Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám
2 POLGÁRI VEDELEM KISLEXIKON AERODINAMIKA: A levegőben mozgó szilárd test (például repülőeszköz, rakéta) és a levegő kölcsönhatását tanulmányozó tudomány. Három fő fejezete: az elméleti, a kísérleti és a gyakorlati aerodinamika. Azt a területét, amely a légkörben hang körül, vagy azt meghaladó segességgel végzett repüléssel foglalkozik a nagy sebességek aerodinamikájának vagy gázdinamikának nevezik. AKNAGYTJJTÖ: Meghatározott típusú aknák külső hatásra történő robbanásának eszköze. A hatás jellegétől függően megkülönböztetünk. húzásra, nyírásra, mágneses indukcióra, rezgésre, elektromágneses hullámokra, vegyi hatásra stb. működő aknagyújtőkat. A nyomásra működő gyalogsági aknagyújtó működtető erejének nagysága néhányszor tíz kitopond, vagyis a rálépésre reagál: a harckocsi elleni aknagyújtó több száz kilopondos nyomóerő hatására működik. AKNA, MŰSZAKI AKNA: A műszaki zárás során használt robbanószerkezetek gyűjtőneve. Az aknák különféle hatásra megsemmisítik, harcképtelenné, mozgás- képtelenné teszik a hatást kiváltó személyt, illetve eszközt. Fő részei: a gyújtószerkezett, a robbanótöltet és a test. Az aknák készülhetnek fa-, fém-, illetve műanyagtesttel és test nélkül. Az aknák hatását a kumulatív, üreges töltet fokozza. HADÁSZAT: a legátfogóbb háborús tevékenységgel kapcsolatos fogalom. Magában foglalja a hadviselő állam vagy államesoport mindazon katonai, politikai, gazdasági tevékenységeinek összességét, amelyek az ellenség végleges és teljes legyőzésére irányulnak. Alapvtően meghatározza mindazokat a katonai, politikai, gazdasági intézkedéseket, melyek a győzelemhez szükségesek. JÁRVÁNY. Az az állapot, amikor a fertőző megbetegedések száma hirtelen, robbanásszerűen felülmúlja a szóbanforgó betegség egyébként előforduló eseteinek a mértékét. DETEKTÁLÁS: élelmiszer-detektálás — az élelmiszerek szennyezettségének és fertőzöttségének megállapítása. (Sugár-, vegyi szennyezettség és biológiai fertő- zöttség ellenőrzése). A detektálás történhet gyors helyszíni vizsgálatokkal, vagy mintavétel után részletes laboratóriumi vizsgálatokkal. Ezek után dönteni kell az élelmiszerek felhasználhatóságáról: felhasználható, mentesítés (fertőtlenítés) után felhasználható, megsemmisítendő. MIKROBA, MIKROORGANIZMUS: Csak mikroszkópnál látható, egysejtű élőlények (baktériumok, protozonok, egyes gombák), valamint a közönséges mikroszkóppal sem látható vírusok, fágok stb. elnevezése. PÁNIK: a pánik fogalmán általában tömegrémületet értenek. Lényege, hogy egy szokatlanul erős testi vagy lelki inger hatására keletkező káros reakció, melynek következtében minden Józan ideg- rendszeri irányítás megszűnik, azaz az érintett személy „fékevesztetté” válik. A pánik mindig az az egyes embereken kezdődik, de igen gyorsan átterjed tömegedre is. VÍRUS. Az élő és élettelen világ határán elhelyezkedő legegyszerűbb élőlényeik. Önmagukban az élettevékenység legkisebb jelét sem mutatják, de ha megfelelő élő szervezetbe kerülnek (vírusos fertőzés) a gazdasejtek anyagcseréjének felhasználásával a szövetekben elszaporodnak, és ott jellegzetes elváltozásokat hoznak létre (vírusos betegségek). Tudnivalók a genfi egyezményről A MEGSZÁLLT TERÜLJETEK polgári lakosságának védelmét szolgálja a genfi egyezmény. Jelenleg olyan egyezmény nincs, amely a meg nem szállt területek polgári lakosságát védi. A 14. CIKKELY alapján a hadviselő felek egészségügyi és biztonsági övezeteket létesíthetnek, amennyiben erről kölcsönösen megállapodnak. Ezeket az övezeteket külön jelzéssel — fehér alapon ferde vörös csík — kell megjelölni. Az egészségügyi és biztonsági övezetek célja az, „hogy a sebesülteket, betegeket, nyomorékokat, öregeket, 15 évnél fiatalabb gyermekeket, terhes nőket és a hétévesnél fiatalabb gyermekekkel az anyákat megvédjék a háború következményeitől”. Ezek a személyek különös védelemben és kíméletben részesülnek. Semlegesített övezeteket olyan területeken lehet létrehozni, ahol a harcok folynak. Rendeltetésük az, hogy megvédjék „azokat a polgári személyeket, akik nem vesznek részt az ellenségeskedésekben, és nem végeznek katonai jellegű munkát”. Ennek létesítése is az ellenfél elismerésétől függ. Megjelölése azonos az egészségügyi és biztonsági övezetekével. A polgári kórházak és személyzete a megszállott területen is minden körülmények között védelmet élvez. A kórházakat világosan látható, vörös kereszt jelzéssel kell megjelölni. A személyzet pedig a névre szóló igazolványról és a bal karon viselt vörös keresztes szalagról ismerhető fel. Az egyezmény tiltja a védett polgári személyekkel szemben mindenfajta testi vagy erkölcsi kényszer, a csoportos büntetés vagy megtorló intézkedés alkalmazását, úgyszintén a fosztogatást, valamint a túszok szedését. NEM RENDELHETI EL a megszállt területek lakosságának áttelepítését a megszálló állam, és saját polgári lakosságát sem telepítheti át a megszállt területre. Nem kényszerítheti a megszállt terület lakosságát saját fegyveres erőibe való belépésre, vagy olyan munkára, amely nem a közérdekű szolgáltatásokat, valamint a lakosság élelmezését, elhelyezését, ruházkodását, közlekedését és egészségügyét mozdítja elő. Az egyezmény részletesen zabályozza az internált személyekkel való bánásmódot, a hadifogoly-egyezményhez hasonlóan. 1949 előtt ezek a személyek teljesen ki voltak szolgáltatva az ellenséges állam önkényének. Szörnyű bizonyítékai ennek a fasiszta Németország koncentrációs táborai. A megszállt területek lakóit (és a külföldieket) csak akkor lehet internálni, ha azt az ellenséges állam biztonsága kimondottan szükségessé teszi. Az internált személyek névjegyzékét közölni kell a védő hatalommal, adott esetben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával. A megszálló hatalom minden rendelkezésére álló eszközzel tartozik a lakosságot élelmiszerekkel és gyógyszerekkel ellátni. Az összeütköző felek minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a háború következtében elárvult vagy családjuktól elszakított, 15 évnél fiatalabb gyermekek ne maradjanak magukra. A VÖRÖSKERESZT-EGYESÜLETEK az alapélveknek megfelelő tevékenységüket a megszállt területén is folytathatják, és „a megszálló hatalom nem követelheti, hogy ezen egyesületek személyzetében és szervezetében a fent említett tevékenységükre káros változást hajtsanak végre”. A megszállott terület jogszabályai változatlanul érvényben maradnak, és a megszálló hatalom csak fegyveres erői és az igazgatás biztonsága érdekében bocsáthat ki büntető rendelkezéseket. Az ezekbe ütköző cselekmények esetén a megszálló hatalom katona* hatóságai járnak eL Az eljárást különös részletességgel szabályozza az egyezmény, hogy a megszállott területek lakossága elleni önkényes intézkedéseket megakadályozza. Ismerjük meg a légzésvédő eszközüket Kör alakú szemrészes por álarc A porvédő filcálarc megkíméli az arcfelületet, a szem, orr és száj nyálkahártyáit a sugárszennyeződéstől, megakadályozza a szennyezett levegő szemrészbe illeszteni. A tűzés helyét chinoplasttal vagy szigetelőszalaggal kell leragasztani. Az álarc homlokrészére egy 8—10 mm széles, 20—25 cm hosszú, búj tatóval ellátott gumiszalagot kell rátűzni az ábra szerinti 4-gyel jelölt helyen. Az álarc jobb és bal oldalán a szemrész vonalában a fejméretnek megfelelő hosszúságú, 8—10 mm széles gumiszalagot kell rátűzni az ábra 5-tel jelölt helyén, és átbújtatva a 6- tal jelzett bújtatón. A filcálarc szemüvegét használat előtt páramentesítő szappannal vagy glicerinnel be kell kenni. Ha egyik sincs kéznél, házi vagy pipereszappan is megfelel. Az álarcot két kézbe fogva, az állat behelyezve az álarcba, az eszközt egy mozdulattal fejre húzhatjuk. A tartópánfbkat úgy kell eligazítani, hogy az álarcrész a homlokon, az arcon, az áll alatt, és a halántékon is jól simuljon. Nagyon fontos, hogy az arc- résznél lehetőleg kis hézag maradjon, így kisebb a légzési ellenállás, kisebb a holttér. Az elszennyeződött filcálarcról a port le lehet törölni, ami részleges sugármentesítésnek felel meg. Üjbóli használat előtt azonban célszerű langyos, mosószeres vízzel lemosni, öt- ször-hatszor tiszta vízzel leöblíteni, majd megszárítani. Az így mentesített porvédő álarcot csak előzetes sugárellenőrzés után szabad ismét használni! A nem mentesíthetőket elégetéssel, elásással meg kell semmisíteni. * Hogyan készítsük el a pano- rámaszemrészes filcálarcot? A száraz filctomp (kalap) hátsó részéről a karimát le kell vágni, és a további formálást az arcra illesztve kell elvégezni. A szabásvázlaton (felső ábra) ezt a műveletet a 3-mal jelzett szaggatott vonal jelenti. A kalapot ebben az esetben úgy kell az archoz igazítani, hogy homlokrésze legyen felül, az orr és a száj, illetve az áll pedig a fejrészre kerüljön. Miután a formát kialakítottuk, meg kell jelölni a szem kontúrjait, majd zsírkrétával vagy szappannal az álarc kül- ő felületére rá kell rajzolni egy 5x15 cm méretű, téglalap alakú formát. Ezután ezt a panoráma szemrészt ollóval ki kell vágni. (A szemrész mérete szükség szerint ettől eltérő is lehet.) A szemrészt vékony plexilapból vagy celluloidlemezből készítjük úgy, hogy annak mérete a téglalap minden oldalán 1 cm-rel nagyobb legyen. Ezután a plexi- vagy celluloidlemezt az álarc belső oldalára géppel rá kell tűzni, és a varrás vonalát kívülről chinoplasttal vagy szigetelő- szalaggal le kell ragasztani, hogy a szigetelése tökéletes legyen. belélegzését. Átmenetileg megakadályozza a fertőzött aeroso- lok belélegzését, de a mérgező vegyi harcanyagok gőz- és aerosolhatásai ellen nem nyújt védelmet! A filcálarc készítéséhez használt kalapot is igénybe vehetünk (langyos, mosószeres vízben alaposan meg kell tisztítani). Hogyan készítsük el a filcálarcot? A filcet nedvesen formázzuk. Fazékra húzva is elvégezhetjük, a gyűrődéseket feltétlenül el kell simítgatni. Az így elkésztíett filckalapot a formán hagyva megszárítjuk, és a szabás alapján kiszabjuk. (A kalap karimáját a szabásmintán a szaggatott vonal jelzi.) Az így kapott filcdarabot ráillesztve 'az arcra, meg kell jelölni a szem kontúrjait (szabásvázlaton 1-gyel jelzett rész), és a kívülről megjelölt helyen körömvágó ollóval két, egyenként 4—5 cm átmérőjű lyukat kell vágni. A levágott kalapkarimából két darab, 6— 7 cm átmérőjű, 1 cm széles karikát kell kivágni úgy, hogy a belső átmérője azonos legyen a szemrész belső átmérőjével, az ábrán 2-vel jelölt módon. A filckarikát úgy kell a szemrészre rágépelni, hogy a szemüveg részére egy „táska” maradjon. A szemüveget vékony plexilapból vagy callu- loidlemezből kell kivágni, és a Panoráma-szemrészes porálarc Az álarc homlokrészére géppel rá kell tűzni két darab 80 —100 mm széles, egyenként 20 —25 cm hosszú gumiszalagot a szabásvázlat szerint. A halánték részére fejméret hosszúságú, 8—10 mm széles gumiszalagot kell felerőstíeni, a jobb oldalon pedig egy önzáró szabályozóval és bújtatóval ellátott, 8—10 mm széles, 25—30 cm hosszúságú gumiszalagot varrjunk. Hogyan használjuk a pano- rámaszemrészes filcálarcot? A panoráma szemrészt használat előtt páramentesíteni kell; ha van kéznél páramentesítő szappan vagy glicerin, azzal, ha nincs, házi- vagy pipereszappannal. Az álarcnak a homlokon, az arc két oldalán és az áll alatt, valamint a halántékon jól kell illeszkednie és zárnia. Az álarc elülső része lehetőleg közel legyen az arcfelülethez, mert ez nagymértékben befolyásolja az álarctest holtterét, illetve légzésellenállását. Szükségóvóhely Tanácsok a kollektív védelemhez Az eddigiek során több cikk jelent meg mellékletünkben, amelyek az egyéni védőeszközök fajtái vad, viselésük, alkalmazásuk módozataival foglalkozott. Ismertek tehát az egyéni védőeszközök, a különböző gázálarcok, respirátorok és egyéb szükségvédő eszközök. Ezek légzőszerveinket védik. Ismertek továbbá a különböző védőruhák — ezek választéka, nagy —, amelyek a bőrvédő eszközök kategóriájába sorolandók. Ismerjük azt a szervezett védekezést, melynek során a veszélyeztetett területekről, egy esetleges háború esetén kitelepítjük a lakosságot. Mindezeken túlmenően gondolni kell a kollektív védekezés lehetőségeinek megvalósítására is. Pest negye településeinek többségében elsősorban a másodlagos hatások elleni védekezéssel kell számolni. Figyelembe véve az anyagi erőforrásokat, a területi adottságokat, javaslatot tehetünk a lakosságnak. ' Az árokóvóhely Az ábrán feltüntetett óvóhely csak ott alkalmazható, ahol azt a talajvíz megengedi. Ilyenek a Vác, Szentendre, Buda és Gödöllő környéki területek, járások. Felhasználható anyagok: gerenda, gömbfa, deszka, vasbeton kerítéslap, rőzsefonat, kukoricaszár, vagy ezekkel egyenértékű anypgok. Az óvóhely méretei: magassága 190 cm, felső szélessége 190 cm, alsó szélességé 170 cm. Az óvóhely födémjének 60 cm vastag döngölt földet kell alkalmazni. Vízbeszivárgás ellen szigetelő- anyagnak jó a kátrány, papír, fólia vagy döngölt agyagréteg. Nyári táborokban Játékos, érdekes versenyek — honvédelmi ismeretek A nyári szünet változatos programmal várja az ifjúságot. Van, aki dolgozni megy, mások a Balatont keresik fel és megint mások rokonoknál nyaralnak. Legtöbbjük azonban pihenő idejének jelentős részét valamilyen szervezett formában tölti el. Építő-, napközi otthonos és egyéb üdülőtáborok várják az általános, közép- és felsőoktatási intézmények tanulóit. Szórakoztató formában És ez az esemény késztet szólásra, amikor az ifjúság nyári sz- nidejének hasznos eltöltéséről kívánok beszélni. Nem lehet ugyanis vitás, hogy a vakáció a játék, a szórakozás időszaka. De ebben az időben lehet leggyakrabban alkalmazni és megvalósítani a szórakozva tanulás elvét is. Mert e táborok keretében számos olyar lehetőség kínálkozik, amelyet játékos, szórakoztató formáival az oktatás, a nevelés egyik legfontosabb láncszemét alkotja. S mindennek megvalósításában a honvédelmi nevelésnek kiemelkedő a jelentősége. E téma ugyanis önmagában kínálja a legkülönbözőbb szórakoztató formációk megvalósítását és felhasználását. Ügy gondolom, az már nem kíván különösebb bizonyítást, hogy a polgári védelem a honvédelem szerves része. Ebből adódóan, amikor a honvédelmi ismeretek elsajátításáról beszélünk, természetes következményként jelentkezik a polgári védelmi tudnivalók ilyen jellegű felhasználása is. A nyári táborok különböző szervezeteibe is elfogadott, hogy a dolgozók, vagy „csak” üdülő fiatalok szabad idejét i- hasznosan kivárják kitölteni a táborok vezetői. Erre különböző kulturális, sport- s egyéb rendezvényeket szerveznek. Egy kis ótletesseg Ismert és az évek során jól bevált módszer, például a különböző akadályversenyek sorozata. Az is szokásos, hogy egy-egy akadályt különféle honvédelmi ismeretet igénylő akadállyal nehezítenek. Így például céllövés kispuskával, különböző torlaszokon való átkelés stb. És mindezt csupán kevés ötlettel tovább lehet gazdagítani. Kitűnő eredménnyel járhat egy-egy „természeti” vagy mesterséges akadály leküzdése előtt feltételezett sugárterületen való átkelés, tehát a gázálarc sza- alyos felvétele, viselése, de hasonló feladat szabható a vegyvédelmi ruházat vonatkozásában is. Érdekesen színesítheti a műsort, ha beiktatunk különböző kötözési módok szabályszerű megoldását, esetleg a feltételezett kárhelyen végzett munkát, sérültek egészségügyi ellátását, a kárhelyről való kimentés legkülönbözőbb mozzanatait. Ezek a programpontok csak ilyen egyszerű felsorolása során is mutatják: képesek betölteni a raj-, szakasz- és egyéb versenyek alapvető követelményeit — érdekesség, látványosság az értékeléshez szükséges pontozási rendszer megoldása. Erdőben, de egyéb tábori körülmények között is számtalan variációban „építhető” meg akár csak egy-egy yen jellegű akadály, vagy az egész vetélkedő lebonyolítására alkalmas „tanpálya”. Kedvelik a tanulók Tudom, a lebonyolítást illetően számos ellenérv sorolhaÉpiileten kívüli kiszóródás ellen védő, 20 személyes óvóhely.
