Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
Jkta t n £<;*£! 1972. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT ytiHop 96 LMMS KÉSIK Erőfeszítések a termelékenység növelésére Rossz eredménnyel zárt a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat a múlt évben. Lakás- építési tervének csak a felét tudta teljesíteni. Az idén az első félévet ugyancsak veszteséggel fejezték be, ám a 97— 98 százalékos termelékenység elérésével közel jártak a kitűzött célhoz. A vezetők igyekszenek most gazdaságilag és morálisan is stabilizálni a vállalatot, s erre az esztendőre az elmúlt évhez képest 7 százalékkal szeretnék növelni a termelékenységet. Elmaradásuk mindössze annyi volt, hogy nem adtak át határidőre Vácott 96 lakást. A mulasztás ezúttal hamar helyrejön, az átadás a közeljövőben várható. Ebben az esztendőben öszszesen 624 lakást építenek, ebből 454 jut a megye lakosságának. A lakások építése mellett tovább folytatják munkájukat a Csepel Autógyár területén, ahol a járműprogram keretében szerelőcsarnokokat építenek, üzemrészek rekonstrukcióit végzik. Kevés a komló Fejlesztési hitellel segítenek Tíz állami gazdaság és egy termelőszövetkezet kap ártámogatást és rendkívüli fejlesztési hitelt a sörgyártás legfontosabb alapanyaga, a komló termesztésének föllendítésére. A termelők hozzávetőleg 10 millió forintos beruházással gépesítik a munkát és — a fejlesztési tervük szerint — 700 hektáron telepítenek komlót. 1975 és 1980 között hazánkban várhatóan ezer hektáron állítják ' majd elő a sörgyári alapanyagot, amelyből jelenleg nagy hiány van. Ezért idén a söripari vállalatokat a csehszlovákiai komlótermelő üzemek segítik ki. Megkezdődtek az alkotmánynapi ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról) sainkat, amelyek jelzik azt az utat, amit népünk az elmúlt évtizedek során megtett. „Az alkotmány ünnepe az új kenyér ünnepe is”, mondotta, majd a hagyománynak megfelelően — a város mezőgazdasági üzemei nevében a helybeli Lenin Termelőszövetkezet képviselője átadta a nemzetiszínű szalaggal átkötött cipót a városi tanács elnökének, aki azt megszegte. Népművelők és népművészek kitüntetése Bensőséges ünnepség zaj- lett le pénteken a Fészek klubban, ahol dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helygttese „Kiváló népművelő", Móra Ferenc emlékérem, Szabó Ervin emlékérem, továbbá a „Népművészet mestere” kitüntetéseket, Borbély Gábor, a KISZ KB titkára pedig „Ifjú népművész” kitüntetéseket nyújtott át. Az ünnepségen jelen volt Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője is. A Pest megyei Tanács dísztermében rendezett ünnepségen Hargitai Károlynak, a művelődési osztály vezetőjének rövid megnyitója után Egressi István előadóművész Váci Mihály és Simon István egy-egy versét tolmácsolta. Ezt követően Szöllősi Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket. A közművelődési munka jelentőségét méltatva elismeréssel szólt a népművelők áldozatos tevékenységéről. E munka megbecsüléseként rendezik meg néhány esztendeje a pedagógusnaphoz hasonlóan a népművelők napját — mondotta a többi között. — S hogy ez a megbecsülés nem csupán formaság, azt az is bizonyítja: tíz esztendeje még évente alig négy-öt népművelő kapott kitüntetést a megyében, ma pedig összesen harminckilencen részesülnek ebben a megtiszteltetésben. A kitüntetések átadása után dr. Zsengellér Ferenc, a ceglédi Állami Zeneiskola igazgatóhelyettese mondott köszönetét a kitüntetettek nevében. Az ünnepség kulturális műsorral fejeződött be. A művelődésügyi miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt adományozott: Benda L ajosné monori könyvtárosnak, Bogányi Tibornak, a váci Állami Zeneiskola igazgatóhelyettesének, Borsiczky Istvánná dabasi pedagógus művelődési ház igazgatónak, Jakab Béláné ceglédi könyvtárosnak, Kar- kos Pálné nagymarosi könyvtárvezetőnek, Katona Gábor kókai pedagógus művelődési ház igazgatónak, Lengyel Erzsébetnek, a SZMT váci körzeti könyvtárosának, Platthy Istvánnak, a Dabasi Járási Hivatal művelődési osztálya felügyelőjének, Pecze Szilveszter kocséri pedagóguskönyvtárosnak, Probocskai Zoltánná kistarcsai pedagógus-könyvtárosnak, Tóth Ferencnek, a megyei tanács művelődési osztálya főelőadójának, Seres Istvánnak, a solymári tanács vb-titkárának, Varga János veresegyházi tanárnak, Végh József monori pedagógus-népművelési ügyintézőnek, dr. Zsengellér Ferencnek, a ceglédi Állami Zeneiskola igazgatóhelyettesének és Zimmermann György őrbottyáni tanácselnöknek. Húszán részesültek miniszteri dicséretben, négyen pedig kiváló dolgozó jelvényt kaptak. Nyitány a mezőgazdasági fiatalok III. nemzetközi vetélkedőjén A KISZ központi bizottsága 1967-ben Körmenden, 1969- ben Tiszalökön, az idén pedig Mosonmagyaróvárott rendezte meg a mezőgazdasági gépekkel dolgozó fiatalok nemzetközi és országos vetélkedőjét. Az országo^yetélkedőt 500 üzemi, járási megyei verseny előzte meg. Ezeken mintegy tízezer fiatal vett részt. A legjobbjaik — összesen 224-en — az öntözőbrigádok, a növényvédő brigádok, a vontatóvezetők, az erőgéphibaelhárítók, az éjszakai, a nappali, valamint a nemzetközi szántóversenyen most mérik össze erejüket a Lajta- Hansági Állami Gazdaság területén. A versenyre hat szocialista országból — Bulgáriából, Lengyelországból, Romániából, Csehszlovákiából, az NDK-ból és a Szovjetunióból érkeztek versenyzők. Jelentős újítás az M-r62-esekhez Az utóbbi idők egyik legjelentősebb vasúti újítása született meg Szombathelyen. Némethy Gábor, a vontatási főnökség motorműhelyének vezetője, Horváth Ferenc lakatos és Gátai Szilárd, a vasútigazgatóság vontatási szakembere teleszkópos rendszerű zajszintcsökkentő csatlakozót szerkesztett az M—62- es Diesel-mozdonyokhoz. A KPM vasúti , főosztályának utasítására valamennyi ilyen típusú, hazánkban közlekedő, Diesel-mozdonyt ellátnak az új berendezéssel. A szükséges alkatrészeket a szombathelyi vontatási főnökség kísérleti műhelyében állítják elő. Az M—62-eseket gyártó szovjet üzem is felfigyelt a szombathelyi szakemberek újítására. Az új mozdonyokat már az ő elgondolásuk alapján működő zajszintcsökkentő csatlakozóval gyártják. Augusztus 21—26: Hűtőgépgyártási kongresszus Augusztus 21—26 között Egerben rendezik meg a III. hűtőgépgyártási kongresz- szust — közölték a Gépipari Tudományos Egyesület sajtó- tájékoztatóján a Technika Házában. A tudományos tanácskozás, amelyet három-négy évenként hagyományosan rendeznek meg, ezúttal is alkalmul szolgál a magyar hűtőipar eredményeinek és fejlesztési tendenciáinak bemutatására. A tudományos kongresszus programját nemzetközi hűtőgépgyártási kiállítás egészíti ki. Szabadtéri színpad épült Tökön Patrónus - a termelőszövetkezet Tökön, a Budapest felé vezető főút mellett szabadtéri színpadot építettek, s itt rendezik már holnap az alkotmánynapi munkás—paraszt találkozó kulturális programját. Három együttest hívtak meg erre az alkalomra, a vecsési, a sóskúti és az érdi táncosokat. S három falu — Perbál, Telki és Budajenő — lakói ünnepelnek majd itt a házigazda tökiekkel. A gondolat beleillett a programba A szabadtéri színpad létesítésének gondolata idén májusban azokban a fiatal írókban fogalmazódott meg, akik Varga Csaba vezetésével rendszeresen keresik fel a budai járás művelődési házait és klubjait, s nyújtanak segítséget közreműködésükkel munkájukhoz. Az Egyetértés Termelőszövetkezet vezetői örömmel karolták föl a gondolatot. — A terv jónak ígérkezett — mondja Rakusz József elnök —, mi több, egybeesett gazdaságunk nagyszabású kulturális programjával. A tervünk ugyanis az, hogy jövőre átvesszük a tanácstól a művelődési házat. Hogy miért? Nyolcszáz dolgozó tagunk és kétszáz nyugdíjasunk, járadékosunk van. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy szabad idejüket hasznos és kulturált körülmények között tölthessék el. Ezt a jelenlegi művelődési ház már nem tudja biztosítani. Hogy miért ennyire szívügye a termelőszövetkezet vezetésének a tagság művelődése? Elsősorban azért, mert az Egyetértés tagsága a megyében, de talán az országban is a legfiatalabb. A nyolcszáz dolgozó átlagéletkora: harminchét év. Ezen belül háromszáz azoknak a száma, akik még nem töltötték be életük huszonnyolcadik esztendejét. A művelődési házat is átveszik Ahol ennyi a fiatal — köztük ötven szakmunkástanuló! —, ott valóban alapkérdés a kulturális igények minél szélesebb körű kielégítése. Bár eddig is gyakran vitték a tagságot — a gazdaság három saját autóbuszával — színházba, kirándulni, a rendszeres művelődés azonban elképzelhetetlen egy helyben és jól működő művelődési ház nélkül. — A tanács az idén tataroz- tatni akarta a művelődési házat — mondja Rakusz József. ötvenezer forintjuk volt erre a célra. Azt mondtuk, jövőre, ha átvesszük fenntartását, átépítjük, berendezzük a saját költségünkön, öt-hatszázezer forintot tartalékolunk erre a célra. Háromszázezret már az idén ráköltöttünk: megvettük a hozzá tartozó két lakást, s jövőre az is művelődési célokat szolgál majd. Mivel az idei tatarozás elmaradt, a tanács örömmel adta át az erre a célra félretett ötvenezer forintját a szabadtéri színpad építésére. — A tanács ötvenezer forintját mi háromszázötvenezer forinttal toldottuk meg — jegyzi meg hivalkodás nélkül Rakusz József. — A szabadtéri színpad ugyanis négy- százezer forintba kerül. Sokallja? Csak a világítóberendezés kétszázezer... Otthona lesz az öregeknek Jövőre, a művelődési ház átalakítása után, reggeltől késő estig élettel lesz teli az épület. Azt tervezik ugyanis — a tápiószentmártoni művelődési házhoz hasonlóan —, hogy reggel nyolctól délután négyig itt lesz majd az öregek napközi otthona. Buszok szedik össze reggelenként a jelentkezőket, s hozzák el ide, ahol televízió, könyvtár, játékterem, házi mozi és természetesen ebéd várja majd a gazdaság nyugdíjasait, járadékosait. Hogy valóban gondtalan legyen öregségük. — Esténként pedig általános klub s ifjúsági klub működik majd a művelődési házban — ismerteti az elképzeléseket a gazdaság elnöke. — S hogy valóban tartalmas program várja az érdeklődőket, a jelenlegi tiszteletdíjas igazgató helyett függetlenített népművelőt alkalmazunk majd, akinek ez lesz az egyetlen feladata. S hogy mindez nem csupán szép elképzelés, hanem jövőre valóság lesz belőle, azt jelzi a vasárnap avatásra kerülő szabadtéri színpad is. P- P. A törvények törvénye Irta: Dr. Antalffy György professzor, a Magyar Jogász Szövetség elnöke TÁRSADALMI, ÁLLAMI ÉS JOGI ÉLETÜNK fejlődésének jelentős dátuma volt az országgyűlés áprilisi ülésszaka, amikor is elfogadták az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényt. Alkotmányunk, mint ismeretes, még 1949. augusztus 20-án lépett hatályba. Jelentős mértékben programjellegű volt, próbálkozás arra, hogy miként alakítsuk ki új szocialista intézményeinket. Az eltelt idő bizonyítja: az alkotmány bevált, ellátta azokat a funkciókat, amelyeket egy szocialista alkotmánytól el lehet várni. Az 1949. évi elfogadás óta társadalmi, politikai, gazdasági, nem különben kulturális viszonyaink is jelentős fejlődésen mentek át. Továbbfejlődtek társadalmunk osztályviszonyai, megnyílt az üt a népi-nemzeti egység kibontakoztatásához. Ezzel párhuzamosan fejlődött társadalmunk politikai szervezete is. Mindezek lehetőséget nyújtanak ma már arra, hogy a szocialista demokratizmus szélesítése kapcsán az állam minden polgára részt vehessen, méghozzá mint a hatalom tevőleges részese, nagy társadalmi céljaink megoldásában. De jelentős változáson mentek keresztül gazdasági viszonyaink is. Az 1949-ben még csak programként megfogalmazott célkitűzések is megvalósultak. Így kialakult és megszilárdult az egységes szocialista állami tulajdon, befejeződött a szocialista mezőgazdaság átszervezése, megerősödött a szocialista szövetkezeti tulajdon is. Államunk kulturális nevelő funkciója is jelentős mértékű fejlődésen ment keresztül, amit a szocialista típusú kulturális oktatási és tudományos intézmények széles hálózata is igazol. Ugyanez a helyzet az egészségügyi és szociális intézmények hálózatával is, amelyek ma már a lakosság egészét szolgálják. Az 1949-ben megfogalmazott alapelvek jelentős segítséget adtak ahhoz, hogy ma az állami tevékenység, valamint a jogélet egésze új, szocialista típusú intézményekre épül. A GYAKORLATI ÁLLAMSZERVEZŐ MUNKA is számos olyan tapasztalatot hozott felszínre, amelyek ma már az alkotmány szintjén is inkább kifejezhetők voltak, akár a tanácsokra, akár a bíróságokra, vagy pedig az ügyészségek munkájára gondolunk. Ismeretes a marxista állam- és jogelmélet tanítása alapján is a demokrácia közvetlen és közvetett formája. Az előzőkben jelzett fejlődés oda vezetett, hogy a közvetlen demokrácia fejlesztése is napirendre került. Ezt juttatja kifejezésre a módosított alkotmány ama rendelkezése, miszerint az állampolgárok munkahelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. Természetesen a mi társadalmunkban áz államélet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének mégis a népképviseleti szervek tevékenységének fejlesztése képezi az elsődleges feladatát. Ez jut kifejezésre abban az alkotmányi megfogalmazásban, hogy „A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat”. Ezek a rendelkezések az országgyűlésre és a tanácsokra vonatkoznak. A tanácstörvényben megfogalmazott új alapelveket alkotmányos szintre emelte az országgyűlés, s ugyanakkor azt is leszögezte, hogy az országgyűlés nemcsak a legfelsőbb államhatalmi, hanem a legfelsőbb népképviseleti szerv is, melynek legfontosabb funkciója: a törvényalkotás. A törvényhozói funkció további szélesítésére utalnak alkotmányunknak azok a rendelkezései, amelyek előírják, hogy a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat törvényben kell megállapítani. Alkotmányunk kifejezetten azt is előírja, hogy pl. a tanácsokkal, a bírói szervezettel, az ügyészséggel, a választójoggal kapcsolatos szabályozás törvényben történjék. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÖRVÉNYHOZÓ FUNKCIÓJÁT erősíti az az új szabály is, amely szerint az eddig jogosultakon kívül országgyűlési bizottság is jogosult törvényalkotás benyújtására. Erre már példa is van: Az országgyűlés júniusi ülésszakán az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága terjesztette elő az alkotmány szelleméből következő új ügyészségi törvényt. A törvényesség biztosítása körében is jelentős lépéseket tettünk 1949 óta. Ezek közül csupán arra szeretnénk utalni, hogy ma már kialakult nálunk a törvényesség biztosításának több csatornás rendszere, a képviseleti, az igazgatási, a bírói szervek általános feladatai a törvényesség biztosításában, az ügyészség speciális szerepe, az ügyészségi szervezet eddigi fejlődésének tapasztalatai alapján, egyes államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának intézménye. Ezért mondja ki alkotmányunk, hogy az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok megtartása. Ilyen módon tehát a törvényesség érvényesülése az egész társadalom és állam ügyévé válik, amelybe minden szervnek, de maguknak az állampolgároknak is egyaránt közre kell működniök. Meg kell említeni azt az egészen új alkotmányos tételt is, amely a törvényesség biztosításában a kormány szerepét is aláhúzza. Eszerint: a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa védi és biztosítja az állami rendet, valamint az állampolgárok jogait. Az új szövegezésben a Minisztertanács szerepe a tanácsok működése törvényességének biztosításában ugyancsak megfogalmazást nyert. A Minisztertanács feladatkörébe tartozik tehát a tanácsok tevékenységének törvényessége feletti felügyelet is. A TÖRVÉNYESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSÉBEN továbbra is fontos szerep hárul az ügyészi szervezetre. Az új ügyészségi törvény az alkotmány rendelkezései alapján arról szól, hogy a társadalom törvényes rendjét és függetlenségét sértő, vagy veszélyeztető cselekményeket az ügyészi szerveknek következetesen üldözniük kell. De az ügyészség a bűnüldözés mellett továbbra is közreműködik a törvényesség általános érvényesítésében. Alkotmányunk módosítása óta rövid idő telt el. Ez a rövid idő is bizonyítja az egységes szövegű törvény élő voltát, hiszen azóta fogadta el országgyűlésünk a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényt, és éppen az országgyűlés ellenőrző funkciójának immár alkotmányos szabályának tett eleget akkor, amidőn a költségvetés végrehajtásának jóváhagyása feladatát is ellátta. ALKOTMÁNYUNK ÜJ SZÖVEGE lehetővé teszi tehát, hogy az alkotmány mint politikai okmány és mint jogszabály is egyaránt élővé váljék. Megteremtődtek ennek a hatályosu- lásnak mind jogi, mind politikai előfeltételei is. Az alkotmányos szabályok ma hűen fejezik ki társadalmi berendezkedésünket, alapul szolgálnak az állami szervek felépítésének és egymáshoz való viszonyának, működésének szabályozásához, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit széles körűen fogalmazzák meg. Az állampolgárok jogai kibővültek, és az alkotmányban szereplő jogok érvényesülései is kiszélesedtek, a jogok általában minden állampolgárra nézve egyenlő mértékben érvényesülnek. Az anyagi, a politikai, a kulturális fejlődés gazdag biztosítékot nyújtanak arra, hogy az alkotmány mint a törvények törvénye, az állam fundamentuma, a társadalom jogi felépítményének alapja biztosítékot nyújtson a benne rögzített jogok és kötelességek mind maradéktalanabb megvalósításához.
