Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

IA PEST/nEfrVEI HÍRLAP KCüLÖN KIAPÄSa’ XVI. ÉVFOLTAM, 158. SZÄM 1972. JÜLIUS 7., PÉNTEK TERMÉSBŐSÉG Biztosították a gabona zavartalan átvételét Gondos szerződések — Elegendő raktárterület A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságban terv­szerűen végzik az aratást, a termény forgalmi Vállalat pe­dig már megkezdte a kenyér­en takarmánygabona átvéte­lét is. A múlt években megoldat­lan. gondok okoztak zavart a betakarítás menetében. Ceg­léden járva, megkérdeztük a Terményforgalmi Vállalat kör­zeti üzemének vezetőit, hogy végre tudják-e a zavartalan gabonaátvételt biztosítaná? — Az idén már nem jár kü­lönösebb gonddal az új ter- r és átvétele — mondották. — Minden nagykőrösi ter­melőszövetkezettel és az állami gazdasággal ter­mékátvételi szerződést kö­töttünk, s a sze-ződések- ben a gabonaátvétel he­lyét, idejét pontosan meg­határoztuk. HÚSZ-HATVAN SZÁZALÉKKAL OLCSÓBBAN Könnyítés a lakosságnak A hét elején árengedményes nyári bútorvásár kezdődött a Kecskeméti utcai Lakberende­zési Áruház bemutatóhelyén, a cifrakerti arénában. A nagy érdeklődésre való tekintettel felkerestük Szőke Józsefet, az áruház vezetőjét. — Nyári vásárunk — mon­dotta —, július 4-én kezdődött, és július 31-ig tart. Hazai és import lakószobák, kárpito­zott garnitúrák, egyes bútor­darabok és függönyök 20—60 százalékos árengedménnyel kerülnek eladásra. — Milyen árukészlettel in­dultak? — Tízféle lakószoba, 20 féle kárpitozott garnitúra, 100 féle heverő, fotel és egyéb bútor­darab között válogathat a kö­zönség. Az árengedmény ösz­szege meghaladja a százezer forintot. — Mi vonzza a legjobban az érdeklődőket? — Például a Bori lakószo­ba berendezést 24 helyett, 20 ezer forintért adjuk a vásár ideje alatt A Bácska lakószo­ba, 15 ezer 945 forint helyett, 13 ezer forint. A két rekamié- ből és két fotelből álló Vénusz kárpit, 10 ezer 30 forint he­lyett, 8 ezer forint. A három­ajtós Eger bánszekrény, 2890 forint helyett, 2 ezer forint, s .hasonlóm jelentős az enged­mény a többi bútorokra is. — Csak készpénzért árusí­tanak? — Kívánatra OTP-hitelt is nyújtunk. (kopa) Húsz éve egy munkahelyen A targoncavezető Berdó Gáborné fiatalasszony létére, immár húsz évet töltött el egy munkahelyen. Egészen fiatalon, 1952-ben került a konzervgyárba. Éve­kig segédmunkásként dolgozott a raktárakban s a göngyöleg- telep üveggúlái között. Jó munkájával kivívta társai elis­merését. A konzerv IV-es udvarán a munkában eltöltött évekről fag­gatom. önmagáról azonban na­gyon keveset mondott el. Sem­mi szenzációs nem történt az életében. Természetesnek tart­ja, hogy nem vándorolt mun­kahelyről munkahelyre. — 1964-ben elhatároztam, hogy gépre megyek. Sikeres targoncavezetői vizsgát fettem, s azóta az „elektromoson” dol­gozom, itt, a négyesben. Nem mondhatnám, hogy a targonca­vezetés a legkönnyebb munka. Az állandó kuplungolás, féke­zés, bizony, műszak végére ki­fárasztja a lábam. — Az idén mi, szállítók is beneveztünk a Dolgozz hibát­lanul, hatékonyan mozgalom­ba, az egy üzem, két targonca és egy kezelő rendszerével, ami annyit jelent, hogy az üzemen belül az emelővillás és a szállító targoncát egy sze­mély kezeli. Ez a munkamód­szer bevált, meggyorsult a szál­lítás, és többet takarít meg az üzem is. Mindenki ismeri. Egysze­rűen csak Marikának szólít­ják. örökké úton van. Nyers­anyagot hoz, készárut visz. Ha dudál az ajtó előtt, tudják, megjött Marika. A vezetők is szeretik. Elégedetten mondják róla, gyorsan dolgozik, ügye­sen vezeti masináját. A hét év alatt szerzett rutin valóban meglátszik munkáján: lám, a jaffaszörpös üvegekkel teli gú­la meg se billen a két acél­villán! Miklay Jenő 1*. m\ *>­Pallai József felvétele A kenyérgabonát a Ceglédi Malomüzem veszi át, a takar­mánygabonát a Ceglédi Keve­rőüzemben, illetve annak ga­bonatárházában helyezzük el. A tárolást elősegítik a mező- gazdasági nagyüzemek is: sza­bad raktereiket átadják, me­lyekért bérleti díjat fizetünk, így, annak ellenére, hogy nagykőrösi raktáraink 80 szá­zaléka még ©gabonával teli, az új tárolása, jövő évi kenye­rünk biztosítása megnyugtató. — Miről tanúskodnak a ter­mékértékesítés: szerződések? — Arról, hogy jobbak a terméskilátások, mint eddig b -írmikor. Az átadásra lekötök kenyér- gabona meghaladja a múlt évben ténylegesen átvett mennyiséget. Nyilatkozatukat a körzeti üzem vezetői azzal fejezték be, hogy Nagykőrösről az idén elfőnek az Arany János Ter­ii előszövetkezet adott át ga­bonát, 400 mázsa árpát, a Ter- ményforgalmi Vállalatnak. K. L. Különdíj és aranyplakett Görbe Eerencné, a konzerv­gyár fiatal mérnöke, sikeres pályamunkát küldött be a SZOT és a KISZ által kiírt pályázatra. Hat pályázó közül a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első különdíját elnyerte, a velejáró oklevéllel, és megkapta a SZOT és a KISZ KB aranyplakettjét is. Válasz cikkünkre Keresik a megoldást A Nagykőrösi Híradó Szü­lők, parkok, kutyák című, jú­nius 8-án megjelent cikkére válaszolt dr. Danis Irén, a vá­rosi tanács egészségügyi osz­tályának vezetője. Közölte, hogy olyan jogsza­bály nem áll rendelkezésre, amely felhatalmazhatná a ku­tyatartás megszüntetésére, de a köztisztasági tanácsrendelet, amelyet a helyi igényeknek megfelelően hoznak még, dönthet az állattartás kérdésé­ben. A higiénikus orvos közre­működésével a cikkben jelzett igények figyelembevételével az egészségügyi osztály vezető­je a városi tanács végrehajtó bizottsága elé elfogadásra ter­jeszti a köztisztasági tanács­rendeletet. Meghajtják a sárga ménest Egymást váltják a külföldi csoportok Bugacpusztán. Van olyan nap, amikor háromszor is műsort adnak, s meghajt­ják a sárga ménest a csikósok, s reggeltől estig foglaltak a lo­vas fogatok. A legtöbb ven­dég az NSZK-ból érkezik. Kerékpáron, lovas kocsin, autón Reggel a felvásárlótelepen Alig múlt hat óra. Álmo­san botorkálok a lépcsőház­ban. A konzervgyár Csoko­nai úti felvásárlótelepére tar­tok. — Nini, egy zsák! — hitet­lenkedem, pedig valóban zsák terpeszkedik közvetlenül a bejáratnál. Akár hiszem, akár nem, patisson van benne. Szomszédom hozta a hobby- kertből az este. Hamarosan ez is elvándorol majd a fel­vásárlótelepre. Előttem világoszöld Skoda kanyarodik be, de áll már az udvarban egy lovas kocsi is, és ki tudná megszámlálni, mennyi kerékpár. Balog Imréné átvevő Har- sányi Istvánnal beszélget: — Tetszik látni, most ránk várnak a többiek, mert nem válogatta ki nagyság szerint a barackot. Legközelebb már válogatva tessék hozni. — Honnan a gyümölcs? — kérdezem Harsányi Istvánt, a mázsálás után. — Hát a kertből. Van egy fám. Még egyszer ennyi, ami rajtamaradt — bök büszkén a három láda barackra. Illés László apró meggyet hozott. Dér Sándorné a Csik- várból karikázott be ilyen korán. — Alig bírgm a két kezem — panaszkodik félig komo­lyan, félig tréfásan. — Négy fám van, s bizonyosak ágas­kodnom kell, hogy a tetejü­ket is elérjem. — De megéri a fáradozást, szép a termés. — Ha látta volna a tavalyit, az még szebb volt — mondja, s közben rakodik a mérleg­re. — Illőn fizetnek a meggyért is, jól jön a pén­zecske a tsz-nyugdíj mellé. Pozsgai Dénes szintén nyugdíjas. Gyönyörű barack bukkan elő a kosarából, ami­kor leveszi róla a kendőt. — Pedig mindössze két fám van a kertben. Most hozok róluk az idén először. Ezzel is kiegészítem a nyugdíjamat. Látom az arcán a büszke­séget, ahogy összehasonlítja barackját a másokéval. A felvásárlótelep reggel hat órakor nyit. Zsákokban, ládákban egyre gyűlik a zöld­bab, uborka, patisson, meggy, sárgabarack. Persze, mindez csak jelentéktelen hánya­dát adja a konzervgyárban feldolgozásra kerülő zöldség- és gyümölcsféléknek. Az em­bereknek azonban, akik ide hozzák kicsiny kertjük ter­mését, a telep sokat jelent. sz. m. Ha valaki leleményes... Virágok és vízsugarak A Hunyadi Termelőszövet­kezetben jártam. Az irodaház előtti virágos kertet kapálgat- ta Fekete József udvaros, majd megindította az öntöző- berendezést, amelyre figyel­mes lettem. Nem mindennapi berende­Megfontolt szavakkal Akikre mindig lehet számítani Már vége felé járt a munka­idő, az óra háromnegyed ket­tőt mutatott, amikor az üzem udvarán és a műhelyekben megszólaltak a hangszórók: „Kérjük a szocialista brigádok vezetőit, jöjjenek az irodába!” Alig némult el a hangosbeszé­lő, Vékony István igazgató iro­dájának ajtaján máris kopog­tattak, és csoportosan nyitot­tak be a brigádvezetők. A 21-es Volán nagykőrösi műszaki üzemegysége négy­éves múltra tekinthet vissza: négy éve választották székhe­lyüknek az egykori gépállo­mást. Azóta kialakult a szak­munkásgárda, összekovácsoló- dott az üzemi kollektíva. Bi­zonyítják ezt az időközben alakult szocialista brigádok is. ★ A kék munkásruhás brigád­vezetők otthonosan foglaltak helyet a műbőr bevonatú szé­keken. Közülük ketten negy­ven év felettiek, a többiek fia­talabbak. El is mondták, hogy átlagéletkoruk nem magas, és a szocialista brigádoké sem, a tagság hetven százaléka fiatal. Egymás szavait kiegészítve állt össze a kép. 1968 áprilisá­ban alakult meg az első négy „szocialista címért küzdő bri­gád. Ma már tíz címet nyert vagy érte küzdő kollektívát tartanak számon. A régi gép­állomási dolgozók közül tizen­heten törzsgárda tagjai az üzemegységnek, s jó néhányuk szocialista brigádtag is. Az újonnan jött ifjak közül is so­kan csatlakoztak. Később a már szocialista brigádszerve­zetben dolgozók egyikét-mási- kát más műhelybe Irányították át dolgozni, így ők elszakad­tak régi társaiktól. Sebaj, gon­dolták, megalakítják az újabb kollektívát, és vállalást tesz­nek a cím kiérdemléséért. A szocialista brigádvezetők 1971-ben tartott értekezletén elhangzottak szellemében ők is azt a gyakorlatot valósítják meg, hogy a fizikai dolgozók közé invitálják az üzemben dolgozó szellemi foglalkozá­súakat is. Ebből adódik, hogy maga az igazgató, de a techni­kusok is, a más hasonló beosz­tásúak is egy-egy műhelybeli szocialista brigád tagjai. A raktárbeliek és az irodások szenten. ★ Kérdésemre elmondták, mi­lyen indítékok alapjan inauit a mozgalom. Kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy a szocialista brigádok szorgal­mára szüksége van az ország­nak, s a társadalom elismeré­se sem hiányzik a jól végzett munka után. Megfontolt sza­vakkal summázták a lényeget: az öntudatos munkások tö­mörültek, azok, akikre mindig lehet számítani. Azóta is kiveszik a részüket mindenből. Az természetes, hogy a tervet teljesítik. Ma már az is megszokott, hogy az óvodákat, iskolákat támogat­ják. Játékszereket készítenek a játszóudvarokba. A kis kö­zösségek összetartozását jelzi, hogy amelyikük házat épít, annak mindegyikük segít. Köz­reműködtek a szülőotthon és a szociális otthon tatarozásá­nál — társadalmi munkával. Üzemen belül is lemérhető a munkájuk. De erről már az igazgató beszélt. Elmondotta, hogy rendben és tisztán tartják a munkahelyet mindannyian. Megvan a reszortja és a „kör­lete” minden csoportnak, ahol elvégeznek minden csinosítga- tást. Elültettek ezerötszáz-két- ezer facsemetét, részt vesznek az új létesítmények körüli te­rep rendezésében, és számíta­nak a segítségükre az új mű­helybe való átköltözésnél is. Mindez jelentős társadalmi munka. Az üzemnek saját sportpá­lyája van. Felszerelésben sincs hiány, és persze, játék­kedvben sem. Házibajnokságot rendeznek. Jó időben a kispá­lyás labdarúgás, az asztalite­nisz, télen a sakk járja. Részt vettek a szakszervezeti városi bajnokságon is. A labdarúgók őrzik a városi KISZ-kupát. Az őszi-téli időszakban minden évben szellemi vetélkedőt tar­tanak. A továbbképzés egyébként is napirenden szerepel. Három­féle tanfolyamon sajátíthatnak el új ismereteket a dolgozók: hegesztőin, autószerelő szak- másítón és gépjárművezetőin. A tanfolyamok költségeit a vállalat fedezi. Nem lenne teljes a kép, ha nem esne szó a jól sikerült pa­calvacsorákról, vagy kifelej­tenénk a sörmeccseket. Ezek­nek is megvan a maguk szép­sége, közösségformáló hatása. Legutóbb hetvenhárom ön­kéntes véradó huszonkét liter vért adott. Sokan tagjai a Vö- röskeresztnek. Az önkéntes tűzállók jó helyezéseket érnek el a területi versenyeken. Kö­zöttük vannak a szocialista brigádok tagjai is. T. T. zés ez. A vízvezeték tömlőjé­nek végére kilyukasztott kis gumicsövet erősítettek, mely szépen, egyenletesen szórja a vízsugarakat a nagy melegben eltikkadt növényekre. — Ki szerkesztette ezt a be­rendezést? — kérdeztem. — Én — felelte szerényen Fekete József. — Kellett, hát megcsináltam. Egy eldobott gumicsőből. Ilyesmire nem költhet a termelőszövetkezet. — Mióta dolgozik a közös gazdaságban? — Megalakulása óta. Rako­dó voltam, de megbetegedtem, ezért néhány év óta könnyebb munkát végzek. Lám, ilyesmiket újítanak a körösi tanyai emberek, és még újítási díjat sem kérnek! ____________ K.L. Mi t látunk ma a moziban? Hyppolit, a lakáj. A nagysikerű magyar film felújítása. Kísérőműsor: Kiskarácsony, nagykarácsony. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. SPORT Birkózósikerek a Tisza Kupán A Szolnoki MÁV sporttele­pén rendezték meg a hagyo­mányos kötöttfogású birkózó Tisza Kupa-versenyt. A felnőtt és ifjúsági vetélkedőn 25 egye­sület 115 sportolója lépett sző­nyegre. A Nagykőrösi Kinizsit négyen képviselték a sok élvo­nalbeli versenyzőt felvonultató viadalon. Felnőttek Az 57 kg-os súlycsoportban 12-en rajtoltak. A körösi Sá­rost Tibor ötször győzött, ebből hármat tussal, kettőt pontozás­sal nyert meg. Legyőzte a volt világbajnoki bronzérmes Öl­veit (Debreceni VSC) is, de Rádivál (szintén DVS'C) dön­tetlenül mérkőzött, s így a volt válogatott debreceni fiú lett a súlycsoport győztese ugyan­csak öt győzelem után, mely­ből négy volt a kétvállas. Sá- rosi második helyezése a né­pes és jó mezőnyben minden dicséretet megérdemel. 62 kg-ban (8 induló): Bíró József (Nk. Kinizsi), 4 győze­lem és 1—1 döntetlen, illetve vereség után az értékes har­madik helyen végzett. Döntet­lent ért el a szolnoki Balogh ellen, aki súlycsoportjában ed­dig minden Tisza Kupa-verse­nyen a legjobbnak bizonyult. 100 kg-ban (7 induló): Oláh Béla nem jutott az első három közé. A körösi felnőttek a csapat- versenyben az 5. helyen vé­geztek. Ifjúságiak 48 kg-ban hat induló volt. Faragó Sándor jól helytállt, és 2—2 győzelem, illetve vereség után bronzérmes lett. Susán István és Tóth Sán­dor a honvédségtől leszerelt, és már mindketten itthon edze­nek. Hajómodellezés Soltvadkerten találkoztak Bács-Kiskun megye legjobb hajómodellezői. Minősítésszer­zés lehetősége folytán elindul­tak az MHSZ Nk. Kinizsi mo­dellezőklub tagjai is, és siker­rel szerepeltek. A D—10-es kategóriában Bisztricsány Zoltánná, DM­ben Nagy Pál bizonyult a leg­jobbnak, s mindketten II. osz­tályú szintet értek el. A lég­csavaros sebességi hajómodell- kategóriában ifj. Székelyhídi József 118 km/órás teljesítmé­nyével szintén a legjobb ered­ményt érte el, s ezzel meg­erősítette eddigi minősítését. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom