Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
1972. AUGUSZTUS 1., KEDD "“sh/Círlap 3 A zöldség útja a piacra (2.) Kisebb az árrés - sok a közvetítő A kereskedelem csatornái és buktatói Két világviszonylatban is jelentős konferencia Budapesten Garamvölgyi József miniszterhelyettes sajtótájékoztatója A termelő és a fogyasztó szinte hagyományosan firtatja: vajon miként lehetséges, hogy mire a mezőről a boltba kerül, úgyszólván megduplázódik a zöldség ára? Ezt a „rést” egységesen sokallja mindenki, aki — nem kereskedő. Tudni kell, hogy árrés nem csupán egy van: a felvásárló, vagyis a nagykereskedelem részben továbbadja a termékeket, s a kiskereskedelem ugyancsak ráteszi a maga hasznát, vagyis egy újabb, többnyire az előzővel azonos nagyságú „rést”. kemben dr. Patay Árpád mondott: — Igennel felelhetek, a szerződések ezt bizonyítják. 1972- re 800 vagonnal több zöldséget és gyümölcsöt kötöttünk le a gazdaságokkal, mint 1971-ben. Persze, az áruk zöme ezután jön: a 6500 vagonnyi előirányzatból csak 1400 vagonnyit vásároltunk meg az első félévben, tehát 5000 vagonra való zöldség a második félévben kerül piacra. — Ez nyilván annyit tesz, hogy az árak is csökkennek ... A válasz kissé diplomatikus, érthetően óvatos: — Az első félévi árakhoz képest mindenképpen jelentős a csökkenés, de ho'-'v a tavalyi árak alatt maradunk-e majd, az még nem bizonyos, jóllehet a kilátások kedvezők: a gyakoribb eső valósággal „húzza” a zöldségnövényt. Egy július végi nap árai Magammal hoztam a MÉK igazgatójától a július 27-én érvényes fogyasztói árak jegyzékét. (A magán-kiskereskedők árai kívül esnek ezen a körön.) Eszerint igen sok zöldség alacsonyabb áron került már piacra ezen a napon, mint tavaly: úgy látszik, végre megtört az előző hónapok makacsul magas árszínvonala. Tallózzunk tehát ebben a jegyzékben! Eszerint fejes káposztáért most 2 forintot — tavaly 4,40-et kértek; a zöldbab kilója 4,40 volt ezen a napon — 1971 azonos napján 4,60—4,80; a zöldpaprika most 6,20 — tavaly 7,60; a salátának való uborka 1 — tavaly 1,80; magasabb ára volt viszont a paradicsomnak e július végi napon : a tavalyi 3 forinttal szemben most 4 forint volt a fogyasztói ára. ... Hogy mi lesz jövőre, s azután? Üjból csak ezt mondhatjuk: a gépesítés, a termelésbeli erőfeszítések a zöldségellátás meghatározói. Amennyiben ez a közvetlen értékesítés bővítéssel, egyszersmind a mai kereskedelmi helyzetkép racionalizálásával, így a költségek további csökkentésével jár együtt (egyesek például azt javasolják, hogy a MÉK ne váljék tulajdonosává az árunak, végezze munkáját jutalékért, akár a TÁSZI), úgy nem illuzórikus optimizmussal szólni a zöldségtermesztés holnapjáról. A Könyvtárosegyesületek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) és a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (FID) budapesti I konferenciáiról, az idei nem- I zetközi könyvév világszerte legkiemelkedőbb szakmai rendezvényeiről tájékoztatta a sajtó munkatársait tegnap délelőtt a Művelődésügyi Minisztériumban Garamvölgyi József miniszterhelyettes. Elöljáróban az IFLA augusztus 26 és szeptember 2 között a Magyar Tudományos Akadémia székházában „Olvasás a változó világban” címmel tartandó konferenciájáról szólt. Az UNESCO megfelelő szervezeteivel együttműködő IFLA-szövetségben 53 ország — közöttük a szocialista országok — könyvtárosegyesületei társultak, s hozzájuk 260 más ország könyvtárosszervezete csatlakozott. A Könyvtárosegyesületek Nemzetközi Szövetsége budapesti konferenciájának szakmai célja: számotvetni az olvasás szerepével, a közművelődési könyvtárak helyzetével, és a művelődéspolitikai teendőkkel korunkban. Az IFLA-tanácskozások témájának időszerűségét a könyvévre 1971-ben kiadott UNESCO-kiáltvány adja meg: ez kinyilvánítja az olvasók jogait a művelődésre és tájékozódásra. Ismeretes az is, hogy egyes polgári ideológusok az egyéb új tömegtájékoztatási eszközökre hivatkozva, a könyv válságáról szólnak. — Cáfolatul elég arra hivatkozni, hogy a szocialista országokban a kiadott művek száma 1938 óta a három és félszeresére, példányszámuk az ötszörösére emelkedett — mondta a konferencia kérdéseivel, a könyv körüli valódi és vélt gondokkal kapcsolatban Garamvölgyi József, majd ismertette a konferencia előadóit és előadásait. A hazai előadók közül nyomatékkai szólt dr. Mátrai László filozófusról, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnökéről, és Darvas József íróról, a Magyar írók Szövetsége elnökéről. Ezután a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (FID) szeptember 2 és 14 között a Duna Intercontinental Szállodában és a Fészek Klubban tartandó konferenciájáról beszélt a miniszterhelyettes. Méltatta az ugyancsak az UNESCO megfelelő szervezetével együttműködő, tudományosműszaki informálással foglalkozó FID-szövetség munkáját, amely tagjainak sorában 51 ország — közöttük a szocialista országok — képviselteti magát A FID budapesti kongresz- szusán tudománypolitikai és információpolitikai kérdéseket vitatnak meg. A tudományos információk gyors szaporodása és elavulása lehetetlenné teszi az elolvasást és áttekintést. Ezzel szemben az úgynevezett információéhség a tudományos eredmények mielőbbi, elavulás előtti megvalósítását sürgeti. Felmerül a tudományos Autóbusszal, vonaton és autókon, közeli és távoli vidékekről, szülők, rokonok menyasszonyok és feleségek érkeztek vasárnap délelőtt Vácra, az egyik katonai alakulat és a város hagyományos eseményére: a nyilvános tiszthelyettes-ava- tó ünnepségre. A családias hangulatú esemény alkalmából két évi tanulás és fegyveres szolgálat után ölthették magukra új egyenruhájukat a néphadsereg újonnan avatott, huszonéves hivatásos katonái. Parancsnokaik a kiválóan végzett tiszthelyettesek között említették az egyik alegység 22 éves KISZ-titkárának, Horváth Mihály őrmesternek a nevét, aki tanulmányi és szolgálati eredményein kívül az ifjúsági mozgalomban is érdemeket szerzett csakúgy, mint tájékoztatás világot átfogó rendszerének igénye is. Ebben nem lehet lemondani a fejlődő országok részvételéről. Ez a körülmény, ezek a gondolatok és feladatok adják meg a FID — a fejlődő országok információfejlesztésével kiemelten foglalkozó — budapesti tanácskozásának jelentőségét — mondta a művelődés- ügyi miniszterhelyettes. Végezetül ismertette, hogy a két konferenciára nyolcszáznál több szakember, tudós, vendég jelentette be részvételiét. P. A. Erdős Lajos őrmester, aki — s ezt az egykori katonák tudják csalt igazán értékelni — a szocialista versenymozgalomban háromszor nyerte el az élenjáró címet. Eredményeikben — tették hozzá az alakulat parancsnokai — nem kis részük volt azoknak a fiatal tiszteknek, akik a főiskola elvégzése után kerültek az alakulathoz, s a két év során, mint oktatók, segítették a tiszthelyetteseket az elméleti és gyakorlati tudás megszerzésében. Vasárnap délelőtt ott voltak ők is az ünnepélyes avatáson, amelynek kezdetére pattogó ritmusú indulókat játszó katonazenekar adott jelt. A dísztribünön az alakulat parancsnokaival együtt jelent meg Jenéi János, a járási pártbizottság titkára, Balassi István, a városi pártbizottság osztályvezetője, dr. Monori Balázs, a városi tanács vb-tukára, Ber- kó Árpád, a járási hivatal osztályvezetője, Nagy Sándor, a városi KISZ-bizottság titkára. Részt vettek az ünnepségen a társfegyveres erők képviselői és szovjet katonavendégek is. A Konstantin téri hősi emlékmű előtt összesereglett nézők gyűrűjében az alakulat csapatzászlójával az élen vonult be a tiszthelyettesek egysége, s katonai tiszteletadással fogadták Demtsa Pál vezérőrnagyot. A Himnusz elhangzása után Molnár István alezredes olvasta fel Oláh István vezérőrnagy, honvédelmi miniszter- helyettes, a magyar néphadsereg kiképzési főcsoportfőnöke parancsát, amelyet az avatás alkalmából adott ki. A fogadalomtétel ünnepélyes aktusaként ezután Erdős Lajos őrmester szavai nyomán kórusban hangzott el a tiszthelyettesek esküje. Az esemény jelentőségét Demtsa Pál vezérőrnagy méltatta ünnepi beszédében. Mint mondotta, jól képzett, korszerű fegyverekkel felszerelt hadseregünkben az eddiginél is nagyobb feladat vár a hivatalos tiszthelyettesekre, akiknek fokozott társadalmi megbecsülését jelzi nyilvános avatóünnepségük is. Az ünnepség záróeseményeként a tiszthelyettesek díszmenetben vonultak el a hősi emlékmű előtt. Sí. J. Visszaesett a közvetlen értékesítés Ennek ellenszereként ösztönzi a kormányzat immár évek óta a közvetlen értékesítés módszerét, vagyis azt, hogy a termelők — szabadpiaci áruról lévén szó — iktassák ki a közvetítőket. Sajnos, ez a — szakszóval — j,csatorna” nem hozta meg a hozzáfűzött reményeket, sőt az utóbbi egy-két évben nemhogy növekedne az így eladott zöldség, inkább fogyatkozik. A közvetlen értékesítést összefogó, 1967-ben megalakult TÁSZI (Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda) igazgatója, Allé Pál számokkal bizonyítja: — Tagszövetkezeteink 1971 január elsején Budapesten és környékén 202 elárusítóhelyet tartottak fenn. Másfél év alatt 54 árudát szüntettek meg, s csak 18-at nyitottak. A csökkenés tehát: 36 áruda. Az itt eladott árumennyiség is megcsappant. A magyarázat? Egy reprezentatív vizsgálat szerint, az árudák 32 százalékában — amelyekben a havi forgalom százezer forint alatt járt — 0,3 százalékos volt az átlagos veszteség. És a ráfizetés oka? Budapesten ma már — anélkül, hogy a tsz megszerezné a 'tulajdonjogot — egy új árudához négyzetméterenként '5—7 ezer forintot kell lefizetni. Az elárusítóhelyekért folytatott versenytárgyalásokon az anyagilag erős kereskedelmi vállalatok vannak jobb pozícióban. A tanácsok nem tartják fontosnak a közvetlen értékesítést, ezt tükrözik távlati terveik, amelyek alig számolnak ezzel a „csatornával”. A MÉK első féléve Akad persze Pest megyei tsz — mint például a kiskunlac- házi Petőfi, s mások —, amely berendezkedett a valóban tőÚjabb árrések... A MÉK, amely a termelőtől megveszi a zöldséget, azt csak részben adja el boltjaiban saját maga: az áru nagyobb tömegét más megyék azonos vállalatainak, illetve ÁFÉSZ-eknek. s a Zöldértnek adja el, adja tovább. — Ezek a cégek milyen árrést raknak még a MÉK értékesítési árára? — Általában 18—19 százalékot ... így aztán valóban elképzelhető, hogy mire a mezőről a boltba kerül, megduplázódik a zöldség ára. Horváth Mihály pontos adataiból kiderül, hogy a termelőszövetkezetektől megvett zöldségnek mindössze 14 százaléka jutott a MÉK saját boltjaiba, ahol viszont a tavalyihoz képest csökkentek az árak. Igaz, ennek legfőbb magyarázata az, hogy a nagy tömegű burgonya olcsóbb lett, s ez határozta meg a csökkenést. A burgonya azonban nem mondható zöldségnek, s így kiderül, hogy a voltaképpeni zöldség kilónként majdnem 1 forinttal drágábban került a fogyasztóhoz, miként 1971 első felében. Egészen pontosan: tavaly 7,84, az idei első félévben B,60 forint volt átlagosan a töldség ára. S hogyan alakult a felvásárlási ár? Tavaly 5,96, az idén 6,57 forintot kapott a termelő a MÉK-től minden kilónyi zöldségért. Vagyis a fogyasztói ár valamikeigényes közvetlen értékesítésre. Mégis, a tsz-elnökök jórésze úgy vélekedik: minek bajlódjam ilyesmivel, vigye el a földről a MÉK. Ismeretes, hogy jó egy esztendeje átszervezték ezeket a megyei vállalatokat, ma már lényegében a termelői érdekeltség dominál működésükben. Ennek megfelelően kissé meghosszabbodott az elnevezésük is, íme a bennünket érdeklő pontos neve: Pest megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szöxretkezeti Közös Vállalat. Horváth Mihály igazgató azzal fogad, hogy szigorúan csak számokat kíván mondani. Lássuk hát őket, jóllehet tudom, hogy ez a módszer kissé megfárasztja az olvasót. — Most zártuk le az első félévet, eszerint a MÉK árbevétele 197 millió forint volt — szemben a tavalyi első félév 176 millió forintjával. S mégis, az árrés csökkent: 41,5 millió forint volt 1971 első hat hónapjában, s 37,3 milldó a mostani félévben. Vagyis 4 millióval kisebb árréssel 25 millió forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le! Igyekeztünk úgy gazdálkodni, kereskedni, hogy kevesebb legyen a költség. Ez sikerült is, hiszen míg a tavalyi kisebb forgalomra 46,7 millió forint költség merült fel, a mostani nagyobbra 43,5 millió forint ... — Tehát veszteséggel zárták volna az első félévet? — Igen, ám ez így volt tavaly is, jóllehet az év végén már 3,1 millió forint volt a tiszta, vagyis felosztható nyereségünk. Tehát az esztendő második felében kellett akkor, s most is pótolni a kieséseket. Általános gyakorlat, hogy az első félévben magasabbak a költségek; a második félévben ugyan az árrés nem nő, de tömege, vagyis a forgalom igencsak megemelkedik. vei jobban emelkedett, miként a felvásárlási ár. — Voltaképpen ki határozza meg a felvásárlási árat? — Sajnos, korántsem mi — hangsúlyozza Horváth Mihály. — A Zöldért, más megyei MÉK-ek, a konzervipar jelzi, hogy mennyiért mit tud megvásárolni. Az ár aztán ennek megfelelően gyűrűzik tovább a földekig. Dobásról Sopronba — Hallhatnánk egy példát a menetrendre? — Tessék: dabasi kirendeltségünk az egyik nap felvásárolt 60 mázsa zöldpaprikát, kilóját 4,50 forintért. Erre volt 40 mázsa rendelése a megyén belül, de 20 mázsát Sopronba szállított. Az úgynevezett „kötési ár” Sopronban ez volt: az első osztályú paprikáért 6, a második osztályúért csak 4 forintot adtak, vagyis kevesebbet, mint amennyiért mi vettük meg a termelőtől. De már kimondottan ráfizetéses volt gödöllői kirendeltségünk egyik üzlete. A termelőtől 5.50- ért vette meg a paprikát, azt Komáromba szállította, ahol csupán az első osztályúért adtak ugyancsak 5,50-et, s a második osztályúért már csak 3.50- et... — A MÉK megítélése szerint emelkedett-e Pest megyében a zöldségtermesztési kedv? Horváth Mihály válásra rímel azzal, amit vasárnapi cikKeresztényi Nándor 25 éve A hároméves terv első napja 1947. AUGUSZTUS 1-ÉN a Ganz Hajógyárban gyűlést tartottak, melynek végén jelképes kapavágással indították meg a leégett hajóüzem újjáépítését. Ezzel az aktussal, 25 évvel ezelőtt, megkezdődött hazánkban a hároméves terv végrehajtása. A hároméves terv pontosan egy évvel a forint születése után kezdődött. A tervkészítést a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa kezdeményezte: „Iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk újjáépítésére és fejlesztésére hároméves állami tervet kell kidolgozni.. A terv nehéz politikai harcokban született, hiszen egyeztetni kellett a kommunista párt elképzeléseit, céljait a kormányban részt vevő koalíciós partnerekkel, s ne feledjük, akkor még a szélesebb körű államosítások, a „fordulat éve” előtt voltunk. Idézzük e harc részleteit: Az MKP terv- javaslata készült el elsőnek, a Szociáldemokrata Párttal 1947 februárjában egyeztették a tervet. A Nemzeti Parasztpárt csak agrártervet készített, hamarosan ezt is egyeztették a két munkáspárt javaslatával. Annál hosszabb volt a huzavona a Kisgazda Párt terve körül; végül is 1947. május 11-én a koalíció pártjai megállapodtak a részletekben, majd ezt követően az országgyűlés törvénybe iktatta a hároméves tervet. Mit is irányzott elő az első népgazdasági tervünk? Azt, amit a dolgozók vártak: a háborúban elpusztult gazdaság teljes helyreállítását, a háború előtti termelési színvonal elérését, a munkanélküliség felszámolását, az ország gyors gazdasági és kulturális felemelkedését. A törvény kimondta, hogy minden F ogadalomtétel a hősi emlékműnél Tissthelyettes-avató ünnepség Vácott Az újonnan felavatott tiszthelyettesek Urban Tamás felvétele magyar állampolgár köteles „a tervet végrehajtani, és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőket a terv szolgálatába állítani”. A célok nagyok voltak. Csak mutatóba: Az 1946—47-es költségvetési évben 14,7 milliárd forint volt a nemzeti jövedelem, az előirányzat pedig az 1949—50-es esztendőre 27,5 milliárd forintra nőtt. Ennek érdekében az 1947— 43-ban 1796 millió forinttal szemben 1949—50- re 6585 millió forintot irányoztak elő a beruházásokra. S ami a leglényegesebb — ismét idézzük —: „A hároméves terv megvalósításának utolsó évében a dolgozók keresete a mainál S0 százalékkal magasabb szintet fog elérni.” A munkásosztály, a dolgozók a tervet nagy lelkesedéssel fogadták, és áldozatkészen dolgoztak megvalósításáért. Ezért, hogy 1949 végén — három esztendő helyett két év és öt hónap telt csak el — az illetékes kormány- szervek azt jelentették, hogy a terv minden fontos előírása valóra vált. Nemcsak újjáépítettük az országot, hanem o háború előtti utolsó békeév színvonalánál magasabbra is emelkedett a magyar népgazdaság teljesítőképessége. Hősi idők voltak. A tervezőknek és a tervek végrehajtóinak egyaránt. Az azóta eltelt évtizedekben, népgazdasági terveink teljesítése nyomán, ha nem is zökkenők nélkül, lelkesítő győzelmek és tanulságos kudarcok közepette, leraktuk a szocializmus gazdasági alapjait, megváltozott a társadalom és az ország arculata, szorgalmas népünk a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. B. J.