Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-09 / 160. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1973. JÜLIUS 9., VASÁRNAP NŐTTEK AZ IGÉNYEK Pártoktatás — középtávú terv szerint SOK A FIATAL A TANFOLYAMOKON KIHELYEZETT EGYETEMI TAGOZAT CEGLÉDEN A városi pártbizottságon, Sági Ferenc osztályvezető asztalán iratköteg magasodik. Gondosan és részletesen gyűjtött anyag tanúskodik arról, hogy a pártoktatás középtávú, 1971—1975-re szóló terve alapján, a most véget ért tanévben milyen eredmények születtek a tanfolyamokon, továbbképző előadásokon, a marxizmus—leninizmus esti középiskolában és az esti egyetem évfolyamain, Cegléden. Valamennyi tanfolyam hatékony, eredményes tevékenységről adhatott számot az évzárón. Már a félévi beszámolókból érezni lehetett, hogy akik az oktatásra beiratkoztak, érdeklődnek a témakörök iránt, és szíwél-lélekkel igyekeznek elsajátítani a tudnivalókat, melyeknek nagy hasznát veszik szemléletük fejlesztésében, alakításában. Cegléden ebben az évben észrevehetően megnőtt az igény a magasabb szintű oktatások iránt. Az 1971—72-es tanévben 2513-an vették részt a pártoktatásban, s a részvevők között szép számban akadtak pártonkívü- liek is. Az ismeretanyag tolmácsolásában 139 jól képzett propagandista végzett lelkiismeretes munkát. Közülük 58-an egyetemi, 63-an pedig középiskolai végzettségűek. A propagandisták több mint fele politikai iskolát végzett, többen felső- ,vagy középfokú pártiskolai végzettséggel rendelkeznek. Zömük vezető beosztásban dolgozik, gazdasági szakember- •ként, párt- és más tömegszervezet vezetőségének tagjaként. Mint kiderült, az oktatók száma az oktatásra jelentkezők számához mérten, már nem elegendő. Általános jelenség, hogy Cegléden egyre többen kívánnak megismerkedni magasabb szintű oktatásokon — középiskolai és egyetemi fokon — a marxizmus—leninizmus ideológiájával, szeretnék politikai és gazdasági életünk fejlődését kellő elméleti alapozottsággal tovább segíteni. Érdemes megemlíteni, hogy a megyei 39,4 százalékos átlaggal szemben Cegléden a szervezett politikai oktatáson részvevők 48 százaidra fizikai dolgozó. A pártoktatás középtávú fejlesztési terve szerint, az elmúlt tanévben alapfokon negyvennyolc tanfalyamot indítottak. A továbbképző tanfolyamok közül legtöbben a gazdaságpolitikai kérdésekben tájékoztatást adó előadásokat hallgatták figyelemmel. Megfelelő volt az érdeklődés a társadalmi élet kérdései iránt, a világnézetet alakító és etikai kérdések tanfolyamain. A marxizmus—leninizmus esti középiskolának Cegléden hat osztálya végzett a most véget ért tanévben: 117-en tanultak, s tettek eredményes vizsgát, örvendetes, hogy a növendékek között igen sok volt a fiatal, s a jól végzettek közül számosán kérték, hogy tanulmányaikat egyetemi szinten folytathassák. Bár Cegléden külön városi, kihelyezett tagozata van a marxista esti egyetemnek, a jelentkezőknek szinte csak a felét tudják felvenni, nem az eredménytelen felvételi, hanem a túljelentkezés és helyhiány következtében. A ceglédi, volt pártiskolai, vagy esti egyetemet végzett tanulók közül 52-en mint oktatók segítenek most a tanfolyamokon, előadóként, oktatóként. A következő tanévre már megkezdődött a felkészülés. Az oktatáshoz szükséges tananyagot a városi pártbizottság megrendelte: több mint, 2750 hallgató részére kellett tankönyveket, tájékoztatókat, kiadványokat kérniük. A vállalatoknál október első napjaiban, az esti középiskolában szeptember elején kezdődik az új tanév. A középtávú terv alapján, a megyei politikai irányítási elveket figyelembe véve végezték az előkészületeket a tanfolyamok szervezésekor. Még több párttagot, számszerint több fizikai dolgozót vontak be a részvevők sorába. E. K. Raktárt építhetnek Háromszázhúsz légköbméteres vegyiáruraktár építésére kapott engedélyt a ceglédi MÁV-vasútállomásnál a Pest—Komárom—Nógrád megyei Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat. A raktár elkészülése sokat segít az anyagok elosztásában, tárolásában. Vasutasok A VÁLTÓKEZELŐ A csillogó napsugár végigszalad a síneken. Fényszikrá- 'kat szór, míg el nem tűnik a távolban, ahol a két szál ösz- szefut. — Vigyázat! — ránt vissza hátulról a kiáltás. Vonat húz ki az állomásról. Kattog a vágány. Erősödik és gyorsul a dübörgés, szél csap arcon, majd elhalkul, egyre messzebbről hallatszik a zakatolás. A váltók közül jön felém egy alacsony, vékony arcú ember, Bogdán Sándor vezető váltókezelő, s a kezét nyújtja. — Hogyan telik a szolgálat? ■— fogadom a kérdéssel. Hátratolja a sapkáját, azután szól: — Telik az jól, ha az ember szereti a munkáját. A sínek között beszélgetünk, egy villanyoszlop tövében. — Mikor került a vasúthoz? — Huszonhat éve már. Szép idő, ugye? Kőműves a tanult mesterségem. De abban az időben szegényes szakma volt az, mert nem építkeztek úgy az emberek, mint manapság. A vasút nagyobb kenyeret adott. A pályafenntartásnál dolgoztam 1952-ig. Akkor kerültem a forgalomhoz: váltóőr lettem Hantházán. Tizenhat éve, 1956 óta szolgálok itt, a ceglédi állomáson. — Nem csábítja az eredeti szakmája? — Ittmáradok én már a nyugdíjig, pedig nem szakad ki a zsebem a sok fizetéstől. Igaz, szívhatjuk a szabad levegőt, míg a műszak véget nem ér, télen-nyáron — mondja kesernyés mosollyal. — Szívesen vagyok itt, szeretem a vasutat *— folytatja kis szünet után, komolyra vált arccal. — Nálunk nincs nyugalom, öt percig sem. Mindig mozog, lüktet az élet, figyelni és cselekedni kell szüntelenül és pontosan. A váltók kezelése nagy felelősség. Egyetlen hiba ... A huszonhat év alatt még nem okoztam bajt. Hiba nélkül dolgoztam végig a nehéz időszakot: átépítettük az állomás vágányrendszerét. Pedig volt olyan éjszaka is, hogy 39 fokos lázzal jöttem ki. — Változott-e a munkája az évek múlásával — A vasút most születik újjá. Modern és gyors lesz. A gőzöst leszorította a pályáról a villanymozdony. Az elavultat a korszerű. Ez alakította át az én munkámat is. Régen állandóan futkostunk egyik váltótól a másikig, kézzel emeltük, lök- döstük. Ma a kapcsolóból gombnyomással irányítunk. A munkavégzést átvette az automata. De a felelősséget nem. Az az emberé maradt. — Mivel foglalkozik, ha letelik a szolgálat? — Nagy munkában vagyok — sóhajt, s összeszorítja két tenyerét. — Házat építek. Már tető alatt van. Enyém a dolog. Az asszonyom, szegény, beteg. Magam végzem a kőműves- és az ácsmunkákat. Most jó ideje nálunk vendégeskedik az öröm. Áll az új ház, a nagyobbik lápomnak lakodalmat csaptunk, a kisebbik is menyasszony már. Vonat robog el mellettünk. A csattogó kerekekkel visszaérkezik a gondolatunk a vasúthoz. — Az a baj — száll a füst a tekintete elé —, hogy nem jönnek a fiatalok. Pedig a korszerű vasút új szakembereket kíván. Mit tehetünk? Dolgozunk, még többet, ameddig egészséggel bírjuk. (Bogdán Sándor szombaton, a vasutasnapi ünnepségen, „Kiváló dolgozó’’ kitüntetést kapott.) A SEGÉDTISZT — Valóban kevés a fiatal, de akik itt vannak, a szakma iránti szeretet hozta őket, ezért lelkesen dolgoznak — mondják az állomásfőnökségen. Elegáns egyenruhás fiatalember Kecskeméti József. — Hogyan lett vasutas? — kérdezem. — Édesapám is itt dolgozott, tőle hallottam erről a munkáról. Gyermekkori álmom is Társuló lagszövei kezetek A. terwnelésfefless t a fontosabb JÓL KÉSZÍTSÉK ELÓ A BEKEHÁZASOKAT A TSZ-SZÖVETSÉGEK választott testületéinek első négyéves ciklusa lejárt: az idei tavaszon újraválasztották a tisztségviselőket. A Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke ismét Cyöre Sándor abonyi tsz- elnök, országgyűlési képviselő, titkára Vimola Károly, a Pest megyei Tanács vb-tagja lett. Lapunknak Vimola Károly nyilatkozott a területi tsz-szö- vetség előtt álló feladatokról. A küldöttgyűlés értékelése szerint erősödött a kapcsolat a tagszövetkefcetek és a szövetség között. A még meglevő hiányosságok ellenére is pozitívan ítélték meg a szövetség szerepét, s a továbbiakban is számítanak közreműködő tevékenységére. A szövetség feladatköre most már pontosan körvonalazódott, s az a vélemény alakult ki, hogy gyakoribb és szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a gazdaságokkal. A tsz-szövetség fontos feladatokat lát el a tagszövetkezetek érdekeinek képviseletében. A gazdaságok és a vállalatok közötti szerződéses megállapodások tisztességes végrehajtására ügyel, s arra törekszik, hogy egyenrangú partnerek legyenek a tsz-ek a vállalatokkal. A jövőben tovább kell erősíteni a területi szövetség kapcsolatát a megyei pártbizottsággal és a területi pártbizottságokkal, szorosabb együttműködésre van szükség a megyei tanáccsal és a helyi tanácsokkal, járási hivatalokkal. Ha a megbeszélések gyakoribbak és rendszeresebbek lesznek, senki nem adhat ki ellentétes vagy párhuzamos intézkedéseket. A szövetség alapvető célja az elkövetkező évekre a termelésfejlesztés segítése, hiszen köztudott, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomban a termelés növelése révén lehet előbbre lépni, de csak akkor, ha a mennyiségi emelkedés az önköltség csökkentésével egyidejűleg valósul meg. Évről évre nagyobb a termésmennyiség, de sajnos, ez nagy fejlesztési áldozatokkal jár, sokszor aránytalanul megemeli a ráfordítási költségeket. Ilyenkor állapítják meg a közgazdászok, hogy a gazdálkodás költségoldala jobban emelkedett, mint a termelés. A fejlesztés célja az, hogy a korszerű technológia bevezetésével párhuzamosan a termelés idevezényelt: az állomás mellett laktunk, mindig csodálkozva lestem az örökös forgalmat. — Milyen munkával kezdte? T- Kocsifeliró és hangosbemondó lettem 19S8-ban. Két év . múlva iskolára kerültem: elvégeztem Győrben a segédtiszti tanfolyamot. 1971-ben önállósító szakvizsgát tettem. A jelenlegi beosztásom: tartalékos segédtiszt. — Mi a feladata? — Hét-nyolcféle munkát tudok önállóan elvégezni. Mindig ott teljesítek szolgálatot, ahol szükség van rám. — Melyik a legkedvesebb beosztása? — A forgalomnál a legérdekesebb, ezért örülök, amikor forgalmi szolgálattevő lehetek. Persze, nagyon jó az, hogy a vasút munden szakterületét megismerhetem. — Milyen tervei vannak? — Szeretném levelező tagozaton elvégezni a szegedi vas- útforgalmi technikumot. — Mit jelent egy fiatal számára a vasút? — Érdekes, változatos, sokirányú munkát. S az nem igaz, hogy nekünk nincs szabad időnk. Én például egy héten két napot vagyok otthon. S az sem tragédia, hogy időnként vasárnapra vagy éjszakára esik a szolgálat. Telefon cseng, Kecskeméti József visszásáét. A kanyarból előbukkan a személyvonat. Az állomás felé robog a szerelvény, a szabad pályán. Kohlmayer Ádám is hozza az elvárható eredményeket. Továbbra is az az álláspont érvényesül, hogy be kell vezetni a korszerű technológiai eljárásokat, de ott, ahol azoknak helyük van, s akkor, amikor megértek a feltételeik. Az új eljárásokkal, berendezésekkel a megfelelő hatásfokú eredményt kell produkálni. Az ésszerű fejlesztésnek ezentúl is helye van, de az az elv uralkodik, hogy egy-egy új beruházás előkészítése inkább tartson három évig és kivitelezése egy esztendeig, mint fordítva. A szakmai követelményeket és a helyi adottságokat szintén alaposan megvizsgálják, mielőtt döntenek a beruházás engedélyezéséről. VÁLTOZTATÁST SÜRGET az a tapasztalat is, mely szerint az ágazatok komplex gépesítése még nem érvényesül törvényszerűen minden gazdaságban. Nem áll kellőképpen összhangban a gazdaság lehetőségeivel, adottságaival, nincs szinkronban a termelésszerkezet változásával. Előfordul például, hogy korszerű gépeket vásárolnak, de azokat nem tudják megfelelően kihasználni. Megfelelő szerkezeti arányok kialakítására kell törekedni. Nagy hiba, hogy egyes termelőszövetkezetekben nem elemzik kellő körültekintéssel, megfelelő összefüggésekben a költségeket es a hozamokat, évről évre ráfizetéses ágazatokat tartanak fenn, ahelyett, hogy mielőbb felszámolnák azokat. A termelés kulcskérdését a végrehajtás színvonalának emelésével kell megoldani. A tála j művelést például akkor végzik el a kívánt minőségben, ha a traktorosok képzettek, és az előírásnak megfelelő munkát végeznek. Hozzáértő, képzett mezőgazdasági munkásokra, van szükség, akik képesek végrehajtani a szakvezetés utasításait. A TALAJERÖ-GAZDÁLKODAS körül is akad javítanivaló. Ennek fontosságára egyes helyeken még nem jöttek rá. A tsz-szövetseg agrokémiai laboratóriuma jó lehetőségeket nyújt, azonban széles körű szaktanácsadása a gyakorlatban nem érvényesül kellőképpen, pedig nem ártana jobban odafigyelni a szakemberek javaslataira. Ugyanilyen fontos a megfelelő jajtanegválasztas, és a termelt növényfélék igényeinek maximális kielégítése. A termelésfejlesztésen kívül más munkaterületei is vannak a szövetségnek. A közgazdasági és revizori tevékenység szintén jelentős,'egyre több tagszövetkezet igényli. Kereskedelmi és áruforgalmi feladatokat is ellát. Javításra szorul a szövetkezetpolitikai munka, a verseny mozgalom propagálása ps figyelemmel kísérése, többet kell törődni a szocialista brigádmozgalommal. Az utóbbi időben a szövetség jelentős szervezőmunkát fejtett ki a gazdasági együttműködés erősítése és a tsz-tár- sulások érdekében. Lassan az eredmények is körvonalzód- nak. A Közép-Magyarországi Állami Pincegazdasággal egyszerű együttműködést alakítottak ki a tsz-ek, évi ötvenezer hektoliter bormennyiséggel. Ebben — az értékesítésig — huszonöt közös gazdaság érdekelt. AZ ÜJ CEGLÉDI TEJÜZEM vegyes vállalkozásban! megépítésében szintén érdekelt a területi tsz-szövetség. A tsz-ek, az Állami Tejiparral ' együtt, napi ötvenezer liter tej feldolgozására alkalmas tejüzemet építenek. Valószínűleg augusztusban megkötik az erre vonatkozó megállapodást. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pályázati beadványukat jóváhagyta, messzemenően támogatja a társulás létrejöttét. A létesülő üzem 20—22 tsz tejét dolgozná fel, s a készítményekből ellátná Cegléd és Nagykőrös térségét, sőt, a fővárosig húzódó településeket is. A beruházások összege negyvennyolcmillió forint. Ennek az összegnek a felét az állam adja, a többi pénz nagyobb részét a tsz-ek ajánlják fel, s a fennmaradó forintokat a tejipari vállalat fedezi. Az előzetes számítások szerint, a teljtermelő gazdaságoknak is tisztes hasznot hoz a társulás. T. T. Megkezdődött a nyelvtanfolyam Az ősszel NDK-ba induló ifjú szakmunkásoknak szervezett nyelvtanfolyam pénteken délután kezdődött el, a Kossuth Művelődési Központban, a Ceglédről és a járásbeli községekből jelentkezett húsz hallgató részvételével. Munkavállalók Fogadónapokon már kora reggel ott ülnek a várakozók a városi tanács épületének emeleti folyosóján, a munkaügyi osztály irodája előtt. Munkakönyvét kérnek, dolgozni szeretnének. Van köztük iskolát most végzett diák, eddig csak a háztartásban dolgozó asszony, fiatal szakmunkás. Az első félév végéig huszonhárom új munkakönyvét adtak k1 olyanoknak, akiknek az előző betelt, vagy elveszett, és 714-en kapták meg a ceglédi tanácsházán első munkakönyvüket. Kertgondozó diákok Kora nyártól késő őszig nagyon szép a nyársapáti iskola udvara. Virágágyásai szebbnél szebb növényektől, egynyári virágoktól pompáznak, s díszére válnak egész Nyársapáinak, hiszen a községbe vezető út az iskola előtt halad el. A nyári szünidőre az iskola tanulói vállalták, hogy hetenként egyszer, Fodor Ferenc pedagógus irányításával, gyomlálják, kapálják a gyakorlati kertet, öntözik a virágokat. Rúgott és Szigorított börtönbüntetésre ítélték Ismét albertirsai garázda ügyében hozott nem jogerős ítéletet a Ceglédi Járásbíróság. A tettes, Raffael Ferenc, 19 éves tsz alkalmi munkás, már büntetett előéletű: lopás és garázdaság miatt vonták korábban felelősségre. Márciusban történt, hogy a Vasút utcában belekötött három, vele szemközt jövő fiatalemberbe, és az egyiket tettlegesen bántalmazta. Amikor a társaság másik tagja rendre intette, Raffael Ferenc konyhakést rántott ki a zsebéből, és a szót emelő felé szúrt, aki félreugrott a szúrás elől, és elesett. Raffael ekkor rugdalni kezdte a földön fekvőt A bírósági tárgyaláson tettét nem tagadta. Azzal védekezett, sértőnek találta, hogy a társaság nem fogadta a köszönését. A súlyosbító és enyhítő körülmények mérlegelése után, a bíróság Raffael Ferencet egy év szigorított börtönbüntetésre ítélte, és egy évre a közügyek gyakorlásától eltiltotta.
