Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

Nagy elődeink példája a ma igényeinek megértésére kötelez Több mint húszezer résztvevő a ceglédi országos dalmár és az ősi Cegléd szoros kapcsolatát. — Most, amikor e nagyszerű alkotást Cegléd város dolgozói nevében átveszem — mondot­ta —, megfogadjuk, hogy Dó­zsa szelleme, amelyet ez az emlékmű is sugároz, hatja át minden cselekedetünket. Tud­juk, hogy történelmi múltunk kötelez bennünket. ígérem, hogy hűek maradunk forra­dalmi hagyományainkhoz, é; az eddigieknél is jobban törek­szünk a szocialista forradalmi céljaink teljes megvalósításá­ra. A szoboravatást követően Bessenyei Ferenc Kossuth-dí- jas színművész nagy hatásúan adta elő Illyés Gyula: Dózsa beszéde a ceglédi piacon című költeményét. A nagygyűlés ünnepi beszé­dét Kállai Gyula mondotta. (A képen.) Kállai Gyula beszéde — Cegléd piacán szólni nagy tisztesség és nagy fele­lősség — kezdte beszédét Kál­lai Gyula. — E város főtere a magyar történelem legfonto­sabb emlékhelyeinek egyike. Sorsdöntő, emlékezetes tömeg­gyűlések, demonstrációk zaj­lottak itt le, s úgy érzem, ha szerényen is, de ezek sorába illeszkedik a mi mostani ün­nepségünk. Dózsa emlékmű­vet kapott Cegléd piacán. Nemzeti múltunk nagy és tragikus sorsú alakja méltóbb helyre aligha kerülhetett vol­na ennél a főtérnél, ahol lán­goló szavakkal merész prog­ramját meghirdette. Utalt arra, hogy Dózsa itt elhangzott nagy hatású meg­Táborában az elnyomottak minden rétege AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVL ÉVFOLYAM, 149. SZÁM AHA 80 FILLÉR 19*2- JtNIUS 27.. KEDD r A Piactéren, ahol hajdan Dózsa György beszélt, az ün­nepség kezdetekor még fehér lepellel takarva magasodott új szobra, amelyet ez alka­lommal vett át ünnepélyesen Cegléd népe. A hatalmas tö­megben Ceglédnek és környé­kének minden dolgozó rétege jelen volt üzemekből, intéz­ményekből, termelőszövetke­zetekből, s különösen nagy számban a szomszédos járási székhelyek, községek termelő- szövetkezeteiből, állami gazda­ságaiból. Az emlékmű mögött felállí­tott vörös és nemzeti színnel letakart díszemelvényen fog­lalt' helyet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökneiyetrese, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, a Dózsa-emlékbizottság elnöke, Czinegé Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, honvédelmi minisz­ter, Jámbor Miklós, a Pest me­gyei pártbizottság tikára, dr. Monde k Pál, Cegléd város or­szággyűlési képviselője, a Pest megyei Tanács elnöke, vala­mint más országos közéleti személyiségek, Pest megyei vezetők, az ország több megyé­je pártbizottságának titkára, tanácselnöke. A honvédzenekar a Him­nuszt játszotta, majd dr. Mondok Pál nyitotta meg a nagygyűlést szoboravató be­szédével. — A Dózsa-parasztháború felszabadult népünk legszebb nemzeti hagyományai közé tartozik, amelyet magáénak vall, s emlékét örökre megőr­zi, s tiszteletben ápolja. Itt áll az emlékmű, amely az elnyo­másban szenvedő, az elnyomók ellen fegyvert ragadó, min­dent, az életet is feláldozni kész parasztságot és a harcban velük azonosult vezérüket, Dózsa Gy örgyöt jelképezi. — A művészi forma— jelle­mezte Mondok Pál az új em­lékművet — lenyűgöző egysze­rűséggel jeleníti meg Dózsa alakját, az egyszerű, kemény és szigorú katonái, a történel­met formáló hőst, a forrada­lom közkatonáját és a forrada­lom vezérét. Szinte látni vél­jük a harmincezer kaszával, felfegyverzett, szolgaságtól meggyötört, az elnyomók elle­ni harcról meggyőződött és e szabadságáért halni is kész pa­raszthadsereg élszánt tömegét. Idézi ez az emlékmű azt az 1514-es májust, amikor először fogtak fegyvert Magyarorszá­gon elnyomóikkal szemben a kizsákmányoltak, a leigázottak tízezrei. Szoboravató beszéde végén hangoztatta a megyei tanács elnöke, hogy az emlékmű, amely méltóan örökíti meg Dózsa György és paraszthad­seregének emlékét, arra a több mint négy évszázados küzdelemre figyelmeztet, amelynek eredményeként ma szabad, független hazánkban, kizsákmányolásmentes társa­dalomban élhetünk. Végül köszöntve az alkotót, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművészt, átadta az emlékművet Cegléd város kö­zönségének. Az avatóbeszéd végén lehullott a lepel a mo­numentális alkotásról, ame­lyet az ünnepi gyűlés részve­vői nagy tapssal fogadtak ma­gukévá. A ceglédiek nevében Kürti András, a városi tanács elnö­ke vette át a szobrot, és be­szédében utalt arra, hogy ez az emlékmű jogos jussa Ceg­léd városának, méltóképpen fejezi ki a nagy parasztforra­— Most, amikor Dózsa Györgyre emlékezve itt állunk Cegléd főterén, büszkén álla­píthatjuk meg, véglegesen el­dőlt a nagy történelmi per — mondotta, majd a továbbiak­ban részletesen elemezte Dó­zsa Györgynek, mint a közép­kori Magyarország legna­gyobb méretű forradalmi megmozdulása vezéregyénisé­gének szerepét. Rámutatott ar­ra, hogy 1514-ben a korabeli magyar társadalom csaknem minden dolgozó és elnyomott rétegének képviselői ott vol­tak táborában. Két mozzana­tot külön is kiemelt. Azt, hogy az osztályharc hazai történeté­ben ez alkalommal tűntek fel nagyobb számban a mesterle­gények, a bányászok, mint a magyar proletariátus előhírnő­A ChiDei KP KIS gsSérauma A chilei fővárosban vasár­nap este Mario Zamoranonak, a Politikai Bizottság tagjának zárszavával véget ért a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A há­romnapos tanácskozás részve­vői megállapították, hogy a je­lenlegi legfontosabb politikai feladat Chilében a dolgozó tö­megek mozgósítása a Népi Egység programjának megva­lósítására, a forradalmi folya­matban előkerülő hibák kikü­szöbölésére. Viktor Diaz, a párt főtitkárhelyettese újságírók előtt kijelentette: a kommunis­ta párt teljes erejével védel­mezi a kormánykoalíció egysé­gét Aczél György Szófiában A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására vasárnap magyar pártküldöttsóg érkezett Szófiá­ba. A küldöttséget Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezeti. Gáspár Sándor Berlinben A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának öttagú küldöttsége, amely az NDK- beli Szabad Német Szakszer­vezetek Szövetségének (FDGB) hétfőn megkezdődött kongresz- szusán képviseli a magyar szervezett dolgozókat, vasár­nap délben megérkezett a berlin-schönefeldi repülőtérre. A küldöttség vezetője: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. nyilatkozása után történel­münk során máskor is előfor­dult, hogy a néphez szóló, a népet mozgósítani kívánó, ere­jére támaszkodó igaz vezetők, Cegléd főterén fejtették ki programjukat. Közülük a leg­kiemelkedőbb az 1848-as sza­badságharc nagy alakja, Kos­suth Lajos volit. Emlékeztetett Kállai Gyula arra is, hogy a felszabadulás után, már 1945 májusában országos Dózsa-ün- nepséget tartottak itt, amely­nek aktuális tartalma is volt: a Magyar Kommunista Párt földosztó programjának támo­gatása, a régi jobbágyok utó­dainak harcba hívása a földre­form védelmében. kei. A másik pedig, hogy a kö­zös érdekeket helyesen felis­merve, Dózsa seregében együtt küzdöttek az elnyomók ellen a magyarok, a szerbek, a horvá- tok, a románok és más Duna- menti népek elnyomott fiai. Felhívta a figyelmet Kállai Gyula arra, hogy a nagy tár­sadalmi erők megütközésén, a parasztháború drámáján be­lül külön is jelentős Dózsa György személyes sorsa, maga­tartása. Az antifeudális harc kitörésekor ugyanis válaszút elé került. A török elleni küz­delmekben tanúsított vitézsé­géért kitüntették, királyi bir­tokadomány emelte az ország birtokos nemesei közé. Továb­bi sorsa a főnemességbe emel­kedés is lehetett volna, ha a Fidel Castro hétfőn az SZKP Központi Bizottsága és a szov­jet kormány meghívására hi­vatalos baráti látogatásra Prá­gából Moszkvába érkezett. Fogadására a szovjet főváros Vnukovó—2 repülőterén meg­jelent Deonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke és több más szovjet veze­tő személyiség. Giulio Andreotti kijelölt olasz miniszterelnök, miután minden tekintetben befejezte kormányalakítási tárgyalásait, hétfőn a köztársasági elnöki palotában visszavonta fenntar­táséit, amellyel a kormányala­kítási megbízást annak idején elfogadta. Leone köztársasági elnök ezután, a miniszterelnök javaslatára, kinevezte az új kormányt. Olaszország háború utáni 34. kormánya, amely rendkí­vüli választások és másfél hó­feudális osztályérdek kiszolgá­lását vállalja. Múltja, megha­tározó élményei, becsülete és hazaszeretete ugyanakkor a néphez kötötték. Történelmi nagyságát bizonyítja, hogy a válságos helyzetben a nép ügyével azonosította magát. — Kegyetlen megkínoztatása és megöletése, a vérszomjas és gőgjükben megalázott urak által kieszelt eszközök: a tü­zes trón, az izzó vaskorona, a megölt vezér testének szétté- petése és híveivel való meg- etetése, amelyet gyalázatnak, megcsúfoltatásnak szántak, a hősi legendák világába emel­te Dózsa Györgyöt — jelentet­te ki a nagygyűlés szónoka, majd utalva a korabeli pa­rasztháborúk okaira, körülmé­nyeire, kifejtette, hogy Dózsa Györgyöt azért tekinthetjük európai méretekben is jelen­tősnek, s főleg az első időszak­ban, azért lehetett sikeres küz­delme. mert az osztályszem­pontokat helyesen érzékelve, kimondta a nép keserűségét, harcba szállt a gyűlölt elnyo­mók ellen, összefogta mind­azokat az erőket, amelyek a társadalmi haladást képvisel­ték. — Dózsa György igazságos küzdelme — mondotta —, az 1514-es parasztháború, kiemel­kedő forradalmi tradícióink közé tartozik. Tanulmányozá­sa, a reá való emlékezés ta­nulságul szolgál és lelkesít ma is. Mint minden nagy forra­dalmi hős, Dózsa György em­léke is élt és hatott halála után. a tüzes trónon való megégetése után is. Hatása, szerepe, a személyéhez kötő­(Folytatás a 3. oldalon.) A magas rangú kubai ven­dég repülőgépét szovjet va­dászgépek egysége kísérte a moszkvai repülőtérig. Fidel Castro tiszteletére katonai díszegység sorakozott fel. El­játszották a szovjet himnuszt, majd Fidel Castro Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszi­gin kíséretében ellépett a díszszázad előtt. Castro ezután üdvözölte a köszöntésére megjelent moszk­vaiak tömegét. A repülőtéri fogadtatás után Fidel Castro szállására, a Kremlbe hajta­tott. napos politikai huzavona után alakult meg, visszatérést jelent egy több mint tíz évvel ezelőt­ti kormányformulához: a szo­cialista párt nem vesz részt benne, a Kereszténydemokrata Párt szövetségesei a liberáli­sok és a szociáldemokraták. A republikánus párt kívülről tá­mogatja az ún. centrista koalí­ciót. Az országot 25 éve kor­mányzó Kereszténydemokrata Pánt (DC) ezzel a döntéssel véglegesítette, hogy a közép­bal szövetség válságából, az országot emésztő számos gaz­dasági és társadalmi nehézség­ből jobbra keres kiutat, jobb­oldali fordulattal akarja meg­oldani a problémákat. Mivel az új kormánykoalíció megle­hetősen csekély parlamenti többségre támaszkodhat, fenn­áll a veszélye annak, hogy a kormány rejtett formában az újfasiszták parlamenti támo­gatását is igénybe veszi, vagy pedig rendkívül ingatagnak bizonyul és nem tudja keresz­tülvinni törvényjavaslatait. Az új kormány főbb tárcáit a következők kapták: minisz­terelnök: Giulio Andreotti (DC), miniszterelnök-helyettes és hadügyminiszter: Mario Tanassi (szoc. dem.) külügymi­niszter: Giuseppe Medici (DC), belügyminiszter: Mariano Ru­mor (DC), kincstárügyi mi­niszter: Giovanni Malagodi (li­berális), külkereskedelmi mi­niszter: Matteo Matteotti (szoc. dem.). A 26 tagú kabinetben a DC- nek 17 minisztere van, a szo­ciáldemokraták 5, a liberáli­sok 4 helyet kaptak. Andreot­ti programbeszédére és a bi­zalmi szavazásra a képviselő­házban előreláthatólag a jövő héten kerül sor. Ausztriából Komarnóba érkezett a szovjet fekete-tengeri flotta dunai hajóraja Ausztriában tett baráti láto­gatása befejeztével vasárnap a nyugat-szlovákiai Komarnóba érkezett a Vörös Zászló Ér­demrenddel kitüntetett szovjet fekete-tengeri flotta dunai ha­jóraja. A szovjet tengerészek találkoztak a helyi párt- és állami szervek képviselődveL A 34. olasz kormány f 4 « Dózsa-ünnepségen — Történelmi felvonulás és katonai díszszemle Cegléd vasárnap méltó volt ahhoz a megtisztelő feladat­hoz, amely az országos Dózsa-ünnepség alkalmából hárult rá. A város történelmi hírességű Piacterén több mint húszezer ember gyűlt össze, hogy részt vegyen a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az Országos Dózsa Emlékbizottság, a Pest megyei Tanács és a Ceglédi Dózsa Emlékbizottság által ren­dezett ünnepségen, Dózsa György születésének 500. évfor­dulója alkalmából. A város ünnepi külsővel köszöntötte a gyűlés résztvevőit és nagy számú vendégsereget, amely a környező járásokból, községekből fellobogózott kocsikon, teherautókon, autóbuszo­kon érkezett. A fővárosból is sokan megtisztelték az ünnepet: a párt, az Elnöki Tanács, a kormány, a KISZ, a népfront, a fegyveres testületek, társadalmi szervezetek, az Országos Dózsa Emlékbizottság több vezető képviselője. A városba vezető valamennyi útvonalon nemzeti színű és vörös zászlók mellett Cegléd sárga-kék zászlaja is köszön­tötte az ünnepet és, nagybetűs transzparensek feszültek a házak között, éltetve a munkás—paraszt szövetséget és hir­detve Petőfi napjainkban különösen időszerűvé vált szavait Dózsa Györgyről: „Izzó vastrónon őt elégítetek, de szellemét « tűz nem égeté meg .. Emlékműavatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom