Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
1972. JÚLIUS 1., SZOMBAT ftit MECrZI kJCíHap NEM KAMPANYFELADAT! Napirenden: a munka- és üzemszervezés Tájékoztató a Parlamentben Gazdasági eredményeink ellenére vitathatatlan, hogy a vállalatok szervezettsége elmarad termelőerőink fejlettségétől. Sok helyen jellemző az extenzív szemlélet; minden sikert beruházással, létszámnöveléssel kívánnak elérni. Nem keresik eléggé a belső tartalékokat, hogyan lehetne többet, jobbat termelni a meglevő berendezéseken. A szervezetlenségre vezethető vissza a munkafegyelem, a munkaerkölcs sok helyütt fellelhető lazasága. Ezek az összetevők is igazolják, hogy mennyire időszerű az MSZMP Központi Bizottságának és a kormánynak a munka- és üzemszervezéssel foglalkozó határozata. Tegnap a Parlamentben e témáról tájékoztatta a sajtó munkatársait Buda István munkaügyi miniszterhelyettes, Kiss Ernő, a KGM miniszterhelyettese és Bán János, a NIM műszaki tanácsadója. A határozatokat követően elsőként a pártszervezetek kezdeményezték a munka- és üzemszervezés korszerűsítését, a vállalatok és az állami szervek aktivitása azonban elmaradt. A kormány május 15-i határidőt szabott a minisztereknek, hogy dolgozzanak ki irányelveket a vállalati belső mechanizmusok ésszerűsítésére. A Nehézipari Minisztériumban, a KGM-ben meghatározták a feladatokat, és kijelölték azt a kilencven vállalatot, ahol az új elveket először valósítják meg. A KPM és a Belkereskedelmi Minisztérium nem tudta betartani a határidőt, irányelveik a közeljövőben érkeznek vállalataikhoz. Várható, hogy az év második felében száz nagyvállalatnál kezdődik meg az intenzív szervezőmunka. A munkaügyi miniszterhelyettes elmondotta, hogy minden ágazatban a legjobban felkészült gyárakban kezdik el a munka- és üzemszervezés reformját. A Könnyűipari Minisztérium például sokat vár a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyártól, ezért nagy feladatok várnak a kistarcsai gyáregységre is. Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes tájékoztatása szerint tizenöt mintavállalatot jelöltek ki. A többi között élen jár majd a korszerű szervezési módszerek megvalósításában a Szerszámgépipari Művek, az Egyesült Izzó és a Ganz Műszerművék kollektívája. Az üzem- és munkaszervezés nem kampányfeladat — emelte ki Buda István. A vállalati tervcéloknak ugyanis tartalmazniuk kell a szervezési megoldásokat is. Állandó ellenőrzéssel biztosítják a szervezés folyamatosságát, érdekeltté teszik a szakembereket e munkában, fokozódó követelmények támasztásával és a közgazdasági szabályozók módosításával bírják rá a vállalatokat az új módszerek kidolgozására és megvalósítására. E munkában nagy szerep vár az iparági szervezőintézetekre, míg korábban elsősorban gyakorlati segítséget kértek a szakemberektől, a jövőben inkább a vállalati koncepciók kialakítása lesz a feladatuk. Szükséges a szervezési információs rendszer kiterjesztése, a tapasztalatcserék gyakoribbá tétele, hiszen nem kell minden vállalatnak mindent újra „feltalálnia”. Változtatnia kell azon a helytelen gyakorlaton, hogy ha új gépeket vásárolnak, nem veszik át hozzá a szervezési tapasztalatokat. A jó módszerek elterjesztése érdekében július elején tárcaközi szervezési filmtanácsot alakítanak, melynek irányításával évente négy szervezéselméleti ismeretterjesztő filmet készítenek. A munkaügyi miniszterhelyettes tájékoztatása szerint népgazdaságunkban ötezer dolgozó foglalkozik szervezéssel, ez a szám a szükségesnél kevesebb. Hiba, hogy közülük sokan nem rendelkeznek megfelelő elméleti és gyakorlati képzettséggel, csupán a szervezőkészség állított szervezési munkakörbe mérnököket, technikusokat, közgazdászokat, akik csak részfeladatok megoldására alkalmasak. Egyre nagyobb szükség van hivatásos szervezőkre, és helyes, ha a vállalatok külső, sőt, külföldi szakértőket is felkérnek egy-egy probléma megoldására. F. P. A tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai a megyei tanács jogi és államigazgatási bizottsága előtt Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken ülést tartott. Danes István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, a KNEB munkabizottságának vezetője jelentést terjesztett elő a vállalati fejlesztési alapok felhasználásának vizsgálatáról, Dr. Csendes Béla, a KNEB tagja, az MTA Közgazdaság- tudományi Intézetének főosztályvezetője a bizottság elé terjesztette a szövetkezetek társulásainak ellenőrzésére készített programot. A KNEB elnöke tájékoztatta a bizottságot a dolgozók bejelentéseit követő intézkedésekről. Budapest '72 Az Országos Találmányi Hivatal július 7 — és 14 között, a BNV 8/a pavilonjában Budapest *72 elnevezéssel találmányi kiállítást rendez. A kiállításon szereplő 160 találmány licencia formájában a helyszínen megvásárolható, egy része pedig késztermékként, vagy gyártmányként megrendelhető. Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács jogi és állam- igazgatási bizottsága, dr. Zalka Károly elnökletével ülést tartott. A bizottság napirendjén a tanácstörvény végrehajtásának megyei tapasztalatairól szóló jelentés szerepelt. Az ülésen részt vett Gelencsér Árpádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottsága közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője. A bizottság tagjai megállapították, hogy a megyei és a helyi tanácsoknál a tanácstörvényt jól hajtják végre. A fejlődés üteme, tartalma egészséges, és megfelel a törvény célkitűzéseinek. Egyetértett a bizottság abban is, hogy a hatósági és gazdálkodási ügyek további decentralizációja helyett a helyi feltételeket kell javítani, hogy a tanácsi munkát sokoldalúbban kell bemutatni, hogy az ellentmondásokkal és a negatív jelenségekkel is szükséges foglalkozni. A tanácstörvény hatására a tanácsok tekintélye növekedett. A bizottság rámutatott, hogy feltétlenül szükséges foglalkozni azzal: miként alakul a járási hivatalok munkája, hogyan segítik a községeket önállóságuk növelésében, meg kell vizsgálni, hogy a nagyközségek megalakulása milyen problémákat vet fel, és a hatáskörök decentralizációja következtében az új hatáskörök ellátására milyen tényezők hatnak kedvezőtlenül. A bizottság megítélése szerint a jelentés előterjesztése aljkalmával a szóbeli kiegészítésben feltétlenül foglalkozni kell a tanácsok káderhelyzetével. A vezetésnek a fluktuáció csökkentése érdekében tett intézkedései megfelelőnek látszanak. Ugyanakkor nem hagyható szó nélkül, hogy csolatos, már lezajlott vizsgálat, vagy a nőhatározattal kapcsolatban most folyó vizsgálat. Az együttműködés, irányítás lehetősége: a közös testületi ülés egyes tömegszervezetekkel. Ilyen volt már a járási KlSZ-bizottsággal. A jövőben ezt a formát is jobban akarjuk használni. Alsóbb szintű pártszerveink tömegszervezeteket irányító munkája érdekében a rendszeres össztitkári, valamint a közbeeső pártbizottsági és csúcstitkári értekezleteken felhívjuk a figyelmet a tömegszervezeti munkára. Megkezdtük ilyen témában a közbeeső pártbizottságok, csúcsvezetőségek beszámoltatását is, és igényként jelentkezik, hogy a közbeeső szervek ugyanúgy kezdjék ezt el az alapszervezeteknél a hatékonyabb munka érdekében. Községeinkben a tömegszervezetek szervezeti felépítése, hovatartozásuk kérdése legtöbb helyen rendezett. Van azonban, ahol az újonnan létrejött pártbizottság vagy csúcsvezetés nem vette át a községi alapszervezettől a tömegszervezeteket, vagy azok közül csak az általa fontosnak tartottat (pl. a KISZ-t). Így van ez még Budakeszin, részben Budaörsön, Pilisszentivánon, Ürömben. A változtatásra megtettük az intézkedéseket. Részletesen megvizsgáltuk azt is, hogy milyen gyakran szerepelnek a tömegszervezetek a közbeeső pártbizottságok és csúcsvezetőségek testületéi előtt. Legnagyobb számban — különösen 1971-ben — a KISZ szerepelt (43 alkalommal). Ez nyilván az ifjúsági törvénnyel és a KISZ-kongresszussal, választással függött össze. Emelkedett — különösen a múlt év második felében és az év első hónapjaiban — a népfronttal és a sporttal kapcsolatos napirendek száma. (Szintén a választások miatt.) A felmérés konkréten bizonyítja, hogy a szükségesnél kevesebbet foglalkoznak pártszerveink az MHSZ, a Vöröskereszt és a TIT munkájával. Az erők egyesítésével Tapasztalataink szerint közbeeső pártszerveink egyre többször élnek a beszámoltatás eszközével a tömegszervezetek irányításában. Az ISG pártbizottsága minden évben minden tömeg- szervezetét legalább egyszer beszámoltatja. Pátyon a községi csúcsvezetés az utóbbi két évben ugyanezt megteszi a községben. A Diósdi Csapágygyárban a szakszervezet beszámoltatása sikerült különösen jól. A pártirányításnak ez a módszere erőteljes továbbfejlesztést kíván, különösen községi szinten. Közbeeső pártszerveink egy része jól látja, hogy a község, illetve üzem életében adódó fő feladatokat, a jelentkező problémákat csak az erők egyesítése révén tudja megoldani. Ehhez többek között a tömegszervezetek közötti jó kapcsolat, munkájuk összehangolása, koordinálása szükséges. Ennek érdekében egyre több helyen tartanak — a pártvezetés szervezésében — rendszeres megbeszéléseket (Érd, Mechanika, Csapágy, PEMÜ, Zsámbék stb.). Ahol ezt így teszik, jól sikerültek a választások, a falugyűlések, de még olyan kérdésben is segítséget jelentett, mint a munkaerőkérdés (Csapágy). Így sikerült olyan akciókat elkezdeni, mint pl. a „Hat órát Budakesziért”, vagy az érdi sportkombinát már megkezdett építkezése, felélénkíteni a tisztasági, fásítási mozgalmat Törökbálinton, Pátyon, Érden. Ha elismerik Tájékozódásunk azt mutatja, hogy pártválasztáskor, tömegszervezeti választáskor a pártmegbízatás napirenden van, a legtöbb helyen személyre szólóan eldöntik a párttagok tömegszervezetbe irányítását. Munkájuk figyelemmel kísérése, időnkénti értékelése, beszámoltatásuk már sokszor elmarad. Helyes, hogy az Ipari Szerelvénygyárban és még több üzemünkben minden szinten elismert pártmunkának tekintik a tömegszervezeti pártmegbízatást. A pártépítési bizottságunk vizsgálata megállapította, hogy 1971-ben a tagság egy részének nem volt konkrét párt- munkája. Határozatot hoztak, hogy valamennyi párttagnak adni kell pártmegbízatást, elsősorban a tömegszervezetekben. Ezt a határozatot azóta végrehajtották. Sajnálatos, hogy a tömegszervezetek és -mozgalmak helyi szervei általában rossz körülmények között, anyagi gondokkal is küszködve dolgoznak. Pártszerveink természetesen nem vehetik magukra a tömegszervezetek anyagi problémáinak terhét, de a megoldások módozataiban, a rendelkezésre álló anyagi erők koncentrálásában, ésszerű elosztásában, helyiség- és egyéb gondjaik megoldásában segíteniök kell. Jó kezdeményezés Pátyon, hogy a csúcsvezetőség javaslatára a tsz új szociális épületében helyet kapnak a tömegszer- vezeti megbeszélések. Budakeszin a pártbizottság javaslatára a tanács megemelte a sport támogatására tervezett összeget. Diósdon az új klubkönyvtárban kapott helyet a pártiroda és a községi HNF, Vöröskereszt. Érden —a már említett sportkombinát építésében — kezdeményező, összehangoló szerepet vállalt a pártbizottság, 12 üzem és a tanács rendelkezésre álló összegeinek koncentrálásával. Nagy arányú társadalmi munkával öt év alatt így megépülhet a 16 milliós értékű létesítmény. Tömegszervezeteinknek, főleg a HNF-nek nagy szerepük van a járásban a társadalmi munka nagy arányú fejlődésében. Községeinkben, üzemeinkben a tömegszervezetek munkája, tekintélye azon is múlik, hogy az érintett állami, gazdasági vezetés mennyiben ismeri el szükségességüket, jelentőségüket, mennyire vonja be a munkába, kéri ki véleményüket, segíti problémáik megoldását. Jó gyakorlat például, hogy a PEMÜ-ben hagyománnyá vált kéthetenként gazdasági és mozgalmi vezetők értekezlete, előre elkészített napirenddel. A községi tanácsok üléseikre általában meghívják a községi népfrontbizottság elnökét, vagy titkárát. A helyi lehetőségekhez A tömegszervezetek pártirányításának elemzése e helyen nem teszi lehetővé, hogy az egyes szervezetek és mozgalmak belső életét, feladataikat, munkájuk színvonalát külön-külön részletesen értékeljük. Csak néhány tapasztalatot kívántam elmondani a járási pártbizottságok napi munkájából. A tömegszervezetek irányításában alkalmazott módszerek sokrétűek lehetitek, szükséges is, hogy az adott helyzethez, a helyi lehetőségekhez alkalmazkodjanak. Minden módszer helyeselhető, amely a tömegszervezetek irányításának lenini elvein alapul, s megvalósulásukat szolgálja. Novak Béla, az MSZMP budai járási bizottságának első titkára a megyében dolgozó tanácsi apparátus létszám- és bérhelyzete — elsősorban községi szinten — rosszabb az országos átlagnál. A bizottság segíteni kívánja annak az előterjesztésnek az előkészítését, amely ez év őszén a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülése élé kerül, és a hatósági ügyintézés törvényességi felügyeleti vizsgálatának tapasztalatait összegezi. A. L Heinz Kühn a gödöllői járásban A hazánkban tartózkodó Heinz Kühn, az NSZK Szövetségi Tanácsának elnöke, Észak-Rajna Vesztfália miniszterelnöke, aki Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meghívására érkezett Magyarországra, tegnap Egerbe látogatott. Útközben a gödöllői járásban megállt, Galga- mácsán és Hévízgyorkön. A magas rangú vendég, a Külügyminisztérium vezető munkatársainak kíséretében Gal- gamácsán megtekintette a „Felszállott a páva-kör” gyermekcsoportjának régi népszokásokat és táncokat bemutató műsorát, valamint Vankóné Dudás Juli naív festő alkotá- I sait és házimúzeumát. Az alapok egyike M ajd’ minden hétre jut egy hír: üzemet avattak, vízmüvet adtak át rendeltetésének, megépítették ... A hírek hallatán az ember a tettnek örül, a gondról elfeledkezik. Mert majdnem minden új létesítmény — gond is egyben. Nem volt elég felépíteni. Fönntartani, működtetni is kell, s ehhez víz, út, csatorna, s elektromos áram szükséges. Villamosenergia — így a szaknyelv, a hivatalos szóhasználat, a nemzeti és nemzetközi gazdasági növekedéssel foglalkozó összesítők. Az elektromos energia fölhasználása, egy főre jutó mennyisége napjainkban természetes mérce, s csak akiket előteremtése nyomaszt, azok tudják, hogy e mércének megfelelni, az igényeket kielégíteni, egyre nehezebb. A megyében tavaly 69 kilométer hosszúságú villamosvezeték épült meg, 2600 új közvilágítási lámpát állítottak fel. A lakosság fogyasztása — megint csak a megyében — öt esztendő alatt megkétszereződött, 32 ezer új háztartás kapott villamosáramot, s az egy családra jutó, fölhasznált villamosenergia havi átlaga 25 kilowattóráról 40-re növekedett. Jó dolog, természetes. Ahogy az iparban is örvendetes az elektromosság térhódítása, s a mezőgazdaságban szintén. Érzékeltetésül, hogy mekkora léptű a haladás, írjuk ide: a mezőgazdaság egy évtized alatt megtízszerezte a fölhasznált villamosenergiát! Korszerűsödünk, haladunk, újabb villamosítási terveket készítünk. Modern, kismotorgyártó üzem kezdi meg munkáját az esztendő negyedik negyedében az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi kisgépgyárában. Űj, nagyteljesítményű körkötőket állítanak munkába a Váci Kötöttárugyárban. Tovább bővíti tápiószelei egységét a Kohászati Gyárépítő Vállalat. Üjabb háztartások százai kapják meg a hőn áhított villanyt. Mindezekhez több energia kell. Tavaly a villamos- energia-ipar produktuma majdnem elérte a 15 milliárd kilowattórát, ami az 1960-ban termelt mennyiségnek kétszerese. S ez is kevés, hiszen nagy mennyiségű áramot kell importálni, s mivel másutt is rohamosan növekednek az igények. ez nem egyszerű feladat. V an-e mindezekhez különösebb köze a sokat emlegetett egyszerű embernek, aki fölkattintja a villanykapcsolót, megindítja a gépet? Nos, gondoljunk csak arra, hogy egy rövidke áramszünet is mennyi bajt okoz, akár az üzemben, akár otthon. Azaz senkinek nem mindegy, hogy milyen a villamos- energia-ellátás, egyenletes-e vagy akadozik. Ám ennél is nyomósabb érv, hogy a több áramot nem adják olcsón: az energia- ipari beruházások roppant költségesek, s ezt a pénzt közösen kell fedezni. Megyei példánál maradva: Százhalombattán, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat első építési szakasza több, mint hárommilliárd forintot emésztett fel. A második — most folyó — építési szakasz ötmilliárdba kerül. Igaz, e nagy summa fejében a kapacitás eléri majd az 1600 megawattot — az erő- •> mű már ma is a hazai vir* lamosenergia-termelés több mint húsz százalékát adja —, de „hány lakást, iskolát, óvodát építhetnénk e nyolcmiUiárdból”?! Az idézőjelbe tett, s sűrűn hallható kétkedésre könnyen felelhetnénk azt, hogy: mivel világítanának ezekben a lakásokban, mivel működtetnék a gépeket? Több rejlik azonban az értetlenkedés mögött, mintsem hogy e csúfolódó válasszal elintézhessük. Azt a sokat bírált, de alig valamit hátráló nézetet lelhetjük fel mögötte, hogy vannak igények — akár egyéni, akár vállalati, intézményi körben létrejöttek — s ezek kielégítése az állam kutya kötelessége. Mi úton-mó- don, azzal az értetlenkedők, a pénznek mindig „jobb’t helyet tudók, a maguk apriT'' dombját hegynek látók nem törődnek. T avaly októberben, a Minisztertanács áttekintette az energia- ellátás helyzetét s teendőit, határozatokat hozva a fejlesztések következetes megvalósítására, s ugyanakkor az ésszerűbb, összehangoltabb, takarékosabb gazdái■* kodásra. Mert ez utóbbi el-' engedhetetlen. Az egészen fiatalokat leszámítva, még mindenki emlékszik az ötvenes évek elejének drasztikusan jelentkező áramellátási zavaraira, s hogy ezek ismeretlenné váltak hazánkban, az a * nagyarányú fejlesztés eredménye.. Ám nem vagyunk annyira bővében az energiának, hogy pocsékoljuk, márpedig számítások szerint egy közepes erőmű teljesítménye jut ebek harmincadjára a nemtörődömség, a fölös igénybevétel, a korszerűtlen berendezések alkalmazása miatt. Mindenki legszűkebb környezetében is meglelheti a tékozlás forrásait, a teljesen kihalt községben hivalkodó neonfényeket, az irodák órákon át égve felejtett lámpáit, ám ezek a kisebb veszteségek. A nagyobbak az iparban, a szállításban. a mezőgazdaságban keletkeznek, de ott iut erre a legkisebb figyelem. Energia szűkéről beszélnek világszerte, s hazai gondjaink sem kicsinyek. Ezért, hogy zokszó nélkül elő kell teremteni a fejlesztéshez szükséges nagy ösz- szegeket, s megtenni mindent a beruházások határidőre történő befejezése érdekében. S ami ebből logikusan következik: nagy körültekintéssel megfogalmazni a fogyasztás bővítésének terveit, ésszerűen felhasználni azt, amit az erőin,űvek megtermelnek. Mészáros Ottó
