Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

1978. MÁJUS 21., VASÁRNAP *i\Mii4tsp 5 AGROKER-körkép Ezerféle gép és felszerelés Elegendő készletek a mezőgazdaságnak Jó ffy esztendeje alakult meg a Pest—Nógrád—Komá­rom megyei AGROKER Vál­lalat — tehát lényegében a mezőgazdaság szocialista át­alakításával egyidős. Milye­nek a gép- és műtrágyakészle­tek, miként sikerül kielégíte­ni az idén a termelőszövetke­zetek és az állami gazdaságok igényeit? Polgár József igazgatóhe­lyettesnek tettük föl ezt a kérdést. A tavalyival azonos beruházások — A vállalat idei feladatait úgy határoztuk meg, hogy be­illeszkedjenek az élelmiszer- gazdaság IV. ötéves tervébe, tehát az ott szereplő felada­tok végrehajtását segítsük elő. A gazdaságok anyagi-műszaki ellátását nagy gondossággal készítettük elő, számításaink szerint a gépi beruházások mértéke az idén azonos lesz a tavalyival. Persze, előfordul­hat — egyes információink er- : : vallanak —, hogy a gazda­ságok pénzügyi gondjai miatt a tavalyi forgalom nem is­métlődik meg teljes egészé­ben az idén. Különösen jelen­tős a tartózkodás az állami gazdaságok részéről. • — Mi az, amivel különös figyelemmel foglalkoznak? — A tárca kívánalmainak megfelelően fokozott mérték­ben foglalkozunk például a kézi munkaigényes növények komplex gépesítésének előse­gítésével. Tekintettel az idei év eddigi, még a mostani eső­zések ellenére is többé-kevés- bé aszályosnak mondható ala­kulására, változatlanul ösz­tönözni igyekszünk a gazda­ságokat öntözőberendezések megvételére. Márciustól au­gusztus 31-ig húszszázalékos szezonális árengedményt nyújt vállalatunk az öntözés támo­gatásaként. Mindent összevé­ve 1000—1200 féle gépet és fel­szerelést forgalmazunk. Van már fűkasza • — Hogyan alakul a vá­laszték, milyen típusok kerül­nek forgalomba? — Az erőgépek terepén ma­radva, lényegében azt mond­hatom, hogy az ismert típuso­kat árusítjuk. Sajnos, MTZ- traktorokból nem tudjuk ma­radéktalanul kielégíteni az igényeket, ám hasonló nagy­ságú, úgynevezett középuni- verzál traktorokból megfele­lő a választék. Ami a szállítás és rakodás gépeit illeti, az idén már kaphatók a na­gyobb teljesítőképességű pót­kocsik. A tavaszi igényeket a vállalat lényegében ki tudta elégíteni, így folyamatosan ér­keznek az NDK-ból a lucer­nabetakarító gépsorok, meg­szűnt a korábbi évek fűka­szahiánya. A betakarítógépek választéka elégséges, a meny- nyiséggel sincs baj. A kom­bájnok, az FKA- és a FAUN- adapterek a szezonra megér­keznek. Szállítási késéssel szá­molunk viszont az úgyneve­zett BRAUD-kukoricaadapte- rekből. Gondolunk a kertekre, a háztájira is, többféle eszköz szolgálja az itteni gazdálko­dást. Újdonságként kerültek piacra osztrák kistraktorok, amelyekhez komplett mun­kagépek tartoznak. • — Milyen a műtrágyael- látás? — Az idei értékesítési elő­irányzat 10—15 százalékkal meghaladja a tavalyi felhasz­nálást. Pest megye gazdasá­gainak 1972-ben nitrogén mű­trágyából 25 ezer, foszfor mű­trágyából 15 ezer és káli mű­trágyából 10 ezer tonnával na­gyobb ez az előirányzat a ta­valyinál. A készletek tehát nemcsak kielégítik, de bizo­nyos mértékig valószínűleg meg is haladják a korábban jelzett igényeket. Tovább bő­vül a komplex műtrágyák vá­lasztéka és mennyisége is. Egyelőre csak az első negyed­év adatai állnak rendelkezé­sünkre, ám ezek biztatóak, hiszen míg 1971 első negyedé­ben 113 ezer tonnát, most, azonos időszakban 120 ezer tonnát szállítottak el a gaz­daságok. Voltak azonban za­varok is, részben azért, mert korábban kezdődtek a tavaszi munkák, részben, mert egyes műtrágyagyárak késlekedtek a szállítással. Sajnos, a táro­lás gondjait az ipar és a ke­reskedelem az idén sem tudja megoldani; továbbra is fon­tosnak tartjuk, hogy a gazda­ságok vállaljanak részt a tá­rolásból. És az alkatrészek? Végül Polgár József a kü­lönféle mezőgazdasági gépek alkatrész-utánpótlásáról adott tájékoztatást. Eszerint alkatrészből jelen­tősebb hiányok nincsenek, 1971 azonos időszakához ké­pest 1972 első negyedében hozzávetőleg öt százalékkal nagyobb volt a forgalom. Az AGROKER magasabb kész­lettel, jobb áruválasztékkal rendelkezik, mint tavaly, bár különösebb panaszok már ak­kor sem voltak. A gyakorlat az, hogy átmeneti hiánycikk ugyan elő-előfordul, ám ez az átmenet rövidnek mondható. Így a lánctalpas szovjet trak­torok korábban hiányzott csillagker ekeiből, lánc vezető kerekeiből, tartógörgőiből ma már megfelelő a készlet. A T—100-ás lánctalpas járószer- kízeti részéhez viszont van ilyen átmeneti hiány. Az ön­tözőszivattyúk javításához szükséges alkatrészekből je­lentősek a készletek, hiányt nem észleltek. És az aratási előkészületek? Az AGROKER szakemberei­nek megítélése szerint az ara­tás és betakarítás gépeinek kijavítása késik a gazdaságok­ban, ezért az alkatrészigénye­ket vontatottan jelentik be. Ma még tervszerűen eleget tudnak tenni a kívánalmak­nak, de félő, hogy az esetleg nagy hirtelen, az utolsó pilla­natban fölmerülő igény kielé­gítetlen maradhat. Egyéb.ként a vállalat az idei évtől min­den mezőgazdasági gépalkat­rész beszerzéséről gondosko­dik, és a vevőknek azokat le­szállítja. Ha meggondoljuk, hogy 10—13 ezer cikk forgal­mazását jelenti ez, beláthat­juk, hogy nem csekély a ke­reskedők feladata. Éppen ezért csak örülhetünk annak, hogy a vállalat a korábbinál eleve­nebb kapcsolatot teremtett a megrendelőkkel, a partnerek­kel, miközben jobban figye­lemmel kíséri a közgazdasági szabályozók hatását, elemzi a piac várható alakulását. Keresztényi Nándor szédságába. Beállítottam nagy nyugalommal és berántottam. Olyan szép egyenletesen pufo- gott, hogy kiszaladt a hangjá­ra Bier, meg Ördög főhad­nagy, a gyár katonai parancs­noka. örültek ám, mert nem nagyon mertek repülni, ki­hagytak a motorok, de azért kijelentették a pilóták: — Minden próbarepülésre eljön velünk. Ha leesünk, ma­ga is haljon meg. — így aztán annyiszor vol­tam a levegőben, ahány nap csak van egy esztendőben. Mellébeszélés nem volt, szigo­rú, kemény vezetői voltak a gyárnak. Az 1917-ben megrendezett repülőnap nagy ünnepély volt, rengeteg nézővel. Azt vittek fel a pilóták, aki csak annyi bátorságot gyűjtött, hogy vállalkozott rá, vagyis aki akart. pókban megint kellett a fegy­ver, megint kellett a repülő­gép, feltámadt hát a gyár. Rév Pál így ír A levegő meghódí­tása című kiadványában: „Vö­rös Hadseregünk 770 repülő­géppel rendelkezett. Szocialis­ta tulajdonba vett repülőgép- iparunk teljes üzemmel gyár­totta népünk hadserege szá­mára a repülőgépeket és moto­rokat. A forradalom és a pro­letárdiktatúra ideje alatt repü­lőiparunk 120 új gépet állított A 15-ös hangár titka Farkas János öreg aktatás­kában tartja régi dokumentu­mait, köztük két becses emlé­két is az egykori repülőgép- gyárnak. Az egyik egy képes­lap. József főherceget és a pi­lótaruhás Bier Henriket áb- zolja, amint egy repülőgép előtt állnak. A másik fényké­pen a dolgozók egy csoportja látható, az elöl guggolok táb­lát fognak közre, amelyen e következő felirat látható: Él­jen a magyar proletárdiktatú­ra! A kép 1919-ben készült. Igaz, akkor már autójavító volt a repülőgépgyár ... — A fegyverszüneti szerző­dés értelmében 1918-ban meg kellett szüntetni a repülőgép- gyártást. Bierék autójavítónak alakították át a gyárat. A 15- ös hangárban azonban titok­ban ugyan, de tovább folyt a repülőgyártás. Valaki besúgta, aztán arra ébredtünk, hogy lángokban áll az egész min- denség. Bier felgyújtatta az asztalosműhelyt, ahol köteg- ben álltak a szárnyak. Azért tette, mert ha bebizonyosodik a titkos repülőgépgyártás, hát velünk együtt őt is elvitették volna. Farkas János kis lakószobá­jában két gyönyörűen faragott propeller van felakasztva, mindkettőre tájképet festett valaki. Ezek ismeretlen tárgyi emlékek az egykori gyárból. elő. A Tanács-Magyarország mégsem akart háborút. Béke­politikáját bizonyítja egy húsz személyes magyar utasszállító repülőgép terve, amelyet az A Magyar Lloyd Ismert csak egy van. A Közle­kedési Múzeumban látható az egyetlen megmaradt, Aszódon gyártott Lloyd-gép. Becses em­lék. Ma már csak Magyar Lloyának hívják. A gyár feltámadt Farkas János a Tanácsköz­társaság idején tagja volt a direktóriumnak. Az akkori na­Aszódi Magyar Lloyd Repülő- gépgyár terjesztett fel a Ma­gyar Tanácsköztársaság kor­mányához.” A repülőgépgyár műhelyei, hangárai közül ma már egy sem látható. Puszta föld van a helyükön. Fehér Béla Sok múlik az emberségen Ahogy a pártbizalmiak látják a vezetők és a beosztottak kapcsolatát Ügy tíz esztendeje történt, a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat budakalászi gyárának művelődési házában. A párt­nap kezdőiére várva, a dol­gozók és vezetők kapcsolatá­ról beszélgettünk a munká­sokkal. „Az a jó vezető, aki névröl-arcról ismer minden embert, és köszön mindenki­nek" — mondta egy negyven év körüli anyagmozgató. Né- hányan helyeseltek, mások vi­tába szálltak. „Ki tud megis­merni több mint ezer em­bert?!” — tiltakozott egy ka- landergépkezelö. „És miért köszönne mindenkinek? Nem Csobánkán vagyunk, hanem gyárban!” — érvelt egy har­madik munkás. Egy segéd­művezető kivárta, amíg elül a vita, aztán csendesen megszó­lalt: „A vezető — nem köszö­nő ember. Kalapolhatna itt egész nap, attól még nem len­ne jó vezető. Én például so­sem beszélgettem az igazgató­val, mégis elsők között kap­tam lakást a gyártól. Mert akiknek illett, azok tudták, hogy ki vagyok, hogyan élek, mit küszködök a családdal a pomázi albérletben. Ez a lé­nyeg, nem pedig az, hogy rámmosolyog-e reggelenként az igazgató ...” A rekonstrukció határkő lett Elszaladt egy évtized, s az­óta néhány fontos párthatá­rozat, kormányrendelet lá­tott napvilágot a munkásosz­tály helyzetének, a nők, a fia­talok élet- és munkakörül­ményeinek javításáról, a szo­cialista demokrácia szélesíté­séről. Néhány hete ismét felke­restem a budakalászi gyárat. Arra voltam kíváncsi: mi a véleményük most az emberek­nek a vezetők és a beosztot­tak kapcsolatáról, a bírálat hatékonyságáról, az üzemi de­mokráciáról? Kunsági Sándor, szövődéi főművezető, pártalapszerve- zeti titkár visszapillantással kezdi a beszélgetést: — Az 1970. szeptemberében megkezdett rekonstrukció nem- nemcsak a gazdasági, hanem a pártéletben is határkőnek bizonyult a gyárban. A re­konstrukciót ugyanis úgy kel­lett végrehajtani, hogy a ter­melés nem állhatott le, a munkát ezalatt is folytattuk/ Ehhez azonban gyakran volt szükség a dolgozók átcsoporto­sítására. Ha ezt akkor úgy hajtjuk végre, mint egysze­rű gazdasági feladatot, te ide mégy, te a csoportoddal amo­da", megnézhettük volna az eredményt. Elvégre nem ke­vesebbről volt szó, mint fel­adni a régit, a megszokottat, s valami egészen újat kezde­ni: négy gép helyett nyolcat kezelni. Méghozzá a legke­vesebb veszteségidővel, s kö­rültekintő bérgazdálkodással! Ez az átállás új feladatokat rótt a pártszervezetekre is: sokkal többet kellett foglal­koznunk az emberekkel, az újjal szembeni bizonytalan­ság, félelem leküzdésével, mint bármikor azelőtt. Hi­szen kezdetben — éppen s gyakorlatlanságból eredően bérproblémák jelentkeztek, át­menetileg csökkentek a kere­setek. Elterjedt az a mende­monda, hogy a belga gépeken lehet keresni, de a szovjet cséveváltós automatákon nem. A gazdasági és pártvezetés azonnal intézkedett: a műve­zetőket szaktanfolyamra küld­ték, a szövőket saját tan­műhelyünkben képeztük át, közben állandóan javítottuk a munkaszervezést és a bér- gazdálkodást. Az eredmény nem maradt el. A rekonstruk­ció kezdetén a szövődé napi vetésterve 32—33 millió volt, mire az első szakasz befejező­dött, elérte a 41 milliót. A dolgozók keresete 10—15 szá­zalékkal nőtt — mondanom sem kell talán —, a szovjet gé­peken is! Nagy Tibor művezető a szö­vődében pártcsoportbizalmi. A dolgozók és vezetők kapcsolata — tapasztalatai szerint — egy év óta lényegesen javult. Sze­rinte ebben bizonyos személyi változások is közrejátszottak: új gyárrészlegvezetőt és új szövödevezetőt kaptak, dr. Spáth Oszkár, illetve Hórányi István személyében. — Dr. Spáth Oszkár har­minc éve, Horányi elvtárs harminchét éve dolgozik ná­lunk. Emberismeretük, üzemi tapasztalatuk szókimondással párosul, nemcsak „lefelé”, de „fölfelé” is. Segít az üzemi négyszög — Rendszeresebb, közvet­lenebb lett a kapcsolat a csúcspártvezetőséggel is. A rekonstrukció — az „újjászü­letés” — ezernyi műszaki-ter­melési gondja ugyanannyi emberi, politikai problémát vetett fel, s ezeknek megol­dása minden másnál jobban összekovácsolta a kommunis­tákat — állítja meggyőződés­sel. — Azelőtt megesett, hogy egy-egy alapszervezet titkára a saját pártszervezetét, sző­kébb munkahelyét érintő kér­désekről a műszaki konferen­cián vagy az összevont tag­gyűlésen hallott először. Ami­óta rendszeressé váltak az üzemi négyszögülések, és az alapszervezeti titkárok kéthe­tenként részt vesznek a csúcsvezetőségi üléseken, az ilyesmi egyszerűen elképzel­hetetlen. Félbeszakítom: — Mikor és miről beszélt utoljára Borzák Istvánnal, a gyár igazgatójával? Pillanatnyi gondolkodás után kapom a választ: — Nincs egy hónapja. Az új gépek néhány műszaki problémáját tárgyaltuk meg itt, a műhelyben. Borzák elv­társ azelőtt sem volt ritka vendég az üzemrészekben, de a rekonstrukció óta többet van idelenn, mint az irodájá­ban. Ha magún múlna, mit tenne másképpen a vezetők helyében? — Nagyobb követelménye­ket támasztanék a fiatalokkal szemben, mielőtt műszaki be­osztásba helyezném őket — mondja Nagy Tibor, aki maga is fiatal. — Előbb ismerjék meg az üzemrészeket, dolgoz­zanak gépen, azután legyenek segédművezetők. Aztán: meg­változtatnám a műszakiak premizálási rendszerét. A rossz minőségű vetülékek vagy láncfonalak miatti lemaradá­sokat nem rajtuk torolnám meg anyagilag. A kommunista műszak is bizonyít Galántai Tibor ugyancsak művezető és pártbizalmi. Sze­rinte is nagyon fontos a mun­kahelyi légkör, legalább any- nyira, mint a gépek zavarta­lan működése és a jó minő­ségű nyersanyag. — Nálunk a légkör jó, a hangnem emberséges. Azzal pedig sokat lehet elérni. Bi­zonyítja ezt a kommunista műszak sikere: még a távolabb lakó pártonkívüliek is bejöt­tek a vasárnapi munkára. Ügy van ez, hogy ahol a dol­gozók megértést, segítőkészsé­get tapasztalnak a vezetők részéről, ott maguk is fogé­konyabbak a mások baja iránt. Ennek a legutóbbi kom­munista műszaknak a bérét községfejlesztési célokra, és az építkezni akaró üzemi dolgo­zók segélyezésére fordítják. Öt is megkérdezem: — Ha most találkozna az igazgatóval vagy a csúcsveze­tőség titkárával, mit tenne szóvá? Galántai Tibor udvariasan bár — de kinevet; — Találkoznék? Feltételes módban? A csúcstitkárral minden csúcsvezetőségi ülé­sen találkozunk. Borzák elv­társsal a napokban tárgyaltuk meg az automata gépek mű­szaki problémáit. — Mégis, ha most benyitna ide, az irodába... — makacs­kod om. — Akkor javasolnám neki, hogy vizsgálják felül a kisegí­tő üzemrész dolgozóinak anya­gi érdekeltségi rendszerét — mondja felélénkülve. — Tud­ja, a szövődében még eléggé lassú a karbantartás. Ha egy filmnyomó vagy egy kikészí­tőgép elromlik, összeszalad az egész gyár, s mindenki azt javítja. Egy szövőgép leállása már nem ver fel ekkora port. Mi pedig azt1 szeretnénk, ha nemcsak az egyedi gépek hi­bája lenne az egész gyár gondja, hanem a szövőgépeké is! Nyíri Éva ÓVODA, ÚT, FÁSÍTÁS A Hazafias Népfront és a Pest megyei Tanács idén is meghirdette a megye városai közötti fejlesztési, szépítési versenyt. Szentendre, mint a tavalyi verseny első helyezettje, folytatja saját hagyomá­nyait. A 4,5 kilométeres járdaépí­tés 900 ezer forintos költségei­nek nagyobbik felét a lakos­ság végzi társadalmi munká­ban, s a városi tanács nyúj­totta építőanyaghoz ily módon méterenként 100 forinttal já­rul hozzá. Ötszáz díszfát ül­tetnek — gömbakácot, juhart, hársat, vadgesztenyét — első­sorban az új családiház-öve- zetben, majd folyamatosan vá­rosszerte. Idén parkosítják a május elsején átadott Rózsa­kért mini-lakótelepet. A már­cius 20-án átadott vasúti vil­lasori két csoportos óvoda után, társadalmi összefogással bővítik a Bajcsy-Zsilinszky úti óvodát. A városi tanács adja az építőanyagot és a Ha­zafias Népfront szervezésének eredményeként a szakipari mnnka egészét a város vállalatai és kis­iparosai társadalmi mun­kában végzik. A két foglalkoztató teremből és kiegészítő helyiségekből álló bővítéssel szeptemberig ké­szülnek eL p. g. Kőműves, vízvezeték-szerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető szakmunkásokat, segéd- és betanított munkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet: a Prosperitás ktsz MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Bp. IX., Viola u. 45. ♦ «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom