Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

1972. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT "TÄrfop 3 Autócsodák — kicsiben A kocséri Petőfi Termelőszövetkezet kiegészítő üzemágá­ban írógépiszalagok tekercsei készülnek, s a kisgyermekek örö­mére — a lendkereke« autó. Több típust gyártanak — Volks­wagent, Mercedest, Wartburgot —, persze, kicsiben. Mezőgazdasági bemutató a Marx téren REKONSTRUKCIÓ A BUDA/ JÁRÁSBAN Rázógép a fák alatt Repülő a barackosok felett Új bőtermő fajták, növekvő termelési kedv Szegeden pénteken ünne­pélyesten nyitották meg az ünnepi hetek egyik legra­gyogóbb rendezvényét, a „Korszerű mezőgazdaság és élelmiszeripar 72” című nem-: zetközi jellegű mezőgazdasá­gi kiállítást. A Marx téren,, az ipari vásár területén ren­dezett nagyszabású mezcgaz­I — Az új feladatoknak meg-i felelően változott a megjelö­lésünk is — mondta Pogány, Miklós, az OTP Pesit megyeil igazgatója, amikor ez évi; munkásságukról beszélget­tünk. — Most a lakosság bankja helyett a „lakossági és kommunális bank" cím il-: let meg minket. Igyekszünk a kívánalmaknak becsülettel megfelelni. Az eltelt idő­szak nagyon nehéz volt vala­mennyiünk számára, mert á létszámunk kezdetben nem yolt elegendő. , » — Mit tart az OTP legfőbb 1 feladatának? I — Valamikor régen, a klasszikus” korszakban két fő működési körünk volt: á betétgyűjtési és a hitelezés. Ez azonban nagyon rövid ideig tartott, mert az életi többet követelt. Bővült hát á sor a telekgazdálkodássalv majd a lakásépítéssel ési mint már mondottam, a ta-i nácsi és kommunálist fel-i adatok megoldásával. i j a — Ahol van pénzalap, ott J van miből kölcsönözni. Há- H nyan, milyen kölcsönt vesznek igénybe, általában mi az irány- I" elv a hitelnyújtással kapcso- jj latban? I — A hitelnek a betéthez vi-t szonyított aránya valame-t lyest csökken. Az áruvásár­lásban a cikklista bővítése és a feltételek módosítása tőlünk független, akárcsak, a személyi kölcsön részünk­re biztosított évenkénti ke­retösszege. A múlt évben mintegy ötvenháromezer áru- és huszonhétezer személyi kölcsönt engedélyeztünk. Vár­hatóan ez a szám idén sem Változik. — A kölcsönnyújtás legje­lentősebb ága a lakásépítési hitel. A megyei negyedik ötéves tervben első helyen szerepel a lakáshelyzet ja­vítása. Ezt megállapítottuk, abban az együttműködési, dasági bemutatót dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg. Ezt követően a vendégek megtekintették a mintegy százharminc ha­zai és külföldi mezőgazda- sági és; élelmiszeripari üzem, állami gazdaság és szövetke­zet termékeit. programban is, amelyet két évvel ezelőtt a megyei ta­náccsal kötöttünk. — A kölcsönnel épített la­kások száma növekszik. Két évvel ezelőtt még csak négy, és fél ezer építési kölcsönt folyósítottunk, tavaly már ötezernyolcszázat. Ez év első felében háromezernégyszáz- nál tartunk! Feltűnően nagyi az érdeklődés a lakásszövet­kezetek iránt. Az iramot mindenesetre fékezi — főleg a községekben — a közmű­vek hiánya, a többség azon­ban még mindig a hagyomá­nyos építési fórmához ragasz­kodik. ­• — Tudomásom szerint a megyei OTP Is foglalkozik la­kásépítéssel, s ezeket társasház- lakásként értékesítik. — Igen. A saját beruházá­sunkban történő társasépít­kezés egyik legdinamikusab­ban fejlődő ágazatunk. Szá­mokat mondva: saját be­ruházásunkban a harmadik ötéves tervben összesen ezer­egyszáz lakást építettünk. A negyedik ötéves terv első két évében december végéig kilencscáznegyvenöt lakásit fe­jezünk be. — Szorosan ide tartozik a telekértékesítés. Az elmúlt években fokozódó ütemben növekedett a telkek iránti érdeklődés. A fővárosiak hét végi pihenésének megoldása elsősorban Pest megyére hárul, annál is inkább, mert a Dunakanyar és a ráckevei Duna-ág természeti adott­ságai rendkívül kedvezőek. A negyedik ötéves tervbevl mintegy tizenegyezer teleki parcellázása várható. Telek- értékesítésünk zömét ma még a tanácsok megbízásra, alapján eladásra kerülő kül- és belterületi ingatlanok ad­ják. A két évvel ezelőtt meg-: jelent rendelet megszüntette a monopolhelyzetünket — a tanácsok maguk is parcelláz­hatnak és értékesíthetnek —, Néhány évtizeddel ezelőtt a sasadi, vagy ismertebb néven, a budai őszibarack Európa- hírű volt. Számos országban delikáteszként, magas áron vették a zamatos gyümölcsöt. A budai gazdák egyeduralma később ugyan megszűnt, ám a mecseki és a szatymazi barack nem okozott gondot a neves termőtájon. A budai járásban még újabb telepítésekre is el­szánták magukat. Így jött lét­re Törökbálinton az ország legnagyobb, több mint ezer­holdas ültetvénye, de számos termelőszövetkezet is több száz holdas barackost vallhat magáénak. Hatezer holdon Amikor a fiatal fák termő­re fordultak a budai járásban, csaknem hatezer holdon szüre­telhették az őszibarackot. A termésmennyiség növekedésé­vel azonban a gondok is gya­rapodtak. Az őszibarack rend­kívül munkaigényes növény, kora tavasztól a szüretelésig rendszeres ápolást igényel. Munkásokat azonban nem kap­tak, így történhetett meg évekkel ezelőtt, hogy a zama­tos gyümölcs egy része a fa alatt rohadt meg. Később ér­tékesítési gondok tetézték a nehézségeket, így aztán a leg­több gazdaságban ráfizetéssel mégis azért döntő részben nekünk adják át a lebonyolí­tást, igénybe veszik az OTP több éves gyakorlatát és ap­parátusát. A tanácstól el­adásra kapott telkek mellé magunk is vásárolunk jelen­tőst földterületeket. Tavaly nagy volt a forgalom sí nem lesz sokkal kisebb az idén sem. Több mint háromezer- kétszáz telket adtunk el, ebben az évben kétezerhjét- száz telket értékesítünk, amelyből mintegy ezerkéb- száz lesz a hét végi üdülést szolgáló parcella. A harmadik negyedévben kezdjük meg a kétszáznyolcvan horányi hét végi telek eladását. Sok telket veszünk Szigethalmon, itt a kétszáz telek értékesítésére várhatóan ez év végén, il­letve a következő év elején kerül stor. * 1 • — A tanácsi és kommu­nális feladatokról még nem. gyűlt össze annyi tapasztalat, mint a régebbi üzletágakról? — Nem. A kormányhatáro­zatban megjelölt célokat á ' takarékpénztárnak, mint la­kosisági és kommunális bank­nak úgy kell elvégeznie, hogy egyaránt kielégítse a helyi és a központi igényeket. A tanácsok általunk rendszere-1 sebb és tartalmasabb infor­mációkat, a tervezéshez és a nyilvántartáshoz jobban al­kalmazkodó számlavezetést, egyszerűbb lebonyolítást és a tanácsü pénzek rugalmasabb kezelését kapják. Míg a múlt-1 ban, ha valamit építeni akar-1 tak, előbb a Beruházási Bank-' hoz kellett fordulniuk, majd' az összeg folyósításáért a Ma-1 gyár Nemzeti Bankhoz, most csak velünk kell elgondoló-1 saikat közölniük, nekünk meg elősegíteni a tanácsi' önkormányzati gazdálkodást, a helyi és központi célok- döntések összehangolását. Ál­talában a helyi tanácsok az eltelt idő rövidsége ellenére isi már érzékelik az egy pénz­intézettel való kapcsolat elő-1 nyelt. A napi számlakivona­tok túlnyomó része egy fiók­tól és eigy időben érkezik, ami megkönnyíti pénzügyi hely­zetük áttekintését, egyezteté­sét a bankszámlákkal. Komáromi Magda zárultak az ültetvények pénz­ügyi mérlegei. Most, az új termés érésének idején, mi a helyzet az egykori híres termőtájon, erről a kö­vetkező tájékoztatást adták a budai járás és a leginkább ér­dekelt gazdaságok vezetői. A két évvel ezelőtti „ősziba­rack-ellenes" hangulatot egész­séges munkakedv váltotta fel. 1969-ben 4103 hold őszibarac­kosa volt a járásnak, s ez mindössze 319 holddal csök­kent. A táj rekonstrukciójára nagyszabású terv készült. Az elképzelés az, hogy a termő­terület kismértékű csökkentése mellett, a táj jellegzetes faj­táit új, bőtermő típusokkal cserélik fel. Ehhez segítséget ad a Kertészeti Kutatóintézet is, ahol mintegy 130 fajtával folytatnak honosítási kísérlete­ket. Négyszáz vagon Törökbálintról — Nagyszabású rekonstruk­cióra készülünk mi is — tájé­koztatott Sághy László, az or­szág legnagyobb őszibaracko­sának, a Kertészeti Kutatóin­tézet törökbálinti gazdaságá­nak igazgatója. A jelenlegi 1090 holdas ültetvényünk fo­kozatosan 850 holdra csök­ken majd. Ezen a területen azonban csak olyan fajtákat nevelünk, amelyek holdanként több mint 50 mázsát adnak. — A termés jelentős részét a konzervgyárak kapják majd, ezért az új fajták között lesz olyan, amelynek gyümölcsét rázógéppel gyűjthetjük össze, tehát megtakarítjuk a költsé­ges kézi szedést, a munkafo­lyamatokat fokozatosan gépe­sítjük. A talajművelésnél már felszámoltuk a kézi munkát, s repülőgép szórja a növényvé­dő szereket is. Kettős helyzet Érden Az érdi Bentavölgye Ter­melőszövetkezetben elégedettek 100 holdas ültetvényük eredmé­nyeivel. Az idén 31 vagon ter­mésre számítanak, amelyek ér­tékesítésére szerződéseket kö­töttek. A barack egy részét, közvetlen szállítással, buda­pesti KÖZÉRT-vállalatoknak juttatják el, s nyolcvagonnyi- ra szerződtek a konzerviparral. Eddig kilónként 4,50 forint át­lagárat kaptak, ugyanakkor az önköltségük 3,80 forint volt. Korábban, főleg az érési csúcs­időben, előfordultak szállítási problémák, de most már a szállítás előtt 48 órával megál­lapodnak a küldendő mennyi­ségben. Nem ilyen biztonságos a tér-* melés az érdi Barackvirág Szakszövetkezetben. Defend Károly, a társulás elnöke el­mondotta, hogy évente 10 va­gon barackot értékesítenek az ÁFÉSZ útján, sajnos, a termés három közbeiktatott szerv köz­vetítésével jut el a fogyasztó­hoz, s így nem kaphatnak megfelelő árat. A Mariska-faj- ta barack már „lefutott”, s mint kiszámították, az önkölt­ség kilónként 3,30 forint volt, ezzel szemben csak 2,58 forint átlagárat kaptak. Ez a szak- szövetkezetben már nem az el­ső eset volt, s így érthető, miért nem kielégítő a terme­lők hangulata. Toki kísérletek A toki Egyetértés Termelő- szövetkezet két év alatt 150 holddal csökkentette ősziba­rackos területét, mert fenntar­tása nem volt gazdaságos — mondotta Rakusz József, a kö­zös gazdaság elnöke. A jelenle­gi 300 holdat azonban felújít­ják. Maguk kísérleteznek 23 korai, sárga húsú fajtával, amelyek várhatóan 60 mázsa holdankénti átlagtermést ad­nak. Az idén 90 vagon őszi­barackra számítanak, ebből 50 vagonnyit részben előfeldol- gozva a konzervipar kap, 20 vagonnal pedig exportálnak. Ez a mennyiség a szövetkezet életében rekordnak számít. Az üzemág egyelőre még veszte­séges, ennek ellenére bíznak az őszibarackban. A faállomány kicserélése után nyereséges le­het az őszibarackágazat. Kilencezren csökkentett munkaidőben Miniszteri értekezletet tar­tottak a Nehézipari Miniszté­riumban dr. Lőrincz Imrének,' a miniszter első helyettesének elnökletével. Többek között a múnkaidő-csökkentés kiter­jesztéséről szóló kormányhatá­rozat végrehajtásának nehéz­ipari feladatait tárgyalták meg. A minisztertanácsi hatá­rozat alapján a nehézipar tervező és beruházó, valamint szervező, kutátó, dokumentá­ciós és számítástechnikai vál­lalatainál, illetve intézeteinél csaknem 9000 dolgozó munka­idejének csökkentésére nyílt lehetőség. G. F. VÁLLALATI PATÚPÁLOK Tl/I egkórdeztem az idei •L’J. Nemzetközi Vásáron egyik híradástechnikai gyá­runk mérnökét, miért nem jelennek meg az üzletekben is azzal a gyártmánnyal, amelynek némileg módosí­tott változataival immár harmadik éve jelentkeznek a vásáron. Válaszként meg­lehetősen bonyolult műsza­ki fejtegetés következett, majd befejezésül a követ­kező mondat: ......egyéb­ké nt más az igazi piac, és megint más a vásár, itt ugyanis minden évben illik valami újat bemutatni.” Mindehhez aligha kell különösebb kommentár, már csak azért sem, mert amúgy is nyilvánvaló: sok vállalatnál gondolkodnak hasonlóképpen, és nem csi­nálnak különösebb titkot abból, hogy piaci politiká­juk vezérelve: „Ez van; eszi, nem eszi, nem kap mást..Így kényelmes, ezek a vállalatok így is megélnek, igaz, nem arat­nak különösebb sikereket, de a jelenlegi piaci helyzet­ben üzleti csődtől sem kell tartaniuk, mert a vásárló többnyire egyedül rájuk van utalva. C e gondolkodásmódnak ^ egyéb megnyilvánulá­sai is vannak: elkényelme- sedett műszaki-technológiai fejlesztés, a minőség romlá­sa, egyfajta sajátos, beszű­kült vállalati szemléletmód, amelynek horizontja az üzem kapuinál, falainál hú­zódik, s amely egy idő után annyira patópálossá defor­málódik, hogy felcseréli a fogyasztói — végső soron pedig a népgazdasági — ér­dekéket e torz, semmit sem kockáztató, vállalati érdek­kel. Mi mással lehetne ma­gyarázni azt a sok gazda­ságtalan terméket, amely­nek gyártása senki másnak, csak egy-egy vállalatnak je­lent soványka — többnyire államilag dotált megélhe­tést? Mi mással magyaráz­ható, hogy nálunk európai viszonylatban is meglepően lanyha a licenc, illetve a know-how kereskedelem, s ha időnként vásárolnak is egy-egy korszerű gyártási eljárást, külföldön már jól bevált találmányt, akkor annak hazai alkalmazását a végeláthatatlan huzavona, a körülményeskedő és sok esetben eredménytelen „pi­aci” munka előzi meg. A munkaügyi miniszter helyettesének egyik tájé­koztatóján elhangzott, hogy a hazai vállalatok jó ne­gyedrésze — értve ezalatt e vállalatok vezetőit — még odáig sem jutott el, hogy felismerje az üzem- és munkaszervezési módszerek alkalmazásának szükséges­ségét. Nagy a gyanúm, hogy a szóban forgó vállalatok egytől-egyig költségvetési támogatásból épült, inku­bátorban élő, a „biztos” po­zícióban, a monopolhely­zetben levő üzemek közé tartoznak, amelyek rend­szerint érzéketlenek min­den változásra, a piac, a gazdasági élet minden, az eddigiektől eltérő követel­ményeire. E gondolkodás- mód eredménye aztán ott látható az üzletek kiraka­taiban és látható volt — példának okáért — a BNV kiállítási pavilonjaiban, ahol illik ugyan minden év­ben valami újjal megjelen­ni, de ez az új sok eset­ben csak önámítás, olyan termék, amelynek egyedüli rendeltetése, hogy a gyárak házi kiállításain vagy egy- egy nemzetközi vásáron „reprezentálja” az illető üzem teljesítőképességét. rp essék megnézni például -*• a gyermekruhát ké­szítő üzemek házi produk­cióit és a gyermekruha-üz- letek kirakatait. A cipőgyá­rak alkalmankénti bemuta­tóit és a cipőüzletek kira­katát. Lehetne folytatni a sort szinte vég nélkül, s le­het kérdezni: ugyan mi a jó, mi hasznos ebben a vál­lalati magatartásban, amely ráadásul erkölcstelen is. Er­kölcstelen, mert ezek a vál­lalatok visszaélnek azzal, hogy nálunk egy állami vállalat — a szó valódi ér­telmében — nem mehet tönkre, nem juthat csődbe; csekély kockázattal járó csendes vegetálás — ügyes adminisztrációval —•, éppen olyan biztonságot nyújt, mint a valódi üzleti siker. A jelenség azért is szem­betűnő, mert szép számmal vannak olyan üzemek is, ahol e magatartásnak ép­pen az ellenkezője tapasz­talható. Jártam olyan vegy­ipari vállalatnál, amely szintén monopolhelyzetben van, de amelynek igazgató­ja hosszan fejtegette, hogy a piaci egyeduralom, e mo­nopolhelyzet az állandó ke­reskedelmi partnerek meg­tartására és bővítésére kö­telez. S ennek érdekében „bevetik” a legkorszerűbb módszereket. Állandó fi­gyelemmel kísérik a világ számottevő, hasonló profilú üzemeinek munkáját, fej­lesztési, gyártási eredmé­nyeit, ötletes kereskedelmi módszerekkel kísérleteznek — és nem eredménytelenül —, kezdeményeznek és tempót diktálnak az üzem- és munkaszervezési mód­szerek alkalmazásában, vál­lalják az új műszaki-tech- nológiai-gazdasági megol­dásokkal járó kockázatot. Egyszóval a „mánakélés”, a „valahogy csak lesz” vál­lalati politika helyett elő­relátó, kiszámított gazdasá­gi stratégia szerint dolgoz­nak — és nemcsak a ma­guk hasznára. A vegyipari üzem példá- **■ ja csak véletlenül ju­tott eszembe, de az már nem véletlen, hogy például a hasonló elvek alapján dolgozó magyar gyógyszer- gyárak az utóbbi években elismert nemzetközi rangot vívtak ki maguknak, s em­líthetnék példákat a mű­szeriparból, a könnyűipar­ból stb. S a sikerek „titka” csak abban keresendő, hogy ezek a vállalatok nemcsak a saját sikereikért, hanem a magyar ipar eredményei­ért, elismertetéséért is dol­goznak. Saját érdekeiket nem akarják — és nem is tudják — elválasztani, kü­lön érvényesíteni gazdasá­gunk egyetemes érdekeitől. Vértes Csaba Egy év után Kettős szerepben Kevés olyan felnőtt lakosa van az országnak, aki éle­te folyamán ne vette volna igénybe az OTP valamilyen szolgáltatását. Nem véletlen tehát az elnevezés, hogy az OTP a lakosság bankja. Egy éve átvették a Magyar Nemzeti Banktól a tanácsok és intézményeik költség- vetési számláinak kezelését, majd november óta a be­ruházási bank helyett az OTP intézi a tanácsi fejlesztési alap betét- és hitelszámláját, s hitelez is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom