Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
Í»*S1 «IfiCYE! xJCirltm 1972. JÚLIUS 16., VASÄRNAP Egy kincs a sok közűi Kossuth László azt üzente.. Nem tévedés, nem sajtóhiba. Az üzenet, 'amiről most szó esik, nem Kossuth Lajostól származik. Kézzel írt eredetije fellelhető a Pest megyei Levéltárban is, ahová mesterségem gyakorlása közben, a közérdeklődésre számot tartó újdonságot keresve, időnként bekopogtatok. Törvényhatósági Tudósítások Minden levéltárban akadnak bőven becses ritkaságok, amelyekről a levéltáros tud, de sokrétű munkája közben nem mindegyiket tanulmányozhatja át tüzetesen. Dr. Lakatos Ernő, a megyei levéltár igazgatója is így van. Ahogy ráinyitom az ajtót, éppen egy ilyen érték olvasásába merül el. Beléptemre összecsukja a nyolcadrét nagyságú könyvet. A kemény fedelet borító, egykor zöld márványpapír a színét már régen elvesztette. Üjra kinyitja most, és elém csúsztatja a könyvet. A borító belső oldalára írt sorokat mutatja: „Kis Kun Lacházán 1896. évi október 4-én tartott községi képviselőtestületi gyűlés 141,'kgy 1896 számú határozatához képest az ide kötött nagybecsű okmány — mely nagy hazánkfia, Kossuth Lajos eredeti kézírását tartalmazza, s mely egyedüli példány Magyaror- ságban — most már mint Kis Kun Lacháza mezőváros tulajdona az adományozó méltóságos Földváry Miklós csász. és kir. kamarás és | országgyűlési képviselő úrnak nagylelkű hazafias kegyelméből állandó és örök időkre való hazafias megőrzés végett Kis Kun Lacházán a község levéltárába Isten segedelmével elhelyeztetik. Kelt Kis Kun Lacházán 189 hat év október hó 4-ik ' napján. itj. Galambos Aurél főjegyző” _ A Törvényhatósági Tudósítások következnek azután, egybekötve a többi oldalon. Az első Pozsony vármegye 1836. május 4-én tartott közgyűléséről tudósít kézírással, de a sűrű sorokban papírra rótt gyöngybetűkről első pillantásra megállapítható, hogy nem Kossuth Lajos keze vonása. Az egykor való főjegyző jóhiszeműen tévedett. Amikor iskolába járt, a történelemkönyv illusztrációi közül hiányzott, csak a későbbiekbe került bele Kossuth Lajos keze írása. Azt sem tanulhatta az iskolában, hogy a reformkor híres diétájáról 1836- ban Pozsonyban készült Országgyűlési Tudósításokat ugyan Kossuth fogalmazta, de a követek kíséretében az ország minden részéből érkező, a politikai jártasságot tanuló országgyűlési ifjak másolták. Aztán Kossuth szétküldte az országba tudósításait — magánlevélként. Azért is íratta kézzel, hogy kikerülje a cenzúrát, mert tudósításainak sokszorosítását engedély nélkül nyomda nem vállalhatta volna. Amikor aztán az országgyűlés szétment, megszűntek az Országgyűlési Tudósítások, helyettük, hogy a társadalmi, gazdasági reformokról és a nemzeti függetlenségre irányuló törekvésekről továbbra is tájékoztathasson, Kossuth megjelentette a szintén mások által másolt Törvényhatósági Tudósításokat. Mert a vármegyék közgyűlésein, az udvarnak hajbókoló maradiak minden erőfeszítése ellenére az ellenzéki többség az új eszméknek adott hangot. Az ifjak ügye Másik tévedése a kiskunlac- házi főjegyzőnek, mintha a Törvényhatósági Tudósítások hat évtized után fennmaradt egyetlen példányát helyezték volna a lacházi községi levéltárba. Akkor is őriztek levéltárakban, magánosoknál isné- lány példányt. A szabadság- karc utáni abszolútizmusban persze, rejtegetve. Ez lehet az oka annak, hogy Pest megye levéltárából, bár bizonyára megvolt, elkallódott. HiányI zott is mindaddig, amíg | a községi levéltárak anyaga, már a mi korszakunkban, be nem került a megyei levéltárba. Azóta egyik legféltettebben őrzött ritka kincs lett. Annál is inkább, mert Pest vármegye 1837. március 21-én tartott közgyűléséről részletesen tudósít az április 9-én kiadott XXI. levél. A tudósítás a napirend ismertetésével kezdődik, mégpedig eképpen: „Foglalat: Az ifjak ügye ítélet után ..és ezt követi a többi napirendi pont. Ugyan, miféle ifjak ügyét tárgyalta a megye? Megtudhatjuk a felszólalások tárgyilagos, mégis igazságtudó szenvedéllyel megírt kivonatából. A pozsonyi országgyűlés után lefogták, súlyos büntetéssel sújtották az országgyűlési ifjakat. (Vezérük, Lovassy László, hosszú rabság után királyi kegyelemmel szabadult a börtönből, ahol eszét vesztette, s örökös rabságba, tébolydába került.) Bercsényi Pál táblabíró szólt elsőnek a tárgyhoz. Rámutatott, hogy már Martinovicsot és társait sem törvényes bírái, hanem katonai ítélőszék elé állították. Utána a többi felszólaló, grófok és táblabírák, szintén a törvényben biztosított nemesi kiváltságok megsértését hangoztatták az ifjak ügyében. Meglehet, egyik-mások osztálygőgből, de a többség nyilván csak ürügyként és az elítélt ifjak érdekében hivatkozott ily módon törvény- sértésre. Maga Kossuth is, letartóztatása után, azzal tagadta meg a védekezést, hogy nemes ember létére törvénytelenül jártak el vele szemben. A paragrafusok azonban nem szolgáltak pajzsul a szuronyok ellen. De Kossuth Pest megye közgyűlésekor még szabad, és a közgyűlés határozatát ismertetve tudósít róla, hogy Pest vármegye az ifjak letartóztatása és elítélése miatt az ország- gyűlés összehívását és a katonai önkény megszüntetését kéri az uralkodótól. Más megyék hasonló állásfoglalásairól is olvashatunk Kossuth tudósításaiban. Az üzenet A Törvényhatósági Tudósítások alig élt egy esztendőt. Megszűnte - okairól a bekötött példányait őrző s a most előttünk levő könyvnek a hátsó fedőlapja belső oldalára ragasztott papíron Kossuth Lajos apja saját kezű írásával tudósít: „Számos nemes Megyék kegyeskedtek a nemzeti lelket s alkotmányos életet segítő, az értelem haladását és egyesülését eszközlö Törvényhatósági Tudósításokat nemcsak pártolásukra méltatni, hanem szerkesztőjüket, Kossuth Lajost megbízott levelezőjüknek nyilatkoztatni, s így ö nem mint magános polgár, hanem mind azon ns megyéknek levelezőjük nemzeti parancs következtében állván e pályán, tisztán lélekkel és szentebb céllal tölté polgári kötelességét, mentői melegebb kebellel buzgóit a haza s a fejedelem közös érdekében.” „Azonban f. hó 4-ikéről 5-ikére virradó éjjeli egy óra tájban Eötvös József királyi fiscalis, egy Jcapitány, egy strázsamester és számos katona társaságában a Zugligetben, hol két hét óta orvosi javaslat következtében kint lakott elfogatván, Budára a várban levő katonai laktanyába vittetett, s reggelig óra tájban ugyanezek által pesti szállásán irományai s levelei is elfogaltat- tak, mit tisztelő levelezőinek, különösen pedig az őt megbízó ns vármegyéknek alázatosan tudtokra adni kötelességének ismeri az atya, Pest, május 6. 837. Kossuth László” Nem lehet megilletődöttség nélkül olvasni ezt, a kor cikor- nyás stílusában megfogalmazott írást. Minden során átüt a fia közéleti szereplésére büszke, de sorsáért aggódó apai érzelem. S a ki nem mondott bizakodás a vármegyék megmozdulásában, ami ugyan ki nem szabadíthatta fogságából Kossuth Lajost. Hozzá kell fűznöm Kossuth László soraihoz, hogy az abban nevezett királyi fiscalis vagyis ügyész, természetesen nem azonos az első és a kiegyezés utáni felelős magyar kormány közoktatási miniszterével, báró Eötvös Józseffel. Nem is vér szerinti, csak névrokona. Szokoly Endre Jubilál a Balassi táncegyüttes Fennállásának 25. évfordulójára készül a többszörösen kitüntetett békéscsabai Balassi nemzetiségi táncegyüttes. Augusztusban gazdag jubileumi programot bonyolítanak le, amelynek fénypontja az egész estét betöltő új műsor lesz. A közelgő Petőfi-év tiszteletére bemutatják többek között a Befordultam a konyhára című Petőfi-költeményre készített tánckoreográfiát. A nemzetiségi együttes első koreográfusa Rábai Miklós, Kossuth-díjas volt, akitől ma is sok segítséget kapnak munkájukhoz. A 25 év alatt 1500 fellépésük volt, s 25 alkalommal szerepeltek külföldön. ÚJ FORMÁK Uj formák, modern lakásművészeti tárgyak kerülnek ki Simó Ágoston keramikus művész műterméből. Az alkotások sima, fénytelen máz megoldással — mértéktartó színekkel készülnek. A szülők vélték a zongorát Tízéves a dányi zeneiskola Tíz éve működik Dányban a zeneiskola. Egy évtizeddel ezelőtt a művelődési ház, a, tanács és néhány szülő összefogott, elhatározták, hogy zenetanárt hívnak, hogy a zenéhez tehetséges gyerekek itt helyben, a községben is zenét tanulhassanak. A kezdeti időkben a tanárt, aki harmonikára és hegedűre tanította gyerekeiket, még a szülők fizették. PETOFI-FILM A Budapesti Filmstúdió Vállalat Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára filmet készíttet, amelynek forgatását Kardos István forgatókönyve alapján, Kardos Ferenc rendező vezetésével, a napokban kezdték meg Pápán, a nagy költő egykori diákéveinek színhelyén. A film végigkíséri Petőfi életét, pályafutását, politikai harcát, ugyanakkor a cselekménnyel szinkronban elmondja, hogy milyen a mai diákok Petőfiről alkotott véleménye. Szereplői is középiskolás diákok. A tervek szerint 1973. január első napjaiban, a költő születésének 150. évfordulóján, a felvételek színhelyén, Pápán mutatják he a filmet. Később a művelődési ház szervezte meg a zenetanfolyamot, és szerződtette a zenetanárt, Kontra Antalt, aki Pestről jár Dányba. Jelenleg tizenegy dányi gyerek jár a zeneiskolába. A napokban tartották a vizsgát, ahol nemcsak azok a szülők jelentek meg, akiknek gyerekei szerepeltek, hanem azok is eljöttek tájékozódni, akik jövőre szeretnék beíratni gyerekeiket. Amint a tanácselnök elmondta, a zeneiskola nagy segítséget ad az ünnepségek megrendezéséhez. Évfordulókon, ünnepeken mindig felkérik a zeneiskolában tanult diákokból alakult zenekart, vagy triót játékra. Szerepeltek már a zeneiskola tanulói vetélkedőkön, versenyeken is, több oklevelet hoztak eL A zongora tanítása egy zongorán történik, ezt a szülők vették meg, most a Magvető Tsz elhatározta, hogy pianínót vásárol... Dunakanyar Tizenkét országból Tizenkét országból „iratkoztak” hallgatók a július. 22-én nyíló Dunakanyar művészeti nyári egyetemre. A többi között első ízben készülnek a már nyolcadszor megrendezendő esztergomi nyári egyetemre Spanyolországból és Hollandiából. Az idei stúdium a hagyományoknak megfelelően, ismét a Kodály tanítása alapján kialakult magyar zenei neveléssel, a zenei anyanyelv használatával és az aktív zenéléssel foglalkozik. A programot hangversenyek, múzeumlátogatások, találkozók és országjáró kirándulások tarkítják. Befejeződött az eszperantisták nyári egyeteme Befejeződött a TIT X. jubileumi nyári eszperantó egyeteme. Az Eszperantó Világszövetség védnökségével rendezett nyári egyetem záróünnepségét szombaton tartották Gyulán, a városi tanács dísztermében. A hazai és a külföldi vendégek elismeréssel nyilatkoztak a gazdag, sok ismeretet nyújtó programról. Képzőművésztábor A KISZ Központi Bizottságának megbízásából az idén augusztus elseje és tizenhar- madika között Mártélyon rendezd meg a VII. országos ifjúsági képzőművészeti tábort a KISZ Csongrád megyei Bizottsága. A tábor munkájában a művészeti szakkörökben, a művészeti szakközépiskolákban kitűnt mintegy hatvan fiatal vesz részt az ország egész területéről. Ifjú vendégeket hívtak meg az NDK-ból, Haléból és Jugoszláviából, Újvidékről is. A BIZONYÍTÁS ESZTENDEJE? Egy volt mintagazdaság halványuló kérdőjelei A második szanálás után a ráckevei Árpád Tsz-ben Egy hajdanvolt mintagazdaság, amely az idén másodjára került a szanált mezőgazdasági szövetkezetek csoportjába: íme, a ráckevei Árpád Termelőszövetkezet csöppet sem irigylésre méltó esete. Amikor hetekkel ezelőtt, részt vehettem a Pest megyében mérleghiányossá vált hét termelőszövetkezet elnökének tanácskozásán, Békési Sándornak, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettesének elemzéséből a napnál világosabban állt elém tengernyi, láncreakció- szerűen egybefüggő ok és okozat. Egy-két ilyen alapigazság: nem minden, rossz természeti és közgazdasági adottságú tsz zárta veszteséggel 1971-et; a melléküzemi tevékenység, amely egyébként fontos és hasznos, a piac, így a gazdaságossági számítások hiánya miatt szintén megzavarhatja az eredményességet; a bajok legfőbb forrása nem más, mint a szakvezetők színvonalának elégtelensége. Egy bizottsági jelentés Erdős Ferenc mindössze egy éve elnöke az Árpád Tsz-nek, vagyis már akkor választotta meg a tagság túlnyomó többsége, midőn túljutottak az első szanáláson. Mivel a szövetkezet három vezető állású dolgozója csak 1971 második felében jutott mai posztjára, „munkájuk komplexen nem értékelhető” — fogalmaz az újbóli szanálást, tehát a tennivalókat összegező és a gondokat föltérképező bizottság. A vizsgálati tapasztalatok alapján a szanálási bizottság ugyancsak megállapította: „a termelőszövetkezet elnöke alkalmas funkciója ellátására”. Ez a helyzetelemzés egyébként magáról a szövetkezet legfőbb termelőeszközéről, a földről is kedvezően szólt: „A tsz természeti adottságai megfelelőek. A szántóterület átlagos aranykorona értéke 15,07”. Jóllehet sok helyütt örülnének a megyében az ilyen termőtalajnak, tudjuk, hogy önmagában ez a tényező még csupán lehetőség, tehát nem holmi legfőbb meghatározója a gazdálkodásnak. Mégis, mégis, valahogy érthetetlenül súlyos az az összeg, amit az említett bizottság kimutatott: „A tsz az 1971. évi mérlegbeszámolójában 5 266 000 forint veszteséget és 3 779 000 alaphiányt mutatott ki, így a jövedelemfelhasználás után veszteség 9 055 000 forint volt”. Néhány lappal odébb olyan megállapítással találkozunk, amely még az előző vezetést marasztalja el: „Az 1971. évi módosított veszteség elemzésekor a bizottság megállapította, hogy abból 4 349 000 forint az 1970. évet terheli. A fenti veszteség miatt a szanálási bizottság szükségesnek tartja, hogy Gyöngyösi Gábor volt elnök és Homai Sándor volt főkönyvelő ellen további bűnvádi feljelentést kell tenni”. (A volt elnök egyébként, aki közkegyelemből mentesült a felelősségrevonás- tól, ma is a tsz szolgálati lakásában él...) A múlt öröksége Vagyis: folyamatról van szó, olyan, nem is túlságosan csöndes viharról, amely mind jobban taszította a lejtőre a tsz szekerét, hiába szerettek volna már tavaly kilábalni a gondok dzsungelébőL — Már 1970-ben nem támogatta semmilyen pénzzel a bank ezt a szövetkezetét — mondja Erdős Ferenc elnök. — A munkabért az üzlethálózatból érkező pénzből fizették, tehát a vásárolt árura viszont adósság maradt fenn. A tavalyi év nagy terhe volt ez a kereken ötmillió forint. De még most is előbukkannak régi, az említettnél is régibb bajok. Az 1969-ben megszüntetett építőbrigád például túlszámlázást nyújtott be a Csepeli Vasműnek, amely hárommillió forintot követel most vissza. Eddig 1 300 000 forintot ki is fizettünk. A másodszori szanálás alkalmával az állam 8 200 000 forint dotációval segítette meg a tsz-t — csinos summa, itt mégse valami nagy pénz. Hogy miért nem? Mert rögvest lejött belőle 4 727 000 forintnyi adósság! Ama nyolcmilliós, vissza nem térítendő állami támogatás terhére kifizettek például kétmillió forint adóhátralékot, egymilliót az ÁFOR-nak, némi „aprópénzt” több tsz-nek — lásd korábbi ügyek! —, így 80 ezret a szalkszentmártoni Petőfi Tsz-nek. Fizetnek már a növények — Hitelei vannak-e a szövetkezetnek? — Föl kellett vennünk négymillió forintnyit: munkabérre, gépvásárlásra, műtrágyára, növendék bikák megvételére és így tovább. Most kezd bejönni a pénz ... Honnan? Természetesen főként a különféle növények áráról van szó. Bejárjuk a határt és általában kellemes tapasztalatokkal térünk meg az irodába. A rozs például — ez az elnök hasonlata — „olyan, mint a nád”, márpedig ez fontos, mivel 500 hold a rozsvetésük. Tavaly 10, most- várhatóan 12 mázsa átlaghozamot ad. Az árpának csak húsz százalékát tartják meg, vagy félmilliónyi forint értékben eladnak belőle. Búzából 42 vagonra szól a terv, ez meg is lesz — ily módon egymillió forint bevételhez jutnak. Fontos piac a hízott bikáé; 45 állaton már túladtak, július-augusztusban további 25 bika jut a felvásárló vállalathoz. (Egyetlen, hatmázsás bika ára — a nagyüzemi felárral egyetemben —• megütheti a 16 ezer forintot.)
