Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-06 / 131. szám

1972. JUNTOS 6., KEDD pest 0fEC.ru A SZOT elnökségének napirendjén: az új alapbérrendszer bevezetése A SZOT elnöksége hétfőn Illést tartott, amelyen több közérdekű kérdésről tárgyalt. A munkások és alkalmazot­tak új alapbérrendszerének bevezetését vizsgálva az el­nökség megállapította, hogy a dolgozók minősítése, munkaköri besorolása a vállalatok többségénél megtörtént, 1972 végére pedig mindenütt befejező­dik. így 1973. január 1-én vala­mennyi vállalatnál életbe lép­het az új alapbérrendszer. Az új bértarifák alsó határainak eléréséhez általában rendel­kezésre állnak az anyagi esz­közök. A SZOT elnöksége felhívta a vállalati szakszervezeti szerve­ket: kísérjék figyelemmel s követeljék meg a gazdasági vezetőktől, hogy 1973. január 1-től már mindenütt az új besorolá­si feltételek és bértételek-\ ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS N emcsak politikai és elméleti kérdésekkel foglalkozó emberek körében kerül szóba politi­kánkban az állandóság és a változás fogalma, s még inkább e tényezők gyakor­lati megnyilatkozása. A közügyeket ismerő, napi kérdések iránt érdeklődők körében is szerepelnek ezek a kérdések, ha nem is a két jelző — állandóság és vál­tozás — hangoztatásával. De megkérdezik, miért van az, hogy sok minden más­képpen van mostan, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Másképpen van és mégis azt mondjuk: politikánk változatlan. Közben beve­zettük a gazdaság irányítá­sának újszerű, mai rend­szerét, módosítottuk a taná­csok működését és hasonló intézkedéseket tettünk. Fontos erre a kérdésre visszatérni többször is, mert sokoldalú megvilágítást igényel a pontos megértése. Amikor azt mondjuk, hogy politikánk nem változik, akkor voltaképpen azt fe­jezzük ki, hogy fő céljaink változatlanok. Közülük né­hányat megemlítünk: vál­tozatlanul a szocializmus teljes felépítése a célunk; még bensőségesebbé és ki­fejezőbbé tesszük szövetsé­günket nemzetközi osztály- testvéreinkkel, mert inter­nacionalisták vagyunk; a munkáshatalom erősítése és a párt vezető szerepének további növelése számunk­ra elengedhetetlen; a gaz­dasági élet gyarapodásával párhuzamosan javuljanak az életkörülmények; a szo­cialista demokrácia elmé­lyítése is állandósult fel­adatunk ; hasonlóképpen a szocialista törvényesség biz­tosítása. A felsorolt emléleti és gyakorlati tényezők csak jelzői annak, hogy milyen természetű kérdéseket értünk azon, hogy politikánk változatlan. Ezeknek hangoztatása per­sze nem öncélú. Hiszen ez kifejezője annak is, hogy politikánk stabil, kiegyen­súlyozott ; politikai lépése­ink — a lehetőségek sze­rint — átgondoltak, s nem ötletszerűek, nem szubjek­tív indíttatásúak, hanem nemzetközi és hazai való­ságunk alapos ismeretéből indulnak ki. De az állan­dóság kiteljesedése egyide­jűleg azt is jelzi, hogy po­litikánk nem tűri el a var­gabetűket, amelyek a dol­gozó emberekben értetlen­séget, zavart szülnének. Ezt már tapasztalatból tudjuk. E meghatározás körébe vág az is, hogy a politika elvei és gyakorlata — a szavak és a tettek — nem kerül­hetnek huzamosabb időn keresztül ellentmondásba. Ennek biztosítása az egyik legnagyobb politikai vív­mánya az elmúlt másfél év­tizednek. Hangsúlyozottan arról van szó, hogy huza­mosabb időn át nem kerül­hetnek ellentmondásba, mert hiszen az ellentmon­dás a mai viszonyaink kö­zött is megvan, de ezt fel tudja oldani a rugalmas po­litika. M égis, miért van az, hogy ugyanakkor sok minden változik, mó­dosul? Azért, mert az ál­landósult politika gyakor­lati végrehajtása a változó, fejlődő élethez igazodik. Ha nem ezt tennénk, akkor megmerevedne és életkép­telenné válna a politikánk. Olyaníéleképpen érzékelhe­tő ez, hogy például a gye­rek megszületik és egészen, felnőttkoráig gyerek ma­rad. De nem egyállapotú gyerek, hanem állandóan fejlődik, átalakul. A poli­tika is fejlődik, mert hiszen választ kell adnia a szocia­lista fejlődés új és új kér­déseire; marxista válaszo­kat a gyakorlat számára. Az állandóság ereje éppen abban van, hogy jól érzé­keli a fejlődés döntésre érett kérdéseit és ezekre ad okos válaszokat a marxista politika. Ennek sok közismert gyakorlati példáját sorol­hatjuk. Ilyen többek között a már említett — gazdaság- irányítási rendszerünk. En­nek az a célja, hogy a szo­cialista építést meggyorsít­sa; egész gazdaságunk fej­lődését hatékonyabbá tegye. A szocialista demokratiz­mus erőteljesebb érvénye­sülése társadalmi életünk központi kérdése: minél több ember vegyen részt a társadalmi, állami és gaz­dasági élet irányításában, vezetésében. Az elmúlt ne­gyedszázad fejlődésében be­következett változások ösz- szegezését jelzi az alkot­mány módosítása. Az érde­mibb, s magasabb szintű állami munka érdekében került bevezetésre a köz- igazgatási reform (a tanács- törvény módosítása). A mai helyzet igénye szerint mó­dosult a munkajog alaptör­vénye: a Munka Törvény- könyve. Érthetően került módosításra a földtörvény. Ez csak szemléltető jelle­gű felsorolás, a teljesség igénye nélkül. Néhány pél­da annak érzékéltetésére, hogy politikánk állandó elemeinek erőteljesebb ér­vényesítésében mennyire nélkülözhetetlen a politikai változás, a szocialista épí­tés valóságához igazodás. Az állandóság és változás dialektikus egységet fejez ki. A két fogalom egymás­tól elválaszthatatlan, egyik a másik nélkül életképte­len. S ajnos, még ez nem mindenkinél ilyen egyértelmű. Ez főleg azért van, mert amikor po­litikáról gondolkozunk, ak­kor csak valamilyen elvont, nagy kérdésekre figyelünk, ezeket értjük a politika fo­galmán. Holott az életnek hosszabb, vagy rövidebb távra szóló napi kérdései­ről van szó. Az értetlenke­dés másik oka pedig az is lehet, hogy helyenként még mindig nem szabadultak meg a különböző elméleti tételek, klasszikusaink is­mételgetéseitől — s ami ezen kívül van, azt csak amolyan hétköznapi apró ügyeknek tekintik. Pedig az állandóság és változás ösz- szetartozó fogalma alapján zajlik, módosul, változik, minden hazánkban. Nem a tézisek ismétlésétől hala­dunk előre. Klasszikusaink tanításának gyakorlati al­kalmazásával boldogulunk: az a politika állandósága és változása. D. J. szerint állapítsák meg az az alapbéreket. Az elnökség a fogyasztók ér­dekvédelméről is tárgyalt, s megállapította: nemcsak 'tár­sadalmi átlagban, hanem tár­sadalmi és fogyasztói rétegen­ként is vizsgálná kell, hogy a jövedelmek és a fogyasztód árak változása együttesen ho­gyan hat a megélhetési viszo­nyokra. Ilyen vizsgálatokhoz azon­ban a jelenlegi hivatal« árstatisztika nem nyújt elégséges alapot, mivel csak átlagos árszínvonallal számol. Az elnökség szükségesnek tartja felkérni a KSH illetéke­seit, hogy a statisztikai nyil­vántartási rendszer az eddigi­nél jobban tükrözze a munká­sok és alkalmazottiak, a nyugijasok, a különböző jöve­delmi kategóriákhoz tartozó családok tényleges megélhetési költségeinek alakulását, az ár­változások hatásait. Az elnökségnek az a véle­ménye, hogy a szakszervezeti munkában a fogyasztók ér­dekvédelmét szolgáló társadal­mi ellenőrzésnek a jövőben két fő formáját kell érvénye­síteni. Az egyik az üzletekre és boltokra kiterjedő hagyo­mányos, tömeges kereskedel­mi, társadalmi ellenőrzés. Ugyanakkor szakemberek köz­reműködésével be kell vezetni a szak- szervezeti ellenőrzést a fo­gyasztási cikkeket gyártó, értékesítő, a lakosság szá­mára szolgáltatásokat nyújtó vállalatoknál, ahol a vállalatok üzletpoliti­káját, árpolitikáját vizsgálják. Fidel Castro Gödöllőn (Folytatás az 1. oldalról.) Az igazi nagy találkozó az egyetem aulájában zajlott le. A földjszint és mindhárom emelet zsúfolásig telt diákok­kal, a falakat Castro képei dí­szítették és spanyol nyelvű föl- iratok üdvözölték a kubai nép legendás hírű forradalmi ve­zetőjét, a kubai forradalmat, a Kubai Köztársaságot. De nem­csak feliratok, hanem a fiata­lok lelkesen kitörő kiáltásai is ezt éltették. S az éljenzés dal­ba csapott át: „Kuba győzni fog! A forradalom győzni fog!” — töltötte be az ismert dal az óriási termet. Aztán egyszer- csak szinte kórusban hangzott a Havannából ismert kiáltás: „Habla Fidel!”, vagyis: beszélj, Fidel! Fidel Caströ, Cservenka Fe- rencné bevezető szavai és fel­kérése után, a szónoki emel­vényre lépett. Első mondatait szinte pillanatonként szakítot­ta félbe az egyetértő kitörő taps, éljenzés. De nemcsak a taps, hanem a derűs nevetés is, mert Castro úgy beszélt a fiatalokhoz, mint régi barátai­hoz. Közvetlenül, egyszerűen, formaságok nélkül, mint aki ismeri, jól tudja, hogy a vilá­gon mindenütt mi foglalkoz­tatja az ifjúságot. Mondta is: „Mindig nagyon kellemes szá­momra, amikor diákokkal ta­lálkozom, s ez a mostani láto­gatás is érdekes tapasztalato­kat, kedves emlékeket jelent”. És fölmutatott egy szépen hímzett kis könyvjelzőt, ame­lyen ez állt: „Fidel Castró- nak”, s amelyet kollégiumi látogatása során kapott itt egy diáklánytól. Erre megint csattant a taps és derűitek az arcok, ami­kor Castro a saját diákkorá­ról kezdett beszélni. Akkor persze más volt az élet, mint manapság nálunk, de vizsgák LÁTOGATÁS SZENTENDRÉN KGST-tandcskozdsok Budapesten megkezdődött a KGST-tagországok vízügyi ve­zetőinek 18. értekezlete, ame­lyen a KGST-országok delegá­cióin kívül részt vesz a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége, vala­mint a Meteorológiai Világ- szervezet — WMO — és az Egészségügyi Világszervezet — WHO — képviselője is. Az egyhetes ülésszakot Dégen Im­re államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke nyitot­ta meg. A megnyitón Vályi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese mondott beszé­det. Örömmel üdvözölte, hogy a közös vízgazdálkodási mun­kához a szomszédos baráti Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság is csatlako­zott. A vízügyi vezetők érte­kezlete több munkacsoport­ban egy hétig tanácskozik Bu­dapesten. A tanácskozás ide­jén a részvevők megtekintik a Szentendrén rendezett vízügyi műszaki fejlesztési kiállítást. A KGST építésügyi állandó bizottságának 33. ülésére hét­főn megérkeztek Budapestre a tagországok delegációi. A küldöttségeket a repülőtéren Bodnár József építésügyi és városfejlesztési miniszter fo­gadta. A KGST élelmiszeripari ál­landó bizottsága 17. ülését május 29—június 2 között tar­totta Plovdivban. Az ülésen V. Sopov, a Bolgár Népköztár­saság földművelésügyi és élel­miszeripari minisztere elnö­költ. A KGST vaskohászati állan­dó bizottsága június 6—11 kö­zött tartja 39. ülését, amelyre hétfőn Budapestre érkezett J. P. Kazanyec, a Szovjetunió kohászati minisztere, Kurt Singhuber, az NDK kohászati minisztere és Nikolaj Agachi, a Román Szocialista Köztársa­ság kohászati minisztere. JUNIUS 15-TOL: GEPSZEMLEK Négy ceglédi tsz-ből 425 vagon kenyérgabona Ahogy haloványulnak a bú­zatáblák, ahogy a hevülő nap kiszőkíti a kalászokat, úgy érkeznek egyre gyakrabban az aratás előkészületeinek hí­rei. Cegléd határában — négy tsz földjén — mintegy 2800 hektáron érik a búza, s több mint félezer hektáron a rozs, A kenyérgabona jó ter­mést, talán még a tavalyi hozamnál is többet ígér. Az időjárás még beleszólhat a dologba, de leszámítva a kora nyár szeszélyeit — ezt szívesen elnélkülöznék min­denütt —, már jórészt a ter­mesztők fölkészülése dönti el kenyerünk sorsát. A termelőszövetkezetek jel­zései szerint a hónap közepé­ig mindenütt befejezik a gé­pek javítását. Kedvező for­dulat: sehol nem okozott gondot az alkatrészellátás. Mindenesetre a nagy munka előtt tüzetesen átvizsgálják a technikai készültséget. A vá­rosi tanács mezőgazdasági osztályának szakértői június 15—25 között minden terme­lőszövetkezetben gépszemlét tartanak. A Budapesti—Pest megyei Gabonafelvásárió Vállalat ceglédi kirendeltsége 425 va­gon kenyérgabona átvételére kötött szerződést a tsz-ekkel. A szövetkezetek — a szárító- berendezéssel rendelkező Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz kivételével — közvetlenül a kombájntól szállítják a gabonát a felvásárlóhoz. A termés háromnegyed ré­szét a vállalat azonnal átve­szi, s csupán száz vagon el­szállításra váró búza kerül vissza megtisztítva — a gaz­daságok raktáraiba. A. Z. akkor is voltak. „Gondolom, itt is vannak vizsgák — mondta hamiskás mosollyal —, ámbár egyesek szerint el kellene törölni a vizsgákat.” Kedves fintorral beszélt er­ről, és még nagyobb lett a nevetés, amikor hozzátette: „De hát persze, még nem ju­tottunk el a kommunizmus­hoz .. A továbbiakban természe­tesen komolyabb dolgokról szólt, nagy-nagy figyelem kö­zepette. Arról beszélt, hogy a mai magyar fiatalok szá­mára igen kedvező az adott­ság és a lehetőség, mert a szocializmus építésének ide­jén születtek és most teljes felépítéséért munkálkodnak. — Lehet, hogy sokan saj­nálják, miért nem a forra­dalmi harcok idején szület­tek — mondotta. — Aki azon­ban forradalmár akar len­ni, aki igazi tartalmat akar adni életének, aki életét va­lami olyanra akarja felhasz­nálni, aminek értelme van, annak itt vannak a mai Ma­gyarországon a jelen felada­tai és a jövő tennivalói. Ezért mondhatom azt: kiváltság a mai magyar ifjúság számára, hogy ebben az időszakban születhetett, olyan országban, ahol már megvalósult a tár­sadalmi forradalom. Kitért mindezek kapcsán arra, hogy a fiatalokra, akik a jövő szakemberei lesznek, kettős feladat vár: forradal­már gondolkodású férfiak­ként, nőkként és jó szak­emberekként kell helytáll- niok, teljesíteniük feladatai­kat. A forradalom mai nem­zedékének az a kötelessége, hogy miután a társadalmi for­radalom megvalósult, helytáll­jon a gazdasági fejlődés és a konszolidálás munkájában. Ám — mint arra is rámutatott — a szocialista országokat még olyan világ veszi körül, ahol sok a nyomor, a sze­génység, nagy a kizsákmá­nyolás. Erre is gondolniok kell a mai fiataloknak. Ezért is kell internacionalista mó­don gondolkodni, és áz egész világra, az egész emberiségre gondolni a szocializmust épí­tő munkában. Ennek jegyében szólt öröm­mel arról, hogy a gödöllői egyetemen latin-amerikai és vietnami diákokkal is talál­kozhatott. Hangsúlyozta, hogy Vietnam népe a legnagyobb- fokú hősiességről, önfeláldo­zásról tesz tanúbizonyságot a reá kényszerített kegyetlen háborúban. A vietnami fiata­lok Magyarországon is azért tanulnak — mondotta —, mert a jövőre gondolnak, hogy az itt szerzett ismereteiket Is felhasználva, segítsék elő az ország újjáépítését. A kül­földi monopóliumok által kizsákmányolt, elnyomásban élő népek Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában azért küzdenek, hogy kezükbe vé­ve saját sorsuk irányítását, építhessék jövőjüket. Igen plasztikusan ecsetelte mindazokat a gondokat, ame­lyek ma még a világban je­lentkeznek az emberiség bol­dogulásának akadályaiként. Rávilágított, hogy amikor milliók nélkülöznek a világ­ban, akkor az Egyesült ÁíTá- mokban a természeti kincsek, természeti energiák pusztítása folyamatának lehetünk tanúi. Pedig a ma emberének az a feladata, hogy mindezt az em­beriség boldogulásának szol­gálatába állítsa. A gödöllői Agrártudományi Egyetem fiataljaihoz közvet­lenül is szólva, arra hívta fel ezért a figyelmüket, hogy az onnan kikerülő szakemberek­nek tevékenyen részt kell majd venniük a mezőgazdasá­gi termelés, az élelmiszergaz­daság további fejlesztésében, a természeti adottságok nyúj­totta lehetőségek kihasználá­sában. „Az élet igazi tartalma a szocialista építőmunka” — mondotta, majd sok sikert kívánt az egyetemi hallgatók­nak tanulmányaikhaz, gya­korlati munkájukhoz. Hosszan tartott a taps és az éljenzés az elhangzott beszéd után, majd ugyancsak meleg ünneplésben részesítették az egyetemisták Fock Jenőt, aki a párt és a kormány nevében köszönte meg az őszinte, ba­ráti légkörű fogadtatást. Re­ményét fejezte ki, hogy Fidel Castro — nem kevésbé e gyűlés hatására is — mindig meleg, baráti érzésekkel gon­dol majd a magyar ifjúságra és az egész magyar népre. Kormányelnökünk is derűs közvetlenséggel beszélt a fia­talokhoz, akik most a vizsga- időszakban gyűltek ily lelke­sen össze. Rövid felszólalása végén külön is sok boldogsá­got és sikereket kívánt Fidel Castrónak, éltette a magyar és a kubai nép barátságát, teljes győzelmet kívánt a ku­bai népnek. Amikor a kubai néppel együttes testvéri ösz- szefogást éltette a szocialista országokkal, Fidel Castro a kezében tartott három kis zászlócska — a magyar, a ku­bai és a vörös zászlók — kö­zül magasra emelte a vörö­set, mire újból kitört a fia­talok hosszan tartó tapsa, él­jenzése. Ilyen lelkes éljenzés és ku­bai dalok éneklése közben hagyta el a valóban forró hangulatú gyűlés színhelyét Fidel Castro. Közben való­sággal megostromolták az autogramot, az emléksorokat kérők. Ö azonban, miután mo­solyogva szavazásra tette fel a kérdést, kijelentette, hogy csak egyetlen autogramot ad, ha már mindenki kívánságát, a program zsúfoltsága miatt nem teljesítheti. Végül azon­ban még ezen felül emlékso­rokat írt arra az elé nyújtott fényképére, amely a KÍSZ-bi- zottság, és így az egész egye­temi ifjúság tulajdonában marad. A fényképen, keze nyomán, spanyol nyelven e sorok ol­vashatók: „Fogjatok össze, magyar ifjú kommunisták! Szeretettel Fidel Castro!” L. Z. Látogatás Kőbányán Fidel Castro zsúfolt prog­ramja hétfő délelőttre még egy látogatást tartogatott: Fock Jenővel együtt fölkeres­te a Kőbányai Cyógyszeráru- gyárat. Az érkezőket dr. Lő- rincz Imre, a nehézipari mi­niszter első helyettese, Szakali József, a X. kerületi Pártbi­zottság első titkára, dr. Orsai János, a X. kerületi Tanács elnöke és dr. Varga Edit, a gyár igazgatója köszöntötte. A gyárat ismertető tájékozta­tó itt is néhány perc alatt kötetlen eszmecserévé válto­zott. Az igazgató örömmel számolt be arról, hogy szoros kapcsolatot tartanak Kubával, nemcsak gyógyszert szállíta­nak a távoli testvérországba, szakértőik is részt vesznek az ottani munkában. Ezt követően több üzem­részbe látogatott el, s az egyik lépcsőfordulóban fehérköpe­nyes lányok csoportja fogta körül a kubai nép vezetőjét: Leszkovics Margit brigádveze­tő kérte, hogy legyen az in­jekcióüzem ifjúsági KISZ-bri- gádjának tiszteletbeli tagja. A „felavatás” rögtön végbe is ment, brigád jel vényt tűztek Castro olajzöld katonazub­bonyára, aki a látogatás em­lékeként bejegyezte nevét a brigádnaplóba. Befejeződtek a magyar—kubai tárgyalások Hétfőn délután Kádár Já­nosnak. az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és dr. Fidel Castrónak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány el­nökének vezetésével folytatód­tak és befejeződtek a magyar —kubai tárgyalások. Közös közleményt fogadtak el, ame­lyet később hoznak nyilvános­ságra. A megbeszélések meleg baráti és elvtársi légkörben folytak le. Dr. Fidel Castro hétfőn este fogadást adott Kádár János és Fock Jenő tiszteletére. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom