Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-23 / 172. szám

N K1APASA JÚLIUS 23., VASÁRNAP Egy Iskola — egy üzem mozgalom Ne legyen tanítás csak délelőtt Mi lesz az ifiklubbal? — A városi tanács vb határozatai Az általános iskolákban, de a középiskolákban is sok olyan gyerek tanul, aki hátrányos helyzetből indult. A hátrányos helyzet legtöbbször meg nem felelő családi körülményeket jelent, azt, hogy a gyerek ott­hon nem kap vagy nem kap­hat támogatást tanulmányai­hoz. De azok a gyerékek is ele­ve hátrányos helyzetben kez­dik meg a betűvetés, a számo­lás elsajátítását az első osz­tályban, akik. hetenkénti vál­tással, hol délelőtt, hol dél­után járnak iskolába. Kívánni való mindig akad, de általában jobb a helyzet a nagykőrösi óvodákban, mint a megye más váro­sainak óvodáiban. A városi tanács aiz elmúlt esz­tendőkben, anyagi erejét meg­haladva, új óvodát épített, bő­vítette, csinosította a már meg­lévőket. Jelenleg 650 óvodás gyermek felügyeletéről, neve­léséről gondoskodnak. Az üze­mek, egyebek között a kon­zervgyár, a Gépjavító Ktsz és a TRAKIS, társadalmi munká­val segítette a város óvodáit. Rosszabb a kisiskolások helyzete: 16 tanteremben, 32 osztálycsoportban fo­lyik a váltakozó tanítás. Á szakemberek szerint ezek a gyerekek eleve hátrányosan . készülnek fel a magasabb is­meretek megszerzésére. Aki ta­nít, tudja, hogy délután fárad­tabbak a gyerekele, különösén az első osztályosok. Az összes lehetőség felhasználásával, ők 60 százalékkal kevesebbet tudnak elsajátítani a tan­anyagból azoknál, akik csak délelőtt tanulnak. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a városban lévő 82 tanterem­ből 25 szükségtanterem, akkor teljes a kép: az általános is­kolákban a helyzet nagyon rossz. A tanyai gyermekek felső­tagozatos elhelyezése részben megnyugtató. A korszerűen felszerelt tanyai kollégiumiban 98 kisdiák kap ellátást és se­gítséget a tanuláshoz. De még sok tanyai gyerek tanul kint, mostoha körülmények között, és sok naponta jár be a városi általános iskolákba. A városi tanács végrehajtó bizottsága . legutóbb olyan ha­tározatot hozott, hogy szélesí­teni kell az Egy Iskola — egy üzem mozgalmat, és számba kell venni mindazokat az anya­gi feltételeket, amelyeket a közeljövőben meg kell terem­teni. Megszüntetni a váltakozó tanítást — ez a legelső fel­adat, és minden anyagi erőt ennek megvalósításá­ra kell összpontosítani. Ezért, a társadalmi munkát is figyelembe véve, a városi tanács művelődési osztályán hamarosan felmérést végez­nek, s elkészítik a váltakozó tanítás megszüntetésére a kö­zép- és hosszú távú terveket. Sok szó esett a végrehajtó bizottság ülésén arról, hogy az iskolákban a tárgyi feltételek sem biztosítottak. Gyakran nem lehet a szóbeli ismerete­ket kiegészíteni a meglévő, el­avult szemléltető eszközökkel. Ismét szóba került az ifjúsági park, illetve a KRESZ-pálya, amelyet sok-sok társadalmi munkával, pénzzel építettek meg, de gyakorlatilag senki sem használja. A gimnázium rekonstruk­ciója 1971-ben befejező­dött. A városi tanácsnak a korszerűsítés 12 millió fo­rintjába került, de több évtizedre megoldottá a kö­zépiskolások oktatásának gondját. A fiatalok szórakozásának, egészséges üdülésének bizto­sítása érdekében, a városi ta­nács eddig, a társadalmi mun­kák értékét is beleértve, a ba- latonakalai táborra másfél millió forintot költött. A tíz és húsz év közötti fia­talok gondjaival is foglalkoz­ták, és tárgyaltak az ifjúsági klubról is, amely évekig jól működött, azután, váltaktKÓ vezetéssel, egyre csökkent a tevékenysége. Napjainkban már csak vita folyik arról, hogy kell-e ifjúsági klub, il­letve arról, hogy miért kell ott kiállításokat rendezni? A vá­rosi tanács 50 ezer forintot biztosít az ifjúsági klub mű­ködésére. Ebből évente 6 ezer forintot fizet ki a klubvezető­nek, tiszteletdíjként. Fölmerül kérdés, mire megy el a 44 ezer fo­rint támogatás? A végre­hajtó bizottság megbízta a pénzügyi osztály vezetőjét, ellenőrizze, mire költik a fenti összeget? Egyébként a kiállítások, ame­lyeket évente mindössze négy- szer-ötször tartanak, csak gaz­dagítják az ifjúság ismeret­any gát. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a Pedagógus Sportkör jól működik, anyagi támogatást is leap a városi ta­nácstól, csupán nevéhez nem hű, mert mindössze egy peda­gógus sportol a körben hiva­tásszerűen. Takács Paula Moziműsor Halál a kanyarban. Előre megfontolt alibi. Szinkronizált NDK bűnügyi film. Kísérőműsor: Partizántá­bornok. Különös állatok. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Matiné Nagymamák és unokák Előadások kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Sztrogof Mihály. Verne Gyu­la regénye bolgár—olasz— francia—NSZK színes, szink­ronizált filmen. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. ÚJABB HATÁRIDŐ Szeptember végén nyílik meg a mosoda Ki tudja, hányadik határ­időre ígérte a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalat, hogy megnyitja Nagy­kőrösön Dél-Pest megye mo­sodáját, vegy tisztítóját? A hajdani szesztelepen most teljes erővel folyik a mosoda építése, s már a befejezésé­hez közeledik. Számtalan épí­tőipari vállalat váltotta egy­mást, s mint ilyenkor szokás, a munka gyakran félbesza­kadt, amíg egy másik vállal­kozó nem folytatta. Legutóbb a helyi Építőipari Ktsz „vette át a stafétabotot”. Közmeg­elégedésre, gyorsan, jól vé­gezte el, amit vállalt, ezért a telep fejlesztését most már teljesen reá bízta a Pest me­gyei Szolgáltató és Csoma­goló Vállalat. Az Építőipari Ktsz kőmű­vesei, szakemberei bármeny­nyire igyekeznék, a késést pótolni nem tudják, így újból módosul az átadás határideje. A legújabb nyitási dátum: szeptember vége. Addig a Kecskeméti úti Patyolat-sza­lonban is megkezdik a szere­lők a gépek beállítását. Áramszünet néhány kerületben Július 30-án, reggel 6-tól délután 16 óráig, a IH., IV., V„ VI., VII. kerületben a DÉ- MÁSZ áramszünetet tart. Szabadság Tsz Búzahegy emelkedik Nem félnek az esőtől — Eladnák a szalmái A napokban Fekete József, a Szabadság Termelőszövet­kezet elnöke, a közös gazdaság feketei kerületébe indult, a le­aratott búza tárolásának el­lenőrzésére. Én is vele tartot­tam. Útközben beszélgettünk. — öt kombájnunk szorgos munkával végzi az aratást — mondotta. — Már a búza több mint kétharmadát is learattuk. — Milyen a termés? •— Nem panaszkodhatunk. A búzaföldek holdanként min­denütt megadják a 20—22 má­zsát, néhol többet is, és ami­nőség kitűnő. — Hogyan szervezik az ér­tékesítést? — Szerződést kötöttünk a Terményforgalmi Vállalattal, hogy a termés zömét tisztítva adjuk át. Addig a búzát a fe­ketei nagy magtár melletti szé­rűn tároljuk. Az aratás után tisztítógépeken eresztjük át, azután szállítjuk a vállalatnak, így az addigi tárolást díjaz­zák, és megmarad jószágaink­nak az ocsü, amelyért semmit sem fizetnének. — De, ha eső lesz, nem ázik át a szabad ég alatt tárolt gabona? — Bárcsak kiadós eső esne.' A csapadék nem jelent ve­szélyt a búzának. Ott van­nak a hatalmas fólialepedők, melyeket bármikor ráhúzha­tunk a búzarákásra. ★ Kiértünk a helyszínre, ahol valóságos búzahegy tárult elém. Oldalait sok száz zsák­ba szedett búzából építették, s amint a vontatók a kombáj­nok alól hozzák a búzát, ele­vátor viszi fel mindet a „hegy”, tetejére. , Ondó László raktáros, Den- csik Dénesné és Pásztor Mária nagy szorgalommal rakják a búzát az elevátorba, építik a búzahegyet, melybe eddig 60 vagon búzát hordtak, és még belekerül több mint 30 va­gon. Hazafelé jövet láttam, hogy a learatott búzaföldeken már mindenütt szépen kazlakba rakták a szalmát, melyből sze­retnének eladni, de, mint az elnök mondotta, eddig nem ta­láltak rá vevőt. K. L. Évente húszezer forint Segítség - vásárlási utalvánnyal A városi tanács gyermek- és ifjúságvédelmi bizottsága sok segítséget ad a szakigazgatási szerveknek, hogy a rossz szo­ciális helyzetben élő gyerme­,Akár vissza is mehetünk’ Harminc véradó Az ÁFÉSZ dolgozói körében már jó egy hónapja meg­kezdték a véradás szervezé­sét. A székházban, de a bol­tokban is plakátok " Hívták; fel a figyelmet az esemény fontosságára, az emberbaráti kötelességre. Az ÁFÉSZ dolgozóinak 10 százaléka jelentkezett: har­mincán. Egyharmaduk nő, köztük is sok a többszörös véradó. Akik már túl vannak rajta Az egyik irodahelyiség er­re a délutánra különös ké­pet öltött. Fehér asztalon teáskancsó, teásbögrék, sö­rösüveg, cólásüveg. Az asztal körül azok ülnek, akik már odatartották a karjukat. Fricska Antalné itt, az iro­dában dolgozik. Harmadszor adott vért. Még szorítja a ragtapasszal bőrére erősí­tett gézdarabot. — 1969-ben, a városi vér­adónapon adtam először. A sagíteniakarás hajtott oda. Szerencsére, eddig a család­ban még néfti volt szüksége senkinek sem vérre. Lányok a barackfákon Az út sima volt és egyenes. Galambok és verebek fürödtek a porban. A kom­bájn halk zümmögését szél messzire nem vitte, az ég felhőtlen volt, százágra sütött a nap, árnyékban is negyven fokot mutatott a hőmérő. Az emberek hűvösre húzódtak, az állatok lógó nyelvvel ziháltak, a munka nem ment olyan gyorsan mint általában. A fák tetején lányok szed­ték a barackot, a hegyén vol­tak. Némelyik létrán, aztán majdnem leesett, de csak sze­dett tovább. Pedig meleg volt, kutya meleg. A lányok fürdőruhában vol­tak, elviselték az emberek kétértelmű megjegyzéseit, időnként fordultak egyet, de csak a rosszindulatúak gon­dolták, hogy a napfény miatt, mármint azért, hogy egyenle­tesen süljenek le, a többiek a barackot is látták, ami elbúj­va gubbasztott a zöld levelek közt, várva sorára. A lányoknak naponta és személyenként 60 kiló barac­kot kellett leszedniük, hogy a normát teljesítsék, de ők na­ponta és személyenként jóval többet szedtek, és nem tudom, illő-e csupán Horváth Elvirát, Valosek Ibolyát, Oláh Editet, Balogh Annamáriát, Protapo- pov Lariszát és Molnár Me­lindát említenem, hiszen ugyanúgy papírra kínálkozik Sütő Éva, Daru Irén, Szalai Erzsi, Kovács Erika, Pastro- vics Edit neve is, és talán még így is megsértődik a 207-ből csaknem kétszáz lány, hiszen munkájuk közt különb­séget tenni nagyon nehéz. ll/Teleg volt, nagyon meleg. Aki tehette, árnyékba vonult, s pihegve markolá- szott a hűtőgépbe, jégkockás coca Coláért, aztán bekap­csolta a ventillátort. A fészer alatt megálltak a lányok. Megérkeztek. Nagy Zsuzsa, Bach Szilvia, Mihály Zsuzsa, Farkas Mária, Lőcs- kai Mária, Kovács Erzsébet, Gáspár Zsuzsa, Bodzsár Er­zsébet, Nagy Emese, Vágó Ilona. Kést kerítettek, ládák­ra ültek, a gazdaságtól kapott öreg, rozsdaszínű kezeslába­sukat levetették, és felezték a barackot. Mintha fogadalmat tettek volna, köztük a meleg­ről szó sem esett. Talán csak az egyikük kockáztatta meg, hogy nincs hideg, de akkor úgy néztek rá, hogy majdnem elsüllyedt. A hőmérő is izzadt, néha megtörölte homlokát, és azon gondolkodott, vajon érdemes-e nyúlnia tovább? A lányok jól elviselték a meleget, s talán bennük volt az az érzés is, hogy a körösi gimnázium, illetve a Toldi diákjai. (Voltak máshonnan is, de most csak a körösieket említem, húzzon egy kipsit haza is a szívünk, nem igaz?) Egeralli Ágnes, a KISZ kb kiküldött parancsnoka, azt mondta, hogy kitűnően dol­goztak. jyjaradjunk talán ebben. Mert meleg van, nyel­vünket lógatjuk. De közben azért elgondolkodunk egy pi­cit azon is, hogy 40,69 forintos átlagot teljesítettek a lányok, ami tulajdonképpen nem olyan nagy pénz, de ők még azt sem kapták meg (csak a győztesek részesültek juta­lomban), és azért szép dolog, hogy a közösségért dolgoztak. Ballai József Kiss Lászlóné is gyakorlott donor: — Tíz, vagy tizenkét alka­lommal adtam eddig vért. 1964-től v<m papírom róla, de már előbb' elkezdtem. Társi Lászlóné még kezdő: — Két szúrás helyét szo­rongatom, mert „rossz” a vé­nám. Amikor szervezték a véradást, nem jelentkeztem. Nem tudom, hogy miért. Utóbb meggondoltam magam, s most hívás nélkül bejöttem. Zentai Balázs bátor ember. Erről tanúskodik a sok-sok tetoválás a karján. — Ide esett a szúrás, a szíven átdöfött nyíl fölé ... most harmadízben, mert már két másik alkalommal is je­lentkeztem. Mellette Oposzki János gép-, kocsivezető kortyolgatja a hi­deg sört: — Akár vissza is mehetünk, mert ez a folyékony kenyér rögtön vérré vált bennünk. Fehér ágyakon A legnagyobb helyiségben, egymás mellett, hófehér ágyak sorakoznak. Rajtuk feksze­nek a véradók, némiképp vi­dámabban, jobb hangulatban, mint ahogy az üzletekből is­merjük őket. Leplezni pró­bálják, hogy egy kicsit fél­nek. Németh Ambrus, Bakonyi László után, Papp László következik, aki a húsüzem­ben dolgozik. — Tíz évvel ezelőtt adtam először vért — mondja, mi­közben figyel a nővérre, és követi utasításait. Aki sajnálja, hogy kimaradt Virág József né a felvá­sárlótelepen dolgozik. Másod­szor jelentkezett véradásra. Első alkalommal az orvosi vizsgálat után eltanácsolták. Most bizakodik, hátha ked­vező lesz az eredmény. A laboratóriumban kapott papírral megy a belgyógyá­szati vizsgálóba. Mindany- nyian figyeljük az arcát, ami­kor onnan kilép. — Most sem adhatok. Azt mondják, inkább nekem lenne szükségem rá, vérszegény va­gyok. Plédig mennyire szeret­tem volna! Aki véletlenül csöppent bele Dallos Ferenc, a vasbolt dolgozója alig múlt 18 éves, elérte a véradási korhatárt. A KISZ-szervezet megbízásá­ból jött az irodába, megkérni egyik munkatársát, hogy in­tézzen el számukra valamit. — Elintézem, ha adsz vért. — De délben ittam egy kis- fröccsöt, nem baj? — Nem, attól még lehet. Feláll a mérlegre, megméri a lázát, megy a laborba, s örül, amikor Tószegi Albertné közli vele, hogy már nem kell a boltba visszamennie. sz. m. kék sorsét megkönnyítsék. A gyámhatóság évente 20 ezer forintot fordíthat a rászoruló kiskorúak megsegítésére. Sajnos, azok a gyermekek, akiket istápolni kell, az anyagi támogatásból, amit a szüleik kapnak, jobbára semmit sem látnak, mert az apa vagy az anya a kapott pénzt az első kocsmában elkölti. Ezért úgy határozott a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága, hogy az állami támoga­tást ezentúl vásárlási utal­vány formájában adja a gyer­mekeknek. Az egyik utalvány­nyal cs"k élelmiszert vásárol­hatnak a szülők a kijelölt üz­letben, a másikkal pedig a gyermekeknek ruhaneműt. HÉTFŐN: Tanácsülés A városi tanács július 24-én, hétfőn, délelőtt 9 órai kezdet­tel, az Arany János Művelődé­si Központ tanácstermében ülést tart. Az ifjúság helyzeté­ről, különféle szervezeti és működési szabályzatok jóváha­gyásáról, valamint a városi ta­nács elmúlt évi fejlesztési ter­vének végrehajtásáról tár­gyalnak. SPORT A torna sok gyakorlást kíván Pest megye legeredménye­sebb tornásza jelenleg Donáth Ferenc, a Nagykőrösi Pedagó­gus SE sportolója, aki több íz­ben helyet kapott az országos ifjúsági válogatottban és több nemzetközi versenyen is elin­dult, sőt, egyen a legjobbnak bizonyult. Mindennek értékét még növeli az is, hogy a tor­nasportban csak hosszadalmas és aprólékos munka után jön meg az eredmény. Ennek el­lenére a fáradságot nem isme­rő testnevelő tanárok, edzők munkája a további fejlődés záloga. A tornaversenyek gyakor­latanyagát, amelynek erősségi foka az eddigieknél jóval pró­bára tevőbb, a Magyar Torna Szövetség az 1972—76-os idő­szakra, előre megszabta. A ta­vaszi versenyek során, de a továbbiakban is sokkal több gyakorlást igényelnek a gya­korlatok, illetve azok egyes elemei. Légcsavaros autómodellezők találkozója Augusztus 26-án és 27-én városunkban országos légcsa­varos autómodellező versenyt rendeznek. A tavalyi „ősbemu­tató” után, ezúttal országos viszonylatban is, másodszor. Serdülő labdarúgók 30—40, ötödik-hatodik osztá­lyos általános iskolás fiú lá­togatta tavasszal a Kinizsi ser­dülőinek labdarúgó edzéseit Józsa Benő vezette a foglalko­zásokat, akit hamar megsze­rettek a kis nebulók. Megszerették a kézilabdajátékot 1958 őszén a Rákóczi általá­nos iskolában Medve László testnevelő tanár alapozta meg a nagykőrösi kézilabdasportot. A Gépjavító- és Faipari Ktsz keretében működő Spartacus férficsapat járási bajnokságot nyert, 1962-ben a területi, majd 2 évig a megyei bajnok­ságban szerepelt. 1965-ben az edző a tornasportra tért ót. A Spartacus feloszlott és a Kini­zsi vette át a kézilabdásokat. • A megyei mezőnyből visszake­rültek a területibe, majd an­nak megszűnése után, meg* nyerték a járási bajnokságot és az osztályozó mérkőzésekéi, nyújtott jó teljesítményük utál! 1969 óta a megyében szerepel­nek. Játékuk alapján a sport- kedvelő körösi nézők megked­velték ezt a sportágat. S. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom