Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

IPOLGARI VÉDELEM 3 OKTATÁS -KIKÉPZÉS- OKTATÁS - KIKÉPZÉS ­A legváltozatosabb munkakörökből Sikeres tanfolyam Dobáson az egészségügyi 1A megelőzést, biztonságunkat szolgálja a lakosság módszeres [elkészülése Tapasztalatok és tanulságok a polgári védelmi oktatásból szakszolgálatok parancsnokainak Háromnapos továbbképzésen találkoztak a dabasi járásbeli polgári védelmi egészségügyi szakszolgálati alakulatok pa­rancsnokai. A résztvevők a dabasi járási hivatal tanácstermében nem­csak előadásokat hallgattak, hanem gyakorlati kiképzésen is részt vettek. Ottjártunkkor éppen a szakszolgálati alaku­latok parancsnokai, helyette­seik s a politikai megbízottak számára szervezett előadást hallhattunk. Dr. Bata Károly előadó hangsúlyozta: köztudomású, hogy a háború veszélye miatt a védelemre való felkészülés rendkívül fontos feladatot ró a polgári védelem alakulatai­ra. Különösen lényeges, hogy elsajátítsák a kitelepítéssel s a befogadással kapcsolatos leg­fontosabb teendőket A háromnapos továbbképzé­sen Bognár Gyula alezredes, a járás törzsparancsnoka mellett dr. Szűcs István és Füzessy István tartott előadást. Érde­kesség: a járás minden részé­ből, változatos foglalkozási kö­rökben dolgozó nők és férfiak vettek részt. Tusák Miklósné főelőadói munkakörben dolgo­zik. A továbbképzés fontossá­gáról így beszélt: — Mindig örömmel jöttem az ilyen tanfolyamokra, mert úgy éreztem, sok tudnivalót később még hasznosíthatom. Valamennyiünket békében is érhet baleset, s jó, h'a tudjuk, mit kell ilyenkor tennünk. Da- bas nagyközség öt szakasza a polgári védelem mellett részt vesz a helyi Vöröskereszt szer­vezetének munkájában. Emel­lett nagy szerepet vállalnak a tisztasági mozgalom, a vér­adás és az egészségügyi állo­mások szervezési munkáiban. A dabasi egészségügyi alegy­ség parancsnoka, Harmincz Ferenc igen elégedett az al­egység munkájával. Fábián Miklós tó fel. így például: nincs meg­felelő mennyiségű segédanyag (gázálarc, védőruha, géz stb.), a táborokban hiányzik a meg­felelő szakembergárda, amely képes levezetni és értékelni a versenyeket, vagy az is ellen­érv lehet, hogy a fiatalok nem szívesen vesznek részt ilyen jellegű versenyeken. Ezek az érvek azonban csak látszólag elfogadható magya­rázatok. Az elmúlt évek során ugyanis már bebizonyosodott, hogy a tanulóifjúság — s eb­ben a legkülönbözőbb korosz­tályok egyaránt értendőek — örömmel tesz eleget a polgári védelmi jellegű versenyek, ve­télkedők erőpróbáinak. S ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a nyári táborokban nem is olyan versenyek rendezésé­re gondolunk, amelyek külö­nösebben nagy tudást, jelen­tős előzetes felkészülést kí­ván, akkor bízvást számítha­tunk nagy számú és lelkes résztvevőre. A táborokon be­lüli versenyek ugyanis jórészt az iskolai honvédelmi oktatás anyagára épülhetnek, más szó­val egy-egy verseny program­ja az eddig szerzett ismeretek összefoglalását adja. Katonákkal, munkásőrökkel A hozzáértő szakemberek hiánya sem lehet akadály, mert általában minden tábor­ban van egy-egy tanár, aki részleteiben, alapvetően isme­ri a honvédelmi oktatás kér­déseit. De ezen túlmenően Két esztendeje foglalkozott a Politikai Bizottság a lakos­ság polgári védelmi felkészí­tésének helyzetével. Megálla­pította, hogy a tizenöt órás tá­jékoztatás, az oktatómunka eredményeként a résztvevők Széles körű alapfsmereteket szereztek a tömegpusztító fegyverek hatásairól, az elle­nük való védekezés gyakorla­ti feladatairól. Az önkéntes jellegű oktatás megfelelt a követelményeknek, sőt az el­képzeléseket felülmúlta az a biztos tudás, s érdeklődés, melyről a tanfolyamok hall­gatói bizonyságot adtak. Tudással védekezni Mindenkire, s minden in­tézményre, a társadalmi szer­vek irányító szerveire, a ki­telepítésre és befogadásra kö­telezett lakosságra vonatko­zik ez. Az ir Mi az oktatás célja? Elsa- dással lehet csak igazán vé- játítani azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, me­lyek egy esetleges háborúban szükségesek: a lakosság élet- körülményeinek biztosítását, a különböző iparvállalatok, az élelmiszergazdaság, a köz­lekedés, a kereskedelem fenn­tartásával kapcsolatos tudni­valókat. A kiképzés kereté­ben egyrészt a munkahellyel, másrészt a lakóhellyel össze­függő polgári védelmi ábécét kell oktatni. A háború kelle­metlen téma, de a felkészü­lés, a módszeres oktatás, ki­képzés, a tervszerű munka az alapismeretek elsajátításában, pontosan a megelőzést szol­gálja. Kivétel a kiképzésben Valamennyi, kiképzésre kö­telezett állampolgár 1975-ig köteles elsajátítani az ön- és kölcsönös segélynyújtást, a megelőző védelmi rendszabá­lyokat, a kitelepítés és a be­fogadás helyes, gyors végre­hajtását. Speciális képzésben része­sülnek az államigazgatási és más egyéb állami szervekben dolgozók, továbbá a termelő és szolgáltató ágazatok ke­nyérkeresői — hiszen ezek­megfelelő kapcsolatok kiala­kítása tovább segítheti e prog­ram végrehajtását. így pél­dául, ahol a közelben katonai alakulat van, ott bizonyára megoldható, hogy ilyen ese­tekben néhány katona elláto­gasson a táborba. S ezek a fiatalok bevonhatók a pont- rendszer kialakításába, vagy értékelés munkájába, de akár az egész játék lebonyolítása is rájuk bízható. E segítségen túlmenően a verseny anyagi biztosítása — gázálarc, védő­ruha, esetleg géz stb.) — is ilyen módon sikerrel járhat i őt, a játék lebonyolítása után egy rögtönzött élménybeszá­moló a katonai életről, mégin- kább növelheti e program si­kerét. 4 tanévre is kihat Megoldást ott is lehet talál­ni, ahol nincs a közelben ka­tonai alakulat. Az ilyen jelle­gű munkába be lehet kapcsol­ni a helyi városi vagy járási polgári védelem hivatásos tisztjeit, vagy akár a mun­kásőrség helyi egységeit. Mun­kásőrök ugyanis minden üzem­ben, gyárban, vagy kisebb te­lepülése:. is vannak, és min­den esetben bizonyára szíve­sen nyújtanak segítséget. Nem törvényszerűen köte­lező, hogy e versenyek során minden mozzanatot kész, sza­bályszerű, tehát gyárilag ké­szített segédanyagok felhasz­nálásával oldjuk meg. Külön érdekességet adhat a játéknak — s egyben az önálló gondol­kodás egyik elősegftője lehet nek munkahelyükön háborús körülmények között szükséges munkájuk, helytállásuk. Kik mentesülnek a kikép­zés alól? Terhes asszonyok, anyák, kik maguk gondozzák hat éven aluli, vagy három tizennégy éven aluli gyerme­keiket, a továbbtanuló dolgo­zók, a leszázalékolt rokkan­tak, akiknek munkaképessége kétharmad részben csökkent és azok, akik a kiképzésben halasztást kaptak indokolt esetben. Munkaidőn kívül! A kiképzést természetesen nem munkaidőben, hanem azon kívül tartják meg a munkahelyen, illetve a lakó­helyen. A résztvevőket — munkakörük, képzettségük és felkészültségük figyelembe­vételével — csoportokra oszt-» ják, hiszen a „vegyes” körök általában „vegyes” színvona­lúak is, és így a megszerzett tudás nem mindig kielégítő, rendszabályokat, valamint a polgári szerv kitelepítésével, illetve befogadásával foglal­kozó hatósági intézkedésekből adódó tudnivalókat. Oktatják az anyagi javak védelmét, különösen pedig a megelőző intézkedések végrehajtását és a védekezés módszereit. A légitámadás utáni fertőtlení­tés, óvórendszabályok ismere­te is rendkívül fontos. A lakóhelyen szervezett ki­képzés során az egyéni és kollektív védekezés módjai­val, eszközeivel foglalkoznak az előadók, valamint a lakó­terület feladataival a kitele­pítésnél és a betelepítésnél. 1971-1975 A kiképzés tavaly kezdő­dött, s a tapasztalatok máris kedvezőek: egyre többen is­merik fel a polgári védelmi tudnivalók oktatásának szük­ségességét. A kiképzést 1975- ben fejezik be, ez idő alatt az oktatások időtartama tíztől harminc óráig terjedhetnek. Ezek az ismeretek, melyek 1971-től 1975-ig oly széles körben terjednek el az or­szágban, felelősséget rónak nemcsak a polgári védelem szerveire, előadóira, propa­gandistáira, hanem a tanfo­lyamok résztvevőire is. Kol­lektív felelősséget, a közösség lelkiismeretét — egymásért, barátainkért, családtagjain­kért, embertársainkért szük­ségesek ezek a, némelyek szerint feleslegesnek tartott órák. Órák — az életért! A többlettudásért Differenciáltan- a feladatoknak megfelelően Korábbi PV-mellékletünk- ben a kiképzéssel, a szakszol­gálatok időszerű feladataival foglalkoztunk. Ennek kapcsán több levél érkezett a szer­kesztőségbe, azzal a kéréssel — az üzemek kiképzési fel­adatai mennyiben változnak, melyek az alapvető követel­mények a szakszolgálatok­ban. A Honvédelmi Miniszrté- rium és a felügyeleti szerv intézkedése alapján az üzem létszámának, a dolgozók ösz- szetételének, valamint a ter­—, ha a különböző védőfel­szereléseket szükséganyagok­ból — orkánkabát, sátorlap, cementeszsák stb. — a ver­senyzők saját maguk állítják össze, és alakítják ki. Érde­kes versenypont lehet például, hogy a kiszóródásból adódó szennyeződés ellen védő öltö­zetet, légzésvédő eszközt stb., a tábor területén található anyagokból állítsanak össze. Hasonló kérdés lehet az is, hogy szükséganyagokból ki­ki készítsen magának védő- álarcot. A használható és a műsort színesítő feladványok termé­szetesen hosszan sorolhatók. E cikk azonban nem vállalhatja azt a feladatot, hogy csokorba szedve valamennyi lehetősé­get felsoroljon. Ez ugyanis gyakran függvénye az adott tábor elhelyezkedésének, az ott tapasztalható valamennyi körülménynek. E néhány el­képzelés azonban hozzásegít­het a tábori élet színesítésé­hez, de jelentősége sokszoro­san visszahat majd a követ­kező tanév honvédelmi isme­rőiek foglalkozásain. Nem vi­tás, hogy az iskolai tanév so­rán e témakört jórészt csupán elméleti foglalkozások kereté­ben lehet lebonyolítani. Igaz, ez még olyan esetekben is, ahol esetleg az iskola adott­ságai lehetővé teszik bizonyos értelemben a gyakorlati órák megtartását. A zsúfolt tan­menet ugyanis nem ad módot arra, hogy egy-egy kérdéssel ilyen értelemben és ilyen mélységig foglalkozzanak. Tóth Károly melés profiljának megfele­lően kellett létrehozni az úgynevezett szakszolgálati alakulatokat. A megmaradó létszám alkotta az üzem jel­legének megfelelő önvédelmi egységeket, alegységeket. Még mindig akadtak azon­ban olyan munkások, mun­kásnők, akik nem tartoztak sehová, nem osztották be őket egyik egységbe sem. A kiképzés legfontosabb fel­adata pedig az, hogy min­denkinek nyújtson ismerete­ket, az oktatásokon mindenki vegyen részt — ennek végre­hajtása csak defferenciáltan oldható meg. Sajátosságok szerint Más-más ismereteket sajá­títanak el az üzem szak- szolgálati alakulatai, az ön­védelmi egységek. Az előbbi csoport feladata minden te­rületen a mentő-, mentesítő munka, az utóbbiak pedig az elszenvedett károk hely­reállítására alakultak. A pol­gári védelmi szervezetbe be nem osztott dolgozók sze­repe sem kisebb, hiszen hábo­rús körülmények között, a helyzettől függően egyéni védőöltözetben, védőruhában, gázálarcban kell folytatniok a termelést. A helyi viszonyok alapján Figyelembe kell venni min­denütt a gyártási profilt, a technológiai szintet, a szak­mánkénti összetételt, a ne­mek szerinti megoszlást, de még azt is, hogy milyen fény­nyel, milyen melegben ter­melnek a gépek, dolgoznak az emberek. Hogy a kormány idevonat­kozó rendelkezésének eleget tehessenek, szükséges az üzemegységek segítsége is, pontosabban a művezetők tá­mogatására, a középszintű ve­zetés helyes magatartása. Az alapos felkészülés érdekében mindenkitől csak egy „kis pluszt” kémek. Jó tanulást! pest megyében két szak- -*■ szolgalat parancsnoki állománya fejezte be polgá­ri védelmi kiképzését. Még­pedig két jelentős szakszol­gálat, az egészségügyi és a vegyvédelmi. Az egészségügyi szakszol­gálat áll talán a legköze­lebb az emberek mindenna­pi életéhez. Természetes, hogy előfordul kisebb-na- gyobb sérülés, mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy segítségére van szük­sége. Az egészségügyi szak- szolgálat parancsnokai azt tanulták, hogyan lehet a leggyorsabban, a leghaté­konyabban segíteni bajba jutott embertársaikon. Má­jus hónapban valamennyi Fest megyei járásunkban, városunkban befejeződött a parancsnoki állomány ki­képzése. A z egészségügyi szak- szolgálat kiképzéséhez nagy segítséget nyújtott a Magyar Vöröskereszt orszá­gos szervezetének az egész­ségügyi miniszterrel kiadott közös intézkedése, amelyet a járási és városi főorvosok jól alkalmaztak területü­kön. A járási és városi vö­röskereszt titkárok — akik döntő többségükben nők —, helyesen használták fel az intézkedést társadalmilag is jelentős feladatuk végre­hajtásához. Mindenképpen dicséret illeti a váciakat, akik igye­keztek kötetlenné tenni a foglalkozásokat. A leül­és belpolitikai tájékoz­tató megtartására Balogh Lászlót, az MSZMP járási bizottságának első titkárát kérték fel. A vegyvédelmi szakszol­gálat, ellentétben az eddi­gi évek gyakorlatával, az idén már megkezdte a be­osztott állomány kiképzését is. örömmel vettük tudo­másul, hogy több nő is ka­pott beosztást a vegyvédel­mi szakszolgálatban. 1V[ yilvánvaló, hogy a kü- lönböző szakszolgála­tok nem öncélú tevékenysé­get folytatnak. Az egész­ségügyiek feladata világos. De vajon mit csinálnak a vegyvédelmi szakszlogála- tok? A mezőgazdaság nagy­fokú kemizálása igényli, hogy jobban törődjünk azokkal akik emberekre is ártalmas vegyszerekkel dol­goznak. A járásokban és városokban levő vegyvédel- mileg kiképzett állomány sokat tud segíteni a meg­előzésben, s abban, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak felhívják a figyelmét a vé­dőeszközök szükséges és helyes használatára, alkal­mazására. A tanultakkal mindenki segítsen, ahol csak tud. A vegyvédelmi szakszolgálat ismeretei a mezőgazdaság területén hasznosíthatók legjobban. Egy-egy szakképzett előadó által tartott felvilágosító előadás komoly megelőzése lehet a méregártalmaknak. A kiképzések végső érté­kelésére még visszatérünk a kiképzési év teljes befejez­tével Addig is, a követke­ző tanfolyamok hallgatói­nak is jó tanulást kívá­nunk. Dr. Orosz Zoltán alezredes •• Ügyességi verseny — gázálarcban A Csepel Vas- és Fémművek autóklubja — a járási MHSZ közreműködésével — Ráckevén rendezte meg az autósok hon­védelmi versenySzámokkal is tarkított ügyességi versenyét. Az egyik különleges feladatként a vezetőknek gázálarcban kellett végighajtaniuk a versenypályán. Hadsereg és honvédelmi nevelés Egy kitűnő kézikönyv üdvözlése Soha nem felejtem el egy veterán szavait, amikor arról vállaltam, hogyan lett kommu­nista. Nézze — mondta —, en­gem az első világháborúban szó nélkül elvittek idegen or­szágba. Ott idegen, nekem semmit sem ártó emberekre lőttem. Csak annyit mondtak elöljáróim: Isten és a haza ne­vében. Ezzel senki sem eléged­het meg. Aztán hadifogságba estem. Megismertem az idegen országot, Oroszországot, meg­ismertem lakóit, s amikor 1917-ben a hatalmat a mun­kásosztály vette kezébe, ma­gyarázni kedztek nekünk. El­mondták, kik ellen, miért har­colnak, kikre, miért lőnek. Mikor ’19-ben hazajöttem — tudtam, ki ellen, miért har­colok .. Országunkban a katonák: honvédek. Tehát még megjelö­lésük is a békevágyat tükrözi. A kétéves sorkatonai szolgálat alatt megismerkednek a fegy­verek használatával, megis­merkednek a háború kötelessé­geivel, irott-irattan szabályai­val a harcnak, azaz a honvé­delemnek. Megtanulják a fe­gyelem sok-sok tudnivalóját, kijárják iskoláját. A hadviselés tudománya mellett azonban mást is kap­nák. Pontosan azt, amit a ve­terán hiányolt — megmagya­rázzák nekik, ha harcra kerül a sor, ha a fegyverekbe éles lőszer kerül, miért, kik ellen használják. A néphadsereg és a honvédelmi nevelés egymás­tól elszakíthatatlan. Ezért is üdvözöltük örömmel Döndó Rezső alezredes, Magdolnái Mihály alezredes és Sterl Ist­ván alezredes módszertani ké­zikönyvét a hadsereg és a hon­védelmi nevelés irányelveiről, gyakorlatáról a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában. A szerzők azt a célt tűzték maguk elé, hogy vázolják, mi­lyen főbb követelményeket tá­maszt általában a honvédelmi nevelés; milyen fő irányban, területeken folytatják e tevé­kenységet a különböző szer­vek; mi ezen belül a néphad­sereg helye, szerepe, segítésé­nek főbb területi módszerei, melyek a néphadsereg pa­rancsnokainak, politikai szer­vezeteinek, párt- és K1SZ- szervezeteinek, rétegeinek fel­adatai, kötelességei, lehetősé­gei. Alapos, hasznos kiadvány a kézikönyv. Segítségével a honvédelmi neveléssel foglal­kozók alaposabban, hatéko­nyabban, felkészültebben vé­gezhetik munkájukat. A meg­annyi elúnéleti, gyakorlati ta­nácsot megszívlelve a hazához, a néphez hű fiatalokat, honvé­deket nevelhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom