Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

1972, JÜNIUS 25., VASÁRNAP rtsi MEGYhl ^Mírltui Jóízű beszélgetés - harminc fok fölött Jó dolog kötetlenül, minden hivatalos formaság nélkül be­szélgetni a megye vezetőivel a szűkebb pátria eredményeiről és gondjairól. Ez történt az el­múlt napokban — mint hírt adtunk róla — Ráckevén, ahol a dabasi és a ráckevei járás megyei tanácstagjai beszélget­tek, s ha úgy adódott, vitat­koztak dr. Mondok Pállal, a megyei tanács elnökével és Arany Istvánnal, a megyei ta­nács vb-titkárával. Örvendetes adatok A több órás eszmecserén kiderült, mindkét járás nagyot lépett előre az elmúlt eszten­dők során s ezen belül is a je­lenlegi ötéves terv eddig eltelt másfél esztendejében. Sziget­halmon például óvoda, ABC- áruház, kenyérbolt, benzinkút épült és kétmillió-kétszázezer forintot költöttek útburkolás­ra. Dunaharaszti gimnázium­mal, orvosi rendelővel, óvodá­val és politechnikai műhellyel gazdagodott. Szigetújfalun el­készült az új művelődési ház. És a közeljövőben is sok új létesítmény felavatására kerül sor mindkét járásban. Gyálon nyolctantermes iskola és két­csoportos óvoda, Dunaharasz- tin ABC-áruház átadását ter­vezik még az idén. Sziget- szentmártonban törpevízmű és ABC-áruház, Halásztelken is­kola épük És sorolhatnánk még hosszan mindazt, amivel gazdagodott vagy a közeljö­vőben gazdagodik a megyé­nek ez a két déli járása. Megint az ATEV Természetesen nemcsak az eredmények kerültek szóba, hanem a gondok is. Egy-egy település gondjai, de legfőkép­pen olyan gondok, amelyek sok községben általánosíthatók vagy éppen sok faluban érez­tetik hatásukat. E területnek az egyik ilyen közös gondja változatlanul az ATEV, vagy akik így nem is­merik: az Állatifehérje Ta­karmányokat Előállító Válla­lat. Pessuth Ambrus, Tököl me­gyei tanácstagja kezdte: — A bűz néha már kibír­hatatlan. A KÖJÁL ugyan bünteti a gyárat, ennek elle­nére az állati hulladékot vál­tozatlanul nyitott kocsikon szállítják, elképzelhető, hogy mit jelent ez harminc fok fe­letti kánikulában. Illés László, Szigetcsép, Szi­getújfalu és Szigetszentmárton megyei tanácstagja folytatta: — A bűzt mindhárom falu­ban érezni. Amióta működik a gyár, rengeteg a légy, amely megfertőzheti a bogyós termé­sű gyümölcsöket. A bűz és a légyinvázió miatt évről évre nő a parlagföldek száma mind­három község határában. Vé- dő-erdősávot kellene telepíte­ni ezen a területen. Az talán valamit segítene. Dr. Mondok Pál: 1971 - mérlegen A tavalyi költségvetést, annak zárszámadását tárgyalta az ország- gyűlés, más szóval a gaz­dálkodásról tanácskoztak a képviselők. Eltekintve a szokástól és a technikai kényszerűségtől — hogy ugyanis csak bizonyos idő eltelte után állnak rendel­kezésre teljes összefüggé­sükben a szóban forgó té­nyek s számítások —, kü­lön haszna és érdekessége is van a visszatekintésnek, csaknem fél esztendő eltel­te után: a távlat. Mit mutat a zárszám­adás? Erőfeszítéseink ered­ményei nagy jelentőségűek és jórészt kézzelfoghatóak. A nemzeti jövedelem emel­kedésének és a gazdasági növekedésnek erősbödő üte­me, még inkább az a tény, hogy mindez elsősorban a javuló termelékenységből, a [ hatékonyabb gazdálkodás­ból származott, — a legfon­tosabb tényezők. Ennek megfelelően, sőt részben ezt meghaladó mértékben nőtt a fogyasztás és a felhalmo­zás. És növekedtek, mégpe­dig a tervezettnél nagyobb arányban, az állami költ­ségvetés terhei. A lakosság jövedelmei­nek a tervek szerint meg­valósult növekedése, a fog­lalkoztatottság stabilitása, a végrehajtott béremelések az egészségügyi és oktatási dolgozóknál, az intézmények hálózatának és színvonalá­nak javítása ugyanezeken a területeken, több új lakás, mint amennyire számítot­tunk, és nem utolsósorban a színvonalas áruellátással alátámasztott kereskedelmi forgalom, amely ismét te­kintélyes mértékben nőtt — a lépten-nyomon közvetle­nül is tapasztalható, jóleső eredmények. Még akkor is, ha egyikükhöz is, másikuk­hoz is kapcsolódhat egy bi­zonyos „de”, hogy tudniil­lik, kívánatos lett volna itt is, ott is netán többet, job­bat, szebbet elérni. C sakhogy már az is, ami történt, amivel tagadhatatlanul ja- ' vult az élet nálunk, továb­bi terheket rótt az állam- háztartásra, mégpedig olyan időszakban, amikor az szá­mottevő nehézségekkel küzd. Hogy tisztán lássunk: a költségvetési bevételek jelentékeny hányadát tuda­tosan fordítjuk a termelés, a külkereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás támogatására, közben azon­ban, akaratlan, nem gazda­ságos tevékenységek is do­tációban részesülnek, ahe­lyett, hogy ezek kiszorításá­val, s a gazdaságos produk­ció bővítésével, nagyobb mértékben növelhetnénk az ország és a költségvetés be­vételeit. A bevétel keve­sebb, a kiadás több a várt­nál, innen a tervezettet meghaladó költségvetési hiány. Márpedig nem vé­letlenül hangsúlyozta a pénzügyminiszter az or­szággyűlés előtt: tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megterme­lünk! T ermészetesen, a kor­mány hathatós intéz­kedéseket tett, és az elmúlt fél év már javuló irányzatot mutat. Lassan csökken a beruházási fe­szültség, határozott javulás jeleit mutatja a külkeres­kedelmi forgalom, és sze­rencsére, egyre mérséklőd­nek a gazdaságtalan terme­lés lehetőségei is. Bár alig­hanem ezen a téren a leg­nehezebb kikényszeríteni a fordulatot. Pedig már az is igen jó eredményeket hoz­na. ha mind több és több vállalat foglalkozna nagy figyelemmel a meglevő ter­melőkapacitások lehetséges jobb kihasználásával, ahe­lyett, hogy mindenáron a külsődleges bővítés, terjesz­kedés illúzióit kergeti. Mindez objektív intézkedé­sek kérdése egyrészt — amilyenek már történtek és továbbiakra is lehet szá­mítani —, másrészt azon­ban szubjektív tényezők, tehát az emberi magatartás függvényei, s ezt sohasem szabad figyelmen kívül hagyni. G azdaságirányításunk reformja — végül is ezt bizonyítja a múlt évi gazdálkodás elemzése — lehetőséget nyújt a külső, nemzetközi piaci tényezők figyelembe vételére, a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének jobb kihasználására, és belső gazdasági tartalékaink fel­színre hozására, ide értve az ember: tevékenységben, magatartásban rejlő nagy tartalékokat is. B. J. — Az önök gondja a mi gondunk is. Még a Duna túlol­daláról, Százhalombattáról is érkeznek hozzám levelek — ATEV ügyben. Ezen sajnos nem segít az a birtokomban levő miniszteri levél, amely szerint a gyár, teljes üzemelés mellett, mindössze ötszáz mé­teres körzetben okozhat mini­mális levegőszennyeződést. A KÖJÁL hatásos intézkedésére eddig annyit sikerült elérni, hogy végre zárt helyen tárol­ják a feldolgozásra kerülő ál­lati hulladékot.' Pillanatnyilag csak annyit Ígérhetek, hogy rövidesen újabb vizsgálat in­dul ebben az ügyben. Napirenden tartják A másik közös gond: a köz­ségek jelentős része csekély fejlesztési összeggel rendelke­zik, nem egy esetben mind­össze évi nyolcvan-százezer forinttal. Ennyi pénzből pedig jelentősebb beruházásba alig­ha kezdhetnek. S ami ezzel kapcsolatos: ennek a vidéknek sok települése beletartozik az agglomerációs övezetbe. Gyál- Felsöpakony községnek pél­dául nyolc esztendővel ezelőtt mindössze hétezer lakosa volt, ma pedig tizenhétezer! Ha ma felépül is egy új iskola, két- három év múlva újabb iskolát kellene ugyanott építeni. Ugyanakkor a lakosság növe­kedésével nem nő a község be­vétele. mivel az új házépítők tizenötéves adókedvezményt kapnak. Szigethalom községben pél­dául két esztendővel ezelőtt épült új, hattantermes iskola, de szeptembertől már négy el­ső osztályt kell indítani, annyi a gyerek. Vagyis: újabb tan­termek kellenének. Szigetcsé- pen, Szigetújfalun és Sziget- szentmártonban a trafóállomá­sok már nem bírják a megter­helést, pedig még jelentős vil­lanyhálózat-bővítésié lenne szükség. Dunaharasztin a 2. számú iskola is tanterem- hiánnyal küszködik. A megyei tanács elnöke és vb-titkára szorgalmasan jegy­zetelt. Azonnali megoldást egyikük sem ígért, de az el­mondott gondok elemzését, számontartását igen. Egy do­logban azonban nyomban se­gítettek. Dunaharasztin a ma­gánépületben levő, aládúcolt könyvtár ügyében a megyei tanács elnöke háromszázezer forint azonnali segélyt ígért — házvásárlásra. Bár odakinn, a ráckevei ut­cákon harminc fok körüli hő­mérséklet volt, mégsem bánta meg senki, hogy ezen a rekke- nő nyári délutánon részese lehetett ennek a beszélgetés­nek. Prukner Pál Dél-Pest megye centruma lesz Beszélgetés Kürti Andrással, Cegléd tanácselnökével, munkaerőhelyzetről, beruházásokról, lakásprogramról Cegléden az 1971-es népszám­lálás adatai alapján 38 ezren Laknak. Előzetes számítások szerint 1985-re — amikorra a város középfokú központtá nö­vi ki magát — 42 ezerre, 2000-re pedig 48—50 ezerre növekszik a lélekszám Cegléd a jövőben Dél-Pest megye centruma lesz, ezt földrajzi fekvése, természeti és köz- gazdasági adottságai indokol­ják. Az 1960-as években töb­ben dolgoztak a mezőgazda­ságban, mint az iparban, 1971- ben több mint 8 ezer ember kereste kenyerét a gyárakban, üzemekben, míg alig 5 ezren végeztek mezőgazdasági mun­kát. A hetedik évszázadába lépett alföldi város iparfej­lesztési koncepcióiról, munka­erőhelyzetéről készítettünk interjút Kürti Andrással, a városi tanács elnökével. O Néhány szót a III. ötéves terv időszakáról. Hogyan alakult a foglal­koztatottság, az ipartelepí­tés Cegléden? — Az elmúlt tervciklus- ban új ipartelepítés nem történt. Inkább a meglevő üzemeket bővítették, korsze­rűsítették — több mint 170 millió forint értékben. Meg­közelítően 90 millió forintot fordítottak a termelés bőví­tésére. Főleg a gépipari és az építőipari ágazat fejlő­dött. Az ipari termelés az el­múlt tervidőszakban 38 szá­zalékkal nőtt. Az említett számok bizonyítják: lehetővé vált, hogy az iskolai tanul­mányaikat befejező fiatalok helyben találjanak munkát, a korábban nem dolgozók — főleg nők — elhelyezkedhes­senek, a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő át­áramolhasson az iparba, és csökkenjen az elvándorlás a fővárosba vagy más ipari városokba. Az építőiparban és a vasipari szakmákban nagy a munkaerőhiány, s ez azt eredményezte, hogy a fluktuáció, az üzemek kö­zötti munkaerővándorlás, s bizonyos mértékben a mun­kaerő-csábítás az utóbbi esz­tendőkben megnőtt. 9 Űj munkaerőként leg­inkább tehát a fiatalokra és a nőkre lehet számíta­ni. Hogyan gondoskodnak részükre kedvező munka- 1 ehetőségekről ? — A végzett fiatalok el­helyezkedésének alakulásá­ban szerepet játszik a fővá­ros és más, iparilag fejlett városok közelsége. A koráb­bi években a ceglédi ifjúság máshol keresett munkát. Az okok: a kedvezőtlen elhe­ÚJBURGONYA - EXPORTRA lyezkedési lehetőség, a la­káshiány és más szociális feltételek hiánya. A fiatalok letelepítéséhez szükséges fel­tételek megteremtésén túl jobban kihasználjuk a szak­munkásképzés lehetőségeit: az új tíztantermes intézet­ben. Az iparitanuló-képzés- ben növelni kell a leányta­nulók arányát. A munkaké­pes korú, de nem foglalkoz­tatott nők száma a város­ban: 4600. Közülük mintegy 2000 asszony és lány mun­kájáról kell a közeljövőben gondoskodni. Bevonásuk az iparfejlesztés szempontjából hasznos, de ugyanakkor gond is. Szakképzetlenek, többsé­gük alacsony iskolai végzett­ségű, sokan külterületen él­nek. A könnyebb munkához vonzódnak, ami egyben jobb munkakörülményeket is biz­tosít. Akadályozza elhelyez­kedésüket az óvodai és böl­csődei helyek hiánya — en­nek ellenére üzemeink még egyetlen saját óvodai és böl­csődei hellyel nem ren­delkeznek! G Hol kaphatnak mun­kát a mezőgazdaságból ki­kerülők és a Ceglédre in­gázók? — Az elmúlt tervciklusban olyan sok volt a mezőgaz­daságból felszabaduló mun­kaerő, hogy elhelyezkedésü­ket csak úgy lehetett meg­oldani, hogy a termelőszö­vetkezetek kiegészítő üzem­ágaikat fejlesztették. /Több mint 500-an dolgoznak most ezekben az üzemágakban. A város vasúti és autóbusz- közlekedése jó, s ez tovább javul a korszerűtlen kis­vasutak felszámolásával, mert helyettük sűrített autó­buszjáratok közlekednek. Legtöbben a nagykátai járás déli részének községeiből, valamint Csemőről, Nyárs­apátról, Törteiről járnak be Ceglédre dolgozni. A negye­dik ötéves terv iparfejlesz­tésében ezekre az ingázókra is számítunk. • Hogyan alakulnak az ipari beruházások a negye­dik ötéves tervben? — A helyi üzemek, az ide települő hordógyárral együtt több mint 500 millió forin­tot fordítanak beruházási célokra. Számításaink sze­rint az iparban foglalkozta­tottak száma 1975-bén eléri a tízezret. Munkaerőmérle­günk adatai szerint ..azonban további szabad munkaerő­vel kell számolnunk. Az el­helyezkedési lehetőségeket elsősorban a helyi üzemek fejlesztésével, másrészt a fővárosból idetelepítendő gyáregységekkel lehet meg­oldani. Tekintettel arra, hogy főleg női munkaerőről van szó, a gépipar és a műszer­ipar telepítése indokolt. • Az idén mire összpon­tosítja a város a beruházá­sait? — A városfejlesztés két legjelentősebb programja a lakásépítés és a kommunális ellátottság javítása. • Hol épülnek az új la­kások? — A Jászberényi út mel­lett, amelyet ma Kozma Sán­dor utcának hívnak, három toronyházat épít a Bács me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. Ezekben a tízemeletes épületekben összesen száz­ötven lakást adnak át még az idén. A lakásokat távfű­téssel melegítik majd, ezért hőközpontot kell telepíteni arra a részre. Minden épü­letben hidrofor lesz, tehát senkinek nem okoz majd gondot a vízellátás. • Más lakásépítkezések? — A Táncsics Mihály ut­ca' sarkán tizenöt lakásba költözhetenek be az új la­kók. Folyamatban van a Marx Károly utcai OTP-ház építése, a Kölcsey téren még az idén hozzáfog a Ceglédi Építőipari Vállalat kilenc­vennyolc állami lakás felépí­téséhez. Kilencvenkét lakás alapozásához kezdtek a Szé­chenyi úton, ezeket az OTP értékesíti. A Rákóczi út és a Szövetség utca sarkán ötven­négy lakásos épületet emel­nek. • Melyek a legjelentő­sebb kommunális építkezé­sek? — Ebben az évben elké­szül, harmincmillió forintos költséggel a korszerű szenny­víztisztító telep. Kilencszáz- ezer forinba került az új Gerje-híd. A Szücs-telepen, a város új ipamegyedében, megépült a bekötő út két­millió forintért. Négy-ötezer négyzetméter alapterületű járdára futja a meglevő pénz. Elsősorban a város pe­remén élő embereket érinti a vízvezeték-hálózat bővítése, újabb tucatnyi utcában fek­tetik le a csöveket. 6 Mivel gyarapodik Ceg­léd jövőre? — Még az idén megkezdik a Bács megyei építők a száz­hatvannyolc diákot befogadó középiskolai kollégium építé­sét. Hozzáfogunk a százsze­mélyes óvodához, illetve a hatvanszemélyes bölcsődé­hez. Jelentős a városban a családiház-építés. — A város lakói a Dózsa- ünnepségek előkészületei so­rán szép példáját adták a társadalmi összefogásnak. Önzetlenül sok társadalmi munkát végeztek. Városépí­tő terveink megvalósulásá­ban is számítunk a lakosságr ra. Júliusban jelenik meg a Társadalmi Szemle kettős száma A Társadalmi Szemle kettős száma az idén előbb jelenik meg. A párt elméleti és poli­tikai folyóirata — a hagyomá­nyos augusztus-szeptemberi (8—9-es) szám helylett — most 7—8-as, július-augusztusi számként július második felé­ben kerül az előfizetők, olva­sók kezébe. Ez a szám vezető helyen közli Aczél Györgynek, a Központi Bizottság június 14-i ülésén elmondott előadói beszédét az állami oktatás helyzetéről és feladatairól. Alsónémedi határában szedik az újburgonyát. Juhász Kálmán családja 50 mázsás átlagot vár holdanként. A zsá­kokba csomagolt áru az NSZK-ba indul. Urbán Tamás felvétele Vevőre várnak a traktorok Kedvezőnek látszik a gépelláíás A betakarítási szezon előtt nincs hiány traktorokból, szál­lítóeszközökből az AGRO- TRÖSZT-nél. A nagy nyári munkákra a kereskedelem is felkészült: minden eddiginél nagyobb és választékában is gazda­gabb június közepén a traktorkínálat. A gazdaságok ebben az évben június 10-ig 3422 erőgépet vá­sároltak, ezeket a betakarítás­nál már fel is használják. A raktári készletek további vá­sárlásokat tesznek lehetővé. Az országos összesítés szerint több mint 1800 traktor vár el­adásra a telepeken, tehát jut azoknak a gazdaságok­nak is, amelyek csak most gondolták meg magukat, és közvetlenül a szezonmun­kák előtt gyarapítják gépállo­mányukat. A kereskedelem az U—650 jelzésű román traktor­ra árengedményt ad; 20 száza­lékkal olcsóbban szerezhetik be a gazdaságok ezt a 65 ló­erő teljesítményű traktort. A traktorvontatású pótko­csikból is bőséges a kínálat, a raktárakban még 900 pótkocsi vár vevőre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom