Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-01 / 153. szám

2 1972. JÜLIUS 1., SZOMBAT f@kusz KGST-évkönyv „A KGST 1971. ÉVI TEVÉ­KENYSÉGÉNEK ÁTTEKIN­TÉSE” címmel gazdasági ösz- szefoglalót adott ki a szerve­zet titkársága Moszkvában. A LEGFRISSEBB ADATOK szerint a KGST-országok nép­gazdasága 1971-ben is nagy ütemben fejlődött. Nemzetkö­zi jövedelmük az előzetes adatok tanúsága alapján 6,3 százalékkal növekedett. A gazdaság legdinamiku­sabb szektora továbbra is az ipar. A termelés volumene a KGST -ország okban az eltelt egy év alatt 7,8 százalékkal növekedett. _A KGST-országok ipari fej­lődését 1971-ben a korábbiak­hoz hasonlóan a legprogresz- szívebb ágazatok rohamlép­tekben történő növekedése jellemzi. Ezek a gépgyártás, a rádióelektronikai, a vegyi- és kőolaj vegyészeti ipar. Jellem­ző továbbá a népgazdaságok szerkezetének javulása. TAVALY a KGST-tagálla- maiban 1062 milliárd kilo­wattóra energiát állítottak elő, 388 millió tonna kőolajat termeltek ki, és 168 millió tonna acélt öntöttek. Ez idő alatt 326 000 fémforgácsoló gépet, 562 000 traktort és 1709 000 gépkocsit gyártot­tak. Az ipari termelés növekedé­sének csaknem 80 százalékát több KGST-országban a mun­katermelékenység javításával érték el, Magyarországon, Mongóliában és Csehszlová­kiában pedig teljes egészében ez eredményezte a termelés megnövekedését. A KGST-tagországok több­ségében jelentős volt a fejlő­dés a mezőgazdaság területén. A bruttó termelés volumene 6 százalékkal felülmúlja az 1966—1970. évi világátlagot. . A KGST-országok külkeres­kedelmi forgalma 1971-ben, előzetes adatok szerint mint­egy 60 milliárd rubel volt. és a megelőző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal növekedett. A SZOCIALISTA GAZDA­SÁGI KÖZÖSSÉG országai­nak összlakossága 1971 végére meghaladta a 351 milliót. Bár a KGST-onszágokban a föld­kerekség lakosságának alig egytizedie él, mégis itt állítják elő a világ ipari termelésének körülbelül egyharmadát, s az egy főre jutó termelés több mint háromszorosa a világát­lagnak. Nőtt a közösség orszá­gainak részesedése a világ nemzeti jövedelmének előál­lításában. A SZOCIALISTA GAZDA­SÁGI INTEGRÁCIÓ fejlődése szempontjából nagy jelentősé­gű volt a népgazdasági tervek összehangolása a mo6t folyó ötéves tervidőszakra. Jelenleg készítik elő az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek összehangolásának ja­vaslatát. A KGST 1971. évi tevé­kenységérőd megjelent átte­kintés meggyőzően bizonyítja, hogy a tagországok kommu­nista és munkáspártjai által kialakított szocialista gazda­sági integráció meghozza gyü­mölcseit, s a szocialista kö­zösség erejének megszilárdu­lására vezet. Nixon elnök csütörtök esti sajtóértekezletén. Nixon elnök csütörtökön be­jelentette, hogy az Egyesült Államok két hét múlva, jú­lius 13-án visszatér a párizsi tárgyalóasztalhoz, nem jelöl­te meg azonban az Észak- Vietnam elleni harci cselek­mények befejezésének idő­pontját, vagy feltételét és ugyancsak teljes homályban hagyta az amerikai csapatok teljes kivonásának határide­jét. Nixon hangoztatta, hogy egyik fél sem támasztott fel­tételeket a párizsi tárgyalások felújításával kapcsolatban, s ezzel ismét igyekezett rész­ben a VDK-ra és a DIFK-re hárítani a felelősséget a tár­gyalások közel kéthónapos szüneteltetése miatt. A tévében is közvetített sajtóértekezlet 44 percig tartott és a legtöbb kérdés a vietnami háborúra vo­natkozott. Nixon nem volt hajlandó el­kötelezni magát a bombázások és a VDK kikötői elaknásítá- sának leállítása mellett. Jelez­te, hogy az Egyesült Államok folytatja észak bombázását és fenntartja az aknazárat, mert ezzel akar nyomást gyako­rolni a VDK-ra az „érdemi tárgyalások” és az amerikai foglyok szabadonbocsátása érdekében. Ugyanaikkor ki­jelentette, hogy egy perccel sem akarja tovább folytatni a bombázásokat, „mint szük­séges” a. megfelelő békefelté­telek kikényszerítéséhez. Meg­ismételte azt a májusi javas­latát is, hogy egy általános indokínai tűzszünet és az ame­rikai foglyok szabadonbocsá­tása fejében négy hónapon be­lül kivonja az összes amerikai csapatokat Vietnamból. A háború pedig — szerinte — január 20-ig az újabb el­nöki periódus megkezdéséig befejeződhet — „ha a kom­munisták hajlandók komo­lyan tárgyalni”. Ami a dél-vietnami problé­ma politikai megoldását illeti, Nixon elzárkózott attól, hogy a nemzeti egyetértésen alapu­ló koalíciós kormány létreho­zásáról folytasson tárgyaláso­kat a VDK-val és a DIFK- kel. A háború pillanatnyi ál­lásáról Nixon ismét rózsa­színű képet festett. Elmondotta, hogy saigoni had­sereg megállta a helyét, és ma már ellentámadásba ment át a népi erőkkel szemben, A viet- namizálás végső sikerét fesze­gető kérdésekre az elnök azt mondotta, hogy Déi-Vietnam térségében a saigoni haderő hajtja végre a taktikai légicsa­if / _ / . ■■.«■■■■ * I 1 / Csütörtökön és Veget ért az ötödik forduló áss gában a csehszlovák—nyugatnémet megbeszélések 5. forduló­ját a kölcsönös kapcsolatok kérdéseiről. A csehszlovák kül­döttséget Jiri Goetz külügyminiszter-helyettes (háttal balról a második), a nyugatnémet delegációt dr. Paul Frank külügyi államtitkár (szembe balról a második) vezette. A megbeszé­léseket nyílt és jó légkör jellemezte. Mind a két fél úgy ha­tározott, hogy az eddigi megbeszélések eredményéről jelentést tesz kormányának. A háború január 20-ig befejezhető? Nixon „rózsaszínű” negyvennégy perce M gátbombázás ellentmondásai BeBpoBitikai remények pások negyven százalékát, és reményei szerint idővel képes lesz a légiháborút is teljesen átvenni. Más kérdésekre válaszolva Nixon tagadta, hogy az ameri­kai repülők bombázták Észak- Vietnam gátrendszereit, és duzzasztóit. Elismerte, hogy Lavelle tábornok a Vietnam­ban állomásozó amerikai légi­erő volt parancsnoka, önké­nyesen is hajtott végre bom­bázásokat Észak-Vie inamban, de jóváhagyta a főparancsnok­ság döntését, hogy ezért csak leváltás és nem hadbíróság jár.. Más világpolitikai kérdések­ről szólva Nixon méltatta a Moszk­vában aláírt fegyverkorlá­tozási egyezmények jelen­tőségét, de nyomban hozzáfűzte, hogy a további SALT-tárgyalások sikeréért újabb áldozatokat kell hozni az egyezmények ál­tal nem érintett új fegyverfaj­ták létrehozásával. Az elnök csak röviden érin­tett belpolitikai problémákat, és ennek során elismerte, hogy a munka­nélküliség magas arányát ne»n sikerült olyan ütem­ben csökkenteni, mint ahogyan a kormányzat szerette volna, viszont az infláci't szerinte felére mérsékelték. Közölte, hogy a hátralévő időben a kor­mány nem tervez új gazdaság­politikai intézkedéseket, de re­méli, hogy a korábbi intézke­dések sikerrel járnak. Végül, teljes bizalmát nyil­vánította ki Agnew alelnök iránt, viszont hozzátette: csak a köztársaságpárti elnökjelölő konvenció előtt jelentik be, hogy a következő periódusra is ő lesz-e az alelnökjelölt. Nixon tagadta, hogy az amerikai légierők gátakat bom­bázott volna a VDK-ban. Erik Eriksson svéd fotóriporter erre eljuttatta a sajtónak ezt a Nghia Minh északvietnami faluban készült felvételt. A kép egy amerikai repülők által lebombázott gátat ábrázol... Az ázsiai kollektív biztonsági rendszerről Ázsia a béke kontinense lehet és azzá is kell lennie. A feladat megoldásának kulcsa: a kollektív bizton­ság. A Szovjetszkaja Rosszija csütörtöki számában az ázsiai biztonság lenini el­vek alapján történő meg­valósítását elemezve, V. Pavlovszkij hangsúlyozza: A Szovjetunió álláspontja szerint az ázsiai kollektív biztonsági rendszernek az erőszak alkalmazásáról való lemondáson, a szuverenitás tiszteletben tartásán és a határok sérthetetlenségén kell alapulnia. Fontos té­nyező az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, a gazdasági és egyéb terüle­ten megvalósított együtt­működés a teljes egyenlő­ség és a kölcsönös előnyök alapján. Az ázsiai országok — írja Pavlovszkij — a szovjet kezdeményezést a probléma megoldásához vezető haté­kony útnak tekintik. A Szovjetunióval való szolida­ritását kinyilvánította a Mongol Népköztársaság és India is. A japán kormány úgy nyilatkozott, hogy ko­molyan szándékozik meg­vizsgálni az ázsiai kollektív biztonság kérdését. Fontos hozzájárulást jelentenek az ázsiai biztonság megterem­téséhez az Egyiptomi Arab Köztársasággal, Indiával és Irakkal megkötött szovjet szerződések, valamint a ' Szovjetuniónak a Bangla Desh, Afganisztán. Japán és más ázsiai országok irá­nyában tanúsított politiká­ja. A jelenlegi kínai vezető­ségnek az ázsiai kollektív biztonságot illető magatar­tását boncolgatva a Szov­jetszkaja Rosszija cikkírója rámutat: Pekingből egészen a legutóbbi időkig olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyeknek lényege, hogy minden lehetséges módon befeketítsék a szov­jet kezdeményezést. Az ázsiai biztonság eszméjét úgy próbálják beállítani, mint Moszkva „önző cél­ját”, amely „kárt okoz” a Kínai Népköztársaság érde­keinek. A maoista egyeduralmi törekvések az ázsiai, köz­tük a kínai nép érdekeivel is szembenálló érdekek út­jára taszítják a kínai veze­tőket. 24 ÓRA ALATT 222 légitámadás a VDK ellen A dél-vietnami népi felsza­badító fegyveres erők pénte­ken is folytatták hadművele­teiket Hűé, az egykori csá­szárváros és An Loc, a Sai­gontól északra fekvő tartomá­nyi székhely ellen. A kormánycsapatok egyik tengerészgyalogos alakulatát amerikai helikopterek segítsé­gével különítmény-akcióra ve­zényelték a felszabadított Quang Tri tartományba. A saigoni tengerészgyalogosok 5 kilométerrel a tartomány ha­sonnevű fővárosától délre haj­tották végre akciójukat és a saigoni katonai szóvivők által nem részletezett körülmények között magukkal hurcoltak 200 parasztot. A parasztokat a kormány ellenőrzése alatt álló úgynevezett biztonsági övezet­be vitték. A saigoni amerikai parancs­nokság pénteken bejelentette, hogy a péntek déli 12 órával befejeződött 24 órás időszak­ban a légierő vadászbombázói és B—52-es nehézbombázói 222 légitámadást hajtottak végre Észak-Vietnam területe ellen. Egyidejűleg a 7. flotta három hadihajója ágyúzta az ország partmenti területeit A párt és a tömegszervezetek Tapasztalatok, módszerek a budai járásban A közelmúltban adtunk számot az MSZMP Pest megyei bizottságának ar­ról, hogy járásunkban miként valósul meg a tömegszervezetek és -mozgal­mak pártirányítása. Tapasztalataink, gondjaink azonban, amelyek e bonyo­lult munka során jelentkeznek, széle­sebb körben is hasznosíthatók. A pártirányítás legfőbb elvének azt tekintjük, hogy a párt vezető szerepét eszmeileg, politikai eszközökkel érvé­nyesítse, tartsa tiszteletben a tömeg­szervezetek és -mozgalmak szervezeti önállóságát. Ez testületi irányítást je­lent, melyet nem helyettesíthet szemé­lyi irányítás. Az eszmei, politikai veze­tést a pártszervezetek gyakorolják. A kommunisták ezeknek a határozatok­nak a szellemében kötelesek munkáju­kat végezni. Húrom helyett kéthavonta A pártirányítás testületi elve hozzá­segíti a pártot ahhoz, hogy érvényre jusson a kollektív vezetés akarata, el­határozásai, döntései, és kizárja a sze­mélyi vezetést oly gyakran kísérő szubjektivizmust. A pártirányításban a területi, üzemi elv érvényesül, vagyis a tömegszerve­zeteket és -mozgalmakat mindenütt a helyileg és területileg illetékes párt­szervek irányítják, azok felelősek a párt politikájának helyi alkalmazásáért és az általuk irányított mozgalmi szer­vek rendeltetésszerű működéséért. A tömegszervezetek munkáját — biztosítva önállóságukat — úgy is igyekszünk segíteni, hogy rendszeres és alkalomszerű megbeszélésre hívjuk össze vezetőiket. Ilyen megbeszélést eddig negyedévenként tartottunk. Itt a munkatervi feladatok koordinálásán, a közös aktuális feladatok megbeszélésén túl a járás helyzetéről, az egyes terü­letek feladatairól tájékoztatót is ad­tunk. Ilyenek voltak az utóbbi évben: a járásban folyó ipari tevékenység; a közművelődés helyzete, feladatai; az államigazgatás decentralizálása. Az ed­digi tapasztalat azt mutatja, hogy ke­vés a negyedévenkénti összevont meg­beszélés. Ez év második felétől azért kéthavonta tartjuk majd. Jól bevált a tömegszervezeti vezetőknek adott kü­lönböző témájú tájékoztató. Ezeket rendszeresebbé, tervszerűbbé kívánjuk tenni, s különböző járási, politikai, ál­lami, gazdasági vezetőket vonunk be előadónak. A járási pártirányításnak hagyomá­nyos, de talán legfontosabb területe — és egyúttal módszere — az egyes tö­megszervezetekben dolgozó kommunis­ták munkájának értékelő elemzése a végrehajtó bizottság vagy a pártbizott­ság előtt. Átnézve az utóbbi évek testületi té­máit, megállapítottuk, hogy az elmúlt három évben legalább egy alkalommal minden tömegszervezet munkáját tár­gyalta a végrehajtó bizottság. Legtöbb­ször a KISZ, a HNF és a nőmozgalom került napirendre, keveset foglalkoz­tunk az MHSZ-szel. Vöröskereszttel. A KISZ, a HNF, a nőmozgalom munká­jának egy-egy részterülete is elemzés­re került, pl. a nőmozgalom helyzete a termelőszövetkezetekben. Az előterjesz­téseket általában az érintett tömegszer­vezetek vezetői készítették, minden esetben az illetékes pártbizottsági mun­katárs, vagy általunk felkért aktívák segítő közreműködésével. Ügy tűnik, hogy ezen a téren jól bevált módszer: a meglevő határozatok végrehajtásá­nak elemzése, ellenőrzése, konkrét fel­adatok megjelölése. Beszámoltatások Arra is felfigyeltünk, hogy régebben nem került pártbizottsági ülés elé tel­jes, részletes értékeléssel a tömegszer­vezeti munka. Ez akkor is változtatást kíván, ha a velük kapcsolatos leglé­nyegesebb feladatokról eddig is tájé­koztattuk a pártbizottságot. A jövőben változtatni kívánunk azon is, hogy a vb-ülésekre eddig a tömegszervezetek­kel kapcsolatos témákon kívül nem­igen hívtuk meg a tömegszervezeti ve­zetőket. Pedig több más téma — mű­velődés, egészségügy, kommunális kér­dések — igényelte volna. A tömegszer­vezetek járási testületi ülésem az appa­rátus dolgozói, fontosabb eseménynél, témánál a titkárok valamelyike részt vesz. Az utóbbi időben bővülő, jó mód­szer a tömegszervezetek vezetőinek be­számoltatása. Közbeeső pártszerveket is számoltattunk be, egyelőre a KISZ- munkáról: a PEMÜ és Üröm—Pilis- borosjenő csúcsvezetőségét. Az utób­biakon részt vett a járási KISZ-titkár is. A beszámoltatások színvonalát kell a jövőben emelnünk. Egyrészt — előre megadott szempontok alapján — ma­gasabb igényt támasztva a beszámolót készítőkkel szemben, másrészt a beszá­moltatást közvetlen megelőzően az adott szervnél sokirányúan kell tájéko­zódni. Nemrég kezdtük meg a tömegszerve­zetekben működő párttagok részére a kommunista aktívák rendezését. Eddig a sport területén és az MHSZ-nél zaj­lott le ilyen rendezvény. A tömegszer­vezetekben dolgozók kommunista aktí­váit e két helyről nyert tapasztalatok alapján rendszeresebbé kívánjuk tenni. A határozatok ismertetésén kívül itt igen jó alkalom nyílik a párt igényei­nek tolmácsolására, a konkrét felada­tok meghatározására, értékelésére, a felmerülő nézetekkel kapcsolatos állás- foglalás kialakítására. Ilyen kommunis­ta aktívákon a dolgozók körében levő gondok, feszültségek, valóságos és vélt sérelmek feltárulhatnak és megvitatás­ra kerülhetnek. Legtöbbször: a KISZ Egyes tömegszervezetek (KISZ, szak- szervezet) önálló oktatást szerveznek. Megvan az együttműködés ezen a té­ren is az oktatási terv alapján. A po­litikai oktatás egészébe azonban szer­vesebben kell beépíteni ezt a lehetősé­get, több segítséget nyújtva a temati­kában, előadók biztosításában. A kapcsolatot is erősíti, saját mun­kánkat is segíti, hogy egy-egy — a já­rás egészét átfogó — vizsgálatba a tö­megszervezetek vezetőit is bevonjuk. Ilyen volt pl. az egyházpolitikai elvek végrehajtásának tapasztalataival, a já­rás egészségügyi, művelődésügyi hely­zetével, az ifjúsági határozattal kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom