Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

MS* U terei hírlap 1972. MÄJUS 21., VASÄRNAP 22. NAGYMAROS Délibábos nyelvészke­dés, mégis eljátszadozom Nagymaros nevével. Amennyire a települése tör­ténetébe visszapillanthatunk: a XIII. század végéig a Rosd- nemzetség birtokolta. Aztán Visegrád ikervárosa lett, megkapta Buda kiváltságait, kapott királyok sorától sza­badalom- és öltalomleveleket, de a pestistől semmi nem véd- hette meg. A XVIII. század elején a jómódú mezőváros kipusztult lakói helyébe dél­német telepeseket hoztak be, ez időtől jó sokáig német né­ven emlegetik. Ám a múltból felcseng az ősbirtokos nem­zetségnév: Rosd — s óhatatla­nul rárímeltetem — Nagyma­rost. Tudománytalan játék, lehet, de milyen izgalmas len­ne, ha igaz lenne ... Az is csupán kultúrhistóriai érdekesség, ami Nagymaros történetében Az ember tragé­diája bizánci színére emlé­keztet. A szállóigévé vált mon­datra: — Adjátok fel, bará­taim azt az i-t..., azt a bizo­nyos i-t, ami miatt a Krisztus istenlényegét — a homousiont — hirdető Egyház máglyára küldi az isteni lényeget Arius tanítása —, a homoiusion —, szerint tagadó eretnekeket. Egy 1587-ből származó hír­adás ugyanis elmondja, hogy az időben a városka vala­mennyi lakója arianus volt. Minthogy az arianusokat már a VI. században kipusztítot­ták, a XVI. századi adat alig­hanem az arianustanok to­vábbfejlesztőire, a szenthá- fomságdogmát elvető anti- trinitáriusokra vonatkozik, s az A MAGYAR HAJO- ÉS DARUGYÁR VÁCI GYÁREGYSÉGE (Vác, Derecskéi dűlő) felvételre keres: esztergályos, asztalos és kőműves szakmunkásokat; valamint női segédmunkásokat. Jelentkezni lehet: a gyáregység személyzeti osztályán. A Váci Autójavító és Fémipari Vállalat felvételre keres központi termelésirányítót technikusi végzettséggel és legalább 15 éves gyakorlattal; állandó délutános műszakra forgácsoló csoportvezetőt; továbbá: — géplakatos, — szerszámkészítő, — marós, gyalus, — karosszérialakatos, — síkköszörűs szakmunkásokat és női betanított munkásokat. Jelentkezés: Vác, Dózsa György út 53. (Munkaügyi osztály.) A Képzőművészeti Alap művésztelepe Dollinger Erhardí felvétele ő jelenlétüket tanúsítja a Du­nakanyarban. A mai Nagymaros _ az Üdülőhely-Nagymaros négy évtizede kapta ezt a hivatalos minősítést. A lajstrombavé- tel azonban akkor már több évtizedes gyakorlatot pecsé­telt meg. A század eleji jeles humo­risták karcolatainak, kisje- leneteinek mindennapi té­mája: a nagymarosi nyara­lás. A vakációzó pesti pol­gár örömeinek és bosszúsá­gainak színhe’ye volt a nagy­marosi parasztház, amelynek gazdája a friss börzsönyi le­vegőt, a dunai szellőt jó drá­gán és minimális komfort­tal körítve mérte. Ma a meg­szaporodott lakosságú, ötez- ffes lélekszámon felüli nagy­községben, helyben hallott kifejezéssel élve: lasszóval sem lehet fizetővendég-szo­bát fogni. Pedig jövőre már megnyílik a dunai strand — uszodáról egyelőre még csak álmodoznak —, elkészül a csónakház, fedett tanmeden­cével, s az utcák rendezésé­vel, a parkosításokkal, a sű­rűsödő kulturális progra­mokkal a hajdan-volt poros­sáros, tehénnótás „üdülő­hely” korszerű üdülőterület­té fejlődik. Ám a kempingen kívül nincs hely, ahol az üdü­lő lehajthatná a fejét, s a község minden erejét leköti, hogy a lakosság növekvő, jo­gos igényeit az út- és járda­építés, a villamos és vízveze­ték-hálózat fejlesztésével, majd a csatornázás létreho­zásával kielégítse. Régebben, ha a hegyoldali házak 30 mé­ter mély kútjai, ahonnan egyébként sem volt könnyű munka vizet huzigálni, hébe- hóba kiszáradtak, lajttal hordták fel a lakók a Duná­ból a vizet. Ma a nagymarosi „bennszülöttek” többsége fő­városi munkás, aki pihenni jár haza, s azt kívánja, hogy otthona kulturált, lehetőleg komfortos, de feltétlenül za­vartalan legyen. Kik művelik akkor a nagymarosi szőlőket és gyü­mölcsösöket és kik, hogyan nyaralnak Nagymaroson? Különös tendenciára és kü­lönös népmozgalomra mutat ra a válasz. Az ipari munkába járó nagymarosiak, főleg a fiata­labb nemzedékhez tartozók, hazatérve nem foglalkoznak mezőgazdasággal. Csinálják tehát az öregek, amennyire bírják, és csinálják azok, akik 1971—72-ben mintegy három­száz gyümölcsöst és szőlősker­tet vásároltak meg a nagyma­rosiaktól. Ezek a- „újgazdák”, csekély kivétellel, budapesti dolgozók, akik a nagyvárosi j hajszába belefáradva, szom­batonként nagymarosi „bir­tokukra” robognak ki, s ott szőlőmetszéssel, gyümölcsfa- ' permetezéssel „üdülnek”. Ami az egyik rétegnek terhessé vált robot, az a másiknak szó­rakoztató kikapcsolódás. A helybeliek mezőgazdasági te­vékenysége jószerint csak a ház körüli teendőkre szorít­kozik, az „üdülővendég” fo­galma' pedig hovatovább az „üdülőgazda” fogalma váltja fel. Azonban ez a folyamat túlságosan spontán ahhoz, hogy perspektíváját meg­nyugtatónak lássuk. Gondos­kodni kellene egyfelől a kö­rülmények következtében csökkenő nagymarosi gyü­mölcs- és szőlőtermelés eme­léséről, s meg kellene oldani azt is, hogy e gyönyörű tájon fellendülhessen a valódi üdü­lőforgalom. Nyilván a táj varázsa vonzotta Diner Dénes Rudolf, Hermann Lipót, Vörös Géza, Gadányi Jenő festőművésze­ket és néhány társukat, ami­kor 1956 májusában Nagyma­roson művésztelep létesítését kezdeményeztek. Akkoriban csak a nyári hó­napokban tartózkodtak itt a művészek, s a művésztelep fő feladata abban állott, hogy az alkotóknak gondtalan munkafeltételeket biztosítson. Azóta a telep kinőtte idény­szerűségét, téli-nyári otthont ad tagjainak, s változott kö­rülményeink között már nem a munkafeltételek anyagi gondtalanságára esik a hang­súly, hanem a kellemes, nyu­godt, csendes környezetre és a kitűnő ellátásra. Jeles kép- zőmtjyészeklpől tevődik össze a telep törzstagsága, jfem egy kiváló festőnk hosszú és gaz­dag alkotó éveket töltött a nagymarosi művésztelepen. Napfényes műtermek, Duna- parti kert, az elkülönülés és a társasélet változatos lehető­sége — a művésztelep Nagy­maros jelentős, értékes intéz­ménye. S ha tervezett fejlesz­tése megvalósul —, bizonyára hozzájárul majd Nagymaros vérkeringésének meggyorsí­tásához. Békés István Gyorskompkísérlef A MAHART szakemberei találmányt dolgoztak ki: gé­pesítették a komphúzást. Első­ként a tiszatardosi átkelőhely ilyen vízi járművét alakítot­ták át az új módszernek meg­felelően. A kompnak a kife­szített kötél felőli oldalára NDK-gyártmányú Diesel-mo­tort szereltek, amely — külön­leges dobren szer segítségé­vel — a kötélhez kapcsolódik, és az emberi húzómozgáshoz hasonlóan, de lényegesen gyorsabban, továbbítja a kom­pot a vízen. Amennyiben a komp a gya­korlatban is jól beválik, fo­lyamatosan ilyenekkel kor­szerűsítik az ország folyóin az átkelőhelyek közlekedését. Egy lázadás emlékére Pécsett lobbant fel 1918. má­jus 20-án az Osztrák—Magyar Monarchia legjelentősebb ka­tonai lázadása. Katonák, mun­kások, bányászok tiltakoztak a népelnyomás, az imperialista háború ellen. A történelmi esemény 54. évfordulója alkal­mából szombaton ünnepséget rendeztek Pécsett a 48-as té­ren, ahol a fegyveres testüle­tek képviselői koszorút helyez­tek el a téren álló emlékmű talapzatára. Gyógyszertár Tóalmáson A megyében több mint száz­tíz gyógyszertár szolgálja a lakosság egészségvédelmét, ám mivé) a települések száma ennél nagyobb, így még nem mindenütt kaphatók helyben a gyógyszerek. Érthető, ha a gyógyszertárral nem rendelkező települések erőteljesen szorgalmazzák a patikaszerek boltjának létre­hozását, s így tett Tóalmás is. A tárgyalások hosszú időn át húzódtak, sőt, átmenetileg meg is szűntek. Annak ellenére, hogy a község saját erejéből sok mindent ajánlott fel, s a Pest megyei Gyógyszertár Vál­lalat hozzájárulását sem nél­külözte a patika létrehozásá­hoz. Most végül kedvező dön­tés született: a vállalat a szükséges mérték­ben hozzájárul a tóalmást gyógyszertár építéséhez. Veszélyes bűntett: A RABLÁS’ Kihhői loss rabió ? — Miért születnek rablósnesék ? Az erőszakos és garázda bűncselekmények körében or­szágosan évről évre emelkedik a rablások száma. Az emelke­dés hatékonyabb megelőzést sürget, ehhez azonban ismer­nünk kell mindazokat a körül­ményeket, amelyek e bűntettet lehetővé teszik. Kik az elköve­tők? Miért születnek rabló­mesék? Hogyan lehet valaki­ből áldozat? Erről beszélget­tünk a Pest megyei főkapi­tányság bűnügyi osztályán Ko­vács László rendőr alezredes­sel. Visszaeső ff « mm pp m bűnözök (A Legfőbb Ügyészség ki­mutatása szerint Magyaror­szágon tavaly 469 rablás történt, az emelkedés 1965- höz viszonyítva 120 százalé­kos. Pest megyében e bűn­tettek 86 százalékát fiatal- líorúak és fiatal felnőttek követték el. A rablások száma a monori, budai és ceglédi járásban emelke­dett.) A társadalmi tulajdon erő­szakos megszerzése rablással országosan is igen ritkán for­dul elő, Pest megyében pedig régóta nincs erre példa. A rablások rendszerint személyi értékek megszerzésére irá­nyulnak, méghozzá megköze­lítően azonos módon, és a helyszínek sem sokfélék. Szó­rakozóhelyek közelében, par­kokban, városok, községek perifériás területein történt a bűntettek többsége. A rendőrség évről évre egy­re több intézkedést tesz a megelőzés érdekében, ezek az intézkedések természetesen nem csupán a rablások, ha­nem általában a szaporodó erőszakos, garázda bűntettek visszaszorítását célozzák. A megelőzés egyik leghatéko­nyabb eszközén, a bűntettek felderítésén kívül a közbizton­ságot, mondhatjuk úgy is: az utca rendjét szolgálják, töb­bek között a széles körű ellen­őrzések. Növelték a járőrök, a közbiztonsági akciók számát a veszélyeztetett területeken, s igénybe vették a társadalmi szervek segítségét is. Fokozot­tan ellenőrzik azokat a bűnö­zőket, akiknek életmódja Május 31-ig jelentkezhet kereskedelmi szakközépiskolába, levelező tagozatra Érettségizetteknek két év, az általános iskolát vézgetteknek négy év. Kérjen tájékoztatót és jelentkezési lapot! BERKES FERENC KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA Levelező Tagozat Kecskemet, Bajcsy-Zsiiinszky u. 1. Telefon: 12 — 975. A BETON- ES VASBETONIPARI MŰVEK SZENTENDREI GYARA (Szentendre, Dózsa Gy. út 20.) TRANSZPORTBETONT ÉRTÉKESÍT mindennap reggel 6-tól 18 óráig. 500-tól 1000 köbméterig 10%-os, 1000 köbméter feletti rendelés esetén 15%-os nagyfelhasználói árengedményt nyújtunk. újabb bűncselekmény veszé­lyét rejti magában. Figyelmeztető adat: a rablá­sok tettesei között sok a bün­tetett előéletű, minden máso­dik a rablásban visszaeső volt Ez is bizonyítja, hogy az utógondozás jelenlegi rend­szere nem nyújt kellő segítsé­get a börtönből szabadultak­nak a társadalomba való be­illeszkedéséhez. A megelőzés e téren is társadalmi feladattá nőtt, csakúgy, mint a rablá­sokban is nagy szerepet ját­szó alkoholizmus, amelynek visszaszorítására aligha ele­gendő a tettesek egy részének kényszear-alkoholelvonó keze­lése. Minderről többet is meg­tudhatunk, ha választ kere­sünk arra: kik és miért követ­nek el rablásokat? Gátlás nélkül (N. Kálmán 18 éves se­gédmunkás néhány évvel ezelőtt, az abonyi étterem közelében egy társával le- üiöttlés kirabolt egy férfit. N- Kálmán. Jet öttói te bün­tetését. Nemrég újra egy abonyi presszóban szórako­zott, ahol megleste az ittas M. Jánost. Záróra után egy barátjával az utcán leütötte a férfit, elrabolta kétszáz forintját. — Cs. György 24 éves segédmunkás az érdi ut­cán taló.lkozott az ötven­éves D. Györggyel, aki ita­lozás után ment hazafelé. A fiatalember két gyermek­korú társa segítségével le­ütötte a férfit, karóráját elrabolta. Cs. György ezt megelőzően három nappal szabadult a börtönből, aho­vá rablásért került.) E bűntettet kiváltó alap­helyzetek és a rablás motívu­mai az esetek többségében szinte azonosak. Tettes és ál­dozat gyakran együtt szórako­zik, aztán egy elhagyott ut­cán vagy parkban bekövetke­zik a bűntett. Többnyire al­kalomszerűen, az előre meg­fontolt, szervezett rablás igen ritka. Közrejátszik az alkohol- fogyasztás, amely feloldja a tettesek egyébként is gyenge erkölcsi gátlásait. Az elköve­tés módja megfelel a tettes intellektuális színvonalának. A kedvező alkalom láttán a tet­tes — talán éppen a társítha­tó képzetek szegényes száma miatt — azonnal a pénzszer­zésre asszociál, s ilyenkor még a leleplezéstől sem tart. Az elmondottak miatt érde­mel figyelmet, hogy a rablást elkövetők műveltségi és kultu­rális szintje még a más bűn­tetteket elkövetőkhöz képest is alacsony. Egy kriminológiai felmérés során megállapítot­ták például, hogy a vizsgált ügyek tetteseinek 17 százaléka egyáltalán nem járt iskolába, 21 százaléka egy-három o?z- tályt végzett, s csak 24 száza­léka fejezte be az általános is­kolát Eredetileg 30 százalé­kuk kezdett szakmát tanulni, de aztán a legtöbben abba­hagyták a tanulást, s a tette­sek 28 százalékának nem volt munkaviszonya. Sokan rende- j zetlen családi körülmények | között élnek, fiataloknál ez a körülmény gyakran elősegíti a bűnözési hajlam kialakulását. Nem véletlen tehát, hogy a tettesek életmódjában és a rablások végrehajtásában is rokonvonások fedezhetők fel. A munkakerülés, csavargás, italozás és a pénznélküliség ezekben az esetekben szinte szükségszerűen vezet az egyik legsúlyosabb bűncselekmény elkövetéséhez. Tettes : az áldozat ? (T. György ismeretlen tá­madói ellen tett feljelentést a rendőrségen. Elmondta: megismerkedett fiatalem­berekkel, akik Erdőkertes­re csalták, ott elvették minden pénzét, majd négy napig fogva tartották egy házban. A bűnügyi osztály munkatársai egykettőre ki­derítették, hogy a tettes — az áldozat. T. György négy napig csavargóit és italo­zott, a rablómesét azért ta­lálta ki, hogy munkahelyén igazolni tudja távolmara­dását. L. Mihály klarinétos egy lőrinci italboltban ismerke­dett meg M. István segéd­munkással. Hamarosan összebarátkoztak, a klari­nétos is fizette a sört, bort, majd beleegyezett, hogy „barátjával” vecsésre men­jenek. A község szélén ivó­cimboráját leütötte, és el­rabolta karóráját.) Az áldozatok itt leírt két tí­pusával gyakran találkoznak a megyei főkapitányság nyomo­zói. A megyében tavaly beje­lentett rablási ügyek csaknem nyolc százalékában bűncse­lekmény hiányában megszün­tették a nyomozást, ugyanis a bűntett nem történt meg — csak kitalálták. Ezek az „áldo­zatok” — ha furcsán is hang­zik — sokszor hasonló helyzet­be kerülnek, mint a valódi rablások elkövetői. Italozásaik vagy csavargásaik miatt csa­ládjukban, munkahelyükön konfliktusokkal kell számol­niuk, s távolmaradásukat vagy éppen a fizetés eldorbézolását próbálják legalizálni a rabló­mesével. S ráadásul azt hi­szik: nem lepleződnek le. Az igazság természetesen mindig kiderül, s a hatóság félreveze­téséért indokolt szigorú fele­lősségre vonásuk. A klarinétos esete azonban tipikusabb. Egy vizsgálat sze­rint a tettesek és az áldozatok az alkalmi, felszínes ismeret­ségeiket az esetek 70 százalé­kában italboltokban, szórako­zóhelyeken kötik. A később kirabolt emberek illuminált állapotban mutogatják, szór­ják pénzüket. Vendégül lát­nak ismerőst és ismeretlent, sokszor fizetésük javát így költik el — a rablások 60 szá­zaléka fizetésnapokon törté­nik —, s viselkedésükkel ma­gukra irányítják a figyelmet Bizonyos viselkedési módok viszont ösztönzően hatnak egyes bűnözőkre, akik kisze­melt áldozatuk fizikai gyenge­ségére, tehetetlen állapotára s arra is számítanak: a kirabolt ember úgysem emlékszik majd vissza alkalmi barátjára. A rablások 55 százalékában tet­tes és áldozat a bűncselek­mény előtt együtt szórakozott, s az ismeretséget az esetek többségében a későbbi áldoza­tok kezdeményezték. Jóllehet a kifosztottak ma* gatartása nem csökkenti a tet­tesek büntetőjogi és erkölcsi felelősségét, ám amikor a ha­tékonyabb megelőzésről be­szélünk, erről sem árt szót ej­teni ... Szitnyai Jenő J pj meggei larangofdóoh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom