Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-08 / 159. szám

1972. JÚLIUS 8.. SZOMBAT PESt MEGYEI Ki a felelős? S okat beszélünk a szolgáltatásról — nem véletle­nül. S ha azt halljuk, hogy egy szövetkezet a szolgáltatóházból termelőüzemet létesít, már a hír is felháborít. Hogyan lehet, hogy egy milliókba kerülő létesítményt nem eredeti rendeltetésének meg­felelően használnak? Miért volt akkor szükség a beru­házásra? Katona Sándor, a Szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet elnöke elmondja, hogy néhány évvel ezelőtt Leányfalun szolgáltatóházat építettek, s a szövetkezet kapta meg üzemeltetésre. Ügy tervezték, hogy női és férfifodrászat, illetve fotorészleg lesz majd. S bár Leányfalu látogatott, nyáron sok vendéget fogad, a be­ruházás túlméretezett volt. Hamarosan kiderült, hogy sem a fotorészlegre, sem a férfifodrászatra nincs szük­ség. Az előbbit sem a helyi lakosság, sem a kirándulók nem igénylik, az utóbbi pedig felesleges volt a község borbélykisiparosa mellett. A szolgáltatóházban tehát csak a női fodrászat dolgozott. Az épület évente hat­vanezer forintjába került a szövetkezetnek, s nem jö­vedelmezett semmit. Hogy ezen segítsenek, a felesle­ges helyiségeket bérbeadták. Az sem vált be. Akkor született az ötlet, hogy a budapesti Elektroakusztikai Gyártól bérmunkát vállaljanak. Most a szolgáltatóház­ban — a női fodrászat mellett — tizenkét asszony hang­erősítőket készít a budapesti gyárnak. Jól jártak, akik helyben találtak munkát, jól járt a szövetkezet is, mert az üzem létrehozásával az épület nem ráfizetéses, ha­nem még hasznot is hoz az egyébként szolgáltatással foglalkozó szövetkezetnek. Bizonyos mértékig előnyös, hogy „nem hever parla­gon” egy több millió forintos épület, mégis elgondol­koztató: hogyan mérték fel annak idején az igényeket. Vajon felelősségre vontak ezért valakit? ... Soós Ibolya A DIB TÁRGYALTA: Visegrád fejlesztése Halaszthatatlan feladat Visegrád további fejlesztése. A nagy múltú kirándulóhely kü­lönösen az autós turizmus fej­lődésével mind több bel- és külföldi látogatót fogad. Adottságai, kommunális be­rendezései már nem tudnak eleget tenni a megnövekedett igényeknek. A Dunakanyar Intéző Bi­zottság visegrádi területi bi­zottsága dr. Tímár Mátyásné elnök vezetésével a héten vi­tatta meg — a községi tanács jelentése alapján — legsürgő­sebb fejlesztési lehetőségeiket, amelyre fedezettel rendelkez­nek. Meg kell oldaniuk a Felleg­vár—Nagyvillám autóparkolói­nak, valamint az autóbusz-vá­rócsarnoknak a közvilágítását. Ezenkívül a fellegvári autópar­kolótól a Silvánus szállóhoz vezető és a nagyvillámi autó­parkolótól a turistaházhoz fu­tó, kiépítés alatt álló üt men­tén is vezetéket kell húzná. A Megyevill a III. negyedévre vállalta el a munkát. Ezekre a feladatokra a Pest megyei Tanács két­milliót, az Idegenforgalmi Tanács félmilliót adott. A beszámolón elmondták, hogy fenti összegeket igyekez­tek minél célszerűbben fel­használni. Ügyes tervezéssel elérik, hogy nemcsak az uta­kat világítják meg belőle, ha­nem „kigazdálkodják” a Felleg­vár díszkivilágításához szüksé­ges elektromos hálózat meg­tervezését és kivitelezését is. Célszerű megoldani továbbá azt is — az összegtől függően —, hogy az elektromos hálózattal együtt a Fellegvár bizo­nyos belső útszakaszáig a vízhálózat terve is elké­szüljön. Megépült egy autóbusz-váró­terem a visegrádi lovagiskolá­nál, a másik kivitelezési mun­kálatait a nagyvillámi gépko­csifordulónál a Pilisi Parkerdő építésvezetőségénél megrendel­ték. A község főbb belső útjai közvilágításának korszerűsíté­sét a Megyevill még erre az évre szintén elvállalta. Ugyancsak jelentős előrehala­dás, hogy a legforgalmasabb csomópontokon nyilvános il­lemhelyeket építhetnek. A Leányfaluval közös seprő-lo­csoló és hótológép vásárlásá­nál azonban nem jutottak elő­re. További nagy gond a község tiszta, egészséges ivóvízzel va­ló ellátása. Talajvizsgálatot vé­geznek, s ha kedvező az ered­mény, új kutakat fúrnak. Ez a megoldás gazdaságosabb és gyorsabb lenne, mint a duna- bogdányi vízhálózathoz való kapcsolódás, amely ötmillióba kerülne, és amelyre hitelt se kapnának. Azért ezt a megol­dást sem vetik el, a későbbiek­ben a 11-es út mentén épülne meg. Még mielőtt a kiviteli terveket megrendelik, műsza­kilag tisztázni kell azt is, hogy Szentgyörgypusztától a Várkerten át vezető hálózat megépíthető-e? Az 1973-ra tervezett és is­mert hitelek időben történő felhasználása érdekében már megkezdték a felmérő-előké­szítő munkát Meg kell alakítaniuk a csatornamű társulatot, ki kell vetni a hozzájáruláso­kat, hogy a csatornaépítést a jövő év tavaszán elkezd­jék. A megyei tanács ehhez 2,7 millióval járul hozzá. Ugyan­így jövő évi feladat a Felleg­vár belső területének a ren­dezése. Erre a célra két éven át összesen kétmilliót folyósí­tanak. A Pest megyei Idegen- forgalmi Hivatal kezdeménye­zésére augusztusban az érde­keltek bevonásával megbeszé­lést tartanak. Szeretnék, ha a munkálatokat az Országos Műemléki Felügyelőség szer­vezné meg. Komáromi Magda Augusztus 18-20: Szerb búcsú Szentendrén A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal az idén is meg­rendezi a hagyományos szent­endrei szerb búcsút. A novi- sadi FUTNIK Utazási Irodá­val kötött megállapodás értel­mében 20C délszláv vendég ér­kezésére számítanak. A szerb búcsú gazdag prog­rammal várja a külföldi és ha­zai érdeklődőket: lesz abban szentendrei városnézés, orgo- nahangversennyel a szerb templomban, sétahajó-kirán­dulás Esztergomig és vissza a Dunán, zenés vacsora a Határ­csárdában, ismerkedés a ma­gyar fővárossal és hamisítat­lan magyaros búcsúvacsora. Tizennyolc méteres reklámtorony Könnyűszerkezetekkel — sikátorok hangulata Tanulmányterv a beruházási programmal, az építési enge­délyezéshez szükséges doku­mentáció, a kiviteli terv — összesen több mint négyszáz rajz, s a makett fotói. Ennyi a megálmodott szentendrei be­vásárló központ, melyet a Ter­vezésfejlesztő és Típustervező Intézet csoportvezető mérnöke, Batka István tervezett. — Tavaly kapta intézetünk a megbízást, s a Pest megyei Be­ruházási Vállalattal együttmű­ködve elkészítettük a kiviteli terveket. Az új ITEV-végállo- másnál egy tömbbe akarták elhelyezni a bevásárló közpon­tot. Jártam Szentendrén, ta­nulmányoztam a város múlt­ját, szerkezetét, s úgy gondol­tam, a játékos városszerkezet­ben egy merev blokkot alko­tott volna a hatalmas épület. Olyan kereskedelmi kombiná­tot terveztem, melynek telepí­tése alkalmazkodik Szentendre középkori szerkezeti hangula­tához. Az utcákat, a sikátoro­kat idézik az előtetők és befe­dett közlekedőutak, melyek a vásárlót szinte vezetik egyik Képünkön: felvétel a makettről. Ilyen lesz Szentendre szupermodern bevásárló köz pontja. üzletből a másikba. Külön épületben kapott helyet az ABC-, az iparcikk-áruház, a ruha- és cipőbolt, a dbhány- és képeslapáruda, a virágüzlet és a képzőművészeti tárgyak ajándékboltja. A szabadban Porondon a közhatalmi jogosítvány Nem véletlenül hangoztat­juk, hogy az állampolgárok, amikor a szociális államigaz­gatási szervektől a deklarált -zocialista elveket kérik szá­mon, akkor az állami és taná­csi apparátusban dolgozók munkáját veszik górcső alá. Az állampolgárok a „közhatalmi jogosítványokkal” felruházott szerveknek és dolgozóiknak munkáját azonosítják a szo­cialista államigazgatás mun­kájával — jogosan. Ezért a szocialista köztisztviselői hi­vatástudat elmélyítése az egyik legfontosabb feladat. Ugyanakkor az államigazga­tásban, tanácsoknál tevékeny­kedő alkalmazottak megbe­csülését is a tőlük elvárt szo­cialista hivatástudattal kell arányba állítani. A tanácsi apparátusban dol­gozók helyzetét, munkáját, kö­rülményeit csak alapos vizsgá­latokkal lehet megismerni. Ezt a megismerést célozta a Szent­endrei Járási Hivatal és a te­rületéhez tartozó községi taná­csok dolgozóinak megkérde­zése, amely megfelelő összké­pet adott a járási és községi szintű államigazgatásban mun­kálkodókról. Tért nyert a demokrácia Megállapították, hogy a já­rásban lévő községi tanácsok kapcsolata a járási hivatallal hetven százalékban jónak mondható, és csupán tíz szá­zalékban rossznak. A hivatali lépcsőfokok hierarchikus rend­NYOMÁSPRÓBA Szentendrén, a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárában a SIOME-rendszerű gravitációs csöveket egy atmoszférás nyo­máspróbának vetik alá szállítás előtt, a jó minőséget így biz­tosítják. Urbán Tamás felvétele jtben tehát a demokrácia tért nyert. Ez a hivatali demokrá­cia nagyon fontos momentuma a tanácsi szervek működésé­nek, amely elősegítheti a hiva­tali kollektív kapcsolatok ben­sőséges kialakítását, az önálló­ság kiterjesztését. A munkaköri önállóság a községek háromnegyed részé­ben megfelelő, mert az itt lé­vők vezetői képességei ezt megengedik. Néhány község­ben — Pilisszentkereszt, Pócs- megyer, Pomáz, Tahitótfalu — segítségre van szükség, s ez a járási hivatal szakigazgatási szerveit terheli. A szakmai túlterheltség még valódi probléma. Nemcsak a járásoknál, hanem egyes köz­ségeknél is, például Pomázon, Visegrádon, Budakalászon. Ráadásul a munkához az iro­dai felszerelés sem mindig megfelelő, például kevés a számológép és a sokszorosító­gép. Ennek ellenére a társadalmi megbízatásoknak is eleget tesz­nek a tanácsi dolgozók. Pél­dául a járási hivatalban dol­gozók közül huszonegyen öt­venhárom társadalmi megbí­zatást teljesítenek, a községi apparátusban ötvenötén száz- huszonkilenc megbízatást. Egyes vezetők és dolgozók tár­sadalmi munkával való meg­terhelése túlzott, különösen Budakalászon, Pilisszántón, Pilisszentkereszten, Szigetmo­nostoron és Dunabogdányban. Jobb körülmények A tanácsi dolgozók megbe­csülése ma már az anyagiak­ban is megmutatkozik. Az utóbbi másfél évben a szent­endrei járás területén az ál­lamigazgatási dolgozók kilenc- venegy százaléka kapott száz­ötszáz forintos fizetésemelést. Így a dolgozók zöménél az egy főre eső átlagjövedelem ezer­kétszáz és kétezer forint kö­pött alakult, de még mindig csaknem negyed részüknél ezer forinton alul van az egy főre eső családi jövedelem, így Csobánkán, Dunabog- cányban, Pilisszántón, Pilis­szentkereszten, Pomázon. A nagy megterhelés, gokszor í :m áll arányban az anyagi megbecsüléssel, de a munka arányos elosztása terén hala­dás tapasztalható, növekedett a szabad ideje a tanácsi dolgo­zóknak. Több mint ötven szá­zalékuknak jut ideje arra is, hogy bekapcsolódjanak a köz­ség társad ürn-i életébe, vagy arra, hogy tanuljanak. Továbbképzésben részt vett a járási apparátus dolgozói­nak negyven és a községi ta­nácsok dolgozóinak hatvan százaléka. A tanulás rendkívül fontos, niszen a képesítési elő­írások egyre szigorúbbak, igyekeznek lépést tartani a kö­vetelményekkel. Mert a köve­telmények is egyre „szigorúb­bak”, nehezebbek, sokrétűb­bek. Ma már nemigen adnak továbbképzés, tanulás alól felmentést azoknak akiknek a r..egfelelő képesítés nincs a „ezé ben. A lakosság érdekeit A lakosság ügyeinek haté­konyabb intézése elengedhe­tetlen feladat. Leszögezték ezt a szentendrei járásban is. Ezt szolgálja az a nagyobb figye­lem is, amely a közéleti tisz­taságra, a hivatali munka de­mokráciájára irányul. Ezt szol­gálja az az erőfeszítés, amely az államapparátus területén dolgozókra összpontosul. Mind­ez nem önmagáért van, mind­ez nem egy szervezet öncélú mozgását, öncélú hibamentes­ségét szolgálja, hanem a lakos­ság, mindnyájunk é.-dekeit. B. Gy. park, padok, szökőkút és egy 18 méter magas reklámtorony, mely neoníényekkel hívja fel a bevásárló központra a figyel­met. Összesen 4500 négy­zetmétert foglal el majd a könnyűszerkezettel épí­tett kombinát, melynek kivitelezője a Fémmunkás Vállalat lesz — mondja a ter­vező. A központ több mint 400 cölöpön áll majd, ezek a cölö­pök már a földben vannak. A 84 millió forintos költséggel épülő létesítmény a tervek sze­rint jövő év májusában nyitja meg kapuit. A boltokban lég­kondicionált levegő lesz, s ál­landóan 24 fok körüli hőmér­séklet, az áruk külön, úgy­nevezett „feltöltő úton”, azaz süllyesztett beton­úton jutnak a raktárak­ba. Kirakatok nem lesz­nek, az üvegfalakon a vásárlók az egyik üzletből a másikba látnak. — A külső burkolat terveink szerint szürke, angol műanyag, az előtető színe cinóberpiros, míg a padlót, először az or­szágban, öntött aszfaltburkolat takarja majd, szeretném, ha színe sárga, kék és fehér len­ne... A bevásárló központ sta­tikus tervezője egyébként Vo- lenszky János volt, az út- és mélyépítés dokumentációi Kiss Kornél, Vörös István és Kovács László munkája, a gé­pészeti terveket a Műszaki Egyetem épületgépészeti tan­székén készítették, dr. Fekete Iván tanszékvezető tanár ve­zetésével. A kerttervet a LA­KÓTERV mérnöke, Andor Do- monkosné csinálta. Segítőtár­saim voltak: Nagy Dezsöné, Nyiri Péter és Hajdú Melinda — mondja a tervező. T. E. CSAK FIATALOKNAK! MŰVELŐDÉS ES SZÓRAKOZÁS A VAROSBAN Szentendrén a fiatalok mű­velődési és szórakozási lehe­tőségeinek megteremtésében fontos szerep hárul a város művelődési központjára. A legeredményesebben az álta­lános iskolások számára lét­rehozott gyermekklub műkö­dik, amely hetenként egy al­kalommal tart összejövetelt. Programjában közös játékok, vetélkedőik, filmvetítések sze­repelnek. Gondolnak a gyere­kek szünidei foglalkoztatásá­ra is, bábszínházi előadáso­kat, műsoros esteket rendez­nek nekik. A KISZ-korosztálynák nincs saját otthona, mert az ifjúsági klub átalakítá­sa anyagi és kivitelezési okok miatt késik. Nem biztosított a későbbiek­ben a klub működésének anyagi feltétele sem. A műve­lődési központ — a klub meg­nyitásáig — a fiatalok szabad idejének hasznosítására szak­köröket. tanfolyamokat és művészeti csoportokat hozott létre. Az eredményekben ré­sze van a művelődési központ és az Ifjúsági szervezetek jó kapcsolatának, elsősorban a városi KISZ-bizottsággal ha­tékony az együttműködés. Rendszeresebbé kell tenni a kapcsolatot a Móricz Zsig- mond gimnázium KlSZ-szer­vezetével is. A fiatalok irodalmi művelt­ségének fejlesztését segíti a városi-járási könyvtár, amely nemcsak kölcsönöz, hanem irodalmi rendezvényeket is szervez. Az ízbégen és a Pannónia-telepen lakó fiata­lok, távol á város művelődési intézményeitől, nem ' része­sülnek azok előnyeiben. Mivel a külterületen sem­miféle művelődési, szóra­kozási lehetőség nincs, te­rületi jellegű ifjúsági klu­bot kellene létrehozni szá­mukra. A városi tanács nemcsak a fiatalok művelődési és szóra­kozási lehetőségeit kíséri fi­gyelemmel, hanem annak megteremtéséhez anyagilag is hozzájárul. A művelődési osz­tály gondoskodik például az úttörőversenyek díjairól. Az izbégi parktábor tavaly 15 ezer, idén nyolcezer forintot kapott. A Szentendrei-szige­ten levő vízitelep, amely a vá­rosi KISZ-bizottsághoz tarto­zik, 1973-tól a tanácshoz ke­rül, s ezzel megoldódik fenn­tartásának anyagi gondja. S. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom