Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
HAVONTA EGYSZER Tanácsfórum Maglódon A cél: közelebb kerülni a választópolgárokkor Érdekes javaslat hangzott el a legutóbbi márciusi magló- di tanácsülésen. Kovács József, a nagyközségi tanács elnöke javsolta, alakuljon meg Maglódon a tanácsfórum. A javaslat, az „egyebek” között szerepelt. Mégis a legtöbb tanácstag ahhoz szólt hozzá, helyeselve a fórum létrehozását. Határozat született, amelyben kimondták a tanácsfórum megalakulását. A fórum minden hónap utolsó hétfőjén tartja majd összejöveteleit a községi könyvtárban. Kovács József tanácselnök ezt mondja: Régóta foglalkoztatott már a gondolat, hogy létre kellene hozni egy olyan fórumot, ahol a tanácstagok bátran, nyíltan elmondhatják véleményüket egy-egy problémáról. — Miért nem jó erre a tanácsülés? — Mert túlságosan kötött keretek között tanácskozunk. A napirendi pontok után kevés idő marad az egyebek megtárgyalására. Először úgy terveztem — az üllői példa nyomán —, mi is tanácstagok klubját szervezünk. Ügy vélem, hogy a tanács- l'órum szélesebb tömegeket mozgat meg majd. A havonta való találkozás lehetővé teszi, hogy egy- egy sürgős megoldásra váró problémáról hamar tudomást szerezzenek a tanács vezetői. A tanácsfórumon szívesen látunk minden tanácstagot. A tanácstagok a körzetükből meghívhatják az érdeklődő választópolgárokat, ők is interpellálhatnak. Aztán van olyan tanácstagunk, aki kötetlenebb keretek között szívesebben mondja el javaslatát, véleményét. Az a célunk, a fórum létrehozásával, hogy a szocialista demokráciát még- inkább kiszélesítsük, erősítsük. Egy-egy interpellációra azonnal választ adunk majd. A legfőbb a kötetlenség. Tehát, ha valaki felvet valamit, bárki beleszólhat, vitatkozhat... így kerekednek majd ki igazán hasznos javaslatok. Az első fórum áprilisban lesz. Egy későbbi tanácsülésen megtárgyaljuk majd a fórum működését. Már a jövő évre is gondolunk. Várjuk a fórum, a tanácstagok és a választók javaslatait, mire használjuk fel a községfejlesztési alapot, mit valósítsunk meg a községben ... Tervezzük, hogy minden összejövetelen egy-egy jogszabályt kivonatosan ismertetünk, olyat, amely a lakosság széles rétegeit érinti. így tájékoztatta lapunkat a maglódi tanácselnök. Mit is mondhatnánk a tanácsfórum megalakulásáról. Jó kezdeményezés, hasznos ötlet volt. Kívánjuk, hogy valóban teljesítse feladatát. G. J. Gyömrő Tatarozás Megkezdték a gyömrői művelődési ház külső tatarozá- si munkáit. Ahogy a munkát befejezik, véglegesen kialakítják az intézmény mellett elterülő parkot, befejezik a hátsó kerítéseket. ★ Hatvanadik születésnapjára készül az Erkel Ferenc nevét viselő gyömrői szövetkezeti énekkar. A jubileumi hangversenyt az év első felében tartják. MONOMIDÍQ ... A; P f SJ '-'M i G'Y.E I H í Rt A P K Ü L Ö N K I A O Á S A'. ____f XI V. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1912. ÁPRILIS 11., KEDD Elsők a megyében Beszélgetés az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ elnökével Jóval munkaidő után kerestem meg Massza Sándort, az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnökét, akiről köztudott, hogy a villanygyújtás még nyáron is az irodáján éri. Ügy tudjuk, hogy az Üllő cs Vidéke ÁFÉSZ a SZÖ- VOSZ-kongresszus tiszteletére indított versenyben megyei első lett. — Az 1970. évi összforgalmúnk 116 millió forint. Ez 1971-ben már 161 millió forintra emelkedett* Ezen belül például a kiskereskedelmi forgalom 16, a vendéglátóipar 2,5, a felvásárlás 3 millió forinttal nőtt — kezdi egy kis kitérővel. — A szövetkezet tiszta nyeresége 9,5 millió forint. Ezzel és a kongresszusi verseny egyéb feltételeinek a teljesítésével szövetkezetünk a SZÖ- VOSZ kongresszusi versenyben megyei első lett. A kiváló szövetkezet címtől is csak egy-két pont választott el... Az országos eredményt még nem ismerjük. Kérem, mondja el, a vezetése alatt álló szövetkezet tevékenységét. — Tulajdonképpeni működési területünk négy községre tejed ki. Köztük van — a monori járás öt nagyközsége közül — a három legnagyobb, Vecsés, Monor és Üllő. Es van egy vendéglátó egységünk Budapest III. kerületében. Szövetkezeti tagjaink száma: 5442. Persze jó lenne, ha a tagság megkétszereződnék, de a néhány évvel ezelőtti háromezres taglétszámhoz képest ez is jelentős erősödés. — Legtöbb kiskereskedelmi egységünk Üllőn van; összesen 22, Monoron 8, Vecsé- sen 7 és Péteriben 3. A vendéglátó egységeink száma: Üllőn 8, Vecsésen 6, Péteriben egy. Közel négyezer sertést vásároltunk fel múlt évben. Ezenkívül rengeteg nyulat, és több mázsa gyógynövényt is. Szépek az eredmények a tojás és méz felvásárlását illetően is. Aztán — amíg egy néhány évvel ezelőtt a szolgáltatás területén csak kölcsönzési tevékenységről beszélHÁT HOGYAN? Az út és a vasút közé zárva húzódnak a házak a monori Móricz Zsigmond utca páros oldalán. Az úton kavicsokat fröcskölve zúgnak be a buszok a vasútállomás előtti térre, ahol az új ABC-áruház is áll. Egészséges munkakörülmények A KÖJÁL gondja akkor kezdett megszaporodni, mikor néhány évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek bércsiszolást kezdtek vállalni. Vettek két gépet és mehetett a munka. Az ott dolgozók pedig két hónap múlva betegállományba mentek, nem bírták a levegőben állandóan lebegő fém- port. Szilikózis gyanú, vizsgálat, ellenőrzés, felülbírálás, pénzbírság, részlegbetiltás. Ezek a tények szerepelnek egy rhalvaszületett” melléküzem történetében. Szinte sorra szűntek meg a csiszolók, melyek nem feleltek meg az egészségügyi követelményeknek. De ezt a munkát el kellett végezni, csak nem ilyen körülmények között. A péteri Rákóczi Tsz az Ikarusszal kooperálva, ekkor hozta létre csiszoló és forgácsoló melléküzemét. A forgácsoló nagy, levegős, világos. Nagyrészt asszonyok végzik itt az au- topress kávéfőzők öntés utáni forgácsolását. A csiszolóteremben kétoldalt állnak a gépek, mellettük végig a nagy teljesítményű elszívóberendezések. A levegő tiszta, a mun- kafelételek jók. A teljesítményen is meglátszik ez: napi ezer garnitúra négyszemélyes kávéfőző hagyja el üzemüket. A két éve alakult törzsgárdába csak jöttek, még el nem ment senki. Péterffy he*? Kriskó Ferenc kávéfőző testet csiszol. A vasúton már villanyvonatok járnak, zsibbasztó zajjal, hajnaltól hajnalig. Itt, az út és a vasút között áll a ház, rozsdavert számtáblával: Móricz Zsigmond utca 12. A kerítés deszkáit lengeti a szél, a kapu úgy hajladozik a levegőben, hogy egy ideig azt latolgatom, talán inkább a kerítés valamelyik ember nagyságú hézagán át megyek be az udvarra, de valaki kiszól: „kifelé húzza!”. Kifelé húzom, jön is, az egész kerítésoldallal együtt. Az udvaron hatalmas szemétkupacok, a levegő legkisebb árama is hulladékokat táncoltat. Az egyik sarokban a volt istálló oldalán spárga, pelenkák száradnak rajta. A házban három család lakik. A volt istállóban egy család. A szomszéd házak is ennek a tulajdonosáé — két család lakóhelye. Konyhaajtó, négy ablakszeme helyén mintás falvédő papír. Itt laknak Nyitraiék, alig huszonévesek, két kisgyerekkel, egyetlen helyiségben. Vizes a fal. „— Falvédővel meg papírokkal takarom el, hogy ne látsszon, de így is jön a vakolat...” Villany nincs. Azért nincs, mert „csak” háromszáz forint a lakbér. Ha ötszázat fizetnének, lenne villany. így a gerendákról egy zsinór lóg lefelé, rajta egy papírzacskó. Fényt nem ad, az igaz, de olyan, mintha égőt rejtegetne ... Világosság helyett — a világosság illúziója. A szomszédban két vetetlen ágy, egy asztal, egy ijedt szemű kisgyerek az egyetlen széken, s egy hálóinges asszony. A szobában nincs belső vakolat, a padló — szürke agyag. Gulyásné az ágy szélén ül. Hárman laknak ebben a szobában, a férje, aki fuvaros mellett dolgozik, ő és a kisfiú, aki jövőre megy iskolába, ötszáz forintot fizetnek. Gulyásné beteg, tavaly operálták, de azóta nem jött rendbe, az idegeivel van baj. Építeni... építeni... De miből?! Hát hogyan?” Áporodott a levegő, de kinyitja a naptárnyi ablakot, ömlik be a por. Galambosék négyen élnek a szoba-konyhában. Nekik van villanyuk, mert ötszázat fizetnek. A 19 éves fiú egy tapadón olvas. „— Elmenni innen! El innen, erről a nyomortanyáról!” — mondja. Galam- bosné a fejét csóválja. — Elmenni ... Azért, hogy idejöhessünk, hatezer forintot fizettem ... Most meg a havi ötszázat ... Tavaly leszázalékoltak, az idegeimmel. Ha építhetnénk ... De mindig közbejön valami. Ez itt — a pokol.” A volt istálló ajtaján kívülről nincs kilincs. Belül torkot szorító igyekezet tüntette el pokrócokkal a földpadló gödreit, kis vajszínű konyhaszekrény ágaskodik az alacsony gerendáig. Mindenütt puha takarók és virág. A göröngyös fal hófehér. A görcsös akarat, hogy lakás legyen ebből a vizes falú, kétlépésnyi helyből, jobban megrázza az idegent, mint a szomszédoknál a lassan megkövesedő közömbösség. A fiatalember mentegetőzik és kér: róluk ne írjak, ők elmennek innen, amint lehet. Lakást kapnak talán már őszre... Szégyenkezik. És havonta ötszázat fizet. A „lakások” és a szomszéd lakások gazdái... ? Egy nyomorék fiú és az anyja tavalyelőtt haltak meg, a lakók addig az öregasszonynak fizettek, utána a lányának, akit egy éve vitt el hirtelen a betegség. Még két fiú maradt. Most ők a „gazdák”. — Nem beszéltek velük arról, hogy sok a lakbér? — Nem ... Meg mindenütt ennyit kérnek, ha nem többet. És lakást szerezni... — Ez itt egy disznóól. De ez is valami. — El innen! De hová? — Rendbe tenni’ Csinálni *t valamit? Minek? Közöny. Kétségbeesés. Fá- '>dtság. Menekülés, ha lehet? Rzt találtam a kövesút és a ■ásót közé zárva. Koblencz Zsuzsa tünk — most már van Üllőn és Vecsésen gépkocsi- és motorjavító részlegünk is. Vállalunk a lakosságtól háztartási gépjavítást, vas- és faipari munkát, és festést, mázolást is. Ipari tevékenységet jelenleg csak a működési területünkön végzünk. Egy-egy dolgozónk átlagosan háromezer forint nyereségrészesedést kapott... Az idei tervek, feladatok? — Tovább akarjuk növelni a hagyományos forgalmat és a szolgáltatásokat is. Be kell fejezni az üllői Marx téri építkezést és a monori vásártéri boltot. Rengeteg „apróbb” dolgot is meg kell valósítanunk még: főleg üzleteinket kell korszerűsítenünk. Megoldatlan az üllői gázcseretelep áthelyezése és így tovább ... Ács György FOGADÓÓRA Dr. Fördős István megyei tanácstag holnap, április 12-én délelőtt 9-től 11 óráig Péteriben a tanácsházán tartja fogadóóráit. Jegyzet Születésnapi üdvözlet Jól emlékszem a történtekre. Katonakoromban történt. Harsányan szólt a zene a mikrofonban a laktanyában. Jókedvűen üldögéltünk a hűvösben. Szabadfoglalkozás volt, mindenki pihent. A zene elhalkult, a mikrofon bemondta, jelentkezzenek az önkéntes véradók az ügyeletes szoba előtt. Azonnal elindultunk, beszálltunk vagy húszán a mentőkocsiba, és rohantunk ki a helyi kórházba. Egy kisgyermekét váró édesanyán kellett segíteni. Mindenkitől négy deci vért vettek. Megmentettük az életét... Másnap fölsorakoztunk az ezred előtt, 12 nap jutalomszabadságban részesültünk ... Szép emlék, szívesen gondolok rá. Miért is mondtam el mindezt? A napokban kis levelezőlapot kézbesített a postás. A lap hátulján a következő szöveg: „Kedves véradónk! Születésnapja alkalmával kérjük, fogadja az Országos Vérellátó Szolgálat dolgozóinak, valamint a Magyar Vöröskereszt véradó munkacsoportjának legöszintébb jókívánságait. Pest megyei Vérellátó Alközpont, Gödöllő”. őszintén meghatott ez a kis üdvözlet. És nem volt hasztalan, tudom jól, mindig szükség van az önkéntes véradókra, az önkéntesen adott vérre. A vér életet ad, embereket ment meg. _______________g. j. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Kétéltű ember. Maglód: Kockázatos akció. Men- de: Az élethez túl sok. Monor: Tűz a Monte Fiorón. Nyáregyháza: Napsugaras szemek. Üllő: Leon és az Atlanti fal. Vecsés: Forró éjszakában. LABDARÚGÁS Területi bajnokság Gyömrő—Kistarcsa 3:1 (0:1) Gyömrő, 300 néző, vezette: Bondár (Töreki, Trencsényi). Már a II. percben vezetést szerezhettek volna a hazaiak, Füstös J. azonban tíz méterről, teljesein tisztán állva a kapu mellé gurított. A 25. percben a kapujából kifutó Tóth K. szabálytalanul szerelte az egyik kistarcsai csatárt, s a játékvezető szabadrúgást ítélt a 16-osról. 0:1. Szünet után, az első negyedóra kistarcsai fölényt hozott, majd a hazai csapat rohamokba kezdett. Gudra Z. és Tóth J. is hátrajött segíteni, élén- kebb lett a játék. A 69. percben Kiss J. jó pörgetését Tóth J. maga elé tette, és jobb lábbal a léc alá lőtt, 1:1. öt perc múlva ismét Tóth kapott jó labdát, lefordult őrzőjéről, és szép gólt lőtt a bal alsó sarokba, 2:1. A 80. percben Bar- csay vezette fel a labdát, jól adott középre, a kapus kiütötte a labdát, pontosan Gudra elé, aki nem hibázott, 3:1. Jó iramú, színvonalas mérkőzést vívott a két csapat. A gyömröiek a II. félidő utolsó húsz percében lelkesedéssel vetették magukat a küzdelembe, és megérdemelten szerezték meg az értékes két bajnoki pontot. Jó: Kácsándi, Kele (a mezőny legjobbja), Barcsay, Tóth J., Gudra Z. Gyömrő ifi—Kistarcsa ifi 0:5. Péteri—Ceblédbercel 4:1. Biztosan szerezte meg a győzelmet a hazai csapat, s ezzel továbbra is vezet a bajnokságban. Monori SE— Ikiad 4:1 (1:0) Monor, 400 néző, vezette: Bállá (Huszár, Tóth J.). A hazai támadások szépen gördültek, a 20. percben szabadrúgáshoz jutott a Monor, Déri labdáját a sorfalban, az egyik játékos kézzel fogta meg. (Ez bizony, tizenegyes volt, de a játékvezető nem látott szabálytalanságot.) A 24. percben szép hazai támadás után Petricset választották el szabálytalanul a labdától, Bajkai szabadrúgását a kapus kiejtette, Gergely a hálóba lőtt, de a kapus akadályoztatása miatt nem adta meg a játékvezető a gólt. A 32. percben Szegedi, a 35. percben Déri alig lőtt fölé, s a 37. percben Bajkai csavart lövését védte a kapus. A 42. percben Zákó szabadrúgását ejtette ki a kapus, s a szemfüles Szegedi a hálóba pofozta a labdát, 1:0. Szünet után is a hazaiak kezdeményeztek többet, enyhe fölénybe is kerültek. A 48. percben Szegedi alig lőtt mellé, majd az 50. percben Bajkai szabadrúgását Zákó centiméterekkel fejelte kapu fölé. A 60. percben Szegedi, a 65. percben Bajkai lőtt fölé. Zákónak a 70. percben sikerült kapura törni: a mérkőzés legszebb gólját lőtte, 2:0. A következő percekben Petries —Szegedi összjáték után 3:0- ra növelték a hazaiak előnyüket. A 75. percben egy szép vendégtámadós után, Braun szépített, 3:1. A gól fellelkesítette a vendégeket, s egyre- másra vezették támadásaikat, de Kalocsa jól védett. A negyedik monori gólt a 82. percben Petries lőtte, 4:1. A monori csapat az első félidőben többet támadott, mint ellenfele, csak a góllövés nem sikerült. A második félidőben ugyan rúgtak három gólt, de a csapatjáték nem volt olyan meggyőző, mint az első félidőben. Jók: Szegedi, Simonovics, Gergely. Monor ifi—Iklad ifi 5:1. (gér—vitéz) t (