoros estjén, majd egy katonabúcsúztatón. Az első feltűnő sikert a „Röpülj, páva” körök megyei döntőjén aratták áprilisban Galgahéví- zen. Bekerültek az ország legjobbjai közé. Ma: az Erkelben A csoport tagjai között gyári munkásnőtől a háztartásban dolgozó feleségig többféle el- foglaltságú asszony, lány található. Fiatal is van — tizennyolc éves —, idősebb is, az átlagéletkor talán az ötven felé jár. A dalok többségét Szentesné hozta és tanította be, de a tagok is tudtak még olyan dalokat, amelyek újdonságszámba mentek. Próba közben magnóra veszik a számokat, visz- szahallgatják, javítgatnak rajta, ezzel a módszerrel könnyen rátalálnak a hibákra. A rádió is készített velük negyvenperces felvételt, egy csapásra országos hírűek lettek. Kíváncsiak vagyunk, hogy ma az Erkel Színházban az országos vetélkedőn hogyan állnak helyt? B. Gy. „Az állami oktatás helyzete és feladatai“ címmel a Kossuth Könyvkiadónál megjelent az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 14—15-d ülésének anyaga. A füzet tartalmazza Kádár Jánosnak, az oktatásügy vizsgálatában részt vett pedagógusokhoz intézett — „Az oktxutás fejlesztése közügy” című — beszédét, Aczél Györgynek „Az állami oldatos helyzetéről” című előadói beszédét és zárszavát, valamint a Központi Bizottság határozatát. 125 festmény a Szépművészeti Múzeum nemzetközi tárlatán Öt szocialista ország legnagyobb múzeumainak anyagából 125 festményt mutat be a Szépművészeti Múzeum kiállítása, amely a tavasz és nyár folyamán nagy sikert Hol volt Szöilős - a jobbágyfalu? Középkori templom maradványai Szigetszentmiklóson Szigetszentmiklóson a gíyila- sok-dűlőben a Fővárosi Vízművek árokásó gépe egy középkori templom alapjait vágta keresztül. A templom kőkerítéssel van körülvéve, és azon belül temető van, amelynek sírjait a markológép megbolygatta. A Rosenfeld 1728-as térkép ezen a helyen egy Szöilős nevű jobbágyfalu templomát jelöli, mely már félig romokban hever. Szöilős neve elsőként az 1264-es csuti adománylevélben szerepel Szentmiklós, Háros, »Csepel faluk szomszédjaként. Több középkori oklevélben is megtalálható még a falu neve. A török adójegyzék szerint 1563- ban Szöilős 23 008 akcse ezüstpénzt fizetett a törököknek. A falu a török hódoltság után elpusztult, elnéptelenedett, írja a Pest megyei összeírás 1690- ben. A templom falai még sokáig látszottak, s az öregek sokat meséltek róla. Legutoljára Becz Benő gazdáé volt a föld, amelyben a romok vannak. A templom köveit behordták a faluba, sőt, 1798-ban a megnagyobbított szentmiklósi református templom építéséhez is sokat felhasználtak a feljegyzések szerint. A dombháton a vízmű árka több helyen őskori lakógödröket és urnasírokat vágott keresztül. Kő-, réz- és bronzkori épületmaradványok is előkerültek. Ez a dombhát Szentmiklós leggazdagabb lelőhelye. A szentendrei Ferenczy Múzeum régésze, Tettamanti' Sarolta vizsgálta meg a megbolygatott területet. Véleménye szerint a további földmunkák újabb leleteket hoznak majd felszínre. A honismereti szakkör továbbra is figyeli a területet, hogy az előkerülő régészeti értékek ne kallódjanak el, hanem múzeumba kerülve gazdagítsák Csepel-sziget múltjának anyagát. Vöő Imre aratott Varsó, Drezda és Prága közönsége előtt. A közös vállalkozáshoz, amelyben lengyel részről a varsói nemzeti múzeum mellett Poznan, Gdansk és Krakkó, az NDK-ból a drezdai képtáron kívül Lipcse, Dessau és. a mosigkaui kastélymúzeum, Prágából a nemzeti galéria, Leningrád'ból az Ermitázs vesz részt, a budapesti múzeum 25 képpel járul hozzá. A Szépművészeti Múzeum nagyszabású nemzetközi kiállítását október 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Elkészült a millenniumi emlékmű Székesfehérvárott elkészült a város kialakulásának ezredik évfordulójára épített millenniumi emlékmű. A város legmagasabb pontján, az öreghegyen felállított 32 méter magas emlékmű Kalló Viktor és Skoda Lajos alkotása. Három égbetörő alumínium sugarat egy frizgyűrű fog körül, amelyen 140 dombormű látható. A feketére festett gyűrűből kidomborodó művek a város hírességeit és névtelen építőit ábrázolják. Látható Székesfehérvár címere, valamint a város kialakításának és a millenniumnak a dátuma is. Az emlékművet augusztus 19-én avatják fel. A szociális indokokat figyelembe véve Társadalmi bizottság dönt az óvodai felvételekről UJ NEVELESI PROGRAM Több mint negyedmillió óvodás kezdi meg szeptemberben a tanévet. Az újonnan óvodába kerülő gyermekek előjegyzése szeptember első hetében lesz: városokban az óvoda kapuján, felirattal, a községekben még hangosbemondóval. is tájékoztatják a lakosságot az előjegyzés idejéről és módjáról. Bár a tanácsok nagy erőfeszítéseket tesznek az óvodák építése terén, az igényeket még nem tudják teljesen kielégíteni. A gyermekek óvodai felvételéről társadalmi bizottságok döntenek, amelyek meggyőződnek arról, hogy a felvételi kérelem indokai megfelelnek-e a valóságnak. Mint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondották: a bizottságok elsősorban az egyedülálló szülők gyermekeit veszik fel. Számíthatnak gyermekük felvételére azok a családok, ahol mindkét szülő dolgozik, és nincs olyan családtag, aki, a kisgyermek felügyeletét elláthatná. Figyelembe veszik az egyéb szociális indokokat, több gyermeket, a rossz lakásviszonyokat. Fontos tudnivaló, hogy a bölcsődéből a gyermekek nem kerülnek automatikusan az óvodába — ilyen esetekben is a felvételi bizottság dönt. A kérelmek mérlegelése után, az egyes óvodák értesítik a szülőket az elfogadott és az elutasított kérvények esetében is. Az óvodai tanév az újonnan felvett gyermekele számára szeptember 18- án kezdődik. Jelentős újdonság, hogy egyre több óvodában vezetik be országszerte az új nevelési programöt. Ennek lényege a céltudatosabb iskolára, tanulásra, fegyelemre nevelés. Nem annyira az ismeretek mennyiségére, mint inkább minőségére, mélységére épít. A gyermekek nagyobb önállósággal oldanak meg feladatokat, nagyobb jártasságra tesznek szert a közösségi szokásók elsajátításában. Fogadják az elsősöket... A napközibe jelentkezőket is sikerül elhelyezni Dunakeszin Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy Dunakeszin 'a következő évekre új, korszerű általános iskola építését tervezik. De addig hogyan oldják meg a huszonhárom ezer lakosú agglomerációs településen a tanulók elhelyezését a zsúfolt iskolákban? Hogy fogadják az évről évre nagyobb számban érkező elsősöket? — erről kérdeztük Tóth István- nét, a nagyközségi tanács művelődésügyi főelőadóját. — Iskoláinkban, ahol eddig is két műszakban, délelőtt és délután is oktattak, a zsúfoltPetőfi Kardos Ferenc filmrendező a Petőfi- centenárium alkalmából filmet forgat a nagy költő életéről. A film, műfaját tekintve, történelmi forradalmi passiójáték. Érdekessége, hogy Valamennyi szereplője mai diák, akik újraértelmezik Petőfi for- radalmiságát. A film a pápai Kossuth Lajos Gimnáziumban készül. A film főszereplője Kovács Mihály budapesti gimnazista. A filmet Kardos István Kardos Ferenccel írta, az operatőr Kende János. A képen: a képzőművészeti gimnázium diákjai íéstik a „házasságkötő termet”. Fővárosi kiállítások A nagyvilág és Nagymaros A legjobb értelemben vett krónikáskedv jellemzi a Műcsarnok jubiláns kiállítóját. Nemcsak a nagyvilág topográfiai ábrázolását vállalja Ék Sándor, hanem a szocialista eszmeiség indítékait. A régi magyar ta- noncélet visszásságai ugyanúgy az elkötelezett szemléletű művész képi indítékaihoz tartozik, mint a fiatal vöröskatona, munkásnő, evakuált lány, Raszler Károly portréja, a Tanácsköztársaság és a felszabadulás festményekkel kísért eseményei. Tájélményei a budapesti utcáktól, a Dunakanyartól Artyekig, Gurzufig terjednek, de Galyatetőt, Moszkvát, Bagdadot, Don- medencét és az Újpesti Hajógyárat is érinti a fáradtságot nem ismerő ihlet, melynek állandóságában ritkán adódik süllyedés, emelkedés. Művészetének magaslati pontja a konstruktív korszak Varrónő-je és az Interieur asztali lámpájának különös megoldása. Figyelemre méltó elmélyültséggel rögzítette festészetté a gyerekek világát, a Fájdalomtól eltorzult lókiáltást, Che Guevara kék méltóságban alvó eszmearcát. Ék Sándor sokrétűségét katalógusírója, Pogány Ö. Gábor elemzi: „A munkásmozgalmi, szabadságharcos kompozíciók mellett meghitt életképeket is festett, imperialistaellenes szatírák megrajzolása közben kedves történetekhez, vidám elbeszélésekhez készített illusztrációkat.” Ék Sándor a munkásosztály nagy ügyének képeskönyvét szerkeszti műveiben látomásos hevülettel, a nagyvilág a szó internacionális és nem földrajzi értelmében jelentkezik. Tv-nyilatkozatában életművének tanulságait összegezve megemlítette, hogy az avant- garde indulás után szükségszerűen jutott el a szocialista realizmusig. A kérdés csupán az, hogy miért vetette el nemzedékének több kiválóságával együtt a konstruktív eszközöket, pedig felhasználásukkal még hatásosabban szolgálhatta volna a munkásosztály törtérielmi hivatását. Úgy, ahogyan Derkovits Gyula és József Attila tette. Nemcsak Ék Sánddr, egy nemzedék akart az eszme ars militans-a lenni, harcos festő. Tisztelet az elhatározásnak, mely a célt és a képességet egyaránt felmérte, így lett és maradt Ék Sándor a forradalmi valóság festőriportere. Zsillé Győző festményeit a Fényes Adolf- teremben láthattuk. S e tárlat is bizonyítja, hogy hovatovább, Nagymaros is a festők zarándokhelye lesz, mint Vi- segrád, Szentendre és a Balaton. Hiszen szinte minden fővárosi kiállító érinti egy-egy műben a Börzsönyt, a Szent Mihály hegyre kúszó házakat, így Zsillé is, akit a küzdelem érdekel elsősorban. Az embernek a természettel folytatott diadalmas küzdelme. Talán főként vadászszenvedélyének köszönhető, hogy Zsillé Győző Hemingway-hez hasonlóan, a lét legyőzendő negatívumát a cápában jeleníti. A vaddisznó, cápa, az ő festői partitúrájában nemcsak félelmetes agyarakkal és őrlő fogakkal rendelkező állat, hanem az ember több rétű és sajátos küzdelmének szimbóluma. Legjobb képeinek keltezése: 1967. Utána átmeneti megtorpanás és bizonytalanság figyelhető meg. Az előrehaladás iránya a Dámtrófea helyett e küzdelmet kifejező képektől vezet olyan horizont felé, amelyet egyelőre nem láthatunk. Zsillé Győző soros feladata, hogy e felbukkanó határok határtalanságát kutassa, és festészetté véglegesítse. Fejes László fotóművész a Műcsarnok kamaratermében mutatkozott be. A szemlélőt az ragadja meg, hogy nem a technikai bravúr az uralkodó elem, hanem az élet költői kedvessége, amit észrevesz és láttat az eltérő sorsokban és körülményekben. Az eseményeket együttérzéssel vagy ironikusan kíséri, különösen megindító, ahogy feltárja a Falusi zenész régi dallamokban megtorpant világát. Losonci Miklós ság egyre nő. Második éve, hogy hat nyolcadikos osztály hagyja el a tantermeket, de a helyükbe nyolc első osztály érkezik. Időközben a tanulócsoportok bontását, az osztálylétszámok csökkentését is végrehajtottuk ... Az idén kétszázhuszon- négy első osztályost vettünk fel a három általános iskolába. Az új tanévre mindenképpen szükségtantermekről kellett gondoskodnunk. — Miként oldották meg az elhelyezést, hogy az oktatás színvonala se csökkenjen? — Költségvetési üzemünk a községi II. számú Általános Iskolának egy volt ktsz-műhely- ből két szükségtantermet épített. A másik túlzsúfolt, III. számú iskolában is új osztály- termet alakítottunk ki egy jogcím nélkül használt szolgálati lakás felszabadításával, csere- lekás biztosításával. Az új tanévre különben mindhárom iskolát kifestették. Az I. számú Általános Iskola földszinti részét a Dunakeszi Házgyár tatarozza társadalmi munkában: egy úgynevezett vizesblokk építését is felajánlották. Az egy üzem egy iskola mozgalom keretében mindhárom iskola kapott patronánst a községben. Megállapodást kötöttek a Mechanikai Laboratóriummal, a konzervgyárral és a járműjavítóval az év közben adódó hibák kijavítására és minden más támogatás lehető megadására. A Mechanikai Laboratóriumban például még az idén satupadokat készítenek a politechnikai oktatás segítésére, ezenkívül iskolai könyvtárat is berendeznek. — Hogy alakult az elsősöknél a napközi iránti igény? Fel tudnak venni minden jelentkezőt? — A legtöbb elsős az új lakótelepek melletti III. számú Általános Iskolában jelentkezett napközibe: a nyolcvanöt elsősből hatvan. Már össze is ült a felvételi bizottság, hogy megvizsgálja a kérelmeket — de az új tanteremmel valamennyi jelentkező elhelyezése megoldást nyert. A községben 'azokat az elsősöket, akik nem jártak óvodába, iskolai előkészítő foglalkozásokon ismertették meg a szükséges tudnivalókkal, hogy könnyebben illeszkedjenek be az iskolák életébe. P. A.
