Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
1972. JŰLIUS 16., VASÁRNAP ru> NIC») i^ííriflP AKTIV SZÖVETPOTLO: a bioplaszt Magyar találmány hírneve A ROVAT CIME — TUDO- MÁNY-TECHNIKA — JELEN ESETBEN, HA LEHET, MÉG AZ EDDIGIEKNÉL IS JOBBAN FEDI AZ OLDAL TARTALMÁT. AZ EGÉSZSÉGÜGY, AZ ORVOSTUDOMÁNY SZÁZADUNKBAN RENDKÍVÜL MAGAS FEJLETTSÉGET ÉRT EL, A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA EGYMÁST TÁMOGATTA. AZ ORVOS- TUDOMÁNY FEJLŐDÉSÉHEZ A TECHNIKA KÜLÖNÖSEN NAGY SEGÍTSÉGET ADOTT. E HETI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK EZZEL A TÉMAKÖRREL FOGLALKOZIK. Biztató kísérlet Egereknél BCG vagy egy, a tbc-baktérium sejtfalából nyert anyag, a Cord-faktor alkalmazásakor kémiai anyagokkal előidézett daganatok visz- szafejlődését tapasztalták. A kísérleti állatok fokozott rezisztenciát tanúsítottak baktériumok által előidézett fertőzések és daganatok átültetése alkalmával. A Science című folyóiratban közölt tanulmány szerint a BCG és a Cord-faktor aktiválja a szervezet nyirokrendszerét, melynek nagy szerepe van a szervezetbe került idegen anyagok, valamint feleslegessé vált saját test- anyagok közömbösítésénél. Újsághír: Üj magyar találmány, egy biológiailag aktív szövetpótló szerzett nemzetközi elismerést: „hét nyugati országban bejelentették és elfogadták, s az európai kísérleti sebésztársaság Amszterdamban most lezárult VII. kongresszusa is rendkívül jelentősnek ítélte”. A szervezetbe beépülő szövetpótló anyag, a bioplaszt segítségével már 150 sikeres műtétet hajtottak végre. A kezdet... A megbetegedett szervek kijavítására vagy részbeni helyettesítésére a modem orvos- tudomány sokféle anyaggal próbálkozott és próbálkozik. A fém vagy műanyag ma már elég általánossá vált a szervezet kisebb - na gy ob b hibáinak, hiányainak a javítására. Bár ezek az anyagok sokszor valóban nagy szolgálatot tesznek a betegségek gyógyításában, hibás vagy csökkent funkciók helyreállításában, a szakemberek körében sokszor félelemérzést váltanak ki: nem fognak-e az idő múlásával esetleg nem várt módon károsan hatni. Ezekkel a kutatásokkal párhuzamosan tehát olyan kutatásokkal is foglalkoztak, amelyek airra irányultak, hogy olyan pótlószert találjanak, amely biztosan közömbös a szervezet számára. S a tudósak munkája nem volt hiábavaló: maga a szervezet kínál ilyen anyagot, csak tudni kell vele bánni: a vért. A megfigyelés kézenfekvő, ha megsértjük a testünket, a sérülés helyén a vér megalvad és elzárja a fertőzési kaput, illetve megakadályozza az elvérzést, sőt lehetővé teszi a sérült rész kiegészülését, újraképződését. A véralvadás bonyolult folyamatában különféle anyagok keletkeznek láncreakciók során. Ezeket az anyagokat vonta ki egy Kossuth-díjas magyar kutató, Gerendás Mihály, és az így nyert készítményeket — korábban szivacsos, majd koesonyásított, később porrá őrölt formában — sikeresen alkalmazta vérzésesállapításra. Ezeknek az anyagoknak óriási jelentősége volt az is, hogy feladatuk betöltése után nyomtalanul felszívódtak. „Elő" anyag születik A következő lépés az volt, hogy a vér e fehérjéiből megfelelő anyagok hozzáadásával olyan készítményt hoztak létre, amely alkalmas volt a mechanikai megmunkálásra, akárcsak egy valódi műanyag: préselhető, fúrható; faragható volt. így született meg az „élő” műanyag, a bioplaszt, amely élő testből származik, s melynek anyaga beépül az élő szervezetbe, tehát mintegy új életre ébred „tetszhalott” állapotából. Mire használható fel a bioplaszt? Készülhet belőle olyan kupak, amely a tönkrement Ízületek újraképzésére alkalmas. Eddig fémkupakot használtak erre a célra, ennek azonban bizonyos hátrányai is voltak. De készülhet belőle bármiféle idom, illetve formadarab: lemez, tömb, léc, cső, de akár csavar vagy szeg is. A tömbökből, lemezekből pedig a szokásos mechanikai megmunkálással (fűrészelés, esztergálás, fúrás, reszelés) bármilyen formára kialakíthaÚj gyógyszeralapanyagok Sok növény tartalmaz biológiailag aktív anyagot. Az alkaloidokat, a növényekből nyert gyógyító anyagokat a népi gyógyászat mellett egyre inkább alkalmazzák a modern gyógyszergyártásban is. Elterjedésüknek azonban a jelentős akadálya erős mérgező hatásuk. E káros hatás csökkentésében a kutatók az alkaloidoknak azt a tulajdonságát igyekeznek felhasználni, hogy összekapcsolhatók más' vegyületekkel vagy elemekkel, Az egyik így kapott alA „hőtérkép”-ről Az emberi test „hőtérképét” elkészítő ún. termográ- iiás berendezések az orvostudomány „fegyvertárának” legújabb tagjai. Működésük azon az elven alapszik, hogy az emberi bőr tökéletesen elnyeli a ráeső infravörös sugarakat és ugyanakkor infravörös sugárzó képességgel is rendelkezik. Ha tehát valamilyen módon meg tudjuk állapítani a testfelszín által kibocsátott infravörös sugárzás eloszlását, ezzel pontos tájékoztatást kapunk a hőmérséklet-eloszlásról. A képen látható, a Siemens gyár által készített termográ- fiás berendezés kamerája a testfelületről származó infravörös sugárzást felfogja és elektromos árammá alakítja át. Az áram erőssége az infravörös sugárzással arányosan változik. Kellő mértékben felerősítve és oszcilloszkópon megjelenítve rendelkezésre áll a tónusos kép, mely a testfelszín (és a közvetlenül alatta fekvő szövetek, szervek) hőmérsékletétől függően söté- tebb vagy világosabb szürke (újabban színes technikával is készítenek „hőtérképeket”). Ma már termográfiával 90 százalékos biztonsággal megállapítható az emlőrák, a rákos sejtek magasabb hőmérséklete ugyaniá jól megmutatkozik a képernyőn vagy az arról készített felvételen. Jól alkalmazható a termográfia a szülészetben, a bőrgyógyászatban, az izületi gyulladások felderítésében, az ortopédiában, a szemészetben és a fogászatban is. kálóid, ideiglenes nevén „be- ralin” berberinből és klórmolekulákból áll. Mérgező hatása sokszorosára csökkent, hatóereje változatlan maradt. Ugyancsak jelentős a glicilci- tizin, amelynek toxikus hatása 20-szor kisebb, mint a citiziné. Az alkaloidok toxikus hatásának oka feltehetően abban rejlik, hogy a sejtbe való behatolásuk — lévén „idegen” anyagok — „harc” árán megy végbe, ami a sejtet rombolja. A tudósok most alkaloidok és aminosavak ösz- szekapcsolásával ennek kiküszöbölésén fáradoznak. 1972 - az altatók éve „1966 az LSD, 1968 a doppingszerek, 1970 a heroin éve volt, és 1972 az altatók éve lehet” — jelentette ki egy amerikai professzor a szenátusnak a gyógyszerek túlzott fogyasztásának leküzdésére alakult bizottsága előtt. A barbiturátok szedése nemcsak szenvedéllyé fajulhat, hanem ha vele egyszerre' alkoholt is fogyasztanak, halálos veszedelemmé válhat. A barbi- turátorok az amerikai feketepiacon viszonylag könnyen beszerezhetők, és ellentétben a heroinnal, nem is drágák. Elsősorban az amerikai fiataloknál tapasztalható, a barbiturá- tokkal való visszaélés. Bár nincsenek megbízható adatok a heroin és barbiturátok alkalmazásának gyakoriságáról, élvezőinek száma egyre nő, mivel a két szer fogyasztása igen gyakran szorosan együtt halad. tó a bioplaszt, sőt egyszerűbb esetben olló vagy kés is elegendő ehhez. A beültetésre kerülő bioplaszt darab a műtét előtt éppenúgy sterilizálható, mint bármely más sebészeti anyag. Eredményes, Hosszú út Az Ízületek újraképzésén kívül felhasználják a bioplasz- tot a kemény agyhártya pótlására, sőt sérült idegek közötti összeköttetések helyreállítására is. De alkalmazzák máj műtéteknél, a csontsebészetben, érpótlásra, szemműtéteknél, ortopédiában, gyermekgyógyászati műtéteknél stb. A bioplaszt kutatása hosszú múltra tekint vissza. Gerendás Mihály és munkatársai több mint 25 éve kezdték a véralvadásban szerepet játszó anyagok tanulmányozását, de a por alakú vérzéscsökkentő fibrinport is már több' mint 20 éve előállította a feltaláló. A bioplaszttal történő első ízülethelyreállítás 1955 tájára nyúlik vissza. Minden új eljárásnak azonban megnyugtatóan ki kell állnia a gyakorlat próbáját. S ha vontatottan is, talán fölöslegesen sok hercehurca után, úgy tűnik, nyugvópontra került a bioplaszt- probléma. Amint a sajtó is hírt adott róla, e sok-sok ellenőrző vizsgálat sikeresen zárult és megoldódott a gyártás problémája is (ami nem könnyű ügy). A Humán Oltóanyag Termelő Vállalat megkezdte a nagyüzemi technológiák kidolgozását és a jövő év elején sor kerül a gyártásra is. A további kutatásra és a találmány világméretű elterjesztésére nemzetközi vállalkozást hoztak létre. E célból két iroda létesült: az európai tevékenységet Amszterdamból, a dél-amerikait pedig Curacaó- ból irányítják. S ezzel egy új magyar szellemi termék vonul be a gyógyító orvostudomány fegyvertárába. Az „elektronikus“ nővér Az orvostudomány és a technika határterületén új tudományág szerveződött, amelyet hazánkban orvostechnikának neveznek. Azokkal a technikai módszerekkel foglalkozik, amelyeket az orvos alkalmaz, valamint azoknak a készülékeknek a kutatását, előállítását végzi, amelyek az orvos gyógyító munkáját segítik, megkönnyítik. Az új tudományág szép eredményeket mondhat magáénak a betegellenőrzés automatizálása terén. Az „elektronikus nővér” — ami a képen is látható — egyszerre 10—12 beteget tart állandó ellenőrzés alatt. Méri a beteg vérnyomását, pulzusfrekvenciáját, légzésritmusát, . hőmérsékletét, elektrokardiogramot, elektroen- cefalogramot stb. készít. A fejlettebb készülék-összeállítások nemcsak az adatokat mérik és regisztrálják, hanem . figyelmeztető, riasztó funkcióval is rendelkeznek. Ez a riasztóegység jelzést ad, ha a beteg valamelyik paramétere meg nem engedett módon megváltozik. A legújabb — egyébként igen bonyolult és drága — készülékek értékelőegységei a mért paraméterek összefüggéseit is figyelembe veszik. Születtek már olyan konstrukciók is, ahol a mérőkészülékek jeleit nem papírszalagra regisztrálják, és nem ember értékeli azokat, hanem folyamatosan egy megfelelően programozott számítógépbe táplálják be a mért adatokat. A komputer egy képernyőre írja ki a levont következtetéseket. Természetesen az orvosnak mindenkor jogában áll „felülbírálni” a komputer „tanácsait”. Halálos levegőszennyezettség Az Albert Einstein Egészségügyi Kutatóintézet hat éven át folytatott kutatómunkája alapján közzétette: New York levegőjének szennyezettsége évenként 10 000 ember halálát okozza. Ez annyit jelent, hogy minden tizenkét haláleset közül egy a nagyváros környezeti szennyezettségére vezethető vissza. New York azonban csupán egy példa. Hasonló a helyzet az Egyesült Államok csaknem valamennyi hatalmas, ipari városában. A jelenleg folyó kutatások kimutatták, hogy a tüdő megbetegedése okozta halálesetek negyede (tüdőrák, bronchitisz, tüdőgyulladás) a levegőben levő ártalmas anyagok hatásának tudható be, s ezek az anyagok minden lélegzetvételnél a tüdőbe jutva felhalmozódnak és végül is megbetegedésre vezetnek. Most folynak a kutatások annak megállapítására, hogy milyen megbetegedéseket terjesztenek és idéznek elő azok az anyagok, amelyekkel a nagy ipari létesítmények a környezet vizeit szennyezik. SZOVJET TUDOMÁNY — 1972. A sebészkés és az agy velő AZ IDEGSEBÉSZET az orvostudomány egyik „legfiatalabb” irányzata, amely csak a húszas évek elején alakult ki. Gyors fejlődése és a fizika, a. kémia, valamint az elektronika eredményeinek széle? körű klinikai alkalmazása azonban ma már az agysebészet jelentős sikereihez vezetett. A Moszkvában nemrég megrendezett első össz-szövetségi idegsebész kongresszuson a Szovjetunió valamennyi nagyvárosában működő idegsebészeti központok szakemberei véttek részt. A szovjet idegsebészet színvonalát talán a következő számadatok érzékeltetik legjobban: minden huszadik , specialista az orvostudományok doktora, minden hetedik pedig kandidátus. A sebészeti úton gyógyítható betegségek köre egyre bővül. Az agyi vérkeringés hibáinak kiküszöbölése, daganatok eltávolítása és az epilepszia orvoslása is megoldható sebészeti beavatkozással. Eduard Kandel professzor, a kongresszus szervező bizottságának tagja röviden ismertette a kongresszus munkáját és a szakembereket foglalkoztató problémákat: — AZ ELŐADÁSOKNAK több mint fele az agyi vér- edényrendszer sebészetével foglalkozott. Az egyik „legégetőbb” kérdés, a vérömlenyek keletkezésének oka, diagnosztikájuk és természetesen gyógyításuk. Sok a megoldatlan probléma, ezért élénk vita alakult ki. A tudósok viszont egyetértenek abban, hogy a vérömlenyek sebészeti úton való gyógyítása hatékonyabb a hagyományos, konzervatív gyógymódoknál. NAGY FIGYELMET szenteltek a kongresszus résztvevői az agyi véredények aneuriz- máinak nevezett betegségnek. Ez a veszélye? betegség alkotó erejük teljében levő embereket sújt, és halált vagy rokkantságot okoz. A katasztrófát csak műtéti úton lehet megakadályozni. Ma már új módszereket alkalmaznak ezeknek az agyi sérüléseknek a gyógyítására: az agyi érbe műanyagot tartalmazó speciális ballonokat juttatnak. A ballonoki elzárják a vérkeringés útját, kikapcsolva ezzel a sérült szakaszt. Ez a módszer koponyaléke- léssel járó veszélyes műtéteket tett szükségtelenné. A beavatkozás annyira egyszerű, hogy a sebészek az esetek többségében nem is alkalmaznak teljes altatást. Az agyi érrendszer műtéti gyógyítására szolgáló módszerek klinikai alkalmazásával a szerencsétlen kimenetelű esetek száma 2,5-szer csökkent. A modem idegsebészet legdrámaibb fejezete a rosszindulatú daganatok elleni harc. Ennek ellenére ma a tudósok és az orvosok erre a problémára is derűlátóbban tekintenek. Pontosabb lett a diagnosztika, és mutatkoznak már a kemoterápia, a sugárkezelés és a sebészeti beavatkozás komplex alkalmazásának első sikerei is. AZ EPILEPSZIÁT és a sebészeti beavatkozást ma még meglehetősen furcsa együtt emlegetni. Pedig éppen az idegsebészeknek köszönhető, hogy a betegek 50 százaléka állapotának jelentős javulására, sok esetben pedig teljes gyógyulásra számíthat. Az epilepszia gyógyításának egyik új irányzata az úgynevezett sztereotaktikus módszer. Bonyolult számítások segítségével ugyanis pontosan meghatározható az epilepsziás rohamokért felelős agyterület, amely különféle úton — például igen alacsony hőmérsékleten kiiktatható. Ez a módszer már széles körű elismerést vívott ki magának a szakemberek körében. Segítségével mélyen fekvő, a sebész számára korábban elérhetetlen agyrészek is kezelhetők az agy megsértése nélkül. A sztereotaktikus módszert nemcsak epilepszia, hanem Parksnson- kór, egyes daganatfajták és súlyos fájdalomgócok kezelése során is alkalmazzák. Közismert, hogy évente sok ezer ember hal meg bolygónkon autóbalesetek következtében. Különösen a gerinc és a gerincvelő sérülése veszélyes. A kongresszus külön ülésen foglalkozott ezen sérülések gyógymódjaival és az eddig elért eredményekkel. A KLINIKÁKON bevezetésre kerülő új kezelési módszerek mély elmélet: kutatás eredményeképpen jöttek létre. A kongresszus résztvevői figyelemmel kísérték az agyi vérkeringés fiziológiájával, az agysejtek anyagcsere-folyamataival stb. foglalkozó témákat is. Érthető is az elmélet iránt tanúsított érdeklődés — csak az agy legfinomabb mechanizmusainak aprólékos vizsgálatával juthatunk el a természet egyik legnagyobb titkához, az emberi szervezet „szentélyébe”.
