Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-23 / 172. szám

re.** liECVEI 'xJtírhm 1972. JŰLIITS 23., VASÁRNAP Száznegyven gyereknek Nyaralás egy holdon I Szentendre külső, fa­lusias ré- -----------------------— szén, ízbé­gen, hegyek között fekszik az iskola. Egyholdas kertjének al­ján patak csörög magában. Vi­rágok, füvek, fiatal fák hajlon- ganak a faházak és sátrak kö­zött. Ez t a tábort, látnivaló, meg­tervezték, felépítették, beültet­ték. Nem magától termett, megcsinálták. Szorgos, gondos emberek keze nyoma minden­hol. Képe mégis oldott, feszte­len, természetes, laza. A padokon és sátrakban, a házakban s a patakparton, a fák 'alatt s a tisztásokon szent­endrei nyári napközisek, alsó­sok meg a velük foglalatosko­dó hetedikesek, nyolcadikosok. Aztán középiskolások és len­gyel cserkészek. Nem is hin­nénk: összesen száznegyven gyerek, kamasz. Elférnek eny- nyien egy holdon? S nem is látszik, hogy ennyien vannak, úgy el lehet tűnni a házak, a fák között — ha akarod, egye­dül lehetsz. Összesen száznegyven gye­rek, kamasz és néhány felnőtt — de velük alig találkozni. Fiatal tanárnők, tanárok — lengyelek — kávét főznek. A konyhán is, a tűzhely körül néhány lengyel asszony — ők a lányukat, fiukat kísérték el. Csak főzzék tovább a kávét, gyújtsák be a kályhát. A gye­rekek felelnek magukért, azaz önmagukért és a másikért, a többiekért is felelnek. Magu­kat fegyelmezik, nincs szükség íegyelmezgetésre. S fegyelmük felolvad a természetességben. Feloldódsz te is, ahogy belép­tél ide. Nyár van. _ __________________— tanárt 1 De egy magyar J itt, a táborvezetőt. Déri György énektanárt sokan ismerik Szentendrén. Amikor, majd­nem tíz éve, a városba, az iz- bégi általános iskolába érke­zett, elvállalta az úttörőcsapat vezetését. De megismerhették az új énektanárt a művelődési házban is, háromfelvonásos gyermekoperát szerzett s vitt színpadra, gyermekszereplők­kel. Aztán öt évig vezetett ott egy zenekarral és kórussal bő­vített irodalmi színpadot: elő­adásaikat magyar költők port­réi köré építették. Ismerik Dé­ri Györgyöt a szentendrei üze­mekben is: meg-meghívjá.k rendezvényeikre zongoristá­nak, játsszon dzsesszt, táncze­nét Rengetegen ismerik, hi­szen ö szervezte meg az izbégi úttörőtábort. S már nem is csak Szentendrén ismerik őt: dalait országszerte énekelik táborokban. Az itt vendégeske­dő cserkészek lengyel szöveget írtak az egyikhez, az a tábori indulójuk. ________________ kérdezném I Egyszerre I mindenről '----BJ.--------------■ — de elő­sz ör csak arról, ami a legköze­lebb esik a szememhez. Kik ezek a bevásárló, a kisebbek­kel vizet hordó — középisko­lás? egyetemista? — fiatalok? — Ök a Nomádok. Sok éve már, hogy vagy huszonöt rá­termett gyerekkel, kicsikkel és nagyobbakkal s a két magunk húzta kiskocsival gyalogtúráz­ni indultunk az ország külön­böző részeibe. Délutánonként letáboroztunk, sátort vertünk — mi varrtuk, impregnáltuk a sátrakat —, vacsorát főztünk, másnap felszedelődzködtünk, továbbmentünk. Idővel bejár­tuk szinte az egész országot — akkor még nem kötöttek any- nyira az előírások, nem volt kötelező a kemping, amelyet a gyerekek nehezen tudnak meg­fizetni. Aztán egy nyáron Len­gyelországot vettük a nya­kunkba. A Nomádok azóta fel­nőttek, de most is visszajár­nak, nélkülük nem épült vol­na fel a tábor. Nyárra meg többen ki is költöztek, beren­dezkedtek az egyik faház pad­lásán. Be is vásárolnak, vizet is hordanak. Évekkel ezelőtt egy tanár az iskolából sokat törő­dött velük. Ök meg most má­tokkal törődnek. De ez tőlük hem áldozat, ez nekik jó! ________________ mikor hoz­I ~ H°gVan' I tábort?'"6 3 — Három év alatt, folyama­tosan épült fel a tizenöt ház, a zuhanyozók, a park, de még akarunk építeni egy klubházat is. Egyszer a városi tanács adott negyvenhatezer forintot, aztán a tanács, az iskola, s több üzem, kisebb összegeket — pénzben összesen hatvan- hetvenezer forintba került. Eb­ből a TÜZÉP-telepen megvá­sároltuk a fák A cserép és a többi bontott anyagból szár­mazik. Gyerekek, szülők, taná­rok, a Nomádok — magunk építettük fel az egészet. De dolgoztak itt olyanok, akiknek sohasem járt ide a gyerekük. A lelkesedés átragad. Az idén eddig Szolnokról nyolcvan, Veresegyházról het­ven gyerek nyaralt az izbégi iskola táborában. Ezután még Jászapátiból és Békéscsabáról várnak úttörőket. A táborozá­sért, szállásért kapott összeg az iskolai úttörőcsapat pénztá­rát, felszerelését, de az iskolai felszerelést is gyarapítja.------------------- hívja zászló­I K ürtszó | felvonásra a------------------- ■ cserkészeket, ak ik közül többen a napokban a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél nyertek felava­tást. Magyar dallamra írt tá­bori indulójukat halljuk. Ve­zényszavakat, jelszavakat — közülük nem egy a fasiszta német megszállók elleni harc­ban született. Vezetőjük, fiatal tanár, árnyékba húzódva, egy ház oldalának támaszkodva, távolról nézi csak a szertar­tást. A télen az izbégi iskola kó­rusa járt Lengyelországban: felléptek iskolákban, klubok­ban, de még üdülőkben és vasútállomásokon is. A jövő télen ismét viszonozzák a len­gyel vendégek látogatását. Ez tehát csereakció, a szállásért egyikük sem fizet. Az étkezés­ről a táborozok maguk gon­doskodnak, de a városi, köz­ponti napköziskonyhában is — dolgozói a nyárra kissé teher­mentesültek — gyakran főz­nek nekik „Ez sem volna kö­telező, mégis megteszik.”--------------- gyermekmegőrzés, | Nem | de igazi nyaralás!-------------- — ezzel hívták él etre az izbégi iskolában a városi, nyári napközi otthont. Tavaly összesen százötven kis­iskolás fordult meg itt a vaká­ció alatt. Naponta busszal hozzák-viszik, kísérik őket a nyolcadikos izbégi őrsvezetők — napközben is velük van­nak, együtt játszanak. Nem gyermekmegőrzés, de igazi nyaralás: Déri György min­den napra szervez nekik prog­ramot, olimpiát, a fejlődő test­nek, léleknek, szellemnek. S a gyerek fogékony a környezet­re: az emberire, meg a tájra, kertre, ahol persze nekik is vertek sátrakat, s a tiszta, ba­rátságos, — ágyakkal, taka­rókkal berendezett — tanter­mekre, fogékony mindenre. De valóban, gyermekkönyvtárak­ban tapasztaltam csak eddig ilyen oldott fegyelmet, termé­szetes, játékos, tevékeny nyu­galmat.--------------- száznegyvenen I Most 1 nyaralnak itt A nyár folyamán sok száz gyerek tölti az izbégi is­kolában gyermekhez méltó módon a vakációt. De ha sok­kal kevesebbről, harminc­negyven gyerekről van is szó, — akkor is megéri egy ilyen tábor létrehozása a fáradtsá­got. Mi kell hozzá? Egy hold? Párszáz négyszögöl elég! — le­gyint Déri György. Az pedig iskoláink nagy részében adott. Faházak? Kezdetben néhány sátor is megteszi. Egy ember, a szeretetével, az kell hozzá! És akik támo­gatják: de a támogatás meg­jöhet. megjön, mert hisz a lel­kesedés átragad. Padányi Anna Háry-történetek a sárközi szekrényen Bútorfaragással jelenítette meg Garay János irodalmi hő­sének: Háry Jánosnak kaland­jait a Tolna megyei Kurd köz­ségben élő Eőri Szabó Dezső fafaragó népművész. Nagymé­retű kompozícióját egy sárközi típusú szekrényre és egy hin­taszékre véste. A sárközi mo­tívumokkal díszített szekrényt szőlőág keretezi, szimbóluma­ként a Háry történeteit ihlető szekszárdi bornak. A szek­rényajtókon keretekbe foglal­va, 12 faragott képen láthatók az obsitos kalandjai. Az érdekes művet Garay Já­nos szülővárosában, Szekszár- don kiállítják. Oktatási mérleg Huszonhatezer hallgató 1173 tanfolyamon A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa összesítette a szakszervezeti politikai tö­megoktatás tapasztalatait. Az elmúlt tanévben a legnagyobb érdeklődést a megyében a Szo­cialista demokrácia időszerű kérdései című tanfolyarn vál­totta ki: erre tizennégy ezren jelentkeztek. összességében Pest megyében az 1173 szak- szervezeti tanfolyamnak több mint 26 ezer hallgatója volt. A tanfolyamok tematikájá­nak bővítése Lehetővé tette, hogy a dolgozók valamennyi rétege megtalálja a műveltsé­gének, szakmai felkészültsé­gének leginkább megfelelő ok­tatási formát. A résztvevők többsége fizikai dolgozó és szocialista brigádtag volt. • Gondot jelentett, hogy a százhalombattai beruházáson dolgozókat nem tudják be­vonni a politikai képzésbe. Ennek oka, hogy a munkás- szállásokon az oktatáshoz szükséges feltételek nem biz­tosítottak, illetve az ott la­kók különböző munkaidőbe­osztásban dolgoznak. ■ Előrelépés volt, hogy a ve­zető propagandisták felké­szültebbek voltak, mint ko­rábban s az előadásokat rend­szerint vita követte. Idén 51 munkásakadémiát szerveztek, amelyet több mint kétezren látogattak. Huszon­két helyen rendeztek előadás- sorozatot a szakmaközi bi­zottságok. Az SZMT budakeszi okta­tási központjában 16 tanfo­lyamot tartottak a szakszerve­zeti tisztségviselők számára. Ezeken szb-titkárok, reszort­felelősök és bizalmiak vettek részt. FRISSÍTŐ Az építőtáborokban teljes a nagy­üzem. Szőlőkötözés közben jól esik a szomjúságot oltó friss víz. Urban Tamás felvétele Petőfi művészeti versenyek A Pest megyei emlé'bizottság felhívása A Pest megyei Petőfi-em? lékbizottság a költő jubileuma alkalmából különböző művé­szeti versenyeket hirdetett meg. Az ország valamennyi Petőfi Sándor nevét viselő gimnáziu­ma ás szakközépiskolája tanu­lóinak szavalóversenyt írt ki. A Pest megyei általános is­kolák 7—3. osztályos tanulói, a szakmunkásképző iskolák, a technikumok és a gimnáziu­mok tanulói, illetve az üze­mek, termelőszövetkezetek, szövetkezetek, hivatalok 14— 30 év közötti dolgozói vers- cs prczamondóversenyre jelent­kezhetnek a helyi népfront­bizottságoknál. A jelentkezési határidő: a diákoknak szep­tember 30, a dolgozó fiatalok­nak szeptember 4. Szeptember 1-ig lehet jelent­kezni a Pest megyei irodalmi színpadok és színjátszó csopor­tok Petőfi-versenyére, szintéh a népfrontbizottságoknál. A csoportoknak Petőfi műveiből összeállított, vagy a költőről szóló emlékműsort kell bemu­tatniuk, feltétel azonban, hogy ezt a műsort előzőleg legalább egy alkalommal már közönség is lássa. A zsűri a helyi bemu­tatók alapján hívja meg a me­gyei bemutatókra a produk­ciókat. A megyei bemutatókat Vácott, Gödöllőn, és Nagykő­rösön rendezik meg novem­berben. A legjobbak jogot nyernek az országos bemutató? kon való részvételre. István-érmék I. István király születésé? nek 1000 éves jubileuma al­kalmából 50 és 100 forintos címletű ezüst érmék kibo­csátását kezdte meg a Ma­gyar Nemzeti Bank. Az 50 forintos érme súlya 16, a 100 forintosé 22 gramm, át­mérőjük 34, illetve 37 milli­méter. Az 50 forintoson I. István király ezüst dénárjá­ból kialakított motívum, hát­lapján a király lovasportréja látható. Kevés az évi hatezer sertés Észre sem veszik az aratást Teljes vertikum az érdi termelőszövetkezetben Csak néhány tucat lépést tégy a kúriaszerű szövetke­zeti irodától, s máris jóféle illatfelhőkben járhatsz; hogyis ne lenne így, hiszen itt, az udvar hátsó traktusában épí­tették meg a közelmúltban az érdiek, százhalombattaiak egyik fontos élelemellátó bá­zisát. Ebből a mondatból máris kitetszik, hogy a Ben- ta-völgye Tsz portáján va­gyunk, ott is a sertésvágó­híd, egyben földolgozó háza- táján. Évente hatezer sertés, pontosabban ennyi alapanyag­ból készülő hurka, kolbász, mindenféle, portéka juthat in­nen az ország legnagyobb fa­lujának, valamint egyik leg­ifjabb városának, fontos ipa­ri településének, mert hiszen Dékány István, a tsz elnöke így fogalmaz: — Hivatalos helyen túl ki­csinek találták ezt a feldol­gozót, állami támogatást azért nem is kaptunk építésére, de- hát mi eleve így terveztük: legyen meg a közgazdasági és természeti hátországunk, s er­re az adottságra, egyben sta­bilitásra bővíthessük szövet­kezetünk élelmiszer-gazdasá­gi vertikumát. Érd és Száz­halombatta ellátása volt te­hát a célunk, s meg kell mondanom, hogy ez a piac számunkra kedvező. Már ed­dig is úgy tapasztaltuk, hogy a választék bővítéséért hálás a lakosság. Mi is az a vertikum? Dékány István tehát egy di­vatos szakkifejezéssel élt, azt mondván, hogy a tsz élelmi­szer-gazdasági vertikumát kír vánták a földolgozóval bőví­teni. Egy-két fogalmat nem árt tisztázni e helyütt, annál is inkább, mert itt-ott'félre­értésekkel találkozik az em­ber. Először tehát arról, mit is értünk azon a kifejezésen, hogy élelmiszer-gazdaság. Ezt a fogai mat nálunk Erdei Fe­renc alkotta meg, benne fog­laltatik a mezőgazdasági ter­melés — ha úgy tetszik, az ősi földművelés, valamint ál­lattenyésztés —, amely azon­ban kibővül az alapanyagok földolgozásával, sőt kereske­delmével, közvetlen értéke­sítésével Is. Egyes agrárköz­gazdászok indokoltnak tart­ják, hogy ez a hatósugár terjedjen ki a mezőgazdaság termelőeszközökkel való el­látására, tehát például a gép­gyártásra is. Mit lehet ezen félreérteni? Az egyik megye­béli termelőszövetkezet hír­adója a következő megje­lölést viseli fejléce alatt: „mező- és élelmiszer-gazda­sági szövetkezet”. Mivel azon­ban a mezőgazdaság beletar­tozik az élelmiszer-gazdaság fogalmába, a fogalmazás me­rőben helytelen. Érthető len­ne ez a forma: mezőgazda- sági és élelmiszeripari szö­vetkezet, ám a legegyszerűbb, egyben legvilágosabb és leg­tömörebb megjelölés egysze­rűen így hangzana: élelmi­szer-gazdasági szövetkezet. E röpke kitérő után lássuk, mi is az a vertikum? Semmi más, mint a már említett tel­jes folyamat — termelés, föl­dolgozás, értékesítés — egybe- fogása. Történhet ez a tsz- ek, valamint az állami felvá­sárló, feldolgozó, kereskedel­mi vállalatok összefogásával is, ám épp ily célszerű, amennyiben a .termelőszövet­kezeten belül teremtik meg ezt a láncolatot, vertikumot Igaz, ez valamennyi termék esetében szinte elképzelhe­tetlen, illetve megvalósítha­tatlan. Lám, a Benta-völgye Tsz is csak a sertéshúst pro­dukálja ily módon, jóllehet megannyi más, hagyományos növényt, valamint állatot ter- mesztenek-tenyésztenek ebben a gazdaságban is. Kilenc saját üzlet — Ha vertikumról beszé­lünk, nyilván közvetlenül adja el a tsz a sertéshúst... — Természetesen — vála­szolja az elnök. — Kilenc üz­letünk van, közülük hatban árusítunk húst, illetve húské­szítményeket. Csupán az érdi pecsenyesütő bolt ezer feldol­gozott sertést ad el egy évben. Százhalombattán ugyancsak épül ilyen pecsenyesütőnk. Mindez nem jelenti azt, hogy más üzletekbe ne juttatnánk áruinkból. Így a MÉK boltjait Is ellátjuk hús- és füstöltáru­val, miként a diósdi csapágy­gyár melletti üzletet, Érd- parkváros ABC-áruházát, Százhalombattának és magá­nak Érdnek a két ABC-áruhá­zát is. Nagy fogyasztóink a százhalombattai üzemi kony­hák. — Eszerint az állami felvá­sárló vállalattal nincs is kap­csolatuk? — Nincs. Ez a vágóhíd és feldolgozó, mint említettem, tisztán a helyi igényekre épült. De máris látjuk, hogy kevés az az évi hatezer sertés, jövőre ezért kilenc-tizenkétezerre bő­vítjük az üzem teljesítőképes­ségét. Voltaképpen a hűtőtér megnagyobbításáról van szó, egyebekben máris tudnánk produkálni ezt a mennyiséget. Kijőve a földolgozóból, pil­lanatnyilag pihentetett, félig kész épületbe ütközünk. Üzemi konyha lesz itt, hatszáz ember tud itt majd étkezni napjában; természetesen nemcsak a ter­melőszövetkezetből valók, ha­nem az érdi különféle hivata­lok alkalmazottai is. Dékány Istvánnak már nem is kell mondania — ki ne találná ki, hogy ez az étkezde szintén a földolgozóra „épül”, mégpedig szó szerint, nem pusztán jelké­pesen, közgazdasági értelem­ben. Tűnődés egy folyóiratcikken Nyilvánvaló, hogy esd: a pompásnak nevezhető konst­rukciót, ha úgy tetszik, számí­tást, nem ötlötték volna ki, és nem valósították volna meg a szövetkezet szakemberei, ha — nem lenne érdemes. Ezt a köz­helyszerű megjegyzést azért írom le, mert átfutván a Gaz­dálkodás című szakfolyóirat legfrissebb számát, tűnődésre késztetett abban Borbényi Er­vinnek, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetőjének tanulmá­nya. „Miért növekszik lassan a mezőgazdaság élelmiszer­feldolgozó tevékenysége?” — íme, a cím, amit sok tanulsá­gos adalék követ. Való igaz: több esztendeje már, hogy a saját feldolgozást, a közvetlen termékértékesítést ösztönzi a kormányzat, ám ennek aránya alig néhány százalékra rúg a termelőszövetkezetek gazdál­kodásában. A szerző az anyagi érdekelt­ség elégtelenségében látja a legfőbb magyarázatot, 'a fe­szültségek és ellentmondások eredőjét. Mint írja: „Az anyagi érdekeltséget az élelmiszerárak költségszerkezete, stabil szín­vonala és az élelmiszerek pia­ci helyzete már eleve megha­tározza.” Valóban: az élelmi­szer Magyarországon — leg­alábbis nagy általánosságban — nem hiánycikk, ám akad jó néhány ipari termék, ami az. Ha tehát ez utóbbiak gyártá­sára vállalkozik a szövetkezet, úgy a piac hajlamos magasabb árat fizetni, míg az élelmisze­rek esetében — nem. Lassú az élelmiszer-feldolgozásba be­fektetett eszközök megtérülé­se, nagy a kockázati veszteség, így kicsiny a nyereség. Az ok­tóber óta kivetett háromszáza­lékos termelési adó, valamint az üzlethelyiségek bérleti díjá­nak felemelése is csak tompí­totta a vállalkozói kedvet, úgy, hogy a MÉM osztályvezetője a többi között javasolja is e te­vékenység fölmentését az adó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom