Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-18 / 167. szám
A város gyermekeiért \ Játszótereket építenek Köszönet a segítőknek Hírt adtunk már többször is arról a nemes akcióról, amelyet, a város lakosságának kezdeményezésére, a Hazafias Népfront felkarolt és tovább terjesztett, sok játszóteret a gyerekeknek jelszóval. Az emeletes házak szaporodásával egyre nő a gond: hol játsszanak a gyerekek, a lakók nyugalmának háborgatása nélkül, lehetőleg hasznosan? Legelőször a Kecskeméti úton épült háztömbben lakók határozták el lakógyűlésükön, hogy önerőből, illetve a konzervgyár segítségével, olyan játszótereket építenek, amelyekben a lakótömb kétszáz kisebb és nagyobb gyermeke Született: Berkes János és Csató Anna: Patrícia; Kárteszi József és Buzsik Mária: Rita; Ádám Bálint és Pálfi Irén: Tibor; Petrák János és Fodor Julianna: János; Őrlik János ésFazekas- Szücs Rozália: Gyöngyi; Pato- nai Péter és Gál Mária: Ildikó; Tajti László és Király Piroska: László; Nagy Sándor és Pécsi Rozália: Éva; Rimóczi Mihály és Dobi Ilona: Erika nevű gyermeke. Névadót tartott: Szűcs Kálmán és Gerecze Klára: Ildikó nevű gyermeküknek. megtalálja a maga kedvteléséi. Az egyengetés, az építés megkezdődött. Aki egészséges volt és ráért, szombatonként segített mielőbb létrehozni a gyerekek új játszótereit. Ám, a munka megakadt, mert néhány lakó, nyugalmát féltve, panaszt emelt a játszóterek építői ellen. A panaszt kivizsgálták, a lelkesedés alábbhagyott. A városi tanáes végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén úgy foglalt állást, hogy minél több játszótér épüljön városszerte mindenütt, ahol alkalmas földterület akad. Pénz sem kell hozzá, hangHázasságot kötött: Zombori Albert és Verbó Sára, Fehér István és Harkai Gabriella, Tóth Dénes és Be- rencsi Zsuzsánna, Nagy József és Juhász Erzsébet, Danka István és Grósz Irén, Juhász József- és Székely Éva. Meghalt: Szabó Péter, (Zsemberi u. 25.), Sild József (Rákóczi u. 2.), Béres Deák János (Sallai u. 34.). zott az érv, ismerve a Nagykőröst szerető lakókat, a szocialista brigádok eddigi lelkes áldozatvállalásait, új játszóterekkel gazdagodik a város, ha megfelelő területeket biztosít a városi tanács. Utasítást kapott tehát a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezietője, hogy záros határidőn belül tájékoztassa a végrehajtó bizottság tagjait, eddig hány játszótér van a városban, mennyit kell csinosabbá tenni és hol vannak alkalmas területek új játszóterek létesítésére? A tájékoztató után a körzetek tanácstagjait, társadalmi munkásait nyomban értesítik, hogy megkezdhessék a vállalt munkákat. Addig is, ahol már van játszótér, de némi rendezésre szorul, megkezdődhet a rendezés. Külön elismerését fejezte ki a végrehajtó bizottság mindazoknak a névtelen segítőknek, akik már eddig is sokat tettek a város gyermekeiért. (takács) Mit látunk ma a moziban? A zeppelin Éjszakai támadás a skót kastély ellen. Színes angol film. Kísérőműsor: 85. Világmagazin. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Anyakönyvi hírek Ki, mire született... A PIACI ÁRUS A piacon jártam, Radványi Antalné kiskereskedő árudá- ia előtt, amikor egy tanyai isszony hálálkodására létem figyelmes. — Köszönöm, lelkem — halottam —, hogy sárga kását szerzett. Kőrösön másutt nem ehet kapni. Tetszik tudni, ez- :el lehet leggyorsabban meg- anítani a kiscsirkét az evés- •e... Meg az apjukom is nagyon szereti a fordított ká- ■át, krumplival, tepertővel. — Négyszáz kilométert utaz- am — mondja Radványiné -, míg be tudtam szerezni, áegtesz az ember mindent, unit lehet. Finom, acélos izst is szereztem, 14 forintért idom kilóját. A beszélő idős kereskedő- isszonyra nézve, visszaemlé- Leztem jó néhány évtizeddel lőbbre, amikor még Farkas üliskának hívták Radványi- lét Abban az időben nagy livatban voltak Kőrösön a műkedvelő előadások: a tűz- ■ltók, a fiatal és idős iparo- ok s az egyletek egymás után endezték azokat, s mindig 'arkas Juliska volt az egyik őszereplő. Ha kellett, éne- elt, ha kellett, táncolt. Sok lismerő kritikát írtam róla z újságban. — Hogy jutott el a piaci rudáig? — kérdeztem tőle. — Szüleim Pestre szállító iskereskedők voltak. Hogy z én sorsom könnyebb le- yen, anyám elvégeztette verni a polgári leányiskolát. LZtán elmentem adminisztrá- >mak egy ügyvédi irodába, e a havi fizetésből csak gy pár harisnyát tudtam ven- i. Az állást hamar otthagy- im, és a Singer-féle te- íetkezési vállalatnál lettem •odavezető. A szomorú fog- ilkozást a műkedvelő sze- eplések vidították. — Meddig dolgozott ott? — Tizenegy évig. Azután a Grószhaus gyümölcskereskedő céghez kerültem, ahol magam is kedvet kaptam a gyümölcskereskedéshez, s mikor férjhez mentem, férjemmel gyümölcskereskedők lettünk. özvegyen maradva is folytattam a kereskedést. — Mikor lett piaci árus? — 1950-ben. Arra törekszem, hogy a kisembereknek minél jobb és olcsóbb portékát biztosítsak. — Hetvennégy éves kora ellenére bírja még a munkát, és megfelelő megélhetést nyújt ez a kis áruda? — Még bírom. Sok küzdelemmel eléldegélek. Senki se irigyelje a piaci kofákat. Van, aki eladott telke árából évről évre ezer forintokat fizet rá a boltra, de megszokta, és csinálja... Az áresés következtében a múltkor is 10—12 forintért adtuk el a 15 forintért megvett cseresznyét, és 4—5 forintjával a 12 forintért vásárolt zöldbabot. — Ki, mire született, abban hal meg — mondta Radványi Antalné, akinek csak egy panasza van: hiába fizetik a helypénzt, a nyári nagy melegben sem locsolják a piacteret, s a por nemcsak az áru szépségének árt, de egészségtelen is. K. L. Lámpák gyöngyiüzére Cirkuszban voltunk A PLAKÁTOK már napokkal előbb hirdették érkezését. A Vénusz elé elővételi jegypénztárat helyeztek, s az emberek hosszú sort álltak, hogy jegyet kapjanak. A kisgyerekek csillogó szemekkel nézték a hatalmas sátrat, a lámpák gyöngy- füzérét, s kikönyörögték, hogy szüleik őket is elvigyék az pl aqHÓcvn RENGETEGEN VOLTAK, ami érthető, hiszen a cirkusz mindig szenzáció. A Probst cirkusz is. Megjelent az igazgató, és mikrofonba mondta az igazgatóság üdvözletét, aztán ugróakrobaták jöttek be, játszottak, erejüket fitogtatva dobálták egymást, mosolyogva. A közönség a sátorban és kint is tombolt. Olyat látott, amin elcsodálkozhatott. Akaratlanul is Garai Gábor Artisták című verse jutott eszünkbe. Micsoda csók! A férfi egy rúdon áll, vízszintes helyzetben, szájában tartókötél, a nő azon forog, úgy, mintha soha meg sem akarna állni. Közben mosolyog. Mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, amit a szemünk előtt művelnek. A bohócok idétlenkedésére már oda se figyeltünk, any- nyira elbűvölt bennünket a produkció. A kisegítő személyzet gyorsan kihasználta a pillanatnyi lankadást, és fagylaltot vitt körbe. Valami víz ízű, jeges lé került három forintba, de a fülledtségben hamar elfogyott. IDOMÍTÁS. Két mackót vonszoltak porondra, mindkettőt úgy kellett ösztökélni, hogy produkálja magát. Következett az attrakció. GömMági István élettörténete Szívesen foglalkozott a fiatalokkal Beszélgetés a Vészben, viharban című könyv szerzőjével A közelmúltban jelent meg Kőműves Imre új könyve, Vészben, viharban címmel. Ebben a kötetben a szerző Vű- gi Istvánnak, a magyar munkásmozgalom egyik vezető személyének életét és munkásságát ismerteti meg az olvasókkal. Könyve nemcsak hiteles dokumentum, hanem olvasmányos életrajzi regény is. Tartalmazza a Magyarországi Szocialista Munkáspárt történetét, megalakulásának előzményeit, úgy, ahogy a szemtanú és részvevő emlékeiben él, ugyanakkor bemutatja Vá- gi Istvánt, az embert. Tehát nemcsak a már felnőtt, tudatos gondolkozót és forradalmárt, hanem ifjúkorának eseményeit, inaséveit, szerelmét is. Azaz mindazt, ami a teljes élet. Közös munka Kőműves Imre munka- és harcostársa volt Vági Istvánnak. Könyvében személyes ismereteit közli. — Mikor találkozott, hol dolgozott együtt Vági Istvánnal? — kérdeztük tőle most, a kötet megjelenésekor. — Vági Istvánt 1924-ben, a Magyarországi Szocialista Munkáspártban, illetve megalakításának előkészületei köz- beh ismertem meg. Együtt dolgoztam vele 1925-ben a pártközpontban, s igaz, hogy időnként ő is, én is „akadályoztatva” voltunk, többször letartóztattak, lefogtak bennünket, de azért néhány hónapot együtt töltöttünk. — Részben Vági István személyes elbeszélései alapján írt az ö életéről. Milyen embernek ismerte meg? — Jókedélyű és jó szónoki képességekkel rendelkező ember volt. Ha együtt voltunk, munkahelyünkön kívül néhány hetet, sajnos, rendőrségi fogdában is, folyton kérdeztem tőle, s ő szívesen beszélt. így ismertem meg gyermek- és ifjúkorát. Jóval idősebb volt nálam, de ez semmiben nem jelentett akadályt, mert ő mindig nagyon szívesen foglalkozott a fiatalokkal. Egyebek között azért is imponált nekem, mert láttam, hogy milyen figyelemmel hallgatta mindig a fiatalabb elvtársait, barátait, s mennyire azonosulni tudott a problémáikkal. Pusztít a bomba — ön az 1961-ben megjelent, Mielőtt elfelejteném című könyvében, másokkal együtt, már írt Vági Istvánról. Van valami időszerű oka annak, hogy regényes életrajzát most dolgozta fel külön kötetben? — Időszerű eseményhez kapcsolódó oka nincs. Több könyvet írtam az elmúlt évek során, s Vági István életregényének a megírására is mindig készültem közben. Most került rá sor. — Dolgozik újabb köteten? — Igen, egy regényen. Közelebbről: egy könyvesbolt rebökön kellett sétálniuk az állatoknak, és egyre emelkedő körpályán kellett továbbhaladniuk. Az egyik mackó nemigen akart engedelmeskedni, hát hamar kötelet tettek a nyakába, és felhúzták a gömb tetejére. A végén alig hangzott taps. A fagyott hangulatban valaki hátulról bekiabált: — Állatkínzás! A műsor legérdekesebb, legnagyobb ügyességet igénylő számát a székes artisták mutatták be. Ketten, egy kis asztalra, hét széket tettek egymás tetejére, s felmásztak rájuk, közben mosolyogtak, fejen álltak. A KIJÁRATNÁL emberkígyó mozog. Vége a műsornak. Az ismerősök még megbeszélik, kinek, mi tetszett. Aztán hazamennek. Egyikük sem néz hátra. Nem látják, hogy a hatalmas sátor már fekete, a lámpák elaludtak, s a cirkusz készen áll, hogy holnap máshol fogadja a nagyérdemű publikumot. B. J. gényes történetén. A regény főszereplői, így mondhatom, emberek és értékes, régi könyvek. — Valóban létező boltról van szó? — Egykor létezett, ott állt Budapesten, a Múzeum körúton, szemben az Astoria Szállóval, a régi Nemzeti Színház helyén. A bolt tulajdonosa értékes, régi könyveket gyűjtött, halmozott föl, s mindezt egy éjszaka, 1945-ben, egy bomba megsemmisítette. Persze, a könyveken kívül sok ember, ismert alak is megjelenik a kötet lapjain, s egy kicsit az akkori Pest 1929 és 1945 közötti életét is igyekszem bemutatni. Házi könyvtár eladó — Van valami összefüggés a bolt története és az ön személye között? — Igen. Annak a kis boltnak a tulajdonosa, és egy személyben mindenese, én voltam. 1929-ben, amikor éppen egy őrizetesből szabadultam, s elhelyezkedési lehetőség sehol sem volt számomra, nyitottam meg azt a kis boltot, Négy körösi atléta aranyjelvényes Az 1972. év első felében öt Pest megyei atléta teljesített aranyjelvényes szintet, közülük négyen a Nagykőrösi Pedagógus sportolói. Dicséretes a mieink helytállása, egyben hasznos is, mert a teljesítményekért külön eredményességi támogatás jár a körösi sport- egyesületnek. Bajnoki labdarúgórajt A Pest megyei labdarúgóbajnokság 1972—73. évi küzdelemsorozata előreláthatólag augusztus 13-án kezdődik. Iskolák közti versenyek Az ősz folyamán iskolák közötti versenyeket szervez a Kinizsi Sportegyesület labdarúgásban és asztaliteniszben. Jó eredményekért — céltámogatás A Nk. Kinizsi az 1971-es birkózóversenyeken több jó eredményt is elért, amelyért az egyesület 28 ezer forintos eredményességi céltámogatásban részesült. Versenyek a Toldiban Ha a tornacsarnok elfoglaltságával összeegyeztethető, lehetséges, hogy több sportág megyei középiskolai bajnokságát a Toldiban rendezik az 1972—73-as tanévben. Az elképzelés megvalósítását a kőKorábban Párizsban láttam aprócska antikkönyv-böngész- déket, azokat tekintettem példának. Az árusítást saját házi könyvtáram köteteivé' kezdtem, majd eljutottam egy nagyobb, értékes gyűjteményig, s az vált egy pillana: alatt semmivé. így aztán egy könyvesboltnak, az akkor: Pest életének, s egy kicsit ? gyűjtögetés értelmetlenségé nek a regényét írom egyszerre (Vági István Nagykőre sön született. Szobra, mel; emlékét őrzi, a városi ta nács udvarában áll.) M. Tolnay István Ismét működik az MHSZ céllövöldéié Ismét működik a Cifrakertben, közvetlenül az aréna mellett, az MHSZ céllövöldéje. Kellemes zeneszó csalogatja oda az érdeklődőket, ahol hétköznaponként este 6 órától 9 óráig, ünnepnapokon pedig délelőtt hódolhatnak kedvtelésüknek a légpuska barátai. rösi sportkedvelők Is nagy örömmel nyugtáznák, a hazai környezet előnyeit pedig mindenki ismeri. Három kiváló birkózó 1971-ben Fehér István és Szécsény Dénes ifjúsági aranyjelvényes, Sárosi Tibor pedig felnőtt II. osztályú szintet teljesített a Kinizsi birkózói közül. Azóta Fehér az FTC-be távozott. Remény van arra, hogy többen értékes minősítési érnek el ez évben is. Hagyományos tomaemlékverseny A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tornacsarnokában évente tornászemlékversenyt terveznek. A nyitányra ez év őszén kerül sor. Teniszhálótartó is van a tavasszal megnyílt sportlétesítményben, így e sportággal is foglalkoznak majd az iskolában. Táborozás Miskolc-Tapolcán A kempingezők 1972. évi országos találkozóját július 21. és 28. között rendezik Miskolc- Tapolcán. A hagyományos ösz- szejövetelen körösiek is részi vesznek. Színes műsor és kirándulások tarkítják a programot. A táborozókat faházakban és sátrakban helyezik el. S.Z. Ne fukarkodjunk a jó szóval ki néhány év alatt megszépült városunk eredményeit összegezi, megállapíthatja, milyen sok új épült ebben a városban. Hajlamosak vagyunk lebecsülni gyarapodásunkat, például Kecskemét fejlődésével összehasonlítva. Sokan, sokszor elmondják, az előrehaladás lassú, több lakás, több korszerű üzlet kellene, és városiasabb hangulatot kellene teremteni. így igaz. Az országban mindenütt azonos az igény. Ráksin, Somogy megyében, Solton, Bács megyében, így szűkebb otthonunkban, Nagykőrösön is. Sok szó esik arról, hogy mi kellene és kevesebb arról, mit tettek azok a névtelen városszépítők, akik csendben, szerényen, szabadnapjukat feláldozva segítenek, hogy egy-egy iskolában új váltsa fel az elavult villanyvezetéket, vagy megjavuljon a kollégium elromlott kapuzárja. Falat meszelt a konzervgyár szocialista brigádja a Kalocsa Balázs úti óvodában. Az állami gazdaság dolgozói segítettek az egyik iskola napközi otthonának felépítésében. Vízvezetéket szereltek szabadnapjukon itt is, ott is az emberek. Akik kapták az ajándékot, örültek, de boldogok voltak az ajándékozók is, hiszen önként vállalták a feladatot és a jól végzett munka érzésével nézték az idősek és fiatalok örömét. Csak az elismerés késik. Nem pénzt kérnek. Meleg kézszorítást csupán, köszönetét, esetleg nyilvánosan is. Napjainkban, amikor mindenki rohan és munka után még másodállást is vállal, sokan mondják, elfásulnak az emberek. A tapasztalat másról tanúskodik. /) tt, ahol szíves szóval el^ ismerik a társadalmi munkások fáradozását, újabb felajánlások születnek. Nem pénzért. Újabb meleg kézszorításért. Ne fukarkodjunk tehát a jó szóval. A jó szó gyakran a pénzzel is felér. (takács) SPORT
