Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

1972. JÚNIUS 23., PÉNTEK

pes r

HEGYEI

az országgyűlés nyári ülésszaka

nácsi szerveknél egyaránt. Az állami költségvetés vállalja a hatósági árváltozások fedezetét, de ez nem nyújt forrást a teljes költségnövekedésre. Éppen ezért e tervben előírt mutatókat szigorúan be kell tartani, zz eltérés veszélyeztetheti az előirányzott lakások megépítését. Rohamosan bővíteni kell a kommunális szolgáltatások körét, és ebben az j elmúlt években nem lebecsü- \ lendő eredményeket értünk el.

Ahogyan a miniszter mon- j dotta, a lakosság életkörülményeit nagy mértékben a tanácsok alakítják. Nagyobb az önállóságuk, ami az új tanács- törvény egyik pillére. A tanácsi gazdálkodás 1971. évi ta-i oasztalatai alapján kedvezőek. Helyesebb — de még nem optimális — arány alakult ki a központi és tanácsi s a megyei és városi-községi tanácsi pénzalapok között.

A gazdasági elemzéseknek mindig egyik kulcskérdése, hogyan ítélhetjük meg a vizsgált időszak fejlesztési, beruházási tevékenységét. Az elmúlt évet is a nagy arányú fejlesztés jellemezte. A beruházások eredményeként nemzeti vagyonunk több mint 5 százalékkal emelkedett. A beruházások csaknem kétszer olyar gyorsan növekedtek, mint a nemzeti jövedelemtermelése. A beruházási kifizetés 100 milliárd forint volt, a tervezettnél 11 milliárd forinttal több. A beruházás te- , rületén még nem enyhült a feszültség, és a b.efejezetlen beruházások állománya az év végén meghaladta egy esztendő beruházási értékének 80 százalékát, összesen 43 nagy beruházásnak kellett volna tavaly elkészülnie. Tizenhétnél bizonyos befejező munkálatok még hátra vannak.

A helyzetet már évközben részletesen elemeztük, és a népgazdaság idei tervében azt a célt határoztuk el, hogy a szocialista szektor beruházásai a tavalyi szintet csak kis mértékben haladják meg. Emiatt a kormány több intézkedést tett.

A miniszter méltatta a KGST-országokkal való kapcsolatainkat, amelyek kedvezően befolyásolják terveink megvalósulását. A KGST-ben

elsősorban a több országot érintő új beruházási célok ösz- szehangolása fokozódott.

Ami a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkat illeti, azokat a nemzetközi piac sokféle tényezője, a konjunktúra változása és a nemzetközi pénzügyi viszonyok alakulása erőteljesen befolyásolják. Kapcsolataink ma már itt is túlmutatnak az egyszerű adás-vételi ügyleteken.

— őszintén meg kell mondanunk, hogy a jelenlegi helyzetben az államháztartás jelentősebb terhet vállalni nem tud, tehát a teendő intézkedéseink pénzügyi kihatását túlnyomó részt a mezőgazdasági ágazaton belüli, átcsoportosítások útján kell ellensúlyozni — mondotta a miniszter.

— Gazdasági munkánk eredményeire a tervek, a köz- gazdasági szabályozók és a szubjektív momentumok egyaránt befolyással vannak.

Mindenkinek el kell fogadni, hogy tartósan nem oszthatunk többet, mint amennyit megtermelünk. A gazdálkodás alapvető mércéje a fejlesztés területén a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök minél jobb kihasználása: követelmény ez a központi, a vállalati és a tanácsi döntéseknél egyaránt. A beruházási feszültségek enyhítésére hozandó intézkedések nem az ötéves beruházási terv leszállítására irányulnak. A beruházásra előirányzott összeget teljes egészében felhasználjuk, de erőink jobb összpontosításával. Ettől várható a hatékonyabb fejlesztés eredményeként a magasabb nemzeti jövedelem, a népgazdaság egyensúlya.

Faluvégi Lajos pénzügyminiszter eredményeinket és terveinket összegezve megállapította, hogy alapvetően költségvetési gazdálkodásunkat a tervszerűség jellemezte, akkor is, ha az elmúlt év nem volt mentes a gondoktól. Gondjaink elsősorban abból fakadtak, hogy a gazdálkodás hatékonysága nem javult az elvárható ütemben, másrészt pedig nem sikerült az elosztási folyamatban ellenállni az erőforrásainkat meghaladó igények nyomásának. A kormány intézkedései nyomán nyugodtan bízhatunk abban, hogy a gazdasági élet minden területén eredményeket érünk el, különösen, ha a vállalatok, szövetkezetek, intézmények, tanácsok, valamint a központi szervek támogatják törekvéseinket.

Ezután a miniszter kérte az országgyűlést, hogy fogadja el az 1971. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és hagyja jóvá a beterjesztett törvényjavaslatot.

Péter János felszólalása

— Ez év májusa a nemzetközi élet alakulásának rendkívül emlékezetes hónapja marad — mondotta bevezetőjében Péter János külügyminiszter. — Ennek a májusnak a sűrített eseményei természetesen évtizedek erőfeszítésének

eredményei. Változatlanul a termonukleáris háború veszélye alatt élünk. Nagyon jelentősek ugyan azok a megállapodások, amelyek eddig létrejöttek: részleges atomcsend —, az atomsorompó —, a tenger mélye és a világűr, a bakteriológiai fegyverek, s legújabban mindezeknél nagyobb jelentőséggel a stratégiai fegyverek és ballisztikus rakéták elhárítására alkalmas .rakéták tekintetében, de változatlanul érvényes ma is a kommunista és munkáspártok 1960-ban megfogalmazott programja: minden demokratikus és békeszerető erő fő feladata a termővetése fölött, de folytatódik a másfél órás ebédszünet ideje alatt is. Igaz, a fehér

Kalmár János

asztal mellett már sok egyéb is szóba kerül.

Somogyi József, Kossuth- díjas szobrászművész például örömmel újságolja, hogy végre áll Cegléd főterén a Dó- zsa-szobor.

— Bevallom őszintén, amikor az elmúlt év őszén megbízást kaptam elkészítésére, magam sem mertem hinni, hogy a tervből ilyen rövid idő alatt valóság lesz ...

Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke lesz vasárnap Cegléden, az országos Dózsa-ünnepség szónoka. Nem véletlen tehát, ha azonnal felfigyel a szóra.

— Éppen tegnap beszélgettem Somogyi Józseffel. Hogy valóban nagyon rövid idő alatt készült el és került felállítási helyére a szobor? A művésztől tudom, hogy maga is munkásként segédkezett felállításánál. így persze könnyű valamit gyorsan valóra váltani. És azt is elárulta beszélgetésünkkor, hogy miért segédkezett még szívesen a felállításnál. Ugyanis senki sem tudta róla, egyszerű munkásnak nézték, hogy ő a szobor alkotója, s ezért a legőszintébb válaszokat hallhatta új művéről, méghozzá a legilletékesebbektől, a közönségtől.

— Pedig amikor az elkészült Dózsa-szobor fényképe megjelent a lapokban, idegenkedve szemlélték a ceglédi emberek — mondja dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, Cegléd országgyűlési képviselője. — Képen ugyanis egészen másként hat, mint felállítva, a ceglédi piactér közepén. Kitűnő alkotás.

Sokan bekapcsolódnának még ebbe a beszélgetésbe is, mint ahogy mindig szívesen váltanak szót egymással a szünetekben az ország különböző részeiből érkezett képviselők, de a hosszan felberregő csengő újra az ülésterembe szólítja őket. Folytatódik a vita.

Prukner Pál

nukleáris háború veszélyének elhárítása.

— Annak, hogy mostanában erről kevesebbet beszélünk, mint korábban, objektív oká van. A legutóbbi két évtizedben a Szovjetunió úgy vált termonukleáris nagyhatalommá — a Szovjetunió népeinek nagy anyagi és szellemi áldozatai következtében —, hogy nem képzelhető el ma már olyan másik atomhatalom, amelyik az elrettentő megtorlás kockázata nélkül bárhol támadásra vállalkozhatna. A magyar—szovjet kapcsolatokban ennek a ténynek is szerepe van. Bennünket a Szovjetunióhoz a barátság nagyon sokrétű szálai fűznek.

— Ilyen összefüggésben értékeljük a legújabb szovjet— amerikai tárgyalásokat is. Ha a termonukleáris háború veszélyének elhárítása valóban a fő feladata ma minden jóaka- ratú nemzetközi tényezőnek, akkor a szovjet—amerikai viszony javulása mindannyiunk közös érdeke.

— A moszkvai találkozó, az ott elfogadott megállapdások sorozata, a megállapodások felszíne alatt rejlő sok lehetőség kedvező hatása a ránk váró és általunk is formálandó események során csak akkor érvényesül, ha nem hagyjuk magunkat illúziókba esetten elkábulni, hanem kérlelhetetlen harcot vívunk, részben kompromisszumok révén, új, kedvező eredmények kivívásáért. az emberibb lét, a nemzetközi béke és biztonság javára, a harmadik világháború és ezzel a termonukleáris háború okainak és lehetőségeinek kiküszöbölésével.

— így tekintünk a moszkvai szovjet—amerikai tárgyalások várható következményeire a vietnami háborúval kapcsolatban is. Bármilyen hosszú ideig folytatja is szörnyű háborúját az Egyesült Államok Vietnam népe ellen, nem tud győzelmet aratni, kénytelen lesz kivonulni.

— Mind a Vietnami Demokratikus Köztársaság, mind a Dél-vietnami Nemzeti Felszaba- dítási Front és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya megtette azokat a javaslatokat, amelyek alapján az Egyesült Államok tisztességes körülmények között katonai tekintetben kivonulhat a háborús területekről.

A közel-keleti válság elemzése után Péter János elmondta, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között az európai kérdések értek meg leginkább a megoldásra. Az egész világra kiterjedő osztályharc eredménye, hogy ez év májusában sűrűn egymásba fonódottan jöttek létre megállapodások és szerződések: a Szovjetunió és

a Német Szövetségi Köztársaság, Lengyelország és az NSZK, Nyugat-Berlinre nézve a négy nagyhatalom, a közlekedésre nézve az NSZK, Nyu- gat-Berlin szenátusa és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint az európai ügyeket is érintő, a fegyverkezési versenyt korlátozó egyezmény a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között.

— Az európai biztonság ügyéről szólva ismert — mondotta Péter János —, hogy mi, a többi szocialista országgal együtt, már hosszabb idő óta, készek lettünk volna a konferencia egybehívására. Kénytelenek voltunk azonban egyes nyugati partnereink magatartását figyelembe venni és ezért várni arra, hogy ők is felkészültnek érezzék magukat. Most már közel vagyunk a komolyan vett előkészítő értekezlethez, bár a NATO-orszá- gok legutóbbi tanácsülésén kiadott közlemény még mindig tartalmaz olyan fenntartásokat, amelyek egyes kormányoknak ürügyet adhatnak a konferencia összehívásának halogatására.

— Brüsszelben, az európai közvélemény ezer résztvevője között ott voltak a magyar küldöttek is. Ezért is örülünk an- nák, hogy néhány nap múltán Budapesten találkoznak az európai fővárosok polgármesterei, Pest, Buda és Óbuda egyesülésének évfordulóján.

Ezután a harmadik világ szerepét elemezte, majd így folytatta a miniszter:

— Kormányunk és általában országunk intézményeinek nemzetközi tevékenysége aktív és sokrétű. A világ mai helyzetében a nemzetközi feltételek kedvező vagy kedvezőtlen alakulása döntő mértékben a szocialista országok

együttműködésétől függ. Az együttműködés távlatait készítette elő a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja együttműködése terén Kádár János elvtárs legutóbbi szovjetunióbeli látogatása és megbeszélése Brezsnyev elvtárssal és a Szovjetunió Kommunista Pártjának többi vezetőivel. Erre következett Fock Jenő elvtárs látogatása és Brezsnyev, valamint Koszigin elvtársakkal folytatott tárgyalása, együttműködésünk elmélyítéséről. A Varsói Szerződés közösségét abban a tudatban erősítjük, hogy minél elevenebb a szövetségi együttműködésünk, annál inkább elősegítjük a katonai blokkoktól megszabadított független országok együttműködését.

Ezután a kubai nép vezetőjének, Fidel Castrónak legutóbbi magyarországi látogatását méltatta, majd így folytatta a miniszter: — örvendetes. hogy közvetlen szomszédainkhoz fűződő kapcsolatainkról nagyon meleg hangon szólhatok és ezektől a mai kapcsolatoktól kedvező jövőt várhatunk. A Szovjetunióról elmondottakat nem kell ismételnem. Romániában a barátsági szerződés aláírása, baráti kapcsolataink ápolásának kedvező alkalma volt. Csehszlovákiával a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolataink nagyon jók. Jugoszláviával, és benne a szövetségi köztársaságokkal, biztos alapokon fejlődnek kapcsolataink.

A kormány népgazdasági tevékenysége, a nemzetközi béke és biztonság ügyét szolgáló terveket valósított meg. Reálisan vette figyelembe tervei kialakításánál a nemzetközi erőviszonyokat; eredményeivel hozzá is járult a nemzetközi viszonyok kedvező alakulásához — fejezte be beszédét Péter János külügyminiszter.

Nagy Miklós felszólalása

Nagy Miklós, Pest megye 28. számú választókerületének (Vác) képviselője, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, felszólalása elején a pénzügyminiszter expozéját méltatta, majd Péter János külügyminiszter szavaihoz fűzött megjegyzéseket.

— Azt hiszem — mondotta —, mikor az 1971. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot megszavazzuk, bizalmat szavazunk kormányunk külpolitikájának is. Ügy vélem, Külügyminisztériumunk viszonylag szerény anyagi eszközeivel jól szolgálta népünk érdekeit, eredményesen hajtotta végre az MSZMP X. kongresszusának külpolitikai határozatait. Tisztelt országgyűlés! Korunkban egy ország külpolitikai kapcsolatai nemcsak a Külügyminisztériumon, nemcsak a hivatásos diplomatákon keresztül bonyolódnak, hanem a számos, különböző rendeltetésű nemzetközi szervezettől kezdve, a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos jellegű egyéni utazások, delegációcseréken keresztül, egészen a tömegturizmusig mindennek megvan a külpolitikai szerepe és jelentősége is. Mi is mint országgyűlési képviselők, nemcsak mint törvényhozók veszünk részt népünk külpolitikájának irányításában, hanem mint összességünknek, ország- gyűlésnek is megvannak a magunk sajátos kapcsolataink. S az egyik legrégibb nemzetközi szervezetnek, az 1889-ben megalakult Interparlamentáris Uniónak hazánk alapító tagja.

— A 83 éve megalakult Interparlamentáris Unió ez alatt az idő alatt nagy változásokon ment keresztül, tagjainak száma 66-ról 71-re emelkedett és a tanácsüléseken, konferenciákon ebből 50—60 ország delegátusai részt is vesznek. A mennyiségi növekedésnél is lényegesebbek azok a változások, amik a második világháború befejezése után következtek be. — Ezután arról beszélt a képviselő, hogy o 8 szocialista tagország részvétele, a függetlenné vált volt gyarmati országok bekapcsolódása erőteljesen kibontakoztatta az Unió politikai jellegét és az egyes kérdésekben a vélemények erős polarizálásához vezetett. A hidegháború az Unió üléseire is rányomta bélyegét, de a világpolitika változása, a légkör javulása az Unióban is érezteti hatását.

— Az Unió tavaszi, Yaundé- ban tartott tanácsülése is bizonyította az előbb elmondottakat — mondotta a továbbiakban Nagy Miklós. — A legfontosabb kérdésekben, a Német Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felvételi kérelmének teljesítésében ugyan még mindig nem sikerült kedvező döntést elérni, az NDK felvételét a Berlinről szóló egyezmény érvénybe lépésétől tették még sokan függővé, de sokan foglaltak úgy állást, hogy az NDK-t az őszi római konferencián feltétel nélkül fel kell venni. A vita hangneme két hidegháborús felszólalás ellenére sokkal mértéktartóbb és konstruktívabb volt az eddigieknél.

— Kedvező határozatot hozott a tanácsülés az európai együttműködéssel és biztonsággal foglalkozó Interparlamentáris Konferencia 1972 novemberében történő összehívásáról. A konferencia célja a kormányszintű konferencia összehívásának támogatása.

— Országgyűlésünk külpolitikai kapcsolatainak másik fő területe parlamenti delegációk cseréje magyar országgyűlési vezetők és képviselők külföldi látogatásai, külföldiek fogadása országgyűlésünk részéről. Mind a baráti szocialista országokkal, mind számos más ország parlamentjeivel rendszeresek ezek a kapcsolatok. Hogy csak a legfontosabbakat említsem, az elmúlt évben Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezetésével parlamenti küldöttség látogatott a Szovjetunióba. Első ízben kereslte fel magyar parlamenti delegáció Japánt. Jelentős volt a hazánkban fogadott külföldi képviselők száma is. Országgyűlésünk elnöke, Apró Antal elvtárs Bernt Ingvaldsen, a norvég Storting (páriámén!) elnökének meghívása alapján ez év május 10—15 között viszonozta a norvég 'parlament elnökének és kíséretének 1970. évi magyarországi látogatását.

— Az idei esztendőben is folytatódik a tevékenység, máris jó néhány meghívás van delegációnk küldésére és fogadására.

Hazánk politikai, gazdasági érdekei egyaránt megkívánják, hogy bővítse, fejlessze kapcsolatait elsősorban a testvéri szocialista országokkal, de szocialista elkötelezettségét, nemzeti érdekeit szem előtt tartva, a kölcsönös előnyök alapján valamennyi olyan országgal, amelyek a nemzetközi érintkezés és együttműködés normáit tiszteletben tartják. Kormányunk külpolitikája ezeket a célokat szolgálja, költségvetésünk ennek gyakorlati megvalósítását lehetővé teszi. Ezért az 1971. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadom.

1

4