Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

1973. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK PES1 user» '^fúrlap Hogyan születik új gép ? Száz téma a SZIMFI-ben KÜLÖN SZABVÁNY OSZTÁLY — És a termelő egység? — A mintaüzem kísérleti be­rendezéseket és prototípusokat gyárt. Most furatköszörűk és optikai alakköszörűk készül­nek itt egyéb szerszámgép-al­katrészek mellett. Körülbelül 26 millió forintért értékesít a gyár egy esztendőben beren­dezéseket, alkatrészeket. Inté­zetünk most körülbelül száz fejlesztési témával foglalkozik. Tamás Ervin A Szerszámgépipari Művek halásztelki Fejlesztő Intézete 1950-ben létesült. A mérnökök egész hada dolgozik itt, s a mintaüzemből kikerülő új faj­ta szerszámgépek, konstruk­ciók innen kerülnek sorozat- gyártásra. Specker Ferenc fő­mérnök először nevezetes ese­ményt említ az intézet törté­netéből — a brüsszeli világkiállítá­son az itt tervezett gyalu- i gép nagydíjat kapott. ’ — Az intézet egyébként több részlegből tevődik össze. A SZIM gépeit is mi vizsgáljuk: nyolc gyár berendezéseit el­lenőrizzük Halásztelken: a geometriai pontosságot, a hő okozta alakváltozásokat, össze­sen több mint száz mérést. Tervező részlegünk most az optikai alakköszörű tovább­fejlesztésén dolgozik — mond­ja a főmérnök. — Hogyan születik egy új gép? — Először is a követelmé­nyeket határozzák meg — mit kell tudnia a berendezésnek. Utána a mérnökök műszakilag tervezik meg a gépet, majd ezt zsűrizés követi, s a zsűri java­solta módosításokat követően a berendezést elkészíti minta­üzemünk. Az optikai alakkö­szörű már 1959 óta témája az intézetnek: egyre korszerűbb, egyre modernebb gépeket adunk a szerszámgépipamak. — A többi részleg? — A .villamos részleg fel­adata a villamos vezérlés meg­tervezése s a kutatási 'tevé­kenység. Jelenleg egy mérő­gép előkészítésén dolgoznak. Be kell programozniuk, hogy milyen pályán mozogjon a kés — a mérőfej adja a pálya­adatokat a lyukszalagnak. A hidraulikus-mechanikus gép­elemekkel foglalkozó egység elektrohidraulikus léptetőmo­tor kifejlesztésén dolgozik. A számjegyvezérléses gépek „végrehajtó” berendezésébe szükséges ez a motor, mely beállítja a gépet a programo­zásnak megfelelően. A SZIM- FI-nek külön szabványosztálya is van, mely a KGM szerszám­gép-ágazat termékeinek szab­ványosításán dolgozik. Az ál­talános műszaki fejlesztést se­gíti könyvtárunk, dokumentá­ciós részlegünk, mely 70—80 folyóiratot járat a világ min­den tájáról. Külön figyelőszol­gálat is működik a SZIMFI­. ben. Másfél órás gyalogút A hét jól kezdődött Napsütéses nyári reggel. Nemsokára hat óra lesz, de a meleg már elkezdte munkáját, hozzáfogott az aszfalt olvasz­tásához. A gépkocsik nyoma már ottmarad a szurokban. Kevés érkező busz, viszont sok kerékpáros látható a Szent­endrei Papírgyár környékén. Várják a váltótársat A gyárban később virrad. Csak hat órakor váltja fel az A kőzségfejlesztésí és szépítés! verseny Évről évre jelentős sikerrel zárul a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács által meg­hirdetett községfejlesztési és -szépítési verseny. Hasznát, eredményeit a községekben, városokban a lakosság láthat­ja. A résztvevők véleménye szerint azonban a verseny le­bonyolításában, értékelésében lenne mit tökéletesíteni. A megyei népfrontbizottság mellett a közelmúltban meg­alakult város- és községpoli­tikai társadalmi bizottság ezért most külön héttagú munkabizottságot hozott létre, amely felülvizsgálja a ver­seny célját, értékelését, mód­szereit és ezekkel kapcsolat­ban javaslatokat terjeszt elő. Körlevélben • kérte a közsé­gekben és városokban műkö­dő népfrontaktívákat, hogy javaslataikat, véleményüket szeptember 1-ig juttassák el a munkabizottsághoz. 1975-re: 52 millió pár cipő A hazai cipőipar termelésé­nek további alakulásáról, az állami cipőipar terveiről Pesti Ernő könnyűipari miniszter- helyettes tájékoztatta a sajtó munkatársait. Hazánkban ma átlagosan 3,3 pár bőrcipő jut egy lakosra (1965-ben 1,8 pár), s ez meg­egyezik a hasonló nemzeti jö­vedelemmel rendelkező orszá­gok átlagával. Am a belföldi értékesítés az utóbbi évek­ben nem növekedett egyenle­tesen. Ennek okait, továbbá hatását az ipari termelésre és tervezésre most együttesen ta­nulmányozzák az ipari és a kereskedelmi szakemberek. A tájékoztatásból kitűnt: korántsincs annyi reklamáció, mint a köztudatban él. A minőség miatt a legtöbb kifogást a női divatcipők kapják, de ezek valóban nem „strapára” készülnek. A férfi és gyermeklábbelikre ritkábban érkeznek panaszok. Éppen ezért a reklamációk nem általánosan, hanem csu­pán egyes gyárak bizonyos termékeit érintik, vannak vál­lalatok, amelyek munkája el­len hosszabb idő óta gyakor­latilag nem merül fel kifogás. A valóban indokolt pana­szok alapján a minisztérium és az érintett vállalatok szá­mos intézkedést tettek a mi­nőség javítására., A cipőipar 1975-re 52 mil­lió pár cipő termelését irá­nyozza elő. A termelésnöve­kedéssel párhuzamosan kell megoldani a választékbővítést, az igényeknek megfele­lőbb gyártmányösszetétel kialakítását és a minőség további javítá­sát is. Mindezek érdekében a Könnyűipari Minisztérium to­vábbi intézkedéseket tervez, részben a Belkereskedelmi Mi­nisztériummal együtt. rajlott föl a közönség, amikor egy összehangzás netán nem úgy sikerült, mint kellett vol­na, akár egy eladott labdánál vagy egy kapufánál. Szeren­csére ilyen „helyzet” alig- alig akadt, a zenekarok való­ban kitűnő produkciót nyúj­tottak. Ezt viszont — sokszor még az egyes számok közben is — kitörő tapssal jutalmaz­ták. Fölléptek külföldiek is: sorrendben szovjet, osztrák, bolgár, belga és lengyel fúvó­sok. őket is hasonló érdeklő­déssel, figyelemmel, lelkese­déssel hallgatták. melyik volt a na­gyobb élmény: maga a hang­verseny-e vagy ez a különös, tömeges együttélés a muzsi­kával. Az igazi meglepetés azonban a második részben következett. Amikor már azt hitte volna az ember — dél­után 4 óra tájban —, hogy most már vége a műsornak. Pedig ekkor jött a java: a monstre hangverseny. Vala­mennyi résztvevő cseh fú­vószenekar közös, együttes Nem is tudom, bemutatkozása. Csakúgy har­sogott még a stadion környé­ke is. De lágy, kellemes, rend­kívül magával ragadó harso­gás volt ez. Dvofák Es dur polonaise (a nyitószám), Sme­tana híres ünnepi nyitánya, a Libuse és más hasonló ked­velt számok követték egy­mást. Ám ezzel még mindig nem ért véget a meglepetés! Vagy egy tucatnyi zerieszám — köztük természetesen Kmoch nem egy szerzeménye —, után csatlakozott a 14 együtteshez az öt külföldi fú­vószenekar is, aztán még vagy száz zeneiskolás, Decinből, s Dél-Morvaországból. Többen voltak már hovato­vább a fúvósok, mint másutt általában egy-egy hangver­seny közönsége. Ezernél is többen ültek az óriási zene­karban, amely csupán lát­ványnak is felejthetetlen volt. A zenekarok tagjai a legvál­tozatosabb színfoltot képvisel­ték: egyenruhában, ünneplő civilben, színes, tarka népvi- selétben egyaránt helyet fog­laltak a sorokban, ki-ki ter­mészetesen a hangszerének megfelelő csoportban. Volt ott mindenféle fúvós: csakúgy szikrázott az óriási trombone hatalmas vörösréz tölcsérén a napsugár, csillogtak-villog- tak a kürtök, trombiták, pom­pás összképbe — és hangzás­ba — olvadt a sok fuvola, oboa, angolkürt, klarinét, fa­gott, pozaun s ki tudná mind fölsorolni. (Mint a műsorköz­lő bejelentette: csak klarinét­ból 121 szólt az óriási zene­karban.) A hatalmas, nemzetközi fú­vósegyüttes a műsor négy be­fejező számát ~ Kmoch mű­veit — játszotta együtt. Mind­egyik számot más-más kar­mester dirigálta. S a közel öt órát végigülő, -álló közönség még a korábbinál is jobban fölvillanyozódott. Már az első Kmoch-számot — Kolin, Ko- lin ... — a közepétől kezdve taktusra vert tapssal kísérte. Valósággal különhangverseny- együttes volt ez az aláfestő csattogás. Nagyon sokan még bele is énekeltek, ilyen spon­tán összehangolt kórust éle­temben sem hallottam. Aztán jóformán végig így volt ez, s amikor a befejező szám is el­hangzott, harsogó hurrázásban tört ki a stadion. Meg kellett ismételni ezt a számot még- egyszer, s aztán újra zúgott a hurrá, míg végül a hang­szóró túl nem kiáltotta a tö­meget: — Viszontlátásra jövőre, a 11. Kmoch—Kolin fesztiválon! Hazafelé azt olvastam a - műsorfüzetben, hogy ez, a találkozó a hivatá­sos és a műkedvelő fúvós­együttesek közti tapasztalat- cserét, a továbbfejlődés lehe­tőségeit segíti elő. Maga a fesztivál pedig bizonyítja, hogy helye van a fúvószené­nek szocialista társadalmunk­ban. Igaza vari a füzet írójának. Ám a muzsika szeretetében ilyen önfeledten föloldódó ez­rek látványa, kiegyensúlyozott, jó hangulata ennél sokkalta többet is bizonyított napjaink szocialista Csehszlovákiájának életéről. Lőkös Zoltán (Vég*) éjszakát a nappal. Ekkor van műszakcsere. — Jó reggelt. Merre van a blokkolóóra? A portás még álmos. — Elromlott, kérem. Nem használjuk. A reggeli napfény elterül a fülke íróasztalán. Ragyog a há­zi telefonlista és a kiszolgált golyóstoll. A borítéküzemben csattog­nak a gépek, akár egy szövő­dében. Asszonyok hajlonganak, egyformán frissek, hogy ki kezdett most, s ki dolgozik es­te óta, nem lehetne szemre megállapítani. Mert amíg va­lakinek nem érkezik meg a váltótársa, annak maradnia kell, tovább kell dolgoznia, míg csak a váltás meg nem érkezik. Talán ezért nincs any- nyi későn érkező. Hárman késtek Herr Edit hat órát tíz perc­kor jelentkezett munkára. Fia­tal lány, első munkahelye. — Miért késett? — Az igazság az, hogy el­aludtam, nem csörgött az óra. Igazán ritkán fordul elő ilyes­mi, de úgy hiszem, mindenki­vel. — Messziről jár dolgozni? — Dunabogdányból. Öt-hat perc elteltével érke­zik meg Agamái Lászlóné és Gizella nevű leánya. Ők is el­késtek. Igazán nyomós okuk volt rá. — Szabadságforrástól já­runk be dolgozni. Ma nem állt elő a busz háromnegyed ötkor. Bizony, előfordul, legutóbb ép­pen két hete hétfőn, ugyan­csak nem jött a busz. Azt mondják, elalszanak a sofőrök. — Hogy érkeztek meg még­is? — Elindultunk gyalog. Ez az egyik lehetőségünk. Vagy ott­hon maradunk egy nap sza­badságon. A távolság nyolc ki­lométer, másfél óra alatt ide is érünk. De bosszankodtak ám a buszra várók. Van, aki Pestre jár dolgozni. Az nem indulhat el gyalog! Máskor többen A lakatosüzembe mindenki rendben megérkezett. A papír­gyártóktól egy ember érkezett késve. Szabadságforrástól jött ő is gyalog, akárcsak Szász Éva, a nyomdászkislány. ' Varga Ferenc, a papírgyár főmérnöke már hat órakor bent volt a gyárban, jóval munkaidő előtt hozzáfogott in­tézni teendőit. Mosolyogva fi­gyelmeztetett: — Nem kell persze komoly következtetéseket levonni ab­ból, hogy ezen a hétfőn a kö­rülbelül háromszáz reggeli munkakezdő közül csak ilyen kevesen késtek el. Közülük csak egyetlenegy saját hibájá­ból. (Vagy az óra miatt.) Szok­tak azért késni. Persze, gyá­runkra ez nem jellemző ... Én nem tudom, hogy szok- tak-e. De ha a késéseket néz­zük: ez a hét jól kezdődött. Fehér Béla A centenárium jegyében Európa polgármesterei a budai Várban Pest, Buda és Óbuda egyesi-* tésének közelgő 100. évfordu­lója megünneplésére készül a főváros. A centenáriumi ün­nepségsorozat egyik kiemelke­dő eseménye lesz az európai polgármesterek budapesti ta­lálkozója, amelyet a város­egyesítési évforduló alkalmá­ból kezdeményezett a magyar főváros. A metropolisok fej­lesztésén munkálkodó, a la­kosság életkörülményeinek emelése érdekében tevékeny­kedő vezetők tanácskozásának a Vár egykori országgyűlési épülete ad otthont szeptember 26—28. között. Szeptember Mediterrán kollokvium Szeptember 4. és 7. között 14 európai ország kutatóinak részvételével Budapesten, a Kertészeti Egyetemen rende­zik meg a III. európai és me­diterrán kollokviumot. A tudományos ülésszakon — amely a növények tápanyag­ellátottságának meghatározá­sával foglalkozik — megtár­gyalják a szőlő, a gyümölcs, a zöldség, a dísznövény, a me­zőgazdasági növények és a citrusfélék termesztésének el­méleti és gyakorlati problé­máit. Földkunyhóba nem lehet bejelentkezni Engedély nélkül — Napirenden a vita - Mielőbb kezdjenek építkezni Kinek van igaza Dunakeszin? A felbolydult Ke­leti ési Kárpáti utcai lakosoknak, vagy az újonnan jött, utcára települt otthontalanoknak? A községi ta­nácsnak? Indulatok, nézetek csapnak össze, s jóformán nem mozdul el a holtpontról nyolc család sorsa. A Nyerluc és a Mátyás családot, Simonka Mihályékat és még négy, azóta felköl­tözött volt Tisza menti la­kost (valamennyinél sok a gyerek!) a tanácsnak fedél alá kellett juttatnia. A Kár­pát utcában 2—2 család ka­pott közösen egy-egy telket. Ugyanitt telket kapott a töb­bi is. 'Nyerluc Györgyöt, Má­tyás Mártont és Simonka Mi­hályt, amikor a házukat le­bontották, a tanács mindjárt az új telekre szállíttatta in­góságaikkal együtt. A Keleti utcai bevándorlókból egy csa­lád önként csatlakozott hoz­zájuk, a többi azonban ott maradt és künn lakik az ud­varon. Két szobában három család Nyerluc György saját házá­ban élt Dunakeszin. Évekkel ezelőtt hívták az ismerősei, költözzék hozzájuk Nagybá- tonyba. Odaköltözött, de se- hogysem találta a helyét és rövidesen ismét megjelent Dunakeszin. Vele jött elő­ször az egyik, majd a má­sik ve je is: Mátyás Márton és Simonka Mihály. Nyerluc és Mátyás egy-egy földterü­letet vettek Pék Bélától. Az eladó és a szerződés meg­kötésekor a tanács figyelmez­tette őket, hogy a terület szántó, építési tilalom alatt áll, ők azonban csak legyin­tettek erre. A két vő és Nyerluc földkunyhót vájtak, abba költöztek. A család va­lamennyi felnőtt tagja a kö­zeli gyárakban vállalt mun­kát, a nagymama otthon maradt, ő vigyázott a gye­rekekre. i Földkunyhóba nem lehet be­jelentkezni, ezért megegyez­tek a már régebben a Ke­leti utcában lakó rokonokkal, engedjék meg, hogy oda je­lentkezzenek be. Miután ezt szerencsésen nyélbeütötték, két négyszer-négy méteres alapterületű téglaházat húz­tak fel földjükre, ebbe köl­tözött a három család. A törvénynek érvényt szereztek A községi tanács tudomást szerezve az engedély nélküli építkezésekről, május 25-én először, majd utána többször felsizólította őket, hogy a há­zakat bontsák le. A felszó­lításoknak nem tettek eleget. Sok vita után, rendkívüli vb- ülésen a tanács bontási ha­tározatot hozott. A házakat lebontották. Ezek után Nyerlucék a föld- vásárlást semmisnek tekin­tették, a pénzüket vissza­kérték s azt részben meg is kapták Pék Bélától. Minden segítséget megkapnak Mátyáséknak az üzem la­kókicsit adott, abban helyez­ték el a gyerekeket. A fel­nőttek — köztük két minden­órás asszony — a sátorban húzzák meg magukat. Dől belőlük a panasz, zúgolód­nak. A községi tianács elnök- helyettesének tájékoztatója szerint, ha igénylik, azonnal megkapják az OTP-kölcsönt és egy tmfoház bontási anya­gát. A lármát, a feldúlt ren­det hánytorgatják viszont! a Keleti és a Kárpát utcai lako­sok. Napirenden a vita, a torzsalkodás. Kétségtelen, hogy az odaköltözött családok vannak sokkal hátirányosabb helyzetben. Nincs fedél a fe­jük fölött, nincs istálló' az állatoknak. Az is igaz azon­ban, hogy valamennyien egy­re csak a jogaikat hcmgoz- tatják s arra hivatkoznak, hogy nem ismerik a törvénye­ket. Helyzetüket figyelembe véve ebben van is némi igaz­ság, de érdekesi, hogy jogaik védelmében viszont jártasab­baknak látszanak a rendel­kezésekben. Nagy gond ési felelősség há­rul a községi tanácsra. Most ugyanolyan erélyes eszkö­zökkel. mint ahogy Nerlu- cék házát lebontatták, oda kell hatniuk. hogy a szóban forgó családok vegyék igény­be a felkínált segítséget s mielőbb kezdjenek építkezni. Komáromi Magda Ötvenezer forintig - öt évre Kedvezményes kölcsön szarvasmarha-lenyésztésre A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjáról és az ezzel kapcsolatos feladatok­ról nemrégen megjelent mi­nisztertanácsi határozat az anyagi érdekeltség növeléséről és pénzügyi támogatásáról is intézkedett. A határozat sze­rint a háztáji gazdaságoknak tehénutánpótlásra 25 000 forintig nyújthat hi­telt az Országos Takarék- pénztár. Az OTP a termelőket, illetve az állattenyésztőket eddig is támogatta mezőgazdasági, ter­melési hitellel. Az általános feltételek szerint a háztáji gaz­dálkodás — ezen belül az ál­lattenyésztés — fejlesztésére adható kölcsön — amely há­rom-öt évig terjedő lejáratra vehető igénybe, elérheti a 15 000 forintot. Ennél nagyobb kölcsönt nyújt az OTP azok­nak a háztáji és kisegitő gaz­daságoknak, amelyek mezőgaz­dasági nagyüzemmel, vagy fel­vásárló vállalattal termelési szerződést kötöttek. Ilyen eset­ben egy-egy meghatározott célra 25 000 forint kölcsön ad­ható, s a hitel maximálisan elér­heti az 50 000 forintot is. A kölcsönt — a cél megváló'' sítási idejétől függően — leg­feljebb öt évre adhatja a2 OTP, állat- és takarmányfel­vásárlásra. férőhely-létesítésre, -bővítésre, vagy -helyreállítás­ra, mezőgazdasági gépek vá­sárlására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom