Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

1972 JÜNIÜS 24.. SZOMBAT ""'Zjfírlan 3 Új törvény a bíróságról és az ügyészségről jelentkező negatív jelenségek elleni határozott fellépésről, t ^után a lakáselosztás és a la­kásbérlet, valamint a lakbérek új rendszerének kialakítása tárgyában 1971 derekán ha­tályba lépett új jogszabályok­ról. az üzemi balesetekből és a foglalkozási betegségekből eredő jogvitákról. Felszólalása végén a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: — Számadásunk egyben ké­szülődés is az elkövetkező idő­szak feladatainak megoldásá­ra. Népi demokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rend­jének, nemkülönben az ál­lampolgárok jogainak és tör­vényes érdekeinek következe­tes bírósági védelme újabb és újabb erőfeszítést. sok-sok hozzáértést és tudományos igényű munkaszervezést igé­nyel. Meg kell birkóznunk az­zal a feladattal, amelyet a két új kollégiumnak: a gazdasá­gi kollégiumnak és a munka­ügyi kollégiumnak a Legfel­sőbb Bíróság szervezetébe va­ló beépítése jelent. A gazda­sági döntőbizottságok és a te­rületi munkaügyi döntőbi­zottságok megszűnése, felada­taiknak a bíróságok által törté­nő átvétele szükségessé teszi c . ítélkezési gyakorlat egysé­gének biztosításáról való fo­kozott gondoskodást, ami nagy r .értékben megnöveli az elvi irányítás súlyát, a vele szem­n joggal támasztható elvá­rásokat. — A törvényesség és az igazság eszméjének gondozá­sa, a kíméletlen harc minden «.áros jelenség ellen, rend- k'vül felelősségteljes, s egy­ben megtisztelő feladat. Az ez­zel járó terhet örömmel vál­laljuk, s nem csökkent kitar­tással munkálkodunk az al­kotmányban és a most meg­alkotandó bírósági szervezeti törvényben megszabott felada­tok egyre magasabb szinten való teljesítésén. Dr. Szénást Géza beszéde — Az ügyészségről szóló törvény — a tanácstörvénnyel és a bíróságokról szóló tör­vénnyel együtt — ama törvé­nyeink közé tartozik, amelyek előkészítését az alkotmány ír­ja elő, s amelyek az alkot­mány egy-egy fejezetének végrehajtását szolgálják — kezdte felszólalását dr. Széná­st Géza legfelsőbb ügyész. — A szocialista ügyészségre vo­natkozó szervezeti és működé­si alapelvek a következők: a helyi szervektől független, centralizált szervezet; a tör- vénysségi felügyelet körébe tartozó szervek tevékenységé­be való operatív beavatkozás tilalma; a törvények egységes és jogpolitikai elvekkel össz­hangban álló értelmezésének elősegítése; valamint az ügyé­szekkel szemben támasztott magas szakmai, erkölcsi és po­litikai követelmények. A továbbiakban a legfőbb ügyész elmondta, hogy a tör­vényjavaslat szerint az ügyé­szek a legfelsőbb ügyésznek alárendelten működnek, utasí­tást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat nekik. A rendelkezéssel is biztosít­ják, hogy az ügyészi szerveze­ten belül egységes jogszabály- értelmezés és jogpolitikai szemlélet érvényesüljön. Az ügyészség és a helyi szervek kapcsolatának pozitív oldala­ként említette, hogy az ügyészségek a törvényességi felügyelet ellátása során se­gítik a tanácsokat, valamint más jogalkotó és iogalkalmazó szerveket. Az ügyészség — s ezen belül a nyugati export értéke már másfélmillió dol­lárt tesz ki. Hadd tegyem hozzá: mindezt a tavalyi ha­Édes István sonló import mellett! Minket szerencsére nem érint a be­ruházási stop: Gyomron 1975-re negyvenmillió forin­tért felépül a lakkgyanta- gyár. Jelenleg is gyártjuk már ezt a nyugaton igen ke­lendő alapanyagot, ebből az idén 700 ezer dollár bevételt tervezünk. 1975-re azonban ez a gyáregység már évi két­millió dollár értékű terméket állít elő. A fejlődésről számol be Góg Mátyás, a Herceghalomi Kísérleti Gazdaság igazgató­ja is. — Minket azért nem érint a beruházási stop, mert tel­jes egészében a saját anyagi erőnkből épül takarmányke­verőnk, amelynek építési és hangsúlyozta Szénási Géza —, természetesen a jövőben sem vállalhatja magára más szer­vek feladatait és felelősségét a jogszabályok megtartása és megtartatása terén. Saját munkaterületén minden szerv maga legyen a törvényesség első számú őre és felelőse. Az ügyészi szervezet leg­utóbbi kétéves munkájáról be­számolva, Szénási Géza el­mondta, hogy az említett idő­szakban az ismertté vált bün­tettek száma a korábbiakhoz képest emelkedett, de számot­tevő növekedésről mégsem be­szélhetünk. A növekvő számú erőszakos és garázda jellegű bűncselekményekkel szemben szigorúbban és ennek követ­keztében eredményesebben léptek fel a bűnüldöző szevek, felszerelési költsége kerek huszonkétmillió forint. Pró­baüzemelését a jövő hónap végére tervezzük, és nagyon bízunk benne, hogy szep­tembertől kezdve már meg­indulhat az üzemszerű ter­melés a 3500 vagonos takar­mánykeverőben. Hogy mi szükségünk volt rá? 720 ko- cás, zárt rendszerű sertéste­lepünknek évi 1500 vagon takarmánykeverékre van szüksége. A szabad kétezer vagonnyi kapacitásra más gazdaságokkal kívánunk szerződni. Elképzeléseink szerint hat-hét éven belül vissza kell térülnie befekte­tésünknek. Góg Mátyás Rózsahegyi György rajzai A beszélgetésnek az ülés­szak folytatását jelző csen­gőszó vet véget. Prukner Pál sajnálatos viszont, hogy nincs javulás a fiatalkorú bűnözés terén. 1968-ban még 99 fiatal­korú bűnelkövető jutott 10 000 fiatalkorú lakosra, 1971-ben már 120. A társadalmi tulajdont ká­rosító és ismertté vált bűntet­tek száma is emelkedik 1969 óta. A bűntettekkel okozott kár igen jelentős: 1971-ben 240 millió forint volt. A legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy ezeknek a bűncselekmények­nek az elkövetése az ellenőr­zésre hivatott szervek sokszor példátlan hanyagsága miatt volt lehetséges. Nem egy he­lyen a gazdasági vezetés elné­ző magatartása segíti elő az összefonódásokat, nem ritkán vakon megbíznak olyan embe­rekben, akik hatalmas vagyont kezelnek, de tevékenységüket nem is ellenőrzik. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben a társadalmi tulajdonban oko­zott károkból a mezőgazdaság részesedése egyre nagyobb arányú: egy év alatt 6 száza­lékkal növekedett, és 1971-ben 25,8 százalékot tett ki. A leg­főbb ügyész a tipikus bűnelkö­vetési módok között említette meg többek között azokat az eseteket, amikor a tsz-ek ki­egészítő-, illetve melléküzem- ági tevékenységét fondorlatos bűnözőkre bízzák, vagy ami­kor a mérleghiányos tsz-ek vezetői hamisítással igyekez­tek a hiányt eltüntetni, vagy csökkenteni. A példák sorá­ban szólt még a nyereségcent­rikus szemlélettel gyakran pá­rosult korrupcióról is. A fo­gyasztók érdekvédelmével fog­lalkozva elmondta ezután, hogy a bűnüldöző szervek és az ügyészségek az elmúlt idő­szakban határozottabban lép­tek fel az árszínvonal elleni támadásokkal szemben, bizo­nyítja ezt, hogy tavaly három­szor annyi árdrágítás miatt folyt büntetőeljárás, mint az előző évben. Szénási Géza ezt követően a fiatalkorú bűnözés alakulá­sát és okait elemezte, s hang­súlyozta beszédében, hogy a megelőzés e téren is az egész társadalom feladata. Erre egyedül a bűnüldöző szervek nem képesek, eredményt csak akkor várhatunk, ha a szülő­kön kívül a munkahelyi kol­lektívák, párt-,és tömegszer­vezetek az eddiginél sokkal nagyobb erőt fordítanak a fia­talkorú bűnözés megelőzésére. Az ügyészi általános fel­ügyeleti munka tapasztalatai alapján elmondotta, hogy a törvényesség általános hely­zete jónak értékelhető, fejlő­dött az állami szervek jogal­kalmazó tevékenysége, javult az állampolgárok magatartása és jogszabály-tisztelete. A ta­nácstörvény érvénybe lépése óta eltelt időszak legfonto­sabb tapasztalatai között em­lítette, hogy a törvény bizo­nyos változásokat eredménye­zett a tanácsi szervek és az ügyészségek kapcsolatának formáiban is. Az ügyészi szer­vek a törvényességi felügye­let ellátása során segítik a ta­nácsok tevékenységét, tájé­koztatják a tanácsot az adott terület törvényességi helyzeté­ről, törvényességi szempontból észrevételeket tesznek a váro­si, megyei és fővárosi tanács­rendeletek megtervezésére; de ugyanakkor nem vállalhatják magukra a tanácsi szervek fe­lelősségét és feladatait a törvényesség biztosítása te­rén. Az általános felügyeleti te­vékenység ügyészi tapasztala­tainak ismertetése után Szé­nási Géza szólt a jogszabály- alkotás egyes kérdéseiről, majd a vizsgálatok és a pa­naszintézés során szerzett ta­pasztalatokról is. Elmondot­ta, hogy a Munka Törvény- könyvének rendelkezései a jogalkalmazásban mind job­ban érvényesülnek, hozzátette azonban, hogy az indokolatlan munkaerőmozgás és az ebből adódó munkaerőhiány kedve­zőtlen hatása a jogalkalma­zásban is érezhető. Idén az ügyészségek csaknem 70 ezer állandó dolgozót foglalkoztató 102 állami gazdaságnál tartot­tak vizsgálatot, s összesen 6 ezer munkajogi intézkedést vizsgáltak meg. Az összeha­sonlítás azt mutatja, hogy a munkajogi ügyintézés törvé­nyessége ezen a területen a javulás ellenére alacsonyabb színvonalon áll, mint az ipari vállalatoknál. A megállapított hibák jelentős része a munka­fegyelem és munkamorál meg­szilárdítására foganatosított intézkedések alkalmazása kö­rében merült fel. Az idén január 1-től érvénybe lépett, a szövetkezetek egészét érintő jogszabállyal kapcsolatban a legfőbb ügyész tapasztalatként említette még, hogy a tanácsi szerveknek az eddigieknél jobban fel kell készülniük a szövetkezeti törvénynek meg­felelő állami törvényessági felügyeleti feladatok folyama­tos végrehajtására. A gazdasági bírságokra vo­natkozó jogszabályokkal kap­csolatban Szénási Géza el­mondta, hogy ez a jogintéz­mény még nem eléggé inten­ziven tölti be rendeltetését, a felhatalmazott gazdasági irá­nyító, felügyeleti és ellenőrző szervek ugyanis kevés esetben éltek indítvány ozási joguk­kal: négy és fél év alatt mind­össze 18 indítványt tettek. Ta­valy és az idén eddig nyolc esetben indítványozta az ügyészség a gazdasági bírság kiszabását, s ezek közül hét esetben a jogellenesen gazdál­kodó szerveket 7 680 000 fo­rint összegben kötelezte a bí­róság, Központi Gazdasági Döntőbizottság a gazdasági bírság kifizetésére. Beszédének további részé­ben Szénási Géza foglalkozott az ügyészség polgári jogi te­vékenységével, majd befejezé­sül hangsúlyozta: az ügyész: szervek a jogszabályi kerete': között mindent megtesznek c jogellenes magatartások kö­vetkezetes üldözése érdeké­ben, illetve azoknak — szük­ség esetén büntetőjogi, sza­bálysértési eszközök, vagy sú­lyos vagyoni szankciók alkal­mazásával történő — vissza­szorítására. Végezetül kérte, hogy az ügyészségről szóló törvényjavaslatot, valamint az ügyészi szervezet kétéves munkájáról szóló beszámoló' az országgyűlés fogadja el. Benkei András felszólalása — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus tel­jes felépítéséért folyó sokré­tű, felelősségteljes munkába egyre eredményesebben illesz­kedik a magasabb szintű kö­vetelményekhez igazodó, szo­cialista jogszabályalkotó tevé­kenység — kezdte felszólalá­sát Benkei András belügymi­niszter. — A szocialista jogszabály- alkotás folyamatához szerve­sen kapcsolódik a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, amely a társadalmi fejlődéssel és a szocialista törvényességgel összhangban szabályozza az ügyészség tevékenységét. — A törvényjavaslat alap­elve az alkotmány követelmé­nyeinek megfelelően hangsú­lyozza, hogy az állam vala­mennyi szervének és minden állampolgárának 1 kötelessége az alkotmány szellemében élni és biztosítani annak betartá­sát. Az alkotmányos rendelke­zésnek kiemelése a törvény- javaslatban tovább erősíti az ügyészi szervezet társadalmi rendszerünk iránti felelőssé­gét. Az ügyészség megtisztelő feladata, egyben kötelessége, hogy a maga sajátos eszközei­vel fellépjen a társadalom tör­vényes rendjét, az állam biz­tonságát és függetlenségét sér­tő vagy veszélyeztető cselek­ményekkel szemben, és szerez­zen érvényt szocialista álla­munk törvényeinek. — Pártunk X. kongresszusa az államélet, a szocialista de­mokrácia fejlesztését tárgyal­va, nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy változatlan követel­mény a szocialista törvényes­ség maradéktalan érvényesíté­se. — A törvényesség tovább­fejlesztése gyakorlatilag an­nak a helyes alapelvnek a magasabb színvonalú érvé­nyesülését jelenti, mely sze­rint; nem maradhat senki büntetlenül, aki vét a törvé­nyek ellen, ugyanakkor min­den törvénytisztelő állampol­gár számára a legteljesebb mértékben biztosított a törvé­nyes rend körülményei közöt­ti élet és zavartalan alkotó te­vékenység. — A törvényesség érvénye­sülésének mindenkori legfőbb garanciája pártunknak a mun­kásosztály, az egész dolgozó magyar nép érdekeit kifejező politikája és az, hogy mind a Legfőbb Ügyészség, mind a Belügyminisztérium, az Igaz­ságügyi Minisztérium és a töb­bi állami szerv tevékenységét a párt politikája, iránymutatá­sa, a Magyar Népköztársaság törvényei szerint végzi — mondotta a belügyminiszter, majd hozzáfűzte: a törvényes­ség magasabb színvonalú ér­vényesülése hangsúlyozottab­ban megkívánja az állami, társadalmi, szövetkezeti szer­vek hatékonyabb közreműkö­dését és ezzel egyidejűleg a közgondolkodás pozitív ele­meinek erőteljesebb fejleszté­sét, a szocialista közszellem erősítését. A továbbiakban hangoztatta a miniszter, hogy a törvény- javaslat a Magyar Népköztár­saság alkotmánya szellemében született. Rendelkezései előse­gítik a Magyar Népköztársa­ság jogpolitikai elveinek ér­vényesítését. Benkei András külön ki­emelte, hogy a törvényjavas­lat az ügyészség fontos felada­tává teszi a törvények tiszte­letére nevelésben és a jogtu­dat fejlesztésében való aktív tevékenységet. — A szocialista törvényes­ség további, egyre inkább elő­térbe kerülő követelménye: az élet minden területén biztosí­tani a jogszabály értelmezésé­nek és érvényesülésének egy­ségét. Az állampolgárok zak­latásának, vélt vagy valódi sérelmek okozásának, a mun­kafegyelem lazulásának kiin­duló pontja lehet, ha a helye­sen megalkotott magasabb szintű jogszabályok a végre­hajtás során hiányos vagy pontatlan helyi értelmezés következtében eltorzulnak. Fokozza a veszélyt, ha egyes helyeken az eltérő értelmezés­hez még a közömbösség, a kö­zösség érdekeinek semmibevé­tele, vagy a spekulációra ala­pozott jövedelemszerző tevé­kenység is hozzájárul. Pártunk és kormányunk egyértelműen elítél minden olyan magatar­tást, amely „olcsó eszközök­kel” próbál magasabb jövedel­mi szintet elérni, legyen az egyéni vagy csoportos tevé­kenység eredménye. Ezért, amikor helyeseljük és elis­merjük az egyéni és csoportos érdekeltség elvét, jogosultsá­gát a magasabb jövedelemre, ugyanakkor ismételten hang­súlyozni kell, hogy mindez csak az össztársadalmi érdek­kel összhangban érvényesül­het. — A büntetőeljárásban sza­bályozott törvényi biztosítékok sorában — mondotta a bel­ügyminiszter — az ügyész jo­gai és kötelességei kiemelke­dő helyet foglalnak el. Ezek közül is jellemző az ügyész nyomozásfelületi joga, amely magában foglalja az intézkc dés és az utasítá" jogát. — Az általános törvényes ségi felügyeleti témakörben • módosítás lényeges elem hogy a törvényjavaslat a ga- dasági tevékenység vizsgála' és a gazdasági célszerű? ' szempontok alapján vég-» ellenőrzéseket — amennyib ez nem ütközik törvények!: —, kivonja az ügyészség h tásköréből. Ez még tovább r véli az országos gazdasági ii\ nyitó szervek felelősségét. Ezért a kiterjesztett törvé nyi felelősség valamennyi érir tett szervtől a korábbiakn' fokozottabb ellenőrző tev kény séget, a közösségi túl a donnái való gondosabb, f: gyelmesebb bánásmódot kö vetel. — Az általános fejlődéssé1 összhangban a törvényjavaslat kimondja, hogy az ügyész fon­tos állami vagy társadalmi ér­dekből, illetőleg akkor indít­hat peres (vagy nem peres) eljárást, vagy léphet fel, ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére. A javaslat megfogalmazása ki­fejezésre juttatja az állam­polgárok rendelkezési jogá­nak tiszteletben tartását. — A büntetőeljárások le­folytatásában, az igazságszol­gáltatásban az ügyészségnek, a Belügyminisztériumnak és az Igazságügyi Minisztériumnak egyaránt megvan az önálló fe­lelőssége, de mindhárom szerv együttesen is felelősséggel tar­tozik intézkedései helyessé­géért és törvényességéért. Ezért a büntetlenség vagy a bűnösség eldöntését szolgáló bizonyítékok felelősségteljes értékelésénél nagy szerepe van annak, hogy a bűnüldö­ző szervek közötti együttmű­ködésben az elvi, kritikai lég­kör következetesen érvénye­süljön. — Az előterjesztett törvény- javaslat — hangsúlyozta a miniszter — az állampolgárok oldaláról nézve is kielégítő biz­tosítékokat tartalmaz. Fejlet­tebb szabályozásokat összegez oly módon, hogy azok kifeje­zik az állampolgárok jogainak tiszteletben tartását, és kellő biztosítékokat nyújt mind a jogok érvényesítésére, mind a törvények megsértőivel szembeni határozott fellépés­re. — A Magyar Népköztársa­ság ügyészségérő szóló tör­vényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelye­ket a párt és a kormány elénk kitűzött. A feladatokat min­den állampolgár számára ért­hetően határozza meg. Növeli az állami szervek felelősségét a szocialista törvényesség ér­vényesítésében és — nem utol­sósorba— erősíteni hivatott az állampolgároknak a törvé­nyes rend érdekében kifejtett tevékenységét. I > t

Next

/
Oldalképek
Tartalom