Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

19*3. AUGUSZTUS 13., VASÁRNAP 5 ~*M£/rf«p Csatornázok Nagykörösön Jó ütemben halad a csatornaépítés. Még a déli hőségben is dolgoznak a földgépek. Gábor Viktor felvétele Szeged Új hétszintes szálloda Lebontják a régit A lakások sorozatgyártásá­ra tervezett szegedi új ház­gyár teljesítőképességének maximális kihasználására, szegedi tervező mérnökök el­készítették az első házgyári szálloda tervét, amelynek alapján a Hungária Vállalat kíván majd új szállót építe­ni a lebontásra ítélt szegedi „Hungária” helyett. A ház­gyári elemek felhasználásá­val, variálásával célszerű és esztétikus szálloda készül. A hétszintes szálloda min­den szobájához fürdőszobát is tervezitek. Az épületet fo­lyosó köti össze a szomszé­dos, kétszintes éttermi rész­szel, ahol drinkbár, és tár­salgó kap helyet. Ebben az objektumban helyezik majd el a vállalat 3 ezer adagos konyháját és cukrászüzemét is. VIRÍT a naprózsa Á sqlti országút mentén, a fülöpházi homokbuckákon, ahol évszázadok óta háborítat­lan a táj, a sok csapadék után gazdag a vegetáció. Közép- Európában egyedül itt virít a naprózsa sárga virága. Az eső­zések után másodszor is szir­mot bontott az érdekes nö­vény. Mellette, a lankásabb ré­szeken árvalányhaj terem, s megtalálható itt az ugyancsak ritka homoki szegfű, a kék vi­rágú szamárkenyér és a homo­ki pirosító is. szeszes italt fogyasztott, ezért a fegyelmi jogkör gyakorlója alapórabérét 6 hónapi időtar­tamra egy forinttal csökken­tette, és lakatos munkakörbe helyezte át. Dr. Tátrai István, a gyár jogtanácsosa: — Gyárunkban a fegyelmi jogkör decentralizált. Az üzemvezetők és az osztály- vezetők akár el is bocsáthat­ják a vétkeseket. A közvet­lenül irányító vezető ismeri a legjobban a dolgozókat, ő tudja meghatárzni a fe­gyelmezéshez szükséges in­tézkedéseket. A vállalat igazgatója azonban így is személyében felelős a vál­lalat általános munkafe­gyelméért. Ezért a jegyző­könyvek másolatai az igaz­gatóhoz és hozzám kerül­nek. Feladatom, hogy figye­lemmel kísérjem, betart­ják-e a rendelkezéseket, meghallgatják-e a dolgozót, pontosan felderítik-e az ese­ményeket, s nem törvény- sértőek-e a határozatok. 1968 óta kialakult egy vi­szonylag egységes megíté­lés az üzemvezetőknél: nem is túl enyhék, nem is túl szigorúak. A dolgozó pa­naszt tehet. Ekkor ül össze a munkaügyi döntőbizott­ság. Ha döntését újabb fel­lebbezés követi, már a te­rülő ........itöbizottság ítélke­zi k. Véleményem szerint ők hozzák a legenyhébb ítéle­teket. Idén négyen kaptak a gyárban fegyelmit. Magától lépjen ki Náday Gyulát 1970-ben elbo­csátották a Fővárosi Köztisz­tasági Hivatalból. A gépkocsi- vezető többször karambolozott, s Németh István üzemegység­vezető ellenőrző körútja során látta, amikor 80—90 kilométe­res sebességgel ment, figye­lembe se véve az úton a záró­vonalat: A menetlevél és a ki­lométer-számláló között 35 ki­lométer eltérés volt. Ezt az üzemegység-vezető feljegyezte Náday menetlevelére, aki a ga­rázsmesternek összetépve adta át az okmányt. A FORTE-gyárba munka- közvetítés útján került. Gép­kocsivezetőként. Hét hónappal később a Volgával fának üt­között. Kiderült, hogy munka­idő alatt hazament. Kismaros­nál egy kanyarban fékezett,' a kocsi megcsúszott. Az osztály- vezető elbocsátotta. Náday Gyula panasszal élt, indoka: „Vétkemet héthónapos kis­gyermekem érdekében követ­tem el..A Pest megyei Munkaügyi Területi Döntőbi­zottság 1972. március 6-án ho­zott határozata, figyelembe vé­ve Náday Gyula családi és tár­sadalmi helyzetét, büntetését segédmunkási munkakörbe va­ló áthelyezésre mérsékelte. Természetesen Náday Gyu­Kormányhatározat után Akklimatizálódnak a hollandusok Alakon PEST MEGYE ÁLLAMI GAZDASÁGAI ÉS A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS A közelmúltban megjelent kormányhatározat ered­ményeként várhatóan föllendül Pest megyében is a szarvasmarha-tenyésztési kedv. A számokkal dokumen­tált, igen-igen vázlatos megyebeli helyzetképet az el­múlt vasárnap ismertettük ezeken a hasábokon. Abból az írásból kitűnt, hogy egy esztendő alatt háromezerrel kevesbedett az állomány, ezen belül azonban olykor ellentétes tendenciák figyelhetők meg az egyes szekto­rok között. Az állami gazdaságokban például, jóllehet ugyancsak csökkent az állomány, ám a tehénlétszám 500 állattal emelkedett, ami — írtuk — némi bíztatást nyújt a jövendőre. A március végi állatszámlálás adatai sze­rint Pest megye állami gazdaságaiban 14 036 szarvas- marha található — ebből 5807 a tehén. Budapest hatása Az előzményekről, illetve a törekvésekről kérdeztem Éliás Tibort,, az Állami Gazdaságok Országos Központja Pest és Nógrád megyei főosztályának főállattenyésztőjét. — Pest megye állami gaz­daságaiban a szarvasmarha­sűrűség nagyobb az országos átlagnál, amit Budapest kö­zelsége, tejigénye indokol — mondja a főállattenyésztő. — A főváros hatása olyan ténye­ző, amely befolyást gyakorol gazdaságaink termelési szer­kezetére. A kormányhatároza­tot megelőző, illetve januárig még meglevő, összességében kedvezőtlen jövedelemszínvo­nal nem befolyásolta döntő mértékben a gazdaságok igaz­gatóit. Magukévá tették azo­kat az intézkedéseket, ame­lyek az állomány kisebb nö­vekedését eredményezték, leg­alábbis, ami a tehenek számát illeti. Egységes elvek alapján készítették el a gazdaságok a IV. ötéves terv fejlesztési kon­cepcióját. Mit tartalmaznak ezek az elképzelések? Felölelik a hasznosítási irány megha­tározását, a részletes tenyész­tési programot, az állategész­ségügyi és egyéb tennivalókat. Adottságaink lehetővé teszik a fajtaösszetétel korszerűsítését; a tejtermelés érdekében a töb­bi Között intenzív, egyhasznú, tejtípusú állományok megte­remtése a cél. — Hallhatnék egy-két konk­rét programot? — A közelmúltban készült el például az Alagi Állami Tangazdaság 412 férőhelyes, korszerű tehenészeti telepe, jö­vőre a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban kezdődik meg egy 600 férőhelyes tehenészeti telep építése, a Kertészeti Egyetem Soroksári Tangazda­ságának ványi telepét pedig egy 164 férőhelyes tehénistál­lóval bővítik. A szarvasmar­ha-ágazat fejlesztését minden gazdaság kívánatosnak, szük­ségesnek tartotta már a kor­la rögtön elment a gyárból. Munkakönyvében „kilépett” szerepel, és talán már újra gépkocsit vezet. Berkényi András 1957 óta vezetője a ’—rnda- és doboz­üzemnek. Nvomdászok, mű­szerészek, betanított munká­sok, segédmunkások — ösz- szesen százan tartoznak keze alá. — Itt a munka folyama­tos, megállás nélkül kell dolgozni. Elsősorban anya­gilag lehet megfogni az embereket, a „megrovás” nem érdekli őket annyira, mintha nem kapnak pré­miumot. Már a besorolásnál figyelembe veszem, milyen az a dolgozó, az alapórabér tükrözi munkáját. — Fegyelmi jogkörömet szóban, többször használom, mint írásban... Hálátlan szerep ... Először elbeszél­getek az illetővel, fél órát „fürösztöm”, felvetem, ho­gyan került ide hogyan fo­gadtuk, lelkizek, s ha ez­után is gondot okoz, fegyel­mit kap. Ekkor vagy el­megy, vagy megjavul, a ri­zikót vállalnom kell. — Régen hamar elbocsá­tottunk. Most inkább olyan szankciókat cV:aím"’»mk, hogy maga verve ki a mun­kakönyvét. Például soha nem kap órabéremelést, mozgóbért... Tamás Ervin mányhatározatot megelőzően is — hangsúlyozza Éliás Ti­bor. Előfeltétel: a legelő Dr. Göndöcs Lajos, az alagi gazdaság igazgatója a főállat­tenyésztő által említett új te­lep irodájában tájékoztat ar­ról, mit tesznek szarvasmar­ha-ügyben. Az előzményekről annyit mond, hogy a tehené­szet a korábbi években is pro­dukált bizonyos nyereséget, de csak akkor, ha elérték a há­romezer literes tejhozamot. Ám ahogy romlottak a régi istállók, s kaptak mind nehe­zebben munkaerőt — úgy esett vissza a tejhozam. így döntöt­tek aztán a 29 millió forintba került új tehenészeti telep építése mellett. — Részben azért határoz­tunk így, mert természetesen tudtuk, hogy a mostani kor­mányhatározat előbb-utóbb megszületik, továbbá az is nyilvánvaló volt, hogy itt, Pest határában mindenképpen fon­tos a tej. Éppen ezért vásá­roltunk Hollandiából üszőket; az ősszel érkezet fiatal álla­tok egy-másfél év múlva négy­négy és félezer literes tejho­zamot produkálnak majd. De mielőtt hozzáláttak az építkezéshez, vízrendezést haj­tottak végre, hogy legyen dús- fűvű legelője a jószágnak. A Mogyoród-patak határolja ezt az újjávarázsolt legelőt, amely­nek helyén vagy 30 évig csak savanyú füvet, kákát, zsom- békot „termett” a föld. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is azt mondta a kormányhatáro­zatot ismertető sajtótájékozta­tóján, hogy az ország szarvas­marha-állományának vissza­esésében közrejátszott az elég­telen takarmányozási színvo­nal. Nos, Alagon megterem­tették az egyik legfontosabb előfeltételt: úgyszólván rá­épült az új telep a legelőre. Sztár: a 21-es Virág Április óta kicsapták erre a legelőre a Hollandiából vásá­rolt, drága — egyenként 30 ezer forintba került — állato­kat. Kétszáz napig lényegében a szabadban nyeri-eszi takar­mányát a tehén, a borjú, az év hátralevő 165 napján kell majd odabent, az istállóban tárolt eledelből ellátni az ál­lományt. Huszonnyolc méter magas, az új telep fölé amo­lyan emblémaként magasodó három silótartály szolgál a tá­rolásra. Angol termpk a siló, de található ebben a modern — leírhatom egyáltalán a szót? — istállóban nyugatné­met, szovjet berendezés is, az egybeötvözők viszont magyar mérnökök voltak. — Megszolcták-e a tehenek az itteni klímát? — kérdem Raffa Istvántól, akinek mű­szakvezető a beosztása, mert itt már két műszakban dol­goznak az emberek. — Jól állták a felhőszaka­dások megpróbáltatásait, egye­lőre legalábbis nincs baj az aklimatizálódással. Míg az iparszerű sertéstar­tás építményeiben azt tapasz­taltam, hogy teljességgel el­vész mindenfajta kapcsolat az ember és az állat között, a ser­tés majdnem épp olyan meg­munkálandó anyaggá válik, miként az iparban valamely munkadarab, — nos e korsze­rű szarvasmarha-tartás yfim nélkülözi például az állatok el­nevezését. Igaz, sorszám is du­kál nékik, így van 100-as Ba­ba, 2-es Aladdin, 21-es Virág. Ez utóbbi mondható pillanat­nyilag a sztárnak: napi 21 li­ter tejet ad, s ez a hozam a későbbi években bizonyára alaposan megnövekszik. Egy kis kalkuláció Dr. Göndöcs Lajos igazga­tót arról próbálom faggatni, vajon végülis pontos számok­ban mit eredményez az új kormányhatározat a gazdaság­nak? — Eddig a felárakkal együtt 4,30—4,40 forintot kaptunk egy liter tejért, januártól, viszont, ugyancsak mindennel kalku­lálva 6 forinthoz jutunk majd literenként. Októbertől azon­ban bizonyos takarmányárakat emelnek, s még nem egészen világos előttünk, mennyivel. Végső képet tehát csak az­után tudunk mondani. Annyi azonban bizonyos, hogy szar­vasmarhát érdemes lesz tar­tani ... Ki is bővítjük ezt a 412 férőhelyes telepet, hogy még az ötéves terv végére 500 állat lehessen benne. Ma még csak 181 darabra rúg az új telep állománya, de a gazdaságnak egy másik ke­rületében marhahízlalással is foglalkoznak, márpedig a mar­hahús átvételi ára szintén emelkedik januártól. Az üzem­gazdászok, könyvelők dolga te­hát alaposan megszaporodik, míg meg tudják vonni 'azt az egyenleget, jóllehet — miként, gondolom, Göndöcs Lajoshoz hasonlóan más vezetők is vall­ják —, kétségtelen: szarvas­marhával ezután nemcsak szükséges, de érdemes is lesz foglalkozni. A Csongrád megyei szeg­vári Puskin Termelőszövet­kezetben véget ért a IV. or­szágos gyepgazdálkodási és szarvasmarhatartási bemuta­tó. Mintegy 2300 szakember tekintette meg a Puskin Tsz minta tehenészetét. A tíznapos bemutató ideje alatt a Puskin Tsz vezetősé­gének, szakembergárdájának Hűvös éjszakák Útra készülnek a gólyák Korán készülődnek a köl­tözésre a gólyák. Az Al­föld egyes vidékein, a Duna menti „gólyás” falvakban már „tanácskoznak” a ma­darak. Utódaikat előkészí­tik a hosszú útra. Az or­nitológusok megfigyelései sze­rint az idén jó volt a költés; s az élelemsizerzás lehetősé­gében sem volt hiány. Az esőzésektől kialakult toGso- gók, vadvizes rétek most is bőséges táplálékot kínálnak a gólyáknak. Űtrakészülésü- ket bizonyára a hűvös éj­szakáik siettetik. Népes vendégsereg ■ a nád birodalmában A napok óta tartó kánikula ismét megduzzasztotta a Ve­lencei-tó idegenforgalmát: Agárdon, Gárdonyban és Ve­lencén most az idei nyár leg­népesebb vendégserege üdül. Az agárdi kempingben min­den hely foglalt. Félezren pi­hennek az árnyas táborban. Mind több külföldi is felfede­zi a tópart szépségeit. Az első vásár Debrecenben a felszabadu­lás óta első alkalommal az idén rendeztek ipari vásárt Nyolcvan vállalat, intézmény, szövetkezet és kisipari terme­lő mutatja be termékeit 1500 négyzetméter fedett és ötezer négyzetméter szabad terüle­ten. minden tagja az ország egész területéről érkezett állami gazdasági, szövetkezeti szak­emberieket tájékoztatta. Be­mutatták az idén elkészült 660 férőhelyes sízarvasmarha- mintatelepüket, ahol az ál­latok tartását teljesi egészé­ben a legelőgazdálkodásra alapozták. Keresztényi Nándor Alap: a legelőgazdálkodás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom