Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
X 4 res* «ecye I fe/ií/fíap 1972. JÚNIUS 23., PÉNTEK M . 1972. június 23, pén* tek, Zoltán napja. A nap kél: 3.47, nyugszik: 19.45 órakor. A hold kél: 17.10, nyugszik: 0,58 órakor. Várható x • időjárás Időnként kissé megnövekvő felhőzet; eső nem lesz. Gyenge, pénteken lassan megélénkülő déli, délnyugati szél. Meleg idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 30 fok körül. — Megkezdődött a szentendrei Teátrum két darabjának próbája a budapesti Operaházban és a Vígszínházban. Az Operában a Botcsinálta bölcsek-et, a Vígben pedig a Szüzesség acél- tüköre című zenés, táncos, bibliai játékot próbálják. A Teátrum másik két darabjá' nak, a Comico tragoediánaik, valamint a Pikko hertzeg és Jutka Perzsi próbáit Szentendrén tartják. Az első előadás július 7-én lesz. — Gödöllőn forgatják. Július 3-tól egy héten keresztül a gödöllői egyetem területe a Különös vadászat című magyar krimi-film forgatásának színhelye lesz. Az új magyar film rendezője Kígyós Sándor. — Nem a Tervhivatal. Június 6-i számunkban az ócsai láppal kapcsolatban írt tudósításunkban egy helyen Országos Tervhivatal jelent meg Országos Természetvédelmi Hivatal helyett, holott a cikk további részében a természetvédelmi hivatal neve helyesen szerepel. Tehát a vízrendészeti terveik véleményezését nem a Tervhivatal végezte. Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek és szomszédoknak, akik drága jó fiunk Nagy János temetésén, Ceglédbercelen megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk a járási pártbizottságnak, KISZ-bizottságnak, a Ceglédi Építőipari Vállalatnak, a Ceglédi Vasipari ktsz-nek, a Monori Vaisipari ktsz-nek, az Építő Tudományos Egyesületnek, az albertirsai Szabadság tsz-nek, a ceglédbereeli dolgozók körének, a ceglédbereeli fúvószenekarnak, a ceglédbereeli pártbizottság titkárának, valamint Lédeei Béla tanár úrnak. A gyászoló család. OLÁH GABOR HARMINC EVVEL EZELŐTT, 1912. június 23-án halt meg — 61 éves korában — Oláh Gábor iró, költő, tanár. Tanári oklevelét a budapesti egyetem bölcsészkarán szerezte meg 1905-ben. Négyesy László stílusgyakorlatain kötött barátságot Babits Mihállyal, Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Debrecenbe visszatérve, a kollégium könyvtárában kapott állást; emeUett segédtanárként működött a református kollégiumban. 1908-ban Párizsban járt. írtjáról és Adyval való kinti találkozásáról útirajzában (Keletiek nyugaton) számolt be. Négy társával Debrecenben megalapította a Bokréta irodalmi társaságot; verseikből Bokréta címmel, három alkalommal adtak közre antológiát. 1913-tól a debreceni általános főreáliskoLa tanára volt. Noha művészileg közel állt a Nyugat-mozgalomhoz, mégis elzárkózott tőle. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején azonban már a Károlyi párt híveként lépett fel. 1932-ben megjelent Pokol című verseskötete miatt bíróság elé állították; 1941-beai nyugalomba vonult. Első verseskötete Sámson címmel 1908-ban Budapesten jelent meg. Több regényt is írt (Szegény magyarok, Léda hattyúja, Szárnyas ember, Üj evangélium, Heten vagyunk). Válogatott költeményeinek kötetét 1957-ben Debrecenben adták ki. — Továbbképzés. A Pest, Komárom, Nógrád és Heves megyei járási hivatalok és városi tanács művelődési osztály vezetői négynapos továbbképzésen vesznek részt július 5-től Esztergomban. — Egy halál, két súlyos sérülés. Százhalombatta határában tehergépkocsijával Rebők Imre 29 éves gépkocsivezető minden ok nélkül áttért az úttest baloldalára és összeütközött egy szabályosan közlekedő teherautóval. Baleset következtében Rebők Imre a helyszínen meghalt, utasai közül Rebők Imréné 21 éves segédmunkás és Makó József 25 éves motorszerelő súlyosan megsérült Meghalt. Göd belterületén Szabó Ferenc 33 éves szegedi gépkocsivezető pótkocsis tehergépkocsiját gyorsan hajtotta és figyelmetlenül vezette. Egy álló tehergépkocsinak ütközött, majd áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütközött egy vele szemben száéályo- san közlekedő tehergépkocsival. A baleset következtében Szabó Ferenc a helyszínen meghalt. Felkészült a nyárra az egészségügy FEGYELMI INDÍTVÁNY A TÖKÖLI KŰSLISZTGYÁR IGAZGATÓJA ELLEN Csütörtökön az Egészségügyi Minisztériumban xz egészség- ügyi hatóságok és intézmények nyári felkészülésével kapcsolatban dr. Tóth László minisztériumi főosztályvezető tájékoztatta a sajtót. Rámutatott, hogy egyes kevésbé fejlett országok nem tesznek megfelelően eleget járványok idején bejelentési kötelezettségüknek, ami különösen a meleg évadban rejt veszélyeket. Elsősorban vonatkozik ez a kolerára és a himlőre, amelynek behurcolása Európába a közelmúltban is előfordult. A veszély elmúlt, de a magyar közegészségügyi hatóságok állandóan készenlétben állnak a baj megelőzésére. Hasonló a célja az élelmiszer higiéniai ellenőrzések megszigorításának. Több jeles közegészségügyi szakember szólalt fel ezután. Köztük dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgató főorvosa beszámolt a megye jó közegészségügyi helyzetéről és arról, hogy a nagyüzemek vezetői általában egyre nagyobb körültekintéssel igyekeznek betartani az egészségügyi szabályokat. A mezőgazdaságban felhasznált méreg tartalmú vegyszerek, hála a méregellenőrzésbe bevont ötven gyógyszerésznek, az utóbbi időben nem jelentenek nagy veszélyt a közös gazdaságokban. Ritkán előfordulnak azonban mérgezések a háztáji gazdaságokban. Az ételmérgezések száma is csökkent. Ráckevén, a IX. kerületi tanács gyermeküdülőjében felmerült gyanús esetek sem bizonyultak ételmérgezésnek. Feltehető, hogy valami eddig nem honosított vírus okozta a rosszulléteket. Hasonló esetek miatt Ráckevén be kellett zárni egy bölcsődét. — Az Állati Fehérjékből Takarmányt Előállító Vállalat tököli üzeme továbbra is fertőzi a levegőt — mondotta. — A szél még Százhalombattára is átviszi a bűzt. Miután számos Ígéret ellenére sem változott a helyzet, kénytelen voltam a gyár igazgatója ellen a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban fegyelmi eljárást indítványozni. Dr. Laping Miklós, a Pest megyei KÖJÁL főorvosa elmondotta, hogy a közművesíA rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ . 4.25—7.59: Reggeli muzsika. 8.00: Hírek. Idő járásjelentés. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Bp. és a vidék kult. programjából. 8.18: Népi zene. 9.00: Az elmés nemes. VI. rész. Nagy tervek. 9.20: Kantáta. 10.00: Hírek. 10.05: Édes anyanyelvűnk. 10.10: Gyermekrádió. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Tanzániai levelek. 11.10: Világhírű előadóművészek felvételeiből. 12.00: Harangszó. Utána: Déli krónika. Lottó. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Népdalcsokor. 13.45: Végállomás: Diósgyőr (riport). 14.00: Mesélő Magyarország: Salgótarján. 14.29: Ifjúsági Rádió. 15.00: Hírek. Időjárásjelentés. 15.10: Szimfonikus zene. 15.59: Hallgatóink figyelmébe. 16.00: Világgazdaság hírei. 16.05: így élünk mi, hartai hajósok. 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Csárdások. 17.33: Nyitott stúdió a munkaügyi vitákról. 17.58: San Re- mó-i Dalfesztivál 1972. 18.58: Hallgatóink figyelmébe! 19.00: Esti krónika. 19.30: Hangképek az országos atlétikai bajnokságról. 19.45: Pódiumon Franciaország. 21.35: Kodály-művek. 22.00: Hírek. 22.20: Esti hangverseny a 22-es stúdióban. 23.20: Nóták. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Csajkovszkij operarészletek. 0.25: Himnusz. Műsorzárás. PETŐFI RÁDIÓ 4.25—7.59: Reggeli muzsika. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: Kamarazene. 8.47: Kantáta. 9.00: Hírek. 9.03: Gyermekrádió. 10.00: Hírek. 10.05—12.00: Zenés műsor üdülőknek. Közben: 10.30—10.33: Német nyelvű hírek. 10.5911.00: Lottóeredmények. 11.00—11.05: Hírek. Idő járás jelentés. 11.05—11.08: Angol nyelvű hírek. 11.30—11.33: Orosz nyelvű hírek. 11.45—11.50: Néhány szó zene közben. 12.00: Hírek. 12.03: Brahms: D-dúr szerenád. 12.45: A gyermekkor szigete. 13.00: Hírek. 13.03: Gluck operáiból. 13.45; Időjárás- és vízállásjelentés. Kettőtől hatig. 14.00: A beat kedvelőinek. 14.45: Hírek. Körzeti időjárás jelentés. 14.50: Üzenetek. 15.30: Hírek. 15.33: Rivaldafényben, I. rész. Közben: 16.30—16.33: Hírek. 16.33—16.36: Hallgatóink figyelmébe. 17.00: ötórai tea. Közben: 17.30—17.33: Hírek. 18.00: Hírek. 18.05: Külpolitikai figyelő. 18.20: Húszas stúdió. Lépésváltás. 19.10: Mátyás Mária énekel. 19.30: Népi zene. 19.50: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti krónika II. kiadása. 20.25: Üj könyvek. 20.28: Zongora. Közben: 21.00: A kerékpár (riport). 21.10: A Wilhelm Furtwängler vezényel c. műsor folytatása. 21.50: Közgazdasági szemlélet, műszaki szemlélet. 22.05: Operettrészl. 23.00: Hírek. Idő járás jelentés. 23.15: Fanfárok. 23.30: Kamarakórus. ' 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Műsorzárás. URH 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.05: Beethoven: II. szimfónia. 18.45: Mózes és Áron. Opera. 19.10: Ma 20.00-kor a tv-ben: Körmendi-együttes felvételeiből. 19.40: Mozart kamarazenéjéből. 20.25: A dzsessz kedvelőinek. 20.47: Hírek. 20.50: Taps Made in Hungary, avagy előkészületek egy fesztiválra. 21.48: Zenekari muzsika. 23.00: Hírek. Idő járás jelentés. 23.20: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 16.53: Hírek. 17.00: Országos atlétikai bajnokság közvetítése a Népstadionból. 18.10: Műsorainkat ajánljuk. 18.35: Az Országházból jelentjük. Aktuális riportműsor. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Edward Barnard bukása. Magyarul beszélő «rigol film. 20.50: Alattvalók és királyok II. rész: Mátyás állama. 21.40: Elöolimpia. Játékos sportvetélkedő a Budapesti Honvéd és a Győri Rába ETO csapatai között. 22.30: Tv-híradó. 2. kiadása. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 20.00: Harakiri. Japán film (18 éven felülieknek). Bevezetőt mond: Biró Yvette. 22.20: Zágrábi képeslap. Magyar zenés rövidfilm Zágrábból. Edward Barnard bukása Magyarul beszélő angol tv-film, A nemrég elhunyt világhírű angol író, W. S Maugham elbeszéléséből készült a tv-jilm; televízióra Noel Robinson alkalmazta. Maugham novelláinak tekintélyes része játszódik távoli, egzotikus világban, vonzó és titokzatos szigeteken. A misztikus és egyben vonzó táj hatással van a szereplőkre is, sőt, néha egész további életükre. Edward Barnard, a főszereplő, anyagi csődbe kerül, s új egzisztenciát teremteni utazik Tahiti szigetére. Később, amikor egy volt egyetemista társa meglátogatja és vissza akarja csalni a civilizált világba, meglepődik, mivel Barnard már nem bukásnak fogja fel a vele hajdan történteket, ez a világ, ahol most él, más normák alapján létezik, s a bukásnak is merőben mások a kritériumai itt, mint Európában. Civilizációellenes romantika hatja át a filmet, s egyben kicsit nevetségessé válik az a felfogás, hogy csak Európában vagy Amerikában képzelhető el megnyugvás, normális emberi' élet. A főszereplők magyar hangja: Perlaki István, Magda Gabi és Tahi-Tóth László. tés, ha nem gyors ütemben is, de megyeszerte folyik. Az idegenforgalmi szempontból oly jelentős Dunakanyar községeinek legnagyobb részében már vízvezeték van, és több helyen a szennyvízde- derítést is, legalább részben, megoldották. Vác városában a napokban kezd működni az új, korszerű szennyvízcsatorna és -tisztító telep. Sz. E. A számok tanfolyama Huszonhárom új számítás- technikai tanfolyamot indít Budapesten és hat vidéki nagyvárosban az 1972—1973- as tanévben a Számítástechnikai Oktató Központ. Az úgynevezett alaptanfolyamokon rendszervezőket, folyamatszervezőket, számítógép-programozókat, gépkezelőket, számítógép-műszakiakat képeznek. ÍTÉLET VÁCOTT Hat-hat évet kapott a sikkasztó főkönyvelőnő és bűntársa Másfél heti tárgyalás után hirdetett ítéletet tegnap délelőtt a Váci Járásbíróság dr. Huszti Rezső tanácsa a sikkasztó főkönyvelőnő: Szűcs Antalné és bűntársa: dr Lakosi József ügyében. Szücsné és Lakosi 1968 júniusában került közös munkahelyre, a Vác környéki Víz- rendezési és Talajvédelmi Társulathoz, és hamarosan közelebbi kapcsolat szövődött közöttük. A bűncselekménysort, amely összesen félmillió forint elsikkasztásához vezetett, apróbb kölcsönkérések vezették be. Később Lákosinak Szíriái társasutazáshoz támadt kedve, ehhez kért és kapott segítséget az asszonytól. A pénz o társulat pénztárából vándorolt Lakosihoz, soha vissza nem adómra. Magnó, aranyfogak, Zsiguli, osakai IBUSZ-társas- utazás követték egymást. Lakosi budapesti OTP- öröklakásához 400 ezer forint kellett — az asz- szony kiállította a csekket négyszázhuszonhatezer forintról ... A bíróság csak azokat a terhelő vallomásokat fogadta el, amelyeket más bizonyítékok is alátámasztottak. Szűcs Antal- nét folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó sikkasztásért hatévi szabadságvesztésre ítélte. Dr. Lakosi Józsefet ugyanezért a bűncselekményért, mint felbújtót, valamint egyrendbeli csalásért, szintén hatévi szabadságvesztésre ítélte és 15 ezer forint megfizetésére kötelezte. A büntetést szigorított börtönben kell letölteniük. Szücsné védője enyhítésért, Lakosi védője, védence — bűncselekmény hiányában való — felmentéséért fellebbezett. „De szellemét ä tűz nem (4.) Az adott szó Bárhonnan jött a hír Dózsa táborába, csakis ugyanazt jelenthette, akár veszedelemről, akár sikerekről szólt: küzdeni mindhalálig. Hasonlóképpen gondolkoztak a hatalmukért, életükért rettegő nemesek is. Gyorsan és elszántan készültek a leszámolásra. Északon Bornemissza János növesztette mind fenyegetőbbre a nemesek táborát. Erdélyben Szapolyai János vajda toborzott sereget. Egyelőre azonban óriási volt Dózsa helyzeti előnye. Kellő biztonságban érezhette magát, hiszen számos síkföldi vár állt már a keresztesek rendelkezésére. Ám hátra volt még a siker betetőzése. Lippa, Sólymos és Temesvár nélkül csak fél megoldásnak számított minden győzelem. Ezek meghódítására vezette seregeit Dózsa a Maros mindkét partján, hogy elreteszelje az Erdélyből kivezető utat. Miközben vonultak a partok mentén, sorra elfoglaltak a nemesi udvarházakat. Csak ott romboltak, s ott koncolták fel a nemeseket, ahol ellenállásra találtak. Csála, Arad, Világos bevétele után, június elején ért Dózsa Lippára. Serege zömével délnyugatra, a Maros és Temesvár között ütött tábort, hogy a jól megválasztott helyről bármilyen irányba tudjon erőket küldeni. De mivel döntő fontosságú volt a szoroserődök elfoglalása, a fővezér maga intézke- d :tt a helyszínen. Mivel a vár védői nem számíthatták felmentő sereg érkezésére, mielőtt komolyabb harcra került volna a sor, átszöktek a szemközti Sólymos várába. Ritkán mutatott jókedélyt a szigoráról híres, általában hallgatag fővezér, de Lippa városának meghódítása után bort osztott katonáinak a piactéren, június hetedikén pedig szabad zsákmányt engedélyezett számukra a fellegvárban. Közben egy pillanatra sem vette le tekintetét a szemközti Sólymos váráról. Tudta, amíg birtokba nem veszik, addig a lippai siker sem tekinthető megnyugtatónak. Nem vesztegette hát az idejét Közvetlenül a június hetedikéi pihenő után, nyolcadikén dél- ’ en, már meg Ír. kezdték a Sólymos elleni támadást. Hiába szeretett volna Dózsa r'szese lenni a solymosi diadalnak, kötelessége a Temesvár közeléfcer táborozó seregéhez szólította. De elköszönvén az ostromlóktól, megparancsolta nekik, tűzzel-vassal, mindenáron szerezzék meg az erődöt Alaposan megkeserítették a vár védői az ostromlók helyzetét. A legmakacsabb támadásokat is visszaverték. Odabent azonban meghasonlott a magyar nemzetiségű katonaság a német parancsnokkal. A parancsna. hallani sem akart a kapitulációról, mire a katonák megállapodást kötöttek a keresztesekkfel: átadják a várat, ha bókén elvonulhatnak. Megnyitották hát a kapukat Dózsa csapatai előtt. De mivel a keresztesek sokat szenvedtek ostromlás közben, fel akarták koncoln: iménti ellenségeiket. önhatalmúlag mégsem mertek cselekedni, ezért 'utár útján értesítették Dózsát szándékukról. A fővezér pedig Temesvár közeléből keményen megparancsolta: mivel az adott szó szent, kötelesek betartani. Engedjék hát szabad útjukra a solymofl katonákat. Így is történt. A tét: Temesvár Mindkét tábor tökéletesen tisztában volt Temesvár jelentőségével. Az urak semmi áldozatot nem sokallottak megtartásáért. Dózsa pedig a győzelemmel hosszú időre megszilárdíthatta volna a keresztesek hatalmi helyzetét, hogy aztán a parasztság érdekei szerint intézzék a politikai rendezést. Nagy reménykedéssel kerekedett fel a forradalmi sereg Maros alatti táborából és június 15-én megindult roppant tömegeivel Temesvár elfoglalására. Eddigi sikereik önbizalommal töltötték el őket, becsvágyukat felszította az a tudat, hogy a végső katonai győzelemhez közelítenek minden lépésükkel. Temesvár ez időben egyenértékű volt Budával, sőt, tekintettel a török veszedelemre, fontosabb a királyi székhelynél. Miként Lippa Erdély felé, úgy Temesvár a Balkán felé számított érckapunak. És amilyen fontos volt megtartania a magyar királyságnak függetlensége védelmében, ugyanúgy nélkülözhetetlen volt a töröknek európai hódító tervei érdekében. Ha Dózsa birtokba veheti, az urak legyőzésével egyidőben, szükség szerint a töröknek is ellenállhat. Kitűnő téli szállást biztosíthat seregeinek, mert a vár nemcsak tágas, hanem jól is védhető a Temes és a Béga mocsaras összefolyásánál. , Azonfelül a várban tanyázott Báthori István temesi gróf kitűnően felfegyverzett seregével, a környék nagyszámú nemesével, azok famíliáival, cselédségével, zsoldosaival. Sürgetett az idő. Minél előbb ki kellett kényszerítenie Dózsának a döntő fordulatot, hogy ellensúlyozhassa a kereszteshadak ama kudarcait, amelyek a Nagyalföld északi peremén következtek be. Ugyanakkor a Temesvárnál kivívandó átütő siker kedvező előfeltételeket biztosítana Szapolyai fogadtatásához. Három fontos útvonal vezetett Temesvárra: a lippai Erdély felől, az aradi Magyar- ország középső részei felől és a szegedi—Csanádi Bács felől. Dózsa mindhárom irányt el- özönlötte, s a mocsári erdőségeken át június 15-én érkezett az erődített város alá. Mielőtt ostromhoz látott, letáborozott Ulics mezőségén. A mindeddig szinte teljesen magyar nemzetiségű parasztseregekhez itt csatlakoztak a román és a rác parasztok. Mindössze egyetlen éjszakai pihenőt engedélyezett katonáinak a fővezér. Másnap, 16- án reggel közelebb nyomult a városhoz, s késedelem nélkül hidat veretett a Bégán, amely könnyedén megbírta a nehéz társzekereket és a tüzérséget. Minden oka megvolt a védősereg katonáinak a rettegésre és a tudat, hogy nincs számukra irgalom, kétségbeesett ellenállásra sarkallta őket. Dózsa is megértette, hogy ezúttal hosszadalmas harcra van kilátás. Minden oldalról hozzá akart férni a falakhoz, ezért elhatározta, hogy a Béga vizét a Temesbe vezeti. Egyszerre ásták a csatornát és egyszerre ostromolták a várat. Bőven volt ember a keresztesek táborában. Mindannyian úgysem vehettek részt Temesvár ostromában, ezért a fővezér parancsára népes csapatok indultak amolyan kisegítő hadjáratokra. Meghódították egész Torontált, bejárták az országrészt egészen az Al-Dunáig, átkeltek a folyamon és portváztak a Szerémségben. Alapos okot látott tehát Dózsa az őrködő csapatok szétküldésére. Védekeznie kellett a megleoetés ellen, hiszen Szaoolvai már elindult Gyula- fehérvárról. Azt akarta a fővezér. hogy serege uralkodjon Temesvár felett, mikorra sor kerül az erdélyi vajda elleni sorsdöntő ütközetre. Gerencsér Miklós (Folytatjuk.) * i