Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

A SZÉN TARTJA A FRONTOT Igen, de minek ? Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a váci központi ren­delőben (Vác, Köztársaság út­ja 32. tel: 10—109). Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Papp Miklós, szerdán: dr. Gulyás Zoltán, csütörtökön: dr. Értékes Tibor, pénteken: dr. Szorg István, szombaton és vasárnap: dr. Szorg István. A beosztás hétközben meg­változhat. ÚTÉPÍTŐK A Rákóczi útról a Rákóczi útra A forró nyári melegben a szabadban dolgoznak az út­építők Göd-felsőn, a Rákóczi úton. Jól halad á munka, La- buda Pál és brigádja dolgozik itt. . — Foton nemrég fejeztük be a Rákóczi utat, és most Göd-felsőn ugyancsak a Rá­kóczi utat csináljuk — mon­dotta a piros arcú, napbarní­tott „főnök”. — Mióta vannak együtt? 1969-ben indultam toborzó­útra, hogy Kóspallagról, „ha­zai” erőből hozzak össze bri­gádot. így dolgozunk most itt tizenegyen. A brigád legfiata- iabbja a nevelt fiam, a 16 éves Nagy József, a legidősebb, az 57 éves Burik Mihály. Itt most az út mellett csatornát és hidat is építünk. — Hova mennek innen? — A váci járásban mara­dunk, van itt munka bőven. Két hét múlva, július elején, Zebegényben folytatjuk az út­építést. Solyinosi A hintaágy A tizenhárom éves Bokor Gábor egy csecsefnőkori vírusos agy velőgyulladás áldozata. A kisfiú nehezen mozog, de nagyon szeret a levegőn lenni. Szüleinek gyakran jelzi, hogy sétálni szeretne, hogy levegőre akar menni. A Lőtvy Sándor utcai ház nagy udvarán, rózsakert közepén áll a kisfiú rugós hintaágya. Amióta ez meg­van. többet lehet levegőn, akár állandó felügyelet nél­kül is. Gábor édesapja a váci Vízmű Vállalat tmk-üze- mében dolgozik. A Petőfi szocialista brigád tagja. Brigádtársai készítették ezt a nagyszerű, állítható, nap- ernyős hintaágyat a kisfiú­nak. A hét végén adták át. MAPL0 A PEJT MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA iin ■■ i a i ■iii—i ii— XVI. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM 1972. JÜNIUS 25., VASÁRNAP Dunamenti Vízmű Vállalat: Igény a beosztásnak megfelelő szakképzettség Terv: 1975-ig mindenki végezze el az általánost! A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat területe megnöveke­dett. Nagyobbak a gondok, több a probléma. Ahhoz, hogy feladatának a jövőben is ele­get tudjon tenni a gazdasági, pénzügyi s más terveken kí­vül szükséges a szakmai és a politikai továbbképzés évekre szóló megszervezése is. A vízmű vezetősége átfogó beiskolázási és továbbkép­zési tervet készített, amely 1975-ig jelöli meg a fel­adatokat. Fontosnak tart­ják például, hogy az osz­tályvezetők a munkaterü­letüknek megfelelő szak- képzettséggel rendelkezze­nek. Ahol ez meg van, ott megte­remthetik a lehetőségét annak, hogy a szakemberek tanfolya­mokon továbbképezhessék magukat. A középszintű vezetőknél a szakmai továbbképzésen kívül javítani kell a politikai felké­szültséget is. Ez a biztosítéka annak, hogy a vezető a mun­katerületén ne csak gazdasági, de egyúttal politikai vezető is legyen. Fontosnak tartják, hogy azok a fizikai dolgozók, akik nem rendelkeznek a művelt­ségi minimumot jelentő nyolc általánossal, a IV. ötéves terv végére megszerezzék az alap­képesítést. A más vállalat számára is jó például szolgáló terv a szakmai továbbképzést is rész­letezi. Gondolnak a szakmér­nökképzésre. Ide sorolják mindazokat az osztályvezető­ket és mérnököket, akik nem rendelkeznek vízügyi szakké­pesítéssel. Több dolgozót irá­nyítanak a technikumba. ( A Hidrológiai Társaság két havonként előadásokat tart a műszakiak részére, hogy megismerjék a leg­újabb kutatások eredmé­nyét. Elkészítették a kereskedelmi szakközépiskolára, képesítő tanfolyamokra s az általános iskolába küldendők névsorát. Súlyt helyeznek — az emlí­tettek alapján — a politikai továbbképzésre. A Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemének el­végzését javasolják azok­nak a 45 éven aluli, vezető állásban levő szakembe­reknek, akik ezzel a képe­sítéssel nem rendelkeznek. Több dolgozót küldenek esti politikai középiskolába, és a tömegpolitikai oktatás kereté­ben szerveznek tanfolyamokat mindazoknak, akik eddig még nem vettek részt pártoktatás­ban. (p. r.) SZERDÁN: Ülést tart a vád városi tanács EGY ÉJSZAKA HAT BETÖRÉS Lebukott a bűvészinas Eddig 32 betörést bizonyí­tott több megye rendőrsége a 24 éves Galamb József alkal­mi artistára. S ha ehhez még azt is hozzászámítjuk, hogy a nagyszámú bűncselekményt mindössze pár hónap alatt követte el a fiatalember, meg kell állapítanunk, hogy „ügyes” fiú. Azt a tanulságot azonban néki is le kell vonnia, hogy még a legügyesebb ügyeskedők sem kerülhetik el a felelősségrevonást. A bűncselekményhez vezető út a megszokott. Galamb Jó­zsef semmilyen szakképzett­séggel nem rendelkezik, ezért jó ideig mint segédmunkás kereste kenyerét. A munkához nem fült a foga. A könnyebb élet ígéretével kétszer kísérelt NEHÉZ SZOLGÁLTATÁS Szolgáltatásként űzik a kőbányászatot a galgagyörki „Rákóczi” Termelőszövetkezetben, hiszen az itt termelt kő elsősorban a környék beliek lakásépítkezését segíti. Urbán Tamás felvétele meg határátlépést, aztán vég­leg otthagyta a munkahelyét Artista ismerőseivel kultúr- házakban léptek fel, többnyire eldugott kisközségekben. A vándorcirkusz úgy látszik nem hozott; kasszasikert, mert rö­vid idő után már csak kiegé­szítő keresetet jelentett az al­kalmi artistának. Az első betöréseket tavaly Szabolcs-Szatmár megyében követte el. Nyíregyháza kör­nyékén tartottak' előadásokat. A fellépések után Galamb Jó­zsef kis kirándulásokra in­dult. Az eredmény minden al­kalommal egy-egy betörés. A cirkusz fellépéseinek állomá­sait (Szolnok, Üjszász, Szajol) lefűrészelt zárak, kibontott boltfalak jelzik. Az alkalmi artistára azonban sehol sem gyanakodtak, hiszen a betöré­sek színhelyére mindig-esak a fellépés után néhány . nappal tért vissza, amikorra már min­denki elfelejtette. Az elmúlt év utolsó betöré- J sére december 28-án Vámos- györkön került sor. Az új év Galamb számára j nem hozott új életet, csak új { színhelyet A fellépések és a | betörések színhelye már Nóg- j rád megye, de már január ele­jére esik az első Pest megyei, váci járási „kirándulás”. Be­tört a verőcei Vén Duna ven­déglőbe. Egy hónap múlva már a vá­ci szállodában lakik az alkal­mi artista. Szinte minden köz­ségben tart előadást a sokszor csak egyszemélyes cirkusztár­sulat, s a fellépéseket legtöbb- | szőr betörés követi, Hogy csak J néhány színhelyt említsünk: I Vácrátót, Váchartyán, Szód, Vác, aztán ismét Verőce. Volt 'olyan éjszaka, amikor egymás után 6 betörést követett el Galamb József. Az ilyen, társadalomra ve­szélyes „sportot” azonban nem lehet sokáig' zavartalanul űz­ni. Galamb Józsefet a váci rendőrkapitányság letartóztat­ta, ügyében folyik a nyomo- zás. (cs. a.) Szerdán, 28-án délelőtt 9 órakor tartja következő ülését a váci városi tanács. A napi­rend előtt a tanács választott vezetői beszámolnak a lejárt határidejű határozatok végre­hajtásáról, illetve* a testület két ülése közötti legfontosabb intézkedésekről. A végrehajtó bizottság a kö­vetkező napirendet javasolja a tanácstagoknak megvitatás­ra: ‘ , A városi tanács műszaki osztályának munkájáról Ha­jas József osztályvezető be­számolóját (ezt írásban meg­kapják a tanácstagok), vala- j testületben mint a művelődési és ifjúság-1 ról. védelmi bizottság eddig vég­zett munkájáról szóló beszá­molót, melyet Mizser Pál fes­tőművész, a bizottság elnöke szóban terjeszt elő. Az ügyrendi bizottság elnö­ke egy tanáésrcndelet-terveze- tet ismertet, mely a tanácsta­gok munkájának elismerését, valamint a „díszpolgár” cím adományozását szabályozza. Povázsai Sándor, a művelődé­si osztály vezetője ismerteti a város 900 éves évfordulójára rendezendő ünnepségek elő­készületeit, végül Néninger Anna járásbíró, megyei ta­nácstag számol be a megyei végzett munkájá­Munkásszálló a vendégaratóknak Sárgul a határ. Az őrboty- tyáni Egyesült Barátság Ter­melőszövetkezet földjén, az őszi árpa közepén a főmező­gazdász tenyerébe morzsolja a kalászokat, majd a tanyára in­dul. Munkaértekezletre hívja a gépcsoportvezetőt, az agronó- musokat, és megszületik a döntés: „Szerdán reggel in­dulnak a kombájnok, kezdjük az aratást". Mindenki megkapja a fel­adatát, a terményfaktárban megtartják az utolsó szemlét, a pótalkatrészek az anyagrak­tárban vannak, három kom­bájn készen áll az udvaron. Jó termést Ígérnek a kalá­szosok. A termelőszövetkezetnek aratás idején nem elég a saját munkása, ezért már hetekkel előbb felkeresték az ország különböző részeit, aratókat to­boroztak. A régi munkásszálló melle.tt ideiglenes munkásszál­lást rendeztek be a vendég- munkásoknak. Az üzemi kony­ha is felkészült arra, hogy az aratóknak a táblákra vigye a meleg ételt. — Nehéz munka vár ránk, mert a viharos időjárás össze­kuszálta a gabonákat — mond­ja Mészáros Béla főmezőgaz­dász. — Még sok problémát le kell addig küzdenünk, de szer­dán hajnalban mindenképpen megindulnak a kombájnok. Jó termést várunk. M. Gy DUNAKESZI Ingyenes országjárások Barabás Gáborral, a gödi Egyesült Dunamenti Termelő- szövetkezet kulturális- és sportbizottságának elnökével beszélgettünk. — Az idén többfelé kirán­dultak tagjaink, jártak Sop­ronban, két csoport látta Pé­cset, Aggteleket. Ötször vol­tunk a tavaszi idényben szín­házban. A kulturális- és spor- alapból minden útra ingyen vittük el tagjainkat. Az év második felében is több ki­rándulást és színházlátogatást tervezünk. — A szövetkezetben rend­szeressé tettük az elmúlt esz­tendőkben a tömegsportot. 1967-től rendezünk szövetke­zeti labdarúgó bajnokságot, melyben az idén hét csapat vett részt. 'A kispályás csapa­toknak nyolc tagja van. A ta­vaszi forduló után a géplaka­tosokból és forgácsolókból álló csapat áll az élen., a kertészek és az asztalosok előtt. Az asz­talitenisz-bajnokságban har­mincán, a sakkban tízen vet­tek részt. Most a nagy nyári munkák idején pihennek a sporteszkö­zök. A bajnokságok ősszel folytatódnak. s. 1. « f Téli csúcsforgalom nyáron A háztartásokban valóban egyre Több az olajkályi^a, a gáz- és a villanyfűtés, de azért azoknak sincs igazuk, akik már meghúzták a vészharan­got a hagyományos tüzelés fe­lett. A háztartások túlnyomó többségében még ma is a ha­gyományos módon fűtenek. Ezt bizonyítják a váci tüzelő­anyag-telep vezetőjének ta- pasztálatai is. Paluska Ferenc telepvezető szerint a- kedvezményes akció nyomán csúcsforgalom van, naponta 100-an, 120-an vá­sárolják meg a téli tüze­lőt. Igaz, megéri, hiszen a magyar szén és brikett június 5-től augusztus 15-ig 30—35 száza­lékkal kerül kevesebbe. A leszállított árú magyar tü­zelőanyagokból Vácon berentei diót és dorogi brikettet lehet kapni. Azért csak ezt a két fajtát, mert a váci vásárlókö­zönség évek óta ezeket szere­ti, ezeket vásárolja. Most an­nál is inkább megéri, .hiszen például a berentei dió 24.60 he­lyett csak 14.60-ba kerül. A váci tüzelőanyag-telep ide­jekorán felkészült a nagy for­galomra, s folyamatosan pó­tolják, a készletet. Van mit pó­tolni, hiszen dorogi brikettből az akció kezdete óta már 3 ezer 300 mázsát adtak el. Berentei dióból pedig csak az elmúlt két nap alatt 500 mázsát vásároltak meg. A nyári kedvezményes tüze­lőakció érdekessége, hogy min­denki, aki legalább 600 forin­tért vásárol tüzelőt, sorsjegyet kap. A sorsjegyekkel különbö­ző háztartási gépeket, s más használati tárgyakat lehet nyerni. A főnyeremény egy Zsiguli személygépkocsi. cs. a. Már fél éve nem merek az emberek szemébe nézni. Fél éve jelent meg egy cikkem a Váci Napló hasábjain a ren­delőintézet szemészetéről, Emiben megírjam, hogy reggel fél nyolckor a várakozó bete­gek kinevették az érkezőt, mert rá már aznap nem ke­rült sor. A sarokban egy fia­talember 10—20 forintért ad­ta el feketén a hajnalban le­tépett sorszámot. Ezután bevezették az elő­jegyzést. Igaz, én nem olyan j rendelésről álmodtam, ahol a júniusban jelentkező beteget | decemberre jegyzik elő. Ezen j még a televízió bírálata sem segített, s így jómagámnak I előreláthatólag félévi kény­szerszabadságot kell kérnem, mivel a régi szemüvegem már használhatatlan, s munkakö­röm nem tudom ellátni szem­üveg nélkül. Jó lenne, ha fe­lülvizsgálnák ezt az ügyet. Lelkiismeretfurdalásom van. Múlt év december 22-én egy másik írásom is megjelent, a váci autóbuszok közlekedésé­ről. Javasoltam, készítsenek új menetrendet, vezessenek' be körforgalmat. Megjelent az új menetrend, a körforgalom is. Nem ilyen közlekedési rend­ről álmodtam. Valószínűleg a legnagyobb jóindulattal, de helyi viszonyok ismerete nél­kül készítették el az új 'me­netrendet. Eredménye: több órás kiesés délelőtt, délután a nagyforgalmú deákvári vona­lon, zsebükben a bérlettel sé­tálnak az utasok. Ennyit ér csak a sajtó meg­nyilatkozása? — kérdezte tő­lem egy ismerősöm a „Teta­nuszveszély” című cikkem megjelenése után pár hónapra. Ez az írás arról szólt, hogy a Géza király téri gimnázium mellett, annak zárt udvarán van a barátok kolostora, e több százados műkincs. Az épület és a freskók tönkre­mennek, mert senki nem tö­rődik velük. Ugyanakkor 1 a szomszédban új kollégiumot kezdenek építeni. Több millió forintot takarítana meg a me­gyei tanács, ha a kolostort épí­tené át kollégiummá. S akkor a városnak is maradna egy parkja. Válasz nem érkezett, de azóta az új kollégium épí­tése is leállt. Beszéljek még a deákvári ABC-üzlet szűkösségéről, mely Vác egyik legnagyobb telepü­lését már nem elégíti ki? Eme cikkem után tovább romlott az áruház ellátása, vi­szont új üzletet nyitottak — a város közepén. Kértek, írjak cikket. Téma is van. A vasútállomás for­galmáról akartam írni. Arról, hogy milyen balesetveszélyes egy-egy vonat érkezésekor a pályaudvar, amikor a sínek között tolongó tömegbe fut be a vonat. Sürgősen le kellene zárni a peronokat, s mielőbb — még az új pályaudvar meg­építése előtt — meg kellene építeni az aluljárókat, ha nem akarjuk a szirénázó mentő­autók hangját hallani. Ha megírom a cikket, elol­vassák. Talán meg. is vála­szolják a sáakemberfek. De minden marad a régiben. Hát akkor minek írjam? Mészáros Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom