Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

rest MEG VEI 1972. MÁJUS 23., KEDD f[<í]kusz Chile — ma SALVADOR ALLENDE, chilei ediKKtí az ország négyze­téről szoló iKongresszusi üzene­tében áttogó beszámolót adott a népi egység KormanyanaK eddigi tevejcenysegóröl, és be­szélt a latin-amerikai kon ti liens helyzetéről is. Kijelentette, hogy kormánya szilárdan halad tovább a for­radalom törvényes és demok­ratikus útján, fenntartja az al­kotmányos és intézményes rendet. Rámutatott, hogy ebből a szempontból a politikai élet normális menetét és az állam­polgárok békés együttélését fenyegetik a jobboldal bizo­nyos csoportjainak mesterke- desei, amelyek alkotmányos konfliktus kierőszakolására irányulnak. A kormány azon- 0 ban éppen a politikai demok­rácia eieterejere támaszkodik a forradalmi folyamat tovább­fejlesztésében. AZ ORSZÁG HELYZETET elemezve az elnök hangoztatta, hogy Chile a legjobb utón halad „a termelési csata megnyerése felé” Tavaly 8,5 százalékkal emelkedett az ipari termelés, a gazdasági életet a teljes foglal­koztatottság és a termelőesz­közök magas kihasználtság! fo­ka jellemzi. Nem titkolta ugyanakkor, hogy vannak bi­zonyos ellátási nehézségek, amelyeket a külkereskedelmi egyensúly pillanatnyi helyzete miatt importtal nem lehet megoldani. AZ UNCTAD most véget ért santiagói ülésszakáról szólva kijelentette: „Láttuk, hogy a harmadik világ országainak hatalmas többsége foglya egy olyan belső rendszernek, amely a rendelkezésre álló erőforrásokat egyre inkább a lakosság kisebbségének kezé­ben összpontosítja, és ezzel mindjobban fékezi a lehetséges társadalmi, gazdasági növeke­dés ütemét”. Az Európai Kö­zös Piac vezető szerveinek legutóbbi ajánlásait idézve rá­mutatott, hogy a „legreprezen­tatívabb gazdásági szervek a kapitalizmus szívében is nyíl­tan képtelennek vallják magu­kat a lakosság anyagi igényeit kielégítő termelési növekedés biztosítására”. A LATIN-AMERIKAI hely­zetet áttekintve Allende éle­sen bírálta az Amerikai Álla­mok Szervezetét, megállapít­va róla, hogy „mély és talán leküzdhetetlen válságba” ke­rült. Az elnök nyíltan ki­mondta, hogy a latin-amerikai országoknak új szervezetet kell létrehozniuk, amely job­ban megfelel fejlődésük igé­nyeinek. Különösen bírálta Allende az úgynevezett Ame- rika-közi Védelmi Tanácsot és a Különleges Biztonsági Bi­zottságot. RÁMUTATOTT, hogy az AÁSZ jelenlegi struktúrája a latin-amerikai országok és az Egyesült Államok egyenlősé­gének és céljaik azonosságá­nak fikcióján nyugszik, való­jában viszont az Egyesült Ál­lamoktól függő helyzetben tartja a latin-amerikai népe­ket. „A latin-amerikai népek nem hiszik, hogy az AÁSZ ér­dekeik védelmezője, inkább úgy látják, hogy egy olyan igazságtalan társadalmi és po­litikai rendszer kifejezője, amelyet meg akarnak halad­ni” — mondotta a chilei ál­lamfő. ALLENDE ezután arról be­szólt, hogy Chile baráti kap­csolatokat és együttműködést szeretne kiépíteni az Egyesült Államokkal, de bizonyos nega­tív elemek akadályozzák ezt, és ártanak a két nép viszonyá­nak. Ezzel kapcsolatban utalt a rézbányák államosításának heves amerikai válaszlépései­re! amelyek mindmáig megol­datlan konfliktust okoztak a két ország viszonyában. „Vilá­gosan leszögezzük, hogy Chile érdekét előbbre valónak tart­juk néhány észak-amerikai beruházóénál” — mondatta. A TIMES OF INDIA című lap daccai tudósítása szerint a Bangla Desh fővárosában a hét végén megkezdődött annak a négy, korábban jelentős tisztséget betöltő bengáli po­litikusnak a pere, akiket a pa­kisztáni katonai hatóságokkal való együttműködéssel vádol­nak. Dél- Vietnam A felszabadító erők áttörték Hűé külső védelmi gyűrűjét A dél-vietnami népi felsza­badító erők hétfő reggel harc­kocsik támogatásával áttör­ték Hűé egykori császárváros külső védelmi gyűrűjét, s mintegy három kilométerrel visszaszorították a saigoni kor­mánycsapatokat. A várostól 32 kilométerrel északra levő My Chanh támaszpont térségéből heves harcokról érkeztek je­lentések. A dél-vietnami központi fennsíkon, a Kontum tarto­mányi székhelytől északra és északnyugatra levő öt kilo­méteres körzetben különösen véres harcok folynak — jelen­tette az AFP. A népi erők ál­tal immár három hét óta ost­romlott Kontum városát csak légihíd segítségével tudják utánpótlással ellátni. Továbbra is élénk harci te­vékenység színtere An hoc térsége. Az elmúlt 24 órában a hazafiak mintegy kétezer löve­déke csapódott be a város tér­ségébe. Az An Loc-tól mint­egy tíz kilométerrel délre, a 13. számú főútvonal mentén be­vetett saigoni kormánycsapa- tokr ak a népi erők szívós of- fenzívája nyomán mindeddig nem sikerült egyesülniük azol kai a saigoni alakulatok­kal, amelyeket mindössze há­rom kilométerrel távolabb, heli sopterekről dobtak le. A nerikai hadászati bomba- vetők az éjszaka folyamán összesen 19 bevetést hajtottak végre Dél-Vietnam felszaba­dított területe ellen. B—52-es óriásbombázók két bevetésben támadták An hoc térségét. Az amerikai légierő Dél- Vieínam felszabadított terüle­teinek bombázásával egyide­jűleg támadta a demokratikus Viemam lakott területeit is. Amjrikai taktikai vadászbom­báz« >k vasárnap 300 bevetésben bombázták a VDK különféle körleteit. Salzburgi vasárnap Vasárnap délelőtt folytató­dott Salzburgban, a baloldali fiatalok vietnami szolidaritási tüntetése. Amikor Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója a kora délelőtti órákban az újságírók főhadi­szállásához, a Kongress­Hausba látogatott, az épület előtt szociáldemokrata fiatalok vietnami szolidaritási bizottsá­gának tagjai, köztük Kreisky osztrák kancellár 28 éves fia is, a vietnami háború ellen til­takozó röpcédulákat osztoga­tott A kancellár fia több rádió- és tv-nyilatkozatot adott, megbélyegezve az amerikaiak vietnami agresszióját. A város másik pontján egy népes csoport vörös zászlók­kal, a vietnami népet éltetve, röpcédulákkal gyülekezett és vonult fel. ök is a nemzetközi sajtóközponthoz igyekeztek, ahol több mint félezer újság­író, rádió- és tv-riporter dol­goz k. Az épület előtt tízmé­teres amerikai zászló leng. A tűn ;ető fiatalok ellen kive­zényelt rendőrosztag egy ideig ellenállt a menetnek, de nem tudta megakadályozni, hogy a tüntetők ne jussanak az épü­let előtti zászlórúdhoz. Heves dulakodásra került sor: a rendőrök gumibotokkal verték a tüntetőket. Egy fiatalnak mégis sikerült letépnie az amerikai zászlót. Ezt a jelené­tet a sajtóközpont emeletéről filmezték és fotózták. A dula­kodás csak akkor csendesedett le, amikor szirénázó rendőr­autókon fegyveres, sisakos osz­tagok lepték el a sajtóközpont környékét és visszaszorították a tüntetőket. BULGARIA Castro országjáró körúton A hivatalos, baráti látogatá­son Bulgáriában tartózkodó Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt első titkára, a forradalmi kormány minisz­terelnöke és kísérete vasárnap reggel háromnapos országjáró körútra indult. A kubai ven­dégeket elkísérte Todor Zsiv- kov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke, Makó Dakov professzor, miniszterel­nök-helyettes. Délelőtt a küldöttség a jam­boli és szliveni járásba (Kelet- Buljária) látogatott. A nap folyamán Fidel Castro, Toö or Zsivkov és a kíséretük­ben levő hivatalos személyek megtekintették a szárazföldi egységek és a légierő együttes hadgyakorlatát. A gyakorlatot követően Dől irt Dzsurov hadseregtábor­nok ebédet adott a kubai párt- és kormányküldöttség tisztele­tére. Fidel Castro és Todor Zsiokov az ebéden pohárkö- szö itőt mondott. CSAK RÖ A SZOVJETUNIÓ LEGFEL­SŐBB TANÁCSÁNAK EL­NÖKSÉGE Isabelle Blume asszonyt, a Belga Békevédel­mi Liga vezetőjét a Munka Vörös Zászló érdemrendjével tüntette ki nyolcvanadik szü­letésnapja alkalmából. AZ OSZTRÁK KORMÁNY meghívására Willy Brandt nyu­gatnémet kancellár ma Auszt­riába érkezik. Brandt három napot tölt hivatalos minőség­ben Ausztriában. Érkezése után tisztelgő látogatást tesz Franz Jonas köztársasági el­nöknél, majd megkezdi tár­gyalásait Kreisky kancellárral SZOMBATON KÉSŐ ÉJJEL Pakisztán északi részén me­rényletet kíséreltek meg Khan Abdul Vali Khan, a pakisztá­ni nemzeti Avami párt elnöke ellen. A merénylők tüzet nyi­tottak a politikus gépkocsijára, amikor áthaladt egy falun. A pártelnök sértetlen maradt. Higgadt várakozással Szovjet és amerikai zász­lók díszítik a szovjet fővá­ros utcáit. Nixon látogatását ér­deklődéssel és higgadt vá­rakozásai fogadja a szov­jet közvélemény. Gyors alapvető változásokra ter­mészetesen senki sem szá­mít, különösen a két álla­mot elválasztó elvi kérdé­seket, a nemzetközi politi­ka merőben ellentétes meg­ítélését és az ebből folyó különböző megítélést ille­tően. Mégsem lehet csupán a nemzetközi légkör általá­nos enyhülését szorgalmazó gesztusnak tekinteni ezt a látogatást és a tárgyaláso­kat, hiszen bizonyos konk­rét kétoldalú és a nemzet­közi viszonyokat is kedve­zően befolyásoló lépésekre is lehet számítani. A Sfovjet politika most is, mint mindig, a realitá­sokból indul ki. A két leg­nagyobb világhatalomnak valahogy szót kell értenie, mert csak így juthatunk el a szüntelenül robbanással fenyegető világból a békés egymás mellett élés vilá­gához. Ezek elől a realitá­sok elől — az adott erővi­szonyok mellett — az ame- riltai elnök sem zárkózhat el, bár — mint az utóbbi idők is mutatták —, az amerikai politika cik­cakkjai, sőt nem egyszer éles fordulatai azt bizonyít­ják, hogy az amerikai kül­politikában szüntelenül el­lentmondások és ellentétes hatások, irányzatok birkóz­nak egymással. Nixon moszkvai tartóz­kodása nagyrészt tárgyalá­sokkal telik majd el, vagyis munkajellegű látogatás lesz, viszonylag kevés pro- tokoll-programmal. Ügy tudják, hogy naponta két ülésen találkoznak majd a tárgyaló partnerek. Hogy mi lesz a megbeszélések tárgya, azt inkább még csak találgatják a moszkvai új­ságírókörökben. Minden jel arra mutat, hogy határo­zott, előre leszögezett napi­rend még az érintendő té­mák körét illetően sincsen. Nyilvánvalóan mindkét fél minden olyan kérdést szo­bához, amit fontosnak tart. Nemes János Vatikánváros Magyar püspökök a pápánál VI. Pál pápa hétfőn a Vati­kánban magánkihallgatáson fogadta dr. Ijjas József kalo­csai érseknek, a magyar ka­tolikus püspöki kar elnökének vezetésével Rómában tartóz­kodó magyar püspököket. ULAN BATOR Elhunyt Zsamszarangijn Számira Magyar vezetők részvéttávirata Apró Antal vezetésével küldöttség utazott a temetésre Május 20-ról 21-re virradó éjszaka, súlyos és tartós be­tegség következtében, 72 éves korában elhunyt Zsamszarangijn Szambu, a mongol nép kiemelkedő fia, az MNFP KB PB tagja, a Mongol Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, Lenin- békedíjas — közölték hivatalosan Ulan Bátorból. Szambu ha­lálával kapcsolatban Mongóliában háromnapos gyászt ren­deltek el. A mongol munkások és al­kalmazottak, katonák, egykori partizánok, komszomolisták és iskolások ezrei vonultak hét­főn a kormányépület üléster­méhez, hogy utolsó búcsút ve­gyenek a mongol nép nagy fiától, Zsamszarangijn Szam­bától, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Politikai Bizottsága tagjától, a Nagy Népi Hurál elnöksége elnökétől. A mongol párt központi saj­tóorgánuma, az Unen, hétfőn vastag gyászkeretben hozta Pieta-merényBet A turisták és zarándokok ez­reinek szeme láttára egyelőre ismeretlen körülmények kö­zött és okokból vasárnap dél­előtt egy férfi behatolt a Szent Péter bazilikának abba a mel­lékkápolnájába, ahol Miche­langelo Pieta elnevezésű világ­hírű szobra áll, és több kala­pácsütéssel súlyosan megron­gálta a felbecsülhetetlen érté­kű műalkotást. A bazilika kék egyenruhás őrei a kalapács okozta ütések robbanásszerű zajára és a si­koltozásra felfigyelve rohantak a vacsráccsal elválasztott mel­lékajtóhoz, és egy ott tartózko­dó olasz katona segítségével megakadályozták, hogy a van­dál merénylő teljesen szétver­je a carrarai márványból ké­szült szobrot, amely Máriát áb­rázolja karjában a halott Krisztussal. A szobor nőalak­jának így is letört az egyik karja, valamint megrongáló­dott a feje is. A merénylőt rö­vid dulakodás után elvezették. A Pieta Michelangelo ifjúko­ri műve, 1498 és 1500 között készült, s egyike a reneszánsz szobrászat legszebb alkotásai­nak. Értékét pénzben nem is lehet kifejezni. 1964-ben rend­kívüli biztonsági intézkedések közepette szállították a New York-i világkiállításra, ahol a kiállítás egész ideje alatt fegy­veresek őrizték. Átszállítása az óceán másik partjára akkori­ban óriási tiltakozást keltett Olaszországban, és amikor a műalkotás baj nélkül hazaér­kezett, VI. Pál pápa elrendel­te, hogy többé nem vihetik külföldre. A művészetek kedvelői, a vi­lág minden jóérzésű embere felháborodással értesült Mi­cha langelo Pietájának meg­eső aki tásáról. „Kimondhatat­lanul embertelen vandaliz­mus” — mondta a vatikáni rá­dió abban a jelentésében, amellyel tudtul adta a szobor ellen elkövetett érthetetlen ak­ció hirét. A megrongált műalkotást megtekintette a helyszínre sie­tő VI. Pál pápa is, majd meg­hallgatta a szakértők vélemé­nyűt. Egyes szakértők véleménye szerint valószínűleg helyrehoz­hatatlan kár keletkezett az emberi civilizáció kiemelkedő alkotásaként ismert szoborban, mert a nagyobb darabok mel­let; olyan mikroszkopikus ré­szecskék is leváltak belőle, arrelyeket aligha lehet pótolni. Ezen a véleményen van Giulio Cario Argan professzor is, az egyik legismertebb olasz mű­vészeti szakértő és kritikus. Más szakértők szerint a Piéta talán soha nem lesz ugyanolyan, mint volt, de van bizonyos remény arra, hogy Michelangelo márvány műre­mekét sikeresen restaurálják. „Soha nem lesz olyan, mint volt” — ezt mondta szomo­rúin VI. Pál pápa. Vacchini, a Vatikán főépítésze kijelentet­te: „A kár súlyos. Túl sok ap­ró darabra tört a szem és az orr. Mindazonáltal hisszük, hogy sikerül majd az eredeti­hez nagyon hasonló állapotba hozni.” A szakértők szerint a kart vi­szonylag könnyű lesz rendbe­hozni, habár az is kicsiny da­rabokra tört, amikor 'a me­rénylő csapásai alatt a földre hullott. Műtörténészek szerint egyébként a bal kar a szobor legkifejezőbb részeinek egyike. Mária kifelé fordított keze a szánandó tehetetlenség és egy­szersmind a szomorúság jelzé­se. A vizsgálat megállapította, hogy a kalapácsos merénylő a 33 éves magyar származású Tóth László, jelenleg sdyneyi lakos, foglalkozására nézve geológus. Nyilvánvalóan ideg­beteg, mert kihallgatása során többször is kijelentette, hogy ő „Jézus Krisztus”. Az Ausztráliába disszidált magyar származású Tóth Lás2ló, aki a mindeddig tisz­tázatlan barbár tettet elkövet­te, a vatikáni őrszobára került. A vatikáni hatóságok csak a kihallgatás után adják majd át az olasz rendőrségnek. A merénylőről, e szomorú ha­zánkfiáról az ausztrál beván­dorlási hivatal nem tudott pontos felvilágosítást adni. Egy külügyi szóvivő szerint valószínű, hogy Tóth László már évekkel ezelőtt elhagyta A magyar származású 33 éves Tóth László megbilincsel­ve a rendőrségen. az országot Időközben kide­rült, hogy Tóthot már kiutasí­tották egyszer Olaszországból. Annak idején nagy zavart kel­tett — írja az AP —, mert mindenáron kihallgatást akart kicsikarni a pápától. Négy hó­nappal ezelőtt lépett újból olasz földre. Először egy ifjú­sági panzióban lakott, majd egy apácák által fenntartott átmeneti szálláson kapott he­lyet. Vasárnap, amikor misére ment, normálisnak látszott. Legfeljebb az volt rajta fur­csa — mondják —, hogy piros ingéhez szmokingot öltött.., Szambu arcképét, valamint a párt és a kormány ve'zetői ál­tal aláírt nekrológot. A párt, a parlament és a kormánj^pímére részvéttávira­tok érkeznek a szocialista or­szágok párt- és kormányveze­tőitől, állami és társadalmi szervezeteitől. Zsamszarangijn Szambu te­metésének időpontját május 24-re tűzték ki. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo­soncai Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke. Apró Antal, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlésének elnöke részvét­táviratot küldött Jumzsagijn Cedenbal elvtársnak, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Caganlamin Dügerszüren elv­társnak, a Mongol Népköztár­saság Nagy Népi Hurálja el­nöksége helyettes elnökének, Dondogijn Cevegmid elvtárs­nak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökének. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének ve­zetésével magyar küldöttség utazott Mongóliába Zsamsz- rangijn Szambu temetésére. A delegáció tagjai: Cseterki ha­jós, az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács titkára, és Krajcsik Mihály, a Magyar Népköztársaság ulánbátori rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Arafat júniusban Moszkvába látogat Jasszer Arafatnak, a palesz­tin felszabadítás! szervezet végrehajtó bizottsága elnöké­nek vezetésével palesztin de­legáció látogat június hónap­ban Moszkvába — jelentette be 'az El Fatah híradója. 1 4 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom