Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
4 1972. JÚLIUS 30., VASÁRNAP Óvodák ürügyén Ürügyén, mert többről van szó, mint magukról a nagyon fontos gyermekintézményekről. Többről, a társadalmi gondoskodás egyik vetületiről, a nézőpontok, magatartások ütközéséről. Pest megyében 'a legutóbbi esztendőkben, s különösen tavaly, erőteljesen fejlődött az óvodai hálózat, öt év alatt 92 új csoportot hoztak létre, 2335 gyermek elhelyezésére teremtettek lehetőséget. Ami szembetűnő: az új csoportok közül mindössze hét található az üzemi óvodákban, amelyek száma — huszonegy ilyen intézmény van a megyében — öt év alatt nem változott. Inkább egyszer Szó sincs arról, mintha az üzemek vezetői csupa szőrösszívű emberek lennének, akik nem hajlandók áldozni a gyermekintézményekre. Sokkal inkább azért tartózkodnak létrehozásuktól, mert ezzel hosz- szú évekre szóló kötelezettséget vesznek magukra, márpedig ki tudja, hogy három vagy öt esztendő múlva miként alakul a részesedési alap ... Ezért széles körben tapasztalható, hogy szívesen adnak az üzemek nagyobb összeget egyszerre a tanácsnak, mintsem vállalják a közös fenntartást. A többi között jelentős üzemi hozzájárulással épült, illetve épül óvoda Érden, Cegléden, ISI agy kőrösön, Vácott, Szigetszent miklóson. Jó, hogy az üzemek megnyitják pénztárcájukat? Természetesen. Ám elgondolkoztató, hogy miközben a megyében erőteljes társadalmi ösz- szejogás bontakozik ki az óvodai helyzet javítására — a népfrontbizottságok irányításával —, a gyárak, vállalatok szakszervezeti tanácsai és bizottságai miért egyeznek bele a kényelmesnek tűnő, de végső soron a gondot „letudni” akaró megoldásba? S miért látszik gazdaságilag kockázatnak az, ami természetes velejárója kellene hogy legyen a munkásnőkről való gondoskodásnak, a munkaerő megkötésének? Nyilván nem véletlen, hogy a hosszú évek óta egyenletesen dolgozó, kiváló eredményeket felmutató, minimális fluktuációval működő gyáraknál saját gyermekintézmények találhatók...! sem, jó néhány státus évek óta betöltetlen, mert nincs jelentkező. S ez nem egyszerűen munkaügyi kérdés, hiszen itt családok életberendezkedésének formái kerülhetnek veszélybe, Amikor tehát a tagadhatatlan eredmények mérlegre kerülnek, azt is elemezni szükséges, hogy a haladás a kívánatos irányban történik-e valóban ott lépnek-e előre, ahol arra a legnagyobb az igény. Egészen igennel felelhetünk erre. Nagy eltérések Szembetűnő különbségeket találni egy-egy óvoda között. Az újak persze modernek, jól felszereltek, a régebbiek közül azonban mintha sok felett megállt volna az idő, s elsőként nem az öreg — legtöbbször lakóházból átalakított — épületekre gondolunk, hanem a belső berendezésre, a gyermekek nevelését szolgáló eszközökre. Igaz, a helyi tanácsok költségvetésében az óvodák egyre nagyobb összeggel szerepelnek — egy csoport több, mint 120 ezer forintot követel —, ám ebből nem futja játékokra, szemléltető eszközökre, a kicsik oktatását elősegítő alkalmatosságokra. Azaz bizonyos differenciálódás már itt elkezdődik, s nem okvetlen az érdemesség, hanem a szerencse, a véletlen alapján. Nehezen indokolható az a lassúság is, amely a könnyű- szerkezetes építési mód alkalmazása körül tapasztalható az óvodák létesítésénél. Annak ellenére, hogy a hernádi Március 15 Termelőszövetkezet — e módszer úttörője — a megyén belül található, jó néhány könnyűszerkezetes óvoda fölépült az ország különböző tájain, míg végül, a legutóbbi időkben, határozott utasításra, Pest megyében is megkezdték négy helyen ilyen könnyű- szerkezetes építés munkálatait. Nem reszortfeladat Az idén meghaladja a húszezret azoknak a gyermekeknek a száma, akik helyet kapnak az óvodákban. A negyedik ötéves tervben összesen 3685 gyermek további elhelyezésére teremtődik lehetőség, s hogy érzékeltessük az összefogásban rejlő erőt, írjuk le, hogy e helyek kétharmada, 2375 már tavaly megvalósult, illetve az idén készen lesz. Diósdon a csapágygyár, Ikladon a műszergyár ad jelentős anyagiakat a legkisebbek otthonához, Éppen a példák nagy, s gyarapodó száma biztat azzal, hogy az óvodák ügye kijut a reszortfeladat kátyújából; eddig, ugyanis néhány ügyintéző dolgának tartották, s eszerint foglalkoztak a teendőkkel. Most jó alapok vannak arra, hogy a közfelfogásban és a gyakorlatban az óvodák ügye az legyen, ami elvben már régóta: a társadalmi gondos kodás megjelenítője, közvetítője szülő és gyermek szamára. M. O. Pest megyei siker a; V" fesztiválon ÉPÍTŐTÁBOR A nagykőrösi Absolon Sarolta építőtáborban 164 középiskolás diáklány dolgozik. Teljesítményükre nincs panasz, naponta fejenként több mint 80 kilogramm barackot szednek. Képünkön a váci Sztáron Sándor gimnázium diákjai. Urbán Tamás felvétele Galgamácsai játékosok Olaszországban Nehéz lépéstartás Száz óvodáskorú gyermek kőiül 56 juthat be az intézmények valamelyikének kapuján. Ez jobb, mint az országos átlag, de nagy hiba lenne, ha elfedné azt a súlyos helyzetet, ami az agglomerációs övezetben alakult ki. Az ötvenhatos átlag ugyanis magában foglalja azokat a településeket is, amelyeken semmi gond nincs a gyermekek óvodai felvételével, aki jelentkezik, az máris hallhatja az igent. Sőt, most már akadnak olyan falvak is, ahol nincs kihasználva teljes egészében a rendelkezésre álló hely. Az agglomerációs övezetben viszont 16 százalékkal több gyermek van az óvodákban, mint azt az eredetileg kialakított elhelyezés megengedné, s míg a megyében 4,9 százalékkal növekszik az óvodáskorú gyermekek száma, addig ezeken a településeken 33,6 százalékkal! Nehéz versenyfutás ez, s sűrűn kudarccal végződik. E kudarcok egyike: már 1900 körül jár azoknak a gyermekeknek a száma, akiket hely híján elutasítottak, s mintegy egyhar- maduk olyan — holott a rendelkezések előnyt adnak nekik —, akiknek édesanyja igénybe vette a gyermekgondozási segélyt, s most dolgozni szeretne. Ám hogyan tegye, ha nem sikerült az óvodai felvétel?! Legtöbbjük szerény keresetű nő, képtelen megfizetni a magángondozás tetemes költségét, s így egyszeriben politikai kérdéssé válik a látszatra adminisztratív folyamat. Az előírtnál kevesebb S egy újabb gond: az előírtnál kisebb az egy-egy csoportra jutó óvónők száma. Majdnem ezren vannak, s közülük több mint tizenöt százaléknak nincs meg a képesítése! Ami megint csak problémák forrása, hiszen közben növekedtek a követelmények — az iskolára való felkészítés például első helyre került —, egyre több óvoda működik önálló intézményként, ám a kellő képzettségű utánpótlás nem döngeti a kapukat. S nem teszi ezt a technikai személyzet esetében A santarcangelói Malatesta vár 20 méter magas falának tövében az 500 éves labdajátékpályán háromezer ember ül a szabadtéri színpad nézőterén. A színpadot és a nézőteret óriás hársfák szegélyzik, a nézőtér fölött a félkaréj os hold megvilágítja a vár bástyájának kontúrjait. A színpadon kigyúlnak a fények, a negyvenhat tagú csoport színes népviseleti ruháiban körülállja a színpadot. Középen, a bemondó mellett, Dudás Juli néni fekete fejkendőjében. Az olasz bemondó ismerteti a közönséggel Dudás Juli munkásságát, a nemzetközileg is elismert jeles magyar paraszt képíró asszony népszokás-, népdalgyűjtő munkáját. A műsor: Galgamácsa egy éve népszokásokban, népi játékokban, táncokban és dalokban. Bemutatók négy színpadon A Riminitől tíz kilométerre fekvő olasz kisváros másodszor rendezte meg a santarcangelói fesztivált. A kommunista városi tanács abból az elvből indult ki, hogy a nép igazi művészetét hozza el a néphez, hivalkodás nélkül és mindenkinek hozzáférhetően. Négy színpadot állítottak fel a kisvárosban, ahol a portugál halászok csoportjától a görög ellenállók protestáló együtteséig, a spanyol bábosoktól a galgamácsai népi játékosok csoportjáig mindenféle szín és művészeti forma megtalálható volt. A színpadi játékokkal egybekötve, képkiállítások is színesítették a fesztivál rendezvénysorozatát. Santarcangelo egyébként Rimini hercegeinek, a Malates- táknak volt kedvenc tartózkodási helye. A középkori városka ma is eredeti érdekességével és szépségével őrzi a középkori és reneszánszkori olasz építészet időálló szépségeit. A városka azóta persze terjeszkedett, ma mintegy ötezer lakosa van és közigazgatási központja a közelében levő kisebb falvaknak is. Az impozáns városházán, a polgár- mester fogadószobájában számos reneszánszkorbeli festményt láttunk, de volt itt egy Giotto korából származó aranytáblakép is, felbecsülhetetlen értékben. Rendkívül eleven a városka üzleti élete, legkevesebb 300 különböző üzlet várja a vevőket. Hetipiacos napon találtunk a piacon traktorokat, mezőgazdasági kisgépeket, szivattyúkat is. Ötezer néző A fesztivált a helyi lakosságon kívül a tengerpart közönségére számítva rendezte meg a santarcangelói városi tanács, korábban egyezséget kötve a szállodásokkal, hogy vendégeik között propagálják a fesztivál eseményeit. A szállodások nagy többsége azonban megszegte ígéretét, attól tartva, hogy a színházi est kapcsán a vendégek aznap este nem náluk költik el vacsorájukat. így nemhogy propagálta, de szabotálta a fesztivál propagandáját. A fesztivál ezekután egy-egy előadással kiköltözött a tengerpartra, a magyar csoport is így jutott el Cérviába. Hogy milyen jó volt az ötlet, igazolták az események. Több mint ötezer ember nézte végig az előadást, s itt aratták a gal- gamácsaiak a legforróbb sikerüket. Még az előadás után is százak állták körül az autóbuszt. A népi játékokat, népszokásokat, dalokat és táncokat Dudás Juli állította össze, nem hallgatva el, hogy Kodály Zoltán személyes útmutatása alapján végezte munkáját. A műsor anyaga tehát kitűnő. Előadássá formálása azonban. nem hibátlan. Egy-egy népi játék, népszokás, ha színpadi eseménnyé válik, önálló dramaturgiai törvényszerűségeket követel meg. Még az olasz közönség is jól érzékelte ezeket a dramaturgiai egységeket, s az önálló kisjátékok poénjánál tapsvihar tört ki. Kár, hogy azt gyakran szinte letorkolta az új játék azonnali kezdete. Ilyen apróságoktól eltekintve azonban bebizonyosodott, hogy a galgamácsai csoport műsora idegen földön is közérthető, sikeres és kedves. Élményteli út Maga az út eléggé megerőltető volt az együttesnek, hiszen Zalakarostól Riminiig 860 kilométert kellett egyfolytában autóbuszon megtenni. Visszafelé közvetlenül az előadás után, éjjel fél kettőkor, lefekvés nélkül buszba szállt a csoport, hogy Velencében egy délelőttöt tölthessen. Áldozatkészen vállalta az ezzel járó fáradságot 61 éves kora ellenére is Pál Lajos gépkocsivezető, aki váltótárs nélkül, egyedül vezetett az úton. Fiatalokat megszégyenítő teljesítménye a csoport minden tagjából mély tiszteletet váltott ki. A 46 tagú csoportból közel 30 volt a gyerek. Kukéi István iskolaigazgató és felesége foglalkozott velük a nagy tanulmányi élményt is jelentő úton. Sokat köszönhetett a kis népi színházi csoport vezetőjének, dr. Zimonyi Bélának, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjének, aki tökéletes olasz nyelvtudásával, gondoskodásával sok váratlan akadályt hárított el. Kezdeményezésnek számított ez az út azért is, mert ilyen műsorformát szövetkezeti öntevékeny művészegyüttes még nem vitt külföldre. Az úttörő munka számos tanulságát levonva megállapíthatjuk: érdemes volt. Kovács Attila Pártnapok Pest megyében A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről az alábbi helyeken tartanak pártnapokat Pest megyében. BUDAI JÁRÁS Július 31: Budai Járási Háziipari Szövetkezet, 15 óra, Varró Károly, KPM Közúti Igazgatóság, 16 óra, dr. Remenár Géza. Augusztus 1: Pest megyei TÜ- ZÉP Vállalat, 16.30 óra, Bíró Oszkár, Budaörsi Ktsz 15 óra, Horváth István. Augusztus 2: Mechanikai Művek, 14.30 óra, Sátor János, Pest megyei Tanács Tervező Vállalat, 16.30 óra, Kókai Mihály, Pest megyei Vendéglátó Vállalat, 16.30 óra, Mudrcch Frigyes. Augusztus 3: Ipari Szerelvény- és Gépgyár, 14.39 óra, Masszi Tibor, Pest megyei Moziüzemi Vállalat, 16 óra, Inzsel Ottó, Pest megyei Közúti Építő Vállalat, 16.30 óra, Zelei Ferenc, MEZŐGÉP, 14.30 óra, dr. Fiedler Ernő, Budaörsi Gáztöltő Állomás, 14 óra, Szalai László, Budaörsi rendőrőrs, 9 óra, Molnár József, Budaörsi községi tanács 15 óra, Karlik András, Nagykovácsi község, 17 óra, Barczi László, Ásványbánya Üzem, 14.30 óra, Kirilla Ferenc, PVCS, 15 óira, Karlik András, Budaörsi VÍZÉP, 14 óra, Dicz- házi János. Augusztus 7: Piliscsaba, 18 óra, Lőrinc Miklós, PEVDI, Pilisszent- iván, 17 óra, Baranyák Sándor, Pest megyei MÉH Vállalat, 17 óra, Varga Ferenc, Érdliget, 17 óra, Pi- szák Imre. Augusztus 8: Páty, Petőfi Tsz, 17 óra, Lőrinc Miklós. Járási Építőipari Szövetkezet, Érd, 16 óra, Máthé Dezső. Augusztus 9: Állami Biztosító Pest megyei Igazgatósága, 16.30 óra, Bandzsál Antal. Augusztus 10: Pest megyei Tanács Semmelweis Kórház, 14 óra, Gogh Mátyás. Augusztus 11: Biatorbágy község, 17 óra, Gyuricza József, Budakeszi község, 18 óra, Kerényi Vilmos, Műanyagipari Vállalat, Zsámbék, 14.30 óra, Révész Andor, Benta- völgye Mgtsz, Érd, 17 óra, Dékány István. Augusztus 14: PEVDI, Budakeszi, 16 óra, Radovics József, Budai Járási Hivatal, 16.30 óra, Horváth István. Augusztus 17: Csapágygyár, 17.30 óra, Angyal Károly, Herceg halmi gazdaság, 15 óra, Nagy József. Augusztus 23: Pest megyei Beruházási Vállalat, 16.30 óra, Kulcsár János, PEVDI (központ), 16.30 óra, Jankó Zoltán, Állattenyésztési Kutató Intézet, 16 óra, Tollner György, Telki Erdő- és Vadgazdaság,. 15 óra, Édes István, PENO- MAH, 17 óra, Tóth B. András. DABASI JÁRÁS Július 31: Bugyi Telefongyár, 14 óra, Méth Alfréd, Öcsa, Üj Barázda Tsz 17 óra, Répás István. Augusztus 1: Felsőpakonyi TE- SZÖV, 15 óra, Sík Lajos. Augusztus 3: Ta társzen tgyörgyi Szakszövetkezet, 14.30 óra, Mizser József, Üjhartyáni ÁFÉSZ 17 óra, Nagy István. Augusztus 4: Felsőbabád! Állami Gazdaság, 18 óra, Gogolák Balázs, Dabas I., Fehér Akác Tsz 6 óra, Gombár Sándor. Augusztus 7: Dabasi Járási Rendőrkapitányság, 15 óra, Kálmán Ferenc, Inárcs, Március 21. Tsz 18 óra, Radics Ferenc. Augusztus 11: Dabas II., PEVDI, 13.20 óra, Gömöri Tibor. GÖDÖLLŐI JÁRÁS Július 31: Kistarcsai Fésüsfonó, 14.30 óra, Széli Károly, Bag, 18 óra, Dob Mihály, Domony, községi tanács, 18 óra, Gál Géza. GÖDÖLLŐ Augusztus 3: Gödöllői Gépgyár, dr. Virág Árpád. NAGYKATAI JÁRÁS Július 31: Tápiószecsői ÁFÉSZ, 16.30 óra, Cseri József. Tápiógyörgye község, 19 óra, Bozó Imre, Nagykáta, Kossuth Tsz, 16 óra, Po- vázson Sándor. / Augusztus 2: Tápiószecsői Tsz, 16 óra, Ábrahám János. Augusztus 3: Tápiószelei Magellátó, 14 óra, Terék József, Nagy- kátai Művelődési Ház, 18 óra, Akantisz Marcell, Tápiószőlős, községi tanács, 18 óra, Kézér János, Szentmártonkátai községi tanács, 18 óra, Romhány Ferenc, Nagyká- tai Járási Hivatal, 15 óra, Kolozs Sándor, Szentmártonkátai Klíma Ktsz, 14 óra, Kúti László. Augusztus 4: Tápiószelei ÁFÉSZ, 17 óra, Terek József, Farmos község, 19 óra, Bagyinszki Béla, Szentlőrinckáta, pártház, 20 óra, Gulyás György, Pánd, községi pártház, 19 óra, Bodi József. Augusztus 7: Farmos! Tsz, 19 óra,- Megyes József, Tápióbicskei tsz 17 óra, Hajdú János, Tápiószecsői tsz, 19 óra, Török Sándor, Tápió- györ^yei tsz, 19 óra, Joó János* Pándi tsz. 18 óra, Kiss Lajos, Tá- piószentmártoni Rákóczi Tsz, 19 óra, Túróczi János, Tápiószentmár- toni Kossuth Tsz, 19 óra, Berzsényi János. Augusztus 9: KGYV, Tápiószele, 14 óra, Konyár Ferenc, Tápiószelei Éremszerelő, 14 óra, Babos János, Üjszilvási művelődési ház, 19 óra * Kollár Lajos. Augusztus 10: Tápiószele község, 18 óra. Molnár János. Augusztus 11: Tóalmási Községi Tanács, 18 óra, Szabó Ferenc. Augusztus 14: Tápiószecső község, pártház, 18 óra, Balovai József. RÁCKEVEI JÁRÁS Augusztus 2: Kiskunlacházi ÉG* SZÖV, 15 óra, Szabó Dezső, Ráckevei Járási Hivatal, 15 óra, dr. Bíró Gábor. Augusztus 4: Ráckevei Járási Rendőrkapitányság, 16 óra, Papp Miklós. Augusztus 8: Tököli ÁTEV, 14.30 óra, Szabadkay László. Augusztus 9: Kiskunsági Állami Gazdaság, Apaj, 18 óra, Horváth Jenő, Toköl község, művelődési ház, 18 óra, Lesovszky Ferenc, Tököli Petőfi Szakszövetkezet, 16 óra, Rauhoffer János. Augusztus 10: Ráckeve község, 17.30 óra, Varga József. Augusztus 11: Szigetbecse, kul- túrhaz, 13 óra, Földes János. Augusztus 17: Tököl, 3-as számú Építőipari Vállalat, 16 óra, Szalai Mihály. Augusztus 18: Tököli Bv-intézet, 15 óra, Kajdi József. Augusztus 21: Lórév község, pártiroda, 19 óra, ifj. Fej érdi György. Augusztus 24: SZIMFI, Halásztelek, 15.15 óra, Benkő Gyula. Szeptember 4: Szigetcsép község, kultúrház, 17 óra, Gáli Róbert, Szigethalom község, pártház, 17 óra, dr. Bata Pál, Majosháza községi tanács, 16 óra, Molnár Károly. Szeptember 5: Szigetszentmiklóg község, 16 óra, Varga András, Dömsöd, 19 óra, Mihalik László. Szeptember 6: Pestvidéki Gépgyár, Szigethalom, 15 óra, Borog Gyuláné. Szeptember 8: Dunavarsányi pártház, 18.30 óra, Balogh Imre. Szeptember 9: Délegyháza, pártház, 18 óra, Tomana Istvánné. Szeptember 10: Soroksári Állami Gazdaság, Péteri major, 16.30 óra, Titi Mária. Szeptember 11: Taksony község, 18 óra, Kiss Elemér, Szigetújfalu község, 18 óra, Vajda Pál, Szigethalmi általános iskola, 16 óra, dr. Bata Pál. Szigetszéntmárton községi pártház, 16.30 óra, Kátai József. Szeptember 14: Dunaharasztí, pártbizottság, 16 óra, Polgár Ernő. I Szeptember 15: Makád község, kultúrterem, 14 óra, Tumai István. SZENTENDREI JÁRÁS Július 31: Csobánka község, pártház, 19 óra, dr. Juhász Attila. Augusztus 3: Dunabogdány község, pártház, 19.30 óra, Pesti István, Leányfalu község, pártház, 19 óra, Nagy Ottó. Augusztus 7: Kisoroszi, községi tanácsterem, 19 óra, Jávor Lász- lóné. Augusztus 9: Pomázi Gyapjúmosó, 14.30 óra, Császár Ferenc. Augusztus 10: Pomázi Gyapjúmosó, gyári kultúrterem, 14.30 óra, Cselőtei- István, Pomázi Munka- therápiás Intézet, 17 óra, Simon János. Augusztus 14: Szentendre, városi tanács, 15 óra, dr. Dikó István, Pócsmegyer község, tanácsterem, 20 óra, Németh Lajosné, Szigetmonostor község, tanácsterem, 18 óra, dr. Birksteiner Antal. Augusztus 17: Budakalászi Lenfonó, 14.30 óra. Reketye Károly. Augusztus 18: Pilisszentkereszt község, tanácsház, 19 óra, Galántai Dezső. Augusztus 23: Pilisszentlászló község, pártház, 19 óra, Pápai Lajos. Augusztus 28: Pilisszentlászló község, tanácsterem, 15 óra, dr. Laki Imre, Tahitótfalu község, tanácsterem, 18 óra, Bene Mihály. Augusztus 29: Visegrád község, párthelyiség, 18 óra, dr. Korsós László. SZENTENDRE Augusztus 14: Városi tanács, 15 óra, dr. Dikó István. Augusztus 23: Papírgyár, 14.15 óra, Kocsordi Károly. Augusztus 24: Kocsigyár, 14 óra# 1 Magyar Dezsőné. A képzőművészet kedvelőinek Tárlatokról — nyitás előtt A képzőművészet kedvelőit számos érdekes, színes kiállítás fogadja a következő hetekben. A Műcsarnokban augusztus 12-én nyílik és szeptember 3-ig tart nyitva Ék Sándor Kossuth-díjas festőművész jubileumi kiállítása. Ugyancsak itt rendeznek tárlatot augusztus 5. és 27. között Fejes László fotóművész legsikerültebb felvételeiből. Augusztus 6-ig tekinthető meg Tatjana Nyi- lovna Jáblonszkája szovjet festőművésznő bemutatója, és augusztus 18-án nyílik két franciaországi alkotó: Sigis- mond Kolosvary festőművész és Pierre Székely szobrászművész tárlata. Augusztus 6-ig tekintheti meg a közönség a kubai műemlékvédelem fotódokumentációs anyagát a Műcsarnok kamaratermében. Az Ernst Múzeumban a mai svéd képzőművészettel találkozhatnak a szobrok, festmények kedvelői. Az ember és környezete című tárlat augusztus 26-tól szeptember 17-ig tart nyitva. Augusztus 6-ig láthatjuk a Fényes Adolf teremben Zsillé Győző, illetve az Ernst Múzeumban Vén Emil festőművészek kiállítását.
