Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-03 / 102. szám
19*2. MÁJUS 3., SZERDA rí-s * hechi íMtírlap 5 Wind sorba — a Kiskunságból Makádi „minígyár” Tizenötezer Pest megyei lovas a világbajnokságon A bronzérmes balesete A vadászati világkiállítás alkalmából Budapest és Gödöllő között megrendezett I. hajtó Európa-bajnokságon, mint annak idején beszámoltunk róla, két Pest megyei lovas végzett a legjobbak között: Fülöp Sándor, a Kiskunsági Állami Gazdaság agrármérnöke lett az ezüstérmes, Papp József, a dömsödi Aranykalász Tsz elnöke pedig a bronzérmes. Május végén Münsterben Páí Jánossal, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatójával, a Magyar Lovasszövetség elnökével — stílusosan — A lovakat lelövik, ugye? című film előadásán futottam össze a minap, értesülvén tőle, hogy májusban világkiállításra gyűlnek a legjobb hajtők. Mi van a Pest megyeiekkel? — volt az első kérdésem, s a válasz csak félig volt biztató. Megtudtam ugyanis, hogy amíg Fülöp Sándor nemcsak a május 24—28-ig Münsterben rendezendő világ- bajnokságon vesz részt, hanem előzőleg a windsori hagyományos nemzetközi versenyen is rajthoz állítja fogatát — nos, addig a bronzérmes Papp József: itthon marad. Itthon, mert gyakorlás közben baleset érte: oly szerencsétlenül ugratott lovával, hogy fölbuktak, s eltört a csigolyája. Dt. Várady Jenővel, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség tenyésztési osztályának vezetőjével indultunk útnak a Kiskunságba: miként érzi magát a sérült, s miként készülődik az ezüstérmes. Keresztnégyes Alig egyórányira Pesttől már olyan puszta tárul szemünk elé, amilyen csaik a hortobágyihoz hasonlítható. A kisapaji puszta ez, amely a kunszentmiklósi nagy legelőben folytatódik; itt van hagyományos színhelye a kiskunsági lovas- és pásztornapoknak. Megfrissült ez a táj: nemcsak a közelmúltbeli nagy esőktől, hanem attól is, hogy a Kiskunsági Állami Gazdaság új idegenforgalmi fogadót épített, körötte a szokásos relikviákkal, vagyis kerekeskút- tal, kukoricagóréval, fehér tanyával. A pusztára kíváncsiak tehát itt ebédelhetnek ezután, lovas futball s egyéb látványosságok várják őket, nem szólván arról az ajándék bódéról, amelynek zárjait egy fiatalasszony nyi tógát ja éppen. Gödöllői leány Fülöp Sándorné, aki még Gödöllőn ismerkedett meg az akkor egyetemista férjjel, a mai versenyzővel. ö maga is agrárius ember, hiszen felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzett, de most a gazdaság ideSEX-SAL-LINK (barna tojóhibrid) NAPOSCSIBE beszerezhető az Uraiújfalui Állami Gazdaságtól. Naposjérce: darabonként 13 Ft Vegyesivarú csibék: darabonként 7 Ft 500 db-on felüli rendelés esetén a csibét házhoz szállítjuk. A szállítási és a dobozköltség csibénként 45 fillér. Naoosjércét és vegyesivarú csibéket május 1-től tudunk szállítani. A megrendeléseket a következő címre kérjük: URAIÚJFALUI ÁLLAMI GAZDASÁG URAIUJFALU Telefon: Uraiújfalu 4. Telex: 037-355. genforgalmi ügyintézőjeként tevékenykedik. Fülöp Sándornak úgynevezett keresztnégyese van, vagyis szürke-fekete lovakat hajt. „Kikből” áll ez a négyes? Poroszlónak hívják az ostorhegyest, Tatárnak a nyergest — mindketten feketék; Széplak a rudas és Bihar a gyeplős neve — ezek szürkék. Különben valamennyien kisbéri félvérek, 10 év alattiak, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség tulajdonában vannak, s évi 20 ezer forint apanázs jár értük. Nacionáléjuk, törzslapjuk, persze, gazdagabb annál, amit egy hevenyészett mondat róluk nyújtani tud. — Már a klasszikus magyar kocsiélet elismerte a szürke- fekete keresztnégyes jogosultságát, jóllehet egyébként a homogén szín volt a rituálisnak mondható előírás. Tehát vagy tiszta pej, vagy tisztán sárga, de akinek pej-sárga négyese volt, azt már megvetéssel sújtották, akár a kaszinóban, akár a kocsmában beszéltek róla. Fülöp Sándor, ez a 30 esztendős fiatalember, már a gazdaság egyik kerületének igazgatóhelyettese. Békéssámson- ban született, egyik története, hogy a csanádalberti csontkovács rántotta helyre egyik lábát, amely gyerekkorában még rövidebb volt a másiknál. Később, már egészen fiatalon lóra pattan, sokáig mint ugró- lovas szerepel, s csak Várady Jenő tanácsára veti el a kantárszárat, veszi kézbe a gyeplőt, így válik hajtóvá. Volt főiskolai bajnok, szerepelt Münchenben, s most Windsor, majd egy hét szünet után Münster következik. Fennakadt a lába Papp József voltaképpen a szomszédos határban gazdálkodó termelőszövetkezet elnöke — Dömsöd egy ugrásnyira van a Kiskunsági Állami Gazdaság központjához. — Nem minden hajtónak van olyan szerencséje, hogy a versenyzés megkezdése utáni — Már tavasz van — mutattam a naptárra, hogy Mancika is lássa a dátumot, amely fehér alapon feketén hirdette, hogy törvényileg, naptárilag is visszavonhatatlanul tavasz van. — Tényleg? — kerekítette rám csendes, mélykéktó színű szemét Mancika és nagyon csodálkozni látszott, honnan tudja egy naptár, hogy mikor van tavasz. — Tényleg. Március 21-töl hivatalosan is életbe lépett a tavasz. A szerelem időszaka. A virágoké. A madarak énekének időszaka. A mézszínű egek időszaka... — Egek, miért csak a tavasz a szerelem időszaka? — ta- nácstalankodott Mancika, miközben kezem gondosan a saját szívemre tettem. Érzek-e valamit? Aztán Mancikáéra ... ott éreztem valamit. De végeredményben a szokottat. Dobogott a szívünk. Ha memóhatodik évben már világbajnokságon vehessen részt — mondja ágyából kelve a tsz- elnök, s ironikusan megjegyzi: — A s,ors, úgy látszik, ezt igazságtalannak tartotta volna, tehát itthon maradok ... — Hogyan történt a baleset? — Az egyik lovamat, a Csalfa nevűt tanítgattam; nyújtott lépésben, intelligens nyaktartással, passzázsban járjon, s már hazafelé jövet megláttam egy akadályt, amely azonban idegen volt a csikómnak, fennakadt a lába. Szerencsétlenül estem, két téglára, az utolsó csigolyámra, de mégis felültem a lóra, amelynek baja nem történt; mire az istállóba értünk, elájultam. Április 8-a volt akkor, de tegnap már hajtottam, s ha leveszik rólam a gipszet, lóra ülök újból. Várady Jenőnek ez az utóbbi mondat láthatóan nem tetszik: „Ebbe még bele kell szólnom.’’ A tsz-elnök balesetét követően a sportélet kissé megállt Dömsödön, de megtalálták a módját, hogy folytatódjék a kiképzés. Párádon két fiatal vesz részt a tsz-ből egy tanfolyamon — egyikük a tanácselnök fia, a tanácselnök is lovas volt egykoron. Legalább a lovai ? Papp József ágya fölött egy fénykép: a bronzérmes Euró- pa-bajnok elhajtat a dísztribün előtt. Reméljük, mihamarább fölépül, s ismét hódolhat — ha talán óvatosabban is — szenvedélyének. Mivel a lovasok közt természetes az őszinte barátság, pillanatnyilag egyet tehet: két lovát kölcsönadta — persze, nem biztos, hogy szükség lesz rájuk — Abonyi Imrének, az Európa- bajnok'nak, az aranyérmesnek, aki a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet színeiben indul a münsteri világbajnokságon. Lehet tehát, hogy mégiscsak eljutnak Papp Józsefnek legalább a lovai Münsterbe? ... Keresztényi Nándor riám nem csal, a szív dobogása nemcsak a szerelemhez kelletik és nemcsak a tavaszhoz, a tél didergéséhez is, a nyári izzadáshoz és az őszi nyálkás őszhöz is. Akinek nem dobog a szíve, annak fogalma sincs, hogy milyen ronda tud lenni egy nyálkás ősz. — De miért a tavasz a szerelem időszaka? — makacsko- dom Mancika olthatatlan tudásszomjától vezérelve, hogy én oltsam, oltogassam e szom- ját, mint valami okos szerelmi tűzoltó... — Azért drága, mert a téli dermedtség után a természet a mi éghajlati övünkben március táján tér magához, s áprilisra, májusra bont virágot a virág, hogy bibéjét beporozza a méh. Erre az időszakra esik a madarak és még sok más állatfajta násza is, hogy mire jön az ősz és a tél, a fiókák, kölykök már megerőVolt-e kaszáskút ? A történelmi nevezetességű sárospataki Rákóczi- várban folytatják az ásatásokat és a helyreállítást. Az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával megkezdték a belső várkastélyt körülvevő, úgynevezet száraz árok feltárását. Az idén májusban nyitják meg a látogatók előtt a várkastély legrégibb épületének, a V öröstoronynak alagsorát. Néphit szerint ebben az éles kaszákkal kirakott kútban végezték ki hajdan az elítélteket. A régészek cáfolják ezt a hiedelmet, megállapításaik szerint a vermet gabona tárolására használták. A vár kútjának megtisztítása során a törmelékből sok állatcsont, 16. századi kerámiatöredék, zsindely és faragott kövek kerültek elő. Tavasz van Makádon, a termelőszövetkezet faüzemében korszerű gépekkel dolgozzák fel a rönkfákat. A „minigyárban” ládák és egyéb faáruk készülnek. Foto: Urbán lepke Különleges hobbynak hódol immár hat évtizede Esztergomban Blattny Bajos: lepkéket gyűjt. 15 000 darabból álló, a szivárvány minden színében pompázó, államilag védett gyűjteményében még véletlenül sem akad két egyforma. A gyűjtemény csaknem felét bemutatják most _ Esztergomban, a Petőfi Művelődési Központban megnyílt kiállításon. A preparált lepkék mind hibátlanok. Többségüket hernyó formájában szedte ösz- sze a gyűjtő, és a kertjében levő „farmon” költette ki. A pillangók zöme Esztergom és környékének faunáját reprezentálja. A FOKA CSOPORTJA Kavicskutató expedíció vizsgálja a Dunát A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat, a FOKA a tervszerű és folyamatos dunai kavicskutatási program érdekében a közelmúltban kutató- csoportot hozott létre. Dr. Mike Károly geológussal, a csoport vezetőjével, munkájukról beszélgetünk. Dr. Mike Károly elmondotta, hogy néhány esztendővel ezelőtt még szinte természetesnek tűnt, hogy a Duna mélyéről gyakorlatilag nem fogyhat el a kavicsanyag, hiszen mindig újabb és újabb hordalékot szállít a folyó. Az idők folyamán azonban maga a gyakorlat, a nem egészen rendszerezett „anyagkeresés” kezdte megtanítani még a szakembereket is arra, hogy ha távlatokban is számolni akarnak a FOKA folyamatos kavicstermelésével, akkor a meglevő és igen értékes ka- vicskincset csak kutatáson alapuló tervszerűséggel szabad feltárni. A FOKA kutatóexpedíció a működése óta eltelt aránylag igen rövid idő alatt már eddig is több lényeges, szükséges és fontos feladatot végzett. Dunaföldvártól Ercsiig több mint 300 pont kavics- vastagságát mérte meg. Az úgynevezett geoelekt- romos rendszer segítségével megtörténtek már a hozzávetőleges minőség- megállapítások is, valamint a mederfúrások mé- lyítési helyeinek rögzítése. Megkezdődtek a Duna mérnökgeológiai térképének szerkesztési előmunkálatai is, mely térképsorozat nemcsak a kavics vastagsági és minőségi viszonyait fogja feltüntetni, hanem a hajózás jeleit, a meder mélységi viszonyait, a kavics kirakására alkalmas területeket stb., tehát voltaképpen nemcsak a södve nézzenek az idő viszontagságai elé. A természet nagy kerítő! Csinál egy kis tavaszi zsongást, aztán mikor a tojások kikeltek, a kölykök ott nyávognak már az almon, megelégedetten dörzsöli össze a két tenyerét. Megtette a kötelességét... Mancika tátott szájjal hallgatta bölcselmeimet, aztán rebegve kérdezte: — És mondd, az embernél is így dörzsöli össze a tenyerét a természet? — Nem. Az ember, ember. Rá is hat ugyan a tavasz szépsége, de az ember homo sapiens, kiemelkedett az állatvilágból, a természet vak rendjéből és az ember nyáron is szerethet. — ősszel is? — sóhajtotta Mancika. — Ősszel is, meg télen is ... — Nem tudom, mit jelent az a homo, meg az a sapiens, de megnyugtattál — rebegte Mancika és gondosan csóko- lództunk tovább. Még a tavasz sem zavart bennünket! (egri) kavicskitermclés tervezéséhez, hanem egyszersmind a hajózáshoz is használható segédeszköz lehet. Ultrahangos regisztráló műszer segítségével a kutatócsoport különböző mélységméréseket is végez. A ma még ideiglenesen felszerelt laboratóriumban rendszeresen ellenőrzik a kavics minőségét. A kutatócsoport feltáró tevékenysége és tervszerű működése nagy segítséget jelent a FOKÁ-nak mennyiségi és minőségi terveinek teljesítésében. Vadas Péter OLVASÓINK ÍRJAK: Telekkálvária — végeredmény nélkül Két esztendővel ezelőtt, 1970 nyarán vettem egy telket Biatorbágyon. Domboldalon fekvő, csendes kis parlagot, hét végi kikapcsolódásra. Még kora ősszel kifizettem a pénzt, megkötöttük az adásvételi szerződést. Ezzel a szerződéssel felkerestem a földhivatalt. Itt indult el tulajdonképpen a kálváriám, de ezt akkor még nem sejtettem. Kezdődött azzal, hogy szerényen és félszegen mosolyogtam, amikor a földhivatal illetékesei kinevették azt az amatőr koholmányt, amit én szerződésnek mertem nevezni. Nem vettem zokon a kritikát, gondoltam, mindennek megvan a maga formája. Nem egészen értettem ugyan a dolgot, hogy miért nekem kell megfogalmaznom, hogy mi kebelezzen be mit, ki illetékes miben stb., mindenesetre megpróbáltam papírra vetni. Nem sikerült. Másodszorra sem. Akkoriban gyakran felmerült bennem: milyen jó is lenne, ha a földhivatal adna nyomtatványt, amit csak ki kell tölteni; vagy kifüggesztené a folyosóra egy szerencsésebbb sorstársam jól sikerült munkáját mintának. Ezeket az álomképeket gyorsan elhessegettem, összeszedtem addig szerzett tapasztalataimat és egy jogász ismerősöm segítségével megfogalmaztam a harmadik szerződést. Ezt is aláírtuk 1970. november 14-én. Bevallom, büszke voltam amikor elfogadták, azt hittem, nyert ügyem van. Sajnos, tévedtem. Nem írok le mindent, mert soha nem érnék a végére. Számtalan igazolást szereztünk be, intézményeknél vártuk fogadóórákon a sorunkat, okmánybélyegeket vásároltunk, és kifizettük az átírási költséget. Ily módon röpke egy év alatt sikerült megszereznünk a Budai Járási Földhivatal engedélyező bélyegzését és a Pest megyei Illetékhivatal igazolását a kiszabott vagyonátruházási illeték befizetéséről. Ezeknek a birtokában lehetőségünk nyílott rá, hogy kéréssel forduljunk a telekkönyvi hatósághoz: „Szíveskedjék a telekingatlanra tulajdonjogomat bekebelezni”. — 1971 vége felé ezt a kérésemet több példányban, és természetesen még néhány igazolás mellékelésével, benyújtottam a Pestvidéki Járásbíróság Telekkönyvi Hatóságához. Teltek, múltak a hónapok, már 1972. áprilisát irtuk, amikor kaptam egy levelet. Megkönnyebbülten felsóhajtottam, mikor a bélyegzőt megláttam. Azt hittem, másfél év után megtörtént az átírás. Sajnos, megint tévedtem. A levél szövege: „A budai járási és városi földhivatal telekkönyvi részlege. Budapest, VI. Bajza u. 52. szám, 391/1972. tk.szám. Tárgy: Hiánypótlásra való felhívás. Határozat. Földeák András budapesti IV. Dessewffy u. 37. sz. lakos kérelmezőnek Simon Sándor elleni, a biatorbágyi 171. sz. betétben 3894. hrsz. alatt felvett ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzési ügyében a földhivatal felhívja a kérelmezőt, hogy igazolja a betétben B.6. sorsz. alatt bejegyzett Simon Sándor nős volt Szalai Erzsébettel és a B.9. sorsz. alatt bejegyzett ifj. Simon Sándor azonos személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, egyben felhívja, hogy a B.l. sorsz. alatti ingatlanra általános során táblába vett töröltesse. Amennyiben a felhívásnak nem tesz eleget 3# napon belül, a földhivatal a kérelmet elutasítja. E határozat ellen jogorvoslattal nem lehet élni. Budapest, 1972. március 25. Dr. Takács Zsigmond tkvi.előadó” Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a nevemet rosszul írták és a levél tele volt átütésekkel, gépelési hibákkal. Bár ez lenne a legnagyobb baj. Sokkal inkább az, hogy egy betűt sem értek belőle. Nem tudom mi az a B. 6. sorszám, fogalmam sincs róla, hogy miben különbözik a B. 9. sorszámtól. El sem tudom képzelni, hogyan tudnám én hatóságilag igazolni, hogy Simon Sándor nős volt Szalai Erzsébettel, azonos személy ifj. Simon Sándorral. Továbbá, ha elveszik a telkem, amelyért háromezer forintot fizettem, akkor sem fogom tudni kitalálni, hogy az „általános során táblába vett ingatlant” hogyan töröltessem. Azaz nem írják a telket a nevemre, bár másfél éve teljes árát kifizettem a jogos tulajdonosnak, és lassan egy éve, hogy befizettem az átírási költséget. Ráadásul még jogorvoslattal sem élhetek. Sokat beszélünk mostanában a bürokratikus szellemről, a hivatalok ügyviteléről és hangneméről. Sajnos, úgy látszik, semmi eredménye. Földiák András, a Gödöllői Járási Hivatal népművelési felügyelője t I
