Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-22 / 171. szám
MIST Mserei <~/C*vlrm 1972. JÜLIUS 22., SZOMBAT Szabolcsi népművészeti napok — Szabolcs üdvözlete Budapestnek ez a kiállítás — mondta Soltész Istvánná, a Szabolcs megyei Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnöke, a népművészeti napok rendezvénysorozatának nyolcadik bemutatóján. Magyarország egyik legjellegzetesebb népi hímzése a beregi keresztszemes és a paszabi szőttes. Ebből hoztak nagyon szép, gazdag anyagot a Népművészeti Vállalat Váci utcai boltjába. A falakat, a tárlókat, a polcokat valósággal elborították a főleg piros szállal hímzett térítők, függönyök. Hová küldjék a fellebbezési? A Művelődésügyi Minisztérium kéri azokat a felsőoktatási intézményekbe jelentkezetteket, akiket helyhiány miatt elutasítottak, és fellebbezési jogot kaptak, hogy kérvényüket ne a Művelődésügyi Minisztériumba küldjék, hanem az adott felsőoktatási intézményhez. Szegedi fesztivál Fanfárszígnál a Dóm téren Megnyílt a 27. ipari vásár A hétvégen kettős premierrel indul a szabadtéri játékok 14. évadja Szegeden. Tegnap, pénteken este a fanfárszignál Erkel Hunyadi Lászlójának szereplőit szólította a hatezres nézőtér elé, címszerepben: Si- mándy Józseffel, akinek partnerei Horváth Eszter (Gara Mária), Agay Karola (Szilágyi Erzsébet), Palcsó Sándor (V. László), Szalma Ferenc (Gara), Miller Lajos (Czillei) voltak. — Olyasmit akarunk mondani a darabbal, ami itt és most aktuális lehet — nyilatkozott a rendező, Szinetár Miklós. — Anélkül, hogy a hagyományos látványközpontú szemléletről lemondanánk, az opera politikai jelentéstartalmát szeretnénk felidézni, férfias karakterét, sűrűségét, drámaiságát. Vérre megy a játék, hatalomért folyik a harc, s a színpad sem térhet ki előle, hogy bizonyos értelemben katonai küzdőtérré váljon. Ehhez asszisztált Fülöp ZolJelenet a Hunyadi Lászlóból. A kép jobbszélén a címszereplő Si- mándy József és Horváth Eszter. (Enyedl Zoltán felv.) tán rendkívül hatásos, nagyvonalú díszletapparátusa, s ilyen „politikus előadás” szellemében hangzott el a zene is Vaszy Viktor dirigálásával. A mai, szombati produkció a Elővarázsolni az ősit AZ ELSŐ GYŰJTÉSEK A GALGA MENTÉRŐL Ha visszagondolok beszélgetésünkre, három név köré tudnám szőni mindazokat a gondolatokat, amelyeket munkájáról elmondott. Erdei Sándor, Bartók Béla, József Attila az a három ember, akinek szellemi nyomdokain haladva, elindult egy kicsi tanyáról Tímár Sándor, SZÖT-díjas tánckoreográfus, a. Magyar Állami Balett Intézet néptánc szakának vezető tanára. Örülni és táncolni A tanyán — emlékszik visz- sza — egy este szülei magára hagyták őt a sötét szobában. Kezdetben félt. Aztán kintről citeraszót meg gyönyörűséges éneket hallott. Tudta, hogy szülei is ott énekelnek a lámpa köré gyűlt emberekkel. Ez megnyugtató, jó érzés volt. Annak, akivel együtt születik az ének, a tánc spontán örömének kifejezése — mert tanyán hogyan is lehetett volna másképpen örülni, ünnepelni —, abban ezek a szavak: örülni és táncolni, később is, egész életében összetartoznak. Tímár Sándorban is. Hogy a felszabadulás után a tanyai esték hangulatának emlékét, a körbeülő lányokat, a citeraszót hosszú évekig miért csak a szívükben hordozták az onnan elkerült emberek? Erre a kérdésre Erdei Sándor szavaival fogalmaz: — Elhagytuk. A nyomorúságot akartuk elhagyni. A szolnoki Verseghy Ferenc gimnázium tánccsoportjának tagjaként 1948-ban részt vesz az első országos niéptáncver- senyen: 1951—55 között a SZOT-együttes szólótáncosa volt. Tanult, gyakorolt, elámult a hazánkban fellépő szovjet együttesek, Pjatnyickijék. Moj- szejevék művészetén, tudásán, és közben álmodozott. Kamasz kora óta foglalkozott gyűjtéssel. A cél felé — Hogyan lehet néptáncot gyűjteni? — kérdeztem. — Zenés, táncos összejövetelekre, lakodalmakra, falusi rendezvényekre jártam. Először mindig egy ember ismeretségét kerestem. A többi már magától adódott. Első gyűjtéseim emlékei a Galga menti kis falvakhoz fűződnek. Maga a tánc, a mozgás, felszabadult- ságot, harmóniát ad az embernek. Ez jó érzés, de én mást is akartam. Felidézni, elővarázsolni a múltból az ősit, a szépet, amit még a szegénység sem nyomoríthatott meg. 1955-ben feloszlott a SZOT- együttes. Tímár Sándor jó néhány társával együtt állás nélkül maradt. Nyakába vette az országot, folytatta az abbahagyott gyűjtést, folytatta az álmodozást egy ideális együttesről ... — Miből élt? — szakítom félbe a reális és nagyon is idekívánkozó kérdéssel. — A Népművelési IntézetA Dunai Kőolajipari Vállalat jövendő kőolajfeldolgozó szakmunkásait Komáromban, a 318. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben taníttatja. A jelentkezőknek diákotthoni elhelyezést, az iskolai ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndíjat biztosit a vállalat. Jelentkezhetnek általános iskolát végzett, 16 évnél nem idősebb fiúk. Tanulmányi idő: 3 év, utána a DKV-nál munka és szállás várja a végzetteket. A jelentkezési lapot az iskolának kell megküldeni. Cím: 318. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Komárom, Táncsics u. 73. Jelentkezéséről tájékoztassa vállaltunkat. Kérésére bővebb felvilágosítást adunk. Levélcím: Dunai Kőolajipari Vállalat, személyzeti és oktatási önálló osztály, Százhalombatta 3. Pf. 1. Telefon: a 460-784-es vagy a 460-785-ös budapesti számon, a 16—11-es mellék. nél vállaltam alkalmi munkákat, tánccsoportokat patronáltam. Gyorsan átsiklik ezen a kérdésen, és arról beszél, milyen élmény volt megismerni az országban élő különböző nemzetiségű emberek táncait, és milyen szomorú volt látni, hogy a szétszórtan élő falusiak mennyivel jobban őrzik a hagyományokat, mint a nagyobb közösségek. És miközben járta a falvakat, egyre tisztultak, határozottabbá váltak elképzelései. Igaz, volt egy példaképe — tanítómestere —, aki serkentette: Bartók Béla. Maga az élet 1958-ban a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének védnöksége alatt alakult meg a Bartók-tánccsoport, Tímár Sándor vezetésével. Az eltelt tizennégy év alatt rangos, elismert együttes nevelődött irányításával. Rendszeresen járnak külföldre, részt vesznek minden jelentősebb hazai vagy nemzetközi néptáncversenyen, minden alkalommal első vagy második díjjal térnek haza. Mégsem díjaik felsorolásával kívánom befejezni ezt a riportot, hanem egy próbájukról szeretnék beszámolni, amelyet végignéztem. A fiúk, lányok — többségükben még tanulnak, méhanyán már dolgoznak — karcsú, egyenes tartású, imponálóan biztos mozgású fiatalok. A tornaterem, ahol próbáltak, hatalmas. A zenére, hol a fiúk, hol a lányok, külön-kü- lon, majd együtt felálltak, és kissé rendhagyó módon, nem szabályos sorrendben kezdték a táncot. Az veit az érzésem, láttam már valahol ehhez hasonlót. Nem, nem színpadon, hanem falusi utcákon, vasárnap délután, amikor az öregek kis padokon ülnek a házak előtt, a fiatalok pedig kisebb-na- gyobb csoportokba verődve sétálnak, aztán megállnak, énekelni kezdenek, táncra perdülnek ... Később, a próba után Ti- már Sándortól megtudom, jól láttam, amit láttam. Ö ezt akarta, így koreografálta azt a táncot. Pontosabban, így képzelte el. Mert a lépéseket maguk a fiatalok improvizálták. Akkor és olyan lépésekkel csatlakoztak a zenéhez, ahogyan ösztönük diktálta. Hihetetlenül nézek rá. Ezek a fiatalok, akik csak „mellékesen”, szórakozásból táncolnak, így tudnak táncolni? — kérdezem. A válasz csak egy jóleső, csendes mosoly. László Ilona szegedi játékok egyébként változatos műsorlapján is unikumnak számít. Az Újszegeden lezajlott nemzetközi szak- szervezeti néptáncfesztivál közreműködői, hét külföldi és hat magyar csoport összesített együttese rendezi meg gálaestjét közös tematika, egységes koreográfia szerint, Hegyenvölgyön lakodalom címmel. Az előadás kerete egy magyar lakodalom, ahová meghívót kaptak a vendég országok fiai, lányai, s olyan lakodalmi táncokat mutatnak be, melyek Európa-szerte általánosak. A rendező-koreográfus Novak Ferenc, komponista Daróczy Bárdos Tamás. N. 1. Tegnap, még délben, ünnepélyesen megnyitotta kapuit a 27. Szegedi Ipari Vásár. Dr. Biczó György, a városi tanács elnöke köszöntötte a nagy számban megjelent vendégeket, a 190 hazai és külföldi kiállító cég vezetőit. Külön üdvözölte a jugoszláv vendégeket, akik összesen 73 üzemet, vállalatot képviselnek. A megnyitó ünnepség részvevői ezután megtekintették a Marx téri új környezetben, a végleges nagy kiállítási csarnokban, a „felfújt” óriás csarnokban, a pavilonok egész sorában, valamint a szomszédos vasútforgalmi technikum helyiségeiben — összesen 15 ezer négyzetméter területen — bemutatott termékeket. Különösen nagy tetszést arattak a zsűri által már korábban díjazott termékek. A zsűri különdíjákat is kiadott. Ezeket pénteken délután adták át a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak és az Alföldi Porcelángyárnak pavilonjaik rendkívül esztétikus kialakításáért. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tájékoztatási Intézete magas színvonalú szervező tevékenységéért kapta meg a zsűri külön- díját. Művészet és kereskedelem V árosaink és az egyre inkább urbanizálódó községek képzőművészetileg is egységes szerkezet alapján szerveződnek. Üjabban a kereskedelemben is érződik a szépre való törekvés fokozott igénye. A szemre is szép áruk, a rendezett színcsoportok: megnyugtatóak és hatásosak. Ám a fejlődés felgyorsult üteme már a kényesebb igények kielégítését szorgalmazza. ) S a kényesebb igények, örvendetes módon, város- ban-faluban egyaránt fellelhetők. A szocialista kereskedelem, erejéhez mérten, ezt az igényt is szolgálja és inspirálja. Képzőművészet és kereskedelem kapcsolata sok mindenben megnyilvánul. Abban is, hogy vásárlás közben is derűs közérzetet kíván biztosítani, az esztétikus árumintákban, az egyre választékosabb kompozíciójú kirakatokban, a bolti dolgozók kellemes, hangulatos öltözékében, az új üzletek tágas belső terében. Kereskedelmi kultúránk világszínvonalra tör, s ehhez a művészet szövetségét is keresi. Textiltervezés, reklámgrafika jó partnernek bizonyul, s üzlethálózatunk gépesítése is figyelemmel kíséri az esztétikai szempontokat — bár az összhatás éppen az elavult, régi építészeti megoldások miatt nem tökéletes. Modern külsőt-belsőt kialakítani csiak eleve modern épületben lehet; a Corvin áruházban például — mert az épület régi — felemásnak tűnik a modernizálás. A tágas alapterületű, lakályos üzleté a jövő, amelynek minden színhatás részlete művészileg szerkesztett, ahol kellemes színhatás érvényesül és van áru, van tér és télen-nyáron megfelelő a hőmérséklet. Ez utóbbiak, persze, nem művészeti követelmények — de szépségélményt keltő üzlet nélkülük elképzelhetetlen. Művészet és kereskedelem alkotó kapcsolatának jelenleg a különböző méretű üzlettípusok építészeti kialakításában kell megnyilvánulnia. Olyan épületbel- sők-külsők megteremtésében, amelyekben az árubemutatási, árukínálási szempontokat, s a kellemes, jó vásárlás közérzetét egyaránt érvényesíteni lehet. Ezekben az üzletekben megszüntethető a szatócsjelleg: a kirakatokat szinte a jó csendéletek színvonalán lehet berendezni. Az ötletek és lehetőségek egész tárháza áll rendelkezésünkre — felhasználásuk kezdeténél tartunk. Áruházak boltelőzeteseit lehetne elhelyezni a városok kapuiban, pályaudvarok közelében, amelyek valóban keresett árukra hívnák fel a közönség figyelmét. Ha az üzletsorok kirakatait, belső tereit egy-egy városom-falun belül egységes elv szerint alakítanák, akkor a település egyéni karaktere a kereskedelem által is hangsúlyosabb lenne. Az ízlés, a képzőművészeti látásmód fejlesztéséért sokat tehetnek reklámgrafikusaink, a kereskedelembe „kiránduló” grafikusaink, kirakatrendezőink, ipari formatervezőink. Naponta legalább kétmillió ember fordul meg az ország üzleteiben — éppen ezért fontos a kereskedelem és a művészet mind szorosabb szövetsége. A vásárlás, a birtokba vétel mindig öröm — ez a mind szorosabb szövetség maradandóbbá teszi az örömöt. Losonci Miklós Magyar sikerek a fizikai diákolimpián A július 8—19 között Bukarestben megrendezett VI. nemzetközi fizikai diákolimpián kitűnően szerepeltek versenyzőink. Az egyéni győztes Szabó Zoltán, a budapesti Apáczai Csere János Gimnázium IV. osztályos tanulója, a hazai Ki miben tudós? vetélkedő nyertese lett. Az öttagú magyar csapat násik három tagját: Imhof Gyulát, a szekszárdi Ga- rai János Gimnázium IV. osztályosát, Kövér Andrást, a debreceni KLTE gyakorló gimnázium IV. osztályosát és Éber Nándort, a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium IV. osztályosát a versenybizottság harmadik díjjal jutalmazta. Gács Lajos, a budapesti Landler Jenő Gépipari Szakközépiskola negyedikese dicséretben részesült. A kilenc résztvevő ország nem hivatalos pontversenyében hazánk csapata a második helyezést érte el. Előzetes megrendelés nélkül, azonnal vásárolhat ÍRÓGÉPEI ELEKTROMOS ÉS KÉZI SZÁMOLÓGÉPET, KÖNYVELŐGÉPET, SZALAGÍRÓT, IRODAI KISGÉPET és az ezekhez tartozó valamennyi kelléket az ÁPISZ IRODAGÉP-SZAKÜZLETÉBEN XIII., Pozsonyi út 16. Tel.: 127-031 Kuba műemlékei Pénteken a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a Kiállítási Intézmények rendezésében Kuba műemlékei címmel kiállítás nyílt a Műcsarnok kamaratermében. A megnyitón megjelent Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese is. Pályázat az amatőr színjátszás múltjának feltárására A Népművelési Intézet pályázatot hirdetett a műkedvelő színjátszás történetének feltárására, megírására. Pályázni lehet az amatőrszínjátszás múltjából bármely fejezet felkutatásával, illetve valamely város, község, üzem vagy szövetkezet színjátszómozgalmi múltjának feldolgozásával, figyelemmel a magyar munkásság, a diákság és a falu színjátszó hagyományaira. A pályázat hirdetői a pályamunkáktól elsősorban azt várják, hogy a hazai öntevékeny színjátszás teljes múltjának feltárásához minél több részlet, helyi adat és dokumentáció kerüljön birtokukba. A Pest megyei amatőrszínjátszás múltját kutató pályázók bármilyen jellegű tájékoztatásért és segítségért a megyei tanács művelődés- ügyi osztályához és a megyei népművelési tanácsadóhoz fordulhatnak. A Népművelési Intézethez november 15-ig beküldött legjobb Pest megyei pályázatokból külön- kiadványt terveznek megyénkben.
