Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

MEGYEI v/ÍiVImp 1972. JÚNIUS 18., VASARNAP VI. Gusztáv Adolf svéd király a Sofiero kastélyban, nyári rezidenciáján fogadta Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szonyt, aki európai látogató- kőrútját Stockholmban kezd­te BUDAPEST—DELHI MAGYARORSZÄG ÉS IN DIA között hosszú időn át nem állt fenn hivatalos államközi érintkezés, a két nép azonban mindig rokonszenvvel kísérte egymás életének, sorsának alakulását, kölcsönös megbe­csüléssel tekintett egymás eredményeire. Kapcsolataink hazánk felszabadulásával, il letve Indiának 1947-ben bekö­vetkezett függetlenné válásá­val tudtak csak kiteljesedni: az Indiai Köztársasággal 1948 óta tartjuk fenn a diplomáciai érintkezést, s viszonyunk kez­dettől fogva baráti, szívélyes. AZ ELMÚLT TlZ ESZTEN­DŐ különösen mozgalmas volt államközi kapcsolataink fej­lődésében. Mindenekelőtt a lét­rejött magas szintű találkozók tanúsítják ezt. Magyar minisz­terelnök-helyettesi, azt köve­tően pedig két kormányelnöki delegációnk indiai látogatása nyitotta meg az országaink kö­zötti közvetlenebb érintkezést. A két nép barátságának elmé­lyítésében fontos találkozók so­rozata kezdődött 1968-ban: elő­ször látogatott hazánkba az Indiai Köztársaság elnöke, az azóta elhunyt dr. Zakir Hu­sain. Egy évvel később Loson- czi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke hi­vatalos látogatást tett Indiá­ban, majd 1970 októberében kedves vendégként fogadtuk hazánkban V. V. Girit, India jelenlegi államelnökét. A KÉT ORSZÁGOT és né­pet összefűző barátság, a he­lyes külpolitikai törekvések megnyilvánulása volt a ma­gyar kormánynak a kelet-pa­kisztáni válság idején tanúsí­tott megértő és segítőkész álláspontja. AMI A KÉT ORSZÁG gaz­dasági kapcsolatait illeti, In­diát — a kölcsönös előnyök el­vét szem előtt tartva — a fej­lődő országok sorában legfon­tosabb gazdasági partnerünk­nek tekintjük. Az ázsiai fejlő­dő államokkal folytatott keres­kedelmünknek körülbelül a felét Indiával bonyolítjuk le. INDIÁHOZ FŰZŐDŐ kap­csolataink egyre jelentősebb területe a kultúra és a tudo­mány. Főleg a műszaki és a természettudomány területén szoros az együttműködés. A közös munka főbb formái: kutatások, konzultációk, egye­temet végzett ösztöndíjasok képzése, kiadványok, cseréje. Eddig 19 indiai kutató szerezte meg náluk a kandidátusi fokozatot; rendszeressé vált a vendégprofesszorok kölcsönös látogatása, előadások tartása. Számottevő eredménynek tart­juk, hogy 1970 őszén megindult a magyar nyelvoktatás a del­hi egyetemen. ALAP0ZÄS0K HETE I Szovjet—francia és lengyel—osztrák megbeszélések Fi berlini lecke — Makariosz taktika — Washingtoni kozmetika Párizsban — Közel-Keleten: csúcsra csúcs „Átlagos hét" — így jelle­mezhetnénk az elmúlt napok eseményeit. Ebben az értéke­lésben természetesen az is benne foglaltatik, hogy az utóbbi időben az újságolvasót némileg elkényeztethette a vi­lágpolitikai fejleménysorozat: nem voltunk híján különlege­sen fontos találkozóknak, szer­ződések megkötésének. Ezért közelebb járunk a lé­nyegbeli igazsághoz, ha inkább az „alapozás heteként” említ­jük e napokat, olyan esemé­nyek kimunkálása folyik, ame­lyek előbb-utóbb remélhetőleg ismét látványos eredményeket hoznak. Tart az utazások nagyüzeme, s miközben a gép­eltérítési járvány következté­ben elkeseredett pilóták sztrájkkal fenyegetőznek a Biztonsági Tanácsnál — az esetleges korlátozások nem vo­natkoznak a különösen nagy számban startoló kormánygé­pekre ... Az európai biztonság ügye, a továbblépés lehetősége és szükségessége állt a párizsi szovjet—francia és a bécsi len­gyel—osztrák külügyminiszteri megbeszélések középpontjá­ban. A Gromiko-látogatással kapcsolatban külön,is érdemes megjegyezni: a szovjet és a francia álláspont nagyon közel 144 óra Hétfő: Gromiko megkezdi párizsi tárgyalásait — Az Afrikai Egységszervezet ra- bati csúcsértekezlete. Kedd: A SALT-egyez­mény az amerikai szenátus előtt — Indira Gandhi stockholmi látogatása. Szerda: Lengyel—osztrák külügyminiszteri találkozó Bécsben — Folytatódnak az olasz kormányalakítási pró­bálkozások. Csütörtök: Az NDK és NSZK képviselőinek újabb eszmecseréje — Légicsata egyiptomi és izraeli gépek között. Péntek: Kissinger elindult pekingi útjára — Makariosz új kabinetje Cipruson. Szombat: Indira Gandhi Prágába érkezik — Szato bejelentette lemondását. Dr. Henry A. Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója háromnapos tokiói látogatásának befejeztével visszaérkezett Washingtonba, s máris útban van Peking fe­lé , • • áll egymáshoz a biztonsági konferencia gyakorlati össze­hívásának kérdésében. Ez azért olyan jelentős, mert egyes NATO-országok nem idegenkednének az újabb fel­tételtámasztástól : az európai értekezletet például össze akarják kapcsolni a leszerelési intézkedésekkel. Új íormában folytatódtak a Kohl—Bahr tanácskozások a két német állam kapcsolatai­nak általános rendezéséről. Berlinben hat és fél órán ke­resztül jóformán fel sem kel­tek a tárgyalóasztal mellől, nyilván alaposan „feladták a leckét” egymásnak. Az előze­tes tapogatózások második for­dulójára Bonnban kerül sor és a további haladás kulcsa is Bonn kezében van. Nem lehet az NDK és az NSZK viszonyát rendezni, ha nyugatnémet ol­dalról nem hagynak fel a régi beidegződésekkel. (Jelenleg éppen a stockholmi környezet- védelmi konferencia látja an­nak kárát, hogy számos szo­cialista ország kénytelen volt távolmaradni, az NDK-val szemben alkalmazott megkü­lönböztetés miatt.) Bejelentet­ték a csehszlovák—nyugatné­met párbeszéd újrafelvételét is: az európai kontinensen te­hát tovább tartanak a néha nem könnyű, de mégis bizta­tó megbeszélések. Sok hosszabb-rövidebb lá­togatás zajlott Ciprus ügyé­Nguyen Thi Binh, a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány külügyminisztere 10 napos látogatásáról Mauritániá­ból visszatért Párizsba, a hetek óta félbeszakadt vietnami kon­ferencia színhelyére. ben, végül is megkezdődtek a török és görög népcsoportok tárgyalásai s Makariosz átala­kította kormányát. Részben eredményt érhetett el az athé­ni nyomás: az érsek-elnök me­nesztette több bizalmas embe­rét. A görög diktatúra igazi elképzelése azonban nem való­sulhatott meg, a taktikus Ma­kariosz nem engedett beleszó­lást az utódlásba. Ami viszont azt jelzi, hogy Cipruson még aligha záródott le a válság. (Még egy zárójel Dél-Európá- ból: Olaszországnak továbbra sincs kormánya. A keresztény- demokraták most centrista- középjobboldali koalícióval próbálkoznak, a liberálisokat szeretnék bevonni a kabinet­be. A római sajtó nagy jövőt nem jósol ennek: a centrista formula jó másfél évtizede megbukott már...) Már-már úgy tűnt, hogy végre ülést tart majd a pári­zsi Vietnam-konferencia: nagy érdeklődés fogadta Xuan Thuy bejelentését, hogy kormánya új utasításaival érkezik vissza a francia fővárosba. Porter amerikai főmegbízott erősen szélsőséges nyilatkozatát pe­dig enyhén kozmetikázta a Fe­hér Ház. A jelek szerint az amerikaiak még mindig nem szánták rá magukat a tisztes­séges megoldásra, s a wa­shingtoni „hajlékonyság” in­kább választási manőver: Ni­xon szeretné kifogni a szelet a vietnami békeprogrammal elő­renyomuló McGovern vitorlá­jából. (A demokrata párton belül viszont egyelőre még ko­rai lenne jósolni, Humphrey nem adta fel, Muskie vissza akar térni s a héten újra töb­bet szerépeit Edward Kennedy esetleges jelöltsége is...) Ne­héz lenne feltételezni, hogy az indokínai ügyek ne szerepel­nének valamilyen formában Kissinger ötnapos pekingi megbeszélésein: a kínai fővá­rosban különösen az elnöki fő­tanácsadó utazásának időzítése keltett nem kis meglepetést Hónapok óta először, komo­lyabb katonai incidens történt Egyiptom és Izrael között. Lé­gi csata zajlott, amelyről a szembenálló felek ellentétes jelentést adtak ki. Kairó sze­rint két Mirage-t lőttek le, iz­raeli források két egyiptomi gép megsemmisülését jelentet­ték be. A közel-keleti térség továbbra is nyugtalan, a csa­tározások fő színtere azonban most a nemzetközi diplomácia. Erősítette a haladó arab rend­szereket az Afrikai Egység­szervezet negyvenegy tagjának eddigi leghatározottabb állás- foglalása Egyiptom mellett. (Ez az ország ugyanis az egyetlen afrikai az arab front­államok közül.) Csúcs csúcsot követ — legközelebb az arab föderáció elnökei találkoznak majd Mersza Metruhban, ahol az egyik legfontosabb napi­rend Szadek egyiptomi had­ügyminiszter beszámolója lesz moszkvai útjáról és Brezs- nyevvel történt találkozójáról. A kedvező előjelek mellett felhők is tornyosulnak: egyip­tomi lapok kénytelenek voltak bírálni Kadhafi líbiai elnököt szélsőséges és felelőtlennek tűnő kijelentései miatt. Az arab országok közben félszem­mel Irakra is tekintenek, mi­ként sikerül Bagdadnak stabi­lizálni a helyzetet a nagy je­lentőségű olajállamosítás után. Réti Ervin Georgi Dimitrovra emlékezik a világ Georgi Dimitrov születésének 90. évfordulója alkal­mából szombaton koszorúzási ünnepséget rendeztek a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom nagy alak­jának szobránál Budapesten, az V. kerületben. 1973-ban lesz 40 eszten­deje annak, hogy a világ megismerhette s a nemzet­közi munkásosztály szívé­be zárta Georgi Dimitrovot, a lipcsei per hősét, akinek a német fasiszták bírósága előtti rendkívüli bátoorsá- ga, hősies helytállása az egész haladó emberiség tisz­teletét váltotta ki. Ha élne, ezekben a napokban lenne 90 éves. A sok-sok izgalom­tól megviselt forradalmárt már 23 évvel ezelőtt elra­gadta a halál; életműve, harcos életének példája azonban azóta is elevenen él és hat. Nem véletlen, hogy a XIX. századvégi elmara­dott Bulgária nyomora, ke­gyetlen elnyomatása tette Dimitrovot és egész család­ját is forradalmárrá. Há­rom férfitestvére az önkény elleni harcban fiatalon lel­te halálát; a népes család­ból csak ő és leánytestvére, Elena, s öreg édesanyja ér­hette meg a bolgár nép fel­szabadulásának nagy nap­ját. Valóban küzdelmes élet­útja volt. Gyerekfejjel nyomdász lett, és 15 évesen kapcsolódott be a szakszer­vezeti munkába. Alig 20 évesen belépett a szociál­demokrata pártba, majd annak kettészakadása után a baloldalhoz csatlakozott. Élete értelmét az a felisme­rés adta meg, hogy a bol­gár nép szabadságáért küz­deni csak úgy lehet, ha küzd az egész nemzetközi munkásmozgalom közös, nagy céljáért, a szocializ­musért. Nemcsak hazájá­ban, hanem mindenütt. Bulgáriában harcolt egé­szen addig, amíg 1923-ban el nem űzték hazájából. Már ekkor felismerte, hogy a győzelem biztosítéka csak a haladó erők széles nem­zeti és nemzetközi összefo­gása lehet. A külföldi emigrációban megismerte a tőkés orszá­gok pártjainak problémáit, a kommunisták harcait, a munkásosztály helyzetét. Jugoszláviában, Ausztriá­ban, majd Németországban tevékenykedett. Megrázó drámai erővel az elsők közt hívta fel a figyelmet a fa­sizmus fenyegető veszé­lyére, s hősi kiállásával a náci vészbíróság előtt harc­ba szólította a haladó erő­ket, minden lelkiismeretes embert szerte a világon. Alakja, helytállása azért is feledhetetlen, mert neve azokban a gyötrelmes évek­ben vésődött be az emberi­ség emlékezetébe, amikor szerte Európában terjedt és pusztított a fasizmus pesti­se. Szabadulása után Dimit­rov 1934 februárjában a Szovjetunióba került, s itt dolgozott a következő évtől egészen 1943-ig a Kommu­nista Internacionálé végre­hajtó bizottságának főtitká­raként. E funkciójában rendkívül jelentős munkát végzett a fasizmus és a há­ború elleni harc érdekében. Törhetetlen energiával dol­gozott a munkásmozgalom tapasztalatainak általáno­sításán, jelentős elméleti munkát fejtett ki a fasiz­mus osztályjellegének fel­tárásában, valamint az an­tifasiszta népfrontpolitika kidolgozásában. 1935-ben, a Komintern VII. kongresz- szusán ő tartotta az előadói beszédet a fasizmus és a háború elleni harc felada­tairól. Ez az emlékezetes beszéd a munkásmozgalom egységének s a széles ala­pokon nyugvó népfront­mozgalomnak klasszikus programját, nagyszerű el­méleti megalapozását adta. Dimitrov a munkásmoz­galom más leninista veze­tőivel együtt jól látta, hogy a régi „európai polgári de­mokrácia", tehát a régi Európa képtelen ellenállni a fasizmusnak, de az adott helyzetben a szocializmus nem lehet a közvetlen cél; ezért egy demokratikus egységfront megteremtésére kell törekedni. Ismeretes, hogy a fasizmus feletti győzelem nagy, új lehetőségeket nyitott meg a népek előtt. Létrejöttek a demokratikus koalíciós kormányok, amelyek a né­pi demokratikus hatalom kormányaiként nálunk is és másutt is a szocialista forradalomhoz való átme­net kormányaivá váltak. Bebizonyosodott, hogy a háború alatt meghirdetett fasisztaellenes függetlensé­gi front, a kommunista és a szocialista pártok közt lét­rejött akcióegység s a fel- szabadulás után a demok­ratikus nemzeti újjászületés ugyanazon forradalmi poli­tika megnyilvánulásai. Di­mitrov tevékenységének utolsó évei így egybeestek a népi demokratikus orszá­gok szocialista útra lépésé­vel, a szocialista világ- rendszer kialakulásával. Vannak emberek, akiket nem lehet elfeledni. Ezek közül való Georgi Dimitrov, a bolgár nép és a nemzet­közi munkásmozgalom ki­magasló alakjának, a nem­zetközi munkásmozgalom egyik legkiválóbb vezetőjé­nek neve. Emléke nem csu­pán a háború borzalmait, a fasizmus elleni küzdelem oly sok megpróbáltatását szintén átélt generációé. Tanítása, példamutatása a jövőbe ível; hiszen a szo­cializmus építésének, a kommunista pártok sikerei­nek egyik fontos, alapvető biztosítéka ma is a nép­frontpolitika helyes alkal­mazása. így él és hat, válik valósággá napjainkban Georgi Dimitrovnak a nem­zetközi és a nemzeti össze­fogásról szóló marxista ta­nítása. U. L. ÍJ, MODERN AUTÚSZEHVIZ NAGYKÖRÖSÖN (CEGLÉDI U. 21.) Személy- és tehergépkocsik javítása. Személygépkocsik garanciális javítása. SZERVIZ ♦ SZERVIZ ♦ SZERVIZ ♦ SZERVIZ ♦ SZERVIZ ♦ SZERVIZ ♦ SZERVIZ ♦ SZERVIZ I ►

Next

/
Oldalképek
Tartalom