Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

1972. JÚLIUS 22., SZOMBAT PEST UECYEI 3 A súlycsoport Győztes kombójnosokndl a ceglédi határban Kémleli a parasztember az eget — amely hol megcsor­dul, hol megfényesedik —, ér­zései szakasztott így váltogat­ják egymást szeme tükrén: o jobb sír, a bal nevet. Fel­ázik a talaj, megsüllyed a gép, áll az aratás, de nem furu­lyáznak ám a szomjas kukori­ca levelei. Aztán: rekkenő forróság jön, megy az aratás, de kornyadozik a zöldség, j Ez is kedves, az is kell... ! Tárnokon jártam a minap, a megye egyik legjobb gabo­natermő vidékén. Kincset érő földek, lassan érik be itt a búza, de ha beérik, azt meg­nézheti akárki. „Huszonkét mázsás hozamra számítottunk holdanként — mondja Lovas Géza, a Lenin Termelőszövet­kezet elnöke —, de látniva- lóan több lesz” Vetettek 40 hold őszi árpát is, éppen csak bejáratni a kombájnokat, de 1260 hold a búza. Hanem azért búcsúzóul azt mondja az elnök: „Ha üalami szépet akar látni, nézze meg a para­dicsomot”. A 999 00 1 r JT9 jovo búzái A pátyi Petőfi Tsz főagro- nómusa, Kovács Ernő viszont panaszkodik: „A televízió, a lapok, a rádió hírül adták, hogy az alkatrészellátást jól megtervezték az idén. Nem vi­tás, a kombájnhoz van min­den, de a bálázó gépekhez mindeddig csak ígéretet kap­tunk kardán meg ékszíj he­lyett. ígérték, hogy hozzák, mondták, hogy már elindult a szállítmány az NDK-ból. Másfél hónapja jön. Jövőre is aratnunk kell! S hogy milyen eredménnyel, az most dől el. Az idei mindenesetre jónak ígérkezik, 21 mázsa körül lesz holdanként. A Rannája nyo­mán sorra beérik a Mira- ■novszkája, a Bezosztája, a Kiszombori. ötven holdon pe­dig — kísérleti táblán — a jövő búzái: a Kavkáz és a Ju- bilejnaja kalászai bólogatnak. A közelmúltban nyugatnémet gazdálkodók turistacsoportja járt a termelőszövetkezetben. 'Megkérdezték: miért vetnek szovjet búzafajtákat, nincs-e ebben valami politikai vagy gazdasági kényszer? Kovács Ernő akkor válasz helyett ki­vitte a látogatókat a határba, végigkalauzolta őket az akác- sátrú, pipacslámpás dülőúton. Tudás és akarat ! Egy falu a Dunán innen: Albertirsa. A Dimitrov Tsz tlOOO hold búzájának felét le­vágták már, a hozam is szép, 14 mázsát terveztek, de még a gyengébb területek is többet adtak tizenhatnál. A gépek­kel sincs baj, hiszen négy új kombájnjuk mellett hat régi masina áz alkatrésztár. így olcsóbb. A főagronómus, Szu- da Pál, mégsem elégedett, már hogy lenne az, amikor a hét elején jégverés jött, azóta mindennap esik, aztán les­hetik, mikor bírja meg a talaj a masinát. Ugrasztja is a mo­toros küldöncöt, nézné meg, állnak-e a gépek a „tanító­föld” sarkában. Alföldi utazásom társa, egy­ben kalauzom, Billédi Ferenc, n megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője. Ceglédre tar­tunk. A kombájnosverseny dolgában jár, magam ugyanez ügyben kötözködöm vele, mert ugye — mondom — nem min­den kombájnos tartozik egy súlycsoportba. Egyiknek-má- siknak például nagyobb telje­sítményű NDK-masina jutott. Azután: nem mindegy ám, hogy milyen hozamú búzafaj­tát aratnak, meg az sem, hogy , szép sűrű táblában aratnak, vagy széldöntögette foltokat kerülgethetnek. Másként legel a gép, ha a természet sima asz­talán habzsolja az „életet”, vagy, ha domboldalra, buckák­ra kapaszkodik érte. — Több aggályom nincs — közlöm. — Csakhogy... — e szósu­hintással .vezeti be riposztját az útimarsall —, csakhogy a verseny. területi tsz-szövetsé- genként rendezik, tehát úgy- ahogy kiegyenlítődi feltételek­kel. A területi adottságokból következik, a hasonló terep, fajtaösszetétel, az időjárás is megközelítően egyforma örö­met-bosszúságot okoz. Végül, persze, abszolút rangsort is felállítottunk. A gépek? A ta­valyi első, második és harma­dik helyezett, a valamivel gyengébb teljesítményű SZK— 4-es nyergében versenyzett. In­kább a felkészültség, a tudás, az akarat számít. Végtére a sportban ... Végtére... igaz is. Van hát­szél, meg ellenszél, az öttusá­ban pedig sorsolják a lovakat. Hajnaltól estig 2680 hold kalászos, ebből a búza 1711 hold. A termés szé­pen fizet, magasan a várt ho­zam felett. A búza átlagtermé­se 20 mázsa körül alakult — ez a ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet statisztikája. Az idő kedvezett a gabonának, míg körös-körül zuhogott az eső, a városban naponta esett, itt, ebben a katlanban egy szem sem. A kombájnok az utolsó száz- egynéhány holdat falják. A nyolc közül hat legalábbis. Kettő itt áll szélről, összedu­gott fejű, sziesztázó őslény­ként. A kombájnosoktól a na­pi programot kérdem. így ala­kul: 4 óra tájt motorra ülnek, fél 5-kor átvizsgálják a gépü­ket, azután amint felszáll a hajnali harmat, nyeregbe ül­nek. Rendesen, este 8-ig dol­goznak. — Jók a gépek? — kérdem. — Ha nem azok, csakis ma­gunknak tehetünk szemrehá­nyást. Apróbb hiba azért min­dig akad, egyszer tengelytörés is volt. — Azt a szemrehányást nem egészen értem. Az idősebb kambájnos, sűrű, fekete ember, válaszol: — Én amúgy szerelő vagyok a gépműhelyben. A társam meg traktoros, magunk készí­tettük elő a gépet. — A teljesítmény? Három esztendeje született a Pest megyei Tanács és az OTP megyei igazgatósága kö­zötti együttműködési prog­ram, azzal a céllal, hogy meg­oldják a tanácsi beruházá­sok-fejlesztések finanszírozá­sát, a telekértékesítéseket, ki­alakítsák az információs rend­szert. A megye építkezéseinek je­lenlegi helyzetét körúton szemlélték és tárgyalták meg a megye párt- és állami veze­tői az OTP megyei vezetői­vel, Szirmai Jenőnek, az OTP vezérigazgatójának részvéte­lével. A közös út tapasztalatairól Pogány Miklós, az OTP Pest megyei igazgatója tájékoz­tatta lapunkat. Lakások Elmondotta, hogy elsőként Halásztelken megtekintették a hagyományos és blokkos technológiájú, 242 lakásos programnak már felépült, valamint épülő lakásait. (A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat, Vác építi.) Majd Ráckeve következett, ahol a huszonhét lakásos tár­sasház előkészületeit, terveit tanulmányozták a látogatók; itt a szanálás egy részét már megoldották. Keményebb dió az a kétszáz lakásos telep, amelynek saját beruházásos megvalósítására vállalkozik az OTP, szintén Ráckevén, de amelynek első feltétele a meg­levő közműhálózat bővítése. Egységes vélemény alakult ki a közműtársulat megalakítá­sára — a közműhöz szüksé­ges tanácsi részesedés anyagi alapja pedig szó szerint az ut­cán hever: telekparcellázás­ból teremtik elő. Kivitelező is rendelkezésre áll. — Az átvételnél írják — mondja a fiatalabb kombáj- nos. ö is benne van már a családapakorban, de fáradt­ságtól gyűrött arca megőrizte a kölyökvonásokat. — Hát a kereset? — 250—300 forint körül na­ponta. Egyforma valameny- nyiünké. Azután megtudom, hogy a teljesítményt jelzik a verseny­díjak — mert a virtus hajtó­erő —, de egy brigádban dol­goznak, megbíznak egymás lelkiismeretességében, s így az előadódó h'bát is a véletlen­nek tudhatják be. Hogy egyi­kük se rövidüljön meg, testvé­riesen megosztják a keresetet. Nagy szó ez, mert a kombáj- nosok és az angyalok között általában kevés a rokonvonás! Nem lesz könnyű — Hogyan készültek az idei kombájnosversenyre? — Minden évben azt mond­jak, nem aratunk többet. Nem is a fárasztó munka miatt, de ez az állandó gépzörgés, -zú­gás ... Azért az idén is ver­senyben vagyunk. Hogy el ne felejtsem, a fia­talabb kombájnos, Jansik Pál, a tavalyi megyei verseny ezüstérmese, az idősebb, Ko­vács Benő pedig a bronzérmes. Az aranyérmest bevitték ugyan katonának, de azért idén sem lesz könnyű dolguk, ha dobogóra akarnak kerülni. Lassan fölkapaszkodnak a gép­re, az ülésre zöttyennek. Kar­jukat, mellkasukat vastag, szürke por borítja, akárha az ürgétől kölcsönzött bundát vi­selnének. Még nem zúg a két gigászi vasbogár, még egy percig csend van; még hallani egy pacsirta hangját odafönt- ről, mint egy barna földi rög, tűnik el a magasságban szán­tóink madara. Apor Zoltán Nagyobb lakótelep első ütemeként épült a gödöllői Alsópark 184 lakásos szek­tora. Ez év végéig átadják az első nyolcvan lakást; Stheim rendszerű technológiával a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat kivitelezi, a megállapítás szerint tervsze­rűen. Vecsés, Vörös Hadsereg út. Ellátogattak az itt épülő, 588 lakásos telepre — tavaly ta­vasszal kezdték, idén átadják az első száz lakást. A Monori Építőipari Ksz építi, öntött betonból. Huszonnyolc lakás átadásra kész Diósdon, a Budai Já­rási Építőipari Szövetkezet kivitelezte, 334 lakásos tele­pen. A további negyvenet év végéig, 1974 végével pedig mindet befejezik. A megálla­pítás szerint Vecsésen is, Diósdon is jó minőségben, megfelelő ütemben halad a munka. Szolgáltatóház Érd centrumában, az En­gels utca—Budai út sarkán komplex szolgáltatóház épül: textiltisztító, fodrász, szabó­ság, tv-szerviz------s a „min­de nt egy helyen” — elv érvé­nyesítése jegyében OTP-fiók létesül, utóbbi szeptembertől már működik. A földszintből és két emeletből álló épü­letben négy lakás is épül, s ugyanitt kap központi helyi­ségeket a blokkos technoló­giájú épületet is kivitelező, Budai Járási Építőipari Szö­vetkezet is. Az alapkövet másfél esztendeje tették Le, s az egyöntetű vélemény sze­rint megfelelő ütemben ha­ladnak. A nagyobb kiterjedésű szent­endrei Felszabadulás lakóte­lep első ütemeként épül az Az első borvilágversenyt mint ismeretes — hazánkban rendezik augusztus 25 és szep­tember 5 között. Ezzel egy idő­ben számos rendezvénye lesz a nemzetközi szőlészeti és borá­szati kiállításnak — és vásár­nak. A különböző bemutató­kon és versenyeken részt vesz­nek a magyar történelmi bor­vidékek képviselői is: borvidé­A Szovjetunió után a Német Demokratikus Köztársaság Magyarország második legna­gyobb külkereskedelmi part­nere. Érthető tehát, hogy a magyar vállalatoknál nagy az érdeklődés a szeptemberben nyíló lipcsei őszi vásár iránt. A jelentkezésekből kitűnik, hogy a Hungexpo szervezésé­ben 21 magyar külkereskedel­mi vállalat csaknem 150 üzem termékét mutatja be a lipcsei kiállításon. A magyar vállala­tok főként gépipari tertnékek­a két, összesen 124 lakásos, Sthem rendszerrel kivitele­zett szektor, amply jövőre lesz kész. A Pest megyei ÁÉV építi. Ugyanitt, hagyományos technológiával épít egy hu­szonkét lakásos részt a Szent­endrei Építőipari Szövetke­zet. Ez évben befejezik, át­adják. Közmű Mit állapítottak meg össze­foglalóul a látogatókörút résztvevői? — A folyamatban levő la­kásépítkezések általában biz­tató, pozitív összképet nyúj­tanak. Sok helyütt a legfőbb gond: a közmű, mindenekelőtt a csatornázás. Fontos, hogy a jövőben kikerüljék az ide­jét múlt megoldásokat e téren is. A megtekintett lakótele­pek közművesek, illetve köz­művesítésük folyamatban van, túlnyomó többségüknek mé­retarányai környezetbe il­lően korszerűek: egy- plusz három-, egy- plusz négy­szintesek, modern, változatos technológiával kivitelezettek. Az OTP vezetősége igyeke­zett megkeresni a tanácsnak nyújtható segítség legcélsze­rűbb módozatait. A közmű­gond legkézenfekvőbb lehe­tőségéül több helyen egysé­gesen azt jelölték meg, hogy a telekértékesítésből befolyó összegeket használják fel e célra. Az OTP ezenkívül hi­tellel, azaz vételár-előlege­zéssel lendít a tempón. Az együttműködési program résztvevői végül megállapod­tak abban, hogy ősszel a me­gye más területein állítanak össze olyan menetrendet, amely a kitűzött közös célt szolgálja a realitások még közvetlenebb ismeretében. Pereli Gabriella kék, pincészetek és kutatóinté­zetek. Az újhartyáni „Keselyhegyi’' Szakszövetkezetek 61 hektár fejművelésű borszőlőüítetvény- nyel rendelkezik. Legismer­tebb borfajtái: a piros szlan- ka, a kövidinka, az olasz riz- ling és hárslevelű. Mint a ké­pen is látható: a szakemberek már készülnek a találkozásra. kel, jórészt vegyipari, mű­anyagfeldolgozó és konfekció- ipari berendezésekkel jelent­keznek Lipcsében. Tj1 nnyien lesznek idén a csalódottak, az elke­seredettek és boldogtalanok. Ennyi családhoz viszi a pos­ta ezekben a hetekben az egyetem vagy főiskola eluta­sító végzését. Az elutasítot­tak kisebbik része — a fel­vételizők 6 százaléka — még reménykedik, hátha fellebbe­zése során a miniszteri dön­tés besegíti a hőn áhított in­tézménybe, és szeptembertől ő is az egyetemi polgárok so­rába kerülhet. Az ország 62 felsőoktatási intézményébe — az idén tetőzött demográfiai hullám következményeként! — 39 251-en adtak be felvé­teli kérelmet tizennégy és fél ezer helyre. Akárhogy is szá­moljuk, az elutasítottak szá­ma csaknem 25 000. Ez a tény vitathatatlanul súlyos társa­dalmi konfliktus gyújtópont­ja, hisz többen maradnak az egyetemek, főiskolák kapuin kívül, mint ahányan belül kerülnek. A gimnáziumban végzett középiskolásoknak mindössze 30—35 százaléka jut be a főiskolára, egyete­mekre, a többiek évek óta ott állnak minden szakképzett­ség nélkül, és többnyire író­asztalt keresnek maguknak, "próbáljuk meg végiggon- A dőlni mi az oka ennek a csaknem háromszoros túl­jelentkezésnek, és mi lesz a sorsa a lemaradottak népes tartalékseregének ? Elsőnek a jelentkezések aránytalansága tűnik szentbe, ami azért rendkívül káros, mert a frekventált karokról, szakokról túlságosan sok jó képességű fiatal marad ki évről évre, s válik esetleg megkeseredett, pályatévesz­tett emberré. Tény, hogy a jogi, az orvosi és bölcsész­karra jelentkezőle legkeve­sebb 4—6 vetélytárssal áll­nak szemben, azok viszont, akik a nagy távlatokat nyúj­tó műszaki egyetemekre vagy a tanárképző, matematiká­val kombinált szakaira je­lentkeznek, szinte verseny nélkül kerülnek a felsőokta­tásba. Az idén a budapesti ELTE pszichológiai szaka ve­zetett, itt 15,5-szer annyi volt a pályázók száma, mint a rendelkezésre álló helyeké. Ugyancsak ilyen „mértékte­len” az érdeklődés a bioló­giai tudományok iránt. Bu­dapesten biológia—kémia szakra hétszer annyian je­lentkeztek, mint amennyien felvehetők. A pálmát Debre­cenben, a történelem—föld­rajz szak vitte, ott minden Magyar—osztrák egyezmény Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter és dr. Josef Staribacher osztrák kereske­delmi és iparügyi miniszter pénteken Bécsiben aláírta a két állam között a mezőgazdasági és ipari termékek származási jelzéseinek, eredetmegjelölé­sének és a származásra utaló egyéb megnevezéseknek vé­delméről szóló egyezményt, és az ahhoz csatlakozó jegyző­könyvet. Az aláírásnál jelen volt Kurtán Sándor bécsi ma­gyar nagykövet. Elutazott V. Komarova Elutazott Budapestről Va- lentyina Komarova, aki a SZOT vendégeként tartózko­dott Magyarországon, és szí­vélyes, baráti találkozókon is­merkedett meg a Komarova nevét viselő szocialista brigá­dokkal, köztük a pátyi Petőfi Tsz brigádjával. Elutazása előtt Valentyina Komarova köszönetét fejezte ki a hozzá címzett levelekben és távira­tokban küldött baráti üdvözle­tekért. Búcsúztatására a Nyu­gati pályaudvaron megjelent Gál László, a SZOT titkára. Ott volt V. J. Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete is. egyes helyért tízen verseng­tek, viszont ugyanitt a mate­matika—ábrázoló geometria tanári szakon nem akadt elég jelentkező. Szegeden pedig, ahol általában csak minden ötödik jelöltet tudtak fel­venni, kevés pályázó akadt a kémia—fizika szakon. M indez azt mutatja tehát, hogy hiába javult a felsőszintű pályaválasztási tájékoztatás és hiába tudja előre az érettségiző fiatal, hogy a különböző felsőisko­lákban milyen mértékű ver­sennyel kell számolnia, még mindig igen sok az illúzió, a divatos pályákhoz való gör­csös ragaszkodás, a realitá­sok figyelmen kívül hagyása. És ennek oka, a középisko­lák pályairányító tevékeny­ségének elégteleriségét is mu­tatja. Feltűnő például, hogy mennyire nem képesek fel­kelteni az érdeklődést a gim­náziumokban a természettu­dományok, különösen a ma­tematika iránt. A keretszá­mokat az egyetemek kapaci­tása, a munkaerő-gazdálko­dás szempontja, a túlképzés veszélyének elkerülése együt­tesen szabják meg. Célsze­rűtlen lenne tehát a nyomás­nak engedve, úgy segíteni a huszonötezres tartaléksere­gen, hogy velük később a diplomájuknak nem megfe­lelő munkakörben dolgozók létszámát gyarapítsuk. \ kívülmaradókra gon- ^ *- dolva mégsem lenne helyes lebeszélni bárkit is a jelentkezésről azzal, hogy jó néhány helyen csekélyek az esélyek. Bölcsebb, mert na­gyobb erőfeszítésre sarkall, ha tudomásul vesszük, hogy aki ma diplomát akar, annak népes mezőnyben és igen ne­héz versenyt kell „futnia”. Ezt a versenyt ma a köz­oktatás vezetői igyekeznek a lehető legtisztábbá tenni, a képességek, a pályaalkalmas­ság és az adott teljesítmény értékelésével. Aki egyetemi végzettséget akar szerezni, és rátermett a pályára, az, ha vargabetűvel is, ha sok ne­hézség árán is — a statiszti­kák makacs számai szerint két-három évi próbálkozás után —, de rendszerint eléri célját. Az egyén számára pe-' dig nincs biztatóbb, mint az, hogy akiben kellő mértékű reális, a társadalmi érdekkel összhangban álló pályaér­deklődés alakul ki, az tartó­san nem marad kívül az egyetemi kapukon. Minél előbb, minél többet, minél jobban Együtt a fejlesztési program megvalósításáért Huszonegy vállalat készül a lipcsei vásárra HUSZONÖTEZER Borászok versenye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom