Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

ras> atccrci 1972. JÚLIUS 8., SZOMBAT Verdí-bemutató DM A margitszigeti szabadtéri színpadon tegnap este mutat­ták be Verdi Attila című ope­ráját. Rendező: Giancarlo del Monaco. Attila: Gregor József. A képen a nagy ellenfelét, az Aétius (Ezio) római hadvezért alakító Kónya Lajos. Augusztus 18—20: szobi napok, Pilis völgye napok Ülést tart a megyei nemzetiségi bizottság A június 18-i, Szentendrén tartott Pest megyei nemzetisé­gi találkozó utáni további me­gyei nemzetiségi rendezvények előkészületeiről tanácskozik jú­lius 10-én, hétfőn délután a Pest megyei nemzetiségi ope­ratív bizottság Szobon, a köz­ségi pártbizottság székházá­ban. Az értekezleten, ahol el­sősorban az augusztus 18—20. között megrendezendő szobi napok, valamint az ugyanab­ban az időpontban tartandó Pilis völgye napok előkészítésé­ről tárgyalnak, a szobi nemze­tiségi operatív bizottság is részt vesz. Az immár hagyományossá vált szobi napok kulturális és sportrendezvényein a járás nemzetiségi községeinek lakói a csehszlovák határ menti köz­ségele lakóival is találkoznak. Gazdag programot ígér a Tápió menti Nyár Az idén harmadik alkalom­mal rendezik meg a Tápió menté'n a nagykátad, a tápió- szecsői, a tápiószentmártoni és az újszilvási művelődési in­tézmények szervezésében, a nagykátai járási hivatal műve­lődésügyi osztályának összefo­gásával a Tápió menti Nyár eseménysorozatát. A program, a cél három irányú. Színvona­las rendezvényekkel gazdago­dik a községek kulturális éle­te; a helyi művészeti csoportok múzeum- és tárlatlátogatásai tagjaik önművelését, tovább­képzését szolgálják; fellépéseik az ország különböző részein hírnevüket öregbítik. Az eseménysorozat lényegé­ben az elmúlt hét végén elkez­dődött, a tápiószecsői irodalmi színpad Dózsa-bemutatójávad, Szarvason. Az első „hazai" esemény­re vasárnap, július 9-én, este 8 órakor kerül sor Új­szilváson. A népdalesten többek között fellép Urbán Katalin és Gaál Gabriella. Ugyancsak Újszilvá­son 17-én nyílik meg a szolno­ki Képcsarnok képzőművészeti kiállítása, 22-én a Hungária beategyüttes ad hangversenyt FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK Képek, faragások Gyűjteményes képzőművé­szeti összefoglalások helyett számtalan változat és intimi­tás látható a kiállítótermek­ben. Képek, faragások sora­koznak egymás mellett, a gra­fikai alkotások túlsúlya jel­lemző. Szerephez jut újra a műfajok közötti szellemi köz­lekedés. Nagy László emlí­tette a Petőfi Irodalmi Mú­zeum legújabb tárlatán, ahol LÁSZLÓ GYULA ÉS KONYA LAJOS mutatkozott be portrékkal és faragásokkal — hogy a mú­zsák barátsága napjainkban közismert. László Gyula ré­gész — de ez nem zárja ki, hogy irodalomtörténeti fon­tosságú és szakmailag is ki­fogástalan rajzokban érintse Tamási Áron, Németh Lász­ló, Illyés Gyula, Kassák La­jos, Szabó Lőrinc arcvoná­sokban feltárulkozó gondo­latvilágát. Vallomás és minősítés ez az évtizedek munkájával készült sorozat, mely felvillantja a Foton szó­nokló Veres Péter alakját éppúgy, mint a népfront ta­nácskozásán felszólalásra ké­szülő Szabó Pált. A legtöbb rajz baráti környezetben ké­szült, tartalmazza a model­lek aláírását és iróniku- san kedves megjegyzéseit. A repertoárból kiemelkedik Medgyessy Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ter- sánszky Józsi Jenő arcmása környezetben kellemes pihenést nyújt Szentendrén PAP-SZIGETI STRANDFÜRDŐ Nyitva- kedd kivételével 9-től 19 óráig. s az a kettős portré, amelyen Pátzay Pál anekdotát mesél Lyka Károlynak. Kónya Lajos költői erejét régóta ismerjük, de azt, hogy kedvére furulyázik és szob­rot farag, csak most tudta meg a közvélemény. Mindez családi hagyomány, melyet a költő-szobrász sajátos elkép­zelésű Lear király portrévá mélyít, s leányalakjainak plasztikai kifejtését a tó­nusgazdag tiszafára bízza. A kilencven esztendős KRÚN JENŐ grafikáit a Nemzeti Galéria dísztermében rendezte SÓós Klára, aki a katalógus elő­szavában tömören vázolja fel „a magyar grafika nagy öreg”-jének kubizmushoz és a római iskolához kötődő alakját. A munka, szerelem, útirajz témacsoportokban a külvilág érzékeny rajzi re­gisztrálásait láthatjuk — ló­ábrázolásai az erdő környe­zetében jelennek meg hiteles lendülettel. Szinte kivétel nélkül em­beri arcokat vizsgál KISHONTHY JENŐ festőművész. Műveit a Kul­turális Kapcsolatok Intéze­tében mutatták be, az elő­szót maga fogalmazta: „A művészet az emberből indul ki, és a megismerési és ön­kifejezési vágyon át az em­berhez tér vissza. Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma tollvonás”. A ké­pek a leírt szavak szellemé­ben teremtődtek, s elmélyült vonaljárással kutatják a fe­hér többletű menyasszony, a tüzes tekintetű Raszputyin, a tékozló fiú és a gyötrött ar­cú csavargó eltérő lélekállapo- tát. A Stúdió festője, Kis­hon thy Jenő hosszú utat tett meg; főiskolai tanulmányai után Egerbe érkezett, s ami lényeges mozzanat: sajátos karakterű és elhivatottságú művész lett. Több irányt, le­hetőséget figyel, kutat az Ernst Múzeum kiállítója, BOGNÁR ÁRPÁD, akinek értékét a burjánzó fantáziában látja Németh La­jos. Igen, a képzelet akro­batikája minden műve, akár a népmesék, akár Dante kör­nyezetében időzik. Bátor raj­zait a kísérletezés ereje és folyamatos képi gondolko­dás jellemzi — de még nem teljesen önálló, még sok szál köti Chagallhoz és Kondor Bélához. Jó mederben haladó művészete segítségével meg­találhatja egyéni kibontako­zását. Tárlatok nyílnak, kiállítá­sok zárulnak. Berecz András nagy sikerrel bemutatott ké­pei a Fényes Adolf-teremből visszatérnek Nyíregyházára, ahol a népdalok és a böször­ményi házak festői tovább- teremtését végzi tudással, áhítattal — és a MOM Csörsz utcai aulájában Svédország­ból érkező művek: Arne Olson és Ake Lagerborg alkotásai várják a látogatókat. Losonci Miklós a fiataloknak. Augusztus 12-én Berek Kati és Kozák András előadóestjét tekinthetik meg, augusztus 19-én a tápiószecsői népi együttes adja elő Jegy­kendő című műsorát, s szintén augusztusban, 25-én az Állami Déryné Színház vendégszere­pei a községben, Szigligeti Ede Liliomfi című színművével. Tápiószentmártonban Szepe­si Attila költőt július 21-én, Kertész Ákos írót pedig au­gusztus 25-én látják vendégül író—olvasó találkozón. Augusztus 13-án a fiatalok a Corvina együttest hall­hatják, 26-án pedig tanya- napot rendeznek a sőregi erdőben. Tápiószecsőn július 16-án kezdődik a műkedvelők hete, amelynek keretében előadások hangzanak el és cigány Ki mit tud?-ot rendeznek. Július 23- án a falunapon bemutatkozik Szecsőn a kemencei népi együttes, a kókai színjátszó csoport, a sülysápi és a szent- mártonkátai Röpülj, páva kör, és műsort adnak a helyi szín­játszók is. Nagykátán e hónap 25-én nyílik meg Iván Mária peda­gógus-képzőművész önálló tár­lata, augusztus 20-án pedig Tápiógyörgyén finn gyermek- rajzkiállítás nyílik. A nyár folyamán a tápiósze­csői művelődési ház baráti kö­re Miskolc környékére kirán­dul, illetve egy másik alka­lommal megtekinti Budapesten a Bajor Gizi Emlékmúzeumot. A tápiószecsői Röpülj, páva kör július 17-én Szentendrén, augusztus 20-án pedig Buda­pesten, a Pest megyei Tanács díszudvarában lép színpadra. A Tápiómentc Ifjúsági Művészeti Együttes július végén Balaton körüli ven­dégszereplésre indul, 30-án szerepel a kiskunsági pásztor- és lovasnapokon, au­gusztus közepén pedig a Ve­lencei tavi néptánctalálkozón. II. nemzetközi Kodály-szeminárium Jönnek az egész világról Jövő ősszel újabb kötet Bemutatnak 60 szocialista brigádot A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a nagyüzemi gazdálkodás rohamos fejlő­dése, a korszerű termelési módszerek és eszközök al­kalmazása szükségszerűen ki­alakította a nagyobb szakmai és általános műveltséggel ren­delkező mezőgazdasági mun­kás típusát. A mezőgazdasági dolgozók nagy része felis­merte azokat a lehetőségeket, melyek a szocialista brigád- mozgalomban, a közös mun­kában, a kollektíva segítő erejében rejlenek. Éppen ezért a MEDOSZ Pest me­gyei bizottsága két évvel ez­előtt elhatározta, hogy be­mutatja a megye állami me­zőgazdasági üzemeiben dol­gozó szocialista brigádok te­vékenységét. Másfél éves körültekintő munka előzte meg A szocia­lista brigádmozgalom Pest megye állami mezőgazdasági üzemeiben című könyv meg­jelenését. Szerzőgárdája — Baráth Géza, a MEDOSZ Pest megyei bizottságának munka­társa, Major Péter, a ME­DOSZ Pest megyei bizottsá­gának titkára, Németh Ká­roly, a MEDOSZ országos központjának közgazdasági osztályvezetője és Wéhner István, a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem szb-titkára több éves tevékenységük ta­pasztalatait jól kamatoztat­ták a könyv megírásakor. Major Péterrel, a MEDOSZ Pest megyei bizottságának tit­kárával az anyaggyűjtés kö­rülményeiről beszélgettünk. — Megyénk mezőgazdasági üzemeiben jelenleg 530 szo­cialista brigád működik. Ter­mészetesen nem tudtuk va­lamennyi brigádot felkeresni, és így csak 60 brigád mun­káját, eredményeit és fejlő­désének útját mutattuk be a könyvben. A személyes beszél­getésen túl felhasználtuk az Zeneéletünk az idei évet, s az ősszel kezdődő hangver­senyévadot Kodály-emlékév- ként tartja számon. 90 éve született Kecskeméten Kodály Zoltán, a magyar zenekultúra megteremtésének, a magyar nép szellemi felemelésének fáradhatatlan harcosa. Szülő­városában másodszor rendezik meg a nemzetközi Kodály- szemináriumot, amelynek részvevői a világ minden tá­járól érkeznek, hogy megis­merkedjenek a mester peda­gógiai rendszerével, módszer­tanával, zenei nevelésének alapelveivel. A szeminárium programjá­ról tegnap délelőtt sajtótájé­koztatón számolt be a rende­ző szervek nevében Űj vári Lajos, Kecskemét város taná­csának elnökhelyettese, Ko­dály Zoltánná, valamint Ne­meszegi Lajosné, a kecskemé­ti Kodály Zoltán iskola igaz­gatója. A mester gondolatainak, nevelői elképzeléseinek minél teljesebb megismertetését, megvalósítását tűzi ki célul a szeminárium programja, a ze­ne szeretetének jegyében. A program sokoldalúan mutatja be Kodály Zoltánt, a zene­szerzőt, zenepedagógust és ze­netudóst. A kurzusra 130 résztvevő jelentkezett, nagy részük kül­földi hallgató. A foglalkozáso­kat a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola, valamint a pécsi, győri és szegedi tagoza­tok tanárai vezetik. Az órá­kon a szolfézs, módszertan és kórusfoglalkozások mellett, zenepszichológiái előadásokat és műelemzéseket is hallhat­nak a hallgatók. K. A. INTER STAR'S Nemzetközi nyári cirkuszműsor utóbbi években felgyülemlett irattári anyagot és sok öt­letet meríthettünk a megyei szocialista brigádvezetők éven­kénti tanácskozásain elhang­zottakból..• A kiadvány 3500 példányban jelent meg, vala­mennyi megyei szakszerve­zeti bizottságnak, állami és társadalmi vezetőnek eljut­tattuk egy-egy példányát. Népszerűségére jellemző, hogy a 150—200 darabos hivatalos megrendeléseken túl, majd­nem mindennap kopogtattak ajtónkon, hogy 1—2 példány­ra még szükségük volna a brigádtagoknak. — A könyv írásakor arra törekedtünk — folytatta Ma­jor Péter —, hogy a konkrét példákkal a szocialista bri­gádmozgalom további fejlő­déséhez segítséget, ötleteket adjunk. Természetesen emel­lett a mozgalom történetével is részletesen foglalkoztunk. Terveink szerint jövő év őszén újabb, ehhez hasonló kiadvánnyal jelentkezünk. Eb­ben elsősorban a szocialista együttélés szabályaival fog­lalkozunk majd. A. É. A színházak már sorra be­zárták vagy bezárják kapui­kat, a cirkusz világában azon­ban valójában nyáron kezdő­dik az igazi szezon. A buda­pesti kőcirkusz tavaly mintha rácáfolt volna erre a régi szép szokásra, amelyet sátoros elő­dei, társai — no persze hely­zetüknél fogva — oly hosszú ideje követnek. Az idén vi­szont közönségvonzó, gazdag programmal köszöntötte a va- kációs évszakot. A Fővárosi Nagycirkusz mi­napi premierjén Inter Star’s címmel négy nemzet artistái kezdték el nyári műsorsoroza­tukat: több, külföldi turnéról hazaérkezett magyar csoport mellett, bolgárok, lengyelek, románok. Hálátlan és némiképpen méltánytalan dolog rangsorol­ni a különféle, más-más jelle­gű cirkuszi számokat, hiszen valamennyit a maga nemében szabad igazán értékelni. Az itt előadottak többsége az egyes műfajon belül elismerésre méltó színvonalat képviselt, s így Összességében a műsor fi­gyelmet lekötő, szórakoztató, igényes összeállítás. Ha mégis az első helyen a repülő em­berként meghirdetett Marat- csoportot említjük, azért tesz- szük, mert trapézmutatvá­nyuk mindig a cirkuszok klasszikus — s mint mondani szokták —, lélegzetelállító száma, amely nagy bátorságot, precíz összedolgozottságot, ügyességet igényel. Mindez el­mondható e magyar csoport­ról, amely nehéz elemekből összeállított mutatványait tö­kéletesen vitte végig a cirkusz kupolájában. A másik hatá­sos és nem kevesebb, bár más jellegű bátorságot, ügyességet igénylő bemutató a csinos, lengyel állatszelidítő nőé, Ha­lina Mózesé, aki öt királytig­rist késztet bámulatos szófo­gadásra és különféle attrak­ciókra. Több más sikeres ál­latszám is szerepel: Petries Iván barna medvéi igazi mac­kós esetlen-ügyességgel tor­náznak, kerékpároznak, a 2 Mirkó kiskutyái pedig a leg­leleményesebb apró ötletekkel UJ NAGYLEMEZEK ILLÉS EGYÜTTES Kislány, add a kezed — Jelbeszéd — A tanárnő — Virágének — Good bye London — Nehéz várni — Szemétdomb — A szó veszélyes fegyver- Nekem oly mindegy - Emlék M-nek LPX 17 437 Ara: 70 Ft TOLCSVAYÉK ÉS A TRIO Közreműködik: Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta. Szeretni kéne — Ez mind eladó — Itt a két kezem — Láttam, ne tagadd — Vihar előtt, vihar után - Hajnal — Ne sírj, kedvesem — Gyűlölt folyó — Barátom levele — Lá-di-lá - Ballada - Reggel - Lehetett volna LPX 17 442 Ara: 66 Ft vidítják a közönséget. E ku­tyaszámok nemes eszközeit kell kiemelnünk, mert nem jelmezekbe öltöztetettséggel váltják ki az olcsóbb hatást, hanem számaik színes válto­zatosságával, „okos” kis játé­kaikkal. Az artisták jóformán min­den ágazatot képviselnek, ha nem is teljesen egyenletes színvonalon. A román Popes- cu kézegyensúlyozók, a ma­gyar Czirják lábzsonglőrök, a Mariana trapézművészek, s különösen a Malevolti ugró­deszkacsoport a legjobb ha­gyományokat követi elisme­résre méltóan. A karusszel mindig látványos szám: a 4 Syriusnak is sikere volt vele. A 4 Bednarek görkorcsolya­számai, a 4 Kozlowszky ke­rékpármutatványai és Krately iskolalovaglása illeszkedik még a műsorba, amely igen hatásos, üde számmal zárul: az artistaiskola hat bájos lánynövendéke Délibáb cso­port néven szilaj lovasbravú­rokkal száguld a porondon. Ä Fővárosi Nagycirkusz megfigyelhetően új kezdemé­nyezést honosít meg azzal, hogy némiképpen revűsíti a műsorait, s az egyes számok között nemcsak a hagyomá­nyos bohócjelenetekkel szó­rakoztat, hanem 12 tagú női tánckarának fellépésével is. Vitatható, ám általában han­gulatteremtő eredménnyel. Az igazi időkitöltők persze itt is a bohócok. Méghozzá ezúttal két remek egyéniség, a bol­gár Miska és Venti, akik S pusztán ostoba csetlés-botlái helyett — néhol még a pan­tomim eszközeit is felhasznál­va — majdhogynem valós, ro­konszenves fickókként mulat­tatják a közönséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom