Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

határidő-módosítás nélkül Folytatják a Kossuth Lajos utca rekonstrukcióját GONDOSKODTAK AZ ANYAGELLÁTÁSRÓL - GÉPEKKEL KÖNNYEBB Két hete ismét dolgoznak a Kossuth Lajos utcában. A megszokott, piros-fehér színű útelzáró korlátokon már nem a szokásos betűket látjuk, ha­nem újakat: KÉV. A beavatot­tak jól tudják, hogy ez a rövi­dítés a Közúti Építő Vállalatot jelenti, melynek Kecskeméten van a központja. A Kossuth Lajos utca rekonstrukcióját ez a vállalat végzi. Sovány Mi­hály építésvezető irányításá­val. A Kossuth Lajos utcai iro­dában kértük meg őt, hogy tájékoztasson a munkálatokról. — Múlt évben kaptuk meg a feladatot, így volt időnk, hogy gondoskodjunk a megfelelő anyagellátásról. Július 6-án, nyolc ember­rel kezdtük meg a mun­kát. Jelenleg harmincán dolgozunk közösen. — Hol tartanak jelenleg? — Most a szegélyköveket rakjuk le és a szennyvízelve­zető árkot ássuk. Szerencsére, a szükséges csöveket már előbb a helyszínre szállítottuk, így, reméljük, fennakadás itt nem lesz. A munkát jelentősen megkönnyíti a körülbelül 50 százalékos gépesítés. — Mennyi anyagot használ­nak fel? — Elsőnek a szegélyköveket rakjuk le, 4 ezer folyóméter kell belőlük, aztán 25 centimé­ter vastagságban kavics kerül az útra, 3324 négyzetméteren. B 100-as betonból 7430 négy­zetméterrel, U 30-as aszfaltból 13 825 négyzetméterre lesz szükség. — Más vállalat is segít a munkában? — Alvállalkozóval nem kö­töttünk szerződést, inkább a mi embereink közül alakítot­tunk ki egy mélyépítési rész­leget. — Mennyi, keresnek a dol­gozók? — 48 órás munkahetünk van. Pél 7-től este 6-ig dolgozunk, szabad szom­battal. A szakmunkások 3600-tól 4200-ig keresnek, természetesen a különélé- si pótlékkal. Az átlag 2360 forint. — Az utca melyik szakaszát javítják most? — Szaknyelven a 0+200-tól az 1+375 szelvény számozásig dolgozunk, tehát a Lyukashíd- tól a Szellőzőházig. — Mikor lesz ez kész? — 1973 december 31-re. Saj­nos, az út nincs lezárva, így a járműforgalom ugyancsak meglassítja előrehaladásunkat — fejezte be a beszélgetést So­vány Mihály építésvezető. B. J. A lcgíegyelnmettebb harminchárom KISZ-titkárok továbbképzése Gödöllőn Egy hétig KISZ-titkárok to­vábbképzése folyt Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. Nagykőrösről harminchármán vettek részt a továbbképzésen. A városi KISZ-bizottságot Gótzián Lászlóné titkár és Gu­lyás Sándor politikai munka­társ képviselte. — Kőrösről az ipari üzemek titkárait vittük el — mondta Gótzián Lászlóné. — Gödöllőn is hasonló arányban voltak a részvevők, összesen négyszá­zan. Pest megyének csak a fe­le képviseltette magát ebben a turnusban, főleg járásokként és járási jogú városokként.' — Miről volt szó a tovább­képzésen ? — Néhány példát említek. Megbeszéltük az ifjúsági tör­vényt, az időszerű nemzetközi helyzetet, melyről Havasi Béla szervezési osztályvezető be­szélt. Négy szekcióban folyt az oktatás, mi háromnak a mun­kájában vettünk részt A me­zőgazdasági üzemekben mű­ködő titkároknak Csáki Csaba a szövetkezeti törvényről tar­tott előadást. A hivatalokban, intézményekben dolgozók a politikai nevelőmunkáról ta­nácskoztak. — Mi volt a leghasznosabb tapasztalat Gödöllőn? — A tanácskozások jó lég­körben zajlottak le, Nem be­magolt, szokványszövegek hangzottak el, hanem igyekez­tünk a helyi viszonyok figye­lembevételével hozzászólni a felvetett problémákhoz. Gulyás Sándor is bekapcso­lódik a beszélgetésbe. — A körösiek mindenütt jól megállták a helyüket. Ha éne­kelni leéli ett, akkor is nekünk szóltak elsőnek, mi voltunk a „legösszetartóbb társaság”. Megmutatkozott ez az előadá­sok látogatásában is. Voltak csoportok, amelyek nem men­tek el mindegyikre, a mieink egyikről sem hiányoztak. — Csak „szakmai” kérdések­ről volt szó? — Nem. Délutánonként sza­bad foglalkozások voltak, pél­dául női foci. Az utolsó előtti napon született a legnagyobb körösi siker, a Ki mit tud?-on. Már előre készültünk rá. Ka­rakterszerepeket osztottunk ki a körösieknek. Műsorunk el­me Körös-show volt. Igyekez­tünk az egyhetes tanácskozás­ról vidám műsor formájában beszámolni, s az olyan jól si­került, hogy az összes 140 sza­vazatból 128-at mi kaptunk. Teljesítményünkhöz Fodor László, a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára is gratulált, és elnyertük a győz­tesnek általunk felajánlott plakettet is. — Kik voltak a legaktívab­bak a tanácskozáson? — Mindenki. Ha nagyon ki akarnánk emelni valakit is, akkor Fehér Lászlót, az álla­mi gazdaság csúcstitkárát, Ta- masóczki Mihály ifjúgárda-pa- rarcsnokot, Szentgyörgyi Gyöngyit. a pedagógus-alap- szerv titkárát és Dávid Gézát, a konzervgyár egyik alapszer­vezetének titkárát dicsérnénk meg. Kezdődik a vörössziivaexport JÓ TERMÉS MUTATKOZIK VIZGAZDALKODOK Ahol tudnak, segítenek BIZTATÓ KÍSÉRLETEK Hogyan termesszünk zöldbabot? BEVÁLT GYOMIRTÓ A PATORÁN A régi Nagykőrösi Konzervgyár partnere a Kertészeti Kutató Intézetnek, amelynek tudományos munkatársai számtalan kísérletet végeztek a gyár megbízásából. Leg­utóbb a zöldbab vegyszeres gyomirtásának megteremté­sén munkálkodtak. A kísér­leteket a kiskunlacházi Kis­kun Termelőszövetkezetben és a tiszajenői Tiszamenti Ter­melőszövetkezetben végezték. A minap a babot termelő gazdaságok szakembereinek bemutatót tartottak a kis­kunlacházi termelőszövetke­zetben. Az országban az idén a konzerviparnak 3500 hek­táron termelnek zöldba­bot. Szedéséhez 42 Ploe- ger holland egysoros babszedőgép és 5 BMG- Mefi zöldbabgép sorako­zott fel. A zöldbab szedése rendkí­vül munkaigényes, évek óta folynak kísérletek, hogy mi­ként tudnák azt gepekkel meggyorsítani. A sikernek számtalan előfeltétele van, egyebek között szükséges a zöldbab termőterületének vegyszeres gyomirtása. A kísérleti, egy-egy hold területű parcellákon vetés után, kelés előtt permetez­tek hektáronként 600 liter vízbe kevert gyomirtóval. A vegyszeres gyomirtók ha­tását a kipermetezés utáni í hét esőzése befolyásolja. Ha i három héten beiül 30 mil­liméternél több a csapadék, ikkor a növényállomány, litotoxikus hatás következté­jén, károsulhat. Homoktalajon 20—25 szá­mlákkal kisebb adag is ele­gendő a vegyszeres gyomirtó- jól. Az afalon hektáronként >,10 kilogramm adagban a >abállomány pusztulását okoz- a, mivel a permetezés után lárom héten belül 40 milli- néter csapadék esett. A Patorán hektáronként 5,1 álogramm adagban semmi :árosodást nem okozott, sőt, :iváló hatást ért el. Jó lenne, ha a vizsgálatok elvégeztetése után, a MÉM növényvédelmi főosztá­lya a szer használatát en­gedélyezné. lég más gyomirtókkal is róbálkoztak, amelyek csak észleges eredményeket biz­tosítottak. A legjobbnak a Patorán bizonyult. A vegyszeres gyomirtással hektáronként 4 ezer' forint többletbevétel' érhető el, hek­táronként 34 mázsa átlag­terméssel és kilogrammon­ként 3,50 forint gépi szedésű átlaggal számolva, dr. Bálint Istvánná kutató adatai sze­rint. A vegyszeres gyomirtó költsége hektáronként 750, a kipermetezés, szállítás, munkaköltség 121 forint. A vegyszeres gyomirtásos kísérletek 30 százalékkal magasabb termést ered­ményeztek. A babszedő gépek csak si­ma talajon boldogulnak, ezért a gépi talajművelés, a kul- tivátorozás elkerülendő, mert a szedőgép munkáját akadá­lyozza. Dr. Konrád Zoltán A Vízgazdálkodási Társulat­nál arról érdeklődtünk, hogy a folyamatos termelés biztosí­tása céljából, a belvízszabá­lyozás során Nagykőrösön és környékén az idén mit végez­tek? — Az idén 6,2 millió forin­tos tervvel dolgozunk — mondotta Kollár Lajos műsza­ki vezető —, melynek első fél­évre eső részét túlteljesítettük. — Mik voltak a kiemelkedő munkák ? — Nyárkútréten a Termelő­szövetkezeti Erdőgazdaság és a Nagykunsági Erdőgazdaság területeit érintő Kígyós-csa­torna 6 kilométeres szakaszá­nak kiépítését 70 százalékban elvégeztük, s augusztus végé­re teljesen készen leszünk. — Más határrészeken mit teljesítettek? — A Szabadság Termelő- szövetkezet és az állami gaz­daság Fekete környéki terüle­teinek belvízszabályozására a Peitsik-csatornát 2 és fél kilo­méterrel meghosszabbítottuk. Kocsér és Tetétlen között fel­újítottuk az állami gazdaság vadvizeit levezető, 5 kilométer hosszú Thurzó-csatornát, s az ottani iskola környékének víz­szabályozására 2 és fél kilo­méter hosszú csatornát ástunk. — Más megyében is dolgoz­nak? — Igen. Miután a nagykőrö­si Kossuth Lajos utcában az ivóvízvezeték csöveinek lera­kását az ott dolgozó többi vállalat munkáinak elkészül­téig abba kellett hagynunk, munkaerő-kapacitásunk ki­használása érdekében Bács megyében is vállaltunk mun­kákat. Már elkészítettük Pest megyében a maglódi vasbeton hidat, az alpár—nyárlőrinci csatornán pedig 3 hidat épí­tünk, melyekből egy elkészült, kettő pedig most épül. — A város belső vízrendezé­si munkáit is segítik? — Ahol tudunk, segítünk. Mikor a Farkas utcát elöntötte a csapadékvíz, rendbe hoztuk a levezető csatornát, s több ha­sonló, kisebb munkát végez­tünk — fejezte be a műszaki vezető. K. L. Mit látunk ma a moziban? Sztrogof Mihály. Verne Gyű la ismert regénye, bolgár— olasz—francia—NSZK, színes, szinkronizált filmen. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Gyűlik a levéltár anyaga Előkészületek - kutatómunkára Kiállltóhelyiség is nyílik A városi bíróság épületének emeletén, az új épületbe köl­tözött Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakiskola egykori osz­tálytermeiben a levéltár nagy­kőrösi anyaga kap helyet. Fo­lyamatosan érkeznek és ke­rülnek a polcokra a régi ira­tok. Faragó István nyugalmazott pedagógus az egyik irányító­ja a hazaköltözésnek. A meg­érkezett iratokat csoportosít­ják, s így kerülnek a raktárak­ba, hogy ha a levéltár vala­mennyi anyaga együtt lesz, megkezdődhessen a kutató­munka. Végigjártuk a levéltár vala­mennyi helyiségét. Tiszta fa­lak, hófehérre festett ajtók, ab­lakok dicsérik az átalakító iparosok munkáját. Ami már nem látszik: valamennyi villa­mos vezetéket kicserélték, hogy semmi körülmények között ne következhessék be üzemzavar, amely a levéltár anyagának épségét veszélyeztetheti. A A hét elején érni kezdett a vörösszilva, s a szállítóképes, válogatott gyümölcsöt az ÁFÉSZ átvevőtelepén 2,20 fo­rintért kezdték vásárolni. Kedden reggel örvendetes hírt közölt Vida János felvá­sárlási osztályvezető a terme­lőkkel: — Szerdán megindult a vö­rössziivaexport. Az export- érettségű, csomósán, hamva­sán szedett, leginkább 30 mil­liméter átmérőjű szilvát kilo­grammonként 2,50 forintért vásároljuk meg. A vörösszilvából, a termelők szerint, elég jó termés mutat­kozik. Az átvevőtelepre vitt nagy részének minősége és nagysága jó. A termelők több­sége permetezte a fákat, tudva azt, hogy az eladott, esetleges pajzstetves szilva megakasztja a jobb értékesítést biztosító exportot. K. L. Méltó a vasutas névre Két évtized az őrhelyen ü nergikusan leng barna ke­u zében a piros zászló. Jelzései a rendet őrzik, em­beréleteket vigyáznak. Ha pár perc szabad ideje akad, hóna alá csapja az összete­kert lobogót. Náluk ez így szokás. Varga Dániel tolatóvezető­vel szolgálat közben ismer­kedtem meg. A telt arcú, erős fizikumú vasutas negyven éves. A négy évtizedből ket­tőt töltött a MÁV-nál. 1950- ben került a vasúthoz, 1953 óta kocsirendező. A vasút külön világ. Külön „nyelvjárása”, hagyományai vannak. A körösi állomáson is, ahol mint mindenhol a vas­útnál 12 óra a szolgálat, éj­jel vagy nappal, kánikulában vagy esőben, fagyban, a sza­badban, s huszonnégy óra a pihenő. Szép élet, felelősségteljes élet. Varga Dániel a vasút egyszerű közkatonája csak, de nélküle megállna a forgalom. — Nem unta meg ezt a munkát? Nem kívánt másutt dolgozni? — Ez nálunk nem szokás. Sosem gondoltam más foglal­kozásra — mondja. J? ostás Tibor, az aranypla- kettes Kossuth szocialista brigád vezetője. Varga Dániel is régi brigádtag, s immár ti­zenkét éve dolgozik brigádve­zetőjével, aki a legnagyobb megelégedéssel beszél róla. — Munkáját becsülettel el­látja. Megbízható, józan életű ember. S ha a szükség úgy kí­vánja, beteg munkatársa he­lyett is bent marad. Szó nél­kül, ahogy vérbeli vasutas­hoz illik. 'T'ávolból vonat zúgása hal- latszik. Tehervonat, mé­lyet Varga Dánielnek kell „szétrendeznie”. Mennie kell. Nős, családos ember. Elége­dett. Csupán az bántja, hogy felesége beteges. S végül siet­ve hozzáteszi. — Azt is írja meg, hogy ke­vesen vagyunk. Emberhiány­nyal küzdünk. Nagyon szíve­sen látnánk a főleg fiatal je­lentkezőket. A vasútnál meg­találják a számításukat. Szép munka, a kereset is jó, s a vasutaspályán továbbtanulás­ra is van lehetőség bőven. Olyan emberek kellenének, akik kitartó becsületes, szor­galmas munkával méltókká válnak a vasutas névre. TJ ejött a vonat. Varga Dá­u niel két munkatársával, G. Nagy Lászlóval és Kohan Istvánnal, rögtön munkához lát. A hangosbeszélőből a laikus utazó számára kínainak hang­zó szavak röpködnek. „A 92-es fog tolatni” „4-re tegye a KST-t”. A vasutasok értik. Az ő nyelvük más, mint az utaso­ké. Miklay Jenő tűzoltók is megtekintették as épületet, ellenőrizték a fűtő­testeket, hogy tűzredészetileg is rendben legyen az épület. A kutatóterem melletti he­lyiségben szinte a mennyezetig érnek a kartondobozok. Hor­váth Cecilia a felszabadulás utáni kocséri irattári anyagot dobozolja. A kutatóteremben kényel­mes fotelok és asztalok várják az érdeklődőket. Idáig még csupán egy jelentkezett, a szomszédban „lakó” dr. Bo- dóczky László, a városi bíró­ság elnöke: a Magyar Úszószö­vetség anyagát nézte át. Egy másik teremben már ott láthatók a tablók és a tárló üvegszekrények, ame­lyekben hamarosan a török­kori okmányokat állítják ki. A raktárban éppen takaríta­nak. Az előre gyártott elemek­ből készült, mennyezetig érő polcok többsége még üres, de már itt van a nagykőrösi gim­názium valamennyi muzeális értékű irata. Belelapozok az 1859/60-a naplóba, amely a második asz tály névjegyzéke. Lévi Sámue 14 éves diák jegyeit nézegetem Erkölcsi viselet: jámbor, szor­galom: elég kitartó, írásbei: dolgozatok külalakja: ékes .. Milyen ember lehetett Lévi Sámuel. Milyen sors jutott ne­ki és osztálytársainak? Hol porladnak csontjai? Egy másik teremben Pesti László jövendő egyetemista Kecskemét város, Tóth Valéria próbaidős levéltáros pedig Nagykőrös város peres iratait rendszerezi. Dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei levéltár igazgatója, he­tente kétszer-háromszor láto­gat el Kőrösre. Irányít, szer­vez, rendez. A munka most még a kezdetén tart. Az igazi majd csak akkor kezdődik, ha valamennyi irat visszatér a városba, és megkezdődik a rendszerezés. sz. m. Felkészülés a megyei úszóbajnokságra Újjászervezték a Pest me­gyei Úszó Szövetséget. Az úszás népszerűsítése a körösi iskolákban is megkezdődött: a májusi és júniusi testnevelési órák egy részét a strandon tar­tották. A megyei úszóbajnokságra szeptemberben, Cegléden ke­rül sor, míg a Dunakanyar Ku­pa viadalt Vácott, a Pokol­sziget mellett rendezik meg. Nem tudjuk, milyen eredmé­nyek születnek az idei verse­nyeken. Az 1971. évi Pest me­gyei egyesületek közötti úszó­sorrend a következő volt: 1. Ceglédi Vasutas 395; 2. Abo- nyi TSZSK 71; 3. Nk. Pedagó­gus 45; 4. Váci Vízmű 35; 5. Gödöllői EAC 16 ponttal. Szervezzünk tekecsapatot A Kocséri TSl^SK tekecsa­pata, mely összevont területi bajnokságban vesz részt, irigy­lésre méltó pályával rendelke­zik. Talán érdemes lenne el­gondolkodni azon, hogy az egykor Nagykörösön is igen kedvelt kuglizást nem újíta­ná-e fel valamelyik egyesület vagy üzem? Az idősebb, volt sportolókból s esetleg fiatalok­ból bizonyára hamar verbuvá­lódna csapat, s a ceglédi vagy a kecskeméti tekézőkkel verse­nyezhetne is. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom