Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-22 / 145. szám
ét EC '■ZJCtriap 1972. JÜNIUS 22., CSÜTÖRTÖK KUSZ Genf és Mururoa KEDDEN kezdődött meg a genfi leszerelési értekezlet idei nyári ülésszaka. A keddi ülés a leszerelési értekezlet tanácskozásainak sorában az 561. Az ülésszak napirendjén egyéb kérdések mellett a vegyi fegyverek és a föld alatti atomfegyver-kísérletek problémája szerepel. A keddi ülés két szónoka, az értekezlet két társelnöke, Alekszej Roscsin szovjet és Joseph Martin amerikai fődelegátus volt. ROSCSIN szovjet fődelegátus utalt a Szovjetunió vezetői és az Egyesült Államok elnöke között Moszkvában megtartott tárgyalások eredményeinek nemzetközi jelentőségére, különösen, ami a stratégiai fegyverzet korlátozásáról kötött megállapodások aláírását, továbbá a Szovjetunió és az NSZK, illetve a Lengyelország és az NSZK között kötött szerződések hatályba lépését és a nyugat-berlini egyezmény megkötését illeti. Kialakul az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásának alapja — hangsúlyozta Roscsin. Mindez — mutatott rá — kétségkívül kedvező hatást gyakorol a leszerelési bizottság munkájára is. A szovjet küldöttség reméli, hogy a jelen ülésszak részvevői minden erejüket a vegyi fegyverek teljes betiltásával kapcsolatos problémák megoldására fordítják. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista országok már beterjesztették megfelelő konvenciótervezetüket a bizottság elé. Roscsin megerősítette, hogy a Szovjetunió síkraszáíll az összes — közöttük a föld alatti — atomfegyver-kísérletek betiltása mellett. JOSEPH MARTIN amerikai fődelegátus felszólalásában szintén méltatta a stratégiai fegyverzet korlátozásáról Moszkvában aláírt megállapodásokat. Hangsúlyozta, hogy ezek egy hosszabb folyamat első lépéseit jelentik. Ebben a folyamatban — mondotta — a leszerelési értekezletre továbbra is jelentős szerep vár. Az amerikai fődelegátus öt munkaokmányt terjesztett a leszerelési bizottság elé a vegyi fegyverek betiltásának technikai kérdéseiről. A FRANCIA atomfegyverkísérletek keddre bejelentett felújítása elleni tiltakozásul Ausztrália és Ü.i-Zéland a leszerelési értekezlethez intézett közös nyilatkozatban, a perui külügyminisztérium pedig az értekezlet titkárságához intézett jegyzékben foglalt állást mindenfajta nukleáris fegyver- kísérlettel szemben. Perui külügyminisztériumi illetékesek kedden ismét megerősítették: Perunak feltett szándéka, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal, ha hivatalosan is meggyőződik arról, hogy végrehajtották a Mururoa atollon tervezett nukleáris kísérletsorozatot. öt and esi ország — Peru, Chile, Bolívia, Kolumbia és Ecuador — Limában ülésező külügyminiszterei kedden elítélték Franciaország tervezett veszélyes kísérletét. Ausztráliai parlamenti tagok a francia atomkísérletek elleni tiltakozásul kedden azt követelték, hogy a közös francia—brit tervezésű Concorde óriás repülőgép, mely egy bemutatósorozatra érkezett Ausztráliába, haladéktalanul hagyja el az országot. Egy új-zélandi rádióállomás szerdán közölte, hogy Greenpeace 3. nevű kanadai hajó behatolt a Csendes-óceánnak abba a körzetébe, melyet a kísérlet idejére a franciák veszélyesnek nyilvánítottak. A anadai hajó ezzel tiltakozik a nukleáris kísérletekkel szemben. A kanadai alsóház kedden egyhangú szavazattal bélyegezte meg a csendes-óceáni "randa nukleáris kísérletek felújítását... A FRANCIA MINISZTERTANÁCS szerdai ülése után a kormány szóvivője közölte, hogy Franciaország megtartja a tervezett nukleáris sorozatot a csendes-óceáni Mururoa- szigetnéL Az indiai miniszterelnök látogatása alkalmából Üzemi gyüiés az Egyesült izzóban Tegnap délután Indira Gandhinak, India miniszterelnökének az Egyesült Izzóban tett látogatásának végeztével üzemi gyűlést tartottak^ melyen Dienes Béla megnyitó szavai után előbb Indira Gandhi szólt a gyűlés résztvevőii.sz. Indira Gandhi beszéde — Magyarországnak és Indiának eltérő a kormányzati rendszere, de ez nem akadályozza a közöttünk fennálló baráti kapcsolatokat — mondotta többek között. — Úgy véljük, hogy a kormányzati szervek uniformizálására nincs szükség. Bennünket a jóakarat és az együttműködés hozott össze, állított egymás mellé, s az olyan közös cél, mint a népek közötti barátság, a világ békéje. Önök közül számosán emlékeznek még a második világháború időszakára, valamint az azt megelőző feudális, fasiszta időkre. Nekünk' is harcolnunk kellett, áldozatokat kellett hoznunk szabadságunkért, függetlenségünkért, amelyet 25 évvel ezelőtt vívtunk ki. El kell mondanom önöknek, hogy ebben a harcban tevékenyen kivették részüket az indiai nők is. Ez a magyarázata annak, hogy ma is olyan jelentős szerepet tudnak betölteni országunk fejlesztésében, építésében. — Az önök országa szocialista köztársaság, s mi is a szocializmust fogadtuk el célként, mert ettől várjuk a választ népünk és országunk fő kérdéseire. Bár ismert, hogy India nem tekinthető ipari országnak, már jelentős modern iparágakat hoztunk létre. Indiai tudósok megszerezték azt a tudást és képességet, hogy atomerőművet is építsenek. — Külön öröm számunkra, hogy ilyen jó barátaink vannak, mint Magyarország kormánya és népe. Itt, a gyűlésen a mi nyelvünkön és az önök nyelvén jelszó hirdeti a közöttünk levő barátság elmélyítését. Ügy véljük, hogy csak egymás megértésével jöhet létre az igazi barátság, csak ilyen megértés és együttműködés eredményezhet békét. önök ugyanúgy, mint én, látták a háború szörnyűségeit, pusztításait. Ez is a békére kötelez bennünket, mert mindannyian tudjuk, hogy csak a béke körülményei között kerülhet sor valódi haladásra. Ismételten köszönöm, hogy lehetőséget adtak a gyár munkájának megismerésére, s arra, hogy üdvözölhessem önöket, önökön keresztül pedig e szép ország egész népét. Legjobb kívánságomat fejezem ki valamennyiüknek — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Indira Gandhi. Ezután Fock Jenő miniszter- elnök lépett a mikrofonhoz. Fock Jenő beszéde A számos magas szintű kölcsönös indiai—magyar látogatás mellett első alkalommal került sor India miniszterelnökének magyarországi útjára. Ez a látogatás kiemelkedő jelentőségű a magyar—indiai kapcsolatok történetében. Ügy értékeljük, mint jól fejlődő, baráti együttműködésünk újabb fontos állomását — mondotta többek között. — Országaink kapcsolatai régi keletűek. Magyarországon mindig nagy érdeklődés nyilvánult meg India iránt. Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szonynak már elmondtam, hogy mi úgy tekintjük kapcsolatainkat Indiával, mint aminek gazdag előzményei vannak. Barátságunk szálai visszavezetnek abba az időbe, amikor népeink még elnyomás alatt éltek, nem voltak szabadok. CASTRO PRÁGÁBAN vák párt és kormány vezetői fogadták. Fidel Castro és kísérete Prágába érkezett. A kubai államfőt a csehszlo— E kapcsolatokat olyan név fémjelezte, mint India nagy költője, Rabindranath Tagore, akit Magyarországon gyógykezeltek. Balatonfüreden nagy gonddal ápolják a jeles költő itt-tartózkodásának ma is meglevő emlékeit. — Az országaink közötti kapcsolatok csak azután indulhattak ilyen tartalmas fejlődésnek. miután kivívtuk a függetlenséget. Ma már a barátság ezernyi szála fűzi ösz- sze népeinket. — Az együttműködés, egyetértés India és hazánk között eilvi alapokon nyugszik. Bár országaink különböző társadalmi berendezkedésűek, politikai kapcsolataink mégis igen széles körűek. Országaink között nincsenek megoldatlan, vitás problémák. A nemzetközi kérdések legtöbbjében álláspontunk azonos, vagy hasonló egymáshoz. Egyaránt elítéljük az imperializmust, a neokolonializmusit és a fajüldöző politikát. Valljuk, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldásának egyedüli helyes útja a problémák békés, politikai eszközökkel történő rendezése. — Indira Gandhi miniszter- e’nök-asszonnyal megállapodtunk abban, hogy kormányaink a baráti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésén munkálkodnak. Azt hiszen, ezzel önök egyetértenek, mivel ez is elősegíti a nemzetközi légkör javítását, országaink fejlődését, amihez különösen gazdasági téren . ég számos lehetőség kínálkozik. Betörők aktatáskával Az amerikai Demokrata Párt Országos Bizottságának elnöke, Lawrence F. O’Brien (balról) és Joseph Califano, a bizottság tanácsosa, sajtóértekezleten nyilatkoznak a párt központi épületébe megkísérelt betöréssel kapcsolatban. Bejelentették, hogy egymillió dolláros pert indítanak a „Bizottság az Elnök Üjjáválasztásáért” nevezetű szervezet és „McCord Associates” nevezetű értékpapír-kereskedéssel foglalkozó vállalat ellen. „A CIA azért félelmetes, mert voltaképpen nem is tudjuk mekkora, és hol mindenütt érvényesül a befolyása.” Egy amerikai politikus szavait idéztük, s nem véletlenül. Pontosabban, egy újabb rejtély ürügyén. Mivelhogy az Amerikai Demokrata Párt országos főhadiszállásán szombatról a vasárnapra virradó éjszaka tettenért betörők aligha a kassza tartalma iránt érdeklődtek. Sokkal inkább bizonyos iratok után kutattak. Rendhagyó ez a betörés, legalábbis az igazi betörők mércéjével nézve, mérve az. A betörő általában valami zsákmány reményében kockáztat. Washingtonban a tettenért öt férfi ott akart hagyni a demokrata párt irodájában néhány, cseppet sem je; lentéktelen holmit. Például lehallgató' készüléket, titkos fényképező berendezést. Ezért pedig holmi zsivány nem kockáztatja a börtönt. Már a hír önmagában is gyanús. Mit keresnek éjszaka jól öltözött férfiak különféle bonyolult műszaki berendezéssel az aktatáskájukban egy párt irodájában? S ha már bejutottak, vajon ki és miért adta az ötletet? Nos, nem kellett sokáig várni a magyarázatra, Ber- nardt L. Barker például — az öt betörő egyike — már régebbi ügyei miatt jól ismert. Nem, nem bankot rabolt vagy áruházat fosztott ki: Mr. Barker ilyen kalandokba nem bocsátkozik. Ellenben 11 évvel ezelőtt a Disznó-öbölben végrehajA fasiszta agresszió tanulságai Ma harmincegy esztendeje kezdődött az évszázad legnagyobb arányú és legnagyobbra törő agressziója: 1941. június 22-én indultak meg a náci hadak, hogy előbb térdre kényszerítsék, majd felszámolják a Szovjetuniót. Ez a vállalkozás — ha ideológiai-politikai céljától függetlenül is szemlélnénk — egyike volt az emberiség történetének legvakmerőbb agresszív vállalkozásának. Mert mindenképpen az erőviszonyok helytelen, hibás értékelése kellett ahhoz, hogy a hitlerista hadigépezet nekivágjon a nagy kalandnak, és megpróbálkozzék a Szovjetunió meghódításával. Természetesen a támadást nem lehet sterilen, ideológiai céljától függetlenül szemlélni: mert a német hadsereg a szó minden értelmében hódítani indult. Leigázni egy országot, rabságba hajtani annak népeit, halálos csapást mérni a szocializmus eszméjére, amelynek képviselője, szimbóluma a szovjet állam volt. A történelemből tanulni képes emberek kötelessége, hogy a mai évfordulón emlékezetükbe idézzék 1941. június 22. oly nagy áldozatokkal szerzett tanulságait. Az áldozatok iszonyúak voltak. A világháború éveiben több mint húszmillió szovjet állampolgár pusztult el. A fasiszták 1710 szovjet várost és több mint 70 ezer kisebb helységet, falut perzseltek fel. A Szovjetunió elvesztette nemzeti vagyonának 30 százalékát. A második világháború azóta is mementó az emberiség számára. És ha a világ egy-egy pontján ma helyi háborúk robbannak ki, ha feszültté válik a nemzetközi helyzet, még ma is felvetődik: kirobbanhat-é újra ilyen katasztrófa? 1972-ben úgy látszik, hogy egy kiegyensúlyozottabb, békésebb világ felé haladunk. Szeretjük azt mondani: a tárgyalások korát éljük. És valóban, az utóbbi idők olyan változásokat hoztak a nemzetközi politikában, amelyekről korábban szinte álmodni sem lehetett. Ha a békés erőfeszítéseket számba vesz- szük, már elég tekintélyes listát állíthatunk össze. Létrejött a háború utáni európai határokat garantáló szovjet—NSZK és lengyel—NSZK szerződés, dokumentum született a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatának alapelveiről, és ott az aláírás (Leonyid Brezsnyev és Nixon aláírása) a második világháború óta született legjelentősebb katonai egyezmény — a SALT-megállapodás — alatt. Ezek az eredmények — ez látnivaló — hosszú-hosszú esztendők nehéz politikai erőfeszítéseinek következményei, ugyanakkor pedig elválaszthatatlanok az erőviszonyok alakulásától. Mert a második világháború óta bekövetkezett legjelentősebb változás: a szocialista világrend- szer létrejötte és megszilárdulása, és a Szovjetunió megerősödése minden térem. Mondhatná valaki most is, hogy egyezmények léteztek a második világháború előtt is. A fasizmus, az imperializmus azonban hitszegő módon (a történelemben szinte páratlanul) felrúgta azokat. Mennyire megbízhatóak a mostani megállapodások? A válasz éppen az erőviszonyok alakulásában keresendő, amelyek a békeszerető erők javára tolódnak el. Ez volt,'amely a hidegháború évei után megalapozta a tárgyalások mostani időszakát, és ez az, amely az egyezmények tartósságát garantálja. Korunkban sem pihennek még a fegyverek. Mindaz, ami például Délkelet-Ázsiában történik, elgondolkoztató, óvatosságra intő. A háború kiterjesztése, az a gátlástalanul vad reagálás, amellyel az Egyesült Államok a szabadságharcosok offenzívájá- ra, a vietnamizálás nyilvánvaló kudarcára válaszolt — elárulja; a katonai, az imperialista körök részéről mennyi veszély fenyegeti még a világot. De éppen a vietnami háború bizonyította be, hogy a fegyverek erejével nem sikerül megállítani a világon a haladás folyamatát. A vietnami kérdésre a megoldás csak Párizsban, a tárgyalóasztal mellett születhet. És ismét csak a nemzetközi erőviszonyok azok, amelyek ezt kikényszerítik. Ai erő, a következetesség, az elvi politika és a rugalmasság, ezek azok a politikai alapok, amelyeken a békés egymás mellett élés gyakorlata napjainkban alakul. Az 1941-es agresszió tanulságai bizonyították, hogy ennek az egységes politikának egyik oldalát sem lehet elhanyagolni. Következetes megvalósítása viszont olyan gyümölcsöket érlel, amelyek napjainkban az Európa-politikában máris éreztetik kedvező hatásukat, és reményt ébresztenek a tartós béke megteremtésére K. A. tott támadás révén vált ismertté. Hogy társai milyen fogadtatásra találtak a kubai mili- cisták és a parti őrség részéről, azt tudjuk. Az még nem tisztázott, vajon Barker miként jutott vissza Miamiba, a kubai emigránsok tanyájára. De annyi bizonyos, hogy t CIA irányításával végrehaj - tott akció egyik alvezére azóta sem szakította meg kapcsolatait a titkosszolgálattal. Barker nem „magányos bűnöző” — már a kubai invázi- ós tervben is szorosan együttműködött egy bizonyos Howard Hunttal. ö már magasabb poszton állhat a titkos ranglistán, a disznó-öböli támadás előkészítésében viselt szerepe legalábbis erre utal. Hunt persze többfelé dolgozik: a CIA-n kívül másoknak is vállal speciális feladatokat. Például Charles Colsonnak. Hogy ki ő? Nem más, mint a Fehér Ház egyik tágas dolgozószobájának birtokosa. Mégpedig Nixon elnök különta- nácsadói minőségében. Hunt — úgy hírlik — két McGovern szenátor újabb, hatalmas lépést tett demokrata párti elnökjelöltsége felé a INew jíOrk államban aratott győzelmével, amit — mint képünk mutatja — koníettieső- ben ünnepel. hete találkozott Barkerrel. Bizonyára nem véletlenül. S az sem véletlen, hogy az egyébként fontos ügyekben megmegnyilatkozó Ziegler, Nixon elnök sajtótitkára sietve kijelentette: sem az elnöknek, sem a Fehér Háznak semmi köze a demokrata párt főhadiszállásán történt betöréshez. Amiben persze bizonyára sok az igazság. Lévén a CIA központja meglehetősen távol a Fehér Háztól. Földrajzilag... DÉI .-VIETNAMBAN a felszabadító erők szerdára virradóan folytatták támadásaikat a Saigontól északra fekvő An Loc tartományi székhely körzetében. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szerdán beismerte: az amerikai légierő kedden Hanoi észak-vietnami főváros és Haiphong kikötő térségét bombázta. k k
