Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

UTOLSO SIMÍTÁSOK Az építők az utolsó simítá­sokat végzik a Rákóczi úton helyet kapó, új ABC-áruház épületén, amelynek műszaki átadása a napokban lesz. A korszerűen berendezett üzletet augusztus végén bocsátják a vásárlók rendelkezésére. FOGADÓÓRA Július 21-én, pénteken, reg­gel 8-tól déli 12 óráig, a ceg­lédi járási hivatal épületében, hivatali helyiségében fogadó­órát tart Erdélyi Gábor, a já­rási hivatal elnökhelyettese. (Cegléd, Rákóczi út 14. szám.) Férjek, papucsban Július 21-én, pénteken este, Nyársapáton, a művelődési otthonban tart előadást a szol­noki Szigligeti Színház mű­vészegyüttese: a Férjek, pa­pucsban című háromfelvoná- sos vígjátékot mutatja be. Nincs idő Megjelent a Filmkultúra idei második száma. Az új szám egyik érdekessége Csoóri Sán­dor és Kósa Ferenc Nincs idő című készülő filmjének iro­dalmi forgatókönyve. Elemző tanulmányt közöl a folyóirat a Jancsó-filmek motívum­rendszeréről, Hankiss Elemér, illetve Szabó Miklós tollá­ból. Interjút közöl a lap Jerzy Kawalerowicz-c&al, a Budapesten járt világhírű len­gyel rendezővel. PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ES CE6Ü XVI. ÉVFOLYAM, 167. SZÄM 197S. JÚLIUS 18., KEDD A NÉPFRONT ÁLLÁSFOGLALÁSA Megalakult a járási króníkaíró munkaközösség Kapjanak anyagi támogatást a helytörténészek A cegédi járásban sikeres múltra tekinthet vissza a kró­nikaírás, jövője pedig még biz­tatóbb. A Hazafias Népfront járási elnökségének legutóbbi ülésén, Abonyban, külön napi­rendi pontként tárgyalták a honismereti és krónikaíró kö­rök tevékenységét, a krónika­írás szerepét és jelentőségét. A téma előadója Győré Pál abo- nyi tanácstitkár, a helybeli fa­lumúzeum vezetője volt. Mondanivalóját abonyi pél­dákkal illusztrálta. Beszá­molt arról, hogy a nagyköz­ségben ez évtől új módszerrel készül a község krónikája. Kéthavonként, tíz példányban megjelenik az „Ez történt Abonyban — 1972” című összeállítás, amely frissen Szombat a határban Szombat a határban, július kellős közepén. Nem is olyan nagyon régi aratási emlékei­met idézve indulok egy kis te­repszemlére. Hogy is volt? Aratógép zakatolt, cséplőgép dohogott. Ferenc bátyám sógo­rának, aki a hajnalköszöntő pálinka maradékát is benya- kalta, a Cséplőgép dobja össze­zúzta a fél keze fejét. Volt ria­dalom, futás, sajnálkozás, jött a kerékpáros koma, vitték a sérültet az orvoshoz. De a munka meg nem állt. Treszka néniék kosárban, szilkében vitték az ebédet az aratóknak. A levágott búzakeresztekkel úgy festett a határ, mint vala­mi óriási lottószelvény. Min­den kereszt találatot ígért, s nagy nyereményt a széles ha­tár. Szombat a határban. Július közepe. Ember sehol, gép se­hol, búza sehol. Keresztek, kazlak helyett kockába préselt szalmabála. Vontató jön, arra teszik. Szalmapiramis lesz be­lőle, csonka tetejű. Az aratók már elmentek. Nem volt marokszedő, cséplő­gépetető, kazlazó sem tüstén­kedett. Nem több százan, száz­nál is kevesebben serényked­tek, s munkájuk eredményé­nek már nem a mennyiségét, hanem a minőségét mérik. Kérdem a bálaszedőket, hol vannak az aratók. Mondják, befejezték már a munkát, az SZK—4-eseket kölcsön adták a szomszéd tsz-nek, gépkeze­lőstül. Kérdem, kevés-e a ter­més, hogy ilyen gyorsan vé­geztek a betakarításával. Mondják, több volt, mint ed­dig évekre visszamenően. De volt elég gépük, a gépekhez több, kedvvel dolgozó embe­rük, mint ahányat kaszához, kézi munkához kaptak volna, akár dupla bérért. Szombat a határban. A bá­laszedők azt mondták, hogy az aratóbált azért megtartják, ha leszedik lábáról az összes ga­bonát a szomszéd tsz-ben is. Már kinézték 'a nyájból a bir­kapaprikásnak valót, új búza lisztjéből sütik a kenyeret, óbúzából a kalácsot. Így kö­szönti öreg a fiatalt, ótermés az új termést. Tavalyi borral koccintanak az aratók, meghí­vott zenekar muzsikájára rop­ják a táncot. Mert sok minden változik idők során, de az ara­tóbál marad! E. K. rögzíti az elmúlt hetek eseményeit. Év végére együtt lesz a hat szám, s azokból könnyen meg­szerkeszthető a település éves krónikája. A krónikaíróknak jelentős kiadásaik vannak. Nem kíván­ható, hogy akik társadalmi munkában sokat áldoznak a a közösségért, még anyagi ter­heket is vállaljanak. Vannak települések, ahol a helytörté­neti kutató, krónikaíró a sa­ját zsebéből fedezi a tanul­mány gépelésének, fotóinak, köttetésének és egyéb kiadá­sainak költségeit. Abonyban, ahol a községi pártbizottság és a tanács eddig is szívügyé­nek tekintette a honismereti munkát, a költségekre min­dig jutott pénz. Azt kell elérni, hogy jusson ezentúl minde­nütt. Zsemlye János, a járási nép­fronttitkár javaslattal fordult az elnökséghez. Azt indítvá­nyozta, nyilvánítson állásfog­lalást a Hazafias Népfront já­rási elnöksége, amely ajánlja a községi tanácsoknak, támo­gassák — az erkölcsieken túl — anyagiakkal is a krónika­írókat, helytörténeti kutatókat. A népfronttitkár elmondotta, hogy a közelmúltban a budai járásban jártak, ahol hasznos tapasztalatokat szereztek. Azokat felhasználva és a helyi adottságokhoz igazítva, döntöt­tek úgy, hogy megalakítják — a népfront égisze alatt — a járási krónikaírói munkaközössé­get, amelyben minden községet egy-egy krónikaíró képvisel. Háromtagú vezetőségre hang­zott él javaslat. Elnöknek Ja­kab Bélát, a járási hivatal művelődésügyi osztályának ve­zetőjét, tagjainak Pataki Fe­renc helytörténészt és Győré Pál abonyj tanácstitkárt java­solta. Itt kapott nyilvánosságot az a kezdeményezés is, hogy 1973. január elsejétől valamennyi községi krónikaíró kör részére anyagi feltételeket kell terem­teni. Kapjon tiszteletdíjat a kör vezetője, legyen pénz a Ciprusi megrendelés dologi kiadásokra, esetenként egy-egy jól sikerült munka ju­talmazására, továbbá azok az intézmények, gaz­daságok, amelyek múltját szintén feldolgozzák a ku­tatók, maguk is nyújtsa­nak anyagi támogatást, a munka értékéhez és saját lehetőségeikhez mérten hono­rálják a fáradozást. Az elnökség egyhangúlag megszavazta ezeket a javasla­tokat, s reméli, hogy a közsé­gi tanácsok az általuk tett ajánlások szellemében járnak majd el. Szóba került az is, hogy közeleg a felszabadulás harmincadik évfordulója. Erre az időpontra minden község­ben el kell készíteni a teljes értékű krónikát. Jakab Béla arról beszélt, hogy a már megírt és az ezen­túl készülő helytörténeti mun­kák egy-egy példánya helyet érdemel a községi könyvtárak polcán és az iskolai könyvtá­rakban is, ahol a pedagógusok a történelemórák szemlélteté­séhez nagyszerűen hasznosít­hatják. T. T. A konzervgyár előkészítő telepén Nyári csúcsidőszak A reggeli napfény befurak- szik a szűk ablakokon. A ma­gasra rakott ládákban barack sárgállik. Gyors asszonyke­zek szorgoskodnak a gyü­mölcsrengetegben. — Hányán dolgoznak most? — kérdezem a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi előké­szítő telepének vezetőjétől, Dér Ambrustól. — Százöten. A létszám ál­landóan ingadozik. A legtöb­ben a nagy szezonban jár­nak ide dolgozni, állandó munkás csak huszonöt van. — Milyen gyümölcsöt dol­goznak fel? — Szamócával kezdtük, most sárgabarack felezése a munka, azután jön az őszibarack, ce- cei paprika, szilva. Körtére és birsalmára is számítunk. — Mennyit termelnek na­ponta? — Százhúsz-százhatvan má­zsát. Magasabb létszámmal többre is képesek lennénk. Ál­landó munkásokat is szíve­sen vennénk fel. — Általában kik dolgoznak a telepen? — Fiatalok is, idősebbek is. Szép számmal akadnak isko­lások, akik a vakációban itt keresnek egy kis pénzt. Az asszonyok is szakítanak ma­guknak időt a nyári szezon­ban, még hetvenéves néni is vállal munkát. Az irodából kilépve, látom, hogy egy jókedvű csoport ép­pen reggelizik. — Munka közben jólesik a terefere, rádiót is hallga­tunk, ha jó műsor van — mondja Tóth Pálné. — A fiam is itt van. — Naponta egy mázsát én is elkészítek — húzza ki ma­gát a barna képű fiúcska. — Mióta dolgozik itt? — kérdezem Halla Istvánnétól. — Még csak másfél hete. Háztartásbeli vagyok, a nyári csúcsidőre vállaltam munkát. — Mennyit fizetnek? — Negyvenöt forintot má­zsájáért. Mindennap igyek­szem, százötven-százhatvan kiló barackot sikerül is ma­goznom, feleznem. Keze gyorsan jár, már so­rakoznak előtte a félbe vá­gott gyümölccsel töltött lá­dák. D. E. PATKÓ ES CASCO Az azúrkék Zsi­gulit egy idő óta figyelem. Gazdá­ja nagyon szeret­heti kocsiját, mert mindent elkövet, hogy ne csak neki, hanem a hűsége­sen szolgáló négy­kerekűnek is jó legyen. Kocsija ruhatárát szép üléshuzattal ki­egészítette, vásá­rolt hozzá kulcs­tartót, sárfogó gumilapot a kere­ke mögé, ionizáló szerkentyűt a belsejébe. A pa­norámás hátsó ablak alatt élénk színű Casco fel­irat mutatja, hogy biztonságba he­lyezte a tulaj a kocsi minden por- cikáját, biztosí­tást is kötött. Ügy két arasszal a reklámpiros emb­léma alatt kicsi­nyített lópatkó szerénykedik. Ami biztos, az biztos: nem árt, ha az ember ba­bonás. Néha igen­csak a szerencsén múlik, hogy szük­ség lesz-e arra a cseppet sem kí­vánt biztosításra. Miért drágák a gyermekholmik? Sokakat foglalkoztató kér- j dést vizsgál meg a közeljövő- ] ben a városi és járási népi el- j Birkózás Az első félév eredményei Rézércdúsítóhoz szükséges szállító és tároló berendezéseket, vegyszertartályokat ké­szítenek a Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Ktsz ceglédi lakatosrészlegében. A munkával az év végére készülnek el, és a berendezéseket Cipruson állítják fel. A képen a szalagtartó híd összeállítását látjuk. i Apáti-Tóth Sándor felvétele A ceglédi birkózók első félévi gazdag versenyzési programja lezárult: most né­hány hetes szünet következik. Érdemes visszatekintenünk, hogyan alakultak sportered­ményeik. A Ceglédi VSE sportolói, a téli felkészülés után, január végén indultak először verse­nyen. Negyvenhárom külön­böző szintű, minőségű és kor­osztályú összecsapáson vettek részt, ezeken 90 első, 64 má­sodik és 36 harmadik helye­zést szereztek. Az ifjúsági vidéki magyar bajnokságon, Szegeden, Szűcs István és Kónya Pál bajnok­ságot nyert, Reznák István második, Korpá'csi és Nagy Ferenc bronzérmes lett, majd a magyar bajnokságon Szűcs István második helyet ért el, Reznák és Korpácsi 4., illetve 6. helyezett lett Az ifjúságiak, a tavalyi hét ponttal szemben, kilencet szereztek az egyesü­letek közötti pontversenyben. Felnőtt korosztályban a vi­dék magyar bajnokságon Nagy Miklós, Hering, Lengyel és Tóth megszerezte az indu­lás jogát az országos döntőn, de ott egyikük sem végzett az első hat között A serdülők változatlanul jól szerepeltek. Legnagyobb ver­senyük ősszel lesz. Vasas, Esze, Jurászik, Kósa, Pálinkás, az úttörő Kovács és Halasi a fiatalok legjobbjai. A serdülő utánpótlás válogatott keret kéthetes edzőtáborába Kovács, Halasi, Vasas és Esze kapott meghívást. 1971-ben csak egy arany­jelvényes ifjúsági sportolója volt a szakosztálynak, Szűcs István személyében, most, rajta kívül, Simon, Reznák és Kónya is megszerezheti a jel­vényt: tavasszal már a pon­tok jelentős részét összegyűj­tötték. Pest megye ifjúsági válogatottjában — július 29- én, Csehszlovákiában — Si­mon, Pálinkás, Szűcs és Kónya képviseli a ceglédi színeket. A nyári és az őszi tervekről Fóbián Páltól, a szakosztály intézőjétől kértem felvilágosí­tást — A nyári szünetben is ed- zünk. A felnőttek, a Csepel Autóval alkotva egy csapatot, a szeptemberi jugoszláviai út­ra készülnek. Örvendetes, hogy Szűcs Sándor térde meggyógyúlt, edz, sőt már versenyzett is. ősszel rende­zik a II. osztályú CSB-t: mindkét, fogásnemben a benn­maradás a célunk. Nagy Mik­lós, Nagy Ferenc és Sápi nem áll az egyesület rendelkezésé­re, bevonultak katonának. — Az ifjúságiakkal az a tervünk, hogy a négy emlí­tett versenyző szerezze meg az aranyjelvényt, s a szabadfo­gású ifjúsági csapatbajnoksá­gon az első három között vé­gezzen. A serdülőktől az or­szágos bajnokságon jó ered­ményeket várok, huszonöt pont megszerzését reálisnak tartom. U. L. Javulás az állattenyésztésben Szép eredményeket ért el az év első felében az állattenyész­tésben az abonyi Ságvári Ter­melőszövetkezet. Tehenésze­tükben 14,2 liter tehenenként a fejési átlag. Növekedett az istállónkénti átlaguk, jobb a tej zsírtartalma. Figyelemre méltó az is, hogy a tisztaság értékelésekor 99,9 százalékot írhattak fel az értékelőlapra. Az első félévben 210 borjú lá­tott napvilágot, a terv időará­nyos teljesítésének ez hetven százalékát jelenti. lenőrzési bizottság. A népi el­lenőrök elsősorban a boltok­ban nézik meg, hogyan alakult az utóbbi években a gyermek­holmik ára. Az országgyűlés legutóbbi ülésszaka szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel, amely most „A gyermekellátás költségei­nek növekedését okozó gazda­sági tényezők” címmel került a NEB vizsgálati programjába. A TERVEKNEK MEGFÉ- LELÖ tempóban készül a Mara: Károly utcában épülő hétemeletes társasház. A ceg­lédi Vörös Csillag Tsz építő­brigádja hamarosan befejezi a harmadik szint zsaluzását, s október végén akarja meg­kezdeni a hetedik szint fö­démszerkezetének beépítését Műanyag túrahajók A Magyar Hajó- és Daru­gyár balatonfüredi gyáregysé­gének sporthajóüzeméből újabb sporthajószállítmányo- kat indítottak útnak a külföl­di megrendelőknek. A mű­anyag testű túrahajók mind tavi, mind pedig tengeri vi­torlázásra alkalmasak, ezért keresettek a külföldi érdeklő­dők körében. A sporthajóüzem dolgozói az első félévben összesen 24 Ba­laton 24-es és 32 Balaton 18-as típusú műanyag túrahajót gyártottak angol, belga, svájci, holland és NSZK-beli meg­rendelésre, az Optimist nevű kisvitorlástoól pedig harminc­ötöt szállítottak az NSZK-bs és Angliába. Ezenkívül egyed: típusú vitorlásokat is gyártot­tak angol megrendelésre. CEGLÉDIAPROHIRDETESEK Bálázott szalma kis és nagy tételben eladó. Kutató Intézet, Szol­noki út 52. Gáztűzhelyt vennék palackkal együtt. — Öcsai, Cegléd, Gubodi utca 14. Eladó Simson Schwal­be motor. Széchenyi úti sarokház 3. épület 16. szám. Simson Schwalbe el­adó. Cegléd. Rákóczi út 4-8. Gyura. ________/ El adó terméskő. Bim­bó u. 2.______________ Ki adó egy személy ré­szére bútorozott szo- ba. Bátori utca 22. Félig felépített ház Hajó utcában eladó. Érdeklődni lehet: Dé­li út 95., ugyanitt egy hálószobabútor eladó. Férfi segédmunká­sokat felveszünk, fi­zetés kollektív szej rint. Bőripari Válla­lat, Lovász utca 2., Vágóhíd mellett. Eladó ház beköltöz­hetően. Fürst Sándor utca 12. sz. Eladó 50 literes hűtő­gép. Kossuth L. 27. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom