Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-19 / 195. szám

1 rts» ifEcn 1972. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT xt/Círiap mnsmsmm Új lakótelep társadalmi munkával A szentendrei városi pártbizottság kezdeményezése A szentendrei városi pártbi­zottság kezdeményezésére új lakótelep épül Szentendrén a Vasvári Pál úton. Ez a lakóte­lep munkáslakótelep, amely­nek házai, lakásai nem sze­repelnek a központi vagy a megyei lakásépítkezési tervek­ben. Ez a telep önálló kezde­ményezés szülötte. A városban a lakásigénylök száma ötszáz, ennyi jogos ké­relmezőt nem tudnak kielégí­teni. Ráadásul nyolcvannégy életveszélyes lakás is találha­tó a városban. A jogosultak többsége nem tudja megfizet­ni a drága OTP-házakat. Ezért jelentős a pártbizottság és a városi tanács kezdeményezésé­re meginduló akció, amelynek költségeit hetven százalék­ban társadalmi munkával fedezik. Az építkezés augusztus 15-én kezdődött. A terveket a Pest megyei Tanács Tervező Vál­lalata és a megyei Üt- és Víz­építő Vállalat készítette. A ki­vitelező a Szentendrei Építő­ipari iKtsz. Százhatvanöt lakás épül majd fel blokkos építkezési móddal, a földszintestől a há­romemeletes házig. Egy lép­csőházból általában négy lakás nyílik. A házak között zöld te­rületet hagynak. 1973 végére hatvanöt, 1974 végére száz lakást adnak át. Ezek egy nagy és két kisebb szobából állanak, valamin^ ét­kezőkonyhából, fürdőszobá­ból, előszobából, kamrából és teraszból. Tehát modern lakások, csak a l'ütés marad hagyomá­nyos, mert a kazánház felépítése rendkívül drága lenne, gázve­zeték pedig nincs a városban. A jövendő lakók társadalmi munkában építik fel lakásai­kat, így a költségek csaknem háromnegyed részét magukra vállalják, vagyis ledolgozzák. Ezen a lakótelepen lakást csak az kaphat, aki a városban la­kik, és ott is dolgozik. B. Gy. A tanácstagok szervezik A lakosság szívesen vállalja TÁRSADALMI MUNKÁBAN Szentendrét szeretik lakói, szépítgetiik, csinosítják, ennek eredménye volt, hogy tavaly elsők lettek a megye városai közötti szépítési mozgalom­ban. Kétszázötvenezer forint jutalom járt ezért a győzele­mért. Ezt a pénzt a város ve­zetői egy napközi konyha fel­építésére szánták, amelyet a Bajcsy-Zsilinszky úti iskola kap majd. Hozzá kell tenni, hogy nem igazi konyha ez, mert egy olyan másfél millió­ba kerül, s ennyi pénz nincs. Ideiglenes konyhát építenek, vagyis ERDÉRT-faházakban helyezik el a konyhát az is­kola udvarán. Ügy számítják, hogy ez az ideiglenes megol­dás is jó lesz tíz évig. A társadalmi munkákat a tanácstagok szervezik, s eb­ben elévülhetetlen érdeme­ket szereztek. Tavaly például hét kilométer hosszú járda épült az izbégi kerületben. A négyszázezer forintos munká­nak a hetven százalékát a társadalmi munka tette ki. Az idén hat kilométer hosszú járdát terveznek hatszáz csa­lád bevonásával. Az anyagot a város biztosítja, a munkát a családok vállalták. Azt is tervezik, hogy az utcák, parkok gondozását tár­sadalmi munkában oldják meg. Szerződést kötnének a családokkal, akik vállalnák a gondozást. Ugyancsak az izbégi kerü­letben épült fel egy élelmi­szerüzlet társadalmi munká­ban. A tanács az építőanyagot biztosította, a falakat a Pest megyei Fémipari és Kéziszer­számgyártó Vállalat dolgozói emelték. Átadás előtt a dunabogdányi felújított iskola JÓTÉKONY MUESŐ Az építőipar,,próbamezején ” Naponta láthatjuk, hogyan épül egyre tovább a szent­endrei HÉV kéregalatti vona­la a Kavics utcai végállomás­tól a Batthyány tér felé. A 900 méteres szakasz fölé feszí­tett hídgerendákból készítenek födémet — teherviselő födé­met —, hiszen a HÉV-sínek fe­lett út halad majd. A vasbe­ton gerendákat a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyára készítette, együttműködésben az Építés- tudományi Intézet szentendrei kísérleti telpével. Terhelés 3 millió rezgéssel A feszített hídgerendák ha­zai gyártása és felhasználása előtt, 1969-ben kezdődtek meg az ÉTI-ben az elméleti-szer­kezeti kutatások. A 16 egybe­kötött gerendán kísérleteztek, melyeket 3 millió rezgéssel terhelitek. Ez 3 millió tehervál- tozást jelentett, s egy-egy rez­gés hat és harminchat tonna közötti terhelésnek vetette alá a gerendaköteget. Ez soha elő nem forduló koncentráltságú igénybevétel. A feszített hídgerendák ipa­ri gyártása 1971-ben kezdődött meg, s mielőtt felhasználták volna a HÉV-építésnél, már készült belőlük híd, például a Rákos patak felett. Tombol a ventillátorvihar Az ÉTI-ben számos fontos kísérlet folyik, nagy szolgála­tokat tesznek az építőiparnak. Érdekes a többi között a csa- póeső-vizsgálat. A budapesti és ft vidéki házgyárak időről idő­re a kísérleti telepre szállíta­nak egy-egy betonelemet, hogy az abban található ablakot próbának vessék alá, az eset­leges minőségi romlás feltá­rásának céljából. Az ablakok elé vízfüggönyt bocsátanak, majd egy ventillátor segítsé­gével százkilométeres szelet gerjesztenek. Ez a csapóeső­próba. A terhelés — helyeseb­ben a művihar — oly heves, hogy hazánkban nem is for­dulhat elő. Azt azonban ki­mutatja, ha az ablak rosszul van beillesztve és átereszti a vizet. Esztétikai variációk A kísérleti telep egyik na­gyon fontos feladata, hogy elő­segítse az építőipar házépíté­si technológiájának javítását A házgyári építkezéseknél egyre fontosabb az úgyneve­zett sablonmódosítás. Az ÉTI- ben a szerkezeti elemek vál­toztathatóságát vizsgálják, kí­sérletezik. Ez azt a célt szol­gálja, hogy az előregyártott elemekkel való építkezések so­rán több legyen a variációs lehetőség: esztétikai és műsza­ki megoldásokban nyújtanak lehetőséget. Sorolhatnánk még, mi min­den történik Szentendrén, az ÉTI kísérleti telepién ... A kö­vetkező időszakban a könnyű- szerkezetes épületekkel kap­csolatos kísérletekre készül­nek fel. F. B. Szeptember elsején adják át a kétszázezer forintért felújí­tott dunabogdányi általános is­kolát, s ezután a helyi Űttörő Tsz építőrészlege átköltözik „egy házzal odébb” — a böl­csőde felújítását kezdi el. A tanács legfontosabb — és legközelebbi — építke­zése az új egészségház lesz. Terve hét esztendeje született meg, időközben azonban — ésszerűségi okokból — módo­sították. Az Április 4. utcai óvodával szembeni területen tehát új egészségház épül. Körzeti orvosi rendelő, fo­gászat és csecsemőgondozó lesz benne. Folynak a tárgyalások a terü­let gazdáival: a Pilisi Parker­dő Gazdasággal, valamint (egy hozzácsatolandó terület ügyé­ben) egy magántulajdonossal is. A terület kisajátítása után kerül sor az adott telekhez al­kalmazott konkrét tervek el­készítésére. Az új egészségház építéséhez félretették az 1970—71-ben parcellázott telkekből be­folyt összeget, ezenkívül újabb 60—70 telket akarnak parcellázni, ellenérté­kűket szintén „beépítik” az egészségházba. P. G. Hetvenöttel több gyerek Szentendrén csakúgy, mint sok más településen, nem bő­velkednek óvodai férőhelyek­ben .Most örömmel adhatunk arról számot, hogy 75 szent­endrei kisgyerekkel több jár­hat óvodába, mert három új óvodai csoport részére építe­nek termet társadalmi mun­kában. Haburcshosdó és bakíisruba Százezer tá.ka Lengye’or.zúgnak Idén lett kiváló a szentend­rei Ipari Szövetkezet, s egy­ben jubileumhoz is érke­zett; húsz éve alakult. Az első esztendőben 500 ezer fo­rintért készítettek különböző ruhákat, idei tervük pedig már megközelíti az 50 millió forintot. Földvári József műszaki ve­zető sorolja a termelőrészle­geket : Hiába várják a szerelőt Pillanatkép a járás szolgáltatási helyzetéről — Milyen a szolgáltatási helyzet a szentendrei járás­ban? — kérdeztük a járási hi­vatal illetékeseitől. Minden helységre érvényes — kevés kivétellel — néhány elsődleges igényt kielégíteni hivatott ipar hiánya. A ci­pészmesterség már-már kihal, de ez nem járási, nem is me­gyei, hanem országos jelenség, miként az utánpótlás gondja is. S a lábbelikészítésnél alig népszerűbb szakma a ke­nyérsütés: a pék is kevés, s itt is nagy az utánpótláshiány. Háztartási gép, televízió- és rádiószerelő­ben sem lehet nagyon válo­gatni. Ahol nagyjából megoldott az utóbbi szolgáltatások gondja: Dunabogdány, Visegrád, Le­ányfalu és Pomáz. És a szélső­ség illusztrálására a másik véglet: a szentendrei sziget községeinek helyzete. Ha álta­lában kevés a kisiparos, itt méginkább az. A szigetlakok egyre inkább elköltöznek, ha távolabb nem, a két part irá­nyába. Tahitótfaluból például Tahiba orientálódnak, ide kis­iparost letelepíteni tehát — ne­héz ügy. Kirívó példa Csobánkáé is: hiába van pénze a keres­kedelmi vállalatnak, nem tud kisboltot nyitni — építő, kivitelező híján. Ha­sonló a helyzet Szigetmonos­toron, ahol 1970 óta megvan a pénz az eszpresszóra, de épí­tő se égen, se földön ... Ami szinte mindenütt meg­oldandó és sürgősen, az a ga­ranciális javítások ügye! Már- már tarthatatlan a helyzet. A háztartási gépeket a jótállási idő alatt a GELKA javíthatja, ennek a feladatának azonban nem tud eleget tenni, úgy, ahogy az megkívánható lenne. Szövetkezeti vagy magánkis­iparos nem nyúlhat a gépek­hez, bármilyen jelentéktelen hibája is van, a GELKA viszont rend- szertelenül jár a községek­be, s csak hetenként egy­szer. Programja akkor annyira zsú­folt, hogy előfordul: hiába várnak rá. Vagyis a „garanciá­lis” készülék hibáját újabb egy hétre prolongálja a kiszámít­hatatlan időben történt kiszál­lás. Legalább átmeneti, a helyze­ten némileg könnyítő megoldás lenne, ha egy-egy helyi bolt begyűjtené a címeket, vagy a készülékeket, valamint, ha a GELKA egy-egy helyre adott és azonos időpontban szállna ki. Megoldást jelentene — s ez sürgető —, ha az ÁFÉSZ meg­szervezné a begyűjtést, kap­csolatot tartana a GELKÁ-val, összefogná a garanciális javí­tószolgálatot. Az új alapsza­bály értelmében az ÁFÉSZ-ek egyik fő feladata a szolgálta­tási igények jobb kielégítése. — Szövőüzemünk 12 millió forintért készít 1972-ben csipkepulóvereket és szövött termékeket, legtöbbet export­ra: az NDK-ba és Szovjet­unióba. Az idén létesített síkkötőüzem jövőre 30 ezer pulóvert szállít a Német De­mokratikus Köztársaságba, 3 millió forintért. A konfekció­üzemben gyermek- és bakfis- ruhákat varrnak — a Szov­jetunióba szállítják. Pilis­szántón a műanyagüzem idén 800 tonna polietilén fóliát gyárt a mezőgazdaságnak. Jö­vőre a műszaki fejlesztés után évi 1500 tonna kapacitá­sú lesz az üzem, s a fólia maximális széles­ségét is változtatni tudják 4 métertől egészen 12 méterig. Egyébként itt különböző csö­veket is készítenek. A szige­telőüzem a házgyáraknak gyárt födémszigetelést és a melegvízvezetékek szigetelő- anyagát — salakgyapotbóL 1973-ban terveik szerint már a vasúti tartálykocsik szige­telését is elvállalják. — Üj részleg? — Idén avattuk a műbőr- üzemünket, mely 6 millió forintért készít divat- és be­vásárló táskákat. Jövőre már 15 millió forintot hoz az új részleg — Lengyelország 100 ezer táskát rendelt Szent­endréről. Üjabb üzemág a poliészterekkel foglalkozó részleg: itt csiszolókorongok készülnek a Beton- és Vas­betonipari Műveknek, s ha­barcshordó ládák az építő­iparnak. Külön műhelyben gyár­tunk gumigyűrűt: évente 600 tonnát a konzerv­iparnak. Jövőre a pomázi útelága­zásnál a szövetkezet ezer négyzetméteres csarnokot épít négymillió forintért. Itt kap helyet a szigetelőüzem, s az évek folyamán valamennyi részleg. T. E. PIHEN A HAJÓ... Pihen a hajó, kikötötték... De nem sokáig, mert a visegrádi partról rövidesen indul vissza Nagymarosra. A szezonban ki tudja, hányszor fordul a „Hortobágy”, oly messze az Alföldtől, itt a Dunakanyarban. Gábor Viktor felvétele Új Barcsay-mozaik Barcsay Jenő szentendrei mű­teremháza mindig tartogat valami meglepetést a lá­togató számára. A napokban, amikor hosszabb idő után újra fel­kerestem, már el­készült, s készülő képek látványára számítottam, s he­lyette fél falat be­töltő, hatalmas mozaikterv tárult elém. A hetvenkét esztendős művész eddig három mo­zaikot készített. Az elsőt még 1949- ben és Miskolc vá­rosának dísze. A második Budapes­ten a Nemzeti Színházat ékesíti. A harmadik, amely jelenleg a Nemzeti Galériá­ban látható, ide kerül majd visz- sza, Szentendre városába, amint megépül a műve­lődési központ. Egy gazdag, mű­vészi pálya csú­csáról írtak be­mutatásakor a la­pok. Joggal. Arra viszont akkor még aligha gondoltak a kritikusok, hogy nem is kell hozzá sok idő, s újabb nagyszerű Bar­csay-mozaik tervét üdvözölhetik. — A szentend­rei mozaikot va­lóban öt évtize­des művészi mun­kásságom összege­zésének szántam ... — mondja tű­nődve —, de nem befejezésnek. Az első három Barcsay-mozaik lényegében figu­rális kompozíció volt. A teremtő rendnek, az embe­ri lét biztonságá­nak örök érvényű szimbóluma­ként összefonódó, egymáshoz szoro­san hozzátartozó figurák hirdetik a művész hitvallá­sát: az emberi társulás szüksé­gességét. A most elkészült mozaikterv azon­ban eltér az elő­zőektől, Nem azért, mintha mű­vészi hitvallása megváltozott vol­na. A teremtő rend most is átiz- zik az egész kom­pozíción, de az ember helyett az emberi alkotás nagyszerűségé­re tevődik át a hangsúly. Amit lá­tunk: egy hatal­mas, egymásba vetülő dimenziójú ház keresztmet­szete, síkszerűen megjelenítve. Két figurája valahol a ház mélységében, csupán az ablakok visszfényében je­lenik meg. Mégis élettel teli az egész kompozíció, s azt hirdeti, amit a művész korábbi művei:' ilyen al­kotásra csak a kö­zösségi ember ké+ pes. — Bízom benne — mondja —, ígé­retet is kaptam rá, hogy olajba festett tervem mi­előbb fekete-fehér márvány-moza­ikká válik. p. y.

Next

/
Oldalképek
Tartalom