Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

6 1972. AUGUSZTUS 13., VASÄRNAP "i&Cirlap P Cél mecjifi L ei Dar 9° fáóoL 34. ABONY II. Három község _ Aban, mí­kelaka, Vadaegyháza osztozott hajdan hz abonyi határon, s közülük betűrendben is első, az egyik XIII. századi tized- lajstromban felbukkanó Aban hordozta nyilván a mad Abony nevét A XV—XVI. század váltásán Magyar Balázs lánya, Kinizsi Pál hitvese: Benigna asszony birtokolta, később Szapolyai Jánosra szállott volna, de királyi kegyből Werbőczy István kapta meg. A török hódoltság végén elpusz­tult, s az 1700-as években új­ra benépesedett Abony föl­desurai között a későbbi szá­zadokban is akadtak ismert köznemesi és főúri családok. A legderekabb emlékét nem­csak ma főként közösségi cél­ra használt egykori úrilakjaik, kastélyaik őrzik, hanem né­hány olyan atyjukfia is, akik a jobbágyság és a korai ka­pitalizmus korából kiemelke­dő, emberséges, jeles szemé­lyiségek voltak. Az 1786-ban épült Kazin- czy-kúria (jelenleg: szociális otthon) falai között talált eny­hítő fészekre Kazinczy Ferenc; testvére, Miklós volt az egyet­len rokon, aki „jakobinus” múltja miatt a börtönből sza­badultat nem tagadta meg. Az abonyi Kazinczyak értel­mi-érzelmi világát jellemzi, hogy Kazinczyné Beöthy Vik­tória szervezte meg az első óvodát Abonyban. A társadal­mi korlátok fellazításáról árulkodik az az érdekes adat, hogy Pest vármegye főispán­jának: Szapáry Istvánnak hit­vese: Ráday Biri a XIX. szá­zad derekán Abony mezőváro­sának színművésze volt. A vá­roska kulturális életét, főleg színjátszótársulatait Szily Ist­ván, Pest megye alispánja is támogatta, sőt, maga is írt színműveket, amiket az ura­dalmi nagyvendéglő szálájá- ban adtak elő. Abonyi birto­kos volt Gyulai Gaál Miklós negyvennyolcas mérnökkari ezredes, később honvédtábor­nok, akinek hazafiúi áldozatát 20 évi vassal torolta meg a császári önkény, s aki az el­szenvedett bántalmazások kö­vetkeztében megvakult Már említettük az abonyi posta­mester feleségét: Ruttkayné Kossuth Lujzát, akihez szí­vesen látogatott el fivére: Kossuth Lajos, s ehhez a kép­zetkörhöz társul Radák Kata­lin. nagyasszony, Antos János- né emlékezete, aki amellett, hogy a múlt század delelőjén sokat áldozott közcélra, Vilá­gos után befogadta és bujtat­ta a negyvennyolcas üldözötte­ket. Abonyi káplán volt Hor­váth Mihály történetíró-püs­pök, negyvennyolcas közokta­tásügyi miniszter, Abonyban gazdálkodott Vigyázó Sándor gróf, a vácrátóti nevezetes ar­borétum létrehozója, akinek jogász-alispán fia: Ferenc, ha­lála után minden vagyonát, értékes gyűjteményeit az ak­kor válsággal küzdő Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Előző cikkünkben szóltunk már a múlt század korán el­feledett írójáról Abonyi La­josról, akinek mellszobra áll a község főterén, s akinek a Betyár kendője című sikeres népszínművét ifjúkoromban magam is gyakran láttam színpadjainkon. Fűzzük hozzá, hogy a Márton Ferenc csa­ládnevű literátor Lajos fia ne­ves régész, a Magyar Nem­zeti • Múzeum Régiség Tá­rának igazgatója lett, s hogy Ágai Adolf, az ér­demes magyar közíró, hu­morista, a Borsszem Jankó alapító szerkesztője is Abony szülötte. Az Abonyból elszár­mazott, Abonyhoz kötődő kul­turális, gazdasági és tudomá­nyos személyiségek hosszú so­rából ejtsünk még a hajdan kedvelt dalköltőről: Simonffy Kálmánról, aki később a Ze- heakadémia létesítésében is értékes munkásságot fejtett ki. ci káptalan 1523-ból származó okiratában szerepel. Abony jobbágyságát kellett képvisel­nie Vácott, a kegyetlen emlé­kű Werbőczy István királyi helytartó birtokba iktatásán. Az abonyi jobbágyok eleje volt a krónikaíró Varga Mi­hály, 1737—1741 között a köz­ség főbírája, krónikája, máig dolgozik a helyi ipar műhe­lyeiben, de még így is har- madfélezer dolgozót „szívnak el” a fővárosi munkahelyek. Örvendetes és jó távlatú ada­lék: a község lakossága idő­leges létszámcsökkenés után az 1965. évi 14 000 főről, öt esztendő alatt 16 000-re emel­kedett — igen magas arányú természetes szaporodás követ­keztében ... Gyarapszik az új nemzedék. A nagy abonyi „harmadik torony”: az új víztorony. Abony plebejus hagyomá­nyai Szűcs Mátyás jobbággyal kezdődnek, akinek neve a vá­is őrzi munkásságának emlékét. Abony népe büszkén emlegeti, hogy 1919-ben 2000 vöröskato­na indult innen Tanácsma- gyarország védelmére, 1944- ben, még a felszabadulás előtt, a nyilas-náci terror idején megalakult az Illegális Kom­munista Párt, 1956-ban az abonyi gépállomás kommunis­tái hűtötték le a hőbörgők forró fejét, elsőrenden az ő érdemük, hogy vérengzés nem esett, A József Attila, a Ságvári, az Űj Világ téeszek ma 16 000 holdon gazdálkodnak, s jeles zöldségtermelő üzemeik mel­let tejtermelő szarvasmarha­tenyészetük, juhászatuk, hét­ezer süldőállományra terve­zett, közös társulásé sertés­kombinátjuk másfélezemél több tagnak biztosít színvona­las életet. A felemelkedés je­le: az évente épülő 80—100 új abonyi ház, a rohamosan fo­gyatkozó tanyavilág, s a külö­nös belső ingázás: a fiatal téesztagok községi otthonuk­ból motoron járnak ki a föl­dekre. Több mint ezer abonyi Az új tapasztalatok a régi hagyományokkal keverednek. Egy hatalmas, zömök, barokk magtárból Falumúzeumot szervezetek: földszint jén­emeletén a régi parasztélet és a sajátos abonyi kultúrhagya- ték tárgyi emlékei, s egy érté­kes jegy esté gla-gyűjtemény, ’amelynek egyes darabjai a XVII. század dátumait vise­lik. A nótába foglalt két nagy- abonyi torony közül az egyik 1785-ben épült református templomé. A műbarát, a mű­értő elmélyedve tanulmányoz­hatja karzatának a hívek ál­dozatából festett mennyezetét, e ritka-különös mintázatú fa­lapokat, amelyek az 1740-ben emelt fatemplomból kerültek ide. S a templom kertje elől eltekinthet a felsudárzó har­madik abonyi torony felé. Ez az új víztorony. Kiviteli költ­sége mintegy 40 millió forint, 1975-ig bezárólag összesen 80 kilométer vezetéket lát el friss ivóvízzel. Ez is jelkép. A máé és a holnapé. Békés István Virágkarnevál Debrecenben Augusztus 20-án rendezik meg Debrecenben a VII. or­szágos virágkamevált. Az ezt megelőző és követő napokban számos rendezvény várja az érdeklődőket, népművészeti, képzőművészeti, kertészeti, ruházati és fotókiállítás, vi­rágénekes és néptáncfeszti­vál. Augusztus 20-ra virradó éjjel debreceniek százai állít­ják össze a járműveket boritó virágkompozíciókat, mintegy harmincat. Tervüket művé­szeti bizottság hagyta jóvá. önálló kompozícióval szere­pel Debrecen testvérvárosa, a bulgáriai Sumen is. A reggel kezdődő felvonuláson számos táncegyüttes és zenekar is sze­repel. A menetet este görög­tűz mellett megismétlik. A nagyszabású rendezvényre több százezer nézőt várnak külföldről és az ország min­den részéből, köztük Pestme- gyébőL Víkendház, lámpaoszlop, térelválasztók alumíniumból A székesfehérvári Könnyű­fémmű készáruüzeme az idén 120 millió forint értékű ter­méket bocsát ki. A felhasz­nálók érdeklődésére tarthat számot az alumínium csőrá­csos szerkezetű villamos táv­vezetékoszlop. Most kezdték meg az egy köbméteres sze­métszállító konténerek és az irodaépületekhez a külön­leges térelválasztó elemek gyártását. Ugyancsak eloxált alumíni­umból készülnek a vikendhá- zak. A Könnyűfémmű leg­újabb terméke négy lakást foglal magába. A hétvégi ház nagy előnye, hogy csak beton- sáv-alapozást igényel, súlya kicsi, szerelése könnyű és élettartama felületkezelés nélkül is legalább 50 év. A Könnyűfémmű készáru­üzeme a felsoroltakon kívül számos ipari terméket, alkat­részt gyárt, a napokban meg­kezdték az alumínium csőből húzott kandeláberek sorozat- gyártását is. JÉGKORSZAK Baranyát sajátos klimati-J kus viszonyai miatt az or-; szág leginkább jégveszélyes körzetének tartják számon: Ez év különösképpen meg­erősítette ezt a szakmai vé­leményt, hiszen immár száz napja tart a „jégkorszak”: a jégverések időszaka. Április óta kereken húsz alkalommal sújtotta már a baranyai határt ez a természeti csa­pás, amelyet még csak sú­lyosbítottak a gyakori felhő- szakadások és szélviharok, valamint az árvizek a Dráva mentén. Eégi malmok, ódon épületek — nagyobb gondosság Tűzrendészeti ellenőrzésen a gödöllői járásban A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter első helyet­tese még jóval az aratás kez­dete előtt felhívással fordult a gabonafelvásárló és feldol­gozó vállalatok vezetőihez: a begyűjtött termény szállításá­val, a szárító és tároló kapa­citás biztosításával nyújtsa­nak segítséget a mezőgazda­ságnak a nagy értékű termény megóvása érdekében. Mindez főként a nyáron nemegyszer jelentős károkat okozó tüzek megelőzésére vonatkozik. Fel­adatot kaptak e téren a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vezetői és tűzrendészeti megbízottai is. S természetesen mindenütt együttműködtek a tűzoltóság­gal. Punyeczki Lajos őmagy- gyal, a megyei tűzoltópa­rancsnokság munkatársával és Harth Gézával, a megyei Gabonafelvásárló Vállalat tűzrendészével néhány köz­ségben tett villámlátogatáson szereztünk tapasztalatokat er­ről a munkáról. Milliókért felelnek Első állomásunk: az aszódi malom. Nem kevesebb, mint 2500 vagon kenyérgabona ér­kezik az üzembe, s a nem ép­pen korszerű tárolási lehető­ség is fokozott elővigyázatos­r r JULIUS! KOJAL-MERLEG Baktériumok az ételben 226 étel minta — 41 fertőzött — 724 határozat A megyei KÖJÁL, az Állat­egészségügyi Állomás, a Ke­reskedelmi Felügyelőség kü- lön-külön, de újabban nagyon gyakran együtt, és nemegy­szer a Fővárosi Élelmiszer- Vegyvizsgáló Intézetet is se­gítségül híva, fáradhatatlanul és sűrűn ellenőrzi az enniva­lót készítő és árusító üzeme­ket. Mulasztások és szabálytalan­ságok miatt július folyamán csak a KÖJÁL 124 határozatot hozott. Többségük bírságolás, kisebb részük figyelmeztetés, de valamennyi intézkedést ír elő a hibák " sürgős felszámolására. Általában sok hűtőgép rom­lik el és soká tart a javításuk. Üzemképtelen állapotban ta­lálta az ellenőrzés az Örkényi Aranyfürt étterem egyik hű­tőszekrényét, Tápiószelén pe­dig a kisvendéglő nagyobbik fridzsiderje mondta fel a szol­gálatot. A kisebbikben viszont előző nap főtt tésztát talál­tak, amit eltenni szigorúan tilos. Vácott, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat 300. kisvendéglőjében az egyik hű­tőgép belseje rozsdás és pené­szes volt. Másik, gyakorta visszatérő hiba a szeméttárolók körül je­lentkezik. Megtelik és nem hordják el belőle a hulladékot, mint például Nagykátán, a cukrász termelőüzemből, Kar­talon, a tsz húsfeldolgozójá­ban, Monoron, a Katalin csár­dában . Másutt — például a pusztavacsi szövetkezeti ve­gyesboltban, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat 380. számú eszpresszójában, a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz Barátság pincéjében — a tároló fedele hiányzik. A halásztelki 118. számú élelmiszerboltban a pult mö­gött, a farács alatt — amin a kiszolgálók állnak — gyűlik össze heteken át a szemét, a tárolóban viszont csir­két tenyészt a boltvezető. A szennyvíz elvezetése is goiddal jár sok helyütt. Külö­nösen, ha a csatorna csöve el­dugul, vagy eltörik. Monori- erdőn, a Rétescsárdában is emiatt folyik vissza a szenny­víz a konyhába. A monori Vi­gadó étteremben a szennyvíz- tároló megtelt, a bagi csárda mosogatóiból kivezető cső el­dugult. Vácszentlászlón, a szövetke­zeti eszpresszóban meg kel­lett semmisíteni négy kilo­gramm jaffa-szörpöt és ugyan­annyi citromlé-fagylaltot, a zsámbéki eszpresszóban 18 és fél kiló csokoládé- és másfél kiló puncsfagylaltot, mert sza­vatossági idejük lejárt. Ugyan­ezért Vácott, az Élelmiszerke­reskedelmi Vállalat 130. számú boltjában négy kiló kolbászt és öt kiló juhtúrót, ugyanott, a 172. boltban a régen tárolt párizsit várta hasonló sors. Az ellenőrzések során 226 ételmintát vett és küldött bakteorológiai vizsgálatra a KÖJÁL, ezek közül 41- bcn talált baktériumot a vegyelemzés. Hogyan kerül baktérium az ételekbe? Az ok: főként a szabálytalan elkészítés és a szabálytalan tárolás, a tiszta­sági rendszabályok be nem tartása. Sz. E. Ságra int. Régi gondjuk a kö­zelmúltban megoldódott: kü­lön áramtalanító berendezést szereltek fel, s a térvilágítás így leválasztható a belső üze­mi világítás tóL Veszélyes szomszédság: a malom mellett húzódik a vasútvonal, s ezért gondoskodniuk kellett arról is, hogy a mozdonyokról eset­leg kipattanó szikrák ne ér­hessenek éghető anyagokat. Körlevélben hívták fel a ter­melőszövetkezetek vezetőinek figyelmét hasonló óvintézke­dések megtételére. Az üzem területén feltöltve áll az 50 köbméteres víztároló, a ma­lom helyiségeiben mindenütt láthatók a tűzrendészeti sza­bályok betartására figyelmez­tető táblák, helyükön állnak a vízzel teli vashordók, s műkö­dőképes valamennyi poroltó­készülék. Az oktatási napló is bizonyítja: havonta minden dolgozó részt vesz a tűzren­dészeti továbbképzésen. Veszélyes kombájn Ellenőrző utunk második állomásán, a körzeti üzem tú­rái raktárában öreg épületet járunk be pincétől a padlá­sig. A gabonaipar akut gond­jai közé tartoznak ezek, a már jócskán elöregedett táro­lóhelyek, falépcsőikkel, fa­szerkezeteikkel. Megtaláljuk ezeket a régi malmokban is, ahol emeletnyi magasságok­ban ilyen gyúlékony anyagok között működnek a gépek. Klenk Dániel, a raktár veze­tője a dolgozókkal együtt öt­millió forint értékű gabona megóvásáért felel ezekben a napokban. Itt is havonta tar­tanak oktatást, s megszervez­ték a „tűzriadót” is. A me­gyei parancsnokság munka­társa egy lámpabúra és két elosztó doboztető hiányán kí­vül más hibát nem talált. Kö­vetendő példaként említi, hogy a raktár áramtalanításá- nak időpontjairól naponta naplót vezetnek. A Galgamenti Termelőszö­vetkezet búzaföldjén még két kombájn vesz részt az aratás „hajrájában”. A tűzrendészeti ellenőrzés megyeszerte kiter­jed a munkagépekre is, a szakemberek ezért tartanak itt egy szúrópróbát. Hat kombájnon nem akad kifogá­solni való, az egyiknek azon­ban sürgősen félbe kell szakí­tania a munkát A motorból folyik az olaj, s az átitatott pelyva vastag rétegben tapad a gépre. Egy kipattanó szikra másodpercek alatt lángba bo­ríthatja a kombájnt, s aztán ki tudja, a hányadik holdnál lehetne megfékezni a tüzet. Példa erre a néhány héttel ezelőtt történt sóskúti tűzeset, amikoris egy kigyulladt teher­autótól félmillió forint értékű gabona pusztult el, A kom­bájnról a „villámhárító”, a földelőlánc is hiányzik, így aztán gépkezelőnek és a sze­relőnek akad dolga a hibák kijavításával. Saját érdekük is. hiszen a közösség vagyo­nával az ő sok heti fáradsá­gos munkájuk is kárba vesz­ne. Segítenek az önkéntesek A zsámboki Petőfi Tsz kor­szerű szárítóüzemében csak röpke látogatást teszünk. A tűzrendészeti előírásoknak mintaszerűen tesznek eleget, s ha a sok géppel felszerelt épü­letben a technológiai előírá­sokat is pontosan betartják, már sokat tettek a megelőzés érdekében. A megyei gabonaipar vác- szentlászlói takarmánykeverő üzemében — jellegénél és mé­reteinél fogva is — több gon­dot okoz a sok milliós értékek védelme. Az alapos ellenőrzés rendben találja a tűzoltó-fel­szereléseket, táblákat. A gö­döllői tűzoltóságon kívül a községi önkéntesektől kapják a legtöbb segítséget. Riasztó­láncuk segítségével baj ese­tén sok embert mozgósíthat­nak a tüzek eloltására, ame­lyet a valkói, dányi, zsámbé­ki önkéntesekkel összevont „edzéseken”, s az üzem terü­letén belül is sokszor gyako­roltak. Vácszentlászlón az ellenőr­ző körút véget ért. Értékelés­ként a szakemberek elmond­ták, hogy a gödöllői járásban szerzett tapasztalataink álta­lában megegyeznek a megye más területein folytatott el­lenőrzések tapasztalataival. Sz. J. A SZENTENDREI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT felvesz (nyugdíjasokat is) KŐMŰVES SZAK- ÉS BETANÍTOTT MUNKASOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT KŐMŰVESEK MELLÉ, RAKÓDÓ SEGÉDMUNKÁSOKAT. Fizetés o teljesítmény szerint. Jelentkezés: Szentendre, Ady E. u. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom