Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-12 / 189. szám

iia MEC> KJtírkw 1972. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Méltó volna Gyomron egy emlékmúzeum PÁL MIHÁLY HAGYATÉKA I Alié I | Életműve Dózsa múlt egy éve, hogy meghalt Pál Mihály. Gyorsan ment el és szótlanul — mégis barátunk maradit sízobrai né­ma üzenetében. A tragédia pillanatában telítve volt plasztikai tervekkel.- szerves előre­nyomulás a ■ rajztól a szo­borig — fokozatosan jutott, el a heroikus ábrázolástól a, jelképes realizmusig. Kép­zelet, szorgalom, tudás ék bátorság alakítja tormáit — e többrétűség teszi hitelessé szárnyalását. Megoldásai zárt rendszerben épülnek — prob­lémafeltevései önállóak —. polifon rendben szól más­más együtthatókkal hozzánk minden arcmása. Megfigyeli és szoborrá alakítja a test ritmikust mozgását — kiemel és elhagy, ilyen gesztussal érzékelteti a „Reggel”-t idéző nőalakot. Van, amikor nines szüksége a fej formátumára — a „Zászlóvivő” és „Ady” lo-| bogását a végtagok kifejezői alakzataira bízza, máshöli megelégszik a mozgás egy) kevéssé módosított többle-i tévéi. (Esthajnalcsillag) Számtalan, köztereken fel­állított szobra ismeretes az országban — többek között O rpheusa, Táncsics Mihály-, portréja Budapesten, dísz-, kútja Kiskörösön, homok­kőből faragott fekvő nője. Debrecenben, zenei témájú domborítása a pécsi Urán­városiban. A Nemzeti Galé­riában, vidéki múzeumok-, ban és mási közgyűjtemények­ben számtalan műve szere­pel, s a Pest megyei Tanács is megvásárolta több alkotá­sát. (Reggel, Ballada sltb.)------------------------------azért ér­| P ortrésorozata | dekes,--------------------------mert a me gidézett Ady, Tolsztoj, Jó­zsef Attila arcának forma- vonulatában valamit el­rejtett saját önarcképéből is. A döntő mozzanat érdek­li — Rilke-fejében feszült szelídség dominál, Doszto­jevszkij üreges szemében, szakálltöbbletében töprengés honol —, más-más formacsio­Ady porttal közelített Adyjában a termő energiák lüktető nö­vekedésiét jelzi.­................közül ki­I Utolsó szobrai I emelkedik--------------------— zaklatott fe lületű „Pró/é tó”-ja, és geo­metrikus hálózatú „IV ná”-ja, mely magasabb ..... . összegezi pályakezdésének azonos témájú, márványból készült síremlékét. Gyömrő jelentős Canova- dom bori tással rendelkezik, méltó gondoskodás lenne, ha e szobrászi folyamat folyta­tójának, Pál Mihálynak a község emlékmúzeumot léte­sítene a retrospektív buda­pesti kiállítás után, hiszen e gazdag hagyaték a gyomról környezetet európai közeggé alakította lobogó fantáziá­val és a szobrászi formák időtlen időbe torkolló fe­gyelmével. Losonci Miklós A Slask lengyel népi együttes a Szigeten Budapestre érkezett a Slask Lengyel Állami Népi Tánc- és Énekegyüttes. Vendégeink a budapesti Lengyel Kultúra helyiségében sajtótájékozta­tót tartottak, amelyen Fran- ciszek Klimek, az együttes művészeti titkára elmondta: Lengyelország legnevesebb népi táncosai és énekesei au­gusztus 12-én és 13-án lépnek fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, majd augusztus 18-án és 20-án a szegedi sza­badtéri játékokon mutatják be tudásukat. Műsorukon a len­gyel folklór legszebb darab­jai szerepelnek. Több tankönyv a boltokban Az iskolapadig jutnak el Továbbfejlesztik a fizikai dolgozók gyerekeinek tanulását segítő akciókat Kidolgozták az irányelveket Az egységesített vidéki könyvterjesztés gondosan fel­készült a „tankönyvszezon” le­bonyolítására. Az átszervezés eredményeként az idén először sikerült az egyes iskolafajták tankönyvellátását egy-egy bolthoz koncentrálni, s az el­látást az eddigieknél egysége­sebben, szervezettebben meg­oldani. Az idén 71 bolt árusít tan­könyveket. ötvenegy városi, hat járási, tizennégy bolt já­rási és városi iskolákat lát el. E területeken 1766 általános, 591 közép- és 17 egyetem, il­letve főiskola tankönyvellátá­sát kell biztosítani. A Művelt Nép kijelölt könyvüzletei összegyűjtötték az iskolák tankönyvigényeit, és ennek alapján rendelték meg a Könyvértékesítő Vállalat út­ján a szükséges mennyiséget. 1972-ben csaknem 50 millió forint értékű általános, közép-, egyetemi és főiskolai tankönyv kerül forgalomba, ebből most 42 millió forint értékű tan­könyvet kell eljuttatniuk az oktatási intézményekhez. A Könyvért a 170—180-féle álta­lános iskolai és 700-féle kö­zépiskolai tankönyv szállítását már június végén megkezdte. Jelenleg az általános iskolai tankönyvek 90—95 százaléka, a középiskolai tankönyveknek pedig több mint 50 százaléka van már a helyszínen. Néhány tankönyv a jelzések szerint nem jelenik meg szep­tember elsejéig, de a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat felkészült a késéssel megjele­nő tankönyvek fogadására és gyors elosztására is. Nem fe­ledkezik meg a kötelező, il­letve ajánlott irodalom bizto­sításáról sem. Az olcsó soro­zatokban megjelent kötelező olvasmányokért sem kell a szülőknek, tanulóknak külön a könyvesboltba fáradniuk/ mert ezek a tanév kezdetén ugyan­csak megvásárolhatók az isko­lákban a tankönyvfelelősök­nél. Város -130 képen A Corvina Könyvkiadó „Magyar városok” című soro­zatában megjelent a Salgótar­jánt bemutató fotóalbum, Cink Károly fotóművész mintegy százharminc felvéte­lével, angol, orosz és német nyelvű feliratokkal. A sikeres fotóalbumot a kiadó, Salgó­tarjáni Városi Tanács felkéré­sére készítette el, Salgótarján várossá nyilvánításának 50. évfordulója tiszteletére. Továbbfejlődtek a fizikai dolgozók gyermekei tovább­tanulásának segítségére szer­vezett társadalmi és állami akciók. A felvételi előkészí­tők általában hatékonyan működnek, népszerűségük egyaránt növekszik az iskolák, a szülők és a diákok körében. Az eddigi eredményeken túl javítani kell a társadalmi akciók összehangolását, gondoskodni kell azok tovább­fejlesztéséről és bővítéséről. E célok megvalósítása érdeké­ben a Minisztertanács Tanács­szervek Hivatala, a Művelő­désügyi Minisztérium az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a KISZ központi bizottsága és a Peda­gógus Szakszervezet irányel­veket dolgozott ki. Az irány­elvek hangsúlyozzák: a jövő­ben arra kell törekedni, hogy lehetőség szerint az ország egész területén működjenek előkészítő tanfolyamok, növe­kedjék számuk az általános iskolákban is, és bővüljön az oktatott tárgyak köre a kö­zépiskolákban. A mozgalom terjedjen ki a szakmunkásiskolát vég­zett, érettségizni szándé­kozó fiatalok tanulmányi segítségére is. Fontos — a mennyiségi fej­lesztés mellett — a már mű­ködő tanfolyamok tartalmá­nak javítása, hatékonyságá­nak, szervezettségének fokozá­sa. A megyei tanácsok műve­lődésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervei, és ahol szükséges, a felsőoktatási in­tézmények nyújtsanak tartal­mi segítséget a tanfolyamok ve­zetőinek, vállalják a foglal­kozások segítését és ellenőrzé­sét. Minthogy a táborok inten­zív és hatásos előkészítési formáknak bizonyultak, to­vább keli bővíteni a téli-ta­vaszi szünetben szervezett bentlakásos és nyári tanul­mányi táborok hatókörét. Ki­tűzött cél az is, hogy fokoza­A tánc varázslata Ceglédről indult —■ a pécsi balettnál beérkezett Nemrég ünnepelték a jubi­leumi évet az Állami Balett- intézetben. Nem tévedés. Alig két évtizede csupán, hogy Magyarországon államilag szervezett és dotált balett­művészképzés folyik. Ezelőtt az Operaház „belülről” nevel­te az utánpótlást. Ezenkívül magán balett stúdiókból ke­rülhettek ki a tehetséges tán­cosok. A mai képzési forma nagy lehetőségeket villantott fel. Eredménye máris mérhe­tő: addig elég mostoha sorú, de annál nemesebb művésze­tet indított a fellendülés felé. Magyarországon napjaink­ban hat, kisebb-nagyobb ba­lettegyüttest is foglalkoztató, színház működik. Kisebbek: Miskolc, Szeged és Debrecen, ahol inkább csak operák tánc­betétjeit interpretálják. Or­szágos, sőt európai hírnevet szerzett a pécsi balett, amely­nek együttese a Balett' Inté­zetből került ki, s egyik ne­ves tagja, az idén érdemes művész kitüntetést kapott Bretus Mária, Pest megyéből indult, ceglédi lány. A fővá­rosban jelentős az Operett­színház tánckara, és a prímet viszi az Opera és az Erkel Színház nemzetközi hírű ba­lettegyüttese. Tízéves kortól Amíg egy fiatal egyáltalán eljuthat odáig, hogy balettci­pőit rangos operaház színpa­dán próbálhassa ki, addigra szinte hihetetlen munka áll mögötte. Már gyermekkorban kezdik a képzést. A felvételi korha­tár fiúknál 10—14 év, leá­nyoknál 10—12 év. Valljuk, kori együttes művészi felfo­gásához, stílusához. A tapasz­talatok alapján állíthatjuk, hogy legalább 3—4 év szüksé­ges, míg beérkezik egy-egy tehetség. De az is igaz, hogy a valódi tehetség lehetőséget kap a magyar balettszínpado­kon, hogy befussa magasan ívelt pályáját Uj nevek hogy a mozdulat, a 2ene és a tánc egységbe forrasztásához, szinte szerzett tulajdonsággá váláshoz sok-sok esztendő szükséges. S a gyermekkor fogékonysága éppen ezért el­engedhetetlen. A növendékek a kilencéves oktatás alatt érettségi bizo­nyítványt is szereznek a dip­loma mellett. Hat éven át rendszeresen szűrővizsgákat tesznek. Azt mondják, akik az utolsó három év művészkép­zőjéig eljutnak, azok már bát­ran állhatnak sorompóba a művészi dicsőségért vívott harcban. Nem könnyű „feltörni“ Évenként általában 12—14 diplomás táncművész vág ne­ki az életnek. Általában fele fiú, fele leány. Jóval keveseb­ben vannak, mint ahányra a balettszínpadokon szükség lenne, ezért elsősorban csak a legnagyobb színházak tánc­művész-utánpótlását vállal­ják. (Sokba kerül az állam­nak, hogy anyagilag biztosít­sa a táncművész-utánpótlást. Általában százezer forint egy- egy növendék kilenc eszten­dei nevelése.) A balett-táncos pályafutása alig hasonlítható össze más művészettel. A fejlődés elle­nére is viszonylag még min­dig kevés a balettelőadás. (Bár számukat részben a kö­zönség igényéhez is alakít­ják.) A szereposztás is általá­ban stabil. Nem könnyű be­tömi. A fiatal, kezdő balett- művész még nem tekinthető érett alkotónak. A nagy szín­padi munkához fel kell nőni, alkalmazkodni kell a minden­Az öreg falak közül sok európai, sőt világhírű táncos került már ki a két évtized alatt. Közülük is kiemelkedik Róna Viktor, Orosz Adél, Si- peki Levente, Kékesi Mária, Dózsa Imre, Szumrák Vera. De a 2—3 éves diplomások közül is többen ismertek már. A legfiatalabb korosztály­ból megismerte a közönség Csarnóy Katalint, aki a Fából faragott királyfi tündérét tán­colja, Pártay Lillát, aki a Csodálatos mandarin leány­alakját testesítette meg. A fiúk közül is bizonyította te­hetségét Németh Sándor, a Fából faragott királyfit tán­colta, de szóhoz jutott a többi között Markó Iván is. S máris mögöttük a még fiatalabbak, pl. Csongor Ildikó, bár még növendék, de az idén érmet nyert a rangos várnai balett­fesztiválon. Érdekesség, amely mintegy szavatolja is a színvonal to- vábbemelkedését, hogy az ak­tív táncos Kun Zsuzsa az új igazgató / és Róna Viktor, ugyancsak az aktív tánc mel­lett már táncpedagógusként is bemutatkozott a Balett Inté­zetben. Regős István tosan mind több, az évközi előkészítőn részt venni nem tudó (bejáró, távol lakó), III- os és IV-es középiskolás szá­mára biztosítsák a részvé­tel lehetőségét. Ebben a for­mában bővíteni kell az oktatott tantárgyak körét is. Az évközi előkészítők, a bentlakásos tanfolyamok és a nyári tanulmányi táborok szervezésében az irányelvek a jobb koordinálásra hívják fel a figyelmet. Törekedni kell arra, hogy az egyetemi-főisko­lai felvételre előkészítő mun­kaformák folyamatot alkossa­nak. Növelni kell az előkészítő tanfolyamok és táborok poli­tikai, kulturális nevelőhatá­sát és személyiségformáló sze­repét — hangsúlyozzák az irányelvek. Könyvben is megjelent a váci gyógypedagógiai konferencia teljes anyaga A múlt év októberében nyílt meg Vácott a hallássé­rültek kisegítő iskolája és ne­velőotthona. Az új tanintézet átadását és avatóünnepségét kétnapos nemzetközi gyógy­pedagógiai konferencia előzte meg. A neves hazai szakte­kintélyeken kívül ezen az NDK és az NSZK küldöttei is részt vettek és előadásokat is tartottak. Tíz hónappal az iskolanyitó és a konferencia után most Angyal Józsefnek, a váci in­tézet igazgatójának gondos szerkesztésében megjelent a konferencia teljes anyaga. Nyomtátásban is érdekes, gondolatébresztő dr. Göllesz Viktor főiskolai igazgató, László András főiskolai do­cens, Vass László szákfel­ügyelő, Angyal József s má­sok előadása, vitavezetése. Fordításban olvashatjuk a külföldiek: Hans Joachim Orth (Eberswald), Albrecht Gürtler (Halle), dr. Ottó Schmähl (Berlin), Hans Vagt (Eberswald) tanulmányait is. A nyolcíves kötethez dr. Kálmán György, a Művelő­désügyi Minisztérium főosz­tályvezetője írt előszót. A gondos tipografizálás a Pest megyei Nyomda Vállalat váci üzemét, a fűzés és a szép bo­rító a váci könyvkötészet munkáját dicséri. P. K. CSALAD ES ISKOLA Tanulók a munkahelyeken golta: egész nap úgyszólván semmit sem kell csinálni. A többiek sem erőltetik meg magukat. Heggel szalad tíz­óraiért, kimossa a kávés po­harakat, aztán ide-oda cselleng. Játék az egész munka. Így foglalta össze: Lázas semmit­tevés! Egy műszerésztanonc élmé­nyei: Jó „murik” voltak a munkahelyen. Hol az egyik „szakinak”, hol a másiknak volt névnapja, születésnapja, meg valamilyen ünnepe. Gyakran hoztak be italt a munkahelyre, és titokban it­tak az üvegből. De volt olyan gyerek is, aki arról beszélt, hogy egy léleg­zet ideje sincs. „Fuss ide, fuss oda” a nevem — panaszko­dott. Ha egy kicsit pihenni akart, azonnal ráripakodtak: — ne akarj itt lógni, korán kezded... Ezeket a negatív példákat azért említjük, hogy gondola­tokat és felelősséget ébresz- szünk azokban, akikhez fiata­lok kerülnek. A diákokkal bánjanak a munkahelyeken tehát szeretet­tel és szülői felelősséggel. Ta­nítsuk őket úgy a munkára, munkaerkölcsre, mintha saját gyermekünk dolgozna mellet­tünk. Legyünk a munka taná­rai, és nem mindegy, hogyan és mit tanítunk, saját tudá­sunkat hogyan adjuk át. A gondolatsort azzal zárjuk, hogy visszhangozzanak József Attila sorai, a különböző mun­kahelyeken, s a fiatalokat is erre tanítsák: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes!” Fási Katalin Népművészek a cifrapalotában Kecskeméten első ízben rendezik meg a Bács-Kis- kun megyei népművészeti és háziipari szövetkezetek közös kiállítását. A bemutatkozó kilenc szö­vetkezet között van a világ­hírű kalocsai népművészeti ház és a kiskunhalasi csip­keház is. A kiskunsági és Bácska vidéki szövetkezetekben dol­gozó, alkotó népművészek és népi iparművészek leg­szebb munkáit reprezentáló kiállítás augusztus 13-án nyílik, s az alkotmány ünne­pén, augusztus 20-án este zárul a hírős város cifrapa­lotájában. Szünidőben nemcsak a ját­szóterek, a kirándulóhelyek és a strandok népesültek be vakációzó gyerekekkel, ha­nem a munkahelyek is. Né­hány hétig az „élet iskolájába” járnak, ismerkednek a munká­val. Nem mindegy, hogy milyen ismereteket szereznek a mun­kahelyeken, és mit tanulnak. Nem mindegy, hogy milyen légkört találnak ott. Ahogy egy jó tanár meg tudja szeret­tetni diákjaival tantárgyát, úgy a jó dolgozó is, aki sze­retettel foglalkozik a diákok­kal, meg tudja szerettetni ve­lük a munkát. Felelősség terhel tehát min­denkit, akinek diák dolgozik a keze alatt! A diákok bátorta­lanul néznek körül a munka­helyeken; milyen is a „fel­nőttvilág”? A fiatalok nevelé­se közös ügy, ezért a felnőt­teknek egy kicsit „szülővé” is kell válniuk, hogy a diákok jól érezzék magukat a munka­helyeken. Ennek a szülővé vá­lásnak titka: a jó példamuta­tás! Az elmúlt évek diákfoglal­koztatásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a pozitív eredmények mellett vannak negatívumok is. Néhány pél­da: Az egyik gyerek például ar­ról beszélt otthon, hogy mi­lyen „jó fejek” vannak bent a munkahelyeken. Ügy ká­romkodnak, mint a vízfolyás. Űj szavakat tanult. A gyerek először mulatott ezeken, ké­sőbb már virtuskodásból is — ő képesztette el a többi gyere­ket velük. Tehát a gyerek ta­nult és „továbbadta”. Egy másik örömmel újsá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom