Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
re.** liECVEI 'xJtírhm 1972. JŰLIITS 23., VASÁRNAP Száznegyven gyereknek Nyaralás egy holdon I Szentendre külső, falusias ré- -----------------------— szén, ízbégen, hegyek között fekszik az iskola. Egyholdas kertjének alján patak csörög magában. Virágok, füvek, fiatal fák hajlon- ganak a faházak és sátrak között. Ez t a tábort, látnivaló, megtervezték, felépítették, beültették. Nem magától termett, megcsinálták. Szorgos, gondos emberek keze nyoma mindenhol. Képe mégis oldott, fesztelen, természetes, laza. A padokon és sátrakban, a házakban s a patakparton, a fák 'alatt s a tisztásokon szentendrei nyári napközisek, alsósok meg a velük foglalatoskodó hetedikesek, nyolcadikosok. Aztán középiskolások és lengyel cserkészek. Nem is hinnénk: összesen száznegyven gyerek, kamasz. Elférnek eny- nyien egy holdon? S nem is látszik, hogy ennyien vannak, úgy el lehet tűnni a házak, a fák között — ha akarod, egyedül lehetsz. Összesen száznegyven gyerek, kamasz és néhány felnőtt — de velük alig találkozni. Fiatal tanárnők, tanárok — lengyelek — kávét főznek. A konyhán is, a tűzhely körül néhány lengyel asszony — ők a lányukat, fiukat kísérték el. Csak főzzék tovább a kávét, gyújtsák be a kályhát. A gyerekek felelnek magukért, azaz önmagukért és a másikért, a többiekért is felelnek. Magukat fegyelmezik, nincs szükség íegyelmezgetésre. S fegyelmük felolvad a természetességben. Feloldódsz te is, ahogy beléptél ide. Nyár van. _ __________________— tanárt 1 De egy magyar J itt, a táborvezetőt. Déri György énektanárt sokan ismerik Szentendrén. Amikor, majdnem tíz éve, a városba, az iz- bégi általános iskolába érkezett, elvállalta az úttörőcsapat vezetését. De megismerhették az új énektanárt a művelődési házban is, háromfelvonásos gyermekoperát szerzett s vitt színpadra, gyermekszereplőkkel. Aztán öt évig vezetett ott egy zenekarral és kórussal bővített irodalmi színpadot: előadásaikat magyar költők portréi köré építették. Ismerik Déri Györgyöt a szentendrei üzemekben is: meg-meghívjá.k rendezvényeikre zongoristának, játsszon dzsesszt, tánczenét Rengetegen ismerik, hiszen ö szervezte meg az izbégi úttörőtábort. S már nem is csak Szentendrén ismerik őt: dalait országszerte énekelik táborokban. Az itt vendégeskedő cserkészek lengyel szöveget írtak az egyikhez, az a tábori indulójuk. ________________ kérdezném I Egyszerre I mindenről '----BJ.--------------■ — de elősz ör csak arról, ami a legközelebb esik a szememhez. Kik ezek a bevásárló, a kisebbekkel vizet hordó — középiskolás? egyetemista? — fiatalok? — Ök a Nomádok. Sok éve már, hogy vagy huszonöt rátermett gyerekkel, kicsikkel és nagyobbakkal s a két magunk húzta kiskocsival gyalogtúrázni indultunk az ország különböző részeibe. Délutánonként letáboroztunk, sátort vertünk — mi varrtuk, impregnáltuk a sátrakat —, vacsorát főztünk, másnap felszedelődzködtünk, továbbmentünk. Idővel bejártuk szinte az egész országot — akkor még nem kötöttek any- nyira az előírások, nem volt kötelező a kemping, amelyet a gyerekek nehezen tudnak megfizetni. Aztán egy nyáron Lengyelországot vettük a nyakunkba. A Nomádok azóta felnőttek, de most is visszajárnak, nélkülük nem épült volna fel a tábor. Nyárra meg többen ki is költöztek, berendezkedtek az egyik faház padlásán. Be is vásárolnak, vizet is hordanak. Évekkel ezelőtt egy tanár az iskolából sokat törődött velük. Ök meg most mátokkal törődnek. De ez tőlük hem áldozat, ez nekik jó! ________________ mikor hozI ~ H°gVan' I tábort?'"6 3 — Három év alatt, folyamatosan épült fel a tizenöt ház, a zuhanyozók, a park, de még akarunk építeni egy klubházat is. Egyszer a városi tanács adott negyvenhatezer forintot, aztán a tanács, az iskola, s több üzem, kisebb összegeket — pénzben összesen hatvan- hetvenezer forintba került. Ebből a TÜZÉP-telepen megvásároltuk a fák A cserép és a többi bontott anyagból származik. Gyerekek, szülők, tanárok, a Nomádok — magunk építettük fel az egészet. De dolgoztak itt olyanok, akiknek sohasem járt ide a gyerekük. A lelkesedés átragad. Az idén eddig Szolnokról nyolcvan, Veresegyházról hetven gyerek nyaralt az izbégi iskola táborában. Ezután még Jászapátiból és Békéscsabáról várnak úttörőket. A táborozásért, szállásért kapott összeg az iskolai úttörőcsapat pénztárát, felszerelését, de az iskolai felszerelést is gyarapítja.------------------- hívja zászlóI K ürtszó | felvonásra a------------------- ■ cserkészeket, ak ik közül többen a napokban a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél nyertek felavatást. Magyar dallamra írt tábori indulójukat halljuk. Vezényszavakat, jelszavakat — közülük nem egy a fasiszta német megszállók elleni harcban született. Vezetőjük, fiatal tanár, árnyékba húzódva, egy ház oldalának támaszkodva, távolról nézi csak a szertartást. A télen az izbégi iskola kórusa járt Lengyelországban: felléptek iskolákban, klubokban, de még üdülőkben és vasútállomásokon is. A jövő télen ismét viszonozzák a lengyel vendégek látogatását. Ez tehát csereakció, a szállásért egyikük sem fizet. Az étkezésről a táborozok maguk gondoskodnak, de a városi, központi napköziskonyhában is — dolgozói a nyárra kissé tehermentesültek — gyakran főznek nekik „Ez sem volna kötelező, mégis megteszik.”--------------- gyermekmegőrzés, | Nem | de igazi nyaralás!-------------- — ezzel hívták él etre az izbégi iskolában a városi, nyári napközi otthont. Tavaly összesen százötven kisiskolás fordult meg itt a vakáció alatt. Naponta busszal hozzák-viszik, kísérik őket a nyolcadikos izbégi őrsvezetők — napközben is velük vannak, együtt játszanak. Nem gyermekmegőrzés, de igazi nyaralás: Déri György minden napra szervez nekik programot, olimpiát, a fejlődő testnek, léleknek, szellemnek. S a gyerek fogékony a környezetre: az emberire, meg a tájra, kertre, ahol persze nekik is vertek sátrakat, s a tiszta, barátságos, — ágyakkal, takarókkal berendezett — tantermekre, fogékony mindenre. De valóban, gyermekkönyvtárakban tapasztaltam csak eddig ilyen oldott fegyelmet, természetes, játékos, tevékeny nyugalmat.--------------- száznegyvenen I Most 1 nyaralnak itt A nyár folyamán sok száz gyerek tölti az izbégi iskolában gyermekhez méltó módon a vakációt. De ha sokkal kevesebbről, harmincnegyven gyerekről van is szó, — akkor is megéri egy ilyen tábor létrehozása a fáradtságot. Mi kell hozzá? Egy hold? Párszáz négyszögöl elég! — legyint Déri György. Az pedig iskoláink nagy részében adott. Faházak? Kezdetben néhány sátor is megteszi. Egy ember, a szeretetével, az kell hozzá! És akik támogatják: de a támogatás megjöhet. megjön, mert hisz a lelkesedés átragad. Padányi Anna Háry-történetek a sárközi szekrényen Bútorfaragással jelenítette meg Garay János irodalmi hősének: Háry Jánosnak kalandjait a Tolna megyei Kurd községben élő Eőri Szabó Dezső fafaragó népművész. Nagyméretű kompozícióját egy sárközi típusú szekrényre és egy hintaszékre véste. A sárközi motívumokkal díszített szekrényt szőlőág keretezi, szimbólumaként a Háry történeteit ihlető szekszárdi bornak. A szekrényajtókon keretekbe foglalva, 12 faragott képen láthatók az obsitos kalandjai. Az érdekes művet Garay János szülővárosában, Szekszár- don kiállítják. Oktatási mérleg Huszonhatezer hallgató 1173 tanfolyamon A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa összesítette a szakszervezeti politikai tömegoktatás tapasztalatait. Az elmúlt tanévben a legnagyobb érdeklődést a megyében a Szocialista demokrácia időszerű kérdései című tanfolyarn váltotta ki: erre tizennégy ezren jelentkeztek. összességében Pest megyében az 1173 szak- szervezeti tanfolyamnak több mint 26 ezer hallgatója volt. A tanfolyamok tematikájának bővítése Lehetővé tette, hogy a dolgozók valamennyi rétege megtalálja a műveltségének, szakmai felkészültségének leginkább megfelelő oktatási formát. A résztvevők többsége fizikai dolgozó és szocialista brigádtag volt. • Gondot jelentett, hogy a százhalombattai beruházáson dolgozókat nem tudják bevonni a politikai képzésbe. Ennek oka, hogy a munkás- szállásokon az oktatáshoz szükséges feltételek nem biztosítottak, illetve az ott lakók különböző munkaidőbeosztásban dolgoznak. ■ Előrelépés volt, hogy a vezető propagandisták felkészültebbek voltak, mint korábban s az előadásokat rendszerint vita követte. Idén 51 munkásakadémiát szerveztek, amelyet több mint kétezren látogattak. Huszonkét helyen rendeztek előadás- sorozatot a szakmaközi bizottságok. Az SZMT budakeszi oktatási központjában 16 tanfolyamot tartottak a szakszervezeti tisztségviselők számára. Ezeken szb-titkárok, reszortfelelősök és bizalmiak vettek részt. FRISSÍTŐ Az építőtáborokban teljes a nagyüzem. Szőlőkötözés közben jól esik a szomjúságot oltó friss víz. Urban Tamás felvétele Petőfi művészeti versenyek A Pest megyei emlé'bizottság felhívása A Pest megyei Petőfi-em? lékbizottság a költő jubileuma alkalmából különböző művészeti versenyeket hirdetett meg. Az ország valamennyi Petőfi Sándor nevét viselő gimnáziuma ás szakközépiskolája tanulóinak szavalóversenyt írt ki. A Pest megyei általános iskolák 7—3. osztályos tanulói, a szakmunkásképző iskolák, a technikumok és a gimnáziumok tanulói, illetve az üzemek, termelőszövetkezetek, szövetkezetek, hivatalok 14— 30 év közötti dolgozói vers- cs prczamondóversenyre jelentkezhetnek a helyi népfrontbizottságoknál. A jelentkezési határidő: a diákoknak szeptember 30, a dolgozó fiataloknak szeptember 4. Szeptember 1-ig lehet jelentkezni a Pest megyei irodalmi színpadok és színjátszó csoportok Petőfi-versenyére, szintéh a népfrontbizottságoknál. A csoportoknak Petőfi műveiből összeállított, vagy a költőről szóló emlékműsort kell bemutatniuk, feltétel azonban, hogy ezt a műsort előzőleg legalább egy alkalommal már közönség is lássa. A zsűri a helyi bemutatók alapján hívja meg a megyei bemutatókra a produkciókat. A megyei bemutatókat Vácott, Gödöllőn, és Nagykőrösön rendezik meg novemberben. A legjobbak jogot nyernek az országos bemutató? kon való részvételre. István-érmék I. István király születésé? nek 1000 éves jubileuma alkalmából 50 és 100 forintos címletű ezüst érmék kibocsátását kezdte meg a Magyar Nemzeti Bank. Az 50 forintos érme súlya 16, a 100 forintosé 22 gramm, átmérőjük 34, illetve 37 milliméter. Az 50 forintoson I. István király ezüst dénárjából kialakított motívum, hátlapján a király lovasportréja látható. Kevés az évi hatezer sertés Észre sem veszik az aratást Teljes vertikum az érdi termelőszövetkezetben Csak néhány tucat lépést tégy a kúriaszerű szövetkezeti irodától, s máris jóféle illatfelhőkben járhatsz; hogyis ne lenne így, hiszen itt, az udvar hátsó traktusában építették meg a közelmúltban az érdiek, százhalombattaiak egyik fontos élelemellátó bázisát. Ebből a mondatból máris kitetszik, hogy a Ben- ta-völgye Tsz portáján vagyunk, ott is a sertésvágóhíd, egyben földolgozó háza- táján. Évente hatezer sertés, pontosabban ennyi alapanyagból készülő hurka, kolbász, mindenféle, portéka juthat innen az ország legnagyobb falujának, valamint egyik legifjabb városának, fontos ipari településének, mert hiszen Dékány István, a tsz elnöke így fogalmaz: — Hivatalos helyen túl kicsinek találták ezt a feldolgozót, állami támogatást azért nem is kaptunk építésére, de- hát mi eleve így terveztük: legyen meg a közgazdasági és természeti hátországunk, s erre az adottságra, egyben stabilitásra bővíthessük szövetkezetünk élelmiszer-gazdasági vertikumát. Érd és Százhalombatta ellátása volt tehát a célunk, s meg kell mondanom, hogy ez a piac számunkra kedvező. Már eddig is úgy tapasztaltuk, hogy a választék bővítéséért hálás a lakosság. Mi is az a vertikum? Dékány István tehát egy divatos szakkifejezéssel élt, azt mondván, hogy a tsz élelmiszer-gazdasági vertikumát kír vánták a földolgozóval bővíteni. Egy-két fogalmat nem árt tisztázni e helyütt, annál is inkább, mert itt-ott'félreértésekkel találkozik az ember. Először tehát arról, mit is értünk azon a kifejezésen, hogy élelmiszer-gazdaság. Ezt a fogai mat nálunk Erdei Ferenc alkotta meg, benne foglaltatik a mezőgazdasági termelés — ha úgy tetszik, az ősi földművelés, valamint állattenyésztés —, amely azonban kibővül az alapanyagok földolgozásával, sőt kereskedelmével, közvetlen értékesítésével Is. Egyes agrárközgazdászok indokoltnak tartják, hogy ez a hatósugár terjedjen ki a mezőgazdaság termelőeszközökkel való ellátására, tehát például a gépgyártásra is. Mit lehet ezen félreérteni? Az egyik megyebéli termelőszövetkezet híradója a következő megjelölést viseli fejléce alatt: „mező- és élelmiszer-gazdasági szövetkezet”. Mivel azonban a mezőgazdaság beletartozik az élelmiszer-gazdaság fogalmába, a fogalmazás merőben helytelen. Érthető lenne ez a forma: mezőgazda- sági és élelmiszeripari szövetkezet, ám a legegyszerűbb, egyben legvilágosabb és legtömörebb megjelölés egyszerűen így hangzana: élelmiszer-gazdasági szövetkezet. E röpke kitérő után lássuk, mi is az a vertikum? Semmi más, mint a már említett teljes folyamat — termelés, földolgozás, értékesítés — egybe- fogása. Történhet ez a tsz- ek, valamint az állami felvásárló, feldolgozó, kereskedelmi vállalatok összefogásával is, ám épp ily célszerű, amennyiben a .termelőszövetkezeten belül teremtik meg ezt a láncolatot, vertikumot Igaz, ez valamennyi termék esetében szinte elképzelhetetlen, illetve megvalósíthatatlan. Lám, a Benta-völgye Tsz is csak a sertéshúst produkálja ily módon, jóllehet megannyi más, hagyományos növényt, valamint állatot ter- mesztenek-tenyésztenek ebben a gazdaságban is. Kilenc saját üzlet — Ha vertikumról beszélünk, nyilván közvetlenül adja el a tsz a sertéshúst... — Természetesen — válaszolja az elnök. — Kilenc üzletünk van, közülük hatban árusítunk húst, illetve húskészítményeket. Csupán az érdi pecsenyesütő bolt ezer feldolgozott sertést ad el egy évben. Százhalombattán ugyancsak épül ilyen pecsenyesütőnk. Mindez nem jelenti azt, hogy más üzletekbe ne juttatnánk áruinkból. Így a MÉK boltjait Is ellátjuk hús- és füstöltáruval, miként a diósdi csapágygyár melletti üzletet, Érd- parkváros ABC-áruházát, Százhalombattának és magának Érdnek a két ABC-áruházát is. Nagy fogyasztóink a százhalombattai üzemi konyhák. — Eszerint az állami felvásárló vállalattal nincs is kapcsolatuk? — Nincs. Ez a vágóhíd és feldolgozó, mint említettem, tisztán a helyi igényekre épült. De máris látjuk, hogy kevés az az évi hatezer sertés, jövőre ezért kilenc-tizenkétezerre bővítjük az üzem teljesítőképességét. Voltaképpen a hűtőtér megnagyobbításáról van szó, egyebekben máris tudnánk produkálni ezt a mennyiséget. Kijőve a földolgozóból, pillanatnyilag pihentetett, félig kész épületbe ütközünk. Üzemi konyha lesz itt, hatszáz ember tud itt majd étkezni napjában; természetesen nemcsak a termelőszövetkezetből valók, hanem az érdi különféle hivatalok alkalmazottai is. Dékány Istvánnak már nem is kell mondania — ki ne találná ki, hogy ez az étkezde szintén a földolgozóra „épül”, mégpedig szó szerint, nem pusztán jelképesen, közgazdasági értelemben. Tűnődés egy folyóiratcikken Nyilvánvaló, hogy esd: a pompásnak nevezhető konstrukciót, ha úgy tetszik, számítást, nem ötlötték volna ki, és nem valósították volna meg a szövetkezet szakemberei, ha — nem lenne érdemes. Ezt a közhelyszerű megjegyzést azért írom le, mert átfutván a Gazdálkodás című szakfolyóirat legfrissebb számát, tűnődésre késztetett abban Borbényi Ervinnek, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetőjének tanulmánya. „Miért növekszik lassan a mezőgazdaság élelmiszerfeldolgozó tevékenysége?” — íme, a cím, amit sok tanulságos adalék követ. Való igaz: több esztendeje már, hogy a saját feldolgozást, a közvetlen termékértékesítést ösztönzi a kormányzat, ám ennek aránya alig néhány százalékra rúg a termelőszövetkezetek gazdálkodásában. A szerző az anyagi érdekeltség elégtelenségében látja a legfőbb magyarázatot, 'a feszültségek és ellentmondások eredőjét. Mint írja: „Az anyagi érdekeltséget az élelmiszerárak költségszerkezete, stabil színvonala és az élelmiszerek piaci helyzete már eleve meghatározza.” Valóban: az élelmiszer Magyarországon — legalábbis nagy általánosságban — nem hiánycikk, ám akad jó néhány ipari termék, ami az. Ha tehát ez utóbbiak gyártására vállalkozik a szövetkezet, úgy a piac hajlamos magasabb árat fizetni, míg az élelmiszerek esetében — nem. Lassú az élelmiszer-feldolgozásba befektetett eszközök megtérülése, nagy a kockázati veszteség, így kicsiny a nyereség. Az október óta kivetett háromszázalékos termelési adó, valamint az üzlethelyiségek bérleti díjának felemelése is csak tompította a vállalkozói kedvet, úgy, hogy a MÉM osztályvezetője a többi között javasolja is e tevékenység fölmentését az adó-
