Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-12 / 162. szám
IPOLGARI VÉDELEM 3 OKTATÁS -KIKÉPZÉS- OKTATÁS - KIKÉPZÉS A legváltozatosabb munkakörökből Sikeres tanfolyam Dobáson az egészségügyi 1A megelőzést, biztonságunkat szolgálja a lakosság módszeres [elkészülése Tapasztalatok és tanulságok a polgári védelmi oktatásból szakszolgálatok parancsnokainak Háromnapos továbbképzésen találkoztak a dabasi járásbeli polgári védelmi egészségügyi szakszolgálati alakulatok parancsnokai. A résztvevők a dabasi járási hivatal tanácstermében nemcsak előadásokat hallgattak, hanem gyakorlati kiképzésen is részt vettek. Ottjártunkkor éppen a szakszolgálati alakulatok parancsnokai, helyetteseik s a politikai megbízottak számára szervezett előadást hallhattunk. Dr. Bata Károly előadó hangsúlyozta: köztudomású, hogy a háború veszélye miatt a védelemre való felkészülés rendkívül fontos feladatot ró a polgári védelem alakulataira. Különösen lényeges, hogy elsajátítsák a kitelepítéssel s a befogadással kapcsolatos legfontosabb teendőket A háromnapos továbbképzésen Bognár Gyula alezredes, a járás törzsparancsnoka mellett dr. Szűcs István és Füzessy István tartott előadást. Érdekesség: a járás minden részéből, változatos foglalkozási körökben dolgozó nők és férfiak vettek részt. Tusák Miklósné főelőadói munkakörben dolgozik. A továbbképzés fontosságáról így beszélt: — Mindig örömmel jöttem az ilyen tanfolyamokra, mert úgy éreztem, sok tudnivalót később még hasznosíthatom. Valamennyiünket békében is érhet baleset, s jó, h'a tudjuk, mit kell ilyenkor tennünk. Da- bas nagyközség öt szakasza a polgári védelem mellett részt vesz a helyi Vöröskereszt szervezetének munkájában. Emellett nagy szerepet vállalnak a tisztasági mozgalom, a véradás és az egészségügyi állomások szervezési munkáiban. A dabasi egészségügyi alegység parancsnoka, Harmincz Ferenc igen elégedett az alegység munkájával. Fábián Miklós tó fel. így például: nincs megfelelő mennyiségű segédanyag (gázálarc, védőruha, géz stb.), a táborokban hiányzik a megfelelő szakembergárda, amely képes levezetni és értékelni a versenyeket, vagy az is ellenérv lehet, hogy a fiatalok nem szívesen vesznek részt ilyen jellegű versenyeken. Ezek az érvek azonban csak látszólag elfogadható magyarázatok. Az elmúlt évek során ugyanis már bebizonyosodott, hogy a tanulóifjúság — s ebben a legkülönbözőbb korosztályok egyaránt értendőek — örömmel tesz eleget a polgári védelmi jellegű versenyek, vetélkedők erőpróbáinak. S ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a nyári táborokban nem is olyan versenyek rendezésére gondolunk, amelyek különösebben nagy tudást, jelentős előzetes felkészülést kíván, akkor bízvást számíthatunk nagy számú és lelkes résztvevőre. A táborokon belüli versenyek ugyanis jórészt az iskolai honvédelmi oktatás anyagára épülhetnek, más szóval egy-egy verseny programja az eddig szerzett ismeretek összefoglalását adja. Katonákkal, munkásőrökkel A hozzáértő szakemberek hiánya sem lehet akadály, mert általában minden táborban van egy-egy tanár, aki részleteiben, alapvetően ismeri a honvédelmi oktatás kérdéseit. De ezen túlmenően Két esztendeje foglalkozott a Politikai Bizottság a lakosság polgári védelmi felkészítésének helyzetével. Megállapította, hogy a tizenöt órás tájékoztatás, az oktatómunka eredményeként a résztvevők Széles körű alapfsmereteket szereztek a tömegpusztító fegyverek hatásairól, az ellenük való védekezés gyakorlati feladatairól. Az önkéntes jellegű oktatás megfelelt a követelményeknek, sőt az elképzeléseket felülmúlta az a biztos tudás, s érdeklődés, melyről a tanfolyamok hallgatói bizonyságot adtak. Tudással védekezni Mindenkire, s minden intézményre, a társadalmi szervek irányító szerveire, a kitelepítésre és befogadásra kötelezett lakosságra vonatkozik ez. Az ir Mi az oktatás célja? Elsa- dással lehet csak igazán vé- játítani azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, melyek egy esetleges háborúban szükségesek: a lakosság élet- körülményeinek biztosítását, a különböző iparvállalatok, az élelmiszergazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fenntartásával kapcsolatos tudnivalókat. A kiképzés keretében egyrészt a munkahellyel, másrészt a lakóhellyel összefüggő polgári védelmi ábécét kell oktatni. A háború kellemetlen téma, de a felkészülés, a módszeres oktatás, kiképzés, a tervszerű munka az alapismeretek elsajátításában, pontosan a megelőzést szolgálja. Kivétel a kiképzésben Valamennyi, kiképzésre kötelezett állampolgár 1975-ig köteles elsajátítani az ön- és kölcsönös segélynyújtást, a megelőző védelmi rendszabályokat, a kitelepítés és a befogadás helyes, gyors végrehajtását. Speciális képzésben részesülnek az államigazgatási és más egyéb állami szervekben dolgozók, továbbá a termelő és szolgáltató ágazatok kenyérkeresői — hiszen ezekmegfelelő kapcsolatok kialakítása tovább segítheti e program végrehajtását. így például, ahol a közelben katonai alakulat van, ott bizonyára megoldható, hogy ilyen esetekben néhány katona ellátogasson a táborba. S ezek a fiatalok bevonhatók a pont- rendszer kialakításába, vagy értékelés munkájába, de akár az egész játék lebonyolítása is rájuk bízható. E segítségen túlmenően a verseny anyagi biztosítása — gázálarc, védőruha, esetleg géz stb.) — is ilyen módon sikerrel járhat i őt, a játék lebonyolítása után egy rögtönzött élménybeszámoló a katonai életről, mégin- kább növelheti e program sikerét. 4 tanévre is kihat Megoldást ott is lehet találni, ahol nincs a közelben katonai alakulat. Az ilyen jellegű munkába be lehet kapcsolni a helyi városi vagy járási polgári védelem hivatásos tisztjeit, vagy akár a munkásőrség helyi egységeit. Munkásőrök ugyanis minden üzemben, gyárban, vagy kisebb települése:. is vannak, és minden esetben bizonyára szívesen nyújtanak segítséget. Nem törvényszerűen kötelező, hogy e versenyek során minden mozzanatot kész, szabályszerű, tehát gyárilag készített segédanyagok felhasználásával oldjuk meg. Külön érdekességet adhat a játéknak — s egyben az önálló gondolkodás egyik elősegftője lehet nek munkahelyükön háborús körülmények között szükséges munkájuk, helytállásuk. Kik mentesülnek a kiképzés alól? Terhes asszonyok, anyák, kik maguk gondozzák hat éven aluli, vagy három tizennégy éven aluli gyermekeiket, a továbbtanuló dolgozók, a leszázalékolt rokkantak, akiknek munkaképessége kétharmad részben csökkent és azok, akik a kiképzésben halasztást kaptak indokolt esetben. Munkaidőn kívül! A kiképzést természetesen nem munkaidőben, hanem azon kívül tartják meg a munkahelyen, illetve a lakóhelyen. A résztvevőket — munkakörük, képzettségük és felkészültségük figyelembevételével — csoportokra oszt-» ják, hiszen a „vegyes” körök általában „vegyes” színvonalúak is, és így a megszerzett tudás nem mindig kielégítő, rendszabályokat, valamint a polgári szerv kitelepítésével, illetve befogadásával foglalkozó hatósági intézkedésekből adódó tudnivalókat. Oktatják az anyagi javak védelmét, különösen pedig a megelőző intézkedések végrehajtását és a védekezés módszereit. A légitámadás utáni fertőtlenítés, óvórendszabályok ismerete is rendkívül fontos. A lakóhelyen szervezett kiképzés során az egyéni és kollektív védekezés módjaival, eszközeivel foglalkoznak az előadók, valamint a lakóterület feladataival a kitelepítésnél és a betelepítésnél. 1971-1975 A kiképzés tavaly kezdődött, s a tapasztalatok máris kedvezőek: egyre többen ismerik fel a polgári védelmi tudnivalók oktatásának szükségességét. A kiképzést 1975- ben fejezik be, ez idő alatt az oktatások időtartama tíztől harminc óráig terjedhetnek. Ezek az ismeretek, melyek 1971-től 1975-ig oly széles körben terjednek el az országban, felelősséget rónak nemcsak a polgári védelem szerveire, előadóira, propagandistáira, hanem a tanfolyamok résztvevőire is. Kollektív felelősséget, a közösség lelkiismeretét — egymásért, barátainkért, családtagjainkért, embertársainkért szükségesek ezek a, némelyek szerint feleslegesnek tartott órák. Órák — az életért! A többlettudásért Differenciáltan- a feladatoknak megfelelően Korábbi PV-mellékletünk- ben a kiképzéssel, a szakszolgálatok időszerű feladataival foglalkoztunk. Ennek kapcsán több levél érkezett a szerkesztőségbe, azzal a kéréssel — az üzemek kiképzési feladatai mennyiben változnak, melyek az alapvető követelmények a szakszolgálatokban. A Honvédelmi Miniszrté- rium és a felügyeleti szerv intézkedése alapján az üzem létszámának, a dolgozók ösz- szetételének, valamint a ter—, ha a különböző védőfelszereléseket szükséganyagokból — orkánkabát, sátorlap, cementeszsák stb. — a versenyzők saját maguk állítják össze, és alakítják ki. Érdekes versenypont lehet például, hogy a kiszóródásból adódó szennyeződés ellen védő öltözetet, légzésvédő eszközt stb., a tábor területén található anyagokból állítsanak össze. Hasonló kérdés lehet az is, hogy szükséganyagokból kiki készítsen magának védő- álarcot. A használható és a műsort színesítő feladványok természetesen hosszan sorolhatók. E cikk azonban nem vállalhatja azt a feladatot, hogy csokorba szedve valamennyi lehetőséget felsoroljon. Ez ugyanis gyakran függvénye az adott tábor elhelyezkedésének, az ott tapasztalható valamennyi körülménynek. E néhány elképzelés azonban hozzásegíthet a tábori élet színesítéséhez, de jelentősége sokszorosan visszahat majd a következő tanév honvédelmi ismerőiek foglalkozásain. Nem vitás, hogy az iskolai tanév során e témakört jórészt csupán elméleti foglalkozások keretében lehet lebonyolítani. Igaz, ez még olyan esetekben is, ahol esetleg az iskola adottságai lehetővé teszik bizonyos értelemben a gyakorlati órák megtartását. A zsúfolt tanmenet ugyanis nem ad módot arra, hogy egy-egy kérdéssel ilyen értelemben és ilyen mélységig foglalkozzanak. Tóth Károly melés profiljának megfelelően kellett létrehozni az úgynevezett szakszolgálati alakulatokat. A megmaradó létszám alkotta az üzem jellegének megfelelő önvédelmi egységeket, alegységeket. Még mindig akadtak azonban olyan munkások, munkásnők, akik nem tartoztak sehová, nem osztották be őket egyik egységbe sem. A kiképzés legfontosabb feladata pedig az, hogy mindenkinek nyújtson ismereteket, az oktatásokon mindenki vegyen részt — ennek végrehajtása csak defferenciáltan oldható meg. Sajátosságok szerint Más-más ismereteket sajátítanak el az üzem szak- szolgálati alakulatai, az önvédelmi egységek. Az előbbi csoport feladata minden területen a mentő-, mentesítő munka, az utóbbiak pedig az elszenvedett károk helyreállítására alakultak. A polgári védelmi szervezetbe be nem osztott dolgozók szerepe sem kisebb, hiszen háborús körülmények között, a helyzettől függően egyéni védőöltözetben, védőruhában, gázálarcban kell folytatniok a termelést. A helyi viszonyok alapján Figyelembe kell venni mindenütt a gyártási profilt, a technológiai szintet, a szakmánkénti összetételt, a nemek szerinti megoszlást, de még azt is, hogy milyen fénynyel, milyen melegben termelnek a gépek, dolgoznak az emberek. Hogy a kormány idevonatkozó rendelkezésének eleget tehessenek, szükséges az üzemegységek segítsége is, pontosabban a művezetők támogatására, a középszintű vezetés helyes magatartása. Az alapos felkészülés érdekében mindenkitől csak egy „kis pluszt” kémek. Jó tanulást! pest megyében két szak- -*■ szolgalat parancsnoki állománya fejezte be polgári védelmi kiképzését. Mégpedig két jelentős szakszolgálat, az egészségügyi és a vegyvédelmi. Az egészségügyi szakszolgálat áll talán a legközelebb az emberek mindennapi életéhez. Természetes, hogy előfordul kisebb-na- gyobb sérülés, mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítségére van szüksége. Az egészségügyi szak- szolgálat parancsnokai azt tanulták, hogyan lehet a leggyorsabban, a leghatékonyabban segíteni bajba jutott embertársaikon. Május hónapban valamennyi Fest megyei járásunkban, városunkban befejeződött a parancsnoki állomány kiképzése. A z egészségügyi szak- szolgálat kiképzéséhez nagy segítséget nyújtott a Magyar Vöröskereszt országos szervezetének az egészségügyi miniszterrel kiadott közös intézkedése, amelyet a járási és városi főorvosok jól alkalmaztak területükön. A járási és városi vöröskereszt titkárok — akik döntő többségükben nők —, helyesen használták fel az intézkedést társadalmilag is jelentős feladatuk végrehajtásához. Mindenképpen dicséret illeti a váciakat, akik igyekeztek kötetlenné tenni a foglalkozásokat. A leülés belpolitikai tájékoztató megtartására Balogh Lászlót, az MSZMP járási bizottságának első titkárát kérték fel. A vegyvédelmi szakszolgálat, ellentétben az eddigi évek gyakorlatával, az idén már megkezdte a beosztott állomány kiképzését is. örömmel vettük tudomásul, hogy több nő is kapott beosztást a vegyvédelmi szakszolgálatban. 1V[ yilvánvaló, hogy a kü- lönböző szakszolgálatok nem öncélú tevékenységet folytatnak. Az egészségügyiek feladata világos. De vajon mit csinálnak a vegyvédelmi szakszlogála- tok? A mezőgazdaság nagyfokú kemizálása igényli, hogy jobban törődjünk azokkal akik emberekre is ártalmas vegyszerekkel dolgoznak. A járásokban és városokban levő vegyvédel- mileg kiképzett állomány sokat tud segíteni a megelőzésben, s abban, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak felhívják a figyelmét a védőeszközök szükséges és helyes használatára, alkalmazására. A tanultakkal mindenki segítsen, ahol csak tud. A vegyvédelmi szakszolgálat ismeretei a mezőgazdaság területén hasznosíthatók legjobban. Egy-egy szakképzett előadó által tartott felvilágosító előadás komoly megelőzése lehet a méregártalmaknak. A kiképzések végső értékelésére még visszatérünk a kiképzési év teljes befejeztével Addig is, a következő tanfolyamok hallgatóinak is jó tanulást kívánunk. Dr. Orosz Zoltán alezredes •• Ügyességi verseny — gázálarcban A Csepel Vas- és Fémművek autóklubja — a járási MHSZ közreműködésével — Ráckevén rendezte meg az autósok honvédelmi versenySzámokkal is tarkított ügyességi versenyét. Az egyik különleges feladatként a vezetőknek gázálarcban kellett végighajtaniuk a versenypályán. Hadsereg és honvédelmi nevelés Egy kitűnő kézikönyv üdvözlése Soha nem felejtem el egy veterán szavait, amikor arról vállaltam, hogyan lett kommunista. Nézze — mondta —, engem az első világháborúban szó nélkül elvittek idegen országba. Ott idegen, nekem semmit sem ártó emberekre lőttem. Csak annyit mondtak elöljáróim: Isten és a haza nevében. Ezzel senki sem elégedhet meg. Aztán hadifogságba estem. Megismertem az idegen országot, Oroszországot, megismertem lakóit, s amikor 1917-ben a hatalmat a munkásosztály vette kezébe, magyarázni kedztek nekünk. Elmondták, kik ellen, miért harcolnak, kikre, miért lőnek. Mikor ’19-ben hazajöttem — tudtam, ki ellen, miért harcolok .. Országunkban a katonák: honvédek. Tehát még megjelölésük is a békevágyat tükrözi. A kétéves sorkatonai szolgálat alatt megismerkednek a fegyverek használatával, megismerkednek a háború kötelességeivel, irott-irattan szabályaival a harcnak, azaz a honvédelemnek. Megtanulják a fegyelem sok-sok tudnivalóját, kijárják iskoláját. A hadviselés tudománya mellett azonban mást is kapnák. Pontosan azt, amit a veterán hiányolt — megmagyarázzák nekik, ha harcra kerül a sor, ha a fegyverekbe éles lőszer kerül, miért, kik ellen használják. A néphadsereg és a honvédelmi nevelés egymástól elszakíthatatlan. Ezért is üdvözöltük örömmel Döndó Rezső alezredes, Magdolnái Mihály alezredes és Sterl István alezredes módszertani kézikönyvét a hadsereg és a honvédelmi nevelés irányelveiről, gyakorlatáról a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában. A szerzők azt a célt tűzték maguk elé, hogy vázolják, milyen főbb követelményeket támaszt általában a honvédelmi nevelés; milyen fő irányban, területeken folytatják e tevékenységet a különböző szervek; mi ezen belül a néphadsereg helye, szerepe, segítésének főbb területi módszerei, melyek a néphadsereg parancsnokainak, politikai szervezeteinek, párt- és K1SZ- szervezeteinek, rétegeinek feladatai, kötelességei, lehetőségei. Alapos, hasznos kiadvány a kézikönyv. Segítségével a honvédelmi neveléssel foglalkozók alaposabban, hatékonyabban, felkészültebben végezhetik munkájukat. A megannyi elúnéleti, gyakorlati tanácsot megszívlelve a hazához, a néphez hű fiatalokat, honvédeket nevelhetnek.