Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-06 / 131. szám
1972. JUNTOS 6., KEDD pest 0fEC.ru A SZOT elnökségének napirendjén: az új alapbérrendszer bevezetése A SZOT elnöksége hétfőn Illést tartott, amelyen több közérdekű kérdésről tárgyalt. A munkások és alkalmazottak új alapbérrendszerének bevezetését vizsgálva az elnökség megállapította, hogy a dolgozók minősítése, munkaköri besorolása a vállalatok többségénél megtörtént, 1972 végére pedig mindenütt befejeződik. így 1973. január 1-én valamennyi vállalatnál életbe léphet az új alapbérrendszer. Az új bértarifák alsó határainak eléréséhez általában rendelkezésre állnak az anyagi eszközök. A SZOT elnöksége felhívta a vállalati szakszervezeti szerveket: kísérjék figyelemmel s követeljék meg a gazdasági vezetőktől, hogy 1973. január 1-től már mindenütt az új besorolási feltételek és bértételek-\ ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS N emcsak politikai és elméleti kérdésekkel foglalkozó emberek körében kerül szóba politikánkban az állandóság és a változás fogalma, s még inkább e tényezők gyakorlati megnyilatkozása. A közügyeket ismerő, napi kérdések iránt érdeklődők körében is szerepelnek ezek a kérdések, ha nem is a két jelző — állandóság és változás — hangoztatásával. De megkérdezik, miért van az, hogy sok minden másképpen van mostan, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Másképpen van és mégis azt mondjuk: politikánk változatlan. Közben bevezettük a gazdaság irányításának újszerű, mai rendszerét, módosítottuk a tanácsok működését és hasonló intézkedéseket tettünk. Fontos erre a kérdésre visszatérni többször is, mert sokoldalú megvilágítást igényel a pontos megértése. Amikor azt mondjuk, hogy politikánk nem változik, akkor voltaképpen azt fejezzük ki, hogy fő céljaink változatlanok. Közülük néhányat megemlítünk: változatlanul a szocializmus teljes felépítése a célunk; még bensőségesebbé és kifejezőbbé tesszük szövetségünket nemzetközi osztály- testvéreinkkel, mert internacionalisták vagyunk; a munkáshatalom erősítése és a párt vezető szerepének további növelése számunkra elengedhetetlen; a gazdasági élet gyarapodásával párhuzamosan javuljanak az életkörülmények; a szocialista demokrácia elmélyítése is állandósult feladatunk ; hasonlóképpen a szocialista törvényesség biztosítása. A felsorolt emléleti és gyakorlati tényezők csak jelzői annak, hogy milyen természetű kérdéseket értünk azon, hogy politikánk változatlan. Ezeknek hangoztatása persze nem öncélú. Hiszen ez kifejezője annak is, hogy politikánk stabil, kiegyensúlyozott ; politikai lépéseink — a lehetőségek szerint — átgondoltak, s nem ötletszerűek, nem szubjektív indíttatásúak, hanem nemzetközi és hazai valóságunk alapos ismeretéből indulnak ki. De az állandóság kiteljesedése egyidejűleg azt is jelzi, hogy politikánk nem tűri el a vargabetűket, amelyek a dolgozó emberekben értetlenséget, zavart szülnének. Ezt már tapasztalatból tudjuk. E meghatározás körébe vág az is, hogy a politika elvei és gyakorlata — a szavak és a tettek — nem kerülhetnek huzamosabb időn keresztül ellentmondásba. Ennek biztosítása az egyik legnagyobb politikai vívmánya az elmúlt másfél évtizednek. Hangsúlyozottan arról van szó, hogy huzamosabb időn át nem kerülhetnek ellentmondásba, mert hiszen az ellentmondás a mai viszonyaink között is megvan, de ezt fel tudja oldani a rugalmas politika. M égis, miért van az, hogy ugyanakkor sok minden változik, módosul? Azért, mert az állandósult politika gyakorlati végrehajtása a változó, fejlődő élethez igazodik. Ha nem ezt tennénk, akkor megmerevedne és életképtelenné válna a politikánk. Olyaníéleképpen érzékelhető ez, hogy például a gyerek megszületik és egészen, felnőttkoráig gyerek marad. De nem egyállapotú gyerek, hanem állandóan fejlődik, átalakul. A politika is fejlődik, mert hiszen választ kell adnia a szocialista fejlődés új és új kérdéseire; marxista válaszokat a gyakorlat számára. Az állandóság ereje éppen abban van, hogy jól érzékeli a fejlődés döntésre érett kérdéseit és ezekre ad okos válaszokat a marxista politika. Ennek sok közismert gyakorlati példáját sorolhatjuk. Ilyen többek között a már említett — gazdaság- irányítási rendszerünk. Ennek az a célja, hogy a szocialista építést meggyorsítsa; egész gazdaságunk fejlődését hatékonyabbá tegye. A szocialista demokratizmus erőteljesebb érvényesülése társadalmi életünk központi kérdése: minél több ember vegyen részt a társadalmi, állami és gazdasági élet irányításában, vezetésében. Az elmúlt negyedszázad fejlődésében bekövetkezett változások ösz- szegezését jelzi az alkotmány módosítása. Az érdemibb, s magasabb szintű állami munka érdekében került bevezetésre a köz- igazgatási reform (a tanács- törvény módosítása). A mai helyzet igénye szerint módosult a munkajog alaptörvénye: a Munka Törvény- könyve. Érthetően került módosításra a földtörvény. Ez csak szemléltető jellegű felsorolás, a teljesség igénye nélkül. Néhány példa annak érzékéltetésére, hogy politikánk állandó elemeinek erőteljesebb érvényesítésében mennyire nélkülözhetetlen a politikai változás, a szocialista építés valóságához igazodás. Az állandóság és változás dialektikus egységet fejez ki. A két fogalom egymástól elválaszthatatlan, egyik a másik nélkül életképtelen. S ajnos, még ez nem mindenkinél ilyen egyértelmű. Ez főleg azért van, mert amikor politikáról gondolkozunk, akkor csak valamilyen elvont, nagy kérdésekre figyelünk, ezeket értjük a politika fogalmán. Holott az életnek hosszabb, vagy rövidebb távra szóló napi kérdéseiről van szó. Az értetlenkedés másik oka pedig az is lehet, hogy helyenként még mindig nem szabadultak meg a különböző elméleti tételek, klasszikusaink ismételgetéseitől — s ami ezen kívül van, azt csak amolyan hétköznapi apró ügyeknek tekintik. Pedig az állandóság és változás ösz- szetartozó fogalma alapján zajlik, módosul, változik, minden hazánkban. Nem a tézisek ismétlésétől haladunk előre. Klasszikusaink tanításának gyakorlati alkalmazásával boldogulunk: az a politika állandósága és változása. D. J. szerint állapítsák meg az az alapbéreket. Az elnökség a fogyasztók érdekvédelméről is tárgyalt, s megállapította: nemcsak 'társadalmi átlagban, hanem társadalmi és fogyasztói rétegenként is vizsgálná kell, hogy a jövedelmek és a fogyasztód árak változása együttesen hogyan hat a megélhetési viszonyokra. Ilyen vizsgálatokhoz azonban a jelenlegi hivatal« árstatisztika nem nyújt elégséges alapot, mivel csak átlagos árszínvonallal számol. Az elnökség szükségesnek tartja felkérni a KSH illetékeseit, hogy a statisztikai nyilvántartási rendszer az eddiginél jobban tükrözze a munkások és alkalmazottiak, a nyugijasok, a különböző jövedelmi kategóriákhoz tartozó családok tényleges megélhetési költségeinek alakulását, az árváltozások hatásait. Az elnökségnek az a véleménye, hogy a szakszervezeti munkában a fogyasztók érdekvédelmét szolgáló társadalmi ellenőrzésnek a jövőben két fő formáját kell érvényesíteni. Az egyik az üzletekre és boltokra kiterjedő hagyományos, tömeges kereskedelmi, társadalmi ellenőrzés. Ugyanakkor szakemberek közreműködésével be kell vezetni a szak- szervezeti ellenőrzést a fogyasztási cikkeket gyártó, értékesítő, a lakosság számára szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknál, ahol a vállalatok üzletpolitikáját, árpolitikáját vizsgálják. Fidel Castro Gödöllőn (Folytatás az 1. oldalról.) Az igazi nagy találkozó az egyetem aulájában zajlott le. A földjszint és mindhárom emelet zsúfolásig telt diákokkal, a falakat Castro képei díszítették és spanyol nyelvű föl- iratok üdvözölték a kubai nép legendás hírű forradalmi vezetőjét, a kubai forradalmat, a Kubai Köztársaságot. De nemcsak feliratok, hanem a fiatalok lelkesen kitörő kiáltásai is ezt éltették. S az éljenzés dalba csapott át: „Kuba győzni fog! A forradalom győzni fog!” — töltötte be az ismert dal az óriási termet. Aztán egyszer- csak szinte kórusban hangzott a Havannából ismert kiáltás: „Habla Fidel!”, vagyis: beszélj, Fidel! Fidel Caströ, Cservenka Fe- rencné bevezető szavai és felkérése után, a szónoki emelvényre lépett. Első mondatait szinte pillanatonként szakította félbe az egyetértő kitörő taps, éljenzés. De nemcsak a taps, hanem a derűs nevetés is, mert Castro úgy beszélt a fiatalokhoz, mint régi barátaihoz. Közvetlenül, egyszerűen, formaságok nélkül, mint aki ismeri, jól tudja, hogy a világon mindenütt mi foglalkoztatja az ifjúságot. Mondta is: „Mindig nagyon kellemes számomra, amikor diákokkal találkozom, s ez a mostani látogatás is érdekes tapasztalatokat, kedves emlékeket jelent”. És fölmutatott egy szépen hímzett kis könyvjelzőt, amelyen ez állt: „Fidel Castró- nak”, s amelyet kollégiumi látogatása során kapott itt egy diáklánytól. Erre megint csattant a taps és derűitek az arcok, amikor Castro a saját diákkoráról kezdett beszélni. Akkor persze más volt az élet, mint manapság nálunk, de vizsgák LÁTOGATÁS SZENTENDRÉN KGST-tandcskozdsok Budapesten megkezdődött a KGST-tagországok vízügyi vezetőinek 18. értekezlete, amelyen a KGST-országok delegációin kívül részt vesz a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége, valamint a Meteorológiai Világ- szervezet — WMO — és az Egészségügyi Világszervezet — WHO — képviselője is. Az egyhetes ülésszakot Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke nyitotta meg. A megnyitón Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. Örömmel üdvözölte, hogy a közös vízgazdálkodási munkához a szomszédos baráti Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság is csatlakozott. A vízügyi vezetők értekezlete több munkacsoportban egy hétig tanácskozik Budapesten. A tanácskozás idején a részvevők megtekintik a Szentendrén rendezett vízügyi műszaki fejlesztési kiállítást. A KGST építésügyi állandó bizottságának 33. ülésére hétfőn megérkeztek Budapestre a tagországok delegációi. A küldöttségeket a repülőtéren Bodnár József építésügyi és városfejlesztési miniszter fogadta. A KGST élelmiszeripari állandó bizottsága 17. ülését május 29—június 2 között tartotta Plovdivban. Az ülésen V. Sopov, a Bolgár Népköztársaság földművelésügyi és élelmiszeripari minisztere elnökölt. A KGST vaskohászati állandó bizottsága június 6—11 között tartja 39. ülését, amelyre hétfőn Budapestre érkezett J. P. Kazanyec, a Szovjetunió kohászati minisztere, Kurt Singhuber, az NDK kohászati minisztere és Nikolaj Agachi, a Román Szocialista Köztársaság kohászati minisztere. JUNIUS 15-TOL: GEPSZEMLEK Négy ceglédi tsz-ből 425 vagon kenyérgabona Ahogy haloványulnak a búzatáblák, ahogy a hevülő nap kiszőkíti a kalászokat, úgy érkeznek egyre gyakrabban az aratás előkészületeinek hírei. Cegléd határában — négy tsz földjén — mintegy 2800 hektáron érik a búza, s több mint félezer hektáron a rozs, A kenyérgabona jó termést, talán még a tavalyi hozamnál is többet ígér. Az időjárás még beleszólhat a dologba, de leszámítva a kora nyár szeszélyeit — ezt szívesen elnélkülöznék mindenütt —, már jórészt a termesztők fölkészülése dönti el kenyerünk sorsát. A termelőszövetkezetek jelzései szerint a hónap közepéig mindenütt befejezik a gépek javítását. Kedvező fordulat: sehol nem okozott gondot az alkatrészellátás. Mindenesetre a nagy munka előtt tüzetesen átvizsgálják a technikai készültséget. A városi tanács mezőgazdasági osztályának szakértői június 15—25 között minden termelőszövetkezetben gépszemlét tartanak. A Budapesti—Pest megyei Gabonafelvásárió Vállalat ceglédi kirendeltsége 425 vagon kenyérgabona átvételére kötött szerződést a tsz-ekkel. A szövetkezetek — a szárító- berendezéssel rendelkező Magyar—Szovjet Barátság Tsz kivételével — közvetlenül a kombájntól szállítják a gabonát a felvásárlóhoz. A termés háromnegyed részét a vállalat azonnal átveszi, s csupán száz vagon elszállításra váró búza kerül vissza megtisztítva — a gazdaságok raktáraiba. A. Z. akkor is voltak. „Gondolom, itt is vannak vizsgák — mondta hamiskás mosollyal —, ámbár egyesek szerint el kellene törölni a vizsgákat.” Kedves fintorral beszélt erről, és még nagyobb lett a nevetés, amikor hozzátette: „De hát persze, még nem jutottunk el a kommunizmushoz .. A továbbiakban természetesen komolyabb dolgokról szólt, nagy-nagy figyelem közepette. Arról beszélt, hogy a mai magyar fiatalok számára igen kedvező az adottság és a lehetőség, mert a szocializmus építésének idején születtek és most teljes felépítéséért munkálkodnak. — Lehet, hogy sokan sajnálják, miért nem a forradalmi harcok idején születtek — mondotta. — Aki azonban forradalmár akar lenni, aki igazi tartalmat akar adni életének, aki életét valami olyanra akarja felhasználni, aminek értelme van, annak itt vannak a mai Magyarországon a jelen feladatai és a jövő tennivalói. Ezért mondhatom azt: kiváltság a mai magyar ifjúság számára, hogy ebben az időszakban születhetett, olyan országban, ahol már megvalósult a társadalmi forradalom. Kitért mindezek kapcsán arra, hogy a fiatalokra, akik a jövő szakemberei lesznek, kettős feladat vár: forradalmár gondolkodású férfiakként, nőkként és jó szakemberekként kell helytáll- niok, teljesíteniük feladataikat. A forradalom mai nemzedékének az a kötelessége, hogy miután a társadalmi forradalom megvalósult, helytálljon a gazdasági fejlődés és a konszolidálás munkájában. Ám — mint arra is rámutatott — a szocialista országokat még olyan világ veszi körül, ahol sok a nyomor, a szegénység, nagy a kizsákmányolás. Erre is gondolniok kell a mai fiataloknak. Ezért is kell internacionalista módon gondolkodni, és áz egész világra, az egész emberiségre gondolni a szocializmust építő munkában. Ennek jegyében szólt örömmel arról, hogy a gödöllői egyetemen latin-amerikai és vietnami diákokkal is találkozhatott. Hangsúlyozta, hogy Vietnam népe a legnagyobb- fokú hősiességről, önfeláldozásról tesz tanúbizonyságot a reá kényszerített kegyetlen háborúban. A vietnami fiatalok Magyarországon is azért tanulnak — mondotta —, mert a jövőre gondolnak, hogy az itt szerzett ismereteiket Is felhasználva, segítsék elő az ország újjáépítését. A külföldi monopóliumok által kizsákmányolt, elnyomásban élő népek Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában azért küzdenek, hogy kezükbe véve saját sorsuk irányítását, építhessék jövőjüket. Igen plasztikusan ecsetelte mindazokat a gondokat, amelyek ma még a világban jelentkeznek az emberiség boldogulásának akadályaiként. Rávilágított, hogy amikor milliók nélkülöznek a világban, akkor az Egyesült ÁíTá- mokban a természeti kincsek, természeti energiák pusztítása folyamatának lehetünk tanúi. Pedig a ma emberének az a feladata, hogy mindezt az emberiség boldogulásának szolgálatába állítsa. A gödöllői Agrártudományi Egyetem fiataljaihoz közvetlenül is szólva, arra hívta fel ezért a figyelmüket, hogy az onnan kikerülő szakembereknek tevékenyen részt kell majd venniük a mezőgazdasági termelés, az élelmiszergazdaság további fejlesztésében, a természeti adottságok nyújtotta lehetőségek kihasználásában. „Az élet igazi tartalma a szocialista építőmunka” — mondotta, majd sok sikert kívánt az egyetemi hallgatóknak tanulmányaikhaz, gyakorlati munkájukhoz. Hosszan tartott a taps és az éljenzés az elhangzott beszéd után, majd ugyancsak meleg ünneplésben részesítették az egyetemisták Fock Jenőt, aki a párt és a kormány nevében köszönte meg az őszinte, baráti légkörű fogadtatást. Reményét fejezte ki, hogy Fidel Castro — nem kevésbé e gyűlés hatására is — mindig meleg, baráti érzésekkel gondol majd a magyar ifjúságra és az egész magyar népre. Kormányelnökünk is derűs közvetlenséggel beszélt a fiatalokhoz, akik most a vizsga- időszakban gyűltek ily lelkesen össze. Rövid felszólalása végén külön is sok boldogságot és sikereket kívánt Fidel Castrónak, éltette a magyar és a kubai nép barátságát, teljes győzelmet kívánt a kubai népnek. Amikor a kubai néppel együttes testvéri ösz- szefogást éltette a szocialista országokkal, Fidel Castro a kezében tartott három kis zászlócska — a magyar, a kubai és a vörös zászlók — közül magasra emelte a vöröset, mire újból kitört a fiatalok hosszan tartó tapsa, éljenzése. Ilyen lelkes éljenzés és kubai dalok éneklése közben hagyta el a valóban forró hangulatú gyűlés színhelyét Fidel Castro. Közben valósággal megostromolták az autogramot, az emléksorokat kérők. Ö azonban, miután mosolyogva szavazásra tette fel a kérdést, kijelentette, hogy csak egyetlen autogramot ad, ha már mindenki kívánságát, a program zsúfoltsága miatt nem teljesítheti. Végül azonban még ezen felül emléksorokat írt arra az elé nyújtott fényképére, amely a KÍSZ-bi- zottság, és így az egész egyetemi ifjúság tulajdonában marad. A fényképen, keze nyomán, spanyol nyelven e sorok olvashatók: „Fogjatok össze, magyar ifjú kommunisták! Szeretettel Fidel Castro!” L. Z. Látogatás Kőbányán Fidel Castro zsúfolt programja hétfő délelőttre még egy látogatást tartogatott: Fock Jenővel együtt fölkereste a Kőbányai Cyógyszeráru- gyárat. Az érkezőket dr. Lő- rincz Imre, a nehézipari miniszter első helyettese, Szakali József, a X. kerületi Pártbizottság első titkára, dr. Orsai János, a X. kerületi Tanács elnöke és dr. Varga Edit, a gyár igazgatója köszöntötte. A gyárat ismertető tájékoztató itt is néhány perc alatt kötetlen eszmecserévé változott. Az igazgató örömmel számolt be arról, hogy szoros kapcsolatot tartanak Kubával, nemcsak gyógyszert szállítanak a távoli testvérországba, szakértőik is részt vesznek az ottani munkában. Ezt követően több üzemrészbe látogatott el, s az egyik lépcsőfordulóban fehérköpenyes lányok csoportja fogta körül a kubai nép vezetőjét: Leszkovics Margit brigádvezető kérte, hogy legyen az injekcióüzem ifjúsági KISZ-bri- gádjának tiszteletbeli tagja. A „felavatás” rögtön végbe is ment, brigád jel vényt tűztek Castro olajzöld katonazubbonyára, aki a látogatás emlékeként bejegyezte nevét a brigádnaplóba. Befejeződtek a magyar—kubai tárgyalások Hétfőn délután Kádár Jánosnak. az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és dr. Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány elnökének vezetésével folytatódtak és befejeződtek a magyar —kubai tárgyalások. Közös közleményt fogadtak el, amelyet később hoznak nyilvánosságra. A megbeszélések meleg baráti és elvtársi légkörben folytak le. Dr. Fidel Castro hétfőn este fogadást adott Kádár János és Fock Jenő tiszteletére. i
