Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

WT Kfcru 1972. JÚLIUS 16., VASÄRNAP Pest megyei harcingoíáóol? 1 30. DABAS II. November 5-én lesz tizen­hat éve, hogy a dabasi járás 32 esztendős párttitkárát, a szocializmus vívmányait vé­delmező Biksza Miklóst, ellen- forradalmi banditák meggyei­ről szinte szó sem lehetett, te­vékeny ivóvíztársulás alakult, 23 kilométer csőhálózatot fek­tettek le, megépítették a víz­mű első kútcsoportját, amely a hálózat egy részét máris el­látja vízzel, készül a vízto­rony, s hamarosan emléke sem lesz a kútból való meregetés­| „az utcára viszi” a közösségi eseményeket, problémákat, terveket és eredményeket. Dabas nagyközség állandó kiállítási terme: az egykori Gombay-Dinnyés kúria. kolták. A ma nevét viselő ti­zenegy kilométer hosszú útnál is hosszabb az az út, amit tra­gikus véráldozata óta Dabas nagyközség és dolgozó népe megjárt... Dabas históriája hét évszá­zadra nyúlik, jelene viszont csak negyedszázados. De ez a negyedszázados jelen, s ezen belül az utolsó másfél évti­zed eredményes munkát, bé­kességet, boldogulást teremtő, soha nem látott fejlődést: ho­zó, újabb századoknak veti meg alapját. Hol is kezdjük csak..,?! . Nézzünk meg egy régi tér­képet: Alsódabason és Gyónón nagy kertek foglalják el a leg­több helyet, Sáriban és Felső- dabason jobban kidomboro­dott a falusi jelleg. Faluköz­pont sehol, a községek külön­állása világosan felismerhető még húsz évvel ezelőtt is. Nem varázslat: céltudatos, szívós munka eredménye, hogy a haj­dani négy különálló kisköz­ség határa ma már nem lát­szik. Az összevont nagyközség részei nemcsak 'közigazgatási szempontból egyesültek, de össze is épültek, össze is forr­tak, s mind szorosabban, szer­vesebben, tervszerűbben egy­máshoz kapcsolódva, folyvást megtöbbszörözik önnön ere­jüket. A nagyobb egységgé vá­lás nagyobb feladatokat ró a dabasiakra — vezetőkre és la­kosokra egyaránt. Mik az igazi nagy dolgok? Nagy dolog, ha néhány év alatt 15 kilométerrel hosszabb vil­lanyhálózatból sugárzik az áram, ha olyan településen, ahol egészséges ivóvízellátás­Szózhalombattóra, a hőerőműbe, a 75. számú munkahelyi éttermünkbe rr ■ női segédmunkásokat KERESÜNK konyhai munkára. jelentkezni lehet: Százhalombattán, a hőerőmű éttermének vezetőjénél. DUNAVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VALLALAT. nek, ennek a szinte sorsszerű­nek tartott falusi gyötrelem­nek. Nagy dolog a járda, hogy ne kelljen pocsolyában topog­ni, a csatornázás, amely a tocsogót, sarat verő csapadék­vizet elvezeti, az otthon, amely már nem vályogból, vertfalból, hanem téglából és kőből épül, nem zsindely- vagy nád-, ha­nem cseréptetővel, korszerű beosztással, esetleg fürdőszo­bával, s a tetőn legtöbbször tv-antennávaL Jó tervezés, jó. munka, kemény összefogás, szilárd akarat — amikor Da- bast nagyközséggé emelték, ezek az erők, ezek az erények fokozottan törtek fel a négy falu népének „rejtett tartalé­kaiból”. Két erős mezőgazdasági tsz: az állattenyésztéssel, nö­vénytermesztéssel foglalkozó és ipari segédüzemeket is fog­lalkoztató Fehér Akác és Szik­ra, a Gyóni Géza Mezőgazda- sági Szakszövetkezet, a kon­zervüzem, az Elektromos és Fémipari Ktsz, a Sütőipari Vállalat, a Felsőoktatási Jegy­zetellátó Vállalat most idete­lepült nyomdaüzeme, s még egy sor kisebb-nagyobb ter­melőegység duzzasztja-lüktet- teti Dabas vérkeringését. A dúsuló cirkuláció az új nagy­községnek nem csupán létét, növekedését biztosítja, hanem életének színesedését, gazda­godását is. A gazdasági léte­sítmények szoros és sokrétű kapcsolatban állanak a legkü­lönbözőbb kulturális intézmé­nyekkel. Patronálás, gondozás, részvétel — minden művelődé­si, művészi, társadalmi vagy sporteseménynél kitapintható a dabasi párt- és közületi szer­vek, az üzemek, vállalatok lát­ható vagy láthatatlan segítsé­ge. Az I. kerületi művelődési ház pincéjében KISZ-fiatalok és lelkes apáik, saját erejük­ből — no, persze: a tsz és az erdőgazdaság támogatásával — pinceklubot ügyeskedtek össze, gusztusosat, kedveset, szín­vonalas szórakozás, irodalmi színpad, s egyéb összejövete­lek hívogató hajlékának. Em­lítettük már a három oldalról oszlopokkal kerített, egykori Nemesi Casinót, amely ma já­rási művelődési központ, nem­csak névleg, hanem valóságo­san és vonzó pezsgéssel. Ha végiglapozzuk Dabas tavaly és idén kiadott évkönyveit, az élet legváltozatosabb terüle­teit behálózó érrendszer élénk ritmusát érezzük, amelyet okos agy és meleg szív ösztönöz, szabályoz. Dabas központi ve­zetésének a nagyközség lakos­ságával való állandó kapcso­latra törekvését jelzi a korába ban Dabasi Hírek, ez évben Tanácstagi Híradó címen, kéz­iratként megjelentetett idősza­ki értesítő is. amely a tanács­háza falai közül — rendezni, közös dolgainkat — mintegy A helyi iskolák csúcsán áll a gimnázium. Vannak mű­velődési házak, könyvtárak, filmszínházak, van községi kó­rus, ifjú zenebarátok köre, vannak rádió- és tv-előfizetők ezreivel. A tíz évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 25 szá­zalékkal növekedett a lakó­épületek, 40 százalékkal a la­kószobák száma, meghatszoro­zódott a vízvezetéki, megdup­lázódott a villanyvilágítási el­látottság és tízszeresénél több a fürdőszobás otthon. Új épít­kezési irányzat meghonosodá­sát jelzi a járásbíróságnak, rendőrkapitányságnak, Álla­mi Biztosítónak és más intéz­ményeknek hamarosan helyt adó, emeletes, modern iroda­ház, a nemes szórakozások ki­elégítésére szolgáló törekvést pedig a sporttelepnek is ter­vezett jubileumi park. Mara­dandóan okító, illetve egymást váltogató kulturális-művészeti élményeknek teremtett fész­ket a hajdani Dombay-Diny- nyés kúria vaskos falai közt kiképzett állandó kiállítási te­rem, Dabas népének dicséretre és elismerésre méltó alkotása. Sűrített, múltat-jelent mutató helytörténeti gyűjtemény, a Dabast alkotó négy község egykori jeleseinek emlékanya­ga sorakozik egymásután, s a sokirányú kitüntetést kínáló Gyóni Géza-tárlók rendezői eredményesen kísérelték meg, hogy dialektikus, éppen ezért igaz képbe egyesítsék a naív, félrelelkesített nacionalistá­ból nehéz kínok útján a nép­gazdaság és a béke forradal­mának énekesévé érlelődött költő arculatát. A sok régi kúria, Kossuth László, de még Gyóni Géza emléktáblája is'á múltnak el­lentmondásokkal;; térhesse rfefn- lékeit idézi. Biksza Miklós emléke már a jelenért való izzó küzdelmet örökíti meg. Az utókor azokat fogja tiszte­lettel emlegetni, akik a gyors fejlődéssel elkerülhetetlenül felverődő nehézségeket elhá­rítva, a máris világosan kiraj­zolódó alapokon magasra eme­lik, felvirágoztatják a négy fa­luból született új Dabast. Békés István NAPIRENDEN: a bűntettek megelőzése MIRE INT A KRIMINÁLSTATISZTIKA - TÁRSADALMI ERŐK MOZGÓSÍTÁSÁVAL A bűnözés dinamikáját, strukturális összetételét vizs­gálták a Pest megyei bűnüldö­ző és igazságügyi apparátus ve­zetői a Pest megyei Főügyész­ségen tartott legutóbbi tanács­kozásukon. Dr. Bozóki István megyei főügyész előterjesztése alapján áttekintették a megyei bűnözés helyzetét, s a bűnül­dözési értekezlet napirendjén szerepelt a legsürgetőbb meg­előzési feladatok meghatározá­sa is. Fokozottabb vagyonvédelmet Az országos bűnügyi statisz­tika szerint az ismertté vált közvádas bűncselekmények 1958-tól 1961-ig tartott csökke­nését 1963-ig stagnálás, majd 1965-ig ismét emelkedés kö­vette. Ezután csökkent, majd újra emelkedett a bűntettek száma, amely 1970-re elérte az 1965. . évi szintet. A bűnözés alakulásának grafikonja Pest megyében valamelyest eltért az országostól: nálunk a csökke­nés 1963-ban kezdődött, 1969- ben elérte a minimumot, majd ezt követően a bűnözés gyako­risága az országosnál nagyobb volt. Tavaly — 1970-hez képest — 5,3 százalékkal nőtt az is­mertté vált bűntettek száma. A bűnözés dinamikája né­hány, gyors ütemben szaporo­dó bűntettcsoportra is ráirá­nyítja a figyelmet. Ezek között elsőként említhetjük a vagyon elleni bűntetteket, amelyek az összes bűncselekmény 51,4 szá­zalékát teszik ki. Pest megyé­ben tavaly a társadalmi tulaj­dont károsító bűntettek száma 13 százalékkal, a. személyi ja­vakat károsító bűntettek szá­ma csaknem egy százalékkal emelkedett. A további adatok jelzik, hogy a megelőzésre kü­lönösen a budai, monori, váci járásban, Cegléden, Vácott és Százhalombattán kell az eddi­ginél nagyobb gondot fordíta­ni. S ezt nemcsak a törvény­szegések magas száma indokol­ja. A tapasztalatok szerint a társadalmi tulajdont károsító bűntettek elkövetésének idő­tartama meghosszabbodott: a nem egy esetben felelős beosz­tású, „kvalifikált” bűnözőknek hosszabb ideig sikerült jelentős kárt okozó tevékenységüket leplezniük. Nem megnyugtató jelenség a betöréses lopások elszaporodá­sa sem. Pest megyében tavaly az összes bűntett 2,9 százalék volt betöréses lopás. Különö­sen sok történt a budai, rác­kevei, gödöllői, monori és a vá­ci járásban. A tanácskozáson ezzel kapcsolatban elhangzott tanulságok közül most csak kettőt említünk meg: a bűntet­tek többsége a kiskereskede­lem és a vendéglátóipar bolt­jai ellen irányult, az üzletek egy részét ennek ellenére sem látták el riasztóberendezések­kel. Bűntett-típusok Az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények a köz­vélemény érdeklődésének elő­terében állnak, nem véletlenül, hiszen alakulásuk községeink, városaink közrendjének, köz- biztonságának helyzetét befo­lyásolják. Az összes bűntett 16,2 százaléka volt ilyen jelle­gű törvényszegés. A szám ma­gas, de csökkenő tendenciájú. Tavaly például kevesebb volt a hivatalos személy elleni erő­szak és a szándékos súlyos testi sértés. A bűnüldöző és igazságszolgáltató szervektől joggal elvárt szigor remélhető­leg a jövőben még eredménye­sebben szolgálja a bűntettek megelőzését, különösen a sta­tisztikában élenjáró budai, rác­kevei, váci járásban és Ceg­léden. Változatlanul aggodalomra ad okot a közlekedési bűntet­tek gyakorisága. A balesetek következményei egyre súlyo­sabbak. Egyetérthetünk a ta­nácskozás résztvevőinek állás- foglalásával: a jövőben az ed­diginél is gyakrabban kell él­ni a gépjármű-vezetésre alkal­matlan vezetők eltiltásával. A gazdasági bűnözésről gyakran esik szó napjainkban, jogos türelmetlenséggel köve­telhetjük a rendszerint korrup­ciót, összefonódást takaró ká­ros jelenségek elleni határozott fellépést. A gazdasági bűntet­Szokatlan káresetek Amikor gyújtogat a betörő Vastag, fekete dossziéban sorakoznak a „kárlapok”, az olyan esetek leírásai az Ál­lami Biztosító Pest megyei Igazgatóságán, amelyek alap­ján jelentős összegeket fizet­tek ki a lakásokban keletke­zett károkért. A hétköznapi mindennapos csőtörésen, tűzeseten, betöré­sen kívül ritkán előforduló, rendkívüli történeteket is fel­jegyeztek. Nem mindennap esik meg, hogy valakinek égő csikket dobnak be az ablakon keresztül a lakásába, mint Budaörsön H J.-éknak. Haj­nalban valaki szórakozottan az utcán elhajította az égő ci­garettát, az ráesett a kamrá­ban tartott ruhákra, amelyek tüzet fogtak. Kétszeresen rosszul jártak B. E.-ék Tápió- györgyén. Valószínűleg betö­rők jártak a lakásban és az eldobott cigarettával felgyúj­tották a lakást. L. T.-nek is kellemetlen látogatói voltak ráckevei víkendházában. Va­lamennyi mozdítható ingósá­gát elvitték, sőt dühükben ri- pityára zúzták a beépített bútorokat. Azt remélték, hogy a házban még több értékes használati eszközt találnak. Bosszúi állt az elvált feleség Cegléden kinn legelészett a réten T. J.-ék tehene. Vihar kerekedett, és a villám éppen a szerenesétlen jószágot vágta agyon. •Egy ürömi lakóházat az el­vált feleség gyújtott fel. És bár — sajnos — ez nem rend­kívüli, de nagyon jelentős tü­zeket okoznak a gyufával ját­szó gyerekek. Tökölön T. l.-ék hároméves kisfia nemcsak a saját házukat gyújtotta fel, a szomszéd portája is nagy kárt szenvedett. Üreg a ház alatt Mindenki tudja, hogy olaj­kályhával, propán-butángáz- zal elővigyázatosan kell bán­ni. Gondatlanságból — rit­kábban kívülálló okból — mégis nagyon sok baj kelet­kezik. H. J.-né Apajon majd­nem az életével fizetett. Dél­ben egyedül volt otthon, ami­kor a gázfőzőt meg akarta gyújtani. A készüléken a nyo­máscsökkentő hollander nem volt kellőképpen beszorítva. A hatalmas robbanás az asz- szonyt a falhoz csapta. Még volt annyi ereje, hogy letépje magáról az égő ruhát, és se­gítségért kiáltson. A szomszé­dok csak nagy üggyel-bajjal tudták a lángokat eloltani. Ki­dőlt az egyik fal, az ingósá­gok mind elégtek. Az ember nem is gondolná, mi minden okozhat kárt. Pél­dául, ha megcsúszik a föld. Az elmúlt évben nem is egy ilyen eset történt. Kismaroson W. I. udvarán a domboldalon megindult a föld. rázúdította a terméskő támfalat a mel­léképületre. Összetört a ké­mény, bedőlt a pince. Ugyan­így Visegrádon B. F.-nél a megindult földtömeg betemet­te a melléképül etet és a há­zat is megrongálta. Nagykátán senki nem tudta, hogy S. B.- ék háza alatt üreg van. Ök sem, míg egy napon várat­lanul meg nem mozdult az épület, és a hátsó fal megcsú­szott. Kiderült, hogy az üreg fala beomlott, ez okozta a több ezer forintos kárt. Történnek még cifrább ese­tek is. P. M.-nél Vácott meg­repedt a vízcső, anélkül, hogy észrevették volna. Lassan any- nyira átáztatta a konyhafa­lat, hogy egyszercsak leesett a beépített konyhaszekrény. Va­lamennyi edényük összetört, az élelem használhatatlanná vált. Ugyancsak Vácott a fel­hőszakadás . szinte elmosta özv. A. I.-né kis házát. Egy tomboló szélvihar teljesen összetörte Gödöllőn M. Z. há­zának tetőszerkezetét. Csömö­rön nem a vihar, hanem egy teherautó „látogatta” meg T.-éket, s elsodorta az egyik házfalat. Rosszul lett a násznép Ez sem mindennapi eset: Dányban lakodalmat tartot­tak. Valamilyen ételtől a násznép rosszul lett. Az Álla­mi Biztosító fizette végül az orvosi és a szállítási költsége­ket. Nemcsak a szerencse isten- asszonya szeszélyes, néha a kár ördöge is meghökkentő módon jelentkezik. Komáromi Magda tele következetes növekedését elsősorban a vám- és deviza­bűncselekmények szaporodása adja, az egyéb gazdasági bűn­tettek miatt indított eljárások száma csökkent. Pest megyé­ben o népgazdaság ellen irá­nyuló törvényszegések az ösz- szes bűntett 3,1 százalékát te­szik ki. A bűnügyek közül egyedül az üzérkedés haladta meg az országos átlagot, e bűn­tett leggyakrabban a szentend­rei járásban fordult elő. Urbanizációs szerep A bűnelkövetők számának növekedése az országos átlag­nál magasabb — állapították meg az értekezleten. Ennek egyik oka a csoportosan elkö­vetett bűntettek elszaporodása. Pest megyében a tettesek 13,5 százaléka fiatalkorú volt, ez az arány rosszabb az országos át­lagnál. Sajnos, azt kell monda­nunk, hogy a bűntetteket el­követő fiatalok a bűnözők „utánpótlását”, a visszaeső bű­nözők pedig a „törzsgárdát” alkotják. A kedvezőtlen álla­potot tükröző számok e téren is a megelőző munka hiányos­ságaira figyelmeztetnek. A bűnözés területi megoszlá­sánál érdemes megjegyezni, hogy tavaly a törvényszegő mé- gyei lakosok közül több mint nyolcszázan más megyében vagy a fővárosban követtek el bűntettet, ugyanakkor csak­nem ezer „idegen” — főleg fő­városi — bűnözött Pest megyé­ben. Az urbanizációnak a bű­nözésre gyakorolt hatása is le­mérhető a városok bűnügyi statisztikáiban. Városaink kö­zül Cegléd, Vác és Nagykőrös áll az első helyen, a járások közül a budai, váci és a rácke­vei vezet. A bűnözés megyei helyzeté­nek rövid áttekintése is jól körvonalazza a legsürgetőbb megelőzési feladatokat. A ta­nácskozáson hozott határozat ezt így fogalmazta meg: a bű­nözés megelőzése a megye tár­sadalmának közös ügye. A me­gyei pártbizottság irányításá­val a megelőző munkába be­vonnak minden olyan állami, gazdasági és társadalmi szer­vet, intézményt, amely köteles­ségének vagy önkéntes vállalá­sának teljesítésével a bűnözés alakulását kedvezően befolyá­solhatja. A megelőzést fokozni kell azokon a helyeken, ahol a társadalomra különösen ve­szélyt jelentő egyes bűntettek az utóbbi években elszaporod­tak. A konkrét intézkedések között szerepel a bűnözéssel összefüggő alkoholizmus elleni fokozott küzdelem. A tanácsi és társadalmi erők munkája e téren a bűnözés megelőzését és a családvédelmet egyaránt szolgálhatja. Az ügyészi általá­nos felügyelet továbbra is elő­segíti a fiatalkorú bűnözés megelőzését, s az ügyek vizs­gálatával fel kell tárni a bű­nözés, különösen a vagyon el­leni bűnözés növekedésének okait. A határozatban rögzített le­hetőségek közül csupán néhá­nyat soroltunk fel, ezek is je­lezhették azonban, hogy a meg­előzést nem tekinthetjük csu­pán a bűnüldöző és igazság- szolgáltató szervek feladatá­nak. A megyei bűnügyi statisz­tikában felsorolt bűntettek számát és összetételét megha­tározó társadalmi okokat mély­rehatóan csak kriminológiai, szociológiai kutatások deríthe­tik fel. A bűnözés helyi alaku­lásának széles körű ismerteté­sével, elemzésével azonban mindenütt lehetőség van a ká­ros jelenségeket elősegítő fel­tételek megszüntetésére, de leg­alábbis csökkentésére. A me­gyei bűnüldözési értekezletet követő járási és városi tanács­kozásokon erről még bőven lesz szó. Sz.1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom