Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-23 / 172. szám

A PEST MEGYEI HfRIAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1972. JŰLIUS 23., VASÁRNAP Kora reggeltől, késő estig Szállítják az új termést Gabonaátvétel a váci malomban - Változó a minőség Reggel hattól késő éjszakáig, szabad szombaton és vasárnap is folyik a gabonaátvétel a vá­ci malomban. Az olyan napo­kon, amikor eső, zápor nem zavarja az aratás ritmusát, 25 vagonnyi búza is beérkezik. De akkor sem kevesebb a munka, amikor hirtelen eső közeledik. Gregus Gábor és brigádja ponyvákkal, zsákokkal percek alatt letakarja a szabadban le­vő búzát, hogy ne tehessen benne kart a víz. Egyébként nyugodtan telik a nap. A búzával megrakott te­herautók, vontatós pótko­csik állandóan hordják a termést. Mérés és a minő­ségi vizsgálat után odaáll- nak a lemezsilókhoz, s le­döntik a búzát. Minderről Tarján Zoltántól, a váci körzeti üzemvezetőtől kapunk tájékoztatást. Rögtön azt is elmondja, hogy téves az a hit, hogy a beérkező búza azonnal a malomba kerül. Igaz, már új búzát is őrölnek, de csak a tavalyival keverve. Mert nem igaz az sem, hogy az új búza jobb, mint a régi. Éppen fordítva áll a helyzet. Az egyéves búza sokkal inkább megérett már arra, hogy ke­nyeret süssenek belőle. Július 7-e óta tart a váci malomban és felvásárlóhelyen a „hajtás”, hiszen ekkor érke­zett meg az első búza a cso- mádi Zöldmező Termelőszö­vetkezetből. Utána aztán nem sokkal befutott az első szállít­mány Váchartyánból, a váci Kossuthból és Rádról is. Né­hány nap késéssel a szobi ga­bonaraktárban is megkezdő­dött a gabonaátvétel. Mennyi lesz idén a búza? Nagyon nehéz ma még erre válaszolni, hiszen még csak az aratás elején járunk. Az bizo­nyos, hogy nagyon jó termés ígérkezett. Azt azonban már senki sem tudja, hogy mekko­ra kárt okoznak a záporok, mennyi lesz az ebből eredő szemveszteség. Az viszont már bizonyos, hogy ezen a terüle­ten az idén nagyon változó a búza minősége. Különösen a homoktalajon lett gyen­gébb a tavalyinál. Nem mindegy ez a sütőipar­nak, de nem mindegy a ter­melőknek sem, hiszen a búza jelvásárlási árát a minősége is befolyásolja. Mázsánként akár tíz forinttal is csökkenhet vagy emelkedhet a búza ára. Korábban már hírt adtunk róla, hogy a váci malomban igen jó termésre számítanak, s mivel tavalyról is maradt termés, szeretnék, ha termelő- szövetkezetek vállalnák, hogy bérért tárolják a gabonát. A kérés meghallgatásra talált. Eddig 600 vagon gabona tárolására kötöttek szerző­dést, többek között az Ala- gi Állami Gazdasággal és az acsai Aranykalász Ter­melőszövetkezettel. További szerződésekről is tár­gyalnak. A malomüzem vezetője ne­vetve meséli: Minden évben kis ünnepséggel szokták kö­szönteni az új gabonát, illetve azokat a termelőket, akik élen járnak az aratásban, a legjobb minőségű és legtöbb gabonát adják át. Az idén a sok ten­nivaló közepette valahogy el­felejtkeztek az ünneplésről. De sebaj, erre is jut majd idő, ha túl lesznek a munka nehezén. , —ás. Ma délután Orgonahangverseny Foton Telt ház előtt, nagy siker­rel került sor a közelmúltban Foton Pécsi Sebestyén orgona- hangversenyére. Most vasárnap, július 23-án, újra megszólal az ősi hangszer, amikor Dalnok Lajos ad hang­versenyt a műemléktemplom­ban, délután 1/2 5 órai kezdet­tel. A hangverseny műsora: Walther: Jesu, meine Freue — partita, Vivaldi: Siciliana, Bach: Ária a Pünkösdi kantá­tából, Händel: Árig a Messiás című oratóriumból, Dandrieu: Három miniatűr, Saint-Saens: Rapszódia, op. 7., Kodály: Epi­grammák, Messiaen: Le han­gúét céleste, Britten: Három dal és Kenessey Jenő: Fantá­zia. A hangversenyen fellép Forgács Éva operaénekes. Hétfőn temetik Pikéthy Tibort A pénteken elhunyt Pikéthy Tibor orgonaművész, zeneszer­ző-karnagy temetése július 24-én, hétfőn délután öt óra­kor lesz Vácott, az alsóvárosi temetőben. PanaszÖzön a benzinkútnál Péntek délután. A hőség szinte elviselhetetlen. A Dózsa György úti ÁFOR-benzinkút- nál szemmel láthatólag nem nagy a forgalom. Nagy időkö­zönként áll meg egy-egy jár­mű az élénkpiros mérőszerek előtt. — Felmondtam. Nem bírom tovább — panaszkodik a keze­lőasszony. — Pedig nem köny- nyű 15 év után otthagyni egy munkahelyet. Szeretem ezt a mesterséget, szinte dinasztia­ként folytatjuk, családon belül. Itt, ezeket a tartályokat édes­apám helyezte a föld alá, még a negyvenes években. — Azelőtt a Diadal téren dolgoztam. Üj, nagy állomás. Két országút találkozásánál, a város kapujában. Hatalmas a forgalom. Van munka bőven, de értelme is van. Mi a jó ab­ban, ha az ember reggeltől ké­ső délutánig itt ül és csak néha téved erre egy-egy gépkocsi. A forgalom csak az eladott lite­rek után számít. — A tanács kívánságára árulunk télen fűtőolajat a kis- váci háztartásoknak. De az csak hat hónapig tartott s a bosszúság egy évre is elegendő. Jöttek a vevők, sorban. Akkor üres volt a tartály. Táviratoz­tam, telefonáltam, semmi. Sza- mosvölgyi elvtárs segített, a tanácsházáról szólt a közpon­tomnak s akkor hozták az utánpótlást. Éjjel, kettőkor. Amikor elfogyott, kezdődött elölről, minden — Amikor áthelyeztek, azzal indokolták, hogy itt lakom, az állomás közelében, tehát jót tesznek velem. De mit ér a kö­zeli otthon, ha csak ülök órák hosszat és nincsen munka, nin­csen forgalom, nincsen jutalék. Ezer forint az alap. Nem sok. Az adminisztráció megvan a kis forgalom mellett is. Na­ponta kell ajánlott levélben küldeni a jelentést, a kimuta­tást. Nem bírom tovább. Fel­mondtam. Gondolom, egy törzsgárdatagot csak megbe­csülnek annyira, hogy kijön­nek és elbeszélgetnek velem, mi a gondom, lehet-e rajta se­gíteni? Eddig semmi ered­mény. Pedig nem vagyunk na­gyon messze a fővárostól... (P. r.) ÉLETMENTÉS Amikor a mentőautó a Kos- di úton szirénázni kezd, a váci kórház beteghordói tudják, a beteg, akit hoznak, életveszé­lyes állapotban van. Megmoz­dul a gépezet. A hordágy a járdán várja, hogy lefékezzen így ki lehet bírni az autó, hátul már nyitják is a kétszárnyú ajtót, csúsztatják a beteget, futnak vele az am­bulanciára. A műtő is felké­szül. Ezen a pénteken minden úgy ment a kórházban, mint más­kor. Az orvosok viziteltek, a felvételi irodán újabb betege­ket vettek fel, a szülőszobán kis életek bukkantak a világ­ra. A főorvos operált amikor a hírt hozták, hogy súlyosan sé­rült fiatal nőt hoznak, azon­nali műtétre van szüksége. Szíven szúrták. varom. Szerencse, hogy a szív- burokba folyt vér megalvadt, s jókora alvadt vércsomó nyomta a szív sebét. Az altató orvos szólt, hogy a betegnek tágulnak a pupil­lái, arra figyelmeztetve, hogy az agyműködés kezdi fölmon­dani a szolgálatot. Beállott a klinikai halál. Egy megoldás volt: a szívmasszázs. De a szív lyukas volt. Az operatőr újjá- val befogta a lyukat, és masz- szírozni kezdte a sebzett szí­vet. A vérkeringés fokozódott, a pupilla ismét szűkülni kez­dett, a folyamat visszafordult... A többi már technika, a se­bész szakmai tudása. A Kosdi úton szirénázott a mentő. A beteghordók a jár­dán álltak, már vitték is az ambulanciára a sápadt, lányos arcú kisasszonyt. Először sokktalanítani kel­lett, vérpótló készítményeket és oxigént kapott. Közben el­végezték a rutinvizsgálatokat, megállapították a vércsoport­ját. S bár a pulzusát már alig lehetett tapintani, sikerült ki­preparálni, a műtétre előkészí­teni a vénáját. A mellkasi sé­rülteket, mielőtt a műtőbe ke­rülnek, mindig meg kell rönt­genezni. Az idő sürgetett... Amíg az ambulancián volt, a röntgen kitelepült a folyosóra. A földszinti ambulancia és az emeleti műtő között elkészítet­ték a felvételt, s mire a beteg aludt, a felvétel is kész volt. A főorvos a szomszédos műtő­be a beteget átadta egy kollé­gájának. — A szívburok puffadt volt. A mellüregben vér volt, a tü­dő összeesett, légmell keletke­zett. A mellkasfalon, a máso­dik bordát félig elvágta a kés, 'átvágott egy artériát, a bal tü­dő felső lebenyén és a szívbur­kon áthatolva két- két és fél centis sebet ejtett a bal pit­Nem mindennap fordul elő vidéki kórházban ilyen eset. Nem mindennap állít az élet sebészeket, asszisztenseket, mentőket ilyen feladat elé. — ön szerint mi tette lehe­tővé, hogy a beteg életben ma­radt? — kérdeztem az opera­tőrt. — Két oka volt. Az egyik, hogy időben kórházba került. A másik, hogy a kórháznak van olyan felszerelése, mely- lyel ilyen nagy műtétet itt el lehet végezni. A harmadik oka — de ezt már én teszem hozzá —, hogy olyan orvosai, szakemberei vannak, akik képesek ilyen feladatokra. S természetesen a szerencsé­nek is szerepe van. Szerencse, hogy a tragédia délelőtt tör­tént, amikor a rendelőintézet­ben és a kórházban nagyüzem van, amikor lehetőség volt a nagyszerű, összehangolt élet­mentő munkára. A beteg úgyszólván semmi­re sem emlékszik. S hamaro­san hazamegy. Egy öthónapos, szép kislány várja ... Bányász Hédi Mi az eredmény? IDE RAJZOLJ! E lap hasábjairól értesültünk , Flamm János váci pszicholó-1 gusnak a Földvári téren vég- j zett lélektani kísérletéről, az eredményről még nem tájé­koztattak minket. Pedig ennek a kísérletnek bizonyára van­nak leszűrhető tapasztalatai. Azt talán már el lehetne dön­teni, érdemes-e a város más részein is a kísérletben alkal­mazott táblához hasonlóakat a házak falára felerősíteni? A Siketnémák Intézetének első igazgatója, Simon Antal 1807-ben megjelent ..Igaz Mes­ter” című művében leszögezi, j hogy: „ ... a gyermekek a raj- j zolásra nagyon hajlandók, úgy. hogy sokszor fenyíteni is kell \ őket, nehogy korommal, vagy j más festékkel az háznak fe­jér falait bemázolják”. Simon Antal azért írta e j sorokat, hogy az olvasás és az j írás egyidőbeni tanításának j előnyeit bizonyítsa a gyerme- j kék ösztönös rajzolás', firkálá- | si készségének okos felhaszná­lásával. Flamm János pszichológus | pedig a szép városkép megőr­zésének céljából próbálja ezt az ösztönt nem elfojtani, ha­nem fejleszteni. A gyermeki gondolatok rajzos kifejezésére külön helyet kínál, amikor táblát szerel a falra, és a raj­zoláshoz minden feltételt biz­tosít. Szeretnénk ismét hallani va­lamit erről a kísérletről. Ha a „Peti hülye” és ehhez hasonló kinyilatkoztatások is a táblára kerültek, és nem annak a háznak a falára, i amelyben az a bizonyos Peti lakik, akkor ez a kísérlet a várakozáson felül sikerült. Még akkor is sikeresnek ne­vezhető, ha a rajzok, firkálások nemcsak a táblán, hanem a tábla közvetlen közelében le­vő falakon találhatók és más­hol nem. A kísérletező bizonyára • tá­jékoztatni fogja a kíváncsi ol­vasókat az elért eredményről, mi pedig, ha érdemes, minden nagyobb háztömb, lakótelep egy-egy kijelölt épületére szorgalmazni fogjuk a táblák felszerelését, társadalmi mun­kában. Galambos Ferenc tanár A Vöröskereszt hírei: A virágos Várért Hétfőn délelőtt a váci üze­mi és területi Vöröskereszt- szervezetek tisztasági felelősei találkoznak. Paulicsek Imréné városi titkár a virágos Vácért mozgalom időszerű vöröske­resztes tennivalóit ismerteti a tisztasági felelősökkel. Véradás Kedden a váci Híradástech­nikai Anyagok Gyárában ön­kéntes véradónap lesz. Orvosi ügyelet Hétfőtől kezdve az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet Vácott, a központi rendelőben (Vác, Köztársaság u. 30., tel.: 11—199). Hétfőn: dr. Kreiner Lenke; kedden: dr. Pap Miklós; szer­dán: dr. Gulyás Zoltán; csü­törtökön: dr. Értékes Tibor; pénteken: dr. Szorg István; szombaton és vasárnap: dr. Bea Mátyás. Hétközben a beosztásban változás történhet. A váci múzeum barokk festményei A fgnti címmel július 14-én, pénteken délután 5 órakor kiállítás nyílott a váci mú­zeumban. A megnyitón rövid előádás hangzott el, • mely a barokk művészetet és ezen be­lül a barokk festészetet és grafikát ismertette. A kiállítást egy sorozat el­ső részének szántuk. Sajnos, korábbi időkre nem mehet­tünk vissza, mert a román, gótikus és reneszánsz korszak­ból nincsen képe múzeumunk­nak. Jelenleg a korábbi, ba­rokk stílusú festményeket és grafikákat állítottuk ki, me­lyek készítési ideje az 1500-as évek végétől 1700 végéig ter­jed. Művészettörténeti sóro- zatunk következő kiállítását a jövő évben tartjuk a követke­ző stíluskorszak, a klasszi­cizmus képalkotó művészeté­ről, melynek során szintén előadás hangzik el a klasszi­cista művészetről. A továb­biakban a romantika és az azt követő stíluskorszakok festé­szetét és grafikáját fogjuk be­mutatni kiállításon és elő­adásban. A pénteki megnyitónkon Tóth Antal, a szentendrei Fe- renczy Múzeum művészettör­ténésze ismertette a barokk korszakot. Tizenötperces jól összefogott, a lényeget ki­emelő előadásában ismertette a társadalmi és politikai vál­tozásokat, melyek a barokk korszakot megelőzték. Utalt arra, hogy Európa politikai képe ebben a korszakban ala­kult ki, miért is o barokk kor sok tekintetben ma sem te­kinthető lezártnak, annak el­lenére, hogy a művészetek to­vább fejlődtek. Kitűnő meg­látása volt az a megállapítás, hogy a barokk stílus volt az utolsó nagy európai művésze­ti stílus, amely az építészet szervező erején belül magá­és grafikái ban foglalta az összes többi művészeteket, sőt az egész életformát. Végül bemutatta a legnagyobb barokk művésze­ket, elsősorban az építészeket és a festőket (a magam részé­ről a legnagyobb szobrászok nevének említését hiányol­tam), megemlékezett a ma­gyar barokk építészet meg­alapítójáról, Mayerhoffer Andrásról is. Lehetett volna még néhány szót szólni a barokk képalko­tóművészet, festészet és grafi­ka stílusjellemzőiről, a moz­galmasságról, az emberi ala­kok széles gesztusairól, a nyugtalanul hullámzó texti­lekről^ a nagyon mély árnyé­kokról és erős fényekről, me­lyek egyébként a kiállított műveken jól nyomonkövethe- tők. A már sokszor említett helyszűke miatt barokk fest­ményeinknek mintegy a felét, grafikáinknak pedig körülbe­lül egytized részét tudtuk csak kiállítani. A legszebb da­rabok azonban láthatók. Ki­emelkedik közülük egy isme­retlen olasz festő, Judit Ho­lofernes fejével című olajfest­ménye az 1700-as évekből, és egy ismeretlen német festő férfiarcképe ugyancsak a ti­zennyolcadik századhól. A grafikák közül, melyek a festményeknél nívósabbak, és egyike-másika megüti a világ­múzeumok, a budapesti Szép- művészeti Múzeumban kiállí­tottak színvonalát, kiemeljük Francescini rézmetsző Belotto festménye után készített Fi­renze látképét a XVIII. szá­zadból, valamint egy Pietro da Cortona után készült ku- polafestmény-vázlatot, mely szintén rézmetszet a XVIII. századból. Stefaits István Dohányos pana:z Miért nem lehet kapni ? Öreg váci dohányos panasz­kodott a minap. Megszokta a szabolcsi dohányt, egész életé­ben maga töltötte a cigarettá­ját belőle. Néhány hete azon­ban nem lehet a váci dohány­boltokban Béke cigarettahü­velyt kapni. Legutóbb azzal biztatták őket, hogy majd szállításkor. Hatan-heten vár­ták, hogy lepakoljanak az au­tóról a Széchenyi utcai do­hányboltban, de hiába. Ciga­rettahüvely nem érkezett. Kérdés: miért nem küldenek Vácra cigarettahüvelyt?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom