Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
1972. JÜLIUS 16., VASÁRNAP PEST HEGYEI M^CSriat> A PFKV Miskolcon A több mint százéves szentendrei székhelyű Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat először jelentkezett a miskolci közönség előtt áruival, az ötödik miskolci helyiipari kiállításon. Bernáth Tibor igazgató elmondotta, hogy első miskolci szereplésük a vállalat új irányban történő fejlődésének köszönhető. A hagyományos kéziszerszámgyártás mellett most alakítják ki fémipari profiljukat: egyebek között száz milliméter alatti laprúgókat készítenek, bronz- és színesfémöntéssel foglalkoznak. A PFKV mostani szereplése nem is annyira a mának, mint inkább a hosszú távú fejlődésnek szól. Az elkövetkezendő évekre új piacokat és új partnereket keres a vállalat. A miskolci részvéte] eredményességére a szakmai napok lezajlása után lehet válaszolni. Kép és szöveg: Ékes János Eltemették Magyar Andrást Szombaton délután Vácott, az alsóvárosi temetőben helyezték végső nyugvóhelyére Magyar Andrást, az MSZMP Váci járási Bizottságának munkatársát. Elvtársai, munkatársai és barátai egy órától felváltva álltak díszőrséget a koszorúkkal körülvett ravatalnál. Köztük volt Balogh László, a Pest megyei pártbizottság tagja, a váci járási pártbizottság első titkára, és dr. Vida Gyula, a váci járási hivatal elnöke is. A gyászinduló hangjai után Balassi István, a városi pártbizottság osztályvezetője lépett a mikrofonhoz. Méltatta a Nyírségből Vácra került Magyar András életét. Búcsúzott a pártmunkástól, aki két és fél évtizeden keresztül fáradhatatlanul dolgozott a város és a járás haladásáért. A sírnál Papp Rezső beszélt a munkával, tanulással eltöltött évekről. Elbúcsúzott a családjáért sok áldozatot hozott férjtől és édesapától. A sírhelyet elborították a koszorúk és a virágok. A gyászünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. Telepítenek a pilisiek A fővárosi természetbarátok 140 kilométernyi sétautat járhatnak be a budai hegyekben. A pilisi Állami Parkerdőgazdaság dolgozói ezekben a hetekben sorra járják a kirándulóutafcat. Tervszerű munkával felújítják a budai dombvidék egyes elöregedett erdőnegyedeit. Céljuk az, hogy az erdők kél őshonos fajtája, a bükk és a tölgy továbbra is megőrizze uralkodó helyzetét. MI JÁR A MÁSODIK GYERMEK UTÁN? Munkaköny v - „védő őrizetben” Kovács Sándorné abonyi lakos tanácsért, segítségért fordult szerkesztőségünkhöz. Mint levelében írja, éveken át időszakos munkásként dolgozott a Ceglédi Állami Tangazdaság kecskéscsárdai kerületében, egészen első gyermeke születéséig, 1969. július 31-ig. Ekkor ánnak rendje- módja szerint megkapta a húsz heti szülési szabadságot — SZTK-nyelven szólva: a 140 napi terhességi-gyermekágyi segélyt — ennek letelte után pedig fizetés nélküli szabadságot és gyermekgondozási segélyt vett igénybe. Nem küldték Még a három év letelte előtt, rövidesen újabb gyermeknek adott életet. NemréMinden méterért meg kellett kiizdéni Gödöllőtől a Kilimandzsáróig Mint már korábban hírt adtunk róla, Ignácz Ferenc gödöllői fogtechnikus, a közelmúltban érkezett haza 90 napos afrikai vadászkörútjá- ról. Rendelőjében kerestük fel, hogy olvasóinknak beszámoljon élményeiről. — Utazásom első állomása Kairó volt. Tíz napot töltöttem itt és az állatkertben tanulmányoztam az Afrikában honos mérgeskígyók természetrajzát. Ilyen ismeretek nélkül könnyelműség lenne Afrikában vadászni. Erről később az őserdőben személyesen is meggyőződhettem.. Ahol az orrszarvúk fürdőztek — Kairóból Khartúmba utaztam, majd a Kék- és Fe- hér-Nílus völgyében elindultam az ősvádonba. Az afrikai vadászelőírásoknak megfelelően, hatan mentünk egy csoportban: legelöl a szafári, a vadőr, közvetlen utána én, utánam a preparátor, a szakács, aztán egy vadász, aki oldalirányból biztosította kis A 15 vagon paprikára a Budapesti Konzervgyárral kötöttek szerződést, van 156 hold szőlőjük, 180 hold barackosuk ... Ügy tűnik, meglehetősen vegyes a gazdálkodás, a termelés szerkezete. Célszerűnek mutatkozna bizonyos ritkítás, specializálódás, a leggazdaságosabb növények megtartása, a többiek föladása. És a jövő ? Ha a históriát elemezzük, kitetszik, hogy az Árpádban még 1968-ban kezdődtek a bajok. Akkor 280 ezer forintra rúgott a mérleghiány — mi ez a kilencmillióhoz képest? —, de az akkori elnököt elmozdították ezért. Az építőipari részleget 1969-ben — említettük — megszüntették, bár ez is hozzájárult ahhoz, hogy félbemaradt az étterem és a borkombinát építése. A vendéglőt most eladták az MHSZ-nek — 1 200 000 forintot kapott érte a tsz. A bor- kombinát hasznosításáról a Kertészeti Egyetem Tangazdaságával tárgyalnak. — A régi terhek a legnyomasztóbbak még most is — tűnődik el Erdős Ferenc. — Amiért annak idején, mint főkertész, Ráckevére jöttem, annak tán legfőbb oka az volt, hogy tudtam: jó földművelő a ráckevei, dolgozik a legnagyobb csalódások közepette is. Lám, a tagok öt százaléka se ment el, alig néhány ember. A 120 tagon kívül van 50 alkalmazottunk, 35 időszaki Munkásunk. Az átlagéletkor? ötvenkét év a férfiaké, de őszintén szólva nehéz tartani őket, hiszen az 1968—70 közötti, tehát hároméves átlag- jövedelemnek most csak a 80 százalékát kaphatják meg. Végül is két kérdésem marad az elnökhöz; — Megítélése szerint kilábal-e 1972-ben a tsz a bajokból? — Tavaly 23, az idén 24 millió forintos termelési érték a tervünk, terméskilátásaink jók, a különféle vállalatokkal nem rosszak a kapcsolataink. Van másfél millió forintos kintlévőségünk, ennyivel tartoznak mások nekünk, továbbá egyedül a mechanikai részleg 3,5 millió forintos nyereséget produkál várhatóan 1972-ben._Az őszi szántás-vetést saját erőből meg tudjuk oldani, összegezve tehát, igennel válaszolnék a kérdésre, ha nem lennének olyan szigorúan meghatározva a munkabérek. A bércsökkenés következményeként ugyanis az alkalmazottak is elbizonytalanodtak. A másik, „legmeredekebb” kérdésem: — Miként vélekedne a tsz föloszlatásáról? — A tagság nem tehet a dolgokról, a határ pedig jó — mindenképpen a korábbi vezetés hibáztatható. Vállaltam, hogy amit előttem három elnök elrontott, azt helyrehozom. Egyénileg, látástól vakulásig ma már senki sem akar dolgozni. Ellene lennék tehát a. föloszlatásnak, hiszen a két legfőbb alap: a nép és a föld jónak mondható. Kissé fölindult pusztán elméleti kíváncsiságból föltett (miként azonban a megyei tanácselnökök és a MÉM vezetője herceghalmi párbeszédén kitűnt, gyakorlati lehetőség végső soron a föloszlatás!) kérdésemre Erdős Ferenc. Érvelése azonban annyira meggyőző, hogy rábólintok: ha valóban jó a föld, szorgalmasak a megművelők, továbbá hozzá- értőek az irányítók, úgy most minden lehetőség megvan ennek bizonyítására is. Keresztényi Nándor csapatunkat és végül ugyancsak egy fegyveres, aki többet figyelt hátra, mint előre, nehogy hátulról kellemetlen meglepetések érjenek bennünket. Napokon keresztül szinte lépésben haladtunk előre, minden méterért meg kellett küzdenünk. Pangóval (bozótirtó késsel) vágtunk utat magunknak. Nappal 50 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, éjjel pedig 15 fok alá süllyedt. Rendkívül páradús a levegő és ezt meglehetősen nehéz elviselni. Állandó szomjúság gyötört, de vizünk csak akkor volt, ha állóvizekhez értünk — amiben elefántok, orrszarvúak fürdőztek —, felforraltuk, majd lehűtöttük a vizet, már amennyire lehűlt a nagy melegben. Egyéb kellemetlenségekkel is számolnia kell az őserdő vándorának. A mamb- ra nevű óriáskígyó például faág módjára órákon keresztül megmerevedik, amikor azonban mozgást észlel, rögtön lecsap áldozatára. A másik, legalább ilyen veszélyes mérgeskígyó, a kobra. Szemközt a köpő kobrával — Egyik este már táborozáshoz készültünk. Találtunk egy kis tisztást. Nekiláttam, hogy letapossam a füvet a sátorveréshez, amikor egy derékig érő gödörbe estem. Valószínűleg elefántok áshatták agyarukkal a nagy szárazság idején, hogy egy kis nedvességhez jussanak. A gödör másik szélén mozgolódást vettem észre, egy kobra nyújtózott álmosan. Szóltam a vezetőnknek, aki rámparancsolt, hogy maradjak mozdulatlanul és csukjam be a szemem, mert egy köpő kobra van velem szemben. Ezeknek a kobráknak az a módszerük, ha mozgást észlelnek, egy különleges méreggel szemközt köpik áldozatukat — ettől az ember megvakul —, és csak ezután marnak. Néhány másodpercig tartott, amíg a bennszülött vezetőnk bozótvágó késével egy hosszú, villa alakú ágat vágott le, ezzel a kígyó fejét a földhöz szorította és egyetlen vágással átvágta a nyakát. Mondom, néhány másodperc alatt zajlott le az egész, de számomra óráknak i tűnt ez az idő, ahogy ott csukott szemmel álltam. A zsákmányt 17 trófea — Aztán Kenya, Zanzibár és végül Tanganyika következett. Jártam a Kilimandzsáró és a Nagy tavak vidékép. A vadászatok alkalmával 17 vadat lőttem, köztük két elefántot. A trófeákat egyelőre Arushában hagytam, egy preparátor dolgozik rajtuk. Hamarosan megérkezik a tizenhét trófea, s köztük két elefánt agyara és ormánya. A vadállatok húsát rendszerint a környező települések lakói között szétosztottuk. A bennszülöttek maguk is vadásznak, de legtöbbször mérgezett nyilakkal — ezt egyébként a törvény tiltja—, mert így a húst is megmérgezik. A titokzatos növényből gyűjteni Nagy élmény volt számomra, amikor Arushában találkoztam egy 40 éve Afrikában élő magyar orvossal. Dr. Sáska László ( a harmincas évekig Isaszegen volt körzeti orvos, s ekkor kerekedett fel és feleségével együtt Afrikába mentek. Most Arushában kórháza van és a bennszülöttek igen kedvelik, tisztelik a „fehér doktort”. — Sok-sok élményben volt részem Afrikában, ha néha belemelegszem, órákig tudok mesélni. De most inkább további terveimről szólnék. Mint fogász, évek óta foglalkozom a fog- és szájmegbetegedésekkel. Eddig a fény és sugárzás hatását vizsgáltam a műfogakra. A bennszülöttek azonban egy érdekes jelenségre hívták fel figyelmemet. A húsevő állatok, ha valami száj- vagy fogbetegségük van, kilométereket gyalogolnak azért, hogy egy bizonyos növény bogyóját megtalálják. Sajnos, én őszi időszakban, februártól májusig voltam az őserdőben, így nem tudtam ebből a titokzatos növényből gyűjteni. Szeretnék a közeljövőben visszamenni Tanzániába, ezúttal azonban nem vadászni, hanem dolgozni, kísérletezni Árokszállási Éva giben felkereste munkahelyét, ahol tudomására adták, hogy munkaviszonya a meghatározott időre szóló, 1969- ben kötött szerződés lejártával megszűnt, tehát a második gyermek után semmiféle kedvezményre, anyagi segítségre nem számíthat. Még a terhesgondozáshoz szükséges SZTK- lap sem illeti meg, hiszen már nem önálló kereső. Egyben közölték vele, hogy munkakönyvét az első gyermek 3. életévének betöltése után egy nappal, postán elküldik a címére. Jogos-e vagy sem a tangazdaság eljárása, kérdezi levelében Kovács Sándorné. Kezdjük a végén: több szempontból is jogtalan. Az első hibát akkor követte el a tangazdaság, amikor a meghatározott időre szóló munka- szerződést évről évre csupán egyetlen példányban készítette el, amiből — természetesen — a munkavállalónak nem jutott. A második hibát — sőt: szabálytalanságot — pedig akkor, amikor két és fél éven át visszatartotta Kovács Sándorné munkakönyvét. Ez bizony szöges ellentétben áll a MüM 12/1967. (X. 20.) számú rendeletével, amely a 22. § 1. bekezdésében kimondja: „Ha a dolgozó a munkaviszony megszűnésekor munkakönyvét a szóbeli felhívásra nem veszi át, a vállalatnak írásban kell felszólítania annak átvételére. A dolgozó kérésére a munkakönyv — ajánlott küldeményként — postán is elküldhető.” Nos, a tangazdaság sem szóban, sem írásban nem kérte Kovács Sándomét a munkakönyvé átvételére. .Ellenkezőleg ... — Tudta, hogy a szerződés lejártával a munkaviszonya megszűnt a tangazdasággal ? — kérdezem a fiatalasszonyt, t' — Igen is, nem is — feleli őszintén. — Mivel a munkakönyvem nem küldték el, a gyermekgondozási segélyt pedig továbbra is megkaptam, azt hittem, minden rendben van. — Miért nem vette át személyesen a munkakönyvét, amikor erre felszólították? — Hiszen bár felszólítottak volna! Akkor legalább tisztán látok, és másképp rendezem az életemet. Így abban a hitben voltam, hogy ha a második gyerek három éven belül születik, ugyanolyan jogok, kedvezmények illetnek meg, mint az első után... Ki ismerje a szabályokat? — Milyen alapon tartották vissza Kovács Sándorné munkakönyvét azután is, hogy megszűnt a munkaviszonya? A kérdés Józsa Imréné SZTK-ügyintézőnek szólt, a kecskéscsárdai kerület munkaügyi irodáján. — Csakis így lehetünk biztosak afelől, hogy a gyermek- gondozási segélyt élvező dolgozó másutt nem vállal munkát — feleli. — A rendelet ugyanis előírja, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő anya másutt munkát nem vállalhat, kettős jövedelmet nem kaphat. Nekünk nincs más eszközünk az ellenőrzésre, csak a munkakönyv visszatartása... — Nem is feladatuk az ellenőrzés. A tangazdaság munkahely és nem hatóság! Másoknak is „őrzik” ilyen ok miatt a munkakönyvét? — Még három, gyermek- gondozási szabadságon levő időszakos dolgozónknak ... — Önök azt mondják: Ko- vácsné hibát követett el, amikor csaknem kivárta a három évet, és akkor jelentkezett a gazdaságban megtudakolni, jár-e neki segély a második gyermek születése után. Kovácsnétól tehát elvárnák, hogy legyen tisztában a jogaival és kötelességeivel. Pedig nála nem munkaköri követelmény a különböző rendeletek, paragrafusok ismerete. Annál inkább elvárható ez a munkaügyi vezetőtől és az SZTK-ügyintézőtől Mégis megszegték a szabályokat. — Kovácsné értelmes asz- szony, nagyon jól tudta, hogy neki mi jár, mi nem. öt az állományban lévő munkásnők helyzete tévesztette meg: azt hitte, neki is jár mindaz, ami ezeknek az asszonyoknak. — Holott? — Holott sem fizetett szüléi sí szabadság, sem gyermek- gondozási segély nem illeti meg a második gyerek után. Dezső István munkaügyi vezető megtoldja: — Sajnos, kérem, a rendelet hiányos. Egy sereg hátrány éri emiatt az időszaki dolgozókat. Ezt kéne szóvá tenni valahol... — Egyáltalán: miért volt éveken át Kovács Sándorné időszaki dolgozó? Nem akart egész évben munkát vállalni? — Dehogyisnem, kérem, az az igazság, hogy az időszaki munka a dolgozóra nézve sok tekintetben hátrányos. A gazdaság viszont kénytelen így biztosítani a munkaerő-szükséglet egy részét, mert az időszaki dolgozó nem terheli a béralapot, és annak illetmény- föld sem jár. Ennyi lefegyverző őszinteség láttán már-már megbékélve hagytarri el a tangazdaságot. Azzal a feltett szándékkal, persze, hogy az ügyet mégis szóvá teszem, sürgetve, hogy orvosolják a rendelet fogyatékosságait. . Csak el kell olvasni Munkajogi kérdésekben magam is járatlan lévén, azért hasznosnak tartottam, hogyha konzultálok néhány szakértővel. S ekkor ért a legnagyobb meglepetés: kiderült, hogy a rendelettel semmi baj, annál inkább a tangazdaság illetékeseinek ismereteivel! Ezúton ajánlom figyelmükbe a Táncsics Könyvkiadó által 1971- ben publikált, A gyermekgondozási segély című kiadványt, amely , a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és a Munkaügyi Minisztérium állásfoglalását tartalmazza e tárgyban. Ennek 72. oldalán ugyanis ez áll: „Ha az anya az 5/1969. (I. 28.) korm. számú rendelet 1/A §-ának (1)—(2) bekezdése szerint adott lehetőségek alapján, a meghatározott időre szóló munkaviszony megszűnése következtében is igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt, és a segélyezés ideje alatt megszüli a következő gyermekét, gyermekgondozási segélyjogosultsága e gyermek 3 éves koráig továbbra is fennmarad.” Két bekezdéssel alább pedig ezt olvashatjuk: Ha „az anya munkaviszony nélküli gyermekgondozási segéllyel tartózkodik otthon, és a gyermek 3 éves korának betöltése előtt néhány nappal megszüli második gyermekét, s terhességi-gyermekágyi segélyt sem kap, mert az első gyermeke már betöltötte 3. életévét. Második gyermeke után a gyermekgondozási segélyre a szülést követő 141. naptól jogosult.” Mivel az idézett eset pontosan ráillik Kovács Sándorné helyzetére, közérthetőbben megismételjük: fizetett szülési szabadság nem, de gyermek- gondozási segély — a szülés utáni 141. naptól — igenis megilleti! Aki nem hiszi, járjon utána. Nem kell messzire mennie, csupán a ceglédi Társadalom- biztosítási Igazgatóságra, mert mindezt ott is tudják... Nyíri Éva Betiltották a Nylont és a Cápát A vásárlóktól beérkezett panaszok alapján a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet megvizsgálta a Nylon és a Cápa elnevezésű borotvapengék minőségét. Megállapította, hogy a Fővárosi Finommechanikai Vállalat által gyártott borotvapengék minősége nem felel meg a követelményeknek, ezért a további árusítást megtiltotta.
