Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
? “"'i-ff I) 1972. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT fókusz A kalóztévék ellen... A SZOVJETUNIÓ augusztus 8-án juttatta el Kurt Waldhelm ENSZ-főti tikárhoz a televíziós műholdak felhasználásának elveiről -szóló szovjet egyezménytervezetet. A tervezet hat pontban rögzítette a lényeget: O A közvetlen televíziós Közvetítés kizárólag a béke, a haladás, a kölcsönös megértés fejlesztése, a népek közötti baráti kapcsolatok érdekeit, a lakosság műveltségi színvonala emelésének, a kultúra fejlesztésének, a nemzetközi csere kiszélesítésének céljait szolgálhatja. © Minden államnak egyenlő joga van a közvetlen televíziós közvetítésre és mindenfajta megkülönböztetés nélkül az ilyen közvetítés kedvező lehetőségeinek felhasználására. O Külföldi államokba csupán az illető államok határozottan kifejezett egyetértésével lehet közvetlen televíziós adásokat sugározni. O Jogellenes és nemzetközi felelősségre vonást maga után vonó cselekménynek kell tekinteni az olyan közvetítéseket, amelyeket más államok területére sugároznak az utóbbiak nyilvánvalóan kifejezett hozzájárulása nélkül; továbbá az olyan adásokat, amelyek kárt okoznak a nemzetközi béke és biztonság fenntartása ügyének, beavatkozást jelentenek más államok belügyei- be, sértik az alapv:tő emberi jogokat, erőszakot és borzalmakat propagálnak, aláaknázzák a helyi civilizáció és kultúra alapelveit, félrevezetik a lakosságot. © Az államok nemcsak saját területükön, hanem a Kozmikus térségben és más olyan területeken, amelyek kívül esnek általában az államok joghatóságán, ellenintézkedéseket fo^notoríthatnak a jogellenes közvetlen televíziós közvetítésekkel szemben. O Az illető állar- \= Llelős a közvetlen televíziós közvetítéssel kapcsolatos minden nemzeti tevékenységért, függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet kormányszer» vek, vagy kormányon kívül eső szervezetek és jogi személyek fejtik-e ki. A SZOVJET egyezmény- tervezet egyértelmű és világos. Korunknak, a modern technika világának lehetőségeit időben észrevevő. A felsorolt tételeken alapuló egyezménynek a megkötése nyiU vánvaló, hogy elősegítené az államok közötti együttműködés fejlődését a kozmikus térség gyakorlati felhasználásában, a nemzetközi béke, a népek közötti kölcsönös megértés, a gazdasági és a társadalmi haladás érdekében. ANNÁL MEGLEPŐBB, hogy a magát mindig hang, súlyosan modernnek nevező kapitalista világ sajtója e szovjet diplomáciai lépést túl korainak tartja. A burzsoá kommentátorok arra hivatkoznak, hogy jelenleg valamely műholdról sugárzott programot a nemzeti hálózat közreműködése nélkül aligha lehet fogni. Arról is csevegnek, hogy a műholdak tv-adását is lehet zavarni. Tiltakoznak az ellen, hogy az imperialisták kalóz tv-adások sugárzását terveznék. Ugyanakkor azonban elismerik, hogy „nevelőcélzatú programokat” tervbe vettek. MINDENKI TUDJA, az imperialisták mily tökélyre fejlesztették néhány évtized alatt a rádiíl '' ’kodárt. Épp azért tehették ezt, mivel nem vetették eleve gátját — nemzetközi egyezménnyel — a lehetősé' .Írnek. Most, hogy a Szovjetunió időben szól —korainak tekintik lépését. Nyilvánvaló, hogy miért?! Alacs B. Tamás Fokozódó „ugandaizáiás” Idi Amin ugandai elnök csü- i törtökön bejelentette, hogy azoknak a szakembereknek, akik eredetileg a brit útlevéllel rendelkező „ázsiaiak” ki- i utasítása nem vonatkozott, I mégis el kell hagyniuk az or- j szágot. Bár időpontot a tábor- ! nők nem jelölt meg, magától értetődőnek tűnik, hogy reájuk is az eredeti 90 napos határidő érvényes. A legújabb döntés mintegy 5—10 000 szakembert érint — orvosokat, fogászokat, jogászokat, pedagógusokat, továbbá bank- és számviteli' szakembereket. 'Az ugandai rádió jelentése szerint, Amin elnök fenti döntését Abdullah Farahhal, az új szomáli nagykövettel közölte, amikor az átnyújtotta megbízólevelét. Amin hozzáfűzte, hogy a szakemberek távozása azért szükséges, mert feltehetően „nem szolgálhatják az országot a kellő szellemben, miután a többi „ázsiai” elhagyta Ugandát”. A kitelepítési rendelkezés alól tehát egyáltalán nincs kibúvó: azok sem maradhatnak, akikre szakembervoltuk miatt a kormány eredetileg igényt tartott. Sőt, az „ugandaizáiás” újabb lépéseként a tábornokelnök azt is elhatározta, hogy visszatelepíti anyaországaikba az Ugandában élő menekülteket. Ez az intézkedés 100 000 ruandai és 80 000 szu- dáni (néger) honosra vonatkozik; valamennyien táborokban élnek a határok mentén, ugandai területen. Ugyancsak a kitelepítés sorsára jutnak a kis létszámú zairei és burundi közösségek is. Brit hivatalos helyen csütörtökön közölték, hogy az Ugandából érkező brit „ázsiaiak” nem vállalhatnak munkát az Európai Közös Piac országaiban, ameddig nem A marokkói királyságban hallgatnak a fegyverek. Az uralkodó az ellene megkísérelt merénylet óta skhirati rendelkeznek ötéves angliai illetőséggel, Üj fejlemény az Ugandában élő, kitelepítésre ítélt „ázsiaiak” sorsában: India mégis hajlandó közülük néhány ezret — a Reuter szerint 10—15 ezret — befogadni. a marokkói minisztertanács nyári rezidenciájából irányítja az ügyeket. Csütörtök estére újabb minisztertanácsot hívott össze, s „a helyzet követelményeinek megfelelő utasításokat adott”. Meglepő fejlemény, hogy Nagy-Britannia kiszolgáltatta II. Hasszánnak a merényletben részes repülőtisztek Gibraltárra menekült csoportját. Ezek egy helikopter fedélzetén érkeztek a brit koronagyarmatra, s ketten közülük politikai menedékjogot kértek. London azonban úgy látta helyesnek, ha ezúttal szertefoszlatja azt az elméletet,. Äogy.a-politikai menekültek bízvást számíthatnak jóindulatára: fontosabbnak találta megőrizni a jó viszonyt II. Hasszánnal. Pénteken hajnalban a londoni külügyminisztérium igen szűkszavú közleményben adta hírül a döntés okát. Eszerint Nagy-Britannia úgy - találta, hogy a marokkói tisztek gib- raltári tartózkodása „ártalmára lett volna a közjónak”. Az AFP francia hírügynökség gyorshírben jelentette, hogy Mohamed Benhima marokkói belügyminiszter péntek délutáni rabati sajtóértekezletén kijelentette: Ufkir a szerdai pilótalázadás ügyében áruló volt, feltételezhető, hogy az áruló szerepét játszotta tavaly Skhiratban is. Német forró drót ? Kis előrehaladás A csütörtökön befejeződött kétnapos tárgyalássorozaton, Kohl államtitkár szavai szerint, „minden nehézség elleniére kis előrehaladás történt” a német párbeszédben. A két német állam közti alapszerződésen kívül szóba került más kérdés is, így ’az NDK és az NSZK szerepe a nemzetközi életben. Bahr államtitkár a sajtó képviselőinek elmondotta, hogy megállapodott NDK-beli kollégájával: a lehető leggyorsabb ütemben kívánják folytatni a megbeszéléseket, ez azonban „természetesen nem számolja fel automatikusan a nehézségeket”. Bahr nem foglalkozott az új NDK javaslatokkal, de értesülések szerint az NDK nem tartja továbbra is fenn azt a javaslatát, hogy egy előzetes szerződéstervezetet fogadjanak el, amelynek értelmében Bonn teljes diplomáciai elismerésben részesítené Berlint. Ez a változás arra vall, hogy az NDK más formulát is kész elfogadni. ' A mostani megbeszéléseken nem esett szó a berlin- schönefeldi repülőtér közelében lezajlott súlyos repülőgép-szerencsétlenségről, bár nyugat-berlini körök értetlenkednek amiatt, hogy az NDK hatóságai nem válaszoltak az utasok illetőségére vonatkozó hivatalos nyugat-berlini megkeresésekre. Hasonló esetek elkerülésére állítólag tervbe vették, hogy — a Kohl—Bahr- tárgyalások sikeres befejezése után — „forró drótot” létesítsenek a két város között. MAROKKO Hallgatnak a fegyverek II. Hasszán király elnököl A bonni kormány a nyári szabadságok utáni első kabinetülésén foglalkozott érdemben a finn kormánynak a diplomáciai kapcsolatok helyre- állítását sürgető indítványával. Ahlers kormányszóvivő az említett kabinetülés utáni nyilatkozatában, kérdésekre válaszolva kijelentette: Bonn tudomásul veszi a Finnország és az NDK között e témában már megindult előkészítő tárgyalásokat, reméld azonban, hogy a két német állam kapcsolatainak rendezése előtt nem kerül sor az NDK elismerésére. Ez az álláspont kétségtelenül az NDK diplomáciai elismerésének a folyamatát szeretné lassítani, ugyanakkor hűen tükrözi az erőviszonyok alakulását. Mindnyájan jól emlékszünk még azokra az évekre, amikor az NDK, nemzetközi kapcsolatainak építése közben — különösen a tőkés világban — minduntalan a Hallstein-dokt- rina szinte áthatolhatatlan falába ütközött. Azután, amilyen mértékben erősödött a szocialista tábor és vele együtt az NDK pozíciója a nemzetközi küzdőtéren, úgy omlott össze az akkori bonni politikusok szerint tőkésnek tűnő sánc. Kétségtelenül a Hallstein- doktrina csődjét akarta palástolni a szelídebb változatú, de lényegében azonos célú, az NDK nemzetközi elismerését késleltető Schell-doktrina. De az új név, a régi felfogás új hetett a bonni külpolitikusok helyzetén. A szocialista társadalmat építő, következetes békepolitikát folytató demokratikus német államot egymás után ismerték el a különböző társadalmi berendezkedésű országok. Ma már 31 diplomáciai misszió működik az NDK fővárosában, és július 19-én jelentkezett a 32., a Finn Köztársaság. Kekkonen köztársasági elnök már a múlt év szeptemberi nyilatkozatában bejelentette: országa kész rendezni kapcsolatait mindkét német állammal. Az NDK kormánya azonnal pozitívan reagált a bejelentésre, míg Bonn, a pr.essziótól sem riadva vissza, mindent elkövetett, hogy a tárgyalásokra ne, vagy csak később kerüljön sor. A bonni diplomaták azzal érveltek, hogy az NDK elismerése Finnország részéről megzavarná a két állam között folyamatban levő tárgyalásokat, végsősoron a Szövetségi Köztársaság keleti politikájának ártana. Helsinkiben ugyan nem fogadták el ezt az egyébként is nagyon átlátszó érvelést, bizonyos türelmi időt mégis ildomosnak tartottak beiktatni. A türelmi idő azonban lejárt. Július 10-én Sorsa külügyminiszter magához kérte mindkét állam Helsinkiben működő missziójának vezetőjét. Közölte velük, hogy kormánya elérkezettnek látja az időt a kapcsolatok rendezéséről folyó tárgyalások megindítására. Helsinkiben azóta már ismételten tárgyalóasztalhoz ültek az NDK és Finnország nagyköveti rangú megbízottai, hogy előkészítsék a későbbi, Finn—NDK tárgyalások A bonni kormány tudomásul veszi... Helsinkiben befejeződött a finn—NDK tárgyalások második szakasza. A felek megállapodtak abban, hogy megbeszéléseiket augusztus végén Berlinben folytatják. A finn külügyminisztérium közleménye szerint „konstruktív, baráti légkör” jellemezte a diplomáciai kapcsolatok létesítéséről és más kérdésekről folyó tárgyalásokat. Mint ismeretes, a finn kormány kezdeményezésére Bonn egyelőre azzal reagált, hogy szívesen bekapcsolódik a tárgyalássorozatba — de csak a két német állam közti szerződés tető alá hozását követően. köntösbe öltöztetése sem segítITÁLIA: Lépés a szakszervezeti egység felé Itáliában augusztus általában a legteljesebb uborkaszezon, bezárják a parlamentet, szünetel a munka az ország legnagyobb üzemeinél. Az idei esztendő augusztusa abban különbözik az előző évekétől, hogy a munka gyakran nem a szabadságolások, hanem sztrájkok miatt szünetel. Az idén — 1969-hez hasonlóan — több millió dolgozó munkaszerződése jár le. A sztrájkok és egyéb megmozdulások jelzik, hogy megkezdődött a harc ezek megújításáért, új, haladóbb tartalmú kollektív szerződések megkötéséért. A gazdasági és üzemi jogok kibővítéséért, így a foglalkoztatás különböző kérdéseibe való beleszólás jogáért folytatott küzdelem lángjai várhatóan ősszel csapnak majd magasra, a harc előszele azonban már most érezhető. Hogy az őszi vihar milyen erős lesz, nagyban függ attól, mennyire lesz egységes a dolgozók harcát szervező és irányító szervezeti szövetségek együttműködése. A „forró ősz” küszöbén nagyfontosságú esemény volt a kommunista többségű CGIL, valamint a katolikus és szociáldemokrata befolyás alatt álló CISL és UIL szakszervezeti szövetségek elhatározása, hogy „csúcsszövetséget” alakítanak akcióegységük foltozása érdekében. A csúcs- szövetség létrehozása újabb lépés a szervezeti egység megteremtése felé, megalakítását az olasz dolgozók nagy erővel kibontakozó harcai tették időszerűvé. A esúcsszövetség nem „szak- szervezetek feletti” szerv, döntései akkor érvényesek, ha azokat egyhangúlag hozzák. A három szakszervezet képviselőit azonos arányban tömöríti. Fontosságát növeli, hogy a dolgozók legfőbb érdekeiért indított harc koordináló központjává válhat, hatékonyabbá teheti mozgalmukat, hiszen egységes követeléseket állít a monopóliumokkal, a munkáltatókkal szemben. A csúcsszövetség politikailag is jelentős: elmélyíti a három szakszervezet akcióegységet, lehetőséget teremt azok együttműködésének szorosabbá tételéhez. A szakszervezeti szövetségek csúcsszövetségiik megteremtésével a jelen pillanatban lehetséges legnagyobb lépést tették meg. A közös szervezet azonban olyan összefogásra is módot ad, amely már túl mutat az ideiglenes együttműködésen és a mozgalom teljes egységének helyreállítása irányába hat. Simó Endre Dél-jemeni olaj A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság az imperializmus és a helyi reakció aknamunkájának egyik legfontosabb céltáblájává válik az arab Keleten. — írja a csütörtöki moszkvai Pravdában Oleg Oresztov. A kommentár számos arab sajtókiadványra hivatkozik, amelyek közük, hogy Szaud- Arábia, Omán és a terület több más államának reakciós körei elhatározták, hogy ösz- szehangolják erőfeszítéseiket, és létre is hozták a fegyveres erők egyesített parancsnokságát azzal a céllal, hogy megszervezze akciójukat a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal szemben. Ebben a szervezetben olyan emigránsok vesznek részt, magasabb szintű tárgyalásokat. A jelek szerint az előzetes megbeszélések jól haladnak. Bonnban viszont egy teljes hónapig latolgatták, miként lehetne kitérni az újabb finn ajánlat elől. A július 10-i finn javaslatra csak az augusztus 9-i kabinetülés után adtak hivatalos választ. Abban tulajdonképpen a finn—NSZK tárgyalások elodázására tettek kísérletet. Nyugatnémet részről ugyanis arra számítanák, hogy ha az NSZK elhúzza a már régóta esedékes tárgyalások megkezdését, azzal az | NDK finn részről történő elismerését is elodázhatja. Ez utóbbitól azért is tartanak Bonnban, mert a finn példa ragadós lehet, és a nyugati világban, de Ázsiában is meggyorsítja az NDK elismerésének a folyamatát. Bonn ezúttal mégis jobbnak látta tartózkodni a szankciókkal való szakásos fenyegetőzéstől, j és új taktikát alkalmazva, megpróbálja elodázni az elkerülhetetlent. A bonni magatartás és érvelés tarthatalansága nyilvánvaló. Ha ugyanis a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi helyzete az elismerések nyomán tovább szilárdul, azzal a béke európai pozíciói is erősödnek. Márpedig Bonnban következetesen azt hangoztatják, hogy az úgynevezett keleti politika az európai problémák békés rendezését szolgálja. Kanyő András akiket annak idején a forradalmi kormány száműzött az országból. A szovjet újságíró rámutat, hogy a köztársaság haladó ideáljai és sikerei aggasztják néhány arab köztársaság reakciósait, akik együttműködnek a külföldi imperializmussal. Készek bármiféle kalandra, csakhogy elejét vegyék a forradalmi eszmék terjedésének. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság ellen irányuló reakciós hadjárat szervezésében — folytatja Oresztov — olyan tényező iis szerepet játszott, hogy a köztársaság egyik tartományában, amely SzaudArábiával határos, kőolajat tártak fel. A haladás elleni gyűlölet talaján — írja a Pravda kommentátora — egyesülnek Szaud-Arábia, Omán feudális rendszerei, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság területéről száműzött tisztek, szultánok, emírek, valamint más arab országok reakciós elemei. Ahogy várhátó volt, hátuk mögött ott tömörülnek az angol és amerikai olajtársaságok, az i/mperialista kémek és kereskedők. A cikkíró rámutat arra, hogy a dél-jemeni nép az imperializmus és reakció ellen vívott jogos harcában saját erőforrásaira és a többi haladó arab állam baráti szolidaritására támaszkodik. CSAK RÖVIDEN... A SZOVJETUNIÓ ÉS FINNORSZÁG síkra száll amellett, hogy az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészítő konzultációi ez év novemberében Helsinkiben megkezdődjenek, a tanácskozásra pedig 1973. év elején kerüljön sor. Ezt hangsúlyozza többek között az a közlemény, amelyet Kekkonen finn köztársasági elnök augusztus 12—18 közötti szovjetunióbeli látogatásáról adtak ki Moszkvában pénteken. MOSZKVAI BEJELENTÉS szerint a város környékén több hete pusztító erdő- és tőzegtüzeknek nem volt halálos áldozata és' sikerült megóvni a lángoktól a lakott településeket is.
