Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-11 / 84. szám

HAVONTA EGYSZER Tanácsfórum Maglódon A cél: közelebb kerülni a választópolgárokkor Érdekes javaslat hangzott el a legutóbbi márciusi magló- di tanácsülésen. Kovács Jó­zsef, a nagyközségi tanács el­nöke javsolta, alakuljon meg Maglódon a tanácsfórum. A javaslat, az „egyebek” között szerepelt. Mégis a legtöbb ta­nácstag ahhoz szólt hozzá, he­lyeselve a fórum létrehozását. Határozat született, amely­ben kimondták a tanácsfórum megalakulását. A fórum min­den hónap utolsó hétfőjén tartja majd összejöveteleit a községi könyvtárban. Kovács József tanácselnök ezt mondja: Régóta foglalkoz­tatott már a gondolat, hogy létre kellene hozni egy olyan fórumot, ahol a tanácstagok bátran, nyíltan elmondhatják véleményüket egy-egy prob­lémáról. — Miért nem jó erre a ta­nácsülés? — Mert túlságosan kötött keretek között tanácskozunk. A napirendi pontok után ke­vés idő marad az egyebek megtárgyalására. Először úgy terveztem — az üllői példa nyomán —, mi is tanácstagok klubját szervezünk. Ügy vélem, hogy a tanács- l'órum szélesebb tömege­ket mozgat meg majd. A havonta való találkozás lehetővé teszi, hogy egy- egy sürgős megoldásra váró problémáról hamar tudomást szerezzenek a tanács vezetői. A tanácsfórumon szívesen lá­tunk minden tanácstagot. A tanácstagok a körzetükből meghívhatják az érdeklődő vá­lasztópolgárokat, ők is inter­pellálhatnak. Aztán van olyan tanácstagunk, aki kötetlenebb keretek között szívesebben mondja el javaslatát, vélemé­nyét. Az a célunk, a fórum lét­rehozásával, hogy a szo­cialista demokráciát még- inkább kiszélesítsük, erő­sítsük. Egy-egy interpellációra azon­nal választ adunk majd. A leg­főbb a kötetlenség. Tehát, ha valaki felvet valamit, bárki be­leszólhat, vitatkozhat... így kerekednek majd ki igazán hasznos javaslatok. Az első fórum áprilisban lesz. Egy későbbi tanácsülésen megtárgyaljuk majd a fó­rum működését. Már a jövő évre is gondolunk. Várjuk a fórum, a tanácstagok és a választók javaslatait, mire használjuk fel a köz­ségfejlesztési alapot, mit valósítsunk meg a köz­ségben ... Tervezzük, hogy minden összejövetelen egy-egy jog­szabályt kivonatosan ismerte­tünk, olyat, amely a lakosság széles rétegeit érinti. így tá­jékoztatta lapunkat a maglódi tanácselnök. Mit is mondhatnánk a ta­nácsfórum megalakulásáról. Jó kezdeményezés, hasznos ötlet volt. Kívánjuk, hogy valóban teljesítse feladatát. G. J. Gyömrő Tatarozás Megkezdték a gyömrői mű­velődési ház külső tatarozá- si munkáit. Ahogy a munkát befejezik, véglegesen kiala­kítják az intézmény mellett elterülő parkot, befejezik a hátsó kerítéseket. ★ Hatvanadik születésnapjá­ra készül az Erkel Ferenc ne­vét viselő gyömrői szövetke­zeti énekkar. A jubileumi hangversenyt az év első felé­ben tartják. MONOMIDÍQ ... A; P f SJ '-'M i G'Y.E I H í Rt A P K Ü L Ö N K I A O Á S A'. ____f XI V. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1912. ÁPRILIS 11., KEDD Elsők a megyében Beszélgetés az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ elnökével Jóval munkaidő után keres­tem meg Massza Sándort, az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ igazga­tósági elnökét, akiről köztudott, hogy a villanygyújtás még nyáron is az irodáján éri. Ügy tudjuk, hogy az Üllő cs Vidéke ÁFÉSZ a SZÖ- VOSZ-kongresszus tiszte­letére indított versenyben megyei első lett. — Az 1970. évi összforgal­múnk 116 millió forint. Ez 1971-ben már 161 millió fo­rintra emelkedett* Ezen belül például a kiskereskedelmi for­galom 16, a vendéglátóipar 2,5, a felvásárlás 3 millió forint­tal nőtt — kezdi egy kis kité­rővel. — A szövetkezet tiszta nyeresége 9,5 millió forint. Ez­zel és a kongresszusi verseny egyéb feltételeinek a teljesí­tésével szövetkezetünk a SZÖ- VOSZ kongresszusi versenyben megyei első lett. A kiváló szövetkezet címtől is csak egy-két pont választott el... Az országos eredményt még nem ismerjük. Kérem, mondja el, a ve­zetése alatt álló szövetke­zet tevékenységét. — Tulajdonképpeni műkö­dési területünk négy község­re tejed ki. Köztük van — a monori járás öt nagyközsége közül — a három legnagyobb, Vecsés, Monor és Üllő. Es van egy vendéglátó egységünk Bu­dapest III. kerületében. Szö­vetkezeti tagjaink száma: 5442. Persze jó lenne, ha a tagság megkétszereződnék, de a néhány évvel ezelőtti há­romezres taglétszámhoz ké­pest ez is jelentős erősödés. — Legtöbb kiskereskedelmi egységünk Üllőn van; össze­sen 22, Monoron 8, Vecsé- sen 7 és Péteriben 3. A ven­déglátó egységeink száma: Üllőn 8, Vecsésen 6, Péteriben egy. Közel négyezer sertést vásároltunk fel múlt évben. Ezenkívül rengeteg nyulat, és több mázsa gyógynövényt is. Szépek az eredmények a tojás és méz felvásárlását il­letően is. Aztán — amíg egy néhány évvel ezelőtt a szol­gáltatás területén csak köl­csönzési tevékenységről beszél­HÁT HOGYAN? Az út és a vasút közé zárva húzódnak a házak a monori Móricz Zsigmond utca páros oldalán. Az úton kavicsokat fröcskölve zúgnak be a buszok a vasútállomás előtti térre, ahol az új ABC-áruház is áll. Egészséges munkakörülmények A KÖJÁL gondja akkor kez­dett megszaporodni, mikor néhány évvel ezelőtt a ter­melőszövetkezetek bércsiszo­lást kezdtek vállalni. Vettek két gépet és mehetett a mun­ka. Az ott dolgozók pedig két hónap múlva betegállományba mentek, nem bírták a leve­gőben állandóan lebegő fém- port. Szilikózis gyanú, vizs­gálat, ellenőrzés, felülbírálás, pénzbírság, részlegbetiltás. Ezek a tények szerepelnek egy rhalvaszületett” melléküzem történetében. Szinte sorra szűntek meg a csiszolók, me­lyek nem feleltek meg az egészségügyi követelmények­nek. De ezt a munkát el kellett végezni, csak nem ilyen kö­rülmények között. A péteri Rákóczi Tsz az Ikarusszal kooperálva, ekkor hozta lét­re csiszoló és forgácsoló mel­léküzemét. A forgácsoló nagy, levegős, világos. Nagyrészt asszonyok végzik itt az au- topress kávéfőzők öntés utáni forgácsolását. A csiszolóterem­ben kétoldalt állnak a gé­pek, mellettük végig a nagy teljesítményű elszívóberende­zések. A levegő tiszta, a mun- kafelételek jók. A teljesít­ményen is meglátszik ez: napi ezer garnitúra négyszemélyes kávéfőző hagyja el üzemü­ket. A két éve alakult törzs­gárdába csak jöttek, még el nem ment senki. Péterffy he*? Kriskó Ferenc kávéfőző testet csiszol. A vasúton már villanyvonatok járnak, zsibbasztó zajjal, haj­naltól hajnalig. Itt, az út és a vasút között áll a ház, rozsda­vert számtáblával: Móricz Zsigmond utca 12. A kerítés deszkáit lengeti a szél, a kapu úgy hajladozik a levegőben, hogy egy ideig azt latolgatom, talán inkább a kerítés valame­lyik ember nagyságú hézagán át megyek be az udvarra, de valaki kiszól: „kifelé húzza!”. Kifelé húzom, jön is, az egész kerítésoldallal együtt. Az ud­varon hatalmas szemétkupa­cok, a levegő legkisebb árama is hulladékokat táncoltat. Az egyik sarokban a volt istálló oldalán spárga, pelenkák szá­radnak rajta. A házban három család lakik. A volt istállóban egy család. A szomszéd házak is ennek a tulajdonosáé — két család lakóhelye. Konyhaajtó, négy ablaksze­me helyén mintás falvédő pa­pír. Itt laknak Nyitraiék, alig huszonévesek, két kisgyerek­kel, egyetlen helyiségben. Vi­zes a fal. „— Falvédővel meg papírokkal takarom el, hogy ne látsszon, de így is jön a vakolat...” Villany nincs. Azért nincs, mert „csak” há­romszáz forint a lakbér. Ha öt­százat fizetnének, lenne vil­lany. így a gerendákról egy zsinór lóg lefelé, rajta egy pa­pírzacskó. Fényt nem ad, az igaz, de olyan, mintha égőt rejtegetne ... Világosság he­lyett — a világosság illúziója. A szomszédban két vetetlen ágy, egy asztal, egy ijedt sze­mű kisgyerek az egyetlen szé­ken, s egy hálóinges asszony. A szobában nincs belső vako­lat, a padló — szürke agyag. Gulyásné az ágy szélén ül. Hárman laknak ebben a szo­bában, a férje, aki fuvaros mellett dolgozik, ő és a kis­fiú, aki jövőre megy iskolába, ötszáz forintot fizetnek. Gu­lyásné beteg, tavaly operálták, de azóta nem jött rendbe, az idegeivel van baj. Építe­ni... építeni... De miből?! Hát hogyan?” Áporodott a le­vegő, de kinyitja a naptárnyi ablakot, ömlik be a por. Galambosék négyen élnek a szoba-konyhában. Nekik van villanyuk, mert ötszázat fizet­nek. A 19 éves fiú egy tapa­dón olvas. „— Elmenni innen! El innen, erről a nyomorta­nyáról!” — mondja. Galam- bosné a fejét csóválja. — El­menni ... Azért, hogy idejö­hessünk, hatezer forintot fizet­tem ... Most meg a havi öt­százat ... Tavaly leszázalékol­tak, az idegeimmel. Ha épít­hetnénk ... De mindig közbe­jön valami. Ez itt — a po­kol.” A volt istálló ajtaján kívül­ről nincs kilincs. Belül torkot szorító igyekezet tüntette el pokrócokkal a földpadló göd­reit, kis vajszínű konyhaszek­rény ágaskodik az alacsony ge­rendáig. Mindenütt puha ta­karók és virág. A göröngyös fal hófehér. A görcsös akarat, hogy lakás legyen ebből a vi­zes falú, kétlépésnyi helyből, jobban megrázza az idegent, mint a szomszédoknál a lassan megkövesedő közömbösség. A fiatalember mentegetőzik és kér: róluk ne írjak, ők elmen­nek innen, amint lehet. Lakást kapnak talán már őszre... Szégyenkezik. És havonta öt­százat fizet. A „lakások” és a szomszéd lakások gazdái... ? Egy nyo­morék fiú és az anyja tavaly­előtt haltak meg, a lakók ad­dig az öregasszonynak fizettek, utána a lányának, akit egy éve vitt el hirtelen a betegség. Még két fiú maradt. Most ők a „gazdák”. — Nem beszéltek velük ar­ról, hogy sok a lakbér? — Nem ... Meg mindenütt ennyit kérnek, ha nem többet. És lakást szerezni... — Ez itt egy disznóól. De ez is valami. — El innen! De hová? — Rendbe tenni’ Csinálni *t valamit? Minek? Közöny. Kétségbeesés. Fá- '>dtság. Menekülés, ha lehet? Rzt találtam a kövesút és a ■ásót közé zárva. Koblencz Zsuzsa tünk — most már van Üllőn és Vecsésen gépkocsi- és mo­torjavító részlegünk is. Vál­lalunk a lakosságtól háztar­tási gépjavítást, vas- és fa­ipari munkát, és festést, má­zolást is. Ipari tevékenységet jelenleg csak a működési te­rületünkön végzünk. Egy-egy dolgozónk átlagosan három­ezer forint nyereségrészesedést kapott... Az idei tervek, feladatok? — Tovább akarjuk növelni a hagyományos forgalmat és a szolgáltatásokat is. Be kell fe­jezni az üllői Marx téri épít­kezést és a monori vásártéri boltot. Rengeteg „apróbb” dol­got is meg kell valósítanunk még: főleg üzleteinket kell korszerűsítenünk. Megoldat­lan az üllői gázcseretelep át­helyezése és így tovább ... Ács György FOGADÓÓRA Dr. Fördős István megyei tanácstag holnap, április 12-én délelőtt 9-től 11 óráig Péteri­ben a tanácsházán tartja fo­gadóóráit. Jegyzet Születésnapi üdvözlet Jól emlékszem a történtek­re. Katonakoromban történt. Harsányan szólt a zene a mik­rofonban a laktanyában. Jó­kedvűen üldögéltünk a hűvös­ben. Szabadfoglalkozás volt, mindenki pihent. A zene el­halkult, a mikrofon bemondta, jelentkezzenek az önkéntes véradók az ügyeletes szoba előtt. Azonnal elindultunk, be­szálltunk vagy húszán a men­tőkocsiba, és rohantunk ki a helyi kórházba. Egy kisgyer­mekét váró édesanyán kellett segíteni. Mindenkitől négy de­ci vért vettek. Megmentettük az életét... Másnap fölsora­koztunk az ezred előtt, 12 nap jutalomszabadságban részesül­tünk ... Szép emlék, szívesen gon­dolok rá. Miért is mondtam el mind­ezt? A napokban kis levele­zőlapot kézbesített a postás. A lap hátulján a következő szö­veg: „Kedves véradónk! Szü­letésnapja alkalmával kérjük, fogadja az Országos Vérellátó Szolgálat dolgozóinak, vala­mint a Magyar Vöröskereszt véradó munkacsoportjának legöszintébb jókívánságait. Pest megyei Vérellátó Alköz­pont, Gödöllő”. őszintén meghatott ez a kis üdvözlet. És nem volt hasztalan, tudom jól, mindig szükség van az önkéntes vér­adókra, az önkéntesen adott vérre. A vér életet ad, embe­reket ment meg. _______________g. j. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Kétéltű ember. Mag­lód: Kockázatos akció. Men- de: Az élethez túl sok. Monor: Tűz a Monte Fiorón. Nyáregy­háza: Napsugaras szemek. Üllő: Leon és az Atlanti fal. Vecsés: Forró éjszakában. LABDARÚGÁS Területi bajnokság Gyömrő—Kistarcsa 3:1 (0:1) Gyömrő, 300 néző, vezette: Bondár (Töreki, Trencsényi). Már a II. percben vezetést szerezhettek volna a hazaiak, Füstös J. azonban tíz méter­ről, teljesein tisztán állva a kapu mellé gurított. A 25. percben a kapujából kifutó Tóth K. szabálytalanul szerel­te az egyik kistarcsai csatárt, s a játékvezető szabadrúgást ítélt a 16-osról. 0:1. Szünet után, az első negyed­óra kistarcsai fölényt hozott, majd a hazai csapat rohamok­ba kezdett. Gudra Z. és Tóth J. is hátrajött segíteni, élén- kebb lett a játék. A 69. perc­ben Kiss J. jó pörgetését Tóth J. maga elé tette, és jobb láb­bal a léc alá lőtt, 1:1. öt perc múlva ismét Tóth kapott jó labdát, lefordult őrzőjéről, és szép gólt lőtt a bal alsó sa­rokba, 2:1. A 80. percben Bar- csay vezette fel a labdát, jól adott középre, a kapus kiütöt­te a labdát, pontosan Gudra elé, aki nem hibázott, 3:1. Jó iramú, színvonalas mér­kőzést vívott a két csapat. A gyömröiek a II. félidő utolsó húsz percében lelkesedéssel vetették magukat a küzdelem­be, és megérdemelten sze­rezték meg az értékes két baj­noki pontot. Jó: Kácsándi, Kele (a me­zőny legjobbja), Barcsay, Tóth J., Gudra Z. Gyömrő ifi—Kistarcsa ifi 0:5. Péteri—Ceblédbercel 4:1. Biztosan szerezte meg a győzelmet a hazai csapat, s ezzel továbbra is vezet a baj­nokságban. Monori SE— Ikiad 4:1 (1:0) Monor, 400 néző, vezette: Bállá (Huszár, Tóth J.). A hazai támadások szépen gördültek, a 20. percben sza­badrúgáshoz jutott a Monor, Déri labdáját a sorfalban, az egyik játékos kézzel fogta meg. (Ez bizony, tizenegyes volt, de a játékvezető nem látott szabálytalanságot.) A 24. percben szép hazai támadás után Petricset választották el szabálytalanul a labdától, Baj­kai szabadrúgását a kapus kiejtette, Gergely a hálóba lőtt, de a kapus akadályozta­tása miatt nem adta meg a játékvezető a gólt. A 32. percben Szegedi, a 35. perc­ben Déri alig lőtt fölé, s a 37. percben Bajkai csavart lövé­sét védte a kapus. A 42. perc­ben Zákó szabadrúgását ej­tette ki a kapus, s a szemfüles Szegedi a hálóba pofozta a labdát, 1:0. Szünet után is a hazaiak kezdeményeztek többet, eny­he fölénybe is kerültek. A 48. percben Szegedi alig lőtt mellé, majd az 50. percben Bajkai szabadrúgását Zákó centiméterekkel fejelte kapu fölé. A 60. percben Szegedi, a 65. percben Bajkai lőtt fölé. Zákónak a 70. percben sike­rült kapura törni: a mérkőzés legszebb gólját lőtte, 2:0. A következő percekben Petries —Szegedi összjáték után 3:0- ra növelték a hazaiak előnyü­ket. A 75. percben egy szép vendégtámadós után, Braun szépített, 3:1. A gól fellelkesí­tette a vendégeket, s egyre- másra vezették támadásaikat, de Kalocsa jól védett. A ne­gyedik monori gólt a 82. perc­ben Petries lőtte, 4:1. A monori csapat az első félidőben többet támadott, mint ellenfele, csak a góllö­vés nem sikerült. A második félidőben ugyan rúgtak há­rom gólt, de a csapatjáték nem volt olyan meggyőző, mint az első félidőben. Jók: Szegedi, Simonovics, Gergely. Monor ifi—Iklad ifi 5:1. (gér—vitéz) t (

Next

/
Oldalképek
Tartalom