Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

Megtalálták Aki elvesztett holmit talál autóbuszon, váróteremben vagy az utcán, természetsze­rűen a rendőrségre viszi, hogy a tulajdonosa mielőbb meg­kaphassa, mert kevesen tud­ják, hogy a talált tárgyakat a városi tanács igazgatási osztá­lyán kell leadni. így fordulhat elő, hogy rendszerint szerkesz­tőségünket keresik fel a becsü­letes megtalálók. Legutóbb is arra kértek fel bennünket, kö­zöljük, hogy a Zalán utca 30/a. számú házban vár gazdájára az a csíkos boxerkutya, ame­lyik a minap tévedt el, és nem tágít Kozma Sándorék udvará­ból. Az autóbusz-pályaudvaron pedig ernyőt talált valaki, s nem tudja, ki a gazdája. Nem ártana városszerte né­hány forgalmasabb helyen tá­jékoztatni az embereket, hogy a talált tárgyakat a városi ta­nács igazgatási osztályára kell eljuttatniuk. HÍRÜNK a világban Utazik az útikalauz Amatőrfilmek Várnában A Mezőgazdasági Világiro­dalom című folyóirat 1972. évi III. számában nagykőrösi ér­dekességgel találkozhattunk. Az Üj eljárások rovatban a konzervparadicsom-termesztés módszereiről írt dr. Konrád Zoltán, a Nagykőrösi Kon­zervgyár osztályvezetője. Szaktanácsadása a talajelő­készítéstől, a vetésen, kiülte­tésen, öntözésen át, a nö­vényvédelemig, gazdag ta­pasztalatok felsorolásával is­merteti a legújabb vetési, termelési módszereket. Be­mutatja a bevált szedőgépe­ket, valamint arról ír, hogy a gépi és kézi termeléssel, Sorbanállás közben NEMCSAK ADÓZ, szedi is adóját a nyár. Legismer­tebb formája ennek az izz­adó. Amint hallom, a Bala­ton is izzad, azaz párolog­tatja a maga néhány millió köbméterét naponta. De nemcsak a Balaton, más vi­zek, még a picinyke stran­dok is. Igaz, könnyedén, mert nekik nem kell végig­szenvedniük azt a tortúrát, amelyet hősünknek. Az utóbbinak ugyanis az a tu­lajdonsága, ha csillapítani akarja szomját, s tartva magát az egészségügyi elő­írásokhoz, vagyis nem en­gedi kiszáradni a szerveze­tét, akkor egyszerűen vesz egy üveg colát vagy egy üveg sört. No, de ez a tulajdonsága sokszor kellemetlen hely­zetbe sodorja. Mert egyes italmérő pultok előtt a szomjúhozók hosszú sora áll. AZ EMBER gondolkodó­ba esik, hogy a tervezett, a párologtatás pótlására szánt egy üveg ital helyett kettőt kellene vennie. Mire odaér, ismét üvegnyit izzad, de majd segít a drága sör. S a sör valóban drága. Üve­gestül illik megvenni, te­hát egyöt'vennel többé ke­rül. Ha tehát hősünk jól gondolkodik, akkor a terve­zett egy üveg helyett máris hármat vesz, hogy előre pó­tolja a második sorbanál- láshoz szükséges nedvesség­mennyiséget, tudniillik, amíg visszaváltja az üvege­ket. Kivéve azt, aki duhaj kedvében egyszerűen oda­vágja a földhöz azokat. HA VALAHOL kimért sör van, hősünk gondjai azonnal megoldódnak. A vendéglátóipar ugyanis azt még nem találta fel, ven­dégeivel szembeni mély bi­zalmatlansága jeléül, hogy a korsóért és pohárért is előre szedje a pénzt. Talán azért, mert azok drágábbak. Sőt, még azt sem, hogy elő­re kérje a pénzt a kihozan­dó ebédért, mert hátha a vendégnek eszébe jut elsze- lelni azzal a rongy húszas­sal. Annyiért érdemes meg­bízni bárkiben, aki most bágyadva áll immár másod­szor sorba, hogy visszakap­ja a három üvegért járó négyötvenet. Mert három­szor egyötven az négyötven. Ismeri mindenki az egy­szeregyet, amely olyan egy­szerű, hogy a vendéglátó- iparnak eszébe se jut. Hogy tudniillik, ha megbízik ven­dégében legalább egy sö­rösüveg erejéig, akkor an­nak nem kell még egyszer sorba állnia, s az eladónak sem kell újra és újra koto­rásznia apróért, legfeljebb egy kis szabad helyet te­remtene valahol a pulton, ahová hősünk, nagyobb­részt üveget nem gyűjtöge­tő társaival egyetemben, szívesen visszateszi az üre­sét. A múltkori jó hangulatú bálban sem lett volna ked­vem zsebre vágni az üvege­ket, hogy megalapozzam ve­lük vagyonomat. MEGLEHET, hogy a két­szeres sorbanállás csak ra­vasz üzleti fogás, mert jól tudja a vendéglátó, hogy minden hőségbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa végigállt sorok hossza. S ha hősünk, üvegét eladni ismét vissza­jut, nagyon magyarosat kurjant, hogy aszongya: „De jót álltam sorba, igyunk egyet rája!” — ismét elöl­ről! Miklay Jenő Pétisö és permet/é Ki volt a tettes? Az egyik nagykőrösi lakos régi szőlejét kapta meg zárt­kertnek, amelyben a szőlő- és gyümölcstermelésben kima­gasló eredményeket ért el. Szakavatott, gondos munkája nyomán az idén is szép termést hoztak gyümölcsfái és szőlőtő­kéi. A minap azonban megüt­közve vette észre, hogy a per­metezés után valami megéget­te a szőlőleveleket, és a fürtök megbámulva kezdenek hulla­ni. A zártkerttulajdonos sehogy sem értette a pusztulást. A szokásos szerrel és adaggal permetezett, és munka közben semmi hibát nem követett el. Mi okozta tehát a jelentős ká­rosodást és a bosszúságot oko­zó pusztulást? Szólt növényvédelmi szak­ember ismerősének, aki ki­ment a helyszínre, és megálla­pította, hogy a permetlébe va­laki pétisót tett, ez okozta a bajt. Kiderült azután, hogy a tu­lajdonos mindig az előző este szokta a permetvizet a kádba merni, s másnap a permetlé készítésénél nem vette észre, hogy az éjszaka folyamán pé­tisót tettek a vízbe, mert az reggelre felolvadt. A jóérzésű embereket meg­botránkoztató ügyet a rendőr­ség is vizsgálta, de kívánatos, hogy a környékbeliek is be­kapcsolódjanak a nyomozásba. Mindnyájunk érdeke, hogy az érthetetlen okból elkövetett cselekményre fény derüljön, s elkövetője elnyerje méltó büntetését. szedéssel miként alakul a jö­vedelmezőség. Vasárnap délután a ív­ben, a Pergő képek című amatőrfilmes műsorban szó esett a II. országos egészség- ügyi amatőrfilmszemléről, és bemutatták a győztes filmet, mely a mozgássérültek re­habilitációjáról szól. Az ama- tőrfilmes-mozgalom sikere­ként könyvelték el, hogy a várnai egészségügyi film- fesztiválon, melyen hivatá­sos filmesek művei szerepel­nek, levetítik az amatőrök két első díjas filmjét is. Ugyanezen a napon a Kell a jó könyv vetélkedő műso­rában a Pest megyei csapat egyik tagja ismerős volt: Frut- tus I. Levente, a konzervgyár technikusa vetélkedett. Az UNESCO, mint ismere­tes, az 1972-es évet nemzet­közi könyvévvé nyilvánította. Ez alkalomból Washington­ban nemzetközi könyvki.állí- tást rendeztek, melyre a Nagykőrösi útikalauzból kéV példányt kértek. A rendezők cserébe meg­küldték a washingtoni ha­sonló kiadványt a városi ta­nács művelődésügyi osztá­lyának. Elhunyt Bánhegyesi Sándor Harminckilenc éves korában, július 17-én, hétfőn este szív­roham következtében elhunyt Bánhegyesi Sándor, a Hunyadi Termelőszövetkezet főmező­gazdásza. Négy esztendeje került a Hunyadi Termelőszövetkezet­be a Petőfi Termelőszövetke­zetből, ahol évekig dolgozott. Temetéséről később adunk tájékoztatást. “A PCnAtEfrYTT HÍRLAP1 KOLÖNKIAPAÍS XVI. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1972. JÜLIUS 19., SZERDA VIRULÓ KISKERTEK Pár év alatt százezer meggyfát Húsz város képviselői tanácskoztak Hírül adtuk, hogy a SZÖ- VOSZ kertészeti szakbizottsá­ga Nagykőrösön tanácskozott, s ez alkalommal Nagykőröst jelölték ki alapmodellnek a zártkertek kialakítására, mű­velésére. A tanácskozáson a zártker­tek kialakításának és művelé­sének tapasztalatairól beszélt Csikai Pál, az ÁFÉSZ kerttár­sulásának elnöke, aki ismertet­te a megkezdett munkát. El­mondotta, hogy a tulajdono­soknak elsősorban szakismere­ti támogatásra van szükségük ahhoz, hogy megteremtsék a termelés feltételeit, hiszen a lehetőség nagy: pár év alatt százezer meggyfát lehetne te­lepíteni a kertekbe. A célok eléréséhez jó ren­dű szaporítóanyag, talaj­erőpótlás, öntözési lehető­ség, növényvédő szerek és különböző eszközök kelle­nek, s nem mellékes: biz­tosítani kell a piacot is. Kőrös kertészkedői szerencsés helyzetben vannak, mert a konzervgyár, az ÁFÉSZ és a MÉK korlátlan felvásárló, de a Miskolci Fekete Gyémánt Kert­társulás tagjai értékesítési gonddal küszködnek. Dr. Nyemcsok János, a Pest megyei pártbizottság munka­társa a kiskertek fontosságáról szólt. A kiskertek a fogyasztói igények szélesebb kielégítését biztosítják azokból a termé­TELNEK A KÖTÉNYEK A Dózsa Termelőszövetkezet kertészetében paprikaszüret közben találtunk rá az asszonyokra. Kötényeik gyorsan telnek a főliaágyásokban. A Kiss Ambrusné, Pesti Alberlné, Farkas Lajosné, Gödény Sándorné és Kása Sándorné alkotta brigád tagjai kiilön-külön napi másfél mázsa termést takarítanak be szépen termő indákról. Miklay—Pallai DIÁKOK, NYÁRON kell tanulnom. Nem vagyok elégedett az idei eredményem­mel. Felnőtt módra Napfény, strand, csukott is­kolakapuk. Kell ennél több öröm a diákoknak? A szün­idő közepe táján járunk, de van, akinek a vakáció csak ezután kezdődik. Sok diák dolgozik a nyáron. Ki itt, ki ott, de legtöbben a konzervgyárban kerestek mun­kát. — Húszadikától. Akkor min­dennap stranden leszek. Korsós Máriával, a hatos üzem dzsemes' vonala mellett váltottam néhány szót. El­mondta, hogy ősszel lesz har­madikos gimnazista. Hetedik osztályos korától kezdve, min­den nyáron dolgozik. — Voltam már az állami gazdaságban is. Meggyet és sárgabarackot szedtünk. Sze­retem csinálni, r a keresettel is elégedett voltam, de gondo­lom, a gyárban sem járok rosz- szul. — Mikor pihen majd? Faragó Péter alig múlt húsz­éves, most harmadéves orvos- tanhallgató. Körösi, de egy kecskeméti pékségben vállalt munkát. — A kereset miatt? — Igen. Az egyetemistáinak, hacsak nincs hazulról jól el­eresztve, mindig kevés a pén­ze. Szeretnék egy-két ruhát s télikabátot venni. Még máso­dikos középiskolás voltam, mi­kor először dolgoztam. Azóta sokfelé megfordultam. Pétertől is megkérdezem: — És a pihenés? — Már voltam két hétig az Express balatoniöldvári kem­pingjében. Nagyon jó volt. Azért kilenc-tíz napot még pi­henni fogok. Kell az energia, mert az új tanévben jobban Godó Józsefre csali ezután vár a munka: — A tanévkezdés előtt még csupán pár napot pihenek. Végigdolgozom a maradék szünidőt. Az idén már voltam a Balatonon. Motorral körül­utaztuk a tavat, minden hely­ségben megfordultunk. Talál­koztunk sok „földivel” is. Tu­dom, egy kissé rosszul esik majd a munka, de ősszel örö­mömre lesz, hogy a becsületes munkával szerzett pénzből mi mindent vásárolhatok. A kon­zervgyárba megyek, ott még minden évben jól kerestem. Diákok. Diáknyár. Még messze a tanévkezdés. Sokan dolgoznak felnőtt módra, s be­csületes helytállásuk dicsére­tes. De szeptember akkor is beköszönt, ha két lakatot te­szünk az ajtónkra. S a röpke nyár végén ismét a „főfoglal­kozás”, a tanulás következik. M. J. nyékből, melyek nagyüzemi módszerrel nem termelhetők. A kerttársulások tevékenysé­gét azonban hosszú távon meg kell határozni, s keresni kell a lehetőségeket, hogy a kisker­tek valóban kisegítői, azaz szerves részei legyenek a me­zőgazdasági nagyüzemnek. A tanácskozás délutánján a vendégek Csikai Pál kalauzo­lásával kirándultak a szőlőhe­gyekbe, s megtekintették a zártkerteket. A Temetőhegyben Halász Ferenc, Szegedi János, Sz. Tóth András összefogott, területüket közösen beke­rítették, kutat fúrattak, és főleg meggyfát telepítet­tek. A szakemberek elismeréssel szemlélték az eredményeket. Dajka Ambrus, Biró István, Irházy Gyula, Koncz László és Soós Sándor zártkertjeiben is hasonlókat tapasztaltak. Az említettek kertjükben almát is telepítettek. A kertészkedők érdeklődéssel figyelték Csiz­madia Ferenc zártkertjében a vad alanyú szőlő zöld oltásait, amelyek szépen megeredtek. A kirándulás utolsó állomá­sa Kustár Balázs zsírosi szőle­je volt. Kustár Balázs a régi, öreg fákat is nemes almával, meggyel és barackkal oltotta be. ötletes öntözőberendezést szerkesztett, és a szárazságban nemcsak a gyümölcsfákat, de a szőlőt is öntözi, melyet az bő terméssel hálál meg. A tanácskozás több minit félszáz résztvevője, akik Bara­nyától Borsodig húsz városból jöttek Nagykőrösre, meleg sza­vakkal köszönték meg Molnár Lászlónak, az ÁFÉSZ elnöké­nek a szíves vendéglátást, s azzal a meggyőződéssel távoz­tak, hogy jól választották Nagykö­röst a zártkcrtfejlesztés és az új fajta nemes meggy­termelés országos minta­kertjének. Dr. Szamosközi László, a szakbizottság titkára egyben elfogadta a Fekete Gyémánt Kerttársulás elnökének, Bozs- nyák Józsefnek javaslatát, hogy az őszi tanácskozást Mis­kolcon tartsák meg, araikor a kerttársulás tagjai eredmé­nyeikről kiállításon számolnak be. Kopa—Szabó Itt a körösiek beszélnek Ne tiporják le a pázsitot Nagy örömünkre szolgált, hogy az ÁFÉSZ a Mentovich és Kecskeméti utca sarkán le­vő társasházban megnyitotta a város legválasztékosabb élel­miszer- és csemegeboltját. Örömünkbe azonban néhány nap múlva üröm is vegyült, mert láttuk, hogy a ház elé sok társadalmi munkával ve­tett, s már szépen zöldellő pá­zsitparkunkba a vásárlók egy­más után dobálják be kerék­párjaikat, pusztítva a zsenge pázsitot. Arra kérünk mindenkit, ne kövessék ezt gyakorlatot. Ne­künk is jogunk van arra, hogy lakásunk előtt üdítő zöldet lás­sunk. Talán elősegítené pana­szunk orvoslását, ha az ÁFÉSZ az üzlet bejáratától elég mesz- sze felállított kerékpártartót közelebb, a Mentovich utca melletti üvegfal elé helyez­né át. A háztömb lakói Mit látunk ma a moziban? A zeppelin. Éjszakai támadás a skót kastély ellen. Színes angol film. Kísérőműsor: 85. Világmaga­zin. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. SPORT Őszi birkózóprogram A Pest megyei Birkózó Szak- szövetség elkészítette a megyei őszi programot. Szeptember 3., Abony: me­gyei ifjúsági csapatbajnokság. Szeptember 10., Szigetszent- miklós: 14—15—16 évesek me­gyei kötött- és szabadfogású ellenőrző versenye. Szeptember 17., Abony: 17— 18 évesek megyei ellenőrző versenye. Szeptember 24., Vác: orszá­gos II—IV. osztályú szabadfo­gású verseny. Október 1., Cegléd: területi III. osztályú szabadfogású csa­patbajnokság. Október 8., Abony: megyei serdülőbajnokság. Október 15., Cegléd: a téli úttörő-olimpia megyei döntő­je. November 5., Dunakeszi: or­szágos serdülő szabadfogású verseny. November 19., Monor: orszá­gos úttörő A—B korcsoportos verseny. November 26., Cegléd: terü­leti III. osztályú kötöttfogású csapatbajnokság. December 3., Nagykáta: or­szágos úttörő A—B kategóriás verseny. December 10., Dunakeszi: országos II—IV. osztályú sza­badfogású verseny. A Nagykőrösi Kinizsi birkó­zói részt vesznek természete­sen más, megyén kívüli verse­nyeken, és reméljük, bajnok­ságokon is. Az ősz legnagyobb eseményének az NB Il-es csa­patbajnokság küzdelmei ígér­keznek. Kosárlabda Országos Ifjúsági Kupa Labdajátékokban az Orszá­gos Ifjúsági Kupa küzdelem­sorozata felel meg e korosztály országos bajnokságának. A ko- sárlabdások naptári évre kiírt OIK-jának megyei vetélkedő­jét tavasszal a Nk. Pedagógus férfi és női ifjúsági csapata is megnyerte, s ezzel jogot szer­zett mindkét gárda a december 9-én és 10-én sorra kerülő or­szágos elődöntő-mérkőzéseken való részvételre. Ha ez az aka­dályvétel is sikeres lesz, az év utolsó napjaiban, december 27. és 31. között, Budapesten is szerepelhetnek az ÓIK döntő­jében a körösi kosarasok. S.Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom