Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

Nagyvfsnyó, úttörőtábor ’72 Felejthetetlen napok ii. Az esőzések nem zavarták a napi programokat, a pajtások dacoltak az időjárás viszon­tagságaival. A túrák után aztán nem csoda, ha megjött az étvágy. Gecser Jánosné főszakács, „mindenki Amálka nénije” olyan finom falato­kat készített, hogy nemegy­szer még az ujjúkat is meg­nyalhatták a gyerekek. Kalo- tay Gábor, a tábor gazda­sági vezetője fáradságot nem ismerő munkával szerezte be a napi étkezéshez szükséges nyersanyagot. És, hogy mi­lyen változatos volit az étrend, ennek bizonyságául álljon itt egynapi ala carte. Reggeli: vajas, lekváros kenyér, ka­kaó. Tízórai: csokoládé, ebéd: zöldbableves, pirított máj, uborkasaláta, uzsonna: őszi­barack, vacsora: párizsi ser­tésszelet, uborkasaláta. Gabi bá’ nagyon jó kapcsolatot épített ki az élelmet szállító vállalatokkal, így aztán nem is késett soha a „nyersanyag”. Bizony sok száz kilométert tett meg ennek érdekében Jáwa motorjával. Szívesen csinálta, ő már ismeri a tá­bori élet fortélyait. Azt, hogy itt jó az étvágya min­den gyereknek. Tizenhatod­szor vesz részt úttörőtábor­ban ... A szíve, a lelkesedé­se, a lelkiismerete azonban maradt a régi... Az úttörőtábornak vol­tak fiatal lakói is. Kalotay Gabika a maga négy évével elnyerte a „Miss-tábor” ki­tüntető címet. A tábortól nem messze van az ózdi járási úttörőszövet­ség őrsvezetőképző tábora. Jó kapcsolat alakult ki a két bor lakói között. Sport- és kulturális versenyeken mér­ték össze erejüket. Az ifik 6:0, a „felnőttek” 4:2-re ver­ték az ózdiakat fociban, ért­hető volt tehát az öröm a két nagy derbi után. Haness Laci bácsi is beszállt őszülő fej­jel a meccsre, és nem is akárhogyan játszott... Végh József táborparancs­nak, az itt levő úttörőve­zető tanárok és a három ifi­vezető: Pintér Gizella, Kiss Irma és Szőke Etelka iga­zán példásan végezte mun­káját. Nekik köszönhető, hogy a tábori napirendek nem szenvedtek késedelmet sohasem. Kunfalvi Árpád orvosielölt. a tábori orvosi teendőket látta el hallatlan szeretettel, odaadással. Mindenki számára felejthe­tetlen marad a zárótábortűz. Olyan nagy volt a jókedv, hogy a hegyek visszhangzot­tak a daloktól. Az ózdi tábor egyik kedves ifivezetője még néhány szép új dalra is meg­tanította a gyerekeket. Külö­nösen a Brávó és a békedal aratott nagy sikert. Ezt dú­dolták a gyerekek ezután mindig. Elérkezett a búcsúzás nap­ja. Irány ismét Eger, a fel­hők ismét szürkék. Aztán va­sárnap délután beszállás a vonatba, s irány haza. Útköz­ben ismét megelevenednek a felejthetetlen napok esemé­nyei. A pajtások izgalommal mesélnek élményeikről egy­másnak. A tábort vasárnap délután elfoglalták a pilisi pajtások. Bizonyára ők is felejthetetlen, gazdag élmé­nyekkel térnek haza a tízna­pos táborozás után. A tábor egyébként non-stop szerűen, augusztus 24-ig üzemel. Gér József KONYVEV ’72 Régi és új könyvek a polcokon 1972 — könyvév. Három­százhatvanöt napos lankadat­lan roham a kultúrától még érintetlen, vagy gyengén szórt földrajzi és szellemi terüle­tekért, az általános műveltség emeléséért. Ha valaki ehhez a harchoz esetleg hadműve­leti térképet készített, a mo- nori járást aligha jelölte raj­ta bevetett területként. A járás területén egyetlen bolt foglalkozik kimondottan az „írott kultúra” terjesztésé­vel. A monori könyvesbolt ve­zetőjét, Fejes Józsefnét kér­dezzük: — Mennyi a bolt jelenlegi könyvállománya? — Kérem, adatokat ne kér­dezzen ... — Akkor fogalmazzunk így: milyen az ellátottság? — Nem panaszkodhatunk, jó. Választék bőven van, bár az előfordul, hogy a kurrens könyvekből esetenként egy- egy hétre eltűnik valamelyik, de sietünk pótolni. — Vajon a könyvesbolt pultja mögül figyelemmel le­het kísérni a közízlés alaku­lását? — Nem lennénk jó könyv- terjesztők, ha nem vennénk észre néhány biztató válto­zást. Természetesen minden korosztálynak megvan a ked­velt írója, de mintha az egy- egy alkotóra esküdözők is kezdenének józanabbul ítél­ni. Érdekes, hogy a fiatalok két kedvence közül Berkesi iránt 3—4 könyve után lany­hul az érdeklődés, míg Szil- vási változatlanul bestseller. Az idősebb korosztály a maiak közül Passuthot vásá­rolja legszívesebben. Az út­leírások és a Panoráma úti­könyvek változatlanul nép­szerűek mindkét korosztály körében. — Még három hónap van hátra a „Kell a jó könyv” pá­lyázat lezárásáig. Milyen iránta az érdeklődés? — Ezzel sajnos nem di­csekedhetünk. Én azt hiszem, a propaganda .megfelelő volt részünkről és a könyvtárak részéről is. — Ebben a hónapban sok újdonság jelenik meg, ezek közül melyekkel találkozha­tunk a monori könyvesbolt­ban is? — Mindet itt nem sorolha­tom fel, de bizonyára sláger lesz G. Hajnóczy Rózsa: Ben­gali tűz című könyve indiai éveiről, Erdődy János Hess Andrásról, az első magyar nyomda alapítójáról szóló könyve, A Népi írók című irodalomtörténeti összeállítás, az Új Magyar Lexikon válto­zatlan lenyomata és Artner Tivadar könyve az Évezredek művészetéről. Felhívjuk az ol­vasók figyelmét a Világiro­dalom remekei sorozat októ­berben változatlan feltételek mellett induló ötödik év­folyamára. V. J. VID£Q A P f S.T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA' XIV. ÉVFOLYAM, 158. SZÄM 1972. JULIUS 7., PÉNTEK 328 HOLD — KÉT SZK-4ES KOMBÁJN Cukorcirokkal kísérleteznek Vegyszeresen irtják a gyomot a vecsési Ezüstkalászban Vecsésen, az Ezüstkalász Tsz portáján hetenként egy­szer szinte minden vezetőt és középvezetőt együtt találunk, ilyenkor tartják a heti eliga­zítást. Szükségessé teszi ezt a tsz termelési profilja, a zöld­ségtermesztés, amely diktálja az iramot. Napjainkban éppen megfeszített iramot, hisz itt az aratás ideje is. Az Ezüstka­lászban is a „klasszikus” kér­dést tettük fel elsőnek. Dob- rovitz Józsefné üzemgazdász­tól pillanatok alatt alapos in­formációt kaptunk. — Arányló a búzatáblánk, és sietve érik a rozs is. ösz- szesen 328 holdon két SZK— 4-es kombájn állt rajthoz — mondja, aztán tovább sorolja. Más munkák is sürgetik a gazdaságot, az eligazításon jut feladat bőven a növényter­mesztőknek is. Negyven hold burgonyá­nak a felét már felszed­ték, a termés jó, átlagban 68,6 mázsa holdanként. Sietős ez a munka is, mert a burgonya után kerül a földbe az őszi káposzta palántája, a magról vetett uborka és a dinnye. Ebből készül majd az Ezüstkalász híres savanyúsá­ga. Két holdra cukorcirok kerül. Ez kísérleti ter­mesztés, s ha beválik, jö­vőre növelni fogják a te­rületet. — A növénytermesztést szinte el sem lehet ma már képzelni növényvédelem nél­kül. Annyi a kártevő, hogy ál­landó készenlétben állnak. Gyönyörű a paradicsom. A korai a napokban már szedésre kerül, aztán fo­lyamatosan késő őszig tart a szüret. Százhúsz hold van összesen, és min­det már háromszor per­meteztük. A kolorádóbogárnak is ked­venc eledele lett a paradi­csom, ez ellen, a levéltetű és a gombabetegség ellen is meg kell védeni. A káposztát is ugyanúgy támadja a betegség. A 40 holdnyi korai káposztát már szedik, de szépen fejlő­dik a 86 hold késői is. Ehhez jön még az új palántázás, a „másodvetés” a burgonyaföl­dön. Ad majd munkát ez is a növényvédőknek. A 122 hold sárgarépán vegyszeres gyomirtást vé­geztek, így egyszeri kapá­lás elegendő lesz. De kell a munkáskéz másutt. A 126 hold tököt 15-én kezdik szedni és feldolgozni, félkész­áruként szállítják Székesfe­hérvárra és Győrbe a hűtő­iparnak. A felszabadult területeket azonnal megszállják a talaj- erőgépek, a kombájnok után a traktorok következnek. Zsong a határ, munkában a kapa, ka­sza, az eke és minden munkás­kéz az Ezüstkalászban. Fekete Gizella FIATALOK FIGYELMÉBE Színházbérlet a József Attila Színházba A monori járási KISZ-bi- zottság az idén ősszel is biz­tosítani kívánja a fiatalok kul­turális szórakozását. Már az elmúlt színházi évadban csak­nem 200 bérletet adtak ki a fiataloknak. Most az őszi évad­ra, a budapesti József Atti­la Színházba szerveznek láto­gatókat. Mit is nézhetnek meg a leendő bérlettulajdonosok a József Attila Színházban? Hat előadást az alábbiak kö­zül: Anouilh: Pacsirta (drá­ma), Benedek Katalin: Kilátás a városra (színmű), Darvas Iván: A prospero (zenés já­ték), Dürenmatt: János király (tragikomédia), Kertész Ákos: Névnap (vígjáték), Leonard: Motel a hegyen (bohózat), Re­ményiek Zsigmond: Vén Euró­pa Hotel (színmű) Saussuna: kutya testamentuma (ko­média). Ezenkívül még egy magyar zenés vígjátékot is láthatnak a bérletesek. A hat előadásra szóló bérletek rendkívül ked­vezményesek. Végeredmény­ben csak három bérletet kell kifizetni,, hármat a Művelődés- ügyi Minisztérium térít meg. így a legolcsóbb, hat előadás­ra szóló bérlet ára 22, a leg­drágább ■ 61 forint. Jelentkez­ni a járási KISZ-bizottságon lehet július 15-ig. G. J. JEGYZET A fűről, a vízről a türe’emrő! Most aztán van programom esetleges üres perceim kitölté­sére. Cigányzabot fogok szede­getni egy kockás takaró szálai közül. Hogy ez miért közérde­kű, és miért kíván jegyzetet, érdemes elmondani. A cigány­zab ugyanis úgy került a ta­karóba, hogy az elmúlt hét vé­gén a monori-erdei strand nagyszámú fürdözöi közé tar­toztam, s könnyelműen úgy döntöttem, hogy nem a ho­mokba terítem a takarót, ahol szünet nélkül futballmeccs zajlik, és nem a medence pe­remén fogok napozni, ahonnan csukafejest ugrálnak a srácok — hanem én igenis leterítem a takarót a fűbe. Akkor még csak azt tudtam, hogy az a fű száraz. Azt nem, hogy cigány­zab, aminek az a tulajdonsá­ga, hogy fele lerázható, másik fele viszont úgy beleragad a textília szövésébe, hogy kizá­rólag ujjheggyel és egyenként lehet kicsipegetni. Tekintve, hogy minden négyzetméterre még így is jutott vagy ötven szúrós szálacska, lesz dolgom. Közben majd azon fogok gon­dolkodni, vajon miért csak egyetlen kicsiny földdarabkára vetettek füvet, s ezenkívül az­tán sehová az egész strand jó­kora területén? És azon is gon­dolkodom majd, hogy miért vagyok én ilyen finnyás, hi­szen tulajdonképpen nem is voltam a vízben... Amikor ugyanis bele akartam gyalo­golni, s már a térdemet nyal­dosták a hullámok, észrevet­tem. hogy tele van a víz ágacs­kákkal, száraz fűvel. Sőt: egy leánj a lépcsőn állva a lábán levő nyílt sebet mosta, moso- gatti. Biztosan fájt neki, és hűsítette. Strandvízzel. Csak hétköznapon? 0 0 Újsághír: „Éjjel-nappal üzemel a 4-es műúton létesített benzintöltő állomás“ Fenti hírrel ellentétben — nem tudni, mi okból — vasár­nap délután nem üzemel a modern töltőállomás. Kihalt volt az épületsor, csak a hi­ganygőzlámpák égtek — csa- logatóul. Pedig a gépjármű- forgalom nagy volt. A Kata- lin-csárda udvaráról megfi­gyelhető volt: fél óra alatt mintegy 30 személygépkocsi távozott el a kitérőhelyről — üzemanyag nélkül. önkéntelenül felvetődik a kérdés: nincs munkaerő, vagy rosszul kivitelezett munka- szervezésről van szó?! Nem tudom! Annyit azon­ban megállapítottunk: kifi­zetődő lett volna a vasárnapi műszak a töltőállomáson. Nyolc órára átszámítva, 480— Öreg aratók beszélgetnek Mormogva, porfelhőt keverve egyik hold után a másik hold árpát eszi a kombájn. A fasorból, tisztes távolból, két öregember fi­gyeli. — Aztán, emlékszel-e még, komám? — így a botra támaszkodó. — Sokat megizzadtunk, mi? Veled együtt, meg a Csinos-Mezei, a Fá­-úf>,, rí Kovács Berci, meg a többiek, akikkel ntin'i.en évben egy bandában arattunk. — Már csak ketten vagyunk közülük. — Majd egy kis hallgatás után: — De mi sem sokáig. — Azt hiszed, a Fáni, ha élne, elhinné, hogy arat és egyben csépel is? — Miért ne, mi is elhisszük! — De akkor ki gondolta volna? — Még álmunkban sem. Pedig emlékszel-e, de jókat aludtunk, tán éppen ezen a helyen, ahol most állunk. — Ahogy pirkadt, már keltünk. Vettük a kaszát, és neki, amíg a derekunk bírta... De sokat bámultuk a napot, hogy vártuk a delet. Eleinte izzadtunk, aztán már azt sem, meg­szoktuk. — Te, akkor még a nap is melegebben sü­tött, mi? Emlékszel? Emlékszel, milyen forró napok voltak? — Ülnél csak a masina tetején, most is for­rónak érezned, de itt az árnyékban? ... Lovas kocsi jelenik meg. Ponyvával letakart dézsából jegelt ásványvizet vesznek elő. A kombájn megáll. Vezetője leugrik a gépről, és jó nagyokat húz a hideg italból. — Mi is ittunk, mi? — Ittunk hát, pocsolyaízű vizet. Es esetleg egy kis pálinkát, néha. — Ha vöt. — Ha vót — bólint rá a botra támaszkodó. — No, de elmúlt. — El az — és lassan megindulnak a falu felé, de egy-két lépés után a botos hirtelen megáll, és á botjával a földre bök. — Te, Jani, aztán visszakívánod-e? — A fiatalságot, komám, a fiatalságot, de mást? — Mást nem — bólint rá hevesen a másik is —, csak azt, csak azt! Acs György 500 gépkocsira számíthattak volna azok, akik elszalasztot­tak ezt a lehetőséget. (hörömpő) „lói tették, hogy elmentek...” MONOLÓG-RIPORT Azt mondja, hogy ilyent még nem látott? Sőt, hogy még nem is hallott ilyen­ről? Nincs ezen semmi csodál­kozni való, itt, a vasadi tanya­világban nem a mi tanyánk az egyetlen, amelynek kinn van az ablakában a tábla, hogy „Ez a ház eladó!” Persze értem én, aki tanyát akar venni, az aligha bízza magát a szerencséjére, aligha indul neki a vak világnak, mondván, ahol kinn van a táb­la, oda betérnek. A tábla nyo­mán nem is jött még egy ve­vő sem, mégis, látja, maga is csak ide talált. Híre van en­nek a falunak, sőt, lehet, hogy még Monoron is! Hát igen, elköltöznénk. Nem Vasadra, hanem be Monorra. Ott élnek a gyerekeink, köze­lebb mennénk hozzájuk. Néz­ze, megöregedtünk, ketten ma­radtunk itt az urammal, mit SPORTJEGYZET A rangos 6. helyezésről A monori női labdarúgócsa­pat csoportjába előkelő, ran­gos, 6. helyen végzett. Rangos azért, mert a helyezés fel­jebb jutást jelent az NB I-be, ahová a két csoport első hat helyezettje kerül. A monori lányok minden dicséretet megérdemelnek, igaz, a feljutás, a Spartacus elleni vereség után úgy lát­szott, nem válik valóra. Végül is sikerült, és most az öröm határtalan. Sok munka, le­mondás, edzés é3 megint ed­zés eredménvezte a feljutást. A monori lányok minden mér­kőzésen lelkesen, nagy ambí­cióval játszottak. Ez a tény, valamint Müller Béla edző szakmai tudása, nagy tapasz­talata és türelme — meghozta gyümölcsét. Gyarapodtak a lányok i íték- és technikai tu-, dásban, kevésbé a taktikai ele­mek elsajátításában, a testi erő kihasználásában. És itt álljunk meg egy pil­lanatra. Mit értek testi erő ki­használáson? Feltétlenül a sport fő kellékét: az izmok, az akarati tulajdonságok fejlesz­tését, a harcos küzdőmodort, amely nélkül nincs komoly eredmény, előrelépés. Ebben .ell elsősorban a monori lá­nyoknak fejlődni, erre mutat a maglódi lányok jobb helye­zése, akik játéktudásukban nem jobbak a monoriaknál. Ezzel szemben bátrabban üt­köznek, jobban kihasználják testi adottságukat, erőtelje­sebb felépítésüket. Valameny- nyi budapesti csapat, de külö­nösen a KISTEXT és a Spar­tacus ízelítőt adott a kemény küzdőmodorból, az erőteljes labdajátékból. Biztosak vagyunk benne, ogy Müller Béla edző látja a továbblépés, a fejlődés útját — az NB I-ben nagyobbak lesz­nek a követelmények! —, és a rendelkezésre álló idő alatt tovább képezi a lányokban az eddig tanultakat. És ennek egyetlen feltétele van: a sok é- még több gyakorlás, önkép­zés! Ilörömpő Jenő M 41 MŰSOR Mozik Monor: Az igazgató. Pilis: Aranysárkány. Vecsés: Vök úr házasodik. Kiállítás Gyömrő, művelődési ház: r ózsa-emlékkiállítás, nyitva 12-től 19 óráig. várhatunk a jövőtől? Az uram a hetvanharmadik évét tölti be az idén, én a hatvanharmadik­ban vagyok, ö még bírja, el­dolgozgat a földön, a Kossuth Szakszövetkezetben, de én öt­venkettő óta betegeskedem. Gondolni kell arra, hogy mi lesz később, ott akarunk lenni a gyerekeink közelében... Ha fiatal volnék, én nem mennek el innen, sze­retem a tanyai életet. A nyár itt nagyon jó, nézzen körül, csend, nyugalom van, s a köz­ség sincs olyan nagyon mesz- sze. Aztán ez itt amolyan ta­nyaközpontféle is. Itt van, két lépésnyire a kisbolt, minden szükséges dolgot meg lehet itt benne kapni, s látja, a kis­bolt köré hogy összetömörül­tek a házak, van itt egy ku­pacban ... várjon csak ... vagy huszonöt tanya. Innen a nép se fogy el. Igaz, az öregek, a ré­giek sorra elköltöznek, de jön­nek messzi vidékekről a he­lyükbe újak. Lehet, hogy ők még rosiszabb körülmények kö­zött éltek, de nekünk ez már nem jó. Leginkább a villany hiányzik. Régebben, az ötvenes években voltam én négy évig tanácstag kértük már akkor is a villanyt, de hiába. Telefont is kértünk, ezt kaptunk is. Igaz, most rossz. Az éjszaka is rosszul lett egy fiatal mama, a férjének éjjel 3-kor kellett be- motoróznia a községbe orvo­sért. Hát, látja, ezért költözünk be a városba. Pedig most nyár van, s most sokkal könnyebb itt az élet. De télen! A fiam két éve, a lányom már három éve elment innen. Jól tették. A fiam tizenegy évig járt be innen a feleségével dolgozni, sokat megtaposták a havat. Monorra költöztek, a Rákóczi- telepre. A lányomék építettek, a fiamék vettek egy házat. Én ezért a tanyáért legalább hatvanezret szeretnék megkapni. Igaz, tudom, hogy itt, a környéken huszonöt-har- mincezerért is lehet kapni ta­nyát. Tavaly a Népszavába tettem ki kétszer, hogy ez a tanya el­adó. Egyvalaki írt rá, messzi­ről, tán Nyíregyháza környé­kéről. Megírtam neki az árat. Nem válaszolt vissza. Más érdeklődő nem volt. Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom