Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

Övcsatornák - belvízvédelem Vasadon épül a csatornaőri lakás Búzás Lajos, a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság csatornaőre és egyben mun­kavezetője elmondja, hogy a vízügyi igazgatóság Vasadon, a faluszélen, a monori bekö­tő útnál építteti fel a csator­naőri lakást és a belvízvé­delmi célokra szolgáló mel­léképületeket. — A melléképületekben fog­juk tárolni a sok száz ho­mokzsákot, szivattyúkat, cö­löpverőket, hidak alkatré­szeit, csöveket, gerendákat, valamint a hidak építésé­hez szükséges anyagokat. — Miért éppen Vasadon épül fel ez az egység? — Innen közelíthető meg minden környékbeli csatorna a legjobban, leggyorsabban. — A monori járásban más­hol is van csatornaőri lakás? — A járásban csak Vasadon lesz. A dabasi járásban Gyál községben tudok még ilyen egységről. Búzás Lajos tájékoztatása szerint a monori járáson ve­zet keresztül az úgynevezett' nyugati övcsatorna, az úgy­nevezett „Zilahy-kerten” át, a Péteri utat keresztezve, a Kenderes alatt, s az egyes csatornába torkollik, majd onnan a soroksári Duna-ág- ba vezeti a vizet. A nyugati övcsatorna hossza 32 kilomé­ter. Benke Sándor, Vasad és Csévharaszt tanácsának vb- titkára elmondotta, hogy Va­sad területén vezet keresztül a gyáli 2. számú főcsatorna, Nyáregyházától indul és Csév­haraszt; Vasad, Rávágy, Üllő, Vecsés belvizeit vezeti le és az l-es számú csatornába tor­kollik, melynek hossza 22 ki­lométer. A 17 és 17/a. csatorna most van tisztítás alatt, Vasad köz­ség belvízelvezetésére szol­gál. A tanácstitkár megem­líti még, hogy a két csatorna a belvízelvezetés szempont­jából nem bír olyan jelentő­séggel, mint korábban, mert a Duna—Tisza közi csatorná­nak igen nagy elszívó hatása van. Ezt mutatja a pótha­raszti piócás és forrás ki­száradása is. Ám a 60-as években is a község mögötti 2. számú főcsatorna annyira megduzzadt, hogy veszélyez­tette a falut. Ezért is szük­séges a csatornák fenntartá­sa, állandó javítása. Vitéz Imre MAI MÍlSOR Mozik Gyömrö: Négy gyilkosság elég lesz kedvesem. Maglód: Lányok pórázon. Mende: Szindbád. Monor: Hekus let­tem. Nyáregyháza: Sátáni öt­let. Pilis: Csipkerózsika. Üllő: Hahó, a tenger. Vecsés: Hyp- polit, a lakáj. UJ KERESKEDELMI SZOLGALTATAS Megrendeíéses - előleges vásárlás Nemrégiben jelent meg a Belkereskedelmi Minisztérium új rendelete, amely lehetővé teszi, hogy az állatni és szövetkezeti boltokban (raktárakban) nem levő — a vállalat ál­tal meghatározott — áruk­ra a vásárlóktól megren­delést fogadhatnak el. Ezekről a megrendelésekről az üzletben nyilvántartást ve­zetnek, amelyben feltüntetik a várható szállítás időpontját. A yevő a megállapodást aláírá­sával hitelesíti. Az áru beérkeztéről a bolt értesíti a megrendelőt, aki az értesítő kézhezvételétől számí­tott nyolc napon belül köteles a cikket átvenni. Eddig az idő­pontig a megrendelt áru más­nak nem adható el. Ha a vevő nyolc napig nem jelentkezik, utána a megrendelt árut másnak eladhatják. A vevő bármi­kor elállhat vásárlási szán­dékától. Előlegként a várható vételár 30 százalékát kell nyugta elle­nében kifizetni. Ha az üzlet valamely oknál fogva nem jön létre, az előleget visszautalják. Ä *P E ST M EGY El HÍRLAP KÜ LÓN K JA D A SA • XIV. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1972. JÜLIUS 18., KEDD Még élőbb kapcsolatot Együttműködés a népfront és a tanácsok között KIEMELKEDŐ TÁRSADALMI MUNKA MONOR ON - HONISMERETI BIZOTTSÁG GOMBÁN - A TANÁCS SEGÍTI A NÉPFRONT A községi tanácsok a szer­vezeti és működési szabályzat alapján az elmúlt hónapok­ban együttműködési megálla­podást kötöttek a népfront helyi bizottságaival. Néhány községben már tavaly létre­jött az együttműködés, a leg­több helyen azonban a feb­ruári falugyűlések után. A cél az, hogy a tanácsok a népfront helyi szervezeteivel oldják meg az előttük álló feladatokat, a lakosság széles körű bevonásával. Az együtt­működés első félévi tapaszta­latait értékelték a községi ta­nácsok, s erről jelentést is küldtek a járási hivatalnak. Mit is tartalmaznak ezek a jelentések? Néhány községben már az első félévben jelentős eredmé­nyeket értek el. Maglódon például a nagy­községi tanács évről évre HELYI BIZOTTSÁGAIT 5 ezer forinttal támogatja a népfront helyi bizottsá­gát. A községben a nép­front rendezi és szervezi az öregek napját, az író­olvasó találkozókat, ezek­nek a fedezésére szolgál a fenti összeg. Gombán is előbbrelépett a népfront és a tanács munká­ja. A közelmúltban honisme­reti bizottság alakult, amely­nek munkájából nagy részt vállal a tanács is. Monoron jó a népfront és a tanács együttműködése. A községi tanács társadalmi bi­zottságaiban a Hazafias Nép­front községi elnökségének tagjai is helyet kaptak. A népfront aktívái a ta­nácstagok munkáját segí­tik, elsősorban a társadal­mi munkára mozgósítják a lakosságot. A régi dolog Telek a sarkon, a végére kis ház ragasztva. Majdnem szem­ben a tej csarnok, omló vako­lattal. Amikor a ház nyöször­gő kapuját nyitom, még nem sejtem, hogy a kettőnek köze van egymáshoz. Ó, istenem — ingatja a fejét Szászik néni —, az uram már megint ezekkel a régi dolgokkal, hát ki em­lékszik már ezekre? De lepa­kolja a konyhaasztalról a lisz­tet, helyet ad a nagy, színes okleveleknek. ,JSzászik Istv^t kávai lakosnak ...” Sokféle oklevél, épen megőrizve, a nagyszekrény mélye hosszú évtizedek eseményeit konzer­válja, minden előkerül, min­den, ami már jórészt történe­Három és fél millióért Benzin folyik a tsz Június 24-én nyílt meg a Jászberényi út és a Maglódi út kereszteződésénél az új ben­zinkút. Az elmúlt 20 nap for­galmáról beszélgettem Szilá­gyi Ernővel, a kút kezelőjével. — Ez a töltőállomás valóban éjjel-nappal nyitva van. A há­rom műszakos szolgálatunk 0—24 óráig tart. Induló for­galmunk jónak mondható: 5—6 ezer liter üzemanyagot mérünk naponta. A kút tulaj­donosa az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Termelőszövet­kezet több oknál fogva nem a legmodernebb kútfejeket sze­rezte be. Ugyanis az áramszü­netek nem ritkák, és így itt csak a „kétéltű” kutak élnek meg. Ritkábban használatosak ezek az adagolók, mert a fo­lyamatos áramellátás már ter­mészetesnek tűnik. Az állandó tankolási lehetőség fontos egy Rút törzsvendégeinek megszer­zésénél. Szombat-vasárnap Bu­dapestről is kijárnak tankolni, mert a választék tökéletes. Benzinből extra, szuper, nor­mal, keverék, olajból háztar­tási fűtő- és gázolaj kimérés van, és adalékanyagok is kap­hatók. Foto: Péterffy lem. „És akkor a vármegye...” „Lett aztán a Béketanács, én voltam a Békebizottság el­nöke ...” „Fölálltam, elmond­tam a dolgokat, akkor aztán odajött hozzám az akkori or­szággyűlési képviselő, és azt mondta: parasztembertől ilyen szép beszédet!...” Szászik István apja 64 évig volt arató a kávai Halász-bir­tokon. Erre a sorsra jutott a fia is. Huszonöt évig vitte vál­lán a kaszát, beállt a sorba. Szégyellte azt a kenyeret enni. Mindig arra gondolt, változ­tatni kéne ezen, ha az apja 64 évig urasági földön aratott is, ileki sok már ez a 25 is. 1930. augusztus 4-én — sose fogja elfelejteni ezt a dátumot — harmincketten aratták a za­bot. Szalmán aludtak, ő meg a marokverője egymás mellett. Rossz volt akkor a zab na­gyon, és a szerződés úgy szólt, hogy ha tizedén nem érdemes aratni, akkor holdanként 20 koronát kérhetnek az aratók. A 20 koronát kérni kell, más­ként nem éri meg! — mondta Szászik István a bandagazdá­nak, aki szólt is az uraságnak, a húsz koronát kérik az em­berek. Kérik? Ki kéri? Hát... a Szászik István __ Halász ur aság egy rücskös bottal járt mindenfelé, káromkodott és suhogtatta a botját: maga iz­gat a bandában, maga?! Béni — üvöltötte a bandagazdának —, takarítsd el a tanyáról ezt az embert, mert megölöm! Te fogsz \engem megölni? — állt fel a szalmáról Szászik István és felkapta a kaszát. Te ölsz meg engem, aki tizen­egyszer sebesültem, de egyszer sem haltam meg, és most az igazamat akarom? Szászik István otthagyta a tanyát, a felesége sírt. Az is eszébe ju­tott akkor, hogy amikor haza­jött az ura Olaszországból, már benne volt a maláriabe­tegség. Szép városból hozta haza — San Remóból. Tizen­hat évig újra, meg újra elő­jött. Egyszer szekéren vitték orvoshoz, csupa seb volt még az arca is. Ö akkor is sírt a kocsin. A főjegyző meglátta, azt mondta: ha lesz valami könnyebb munka a faluban, ennek az embernek kell adni. A főjegyző tudta, mi az a ma­láriabetegség, neki is volt, de őt kigyógyították. Hát így lett aztán Szászik Istvánnak kocs­manyitási joga. Jó feje volt, mindenbe belefogott, meg az­tán azt a reggelt a Halász­birtokon, azt nem felejtette el. Látta, hogy Káván jól megy a tej értékesítése, hát építsünk tejbegyűjtőt! 1944. márciusá­ban jött a papír a földműve­lésügyi minisztériumból, építse saját költségén, aztán majd kiutalnak neki háromezer pengőt. Hát építette úgy, hogy ez is adott hozzá fűrészelt szarufát, az is egy ablakot szimpla üveggel, amaz drótot, ezer darab cserepet... Min­dent felírtak egy papírra. Kész lett a tejbegyűjtő. Állt, és Szászik István lett a megbízott ügyintéző. Na, most már gyűjtsük a tejet! A korona tej­csarnok a rendes áron felül még 3 fillér plusz pénzt is ígért, csak hogy oda vigyék a tejet. A kispesti Zelovits-cég meg plusz 5 fillért. Oda kell vinni, ahol többet adnak, mondták az emberek. De az írott szerződés másképp szólt. Szászik István lemondott az ügyintézésről. És a háromezer pengő sose ért el így hozzá­juk. Elfejeltődött az egész. A csarnok először a földműves­szövetkezeté lett, aztán a Ceg­lédi Tejipari Vállalaté. Rajtuk kereskedjen? — Itt ez a jégverem. Látja, korhad a fa, tönkremegy már, nem kell senkinek. Nézem a gazzal benőtt jó­kora gödröt, göcsörtös fák a tetején, semmire sem jó már... — ... mert énnekem... Az öregember legyint. Het­venhat éves, nyugdíja nincs, a felesége sem tudta ledolgozni a tsz-ben a tíz évet, 360 fo­rintot kap havonta. Úgy élnek, hogy aprójószágot nevelnek, ez-az kijön az egy hold ház­tájiból is. Gyerekük nincs. Este, ha beszélgetnek, csak eszükbe jut, mi lesz, ha majd végképp nem bírja felemelni a kapát egyikük sem. A tej- csarnok! Azt mi csináltuk! — mondja Szászik István. A fele­sége rosszallóan csóválja a fe­jét, régi dolog ez már... — Magamra hagynak — néz rám ar öreg. — Mondja ... csak nem a tejcsarnokról? __ — kérdezi va laki az utcán és kíváncsian várja, hogy mit mondok neki. (k. zs.) így történt meg, hogy az el­ső félévben még soha ennyi társadalmi munkaórát nem teljesített a lakosság, mint az idén. Különösen a 100 szemé­lyes óvoda építkezésénél vég­zett a község lakossága je­lentős társadalmi munkát. A községfejlesztés tervei­nek megvalósítása érdeké­ben kilenctagú szakértői bizottság alakult, amely egy-egy beruházás meg­kezdése előtt megvitatja a feladatokat. A vasadi közös községi népfrontbizottság jelentős erőket mozgatott meg a csév- haraszti óvoda építkezésénél. Most tervbe vették Vasadon is egy új óvoda építését, s a lakosság mozgósítását is meg­kezdték a társadalmi munká­ra. Jelentős felajánlás történt a lakosság részéről Üllőn, az új iskola, Ecseren az óvoda és járda építésére. A járási hivatalban — a je­lentések alapján — eredmé­nyesnek ítélték meg a községi tanácsok és a népfront helyi bizottságai első félévi együtt­működését. A jövőben azon­ban még élőbbé, elevenebbé kell tenni ezt a mozgalmat, szélesíteni, társadalmi ala­pokra helyezni az együttmű­ködést. Gér József A MÉK árai A Pest megyei Mezőgazda- ági Termékértékesítő Szö­vetkezet legújabb „plafon” fo­gyasztási árai a következők: új burgonya 3,40, sárga fajta 3 forint kilónként. Űj gül és rózsa kétkilós csomagolás­ban 8, sárga fajta 7,20, fő­zőhagyma 4, fokhagyma 17,60. Gyümölcsök: egres 8,—, meggy 10—17,20, ribiszke 13,60, málna 24, őszibarack 4,20—13,—, sárgabarack 6— 8.80, alma 5—8,—, körte 6—• 8,— forint kilónként. Zöldségfélék: fejeskáposzta 2,20, kelkáposzta 3,60, sárga­répa 1,60, karfiol 6,40—9,20, zöldborsó 8,—, zöldbab 7,40, uborka 3,20—5,60, zöldpap­rika, tölteni való 22—28,—, hegyes 16,—, karalábé 3,—, paradicsom 24,— forint ki­lónként. Petrezselyem és ka­por 60 fillér csomónként, a zeller 4,— forint. Saláta 0,90— 1,20 fejenként, főzőtök 2,40, tojás 1,50 darabonként. Kék mák 50,—, szürke mák 36,— és a citrom 19 forint kilón­ként. Kovászos uborka 14,— forint. Az árak a MÉK zöld­ségesboltjaiban kötelezők. (cm) Erdei pihenők Félmillióan a Bűkkben Megközelítőleg félmillió azoknak a hazai és külföldi turistáknak száma, akik évente a virágpompába öltözött nyá­ri vagy a havas téli Bükköt felkeresik. A bükkösökön, töl­gyeseken, fenyőerdőkön átve­zető utak mellett azonban sem az autós, sem pedig a gyalogos turisták számára eddig nem volt megfelelő pihenőhely. Az erdészet most a két leg­gyakrabban látogatott útvo­nal mentén több mint húsz helyen erdei pihenőt alakít ki. A tölgyesek közötti tisztáso­kon autóparkírozót létesítenek. Az első autóparkírozók már elkészültek. A pihenőhelyekre jelzőtáblák hívják fel a turis­ták figyelmét. Közlekedési mozaik Táblák Monoron a nagyközségi ta­nács, a KPM, a vízügyi és rendőri szervek részvételével áprilisban tanácskozást tar­tottak. Az illetékesek megál­lapodtak ekkor, hogy a nagy­községi tanács folyamatosan elhelyezi a község belterületén a közúti jelzőtáblákat, elvégzi a zebrák festését a főútvona­lakon. A minap az illetékesek saj­nálattal vették tudomásul, hogy a táblákat sok helyen nem helyezték el. A járási pártbizottság épülete előtt helyezték el azóta csak a táb­lákat, és festették meg a záró­vonalakat, másutt nem. Pedig égetően szükség lenne rá mindenütt, hiszen nem egy helyen balesetveszélyt jelent a táblák hiánya. A főtéren, a Petőfi és Kos­suth Lajos utca sorkán árván áll évek óta egy oszlop, amely­ről a tábla hiányzik. Sötéte­déskor balesetveszélyt jelent, napközben a látást nehezíti a Petőfi utcáról kikanyarodó gépjárművezetőknek. Ideje lenne már eltüntetni ezt is. Karambol Szerencsés kimenetelű ka­rambol történt múlt hét csü­törtökön reggel a 4-es főköz­lekedési úton. K. Nagy György monori lakos Zsiguli gépko­csijával beleszaladt egy előtte szabálytalanul parkírozó lovas kocsiba. A gépkocsiban jelen­tős anyagi kár keletkezett, személyi sérülés szerencsére nem történt. Hivatástudatból: jeles Egy hónappal ezelőtt Mono- ri-erdőn, a Rétescsárdában — a FÖSPED egyik tehergépko­csi-vezetője botrányosan visel­kedett. A csárda vezetője fel­hívta a járási rendőrkapitány­ság figyelmét, hogy a gépko­csivezető továbbindult Buda­pest irányába, s veszélyezteti a forgalmat. A rendőrség azonnal kiszállt a helyszínre, és az autós ámokfutó nyomába indult. Gyenes László főtörzs­őrmester egy személygépkocsi­ra kéredzkedett fel, hogy utol­érjék a tehergépkocsit. Amikor megelőzték, a rendőr karjával többször megállásra szólította fel a szabálytalanul közlekedő tehergépkocsit. Az nem volt hajlandó megállni, ám amikor a főtörzsőrmester kiszállt a kocsiból, a FÖSPED autója nekiment a gépkocsi­nak, és súlyosan megsebesítet­te a kötelességtudó rendőrt, aki jelenleg is kórházi kezelés alatt áll. Bátor, példamutató intézkedéséért dicséretben és jutalomban részesítették. A tettes remélhetőleg súlyos árat fizet majd brutalitásáért, hi­szen többször volt már büntet­ve. Szomorú tapasztalatok A járási rendőrkapitányság rendszeresen ellenőrzi a közúti forgalmat. Az utóbbi hetekben is, sajnos, sok-sok szabálytalan­ságot észleltek az utakon. Az ittas vezetés igen gyakori a monori járás területén, de a gyorshajtásért is sok vezetőt megbüntettek, illetve eljárást indítottak. A nyár közepe, sza­porodik az idegenforgalom a járás területén is. Ezért hívjuk fel a gépjárművezetők, moto­rosok figyelmét: óvatosan, kö­rültekintően, szabályosan köz­lekedjenek. Gér József Ezúton mondunk hálás köszöne­tét a rokonoknak, barátoknak, munkatársaknak és mindazok­nak, akik szeretett feleségem, édesanyám Huszár Jánosné teme­tésén Pilisen megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, bá­natunkat enyhíteni igyekeztek. Gyászoló család.

Next

/
Oldalképek
Tartalom